Szabad Földműves, 1977. július-december (28. évfolyam, 26-52. szám)

1977-11-19 / 46. szám

SZABAD FÖLDMŰVES,

A korszerű termelés eredményei

1977. november

A čečejovcei (csécsi) egyesített szövetkezet három kis gazdaságból a csécsi, a pányi és a szőlöskeiből jött létre. Az összpontosítás nyomán 3225 hektár a területük, amelyből 2743 hektár szántó. Az egyesüléssel megszűnt a rivalizálás, az egyenlőtlenség és a termelés fejlesztését akadályozó gazdálkodási mód. Kezdetét vette a megszokottól nagyon is eltérő, a legfejlettebb gazdálkodásért indított küzdelem.

— Amit a három kis gazdaságból

összevontunk, az negyven kis teljesítményű traktor, tíz tehergépkocsi és a szellemi erők koncentrációja volt — magyarázta Csáji elvtárs, a čečejovcei szövetkezet elnöke. — A háromezerkétszázhuszonöt hektár már közepes gazdaságnak számít, de egyelőre nem korszerű, hanem azzá kell tennünk. Amikor felmértük a lehetőségeket, a kiindulási pont a talaj termőerejének megállapítása volt. Gyenge talajkategóriába tartozunk. Jelentős a mély fekvésű rész, ahol esős időben, hóolvadás után emberfeletti munkát kell végeznünk. Az egyesülést követően arra törekszünk — ha gyenge is az adottság —, hogy ne gyengén és ne is közepesen gazdálkodjunk! '

A szövetkezet vezetői, akik jó ismerői a gazdálkodási feltételeknek, a „nagy közös“ első évét így jellemezték:

— Egy korszakot kellett lezárni. A vezetőség eldöntötte, a tagság elfogadta, hogy gépesíteni, táhlásítani szükséges. A háztáji kérdést mindenki számára megnyugtatóan megoldottuk és tovább léptünk. Főbb növényeink termőterületét évről-évre bővítve áttértünk az iparszerű termelési módra, vagy ahogyan röviden mondják, a zártrendszerű gazdálkodásra, ahol a vetéstől, a betakarításig mindent a gép csinál.

— Szükségesnek tartom elmondani — teszi hozzá Kelemen Sándor a szövetkezet főmérnöke —, hogy százhúsz-százötven hektáros táblákat alakítottunk ki és feltöltöttük gépparkunkat. Főleg a harmadik korosztály gépeiből vásároltunk. Ma tizenöt tehergépkocsink és negyvenöt traktorunk van. A talajmunkáló eszközeink, vetőgépeink ugyanolyan korszerűek, akár takarmánytermesztő gépsoraink.

— A szövetkezetek egyesítésével a košicel járásban is megteremtették a szükséges előfeltételt a tudomány, a korszerű technika és technológia alkalmazására. Arra vagyok kíváncsi, hogy a čečejovcei szövetkezetben milyen eredménnyel járt a szakosítás? — érdeklődöm a szövetkezet főmérnökétől.

— A szakosítást mind a növénytermesztés, mind az állattenyésztés szakaszán sikerült megoldanunk. A növénytermesztés szakaszán szemes terményekre, hüvelyesekre és takarmánytermesztésre szakosítottunk. Az állattenyésztést pedig hús-, tej- és tojástermelésre állítottuk át. Ami pedig az idei eredményeinket illeti, azt hiszem van mivel dicsekednünk. Kalászosokat ezerkétszáznegyvenhét hektáron termesztettünk. A búza és az árpa átlagban 39,94 mázsás termést adott. Voltak olyan búzatábláink, ahol 55, illetve 65 mázsás átlagtermést értünk el. Ilyen termés még soha nem volt Čečejovcén. Negyvennégy vagonnal túlszárnyaltuk eladási tervünket.

— Mi a helyzet a kukoricával?

— Kukoricát 970 hektáron termesztünk, ebből ötszázhatvan hektár a magkúkorica. Szemeskukoricából 49,7 éázsás hektárhozamot terveztünk, vagyis 275 vagon szem eladását.

Kelemen Sándor határszemlére invitált. Közben elmondta, hogy az ősziek vetését időben befejezték. Búzát 600, repcét pedig _ 100 hektáron vetettek. A természet — mint a legmegbízhatóbb tanú — igazolja a mondottak hitelességét: szépen zöldellnek a bevetett táblák. Megállapítható az is, hol fordult el pillanatra a kormánykerék, kalandozott el a traktoros figyelme, s görbült el a vetési sáv.

