Szabad Földműves, 1977. július-december (28. évfolyam, 26-52. szám)
1977-12-03 / 48. szám
ф Időszerű tennivalók ■ A gyümölcsösben. Kivágjuk és elégetjük a vírusbetegségben szenvedő fákat, a növényi rfuiratlHKUOI.----fal Hlinu bél,-----«*■ utakról nyert kaparékból stb. komposztot készítünk. A komposztált anyagot 20 cm-enként öt centiméter földréteggel takarjuk. A ribiszkét, köszmétét, málnát és szedret kiadósán megtrágyázzuk istállótrágyával, komposzttal vagy komposztált Vilahummal. Csapdát állítunk az egereknek és a mezei pockoknak, megjavítjuk a kerítést, s a fák törzsét bevonjuk drótszövettel. A rágcsálók elriasztására és a fák védelmére a Karnofer készítményt is felhasználhatjuk. A készítmény oldatával bekenjük [2 rész készítmény és egy rész víz) vagy bepermetezzük (egy rész készítmény, egy rész víz) a fák törzsét. Ha az időjárás engedi, hozzálátunk a ritkító metszéshez. A vágási felületet éles késsel elsimítjuk és bekenjük oltóviasszal vagy festékkel. Előbb a csonthéjasokról, majd a töblett havat, nehogy ezen át járjanak be a nyulak a kertbe. Az utakról eltakarított havat terítfiilr ni a cTamörésnn vagy halmozzuk el a fiatal csemeték körül. A hótakaró védi a növényeket a hidegtől s egyben elejét veszi a korai fakadásnak. Kiadósabb havazás után rázogassuk le a fák ágairól, a törzses ribiszkéről és köszmétéről a havat, esetleg a jégpáncélt, nehogy letörjenek az ágak vagy a gallyak. Mielőbb vásároljuk meg a szükséges kellékeket s a vegyszereket, hogy tavasszal ne kelljen órákon át sorakoznunk a szakboltokban. A hónap elején vágjunk néhány gallyat a cseresznyefáról, meggyről, szilvafáról, vagy Forsítia-bokorról s hajtttatással virágoztassuk ki őket karácsonyra. A gallyakat két-három órára mártsuk 40 C- fokos vízbe, majd világos, 15— 20 C-fok hőmérsékletű helyiségben végezzük a hajttatást. Rendszeresen ellenőrizzük a tárolt gyümölcs egészségi állapotát. get. A növényváltónak megfelelően már most vásároljuk meg a vetőmagot, az ültetőanyagot, a műtrágyákat és a vegyszereket, és гш UHtíURü2-házilag készített bor ízlett sebbnek tűnik, mint a vásárolt. ■ A virágoskertben. A kertben már bizonyára minden gon- TTüS Ktbkm lé s zünk meg a szakirodalomról sem. ■ A szőlőben és a borospincében. A különféle módon tárolt csemegeszőlő egészségi állapotát rendszeresen ellenőrizni kell. A beteg bogyókat eltávolítjuk a fürtökről. Az egészséges tőkékről leszedett oltóvesszőket hűvös pincében, nedves homokba ágyázva tároljuk. Megjavítjuk a kerítést s beszerezzük a tavaszi telepítéshez szükséges oltványokat. A házikertbe főleg a csemege-fajták valók. A borospincében is akad tennivaló. Lefejtjük a bort, közben ügyelünk a tisztaságra. A kész bort azután hűvös helyiségben tároljuk. Ha kevés a borunk, inkább palackokba fejtsük le, s a palackokat fekvő helyzetben tároljuk, hogy a bor érintkezzen a dugóval. A biztosította dísznövények és a sziklakerti növények jó áttelelését. Figyelmünket most a lakásban vagy a pincében telelő növények ápolására összpontosítjuk. Rendszeresen ellenőrizzük és óvjuk az egerek kártételéről a tárolt virághagymákat és gumókat. Kitisztítjuk a saját termelésű virágmagvakat, majd megjelölt tasakokban