Szabad Földműves, 1977. július-december (28. évfolyam, 26-52. szám)
1977-12-03 / 48. szám
1977. DECEMBER 3. • XXVIII. évfolyam 48. szám. Ага: 1,— Kčs Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának hetilapja Lapunk tartalmából: A jószomszédság közös érdek * A nagy proletárköltőre emlékezünk * Az ellenőrzés feltárta a fogyatékosságokat Igényes pártmunkával a feladatok teljesítéséért Az ötödik ötéves tervben és a hatodik ötéves terv első éveiben elért mezőgazdasági eredmények szemléltetően bizonyítják, hogy mind jobban kihasználjuk a szocialista mezőgazdasági nagyüzemi termelés előnyeit, rendkívül nagy mértékben kibontakozik a munkásosztály, szövetkezeti parasztság és a szocialista értelmiségiek kezdeményezése és aktivitása. Szilárd szövetségük szocialista társadalmunk politikai alapját alkotja. A CSKP XV. kongresszusa és az SZLKP kongresszusa óta eltelt időszak meggyőzően bizonyítja, hogy a pártszervek és szervezetek, valamennyi kommunista, a dolgozók döntő többsége magáévá tette a kongresszus határozatait, a fejlett szocialista társadalom építésének feladatait. Ezt a legmeggyőzőbben a hatodik ötéves terv igényes feladatainak megvalósításában elért eredményeink bizonyítják. A CSKP XV. kongresszusán kitűzött programot dolgozóink a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. és a Februári Győzelem 30. évfordulójának tiszteletére kibontakoztatott munka-és politikai aktivitásuk és kezdeményezésük nagyszabású fellendítésével impozánsan támogatják. Mezőgazdaságunk jelenlegi fejlődési szakaszában nagy társadalmi és gazdasági változások történnek annak folytán, hogy a termelőerők fejlődése lehetővé teszi a szocialista termelési viszonyok fejlődését. Ez pedig a munkatermelékenység fokozásának és az anyagi erőforrások felhasználásának fontos eszköze. Pártunk mezőgazdasági politikájának célja a szocialista termelési viszonyok további szilárdítása és teljes kihasználása a termelőerők fejlesztésében úgy, hogy a mezőgazdasági termelés rendszeresen és tökéletesen kielégítse a lakosság növekvő szükségleteit. E cél elérése végett mezőgazdaságunkban is mindinkább érvényesülnek a tudományos-műszaki haladás elemei. A mezőgazdaság további fejlesztése az összpontosítás és szakosítás érvényesítésével, nagyüzemi termelési technológiák, ipari munkaszervezés és irányítás alkalmazásával történik. Ez a termelés növelésének és hatékonysága fokozásának a kulcsa. Az utóbbi hét évben határozott változások történtek a szlovákiai mezőgazdasági üzemek szervezeti felépítésében. Azzal szemben, hogy 1971-ben egy efsz átlagos földterülete 822 hektár volt, 1977-ben már elérte a 2494 hektárt. Jelentős változások tapasztalhatók az efsz-ek és az állami gazdaságok anyagi-műszaki ellátottságának fokozódásában is. Szocialista mezőgazdaságunk szerkezeti átalakulásai fokozott igényeket támasztanak a pártszervek és szervezetek irányító, politikai-szervező, eszmei-nevelő és politikai tömegmunkájával szemben, megkövetelik a párt belső életének további tökéletesedését, a párt eszmei és szervezeti egységének szilárdulását a mezőgazdaságban és a falvakban. A mezőgazdasági és falusi pártszervezetek szervezeti felépítése is alkalmazkodik a kialakuló új feltételekhez. A feltételek tekintetbe vételével valamennyi Járásban keresték a pártépítés lehető leghatékonyabb fprmáit. Ebben az irányban bizonyos tisztázatlan kérdések is felvetődtek, amelyek abból a jőszándékből következtek, hogy az adott viszonyok között megfelelő formát találjanak a párt ráhatásának érvényesítésére az efsz és a falu életében. A mezőgazdaság terén a párt szervezeti felépítésének megoldása során felvetődött számos kérdésre választ adott a CSKP Központi Bizottsága Titkárságának 1973. november 13-i dokumentuma: „Állásfoglalás a párt mezőgazdasági és falusi szervezeti felépítésének egyes időszerű kérdéseivel kapcsolatban“. Ezt az állásfoglalást kétéves tapasztalatok alapján a CSKP és az SZLKP Központi Bizottságának 1975. októberi ülése is magáévá tette, a CSKP Központi Bizottsága Titkárságának 1975. december 2-1 határozata részben kiegészítette. A XIV. és a XV. kongresszus közötti időszakot az jellemzi, hogy a mezőgazdasági üzemekben és a falvakon megszilárdult a párt vezető szerepe, amit a szervezeti felépítés kialakulása is elősegített. A nyugat- és a kelet-szlovákiai kerületben már a CSKP