— A vénasszonyok nyarát igyekeztünk gazdaságosan kihasználni — mondta Mida Károly, aki éppen egy Crystál 12045-ös traktorról ugrott le kis pihenőre. — Agrotechnikai határidőben elvetettünk, 680 hektárt istállótrágyáztunk és 600 hektárt meszeztünk. A hatvan hektáros táblát felszántjuk és tartunk egy kis szünetet. Nekünk is kell egy kis pihenő*

Mida Károly, azt már csak mellékesen jegyezte meg, hogy szerencsére „van mit a tejbe aprítaniok“, hiszen idén a kukorica — a száraz nyár ellenére is — az utóbbi évek leggazdagabb hozamával fizetett. A hat kukoricahibrid közül legjobban az LG—13-as fizet, nyers állapotban 112 mázsát, szárítva pedig 76 mázsát hektáronként. Ugyanilyen jól termett az A—303-as és a OSSK 218-as fajta is.

— Hogyan akarják teljesíteni az „egy millió tonna terményt a köztársaságnak“ kerületi felhívásra vállalt kötelezettségüket? — érdeklődtem a főmérnöktől.

— Nem akarok számadatokkal dobálódzni, csupán annyit szeretnék mondani, hogy szemesekből 719 vagonnal kell az állami alapra adnunk. Mi ezt a mennyiséget 125 vagonnal akarjuk vállalásunk szerint túlteljesíteni, vagyis az egymillió tonnához 844 vagon szemesterménnyel akarunk hozzájárulni. Nos, az eredmények azt mutatják, hogy eredéti vállalásunkat is vagy száz vagon terménnyel túlszárnyaljuk. Szemeskukoricából 190 hektárt takarítottunk! be és legnagyobb része még kint van.

A silókukoricát időben betakarították, sőt annyi termett, hogy a szomszédos gazdaságoknak is eladtak belőle. A szemeskukorica betakarítása már nem gond, hiszen négy kombájn egész nap csépeli.

Čečejovcén az emberek is bizonyítottak, hiszen a NOSZF 60. évfordulója tiszteletére vállalt 2,1 millió köröné értékű kötelezettségüket határidő előtt teljesítették.

Illés Bertalan

Téliesítettek a vállalást

Nitrán, az országos aratóünnepélyen vették át a Diakovcei (deáki) szövetkezet vezetői a Munkarendet. A kalászosok kimagasló hozamáért kapta az állami kitüntetést a szövetkezet. Ez nyáron volt, most azonban beszéljünk az őszi munkákról. A szövetkezet az elsők közt válaszolt a tevődi kovái (peredi) és a csilizközi szövetkezet felhívására. Kötelezte magát, hogy cukorrépából eléri az átlagos 500, szemes kukoricából pedig a 60 mázsás hektárhozamot.

A szövetkezet a galantai járásban elsők közt végezte el a cukorrépa betakarítását. Tonkó Pál mérnököt a szövetkezet elnökét megkérdeztem betartották-e ígéretüket.

— Ebben az évben száztíz hektáron termeltünk cukorrépát. Célunk az volt, hogy betartsuk Ígéretünket. Jó talajba került a mag, megkapta a kellő műtrágya mennyiséget, megmunkálást. Kellőképpen kihasználtuk a sávos öntözőberendezést is. Kétszer öntözlük a növényt, amikor a legfontosabb volt. A NOSZF 60. évfordulója tiszteletére vállaltuk az ötszáz mázsás hektárhozam elérését. Nagy volt az örömünk, amikor megállapítottuk, hogy az átlagos hozam 535 mázsa. A harmincöt mázsát kézierővel szedtük össze a gépek után.

— Kiknek köszönhetjük a gyors és sikeres betakarítást?

— Elsősorban is Debnár Andrásnak, Tok Jenőnek, akik a karajozón hosszabbított műszakban, de szombaton és vasárnap is dolgoztak, ezeken kívül Pavol Kukáčnak, aki a kiszántő gépen jól végezte munkáját.

— A kukoricából is betartják az Ígéretet?

— Az eredmények azt mutatják, hogy itt sem lesznek problémák. Itt hatvan mázsás hektárhozam elérésével számolunk. Talán még megemlíteném, hogy lucernából több mint száz mázsás átlaghozamot értünk el száraz állapotban! Kiválóan sikerült a hagymatermés is. Harminchat hektáron csaknem háromszáz mázsás hozamot értünk el.