tároljuk őket. A kaktuszok többségét elég három-négyhetenként locsolni,némelyek azonban több nedvességet igényelnek, — mért most készülnek a virágzásra. A hajttatott dísznövények (tulipán, nárcisz, jácint) is kivirágoznak lassan. Ha már kinyíltak, kiadósabban locsoljuk s éjszakára hűvösebb helyiségbe visszük őket. Ez vonatkozik a virágzó ciklámenra is. A fagyos gyepet szórjuk még fahamuval kevert, jól érett komposzttal. (Cva) ■ A zöldségeskeriben. Legfőbb ideje, hogy ia kerti csővezetékekből kiengedjük a vizet, megtisztogassuk és száraz, fagymentes helyen tároljuk a tömlőket, összegyűjtsük s megtisztogatva raktározzuk a zöldségesben használt támasztókarókat. A kidolgozott vetési-ültetési tervnek megfelelően — a kiválasztott növények igénye szerint — elvégezzük az ágyaA gyümölcsfák gazdag terméssel hálálják meg a szakszerű ápolást. Fotó: -bor Szabadban vagy istállóban? A szakemberek körében sokat vitatott kérdés: szabadban vagy istállóban tartsuk a nyulakat? Nehéz határozott választ adni, hiszen mindkét tartásmódnak vannak előnyei és hátrányai is. Szlovákia déli része a mérsékelt égövbe tartozik, ahol nem, vagy csak igen elvétve tapasztalható szélsőséges időjárásbeli megnyilvánulás. Tehát ezen a vidéken bátran elhelyezhetjük a szabadban, az udvaron vagy a kertben a ketrectömböket. Nyáron a nagy melegtől és a közvetlen napsugaraktól árnyékolással (takarás, fák árnyékának kihasználása stb.) védjük az állatokat. Télen pedig, ha már mínusz 5 C-fok alá süllyed a hőmérő higanyszála, kiadós almozással biztosítjuk a ketrecek kellő melegségét, fgy az időjárás viszontagságai elviselhetővé válnak és nem okoznak kárt az állományban. A szabadban elhelyezett ketrecekben tartott nyulak sokkal edzettebbek és ellenállóbbak a betegségekkel szemben. A módszer további előnye, hogy magától megoldódik a szellőztetés, nem gyülemlenek fel a káros gázok. Hátránya viszont, hogy a hidegek beálltával véget kell vetni a szaporításnak, sőt, a súlygyarapodás sem olyan, mint az istállóban tartott állatoknál. A zárt helyen, istállóban elhelyezett ketrecekben egész évben folyamatosan termelhetünk, szaporíthatunk. S mivel az állatok védettek az időjárás viszontagságaitól, eredményesebben felnevelhetők a kevésbé életképes utódok is. Az istállóban tartott állományt könnyebb megvédeni a mixomatózistól, hiszen egyszerű távoltartani vagy éppenséggel elpusztítani a fertőzést terjesztő szúnyogokat. Az egyéb kártevők (pl. patkányok, kóbor kutyák stb.) ellen is eredményesebben védekezhetünk. A legmegfelelőbb módszert persze minden tenyésztőnek sajátos adottságai szerint kell megválasztania. Pál Elemér (Hronovce) Lehet tőle tanulni Simon Jánosról lesz szó az alábbiakban, a Szlovákiai Kisállattenyésztők Szövetsége Du-nnjnlffi Ctrarla.l MnnoQZprriflhő-lyi) Járási Bizottságának elnökhelyetteséről, aki a Tenyésztési eredményekért érdemérem bronz- és ezüstfokozatának birtokosa. Nagy csincsilla fajtájú nyulakat tart. Száraz takarmánnyal táplálja őket. Rendszeres időközökben biztosítja számukra az egyes betegségek elleni védőoltást. A legutóbb például mixomatózis elleni oltásban részesítette nyúlállományát. E- zekkel az egészségvédelmi