XIV. kongresszusa után megalakultak az efsz-ek „kísérleti“ össziizeml pártbizottságai azzal a céllal, hogy a lehető leghatásosabban érvényesüljön a párt vezető szerepe a termelés összpontosításának és szakosításának feltételei között. A CSKP XV. kongresszusát és az SZLKP kongresszusát követően a pártmunka minőségének és hatásosságának alapos elemzése után kidolgozták a pártszervezetek tagsági bázisa és szervezeti felépítése fejlesztésének programmá. A megkülönböztetett helví feltételeknek' megfelelően egységesítették az eljárást. Az a fontos tehát, hogy a párt szervezeti felépítésének tökéletesítése során vegyék tekintetbe a tagsági bázis javításának szükségleteit a termelési koncentráció és szakosodás elmélyülésének folyamatában, valamint azt a követelményt. hogy következetesebbén érvényesüljön a párt vezető szerepe a mezőgazdasági üzemekben és a falvakon. Ezért munkájuk ellenőrzése után a pártszervek megszüntettek eeves szövetkezeti összüzemi pártbizottságokat, arra törekedve, hogv szilárduljanak' az efsz-ek pártalapszervezetei és erősödjenek a falusi pártszervezetek. Az efsz-ek össztizemi pártbizottságainak munkájával kapcsolatos legtöbb tanasztalatot a Nové Zámky-i férsekúivári). Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyij és a komárnot fkomáromi! járásban szerezték. A szövetkezetek pártalapszervezetei többnyire termelési részlegek szerint alakultak meg. Tehát ágazati irányítási elv alapján fokozatosan jönnek létre nártalaDszervezetek. Az első i'ven szervezési tapasztalatokat Dvory pad Zitavouban ÍNové Zámky-i járás] az egyesített Auróra Efsz-ben szerezték. Az efsz-ekben a párt vezető szerepét az üzemi szervezetek biztosítják. A kisebb szövetkezetek egyesülése folvtán hekövetkezett szervezési változások után a szövetkezetek üzemi pártszervezeteinek a száma Is csökkent. Csak 119 esetbpp érvényesíti falusi pártszervezet a párt szerepét a szövetkezetben. A szövetkezeti összpontosítás és szakosodás előrehaladásával, valamint a községek egyesülésével kapcsolatban állandóan csökken az ilyen falusi pártszervezetek száma s így a tagsági bázis szilárdulása folvtán nagy létszámú pártszervezetek jönnek létre, amelyek minőségileg magasabb színvonalon irányítják a mezőgazdasági üzem és a falu életét. [Folytatás a 2. oldalon.')' A nagyobb hatékonyság forrásai Jón Janik elvtársnak, az SZLKP Központi Bizottsága elnökségi tagjának, a KB titkárának prievidzai beszédéből A fejlett szocialista társadalom építésében sok új és bonyolult feladat megoldása válik szükségessé. A dolgozók igényeinek és szükségleteinek növekedésével egyidejűleg a mindannyiunkkal, öntudatosságunkkal, ismereteinkkel, képességeinkkel, a baladás iránti fogékonyságunkkal szemben támasztott igények és általában feladataink is nagyobbodnak. Mint ismeretes, az ötödik ötéves tervet a mezőgazdasági termelés növekedésének gyors üteme jellemezte. A hektárhozamok növekedésének egyik fő tényezője A MÜ- ES ISTALLOTRAGYA-ADAGOK NÖVELÉSE. Hatásosságukat konkrét adatok bizonyítják. Az a tény, hogy a költségek gyorsabban nőnek a termelés volumenénél, szintetikusan visszatükröződnek a nyereségképzodésben. Az ötödik ötéves tervben, az évközi kilengésektől eltekintve, a nyereség volumene valójában stagnált. Mint látjuk, eddig nem tudtuk biztosítani a bővített újratermelést úgy, hogy a gazdasági eredmények is javuljanak. A takarmányproblémával foglalkozva Janik elvtárs megemlítette: Takarmánynövényeket a mezőgazdasági földterületek 48 százalékán termesztünk. Ebből is kitűnik, hogy a szlovákiai földalap belterjes kihasználása nagy mértékben a takarmánytermelés intenzitásától és hatékonyságától függ. Sajnos, a termelés intenzitásában értük el a legkisebb haladást, pedig ez a hatékonyság egyik fő feltétele. Ha a gabona hektárhozamait hasonlítjuk össze hazánk és egyes hasonló természeti adottságú nyugateurópai államok viszonylatában, azt látjuk, hogy lépést tartunk vele. A terimés takarmányok színvonalát tekintve azonban nagyon elmaradunk. A Cseh SZK-hoz viszonyítva is roszszabbak az eredmények. Egyre drágábban termeljük a terimés takarmányokat. Hatékony takarmánytermelésről csak akkor beszélhetünk, ha egy mázsa széna termelési költségei nem haladják meg az egy mázsa szemestakarmány vásárlására fordított költségek negyedrészét. Ezzel kapcsolatban egyik nagyon fontos időszerű