— Mi a legfőbb cél?

— November végéig elvégezni az összes munkákat, tehát a mélyszántást is.

Krajcsovics Ferdinánd

A Horný Ваг-i „Csallóköz“ Efsz-ben tett látogatásom alkalmával a többi között azt is megtudtam, hogy az ezerhatszáz hektáros gazdaság egy idő óta évente száz hektáron termel repcét, meg étkezési hüvelyeseket.

— Kezdetben sokat mérgelődtünk miatta, miért kell nekünk ilyen növényféléket termelni — emlékezett vissza Világi Ferenc főnövénytermesztő. — Persze megértettük, hogy valakinek olajos növényeket, hüvelyeseket is muszáj termelni, mert a feldolgozó iparnak és a fogyasztói tár-Megváltozott a véleményük

sadalom minden tagjának szüksége van ezekre a termékféleségekre. S ha nincsen aki elvállalja a nagybani termelést, akkor más módszert kell választani. Meg azután menet közben rájöttünk valamire. Arra, hogy a gyakorlat tapasztalatokat hoz, valamint arra, hogy az említett növények kiváló előveteményeí a búzának. Kis gazdaság vagyunk, mindössze három és félszáz hektár búzánk van, de ebből száz hektáron mindig repce és hüvelyesek után tesszük földbe a magot. Az idén hetven és fél mázsát termett a búzánk hektáronként. Lényegében ennek köszönhetjük, hogy négyszázötven tonnával túlteljesítettük a gabonatermelési tervet.

A szövetkezet az idén negyven hektáron termelt őszi repcét. Az elért huszonkét mázsás átlaghozamnál soksa érdekében a gyengébb, rosszabb minőségű földeket is be kell vetni valamivel.

Az étkezési borsót — a repcéhoz hasonlóan — negyven hektáron termelték. Az Aurába fajtát vetették, amely gazdagon meghálálta a gondozást — harminckét mázsát termett hektáronként.

— Tapasztalatból tudjuk, hogy az egyenes aratás sok pergési veszteséggel jár — említette a főnövénytermesztő —, ezért az idén is a Kvetoslavovi Állami Gazdasággal együttműködve oldottuk meg a borsó betakarítását.

Íme egy példa: miként változtatja meg a gyakorlati tapasztalat az emberek elhamarkodottan kialakított nézetét, véleményét! —bor

kai jobb is volt a járásban, de azért még ezt az eredményt is értékelni kell. Ismét negyven hektáron vetettek repcét. Október elején már szépen zöldellt a dús növény?et. Ottjártamkor éppen Wofatox Spritzpulver készítménnyel permetezték, hektáronkénti két kilogrammos adaggal.

A Perlička fajtájú babot az idén húsz hektáron termelték. Korábban már harminc mázsás átlaghozamot is elértek babból, ám most ennek csak harmadrészét adta meg egy hektár. Hiába, az ésszerű vetésforgó betartá-Két család - két életmód

Sűrű, novemberi köd száll fel ш a csupa virággal díszített sírjj hantról. A sír körül a lábnyom elmosódott. Az elhúnyt feleségé, lányáé vagy a fiáé.

Még nem is olyan régen négy gyermekszá] várta tőle a kenyeret. A hirtelen bekövetkezett halál után már csak anyjuktól várhatták a róluk való gondoskodást, a családi tűzhely melegét, a szülői símogatást. Apjuk helyett is szeretni gyermekeit. Most már túl van az élet nehezén.

juhász Annát, Panni nénit, ahogy a tardoskeddüiek hívják, korán özvegyen hagyta a férje, de ha üggyel-bajjal is, felnevelte gyermekeit. Mind a négyet. Eddigi életének minden eredménye a négy felnőtt, egészséges gyermek, meg a becsületes munka. A fejés. Ogy érzem, hogy ez nem is kevés, hiszen Panni néni becsületes dolgozókat nevelt a társadalomnak, munkáját pedig dicsérik a szövetkezetben. A legjobb fejönö.

Panni néni az asztal mellé ül. Két kezét az asztalra teszi. Elmereng.

