Szabad Földműves, 1977. július-december (28. évfolyam, 26-52. szám)
1977-10-22 / 42. szám
> Csak egészséges állatokat érdemes hizlalni A válogatáskor valamilyen oknál fogva kiselejtezett kacsákat és libákat hizlalással, vágóállatként hasznosítjuk. Hizlalni ■azonban—csak egészséges állatokat érdemes. Téves az a faluhelyen még ma is uralkodó nézet, hogy ami nem jó az alapállományba, azt a háziaszszony rnajd töméssel meghizlalja. Falvainkon gyakran látni olyan — néha több betegségen is átesett — libákat és kacsákat, amelyeknek csak a fejük, a csőrük, meg a tollúk fejlett, egyébként soványak, könnyűek, s talán a takarmány sem fog rajtuk. Néha a belső élősködők rontják az állományt, máskor meg a tormákkal (keresztcsőr, görbe láb, helytelenül fejlődő mellcsont stb.) van baj. Az ilyen állatokról azonnal megállapítható, hogy a hizlalásuk csupán idő-, munka- és takarmánypazariást fog eredményezte Ezért némi feljavítás után mihamarabb hasznosítsuk őket a konyhán. A kezdettől fogva egészséges, szépen fejlett, erőteljes állatokat azonban feltétlenül hizlaljuk meg. A kacsák hizlalására megzsírozott, sós főtt kukoricát használnak leggyakrabban. Ilyenkor kézzel tömik vagy csigás tölcsérrel etetik az állatokat. A kásás konzisztenciájú takarmányok (darakeverékek) hasznosítói viszont kézi tömőpumpával' juttatják az állatok torkába az eledelt. Aránylag jő eredményt érnék el azonban az extenzív hizlalást folytatók is, akik szinte az utolsó napokig szabadon tartják az állatokat, hogy maguk nézzenek táplálék után. Megint—mésok—hizlalják ugyan a kacsákat, de a napi adag jelentősebb hányadát zöldeleséggel fedezik. A hegyi és a hegyaljai körzetekben, ahol aránylag kevés a kukorica, árpa- és zabdarából, valamint takarmánylisztből készült nudlival akkor a napi adagot fokozatosan növeljük. • Legjobb eredmény a napi négyszeri töméssel érhető el, de erre nincs mindenkinek ideje. A hizlalás időtartamát attól tesszük függővé, milyen kacsát szeretnénk — zsírosat vagy húsosat. A két hétig tartó tömés után zsírral gyengén átszőtt, jó húsos kacsát kapunk. Aki májra „utazik“, három vagy négy héten májúk pedig vetekedik a libákéval. etetik az állatokat. Ezt a takarmány különlegességet tömés előtt enyhén sós vízben megfőzik, majd megzsírozzák. Aki első ízben vállalkozik hizlalásra ne tévessze szem elől, hogy az állatoknak hozzá kell szokniuk a töméshez. Előbb kisebb adagokkal etetjük az állatokat s ha jól emésztenek, át tömje a kacsát. A gyakorlati tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a pekingi és a pézsma - kacsa házi keresztezéséből származó utódokkal igen jő eredményt lehet elérni a hizlalásban. Sok húst, zsírt és hatalmas májat nyújtanak, s vágás után esetenként hat kilónál is több végterméket adnak, Van aki nem kedveli a kacsaliúst, a libahúsén meg é’Mial, A libák ugyanúgy hizlalhatok, mint a kacsák. Azt azonban nem árt megjegyezni, hogy a leghatalmasabb májat ' a sárga és nagy szemű kukoricával táplált állatok nyújtják. A libákat napjában háromszor kéne tömni, reggel öt, délelőtt tizenegy és délután öt órakor. A tömés célja a nagy test mellett a lehető legsúlyosabb máj kitermelése. A libák általában négy hat hétig képesek hízni. A fogyasztásuk persze aránylag nagy. Előfordul, hogy egy kilő súlygyarapodás eléréséhez tizennégy-tlzenöt kilő kukoricát is elfogyasztanak. Ügy számítsunk, hogy egy liba hizlalásához legalább harminc-harmincöt kiló kukoricára lesz szükségünk. A libáknak feltétlenül biztosítani kell némi szilikátos grittet vagy tisztára mosott folyami homokot. Vigyázat! Ha szilikátos gritt helyett mésztartalmút adunk a libáknak, kudarcot vallunk a töméssel! A vízben kioldódó mész semlegesíti az emésztőnedveket s ezzel jelentősen csökkenti a takarmány hasznosítást. Aki nem ér rá töméssel foglalkozni, kisebb rekeszekbe zárva tartsa a libákat és főtt kukoricával etesse őket. Az ivóvízről minden esetben feltétlenül gondoskodni kell! (Mv) IWWWWWWV>WVWW4/VW\ArWWVWWWt/\r^/WVWVWSAAA^M/\M/WV\AAM/WWV Ne halogassuk a komposztkészítést A termőföld ésszerű kihasználása, a kertészkedés eredményessége a szakszerű tápanyagpótlás függvénye. S ha szakszerűségről vagy akár ésszerűségről beszélünk, akkor elsősorban a rendszeres szerves trágyázást kell említenünk. Az istállótrágya beszerzése egyre nagyobb nehézségekbe ütközik, viszont a talajnak szüksége van a szerves anyagokra, hiszen csakis így biztosítható a talaj fizikai tulajdonságainak, mővelhetőségének, vfz- és