Szabad Földműves, 1977. július-december (28. évfolyam, 26-52. szám)

1977-12-03 / 48. szám

1977. december 3. SZABAD FÖLDMŰVES ezadat jeruzsálemt látogatása fé­­nyes külsőségek között zajlott le. A „szent küldetésre“ vállalkozó egyiptomi államfőt újságírók hada ki­sérte útján. Akadtak reakciós lapok, melyek „második Jézus Krisztusként“ emlegették a kockázatos, saját szakál­lára veszélyes vállalkozásba kezdő Szadatot. Az agyonreklámozott „za­rándokúinak“ nagyon sovány volt az eredménye, ezt Szadat is kénytelen volt beismerni. Amit pozitívumként emlegethetett a közvélemény előtt, az volt, hogy megyegyezett az Izraeli féllel: nem bocsátkoznak újabb hábo­rúba, s keresik a békés rendezés módjait. Ennek módját ugyan az ENSZ Biztonsági Tanácsának 242. szá­mú határozata már megszabta, s e határozat megkerülésével semmilyen tartós és igazságos rendezése nem érhető el. Ha Szadat azzal az elképzeléssel tért haza, hogy ünnepelteti magát, véglegesen tévedett. Politikai ellenzé Szadat szelet vetett... A jószomszédság közös érdek ke az ország belső bajainak halmozó­dása miatt is kritikus álláspontra he­lyezkedett, az arab világban pedig felháborodott elítélés, újabban pedig ellenakciók fogadták az egyiptomi ál­lamfő egyoldalú lépését. Alig egy héttel jeruzsálemi látoga­tása után Szadat elhatározta, hogy Kairóban rendez amolyan béketalál­kozót. Begin izraeli kormányfő már jelezte részvételét, de az arab orszá­gok zöme alighanem távolmarad. Még az olyan arab kormányok is, amelyek eddig nem exponálták magukat külö­nösképpen a közel-keleti rendezésre irányuló törekvésekben. Nem kétsé­ges, hogy Szadat ezzel a lépésével valamilyen különmegoldást akar meg­alapozni s el akarja kerülni Genfet, amelyet a világ közvéleménye az ér­­dembeni tárgyalások és megoldás egyetlen színhelyének tart. Szadat árulásának második kidomborodó momentuma: a palesztinai arab kö­zösségek kikapcsolása a megoldásból. Pedig a kérdésben ők nagyon is érin­tett felek. Hazát kell nekik adni, a­­melyet annak idején eloroztak tőlük. Szadat újabban csak elvétve tesz em­lítést a palesztinokról, és teljesen mellőzi egyetlen törvényes képvisele­tüket, a Palesztinái Felszabaditási Szervezetet. Ebben pedig az izraeli kormány kezére játszik. A PFSZ egyes képviselőit, kairói irodájának és rá­dióállomásának dolgozóit időközben már ki is. utasította Kairóból. A szocialista országok állásfoglalá­sa Szadat jeruzsálemi behódoló „za­rándoklatával“ és a közel-keleti kér­dés igazságos és tartós rendezésével kapcsolatban ismert: Vissza kell adni minden talpalatnyi földet az arab országoknak, el kell ismerni a palesz­tinai araboknak hazára való jogát és szuverenitását. Csak ennek alapján biztosítható valóban igazságos közel­­keleti rendezés, valamint Izrael álla­mi létének elismerése és tiszteletben tartása az arabok részéről. —in— A csehszlovák külpolitika fontos akciójára került sor a múlt héten Ľubomír Strougal szövetségi minisz­terelnök ausztriai látogatásával. A kölcsönös jóakarat és jószomszédság­ra törekvés jegyében történt ez a hi­vatalos látogatás, mely országaink gazdasági együttműködésének szilér­­dulását és további távlatai kijelölését eredményezte. A látogatás jelentőségét emeli az a tény, hogy