— Bizony — mondja, miután letörli szeméből a könnycseppeket, — minden nap hajnalban kelek. Már huszonegy éve. Annyira megszoktam a koránkelést, hogy ébresztőóra nélkül jélnégyicor-négykor ébredek. Attól tartok, ha majd nyugdíjba megyek, akkor sem fogok tudni aludni. Azt hiszi, reggel amikor az istállóból hazajövök, lefekszem? 0, dehogyI Pedig most már meg is tehetném néha, a gyerekeim házasok. De nem tudok nyugodni. Amint hazajöttem bevásárlók, főzök, állatokkal bíbelődöm, a kertben dolgozom... A Károly fiam itthon van. Hiába mondtam neki annakidején, hogy né vegye feleségül azt a lányt. Nem hallgatott rám. Négy éve külön élnek. Mondtam már neki, hogy ne sajnálja öt, váljon el, házasodjon meg újra. Amíg itthon van, addig mindennap főznöm kell. Különben is, hol az egyik gyerek, hol a másik jön az unokáimmal. Már öt unokám van. Nekik is mindig kell valami. Mondják is eleget a gyerekeim, hogy ne dolgozzak már annyit, hagyjam ott az istállót, de tudja a csoda, szeretek fejni. Csak a kezem ne fájnál Nézze az ujjaimat, hogy kifordultak. Tizenhárom évig kézzel fejtem. Most már sokkal könynyebb a munka, géppel fejünk. Izületi gyulladásom volt, s ha jön a rossz idő végem van, mindenütt hasogat. Talán kibírok még három évet... Mondogatja is eleget Vida, az etető, hogy mi lesz vele, ha én elmegyek. „Majd bejön Panni néni segíteni!“ Hát ha egészségem lesz, és ha szükség lesz rám, persze, hogy kisegítek, hiszen még csak ötvenhárom éves leszek. Attól tart a Vida, hogy nem lesz olyan munkatársa mint én, s kevesebb lesz a pénze, mert a tejmennyiség után fizetnek. Igyekeztem jól fejni, minél többet, mert nekem is kellett a pénz. Egyedül kerestem a négy gyerekre. Keresek is, nem panaszkodhatok. Jutalmat is gyakran kapok. Ez a munka nagyon gól jött nekem, mert így idehaia lehettem a gyerekekkel. Tudtam velük törődni. Most met az egyik fiam építkezni akar] Azt mohdiák, hogy számomra is építenek egy szoba-konynát, külön bejárattal. Ezt az öreg szülői házat, amiben felneveltem Okét, adjuk éli Beleegyezek. Én nem tudtam semmit sem szerezni, de nekik legyen aj házuk, bútoruk, autójuk, amit szeretnének, ök majd törőcmek velem, ha beteg leszek. :

Később már csalóka a napsugár, a beteg ciontok kívánják a tűzhely melegét, a meghitt családot. Kiváltják maguk körül a megembaresedett gyerekek jelenlétét, I annak a tudatát. hogy átvették tőle a gondok és örömök, az élet drága síafétabotját. Szeme az unokákban kívánja látni az élet kiapadhatatlansagát.

• J

ATKÁBIÉKNÄL

— Méghogy lén vagyok a legjobb fejő? Ezt\hol hallotta?

— A szövetkezetben. A háromnegyedévei kiértékelésnél

— Csak ezt ne írja meg, mert én nem akartam első lenni. Ha az asszonyok megtudják, megharagszanak.

— Nincs miért.

— Nincs, nncs, de tudja milyenek. Csak á pénzt látják. Én naponta nyoli-kilenc litert fejek átlagosanlegy tehéntől. A múlt évben láo ezer liter tejet fejtem. Ezt mese* is elérhetnék, hiszen [rossz teheneink nincsenek. Azt a tehenet, amelyik az első típrjazás után csak három-négy liter tejet ad, mindjárt kiselejtezik. Sajnos, a felületes riunka ...I Előfordulnak olyan! esetek is, hogy nem jönnek Ibe pontos időre', s nem fejik ri rendesen a teheneket. Vaga mint a múltkoriban is történi: hárman elvállaltak egy símdot. A három asszony közül egy sem jött be. Egyedül fejtem huszonnyolc tehenet. A tej mennyisége után fizetnek, s a fizetéskor megvan a nézeteltérés. A férjemmel együtt dolgozunk: ő etet én meg fejek, ту együtt jó dolgozni, mindenben kisegítjük egymást, s igyekszünk rendes munkát végelni. Ketten megkeressük a négn és fél ezret, de nincs szabadj szombatunk, vasárnapunk. asfe nincs tévézés, olvasás, szórakozás, mert reggel már fél\ négykor kelünk. Napközben ríeg mindig akad idehaza is munka, a három gyerekre sokul kell dolgozni. Igaz, idehazi is kisegítjük egymást. A férj ?m mindenben segít. S ha m gis pihenőt tartunk, beüiiln c a Moszkvicsba s elmegyünk Újvárba, vagy ahova kell. t míg én vezetek, a férjem piher.

