Szabad Földműves, 1977. július-december (28. évfolyam, 26-52. szám)
1977-10-29 / 43. szám
NÉHÁNY MONDATNYI A DINNYÉÉÜL Növekvő kereslet - kínálat nélkül...?! A sárga- és görögdinnye iránt évről-évre nagyobb ■ fogyasztók érdeklődése. Hosszú sorokban várakoztak érte LuCenecen (Losoncon) a múltkoriban is. Ötven, hatvan szerencsés vevő futott hozzá mindössze. A többinek — akik bosszúsan távoztak — már nem jutott. Furcsa eset ez, különösen ebben a városban! Miért? Mert azelőtt sosem volt dinnyéből hiány. A környező falvakból — Kalonda, Rapovce (Rapp), Pincinú (Pinč), Panické Dravce (Panyidaróc), Prša (Perse) stb. — szinte ontották a dinnyét a termelők, a szezon vége felé már kilónként 30—40 filléres áron. S mi a helyzet manapség? Sajnos, egyetlen környékbeli község szövetkezeiében, állami gazdaságában sem termesztenek dinnyét. Legutóbb a pincinái Efsz termesztett, még a buzitaival történő egyesülés előtt... Kérdezem, miért kell a fogyasztóknak Magyarországon dinnyét vásárolniuk. ..? Feltéve, ha odaát akad dolguk, elintézni valójuk! S aki nem rándul őt a szomszédos országba, az ne egyék dinnyét? Ez semmiképp sincs rendjén! Jó lenne, az illetékesek idejében gondoskodnának róla, hogy az efféle — morgolódásra bőven okot adó — fogyatékosság a jövőben ne forduulhasson elő. Igenl Ne fordulhasson elő. Megoldható ez a kérdés, csupán az árpolitikán kellene némileg változtatni. Merthét, mely mezőgazdasági üzem vállal ekkora kockázatot?... A termelési kedv tüzet csiholni, élesztgetni, s nem lohasztani kell. Igenis, szerepeljen a járási, vagy az országos termelésfejlesztési tervekben a dinnye, de úgy, hogy a termelő üzem szakemberei merjenek nekivágni a termesztésnek, vagyis a kedvező lehetőségek megteremtésérről is gondoskodjanak az illetékes felsőbb szervek. Vagy jobb lenne, ha drága valutáért hoznánk be külföldről? Azt hiszem, ilyen fényűzést nem engedhetünk meg... I Még akkor sem, ha egyesek ezt tartanák helyénvalónak... 1 A termelési adottságainkat jobban ki kell aknázni, hogy a lehető legcsekélyebb behozatalra szoruljunk — olyan terményből pláne, ami nálunk is termelhető! SÖLYOM LÁSZLÓ, Luéenec Az élenjáró gazdaságok példája fényesen igazolja, dinnyét is lehet eredményesen, nyereséggel termelni. Tevékenyen tölti napjait Az új-zélandi fehér nyulak egyre nagyabb közkedveltségnek örvendenek a tenyésztők körében. Foto: —bor A nyugdíjaskor egyik fontos éltetőeleme — ha az Egészség le engedi — az alkotómunka. Ezzel is magyarázható, hogy a kisállattenyésztők és kiskertészkedők körében szép számmal megtalálhatók a nyugdíjasok, akik aktív, népgazdaságilag Is hasznos tevékenységet fejtenek ki. Az „aktív“ nyugdíjasok körébe tartozik a Dolný Peter-i (alsópéteri) 73 éves Pluhár Gyuri bácsi is. Nyúltenyésztéssel hasznosítja szabaá idejét. Törzsállományát jelenleg 14 anya képezi: nagy csincsillák, és újzélandi fehérek. Több éves tenyészmunkája tapasztalatait a következőképpen foglalta öszsze. — A nyúltenyésztés sikerének titka az egészséges elhelyezés, és a megfelelő takarmányozás. A legfontosabb követelmények egyike a változatos takarmányozás. Ezáltal megőrizzük a nyulak étvágyát, s megelőzzük az emésztési zavarokat, melyek az egyoldalú takarmányozás következményei. A különböző eleségeket a zöldtakarmányokat és a gyomnövényeket, a különböző szénákat, ,a dugulást kiváltó, illetve a hashajtó hatású lédús takarmányokat keverve adagolom. Nyulaimat rendszeresen itatom. Az itatást elsősorban télen tartom fontosnak, amikor a nyulak több száraz és elfásodott takarmányt