az Osztrák Köztársaság és köztársaságunk megalakulása óta el­ső ízben járt csehszlovák kormányfő hivatalosan Ausztriában. Államaink sorsának alakulásában közös vonás volt, hogy szinte egyidőben estek ál­dozatul a fasiszta hitleri Németország agressziójának. Érthető, hogy a hábo­rú után hazánk támogatta a semleges új Osztrák Köztársaság megalakulá­sát, ami az 1955-ös államszerződés ér­telmében meg is történt. Érthető, hogy kapcsolataink kiala­kításában sok akadályt kellett leküz­deni abból kifolyólag, hogy orszá­gaink különböző társadalmi rendsze­rekhez tartoznak. A mostani magas színtű látogatást a hetvenes években különféle kétol­dalú látogatások, tanácskozások előz­ték meg. Legutóbb Vasil Bifak elv­társ, a CSKP Központi Bizottsága El­nökségének tagja, a KB titkára jú­niusban tárgyalt Bruno Kreisky oszt­rák kancellárral, a szociáldemokrata párt elnökével. Kormányfőnk kíséretében volt Bo­­huslav Chnnupek külügyminiszter, Andrej Baréák külkereskedelmi mi­niszter, Meőislav Jablonský külügymi­niszter-helyettes és Milan Kadnár bé­csi csehszlovák nagykövet. A küldött­ség összetételéből is kitűnik, milyen kérdésekről folytak tanácskozások. A fő téma a jószomszédi kapcsola­tok és együttműködés ápolása volt, elsősorban gazdasági téren. Minden­nek alapját egy 1974-ben kötött, az országaink közötti pénzügyi és va­gyonjogi kérdések rendezésére vonat­kozó szerződés rakta le. Kapcsola­taink alakulásában igen pozitív sze­repet játszott a csehszlovák—osztrák vegyes bizottság. A mostani tárgyalá­sokon is, érthetően, előtérben voltak a gazdasági kérdések, együttműködé­sünk gazdasági irányban való további fejlesztésének módjai. Az osztrák fél különös érdeklődést tanúsít a gép­ipari kooperáció iránt, elsősorban a közlekedési és energetikai együttmű­ködés, valamint a tudományos-műsza­ki kapcsolatok terén. Ezért elhatároz­ták, hogy kidolgozzák ennek az együttműködésnek 1990-ig terjedő táv­lati tervét. Szándékuk továbbá, hogy a jövőben is szilárdítsák a csehszlo­vák és osztrák vállalatok közvetlen együttműködését. Mindez Helsinki szellemében történik. Idegenforgalmi kérdések is szere­peltek a tárgyalások programjában, főként az országaink határán lebo­nyolított személyforgalom megkönnyí­tésének a lehetőségeit keresték. Ezt a célt szolgálja a két kormány meg­állapodása további határátkelőhelyek létesítéséről. Fontos eredménynek tarthatjuk, hogy kormányaink vezetői egyetértettek abban: a helsinki záró­okmány szellemében fogják intézni a humanitárius kérdéseket. Rámutattak még az együttműködés fejlesztésének lehetőségeire a kultu­rális és tudományos kapcsolatok fej­lesztése terén, s ezek fejlesztésében állapodtak meg, ami a most aláírt kulturális egyezményben is kifejezést nyert. Lényegesek voltak a tárgyalások külpolitikai vonatkozásai. Mindkét fél örömmel állapította meg a nemzetkö­zi enyhülés domináns szerepét a vi­lágpolitikában s az enyhülési folya­mat folytatódása mellett foglalt ál­lást. Azonos vagy egymáshoz közel álló nézetet vallottak a környezetvé­delmi és energetikai kérdések meg­oldásával kapcsolatban. Állást foglal­tak a helsinki záróokmány ajánlásai­nak életbe léptetése mellett. Sürgető feladatnak tekintik a fegyverkezési hajsza