Szabad Földműves, 1977. július-december (28. évfolyam, 26-52. szám)
1977-11-05 / 44. szám
Á Nagy Október zászlaja alatt új győzelmek leié A társadalmi haladás fáradhatatlan úttörője, a szocialista társadalmi rendet építő népünk nagy barátja, a dicső szovjet nép a Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatvanadik évfordulóját ünnepli. A szovjet néppel együtt ünnepli az új korszakot nyitó Októbert azoknak az embereknek, népeknek és nemzeteknek az egész világot átfogó tábora, amelyek a társadalmi haladás és a béke magasztos ügye mellett szálltak síkra. ' ■ :v'''xv Ünnepeljük Marx, Engels és Lenin forradüf-" mi elméletének győzelmét, az emberi tárSaüálom fejlődésével járó “forradalmak Iegdicsűbh fejezetét, amely tartalmában, 'korszakformáló küldetésében a legnagyobbnak bizonyult, s amely az összes szociális forradalmak közül a legmélyebb forradalmi átalakulás kibontakoztatására vállalkozott. > A Nagy Októberi Szocialista Forradalom megbontotta a világ régi — szent és sérthetetlennek hitt úri rendjét, örök időkre elűzte a hatalom kormánykerekétől a feudális nagybirtokosok és a burzsoá nagytőke képviselőit. A történelem folyamán első ízben teremtette meg a forradalmi munkásosztály, valamint a volt feudál-kapitalista társadalom további elnyomott rétegeinek államhatalmát. A proletáriátus diktatúrája megtörte, majd a föld, a gyárak, a bányák, a bankok és a burzsoázia által birtokolt összes termelő eszközök államosításával egyszer s mindenkorra megszüntette a kizsákmányoló osztályok gazdasági hatalmát. Tehát az Októberi Forradalom nem a kizsákmányolás« formájának módosulásához vezetett, hanem megszüntette az embernek ember általi kizsákmányolását, létrehozta a kizsákmányolástól mentes szocialista termelési viszonyok kialakításának és szüntelen fejlődésének előfeltételeit. A népek és nemzetek egykori börtönét, a cári Oroszországot olyan állammá formálta, amely nemzetiségi hovatartozástól függetlenül kedvező feltételeket teremtett az ember alkotóképességének és kezdeményező készségének kibontakozására, valamint garantálta és siettelte az elmaradott nemzetiségi területek gazdasági és kulturális életének fejlődését, a proletár nemzetköziség szellemének következetes térhódítását, tehát az új társadalmi rendet építő nemzetek és nemzetiségek egyenjogúságának és osztályszövetségének szilárdulását. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmével a világ egyhatodán létrejött a szocialista forradalmak és a nemzeti felszabadító mozgalmak ihlfetője, erkölcsi bázisa, s egy olyan államhatalom, amely megszületése pillanatától imperialistaellenes és háborúellenes .politikát folytat, elítéli az impéria!ista háború auMen formáját, s mint a -világ békeerőinek «léádpaía- teljesíti történelmi küldetését. Az Októberi Forradalom szülöttjének, a szovjet ország hat évtizedes fejlődésének nagyszerű -eredményei' meggyőzően bizonyítják, hogy a szocializmus aránylag rövid idő leforgása alatt gyökeresen megváltoztatja a társadalom életét. Annak ellenére, hogy az eltelt hatvan -évből a Szovjetunió legalább húsz esztendőt védelmi háborúra és a háború okozta hatalmas károk helyrehozatalára fordított, a nemzeti jövedelme 1976-ban a forradalom előttinek hatvanötszöröse volt. A szovjet ipar két és fél nap alatt -termel annyi- árat, mint a-, mennyit a cári Oroszország ipara egy esztendő alatt termelt. A szocialista nagyüzemi mezőgazdasági termelés győzelmével gyökeresen megváltozott a mezőgazdasági munkák jellege és szemlátomást gyarapodott a mezőgazdasági termékek mennyisége. Jelenleg több mint 2 millió 300 ezer traktor. 080 ezer gabonakombájn és a további mezőgépek egész sora könnyíti a szovjet emberek «munkáját. A mezőgazdasági termelés pedig a forradalom előttinek közel négy és félszeresére növekedett. A kolhozok és szovhozok szilárdításával, termelésük korszerűsítésével párhuzamosan je-' vult a falusi emberek anyagi, kulturális és szociális helyzete, tehát szemlátomást emelkedett életszínvonala. A mezőgazdaság iparosításával és a szocialista életmód térhódításával fokozatosan elmosódnak a város és a falu közötti különbségek. A szocialista társadalom építésének hatvan esztendeje alatt a szovjet nép élete kimagasló kulturális értékekkel gazdagodott. A szovjet társadalom magas fokú műveltséggel rendelkező emberek közössége. Erre a következtetésre futunk annak a ténynek az ismeretében, hogy a szovjet népgazdaság különböző ágazataiban dolgozó embereknek körülbelül háromnegyed' része főiskolai vagy középiskolai végzettséggel rendelkezik, avagy tanulmányokat folytat és a tanuló ifjáság középiskolai képesítése általános jellegűvé vált. A Szovjetunió Kommunista Pártja a népgazdaság és a társadalom fejlesztésében a tudományos-műszaki haladás következetes érvényesülésének szükségességéből indult ki. Több mint egymillióháromszázezer tudományos dolgozó áll csatasorban, hogy öregbítse a szovjet tudományos élet világviszonylatban kivívott jó hírnevét és hozzájáruljon a fejlett szocialista társadalom megszilárdulásával és a kommunizmus építésével járó igényes feladatok mielőbbi teljesítéséhez. A szovjet társadalom fejlődésének jelenlegi szakaszát a szocialista demokrácia elmélyülése jellemzi. Ennek bizonyítéka többek között az új szovjet alkotmány is. amely a legteljesebb demokráciát garantálja a szovjet polgárok szamára. És nem kevésbé az, a tény, hogy a szovjet emberek egyértelműen támogatják a lenini kommunista párt bel- és külpolitikáját, rendkívüli aktivitást tanúsítanak a szocialista munkaverseny fejlesztésében és a munkához való kommunista viszony formálásában. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmétől eltelt hatvan esztendő alatt hatalmas változások történtek nemcsak a Szovjetunióban. hanem az egész világon. A szocializmus világrendszerré formálódott. A testvéri szocialista országok népeit szilárd egységbe »tömörítik a közös célok, a szocializmus és a béke ügyéhez való hűség. A szocialista országok' gazdasági erejének és nemzetközi tekintélyének,- vagyis a nemzetközi helyzet alakulására gyakorolt hatásuk növekedésének ütemét,nagyon kedvezően befolyásolja a sokrétű együttműködés. Vagyis az. hogy a marxizmusleninizmus alapelveihez híven, a nemzetközi szolidaritás jegyében megszilárdult a szocialista közösség országainak eszmei-politikai egysége; a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának keretében szüntelenül fejlődik a tagországok sokrétű gazdasági-tndományos Integrációja; s az. hogy a nemzetközi küzdőtéren a testvéri szocialista országok összehangolt külpolitikai irányzatot követnek. A történelmet formáló szociális forradalom hatvanadik évfordulójának idején joggal állítható, hogy a jövő, minden kétséget kizáróan, a szocializmusé. A történelmi jelentőségű évforduló alkalmából megállapíthatjuk azt is, hogy a kapitalizmus általános válsága mindjobban elmélyül. Szüntelenül éleződnek a kapitalista társadalom belső ellentétei, amelyek a forradalmi és a demokratikus erők tömörülését eredményezik, s a kommunista pártok vezetésével a npgybnrzsoázia hatalmának megszüntetését, a kapitalista társadalmi rend gyökeres, forradalmi. átalakulását sürgetik. ! Megállapítható az Is, hogy az Imperialista gyarmatbirodalmak — amelyek közvetlenül a Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatására bomlásnak indultak — az elteli - hatvanesztendő alatt teljesén széjjel estek A nemzeti felszabadító mozgalmak hatására — amelyek a szocialista'országok internacionalista- segítsége nyomán mind erőteljesebbekké váltak1 — az egykori gyarmatokból önálló és független államok alakultak. A -gyarmati elnyomás alól felszabadult nemzetek 'a Szovjetunió és a további szocialista országok segítségével szilárdítják politikai és gazdasági függetlenségüket. A fejlődő- Országok többségében növekednek és tömörülnek az imperialistaellenes erők , s mindazok, akik a'társadalmi-haladás mellett szállnak síkra. A Nagy Októberi Szocialista-Forradalom hatvanadik évfordulójának, idején-ómakod^st válthat ki minden jószándákó emberben az is. hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja által kezdeményezett békenffenzíva nyomán — ,mely törekvés nemcsak a testvéri szocialista nemzetek. hanem a világ összes haladó, gondolkodású emberének támogatását is élvezi — a nemzetközi kapcsolatok jellege gyökeresen megváltozott. A nemzetközi kapcsolatokban mindjobban érvényesül a lenini békepolitika alapelve, amely a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élését igényli. A szocialista országok kezdeményezése alapján egész,sor nemzetközi megállapodás született Szüntelenül enyhül a nemzetközi légkör, tehát kedvező nemzetközi feltételek vannak a szocializmus és a kommunizmus békés építésére, valamint azoknak a forradalmi s demokratikus er.őknek az egyesítésére, amelyek a monopólkapitalizmus ellen, a, társadalmi haladásért küzdenek. PATHÖ KAROLT