fogyasztanak. Ügyelek természetesen arra, hogy az ivóvíz ne legyen hideg. A hideg ivóvíztől, a nyulak bélgyulladást kapnak. Téli kiegészítő takarmányként már évok óla hasznosítom a fák és bokrok nyáron megszárított gallyait, Illetve a száraz szőlőhajtásokat. Később a tenyésztői módszerek felől érdeklődtem. A tapasztalt nyúltenyésztő gondolkodás nélkül sorolta az e téren szerzett tapasztalatait. — Hat nőstényre számítok egy tenyészbakot. Az ellések időpontját pontosan felírom, s hat hetes korban választom el a fiókákat. Ketreceiket fertőtlenítem, s ügyelek a nemek szerinti elkülönítésre. A kondíciót javító takarmányozás után — az elválasztást követően — az anyákat újra púroztatom. Elléskor egyébként a fészkeket ellenőrzőm. Legmegfelelőbb alomnépességnek a tíz fiókát tartom, de ha több születik, meghagyom mindet. A fiókák életképességét szerintem az anya kondíciója határozza meg. Gyuri bácsi állományában ottjártunkkor kb. 170 kg élőtömegű vágőnyúl volt előkészítve az értékesítésre. A „jó bőrben“ levő tapsifülesek egy régi mondás — a gazda szeme hizlalja a jószágot — igazát idézték, s ez az idős kisállat" tenyésztő tevékenységét, szakértelmét is dicséri. , Csiba LásiM Halzsírt is adjunk a galamboknak A tapasztalt galambászok szerint érdemes halzsírt etetni a galambokkal. Adagolásával fedezni lehet a madarak vitaminszükségletét (A, Dj). A galamboknak főleg vedléskor és a téli hónapokban van nagy szükségük a tenyésztő gondoskodására, a különféle ásványi anyagokat és vitaminokat tartalmazó kiegészítő takarmányokra. Tehát főleg ebben az időben kéne a halzsírt Is adagolni. Persze csak friss é* hibátlan halzslrt adhatunk a madaraknak, mert az elöregedett zsír kedvezőtlenül hat az állatok szervezetére. A halzslr serkenti a tollváltást s ragyogó fényt kölcsönöz a tollazatnak. A halzsírt általában szemesekre csepegtetve kínáljuk fel a galamboknak. A takarmányt jól el kell keverni, hogy a zsíradék egyenletesen elkeveredjen a takarmányban. A gyakorlott tenyésztők általában he" tente három ízben adagolják, s mindössze annyi olajat cse" pegtetnek a takarmányra, hogy vékony, filmszerű réteg borítsa a magvakat. Tehát vigyázat a túladagolásra, mert — a jóból Is megárt a sokl (Ch) a C Kertészei-----Ф Kisállattenyésztés ) A szakszerű metszésre és növényvédelemre alapoznak Mezőgazdasági üzemeink zömében már befejezték a szőlő szüretelését. Az előzetes adatok alapján, jó termést takarítottak be. Voltak ugyan területek, ahol a kései tavaszi fagy és a jégeső nagy károkat okozott, de ennek ellenére elégedettek lehetünk a terméshozammal. A nevericei Egyetértés Efsz-ben száznegyven hektáron termelik a szőlőt. Ebből negyvenöt hektár a jelened (gímesi), ötven hektár a slažany! (szelezsényi), negyvenöt hektár pedig a ladicei (lédeci} gazdaságban található. Gímesen Balázs János szőlésszel beszélgettünk. Elmondotta, hogy a „kopott hegy“-nek nevezett területre (korábban semmi sem termett rajta) jelentős talajjavítás után telepítették a szőlőt. Az idén — a telepítést követő harmadik éven — már igen jó termést takarítottak bel Legtöbbet a Peszekí Leányka, a Szürkebarát és a Szauvignon fajta termett, 4—4,5 tonnát hektáronként. Az említetteken kívül még a Zöld veltelini, a Rajnai rizling (ebből a két fajtából van a legtöbb) és a Fehér burgundi fajtát termesztik. Csemegeszőlőből a Pannónia kincse és a Saszla dominál. Az idén is — hasonlóképpen, mint a korábbi években — megkülönböztetett figyelmet fordítottak a szőlő betegségek elleni védelmére. Téli permetezésre — gombabetegségek