megállítását, az általános és teljes leszerelés mellett s ezért támo­gatják az ENSZ rendkívüli leszerelési ülésszakának összehívását. Azonos ál­láspontra helyezkedtek a bécsi had­erőcsökkentési tárgyalások, valamint a közel-keleti helyzet rendezése kér­désében. A tárgyaló felek számos más fontos politikai kérdésben megegyező állás­pontot képviseltek, s ez a tény ts kapcsolataink igéretteljes kibontako­zásával kecsegtet. (L) Siasräass П rr к éi További belpolitikai erjedés és út­keresés jellemzi a demokratizálódás útján haladó SPANYOLORSZÁGOT. Az érdekelt pártok unszolására a kor­mány a múlt héten rendeletet adott ki a hat főbb párttal kötött egyezsé­gének, az ún. Moncloa-paktumnak visszamenő hatállyal történő érvény­beléptetéséről. Ez a gyakorlatban például azt jelentené, hogy érvényü­ket vesztik a régebbi kollektív szer­ződések, melyekből kifolyólag a bé­rek az idén 25, jövőre pedig 22 szá­zaléknál nagyobb mértékben emelked­nének. A szakszervezetek elutasítják a Moncloa- paktum rendelkezéseit s elfogadhatatlannak tartják azoknak visszamenő hatályú életbeléptetését. A spanyol kormány egyébként a ké­szülő új alkotmány 39 cikkelyének kiszivárogtatása miatt is kellemetlen helyzetbe került. Attól tartanak, hogy a szélsőjobboldal eleve megtorpedóz­za a haladó változást jelentő cikke­lyeket. Egyébként a múlt héten megkötöt­ték az új spanyol—portugál barátsági szerződést, mely tekintettel van a két ország új viszonyaira és előirányoz­za spanyol-portugál együttműködési vegyes bizottság létesítését. A múlt héten a gibraltári kérdés végleges rendezéséről angol—spanyol tárgyalá­sok kezdődtek, első ízben gibraltári politikusok bevonásával. —in—i Nagyszabású energetikai együttműködés Ülésezett a KGST Végrehajtó Bizottsága A béke útja — ahogyan Tel Aviv látja. (Jurij Cserepanov rajza) Külpolitikai kommentárunk Balratolódás Hellaszban A november 20-i görögországi par­lamenti választások eredményei meg­lepetést keltettek. Három évvel a fa­siszta junta bukása után megtartott első választások óta tartották meg az előbbre hozott választásokat, mert Karamanlisz miniszterelnök indoklása szerint jövőre négy fontos kérdésben kíván döntő lépéseket tenni. E négy kérdés: Görögország belépése a Kö­zös Piacba, a NATO-val való kapcso­­laotainak tisztásáza, a „modus vi­­vendi“-jének meghatározása, a cipru­si kérdés rendezése, valamint az Égei-tenger természeti kincseinek ki­aknázása miatt Törökországgal tá­madt viszályának rendezése. Meg­annyi buktatót rejtegető fontos és kényes kérdések. Karamanlisz magabiztosan bocsát­kozott a választási küzdelembe, és most nem a fasiszta ezredesek rém­uralmának visszatérésétől, hanem a „baloldali, felforgató erők győzelme esetén várható zűrzavartól“ féltette a választókat. Nyilván fölöslegesen. A választók zöme ugyanis éppen abba az irányba fordult, ahonnan Kara­manlisz veszélyt szimatol. A válasz­tási végeredmények szerint ugyanis az összes szavazatok 35 százalékát a baloldali erők és tömörülések sze­rezték meg. A közelmúltban lezajlott görögor­szági választásokra a nagyfokú akti­vitás jellemző. A választóknak csak 21,68 százaléka tartózkodott, nem já­rult az urnákhoz. A 6 634 879 válasz­tásra jogosult személy közül 5 millió 195 699 