Szabad Földműves, 1977. július-december (28. évfolyam, 26-52. szám)

1977-12-03 / 48. szám

1977. DECEMBER 3. • XXVIII. évfolyam 48. szám. Ага: 1,— Kčs Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának hetilapja Lapunk tartalmából: A jószomszédság közös érdek * A nagy proletárköltőre emlékezünk * Az ellenőrzés feltárta a fogyatékosságokat Igényes pártmunkával a feladatok teljesítéséért Az ötödik ötéves tervben és a hatodik ötéves terv első éveiben elért mezőgazdasági eredmények szemlél­tetően bizonyítják, hogy mind jobban kihasználjuk a szocialista mezőgazdasági nagyüzemi termelés előnyeit, rendkívül nagy mértékben kibontakozik a munkás­­osztály, szövetkezeti parasztság és a szocialista értel­miségiek kezdeményezése és aktivitása. Szilárd szövet­ségük szocialista társadalmunk politikai alapját alkot­ja. A CSKP XV. kongresszusa és az SZLKP kongresszusa óta eltelt időszak meggyőzően bizonyítja, hogy a párt­szervek és szervezetek, valamennyi kommunista, a dol­gozók döntő többsége magáévá tette a kongresszus határozatait, a fejlett szocialista társadalom építésének feladatait. Ezt a legmeggyőzőbben a hatodik ötéves terv igényes feladatainak megvalósításában elért eredmé­nyeink bizonyítják. A CSKP XV. kongresszusán kitűzött programot dolgozóink a Nagy Októberi Szocialista For­radalom 60. és a Februári Győzelem 30. évfordulójának tiszteletére kibontakoztatott munka-és politikai aktivi­tásuk és kezdeményezésük nagyszabású fellendítésével impozánsan támogatják. Mezőgazdaságunk jelenlegi fejlődési szakaszában nagy társadalmi és gazdasági változások történnek annak folytán, hogy a termelőerők fejlődése lehetővé teszi a szocialista termelési viszonyok fejlődését. Ez pedig a munkatermelékenység fokozásának és az anyagi erő­források felhasználásának fontos eszköze. Pártunk mezőgazdasági politikájának célja a szocia­lista termelési viszonyok további szilárdítása és teljes kihasználása a termelőerők fejlesztésében úgy, hogy a mezőgazdasági termelés rendszeresen és tökéletesen ki­elégítse a lakosság növekvő szükségleteit. E cél elérése végett mezőgazdaságunkban is mindinkább érvényesül­nek a tudományos-műszaki haladás elemei. A mezőgaz­daság további fejlesztése az összpontosítás és szako­sítás érvényesítésével, nagyüzemi termelési technoló­giák, ipari munkaszervezés és irányítás alkalmazásával történik. Ez a termelés növelésének és hatékonysága fokozásának a kulcsa. Az utóbbi hét évben határozott változások történtek a szlovákiai mezőgazdasági üzemek szervezeti felépíté­sében. Azzal szemben, hogy 1971-ben egy efsz átlagos földterülete 822 hektár volt, 1977-ben már elérte a 2494 hektárt. Jelentős változások tapasztalhatók az efsz-ek és az állami gazdaságok anyagi-műszaki ellátottságának fokozódásában is. Szocialista mezőgazdaságunk szerkezeti átalakulásai fokozott igényeket támasztanak a pártszervek és szer­vezetek irányító, politikai-szervező, eszmei-nevelő és politikai tömegmunkájával szemben, megkövetelik a párt belső életének további tökéletesedését, a párt eszmei és szervezeti egységének szilárdulását a mezőgazdaság­ban és a falvakban. A mezőgazdasági és falusi párt­­szervezetek szervezeti felépítése is alkalmazkodik a ki­alakuló új feltételekhez. A feltételek tekintetbe vételével valamennyi Járásban keresték a pártépítés lehető leghatékonyabb fprmáit. Ebben az irányban bizonyos tisztázatlan kérdések is felvetődtek, amelyek abból a jőszándékből következtek, hogy az adott viszonyok között megfelelő formát talál­janak a párt ráhatásának érvényesítésére az efsz és a falu életében. A mezőgazdaság terén a párt szervezeti felépítésének megoldása során felvetődött számos kérdésre választ adott a CSKP Központi Bizottsága Titkárságának 1973. november 13-i dokumentuma: „Állásfoglalás a párt me­zőgazdasági és falusi szervezeti felépítésének egyes időszerű kérdéseivel kapcsolatban“. Ezt az állásfogla­lást kétéves tapasztalatok alapján a CSKP és az SZLKP Központi Bizottságának 1975. októberi ülése is magáévá tette, a CSKP Központi Bizottsága Titkárságának 1975. december 2-1 határozata részben kiegészítette. A XIV. és a XV. kongresszus közötti időszakot az jellemzi, hogy a mezőgazdasági üzemekben és a falva­kon megszilárdult a párt vezető szerepe, amit a szer­vezeti felépítés kialakulása is elősegített. A nyugat- és a kelet-szlovákiai kerületben már a CSKP XIV. kong­resszusa után megalakultak az efsz-ek „kísérleti“ össz­­iizeml pártbizottságai azzal a céllal, hogy a lehető leg­hatásosabban érvényesüljön a párt vezető szerepe a termelés összpontosításának és szakosításának feltételei között. A CSKP XV. kongresszusát és az SZLKP kongresszusát követően a pártmunka minőségének és hatásosságának alapos elemzése után kidolgozták a pártszervezetek tagsági bázisa és szervezeti felépítése fejlesztésének programmá. A megkülönböztetett helví feltételeknek' megfelelően egységesítették az eljárást. Az a fontos tehát, hogy a párt szervezeti felépítésének tökéletesí­tése során vegyék tekintetbe a tagsági bázis javításá­nak szükségleteit a termelési koncentráció és szakoso­dás elmélyülésének folyamatában, valamint azt a kö­vetelményt. hogy következetesebbén érvényesüljön a párt vezető szerepe a mezőgazdasági üzemekben és a falvakon. Ezért munkájuk ellenőrzése után a pártszer­vek megszüntettek eeves szövetkezeti összüzemi párt­bizottságokat, arra törekedve, hogv szilárduljanak' az efsz-ek pártalapszervezetei és erősödjenek a falusi párt­­szervezetek. Az efsz-ek össztizemi pártbizottságainak munkájával kapcsolatos legtöbb tanasztalatot a Nové Zámky-i fér­­sekúivári). Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyij és a komárnot fkomáromi! járásban szerezték. A szövetke­zetek pártalapszervezetei többnyire termelési részlegek szerint alakultak meg. Tehát ágazati irányítási elv alap­ján fokozatosan jönnek létre nártalaDszervezetek. Az első i'ven szervezési tapasztalatokat Dvory pad Zitavou­­ban ÍNové Zámky-i járás] az egyesített Auróra Efsz-ben szerezték. Az efsz-ekben a párt vezető szerepét az üzemi szer­vezetek biztosítják. A kisebb szövetkezetek egyesülése folvtán hekövetkezett szervezési változások után a szö­vetkezetek üzemi pártszervezeteinek a száma Is csök­kent. Csak 119 esetbpp érvényesíti falusi pártszervezet a párt szerepét a szövetkezetben. A szövetkezeti össz­pontosítás és szakosodás előrehaladásával, valamint a községek egyesülésével kapcsolatban állandóan csökken az ilyen falusi pártszervezetek száma s így a tagsági bázis szilárdulása folvtán nagy létszámú pártszerveze­tek jönnek létre, amelyek minőségileg magasabb szín­vonalon