Két csaló i, két különböző élet. Mindkt tten kiváló dolgozók és pt Idás családanyák. Szorgalmas nunkájukkal nagyban hozzáji rulnak a szövetkezet tejeladá. i tervjeladatainak teljesítéséhe'..

, Nagy Teréz

Életcélja: munka és a család

Délfelé járt az idő, amikor a kameničnái (keszegfalui) szövetkezet hadovcel részlegén beléptem a sertésistállóba, ahol delelőre jellemző nyugalom uralkodott. A kutricákban kocák pihentek, s nyugodtan tűrték az apró Jószágok nyüzsgését. Itt találtam meg Ribarics Jánost, akit kerestem. Egyedül volt. Seprűvel a kezében a kutricák mögött tett-vett.

— Déli pihenés helyett min szorgoskodik? — kérdeztem. Kissé szégyenlős mosollyal felém fordult, kezet nyújtott.

— Pókhálót fedeztem fel Itt ni, az ablakok fölött — szólalt meg. — Akadt egy kis szabad időm, hát ezeket szedem le, s közben az ablakot is leporolom. Szeretem a rendet és a tisztaságot.

Jobban szemügyre vettem az istállót. Valóban, ahova csak néztem, példás rend uralkodott. Pedig elavult,

korszerűtlen régi istállóban voltunk, ahol minden munkát kézi erővel végeznek. Meglátszott itt, hogy a példás tisztaságról szorgos kezek gondoskodnak.

Rövid ideig beszélgettünk. Egyetmást megtudtam Ribarics Jánosról. Szerényen, szűkszavúan válaszolt, amikor munkája és élete iránt érdeklődtem. A szövetkezetben — persze nem ebben a megnagyobbodottban — már huszonkét éves korától dolgozik. Az életét az állatok gondozásának szentelte. Ezt a munkát már gyermekkorában megszerette. Hiszen gyakran ő hajtotta ki a teheneket a legelőre és ott őrizte, terelgette őket. Most negyvennégy éves és munkáját odaadással, szeretettel végzi. Négy munkatársával jól megértik, segítik egymást.

— Nagyobb problémáik vannak? — kérdeztem.

— Azok nincsenek. Tudja — mondta szerényen — ha az emberek összefognak, akkor simán megy a munka és ha akadnak is bajok, azok könynyen megoldódnak.

Keszegfalun kis családi házban él feleségével, lányával és anyósával együtt. A nehéz munka után a szeretett családi körben találja pihenését. Szívesen segít a liáz körül, rendszerint ott, ahol erős férfikézre van szükség. A kocsma nemigen érdekli. Szabad idejében Inkább a tévé előtt ül, főleg ha izgalmasnak ígérkező futballmeccset sugároz.

— A keresetét mire költi? — kíváncsiskodom. Elmosolyodott.

— Én magam jóformán semmire. Az asszonynak adom az egészet, ö gazdálkodik, s mondhatom jól osztja be a pénzt — vallja büszkén. — A lányom már dolgozik, de azért örömünk telik, ha itt-ott kisegíthetjük. Most például télikabátot vettünk neki. Hadd Ieg en csinos, hiszen fiatal.

— És a szf badidő? — kérdezősködtem tovább.

Kora hajnf lban útnak Indul. Télen, nyáron bicik in tapossa a hatkilométeres utat a háztól a munkahelyig, hogy időbér ott legyen a hajnali négyórás et ítésnél. Délután négy vagy öt közi tt végez. De gyakran még később, ha ellés jön közbe. Aztán vissza, hazafelé.

— Egy en bér, aki csak a munkájának és a :saládjának él. — így jellemezte őt Varga Kálmán, a szövetkezet elnöké. — A sertéstenyésztésben a legjobb és legbecsületesebb dolgozónk .E áldás munkájával 6 tartja össze az agész munkakollektívát. Ezért rájuk bízzuk a legigényesebb munkát, a 1L0 törzskoca gondozását. Nem csalódt mk bennük. Ezen a szakaszon a le 'jobb eredményekkel dicsekedhetün t.

Csak néháiy mondat. De mögöttük egy becsület ;s, szerény, dolgos ember élete rejtőzl c, aki jó családapa, jó férj, és jó i íunkatárs egyaránt.

(km)