Szabad Földműves, 1977. július-december (28. évfolyam, 26-52. szám)
1977-10-29 / 43. szám
1977. OKTÖBBR 2i. XXVIII. évfolyam 43. szára. Ära: 1,— К ös Szabad Г.. II bi Földműves Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának hetilapja Hazánk történetének j elentős állomásai Október 28-án — évrő 1-évra — olyan három évfordulóról emlékeztünk meg, amely döntően befolyásolta a cseh és szlovák nép, valamint hazánk nemzetiségeinek életét. A két testvérnerazet önálló élete a Csehszlovák Köztársaság létrejötte — 1918-ban — ezzel a dátummal kezdődött. A legközelebbi emlékezés október 28. a felszabadulás utáni államosítás napja volt, amikor a dolgozó nép vette hatalmába a kulcsfontosságú Szemeket, pénzintézményeket. A harmadik dátum 1968-ra emlékeztet, amikor a lenini nemzetiségi politika alapján létrejött a két nemzet államszövetsége. A csehek és a szlovákok a Habsburgmonarchiában évszázadokon keresztül elnyomott nemzetek voltak. Ezért gyűlölték az elnyomókat és egyre erősebbé vált bennük a szabadság vágya. A felkeléseket azonban vérbe fojtották és nem sikerült kiszabadulniuk a császári uralom saskörmei közül. A burzsoá érdekekért folyó első világháború utolsó éveiben egyre többen kezdtek ráeszmélni a fölösleges vérontásra; hiszen a nem érdekelt dolgozók millióit vitték a vágóhídra. Oroszországban — ahol a legjelentősebb volt a társadalmi ellentét az uralkodók és az elnyomottak között — a Lenin vezette bolseviki párt álljt parancsolt az elnyomók uralmának és a dolgozó tömegeket mozgósítva átvette a hatalmat. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme nemcsak Oroszországban volt nagy jelentőségű. Marx és Lenin eszméjének győzelme utat mutatott az elnyomott népeknek, nemzeteknek miképp kell és lehet lerázni a rabigát. Az NOSZF közvetlen hatására terebélyesedett ki népünk nemzeti felszabadító törekvése és ennek eredményeként alakult meg 1918. október 28-án az önálló csehszlovák állam. Mivel a köztársaság létrehozásának idején a munkásosztálynak nem volt marxistaleninista pártja, a burzsoázia aratott győzelmet a hatalomért vivott harcban és vette ét a köztársaság irányítását. A munkásosztály baloldali vezetői akkor döbbentek rá a forradalmi párt szükségességére. Az orosz bolsevikok példájára megszületett Csehszlovákia Kommunista Pártja. Az SZKP tapasztalatai nagyban hozzájárultak az áj típusú pártnak a munkásosztály forradalmi élcsapatává való formálásához . Csehszlovákia Kommunista Pártja kisebb megrázkódtatások ellenére a burzsoá republikában a proleiár-nemzetköziség alapján állt és mindig a dolgozó nép érdekeiért szállt síkra. Az SZKP volt a példakép a burzsoázia megdöntéséért, a munkásosztály hatalmáért és a szocializmus építéséért vivott harcban. Hazánk legjobb fiai — a kommunista párt irányításával — a második világháború alatt fegyvert ragadtak a minden emberi jogot lábbal tipró fasiszta betolakodókkal, megszállókkal szemben. A népi felkelést siettette a Vörös Hadsereg előrenyomulása, hazánk leiszabadulásáért. Csehszlovákiának a szovjet badserg általi felszabadítása kedvező feltételeket terem-' tetett arrB, hogy a nemzeti demokratikus forradalom, szocialista forradalommá nőjjön át. Az átmeneti időszakban nagy jelentőségű volt az 1945. któber 28-án elfogadott államosítási törvény. Ez a törvény alapjaiban megrázta a nagytőke hatalmát. Az elmúlt évtizedek tapasztalatai azóta hűen igazolták, milyen óriási ütemben fejlődhet az államosított ipar. Természetes azonban, hogy a kulcsipar államosításával mé^ nem oldódott meg végérvényesen a politikai hatalom kérdése. A burzsoázia Nyugat felé orientálódott, mind külkereskedelmi, • mind más szempontból. Vagyis a munkásosztálynak a burzsoázia ellen folyó harca, mint politikai harc az államhatalom népi jellegének, valamint a csehszlovák—szovjet szövetségi kapcsolatok megszilárdításáért folyt. A második világháború alatt megkötött szerződések teljesen összhangban álltak a nép azon akaratával, hogy a politikai hatalom és a legfőbb termelőeszközök a dolgozó nép kezébe kerüljenek. / A kommunista párt által szorgalmazott külpolitikai orientáció eredményeként az ország nemzetközi helyzete szilárd volt és biztosított, az imperialista beavatkozás veszélyével szemben. A fennálló helyzet szabad kezet adott Csehszlovákia munkásosztályának, hogy letörje a burzsoázia támadását; s ez lehetővé tette a politikai válság békés úton valő rendezését. A reakciós erők veresége 1948 februárjában utat nyitott a csehszlovák társadalom átépítéséhez. Megkezdődött hazánkban a szocializmus építése, amelynek távlatait a CSKP IX. kongresszusán tűzték ki. A Februári Győzelem véglegesen megerősítette gazdasági fejlődésünk szocialista Irányzatát, valamint köztársaságunk orientációját a politikai- és gazdasági együttműködés terén. A proletárdiktatúra uralomra jutása ütán a kialakuló szocialista közösség országaihoz fűződő kapcsolatok a proletár-nemzetköziség alapján bontakoztak ki. 1948-tól a szocialista építés folyamatában nagy sikereket értünk el elsősorban az ipar fejlesztésében, a mezőgazdaság szocialista építésében, a nép műveltségi színvonalának emelésben és a kultúra fejlesztésében. Ezek a pozitív eredmények még jobban megnyilvánultak Szlovákiában, amely a szocialista építés ével alatt a gazdaságilag elmaradott országból korszerű, fejlett iparral és fejlett szocialista mezőgazdasággal rendelkező országgá változott. A Szlovákia fejlesztésében elért gazdasági és kulturális sikerek ellenére az I960, évi alkotmány sem rendezte a két nemzet és a nemzetiségek áliamjogi helyzetét. A szlovák nemzeti szervek jogköre nem fejezte ki a nemzet egyenrangúságát. Akkoriban szocialista társadalmunk fejlettségi fokának irreális értékeléséből indultak ki, elsősorban a nemzetiségi kérdés megoldásának gazdasági tényezőjéből, és nem értékelték kellőképpen a szocialista társadalom nemzetiségi kapcsolatai megszilárdításának és fejlesztésének politikai és áliamjogi oldalát. A régi áliamjogi rendezés nem felelt meg a szlovák nemzet szellemi és anyagi ereje, további fejlődése politikai- szükségletének, valamint egyenjogúsága biztosításának. A régi rendezés akadályozta a nemzeteink egyesítésére, valamint a társadalmi erőforrások mozgósítására kifejtett törekvéseket. A csehszlovák államiság fejlesztésének útját a Szovjetunió sokéves tapasztalatai mutatták meg. Ezek szemléletesen bizonyították, hogy szocialista államban a nemzetek közti kapcsolatok egyenjogú rendezésének legalkalmasabb formája az államszövetség. A nemzeteink közötti kapcsolatok elvi rendezésének szükséglete ezért ahhoz a követelményhez vezetett, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaságot államszövetségi alapon építsük ét. Ezt a követelményt rögzítette a csehszlovák államszövetségre vonatkozó alkotmánytörvény, melyet Csehszlovákia megalakulása ötvenedik évfordulójának alkalmából 1968. október 28-án hagytak jóvá. Három jelentős határkőre emlékeztünk, és annak tükrében arról a fejlődésről, amelyet elértünk a szocializmus építésében. A megtett küzdelmes úton mindig számíthatunk a Szovjetunió önzetlen segítségére. A CSKP XV. kongresszusa megállapította: Csehszlovákia és a Szovjetunió között az internacionalista testvéri szövetség szilárdabb mint bármikor ezelőtt, s kapcsolataink sokoldalúan fejlődnek és elmélyülnek. TÓTH DEZSŐ Az államosítás óta sok új üzem épült Szlovákiában. Hispánie) utak és labirintusok Felkészültek a cukorgyártás automatizálására Korszere mezőgazdasági gépeket gyártanak * Ez a divat Szüret után a gyümölcsösben és a szőlőben Hűen a forradalmi hBgyománj’okhoz _* Sok fecske csinál nyarat Ifjú tehetségek * Problémák és eredmények a horjúnevelésben Előtérben a searvasmarba-tanyésztéa fejlesztése Miért terjeszkedik a vaddisznó? ff IGERETES ŐSZ ősz derekán, amikor a magtárak falait már feszíti a betakarítot termék, a kukorica- és cukorrépatáblák helyén, eke után feketéllik a föld — számvetést készítenek a mezőgazdasági nagyüzemek. Bár még sok a bizonytalansági tényező, megítélik, hogyan teljesülnek a mezőgazdasági célok, és felmérik, milyen további feladatokra kell az erőket összpontosítani. Sokmilliárdos értékeket kell még biztonsága helyezni, sokmilliárdos termést kell — a megfelelő agrotechnikai eljárásokkal — előkészíteni. Az elmondottakkal összhangban kell tehát munkába fogni mindazt, amivel a betakarítás üteme növelhető, a gazdag termés biztonságba helyezhető, a gazdálkodás hatékonysága javítható. A Dunajská Streda-i járásban a jmi agronómusától, Szutter Páltól kapott tájékoztatás alapján, mindent megtesznek a lenti célok érdekében. Október 18-ig a szemes kukorica 40 százalékát takarították be. A betakarítás ütemének megszabásánál figyelembe veszik a nedvességtartalmat, melynek értéke magas. Éppen ezért a betakarítást október tizedikéig csak ott engedélyezték, ahol a kukorica nedvességtartalma 35 százalék alatt volt. A szárítók üzemeltetése ugyanis költséges, s a nagy nedvességtartalmú kukorica betakarításánál növekedhet a szemveszteség, valamint a lemorzsolódás. Bár szárítóik kapacitása az eltelt években jelentősen növekedett, még mindig szűkösnek bizonyul. A hektárhozamok eddigi alakulásából kiindulva, legjobban a jugoszláv hibridek feleltek meg a követelményeknek. Magyar fajták közül a Szegedi 360-al a legelégedettebbek: szárazságtűrő, a csapadékot gazdaságosan felhasználja. A magkukorica betakarítása terén nagy szolgálatot tesz a francia gyártmányú BOURCOIN GM—4-es betakarítógép. E fontos vetőmag betakarítását ezidáig kisteljesítményű jugoszláv géppel oldották meg, melynek tisztítóhengerei megsértették a kukorica csíraszerkezetét. Az 5000 hektáron termesztett cukorrépa 60 százalékát értékesítették. Termőterületük 80 százalékát — az év folyamán — öntözték, a megfelelő egyedszámot is biztosították, éppen ezért elégedetlenek a 360—380 mázsás átlagos hektárhozammal. Vetőszántást és az ősziek vetését 18 600 hektáron befejezték. A száraz Időjárás következtében, az őszi talajelőkészítésre kétszer annyi erőgépet kellett bevetni, mint pl. az előző években, viszont a 4—6 ernes vetőmélységet mégis sikerült biztosítani. Jelen időszakban a búza kelése még egyenetlen, de éppen a megfelelő magágy kialakítása szolgáltat biztosítékot a kelés minőségi szintjének. Az elvetett búzafajták százalékaránya a következőképpen alakult: Jubilejná 50-es 30; a Száva szintén 30 százalék; Solaris 25 százalék; Drina 5 százalék; egyéb 10 százalék. ' Az agronőmus szavaiból ítélve a járás szövetkezeteiben egyáltalán nem volt közömbös, hogy az ístállótrágyának' mekkora hányadát hordják ki a földekre, s mennyi műtrágyát szórnak szét. A szerves trágyázást a tervezett 12 922 hektárral szemben 13 936 hektáron végezték el. Szétszórását robbantással oldották meg, mivel a trágyaszóró gépeik elavultak, hasznavehetetlenek. A szükséges műtrágya menynyiséget — az egyes növényeit igényeinek megfelelően — minden szövetkezetre szétfrták. A- zokban a szövetkezetekben, ahol a műtrágyatartalék elegendőnek bizonyulj a — NPK —i adag kétharmadát szántással, egyharmadát pedig a vetés előtti talajelőkészítésnél adagolták a talajba. A járás műtrágyaellátottsága egyébként megfelelőnek bizonyult, kisebb hiányosságok csupán a foszfortartalmú műtrágyából voltak, de ezt a szövetkezetek vezetői egymásközt megoldották. Mélyszántást 35 999 hektáron kell elvégezni, s ottjártunkkor ennek a 23 százalékát teljesítették. Teljes ütemben folyik a gyümölcs-, zöldség- és a szőlő szüretelése és értékesítése. A zöldség és a gyümölcs átvételére a felvásárlók ebben a járásban sem készültek fel megfelelően, s bizony itt is fennállnak a bőség gondjai. Az 1977-évi ígéretes ősz termésének még bizonyos része a Dunajská Streda-i járásban is földeken van. A mezőgazdaság dolgozói azonban már a jövő évi termelést is előkészítik. Az ekék barázdákat hasítanak a földbe, amelybe tavasszal a kukorica, a napraforgó és a cukorrépa eresztheti gyökerét. Örömteli, hogy mindazok, akik ezt végzik, tudják, hogy a talaj akkor ad bő termést, ha idejében és jól megművelik. Csiba László