óvintézkedésekkel elérte, hogy a májbaj, a bélgyulladás és hasonló betegségek — melyek néhány tenyésztőtársa állományában bizony állandó vendégek — az ő állományában ismeretlenek. Állománya ezért egészséges. Az elmúlt évek során jó néhány tyúkfajtával kísérletezett; saját tapasztalatai szerint, a helyi körülményekhez képest, legjobban a hemsír érvényesül. Elismert „A“ tenyészetéből a tojást a keltetőbe szállítja. A vércserét úgy biztosítja, hogy csirkéket más tenyészállomásokról szerez be. A márciusban vásárolt naposcsibéből továbbtartásra kiválasztott egyedek már tojnak. Ez a kiváló kisállattenyésztő már 1959 óta tagja a szövetségnek. Az átlag közül kiemelkedő tenyésztői és szervezői tevékenységére a szövetség járási bizottsága idejében felfigyelt, s 1962-ben a járási vezetőség tagjául választották. Mint baromfibírálé 1971-től működik hazai kiállításainkon. Tenyésztői munkájában a minőség az elsődleges. Ezt a célt igyekszik megértetni tenyésztő társaival is. Kifejezetten harcol az érdek-tagság ellen: nem jö szemmel nézi, ha valamely tagtársát csupán a pénzgyarapítási vágy űzi. Ennél a rossz szokásnál sokkal fontosabb az, hogy valamennyi tenyésztő tisztában legyen a tenyésztői követelményekkel, tökéletesen ismerje a tenyésztett fajták tulajdonságait (a színeződést, a testtartást^ fejállást, testsúlyt stb.). A tenyésztő csakis így nevelhet az igényeknek megfelelő fajtatiszta állományt. A kellő szaktudás elsajátításához elengedhetetlen a szaklap, folyóirat, szakkönyv tanulmányozása. Természetesen, a jó tenyésztő kikéri tenyésztőtársai szakvéleményét Is. Ha valaki erről az oldalról figyeli a kisállattenyésztők munkáját, s így irányítja saját munkáját is, érthetővé válik számára, miért annyira kedves egy-egy állat Simon elvtársnak, s a példáját követőknek. Nincs például annál nagyobb öröm számára, mint amikor a hazai vagy a külföldi kiállításról hazatérő egyed után a postás kézbesíti az I., a II., vagy a III. díjhoz járó elismerő oklevelet is. Ez aztán az az igazi tenyésztői siker, az egyik legmagasabb kitüntetés, ez feledteti a kiváló tenyésztővel azt a sok fáradozást, s munkát, amit a cél elérése érdekében tett. Elfogultság nélkül mondhatom: Simon János kiváló tenyésztőtől sokat lehet tanulni. Puha Margit Vörösderes fodros galambok Granőiö Ján, Jur pri Bratislave-i galambász tenyészetéből. A Dunajská Stredán megrendezett bemutatón „Fajtagyőztes“ címre érdemesítette őket az értékelő bizottság. Foto: —bor December a kisállattenyésztésben BAROMFITENYÉSZTÉS. Világítás segítségével hosszabbítsuk meg a napot a tyúkok számára. A tyúk ugyanis csak akkor táplálkozik, ha világos van. Ily módon elérhetjük, hogy a napi tojáshozam csak kis mértékben csökken. A takarmányadag gerincét a kukorica alkotja. Ennek kiegészítője lehet pl. takarmányrépa, de ez csökkenti a keltetésre szánt tojások minőségét. A vitaminokat A + D3 vitaminkészítménnyel, cslráztatptt magvak, tápoldatban nevelt zöld etetésével biztosíthatjuk. Főtt, párolt vagy sült burgonyát mindenképpen megéri besorolni a napi takarmányadagba, mert főleg az utóbbiban sok vitamin található. Ügyeljünk arra is, hogy az alom tiszta, száraz legyen és az itató edényben