személy adta le szavazatát, ezek közül 5 121884 volt érvényes szavazat. Az első helyet megtartotta ugyan Karamanlisz pártja, az Üj De­mokrácia, ám a szavazatok 41,85 szá­zalékának elnyerésével lényegesen kevesebb mandátumot kapott — 173 képviselői helyet. Sokkal szembetű­nőbb a múltban a harmadik helyen szereplő Pánhellén Szocialista Moz­galomnak, Andreasz Papandreu párt­jának előretörése. Most a szavazatok 25,33 százalékával a második helyre került és 92 mandátuma lesz az új parlamentben. Nagyon lecsúszott Giorgiosz Mavrosz centrista pártja, a Centrum Unió — Üj Erők Pártja, mely 11,95 százalékos szavazatarány­nyal volt kénytelen beérni és csak 15 mandátuma lesz a parlamentben Előretört a Görög Kommunista Párt is, mely a szavazatok 9,32 százalékát hódította el és 11 mandátumra szá­míthat. A görögországi választások eseté­ben is jellemző volt, hogy mihelyt balratolódás történik, csökken a kö­zéputas, mérsékelt pártok szavaza­tainak aránya, de a szélső jobboldalt irányzatok nyernek valamit. Görög­országban most 5 százalékkal több szavazatot kaptak a szélsőséges cso­portosulások. A múltban forradalmi szerepet játszó Egységes Forradalmi Párt, az EDA, sajnos, a Görög KP- ból kiszakadt, a GKP Belső Irodája néven működő elpártolt erőkhöz és kisebb csoportokhoz csatlakozott, s ennek következtében befolyása erő­sen csökkent. Ezek után milyen távlatok kecseg­tetik a parlamentben december 12-én! bemutatkozó új görög kormányt? Ka­ramanlisz vitathatatlanul gyengébb' pozícióban lesz, különösen akkor, ha egypárti kormányt akar alakítani. A választások eredményei megmutatták a tömegek hangulatát. A balratalő­­dás nem volt véletlen. A fő követel­mény: javítani kell Görögország ál­talános gazdasági helyzetén, a dol­gozó tömegek szociális helyzetén, mert a fasiszta junta bukása óta nem sok történt ezen a téren. Ugyanak­kor a görög nép olyan el nem köte­lezett külpolitikát akar, amely bizto­sítja az ország nemzeti függetlensé­gét, szuverenitásának sérthetetlensé­gét, s megakadályozza, hogy Hellasz a NATO játékszerévé vagy bármi­lyen hatalmi törekvéseinek puszta eszközé váljék imperialista érdekek miatt. A jövő ad rá feleletet, lesz-é valami új vonás Karamanlisz új kor­mányának politikájában. Lörincz László Az ENSZ-közgyűlés 1. számú (poli­tikai) bizottsága külön határozatban üdvözölte Leonyid Brezsnyev elvtárs­nak, az SZKP Központi Bizottsága fő­titkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének a no­vember 2-i moszkvai ülésén elhang­zott ünnepi nyilatkozatát, azt, hogy a Szovjetunió kész megállapodni abban, hogy valamennyi állam egyidejűleg szüntesse be a nukleáris fegyverek előállítását. ENSZ-körökben hangoz­tatták, az ENSZ történetében első íz­ben iktattak be részletet államfőnek, ebben az esetben a szovjet állam ve­zetőjének beszámolójából. Kína és Al­bánia küldötte ellene szavazott. BERLINBEN ülésezett az NSZEP Központi Bizott­sága. Megállapította, hogy 1977-ben sikeres gazdasági évet zár, s elfogad­ta a politikai bizottság jelentését, az 1978. évi népgazdasági tervre vonat­kozó előterjesztést, a jövő évi nép­­gazdasági tervtörvény tervezetét és az 1978. évi állami költségvetésre vo­natkozó javaslatot. BRÜSSZELBEN az európai biztonság és együttműkö­dés nemzetközi bizottságának három­­ínapos ülésszakán széleskörűen meg­vitatták az általános politikai helyze­tet. Az egyik fő téma a Leonyid Brezsnyev legutóbbi javaslataival kap­csolatos állásfoglalás volt. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának Végrehajtó Bizottsága 1977. november 21.—23. között meg­tartotta Moszkvában 83. ülését, me­lyen a tagországokat képviselő mi­niszterelnök-helyettesek mellett Ju­goszlávia képviseletében Sz. Gligor­­jevics, a JSZSZK Szövetségi Végre­hajtó Tanácsának tagja is részt vett. A Végrehajtó Bizottság meghall­gatta Ny. K. Bajbakovnak, a KGST tervezési együttműködési bizottsága elnökének tájékoztatását az ipar fű­­tőnyag-energetikai és nyersanyagter­melő ágazatai hosszú távú célprog­ramjának kidolgozásáról, az alapvető élelmiszerek termelésének kiszélesí­téséről, valamint a gépgyártás fej­lesztéséről és jóváhagyta az e prog­ramok további előkészítésével kap­csolatos javaslatokat. A Végrehajtó Bizottság ülése ide­jén alapvető fontosságú GYAKORLATI LÉPÉST tettek, a KGST hosszú távú fűtő­anyag-energetikai célprogramjának megvalósításában: Bulgária, Cseh­szlovákia, Lengyelország, Magyaror­szág, Mongólia, az NDK, Románia és a Szovjetunió kormányának megbí­zásából aláírták a KGST-államok egy­séges villamos-energetikai rendszere 1990-ig szóló távlati fejlesztésében való együttműködésről kötött általá­nos megállapodást. A VB nagyra értékelté azoknak a nemzetközi építőbrigádoknak a mun­káját, amelyek a KGST tagállamaiból az Orenburgtól a Szovjetunió nyu­gati határáig vezető „Szojuz“ gáz­­távvezetéken, a jelenlegi ötéves terv­időszak LEGFONTOSABB KÖZÖS OBJEKTUMÁN dolgoznak, s a szovjet fél javaslatá­ra a „Szojuz gáztávvezeték építé­séért“ elnevezésű emlékérmet alapí­tott az építés legkiválóbb dolgozói­nak kitüntetésére. A VB áttekintette a kubai nikkel­kobalt tartalmú termékek új terme­lési kapacitásainak megteremtését célzó általános együttműködési meg­állapodás megvalósulásának folyama­tait. Foglalkozott a gépgyártás terén megvalósuló nemzetközi szakosítás és kooperáció kérdéseivel. A VB tá­jékoztatót hallgatott meg az érdekelt tagállamok sokoldalú együttműködé­sének bővítéséről a Vietnami Szocia­lista Köztársaságnak; a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaságnak és az Angolai Népi Köztársaságnak nyúj­­tandó GAZDASÁGI ÉS TUD0MÄNY0S­­MÜSZAKI SEGÍTSÉG bővítése terén. Az ülésen tájékoztatót hallgattak meg a VB elnökének és az Európai Közösségek Tanácsa elnö­kének találkozójáról. Az európai enyhülés megvalósítása és az euró­pai béke megszilárdítása irányvona­lának következetes megvalósításából kiindulva figyelembe véve az euró­pai együttműködés fejlődését, a VB további intézkedéseket fogadott el konstruktív javaslatok kidolgozásá­ról, amelyek arra irányulnak, hogy megállapodás jöjjön létre egyfelől a KGST és a KGST tagállamai, más­felől az EGK és az EGK tagállamai között. A VB áttekintette a KGST-nek a szo­cialista világgazdasági rendszer gaz­dasági problémáival foglalkozó nem­zetközi intézetének munkáival kap­csolatos kérdéseket és megfelelő ha­tározatokat hozott. Elfogadták a KGST 1978. évi költségvetését.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents