Szabad Földműves, 1977. július-december (28. évfolyam, 26-52. szám)
1977-11-19 / 46. szám
Kedvtelés plusz jövedelemforrás Külföldön, elsősorban Nyugat-Európában keresett élelmiszeráru a nyúlhús. Itthon fehérje-gazdagságáért orvosaink régóta ajánlják, javasolják széles körben. Érthetetlen, nálunk a nyúlhús-fogyasztás elenyésző, s a nyúltenyésztés évek óta helyben topog. Pedig az egészségügyi szempontokon kívül számos érv szól mellette. A nyúlhús „előállítása“ meglepően olcsó, túlzott anyagi és munkabefektetést sem igényel. A nyúltenyésztésről, illetve a nyúlhús külföldi értékesítéséről még a nitrai Branko dolgozóinak sincs pontos áttekintésük. Annyit tudunk csupán, hogy ez a vállalat vásárolja fel a kisállattenyésztők helyi szervezeteinek közvetíésével az exportképes (súlyra, korra, méretre megfelelő, fajtatiszta) nyulakat. — Jó üzlet lehetne tenyésztőnek, értékesítőnek egyaránt — mondják —, de sajnos egyre keveseb megrendelésnek tudunk eleget tenni. Évente jó, ha 10—12 ezer tonnányi jut el a megrendelőhöz, holott piaca lenne több száz tonnányinak. Mi a tenyész üknek 15—17 koronát fizetünk a nyúl élősúlykilogrammjáért, nyilvánvaló, hogy nincs ráfizetésük. Külföldön — Magyarországon, Bulgáriában, Lengyelországban, Romániában és másutt — hatalmas állami, vagy sző vetkezeti nyúlfarmokon tenyésztik a nyulat, exportra. Idehaza? Elvétve sem akad szövetkezet, vagy állami gazdaság, amely e nyilvánvalóan jövedelmező vállalkozásba kezdene __Magántenyésztők eleve nem termelhetnek annyit, mint egy vállalat, vagy üzem; jobbára kedvtelésüknek hódolnak, mint például Novotka Ferenc, akit a luéeneci (losonci) járás legtekintélyesebb nyúltenyésztőjének mondanak. Alacsony, halkszavú ember. — Az üzleti szempont sem mellőzhető, de busás haszonnal csak a nagyüzemi tenyésztés járhat.^ Ismerek olyan nyúltenyésztot, akinek évente ezreket jövedelmez a nyúl, százszámra tartja őket. Jómagam mindöszsze 30—40 nyulat tartok. A tenyésztés és a nemesítés a célom, bár szeretem a nyúlpaprikást is — vallja Novotka kisállattenyésztő, aki nem jó riportalany. Kérdéseimre félszavakkal válaszol. Úgymond „nem szereti a sok szöveget“, erre jó előre figyelmeztettek. — Nem beszélni kell'e mindenképpen szép kedvtelésről, hasznos szórakozásról — okít okos megfontoltsággal. — A tenyésztés örömeit szóban viszszaadni úgysem lehet. Aki pedig az anyagiakra összpontosít, az is tehet egy próbát a nyúltenyésztést illetően. Jelentős segítséget kaphat a vállalkozó kedvű kisállattenyésztő, ha tagja a szövetség helyi szervezetének: nemcsak a fajtatiszta alapállományt szerezheti be olcsón, de tápanyagot, takarmányt is kap, s még az értékesítés problémáit is szervezetileg oldják meg. Így aki csak egy kicsit is odafigyel, láthatja, hogy minden tekintetben megéri. Osztom Novotka Ferenc nyúltenyésztő véleményét. S hozzátenném még kiegészítőül: több figyelmet érdemelne a nyúltenyésztés közélelmezési és népgazdasági szempontból egyaránt. Pálházy J. лопат jó az egvÚttmOködés. A nitrai Branko közös mezőgazdasági vállalat a kisállattenyésztőktől az előzetes megegyezésben rögzített idő terv szerint vásárolja fel a vágónyulakat. Az utóbbi időben jó az együttműködés a Branko és a tenyésztők között. A .felvásárló vállalat gépkocsija mindig időben, érkezik, nem várunk rá hiába. Košický Vladimír személyében becsületes'- felvásárlót ismertünk meg. Jól szervezi a felvásárlást, közben újabb érdeklődőket nyer meg a vállalattal való együttműködésnek. A tenyésztőknekhasznos információkat nyújt, ha .kell tanácsot ad, segít a - problémák megoldásában. Állítom, érdemes együttműködni a Branko közös mezőgazdasági vállalattal! Farkas Rózsa, Háj ISMÉT GAZDAG HOZAMOT NYÚJTOTT A SÄRGARÉPA. Vitányiján (Vágfarkasdon) gazdag hagyománya van a sárgarépatermelésnek. Eleink már nyolcvan évvel ezelőtt kiváló eredményt értek el ezen zöldségnövény termelésében. A község jónevű szövetkezete ma a galantai járás legnagyobb zöldségtermelői közé tartozik. Sárgarépát az idén ötvenhat hektáron termelt. E növény átlaghozama az utóbbi években hatszáz-hétszáz mázsa közötti volt. Az október elejei kilátások szerint az idén sem kell majd szégyenkezniük a szövetkezeti tagoknak a sárgarépa hozamáért. Krajcsovics Ferdinand, Galante A FEHÉR V1RÄGÚ МАК TÖBBET TEREM. Štúrovo (Párkány) környékének természeti adottságai kiválóan megfelelnek a máktermesztésre. Sokan élnek is a le'fietőséggel. Tizenöt áras kertemben én is vetettem mákot. Csupán néhány sort, de így is termett annyi, amenynyi a saját igényeinket kielégíti. Nánán azt mondják, aki mákot termel, az lusta, rossz ember nem leheti Én az idén háromszor kapáltam, majd egyeltem, sőt permeteztem is, de megérte. A fehér virágú fajtát termelem, mert többet terem a pirosvirágúnál, s a kártevők sem támadják annyira. Meidlik Kálmán, Štúrovo Nana Tapasztalataim a takarmánykáposztával A takarmánykáposzta egyike azoknak a növényféleségeknek, amelyek fontos szerepet játszhatnak az állatok, főleg a nyíllak takarmányozásában. Legnagyobb előnye, hogy jól tuti a hideget (egészen —10 °C-ig), tehát egészen a kemény fagyok beálltáig friss, lédús zöldet nyújt az állatok számára. A káposzta jól emészthető és az állatok szívesen fogyasztják. Nincsenek különleges éghajlati és talajigényei, gyakorlatilag mindenütt termelhető. Én tíz áron termelek takarmánykáposztát. Vetés előtt harminc kiló ammóniumszulfátot, 33 kiló szuperfoszfátot és húsz kiló 50 °/o-os kálisőt adok e területre. A magot hatvan centiméter sortávolságra, egy vagy legfeljebb két centiméter mélyre vetem május derekáig, másodnövényként június derekáig. Ápolása nem igényel sok fáradságot. Keléskor porozni kell a kártevők ellen, a tenyészidőben legfeljebb kétszer kell kapálni; amikor már két-három valódi levele van, tíz centiméteres tőtávolságra ritkítom, majd húsz kiló harminc százalékos salétrommal fejtrágyázom. Csírázás idején, majd augusztusban és szeptemberben kiadósán öntözöm, mert ekkor növekszik a legintenzívebben. Később már olyan hatalmasra fejlődnek a növények, hogy egy-egy káposztából több nyúl is lakmározhat. A káposztát folyamatosan etetem, s amikor már a hőmérő higanyszála vészesen süllyedni kezd, gyökerestől felszedem a termést, eltávolítóm a beteg vagy sárguló leveleket (ezek gyorsan rothadásnak indulnak), és a pincében homokba ültetve tárolom a káposztát. Ügyelek arra (fűtés, szellőztetés), hogy a pince hőmérséklete 0 és +5 °C közötti legyen. Ha a növények gyökérzetét nem szórom be homokkal, csak rövid ideig lehet károsodás nélkül tárolni a termést. Ha homokba ágyazom a gyökérzetet, még februárban is lényegében friss káposztát adhatok a nyulaknak. Ha pedig csupán a torzsát hagyom meg a beágyazott száron, tavaszig kitart a készlet. (KI) a 20 ÉVES A CSEHSZLOVÁKIAI KISÄLLATTENYESZTÖK SZÖVETSÉGE A kisállattenyésztésnek igen gazdag hagyománya van hazánkban. Már évtizedekkel ezelőtt is voltak lelkes kezdeményezők, akik szerették a természetet, az állatokat, és akik szabad idejük jelentős hányadát áldozták fel a kisállattenyésztés fejlesztésének, a különféle apróállatok fajtatiszta tenyésztése és nemesítése iránti érdeklődés felkeltésének és fokozásának érdekében. Munkájuk nem volt hiábavaló, hiszen a nemes és egyben hasznos tevékenység iránt érdeklődők száma egyre gyarapodott és nő még napjainkban Is. Már kezdetben is egymás után alakullak a tenyésztők érdekeit képviselő és védő, általában szakosított egyesületek és szervezetek. Persze, jó ideig csupán menynyiségi fejlődésről lehetett beszélni. Az ugrás, a mennyiségi változások minőségi változásokba való átcsapása 1957 őszén következett be, amikor a korábbi egyesületek és szervezetek helyett kisállattenyésztőink egységes szervezetet alakítottak —- a Csehszlovákiai Kisállattenyésztők Szövetségét, — amely az apróállatokat tenyésztők országos, önkéntes tömegszervezetévé vált. Az alapító kongresszus ötvenhét október hatodikán ülésezett. A szervezetbe tömörült tenyésztőknek feladatul adta a Szövetség feladatainak teljesítésében, valamint a szocialista mezőgazdaság fejlesztésében való aktív részvételt. Ezt követően a helyi szervezetek és a járási bizottságok tevékenyen részt vállaltak a földművesszövetkezetek megalakításában, illetve megszervezték az állati termékeknek — tojás, vágóbaromfi és vágónyulak — л közellátás színvonalasabbá tételét szolgáló folyamatos felvásárlását. Az alapító kongresszus óta két évtized telt el, közben sokrétűbbé vált, színvonalasabb és eredményesebb lett a kisállattenyésztők munkája. A Szövetség fejfődése szorosan összefügg szocialista társadalmunk fejlődésével. A Szövetség tagja a Nemzeti Frontnak, tehát biztosítja szocialista társadalmunk további fejlődéséhez szükséges feltételeket. A Szövetség napjainkban mintegy 150 ezer kisállattenyésztőt von be a szervezeti életbe, az átgondolt és mindinkább céltudatossá váló tenyész-Itői tevékenységbe. Nyolc évvel ezelőtt, a föderáció életbelépésekor a Csehszlo-Hasznosat kellemessel vákiai Kisállattenyésztők Szövetsége két szervezetre oszlott. Ettől az időtől kezdve a szlovákiai tenyésztők az SZKSZ-be, a csehországi tenyésztők pedig a CSKSZ-be tömörülve fejtik ki érdemdús tevékenységüket, töretlen lelkesedéssel szorgalmazva a kisállattenyésztés fejlesztését. A Szlovákiai Kisállattenyésztők Szövetségének, mint érdekvédelmi tömegszervezetnek, napjainkban 1956 helyi szervezete van, s ezekben több mint 64 ezer aktív kistenyésztőt tartanak számon. Az SZKSZ a tagság körében folytatott eszmeinevelő és szakmai tevékenységével jelentős mértékben hozzájárul a szocialista ember formálásához, a CSKP kongresszusa, a NF és a Szövetség szervei által kitűzött feladatok mielőbbi teljesítéséhez, megteremti a dolgozók és az ifjúság tenyésztői érdekeinek realizálását segítő feltételeket, miközben gondosan ügyel a fajtatiszta tenyészetek kialakítására és fejlesztésére, a különböző állatok és fajták nemesítésére stb. A kisállattenyésztők szakcsoportokba és szakosított klubokba tömörülnek s a kellemeset a hasznossal ésszerűen egybekapcsolva végzik elismerést érdemlő tevékenységüket. Jelentős mértékben hozzájárulnak az állati termékekkel való önellátottság megszilárdításához. Évi átlagban mintegy 831 tonna baromfihúst, 1120 tonna diétás nyúlhúst, 380 tonna juhhúst, több mint 40 millió tojást (keltetésre és fogyasztásra) produkálnak. A feldolgozó iparnak pedig évente legalább 100 tonna gyapjút, négy-öt tonna tollat és sok-sok szőrmés bőrt adnak át. A juhtenyésztök pl. 30 ezer, a prémes állatokat tenyésztők 11,5 ezer, a nyúltenyésztők pedig egy milliónál is több gereznát értékesítenek évente. S talán kétszer ennyi nyersanyagot is nyújtanának az iparnak, ha szervezettebb lenne a felvásárlás! A szlovákiai kisállattenyésztők kölcsönösen együttműködnek a baráti szocialista országok kisállattenyésztőivel, rendszeresen részt vesznek a kiállításokon, ahol legszebb állataikat mulatják be és kicseréA kiállításokon bemutatott gyönyörű állatok a tenyésztők hozzáértő, lelkes munkáját dicsérik, népszerűsítik. lik a tapasztalataikat, miközben népszerűsítik a mozgalmat és annak eredményeit. A sikerek láttán egyre nő a szervezeti tevékenység iránt érdeklődők száma. Csupán az utóbbi évtizedekben több mint 22 ezer új taggal gyarapodott a szervezett kisállattenyésztők tábora. S ami igen örvendetes, a jelentkezők között egyre több a fiatal és a nő. Ez részben az elért eredményeknek és a jó népszerűsítő munkának, részben pedig az iskolák, az alapszervezetek, illetve a pionírotthonok mellett működő érdekkörök tevékenységének köszönhető. És persze annak is, hogy szocialista társadalmunk, a lehetőségeknek megfelelően, kedvező feltételeket teremt e nemes kedvteléshez. Az SZKSZ KB-а nyolc évvel ezelőtt kereskedelmi vállalatot alapított (Chovprodukt). A vállalat szakboltjaiban — egyelőre kilenc van belőlük Szlovákia különböző városaiban — minden érdeklődő megvásárolhatja a legszükségeseb tenyésztői kellékeket. Az utóbbi időben több fórumon méltányolták a kiskertészkedők és a kisállattenyésztők érdemdús tevékenységét, és hangsúlyozták e mozgalmak össztársadalmi szempontból is fontos küldetését1. Azt sem titkoljuk, hogy a még eredményesebb munkához kedvezőbb feltételekre van szükség. A kisállattenyésztés töretlen fejlődése érdekében jobban meg kell szervezni a fajtatiszta állatok szaporítását és forgalmazását, valamint a felkínált állati termékek felvásárlását, bővíteni kell a szolgáltatások hálózatát és a tenyésztői kellékeket forgalmazó szakboltok hálózatát és áruválasztékát. A rendszeres tanácsadó szolgálat bevezetése is a tenyésztői munka színvonalának javát szolgálná. Sőt! Talán azon sem ártana elgondolkozni, hogyan lehetne a városiasodó nagy községek és a városok peremén vagy közelében — a szépen fejlődő kerttelepek példájára — kisállattenyésztő telepeket létesíteni? Vagy: hogyan lehetne összehangolni a kertészkedők és a tenyésztők igényeit és érdekeit egy vegyes telepen? Külföldön már tettek bizonyos kezdeményezést e téren, álítólag jő eredménnyel. Az ilyesfajta kezdeményezésnek bizonyára több száz vagy ezer lelkes támogatója volna hazánkban is, hiszen a tervszerű fejlesztés során mind * (Folytatás a 2. oldaloui