ellen — a sulka öt százalékos oldatát használták. A tenyészidő alatt hat-hét kezelést (Sulikol K, Perozin, Fundazol, Karathane, Kuprikol) alkalmaztak. Egy ízben kénporos kezelésre Is sor került. A szőlészetben nincs állandó jellegű munkacsoport. Ez némi problémát okozott a gyomirtásban. Fiatal telepítésről van szó, Így a gyomokat csakis mechanikailag irthatják. A szőlőben egyébként zömmel asszonyok és nyugdíjas férfiak* dolgoznak. Az eddigiek folyamán nagy érdemeket szerzett egy hattagú férficsoport, amely a tartóoszlopok kihelyezésében jeleskedett. A szőlő permetezéséről és kultivátorozásáról id. Púchovský Pál traktoros gondoskodott, aki nagyon jó munkát végzett. Be-1 Balázs János szőlésszel a fiatal telepítésű gfinesi ültelvénybea beszélgettünk. Büszkén mutatta a súlyos, tömött fürtöket. (Kádek Gábor felvételei! A lédeci szőlőskertben negyven asszony szüretelte a gazdag termést. Közülük mutatunk be néhányat, Balázs Tibor szőlész társaságában. csületes és hozzáértő munkájának köszönhető, hogy a szőlőt semmiféle betegség nem károsította. Köztíjdott, hogy a szőlészetben a vegyszeres védekezés mellett sok múlik a szakszerű metszésen. A minőségi munka érdé" kében az idény megkezdése előtt a dolgozók részére iskolá" zást tartanak, amit gyakorlati bemutatóval Is egybekapcsolnak. A metszésnél a vezető dolgozók állandóan jelen vannak, s rendszeresen ellenőrzik, Irányítják a munkát. A szövetkezet vezetőitől megtudtam, hogy annak idején a tagság ellenezte a szőlőtelepítést. Azóta — a szőlészet kialakítása és a szőlő fejlődése láttán — a tagság zömének nézete megváltozott s ma már elismerik, hogy megérte a beruházást. A ladicei gazdaságban ottjártunkkor negyvenegy asszony szüretelt. Naponta mintegy tíz-tizenöt tonna termést takarítottak be, amit azonnal a nitrai Borüzemek n. v. topolőiankyl üzemegységébe szállítottak. Az idén a legjobb termést a 12,5 hektáron termesztett Müller Thurgau fajta adta — 12,5 tonnát hektáronként. Ugyancsak jé terméshozamot értek el a Veltelini-fajtákból. A tizenegy hektáron termesztett Rizling kilenc tonna átlagtermést nyújtott. Viszonylag gyengébb hozamot ígértek a Szürkebarát és a Tramini fajták. Az asztali szőlők közül négy hektáron az Irsay Olivér, a Saszla és az Erzsébet királynő fajtát termesztik. E gazdaságban is elsőrendű figyelmet fordítanak a szőlő növényvédelmére. A tenyészidő folyamán tizenöt permetezést alkalmaztak. Egy hektár területre több mint kétezer liter permetoldatot juttattak. Téli permetezésre a Sulka, tenyészidő alatt pedig többek között a Herbex, Dithane, Fundazol és Topsin készítményeket használták, öt alkalommal lombtrágyázást (Vegaflőr készítményei) is végeztek. Mivel már régebbi telepítésről van szó, eredményesen alkalmazták a vegyszeres gyomirtást. Ennek voy köszönhető, hogy az idén csak két ízben kbllett kapálniuk a szőlőt. Nagy figyelmet fordítanak a tápanyagpótlásra. Évente tizen" öt hektárt Istállótrágyáznak (70 t/ha), és az egész területen, mintegy százharminc tonna műtrágyát szórnak szét. A savanyú talajok semlegesítésére mészport használnak. Az Idén ötve« tonnát szórnak szét, majd azonnal beszántják. A szövetkezetben az Idén körülbelül nyolcszáz ezer tonna termést takarítóiak be, ami hetven tonna körüli terméshozam" nak felel meg. Az eredmény jobb is lehetett volna, mert a slažanyi gazdaságban komoly fogyatékosságok fordultak elő a vegyszeres növényvédelemben. A szövetkezet vezetősége megtette a szükséegs Intézkedéseket, hogy a jövőben hasonló eset ne fordulhasson elől (baraj