ne fagyjon be a víz. A nagytaréjú tyúkok és kakasok taréját a hideg napok beköszöntésekor kenjük be étolajjal. A kacsák takarmányozása az előző havihoz hasonló. Kísérjük figyelemmel napi jövésmenésüket, nehogy észrevétlenül „elpottyantsák“ az első tojásokat, mert később már nehéz fészekre szoktatni őket. Elkezdődik a 1 u d а к — főleg az idősebbek —■ párzása. A napi takarmányadagból ne hiányozzon a darabonkénti 80 gramm zab és a reszelt sárgarépa, amely az A-vitamin jelenlétét biztosítja. A párzó ludakra zavarólag hat az egyéb háziállatok jelenléte. Jó ha külön ólban tudjuk tartani őket. GALAMBTENYÉSZTÉS. A de cember itt a pihenés hónapja. Ehhez igazodik az etetésük is. Árpát, hidegebb napokon némi kukoricát szórunk eléjük. Gyakran váltsuk a vizet hatójukban s legyen mindig bőséggel. AZ EGZOTIKUS MADARAK számára hiányzó napsugarakat infralámpával pótoljuk. Ajánlott üzemeltetési idő, napi egy óra. Közeleg a vizsgaidőszak к an á r i к és tenyésztőik számára. Etessünk kedvenceinkkel több kölest, hogy temperamentumosabban énekeljenek. Lehetőleg azonos tehetségű, egyforma minőségű éneket produkáló egyedeket soroljunk egy csoportba. NYÜLTENYÉSZÉS. Hiába nőtt hosszúfülű kedvenceinknek meleg bundája. Ha hideg, huzatos helyen tartjuk őket, megbetegszenek. Mert az orr és a szem kötőszövetei védtelenek. Legnagyobb gonddal a vemhes és a szoptatós anyákat óvjuk. Vigyázzunk az újszülött fiókákra. A decemberi alomból kitűnő egyedek származnak. A tél, főleg december hava, a nyulaknál is a pihenés ideje. Jobb, ha csak január végén tesszük bakhoz a nőstényeket. Legfőbb ideje elvégezni a selejtezést. A leölt nyuszik húsát füstöléssel tartósíthatjuk. Kitűnő, ínyenc falat. A gereznát, mely most a legértékesebb, feszítőfára húzva tegyük olyan helyre, hogy az egerek és egyéb kártevők ne férhessenek hozzá. Vizsgáljuk meg a leölt állatok tüdejét, máját, mert ez árulkodik leggyakrabban a betegségekről. KECSKETENYÉSZTÉS. A kecskék biztonságos átteleltetéséhez 15’C állandó hőmérséklet szükséges. Istállójukat szigeteljük úgy, hogy ezt biztosítani tudjuk. Szellőztetni naponta kell. (Haví A tenyésztő díjnyertes tyókja. bi gyümölcsfáról is leszedjük s hűvös pincében, nedves homokba ágyazva tároljuk az oltóvesszőket. Kedvező időjárás esetén már elvégezhetjük a gyümölcsfák és a díszcserjék téli permetezését (Arborol, Nitrosen). Egyúttal bepermetezzük a hidegre érzékeny fák és bokrok árnyékolására használt lombot is. A levágott ágakat rakjuk a fák törzse köré, hogy a rágcsálók előbb ezeken köszörüljék a fogaikat, és szükség esetén azonnal intézkedhessünk, mielőtt még kárt tennének a fákban. A kerítés mellől lapátoljuk el a felgyülemsok trágyázását és a talajmunkákat. A gyökérzöldségek (kivétel a zeller), a vöröshagyma és a fokhagyma alá istállótrágya helyett komposztot vagy komposztált Vitahumot adunk. A földben maradó növényeket fenyőgallyal árnyékoljuk, óvjuk a hidegtől. Különféle zöldségnövényeket hajttathatunk a lakásban (petrezselyem, metélőhagyma, kerti zsázsa) vagy a sötét pincében (salátacikóriát). Rendszeresen ellenőrizzük a tárolt zöldséget, az egereknek állítsunk csapdát és naponta szellőztessük a tároló helyisé-