irányítják a mezőgazdasági üzem és a falu életét. [Folytatás a 2. oldalon.')' A nagyobb haté­konyság forrásai Jón Janik elvtársnak, az SZLKP Központi Bizottsága elnökségi tagjának, a KB titkárának prievidzai beszédéből A fejlett szocialista társadalom építésében sok új és bonyolult fel­adat megoldása válik szükségessé. A dolgozók igényeinek és szükségletei­nek növekedésével egyidejűleg a mindannyiunkkal, öntudatosságunk­kal, ismereteinkkel, képességeinkkel, a baladás iránti fogékonyságunkkal szemben támasztott igények és álta­lában feladataink is nagyobbodnak. Mint ismeretes, az ötödik ötéves tervet a mezőgazdasági termelés nö­vekedésének gyors üteme jellemezte. A hektárhozamok növekedésének egyik fő tényezője A MÜ- ES ISTALLOTRAGYA-ADAGOK NÖVELÉSE. Hatásosságukat konkrét adatok bizo­nyítják. Az a tény, hogy a költségek gyor­sabban nőnek a termelés volumené­nél, szintetikusan visszatükröződnek a nyereségképzodésben. Az ötödik ötéves tervben, az évközi kilengések­től eltekintve, a nyereség volumene valójában stagnált. Mint látjuk, eddig nem tudtuk biztosítani a bővített új­ratermelést úgy, hogy a gazdasági eredmények is javuljanak. A takarmányproblémával foglalkoz­va Janik elvtárs megemlítette: Takar­mánynövényeket a mezőgazdasági földterületek 48 százalékán termesz­tünk. Ebből is kitűnik, hogy a szlo­vákiai földalap belterjes kihasználá­sa nagy mértékben a takarmányter­melés intenzitásától és hatékonysá­gától függ. Sajnos, a termelés inten­zitásában értük el a legkisebb hala­dást, pedig ez a hatékonyság egyik fő feltétele. Ha a gabona hektárhozamait ha­sonlítjuk össze hazánk és egyes ha­sonló természeti adottságú nyugat­európai államok viszonylatában, azt látjuk, hogy lépést tartunk vele. A terimés takarmányok színvonalát te­kintve azonban nagyon elmaradunk. A Cseh SZK-hoz viszonyítva is rosz­­szabbak az eredmények. Egyre drá­gábban termeljük a terimés takarmá­nyokat. Hatékony takarmánytermelés­ről csak akkor beszélhetünk, ha egy mázsa széna termelési költségei nem haladják meg az egy mázsa szemes­takarmány vásárlására fordított költ­ségek negyedrészét. Ezzel kapcsolat­ban egyik nagyon fontos időszerű feladatnak tartjuk a kidolgozott ta­karmányprogramoknak népgazdasági normatívakkal való kiegészítését, az összes szervezési, technikai és ösz­tönző intézkedésekkel e normatívák érvényesítésére irányuló következetes törekvést. A termelés növelésének módjaival foglalkozva hangoztatta: Egyetlen út A BEVÁLT AGROTECHNIKAI ELVEK egész komplexumának rendszeres és következetes érvényesítése. Foglalko­zott a nagy termelési veszteségek okai­val, főként a zöldségtermesztésben, majd rámutatott: A nagyobb terme­léshez, a költségcsökkentéshez, az ál­talános jő minőségű mezőgazdasági termékek további javításához, a fel­dolgozó ipar és a zöldségkereskede­lem szükségleteinek teljes fedezésé­hez vezető út az egyes zöldségfajták termesztésének vállalati szakosítása és konpentrációja programjának kon­krét és következetesebb megvalósí­tása, a terv és a hosszú érvényű szerződések funkciójának és kötelező voltának erősítése, a szakosult üze­mek fokozatos komplex ellátása ter­mesztési, gépesítési, utókezelési, rak­tározási és szállítási gépi eszközök­(Folytatás a 2. oldalon) M. V. IGNATYJEVNA: Szevasztopol védői. Hatvan esztendő a szovjet képzőművészetben A közművelődésben, s a mű­vészeti alkotásokban kivételes eredményeket értek el a Szov­jetunióban. Ezt igazolja az a képzőművészeti kiállítás is, a­­mely „Nagy Október a művé­szetben“ elnevezés alatt nyílt meg a Bratislavai Csehszlovák Szovjet Barátság Házában. A kiállított 170 képzőművé­szeti alkotás — festmény, gra­fika, akvareli, linőleummetszet, népművészeti alkotás és szobor — a Szovjetunió Központi For­radalmi Múzeuma, a Központi Lenin Múzeum, valamint a Tre­tyakov képtár állományát ké­pezi. A kapitalista világban a fes­tészet és a szobrászat zűrzava­ra jnég ma is tart. Az 1917-ben győzedelmeskedő proletár for­radalom országának képzőmű­vészei, a kialakuló új, szocia­lista társadalmi rendszernek megfelelő művészeti alkotások megteremtésére törekedtek. Az alkotások jellemzésekor azért is nyomul a kiállítást megtekintő tudatába újfa és új­ra ez a sző: teljesek. Például a szovjet festők egyformán mes­teri kezelői a vonalnak, színek­nek és a térbehelyezésnek. Te­hát ismerői a művészet tör­vényszerűségeinek, jól tudják, hogy mi a rossz és fölösleges a művészetben — s mi a jő és szükségszerű. Szuggesszív hatásuk annak köszönhető, hogy a szovjet mű­vészek megértették, hogy a nép államában a nép érdekében kell dolgozniuk, nem alkothat­nak érthetetlenségig szimboli­kus képeket, új utakat kell ke­resniük. Útmutatást kerestek és találtak a 19. századi nagy orosz realisták (Rjepin, Szuri­­kov) képeiben. Témáikat valő­­ságszerűen ábrázolják. Témáik a forradalmi harcok: Küldött­ség Leninnél, Huszonhat ko­miszár kivégzése Bakuban, Tá­madás előtt 19Í7. október stb., a honvédő háború küzdelmei és győzelme: Leningrád védői, Le­ningrádi blokád, A háború útja stb. A szovjet alkotómunka vagy a nép mindennapos munkáséle­te: Számítóközpont, Oj Ascha­­bád, Városépítők, Krasznojar­­szki vfzierőmü stb. — vagy pe­dig a szovjet táj, esetleg egy­­egy csendélet. A festők művészetmódja a­­zonban nem csupán a múlt századi nagy orosz realisták művein alapszik, hanem az im­presszionizmus festőinek vív­mányaival is gazdagodott és a mai művészi szemlélet őszinte egyszerűségével fejezi ki ön­magát. Moszkva építése, A szülőföld, Északi halászok stb. elnevezésű alkotások a természet szépségét és az emberi élet lényegét ad­ják, de nem elvontan, hanem teljes életszerűségében, mozgá­sában. Nem a naturalista ábrá­zolásmódot választják, hanem az emberábrázolásban, a törté­nés megjelenítésében a művész által fellelhető állandót, a tipi­kust. A szovjet képzőművészek te­hát nem érzéketlen jegyzői ko­ruknak, harcostársaiknak, mert műveik mélyén együttérzők, pártosak, így a szocializmus építőinek vallhatják magukat. Művészi tevékenységükhöz a szovjet szocialista társadalom minden támogatást megad, hogy alkotásaikban megvalósíthassák a szocialista realizmus eszméit. A szovjet képzőművészek nagy csoportja sikeresen harcol e cé­lok megvalósításáért, s nem eredménytelenül. A NOSZF óta mindössze hat évtized telt el. Nem egészen egy emberöltő. És a szocializ­mus, most, hogy fejlett szaka­szába lépett, még nagyobb mér­tékben él saját filozófiájának alaptörvénye szerint: legyen szó gazdasági, szociális, tudo­mányos, vagy kulturális alkotó­munkáról, lehetőségeit térben és időben végtelennek látja. Csiba László

Next

/
Thumbnails
Contents