feladatnak tartjuk a kidolgozott takarmányprogramoknak népgazdasági normatívakkal való kiegészítését, az összes szervezési, technikai és ösztönző intézkedésekkel e normatívák érvényesítésére irányuló következetes törekvést. A termelés növelésének módjaival foglalkozva hangoztatta: Egyetlen út A BEVÁLT AGROTECHNIKAI ELVEK egész komplexumának rendszeres és következetes érvényesítése. Foglalkozott a nagy termelési veszteségek okaival, főként a zöldségtermesztésben, majd rámutatott: A nagyobb termeléshez, a költségcsökkentéshez, az általános jő minőségű mezőgazdasági termékek további javításához, a feldolgozó ipar és a zöldségkereskedelem szükségleteinek teljes fedezéséhez vezető út az egyes zöldségfajták termesztésének vállalati szakosítása és konpentrációja programjának konkrét és következetesebb megvalósítása, a terv és a hosszú érvényű szerződések funkciójának és kötelező voltának erősítése, a szakosult üzemek fokozatos komplex ellátása termesztési, gépesítési, utókezelési, raktározási és szállítási gépi eszközök(Folytatás a 2. oldalon) M. V. IGNATYJEVNA: Szevasztopol védői. Hatvan esztendő a szovjet képzőművészetben A közművelődésben, s a művészeti alkotásokban kivételes eredményeket értek el a Szovjetunióban. Ezt igazolja az a képzőművészeti kiállítás is, amely „Nagy Október a művészetben“ elnevezés alatt nyílt meg a Bratislavai Csehszlovák Szovjet Barátság Házában. A kiállított 170 képzőművészeti alkotás — festmény, grafika, akvareli, linőleummetszet, népművészeti alkotás és szobor — a Szovjetunió Központi Forradalmi Múzeuma, a Központi Lenin Múzeum, valamint a Tretyakov képtár állományát képezi. A kapitalista világban a festészet és a szobrászat zűrzavara jnég ma is tart. Az 1917-ben győzedelmeskedő proletár forradalom országának képzőművészei, a kialakuló új, szocialista társadalmi rendszernek megfelelő művészeti alkotások megteremtésére törekedtek. Az alkotások jellemzésekor azért is nyomul a kiállítást megtekintő tudatába újfa és újra ez a sző: teljesek. Például a szovjet festők egyformán mesteri kezelői a vonalnak, színeknek és a térbehelyezésnek. Tehát ismerői a művészet törvényszerűségeinek, jól tudják, hogy mi a rossz és fölösleges a művészetben — s mi a jő és szükségszerű. Szuggesszív hatásuk annak köszönhető, hogy a szovjet művészek megértették, hogy a nép államában a nép érdekében kell dolgozniuk, nem alkothatnak érthetetlenségig szimbolikus képeket, új utakat kell keresniük. Útmutatást kerestek és találtak a 19. századi nagy orosz realisták (Rjepin, Szurikov) képeiben. Témáikat valőságszerűen ábrázolják. Témáik a forradalmi harcok: Küldöttség Leninnél, Huszonhat komiszár kivégzése Bakuban, Támadás előtt 19Í7. október stb., a honvédő háború küzdelmei és győzelme: Leningrád védői, Leningrádi blokád, A háború útja stb. A szovjet alkotómunka vagy a nép mindennapos munkásélete: Számítóközpont, Oj Aschabád, Városépítők, Krasznojarszki vfzierőmü stb. — vagy pedig a szovjet táj, esetleg egyegy csendélet. A festők művészetmódja azonban nem csupán a múlt századi nagy orosz realisták művein alapszik, hanem az impresszionizmus festőinek vívmányaival is gazdagodott és a mai művészi szemlélet őszinte egyszerűségével fejezi ki önmagát. Moszkva építése, A szülőföld, Északi halászok stb. elnevezésű alkotások a természet szépségét és az emberi élet lényegét adják, de nem elvontan, hanem teljes életszerűségében, mozgásában. Nem a naturalista ábrázolásmódot választják, hanem az emberábrázolásban, a történés megjelenítésében a művész által fellelhető állandót, a tipikust. A szovjet képzőművészek tehát nem érzéketlen jegyzői koruknak, harcostársaiknak, mert műveik mélyén együttérzők, pártosak, így a szocializmus építőinek vallhatják magukat. Művészi tevékenységükhöz a szovjet szocialista társadalom minden támogatást megad, hogy alkotásaikban megvalósíthassák a szocialista realizmus eszméit. A szovjet képzőművészek nagy csoportja sikeresen harcol e célok megvalósításáért, s nem eredménytelenül. A NOSZF óta mindössze hat évtized telt el. Nem egészen egy emberöltő. És a szocializmus, most, hogy fejlett szakaszába lépett, még nagyobb mértékben él saját filozófiájának alaptörvénye szerint: legyen szó gazdasági, szociális, tudományos, vagy kulturális alkotómunkáról, lehetőségeit térben és időben végtelennek látja. Csiba László