levegőellátottságának javítása. A szerves anyag energiaforrást biztosít a növények tápanyagutánpótlását elősegítő talaj-élőlények számára. Ez viszont azért fontos, mert a talajlakó baktériumok és mikroorganizmusok nélkül a növények képtelenek lennének tápanyagot felvenni a talajból. S mivel istállótrágya nem áll korlátlan mennyiségben rendelkezésünkre, más megoldást kell keresni. A konyhai és kerti hulladékok komposztálása kínálkozik a legegyszerűbb és legésszerűbb megoldásnak. Alapelv: az összes növényi és állati eredetű hulladékot, ami a kertben és a háztartásban felgyülemlik, felhasználható állapotban vissza kell juttatni a talajba! A komposzt értékes szerves trágya, összetevői jól hasznosítható szerves anyagok. Ha a konyhai és a kerti hulladékokat nem égetjük el — mint ahogy azt az őszi vagy roszszabb esetben a tavaszi nagytakarítások idején magasba csapó lángnyelvek és füstgomolyagok jelzik —, hanem inkább komposztáljuk, akkor valóban jó gazda módjára járunk el és ésszerűen hasznositjuk a kínálkozó tartalékokat. Komposztkészítéshez felhasználhatjuk a falombot, a talajárnyékolásra használt szénát, szalmát, valamint az összes egészséges növényi hulladékokat, közöttük a magvait be nem érlelt gyomnövényt is. Felhasználható továbbá az utakról és járdákról lekapart sár, a faliamu, sőt kisebb mennyiségben a barnaszén hamuja is. A komposzt legértékesebb összetevője a háziállatok ürüléke. A komposzt prizma helyét lehetőség szerint a kert szegletében, ha egy mód van rá, akkor a gyümölcsfák árnyékában jelöljük ki. A 20—30 cm mély, 1,5—2,5 méter széles, és tetszés szerinti hosszúságii gödörben rétegezve rakjuk le a rendelkezésre álló anyagokat. Alulra mindig a durvább, vastag száró növényeket (kukoricaszár, burgonyaszár, káposztafélék hulladékai stb.) rétegezzük, majd erre rakjuk az egyéb hulladékokat — mindig kellő földréteggel fedve —, egészen nyolcvan vagy százötven centiméter magasságig. Az utolsó (fedő-) réteg mindig föld vagy tőzeg legyen. Minden évben új prizmát kezdünk, hogy a már meglévő érett komposzt folyamatosan hasznosftható legyen. Az érést rendszeres locsolással (víz, fekália, trágyalé) serkentjük. Két-bárom hónap elteltével a komposztot átforgatjuk, miközben köbméterenként háromöt százalék oltatlan meszel adunk hozzá, hogy elpusztítsuk a kórokozó csírákat, és biztosítsuk a jó komposztra jellemző lógós kémhatást. Amikor feltételezésünk szerint a komposzt már humifikálódott, megérett, még egyszer átiapáioljuk s hozzákeverünk 4—5 kg Thamas-saiakot vagy szuperfoszfátot, és ugyanennyi káiisót. A komposztot évente három négy ízben kell átforgatni, levegőztetni, ezzel is az érést siettetjük. Két vagy három év mfiiva kiváló minőségű szerves trágyát nyerünk. A komposzt minden kerti növény trágyázására alkalmas, az év bármely szakában kijuttatható. Négyzetméterenként hatnyolc kilónyit számítunk s elterítés után sekélyen beldolgozzuk a talajba. Lehet, hogy sokan másként vélekednek, de én azt tartom, a jó komposzt az istállótrágyánál is értékesebb, mert szerves anyagot, azonnal hasznosítható tápanyagokat juttat a talajba, ugyanakkor nem segíti a földigiliszták és egyéb férgek fejlődését és szaporodását, amivel közvetve védekezünk a gyakran tetemes kárt okozó vakondinvázió ellen. Ne halogassuk tehát a komposztálást, nyersanyag akad bőven! (Nd) Jh Szlovákiai Gyömölcsészek és Kiskertészkedők Szövetségének Dunajská Streda-i járási Bizottsága, valamint városi alapszervezete, a Járási Mezőgazdasági Igazgatóság, a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének Járási Bizottsága és a Járási Népművelési Központ ismét—mogrondeaf a »Caalléköz Gyümölcse“ járási gyümölcs-, zöldség- és virágkiállítást. Az ízes vitaminok és pompás virágok bemutatójának színvonalát emelte, hogy a szövetkezetek és az állami gazdaságok, valamint a kiskertészkedök mellett a SEMEX kvetoslavovi zöldség- és virágmag nemesítő központja, a Slovlik n. v. helyi üzeme és az Agrofrigor is képviseltette magát. Nagy feladat hárult az értékelő bizottságra, amikor a szebbnél szebb kiállítási tárgyakat sorrendbe kellett szednie. A kiskertészkedők gyümölcstermesztést eredményeit 7 arany-, 8 ezüst- és 3 bronzéremmel, valamint elismerő oklevéllel jutalmazta. A szőlőtermelők egy arany-, 2 ezüst- és 2 bronzérmet nyertek. A zöldségtermelők 3 arany-, 3 ezüst- és 3 bronzérmet, és 6 elismerő oklevelet szereztek. A mezőgazdasági nagyüzemek kategóriájában összesítve 5 arany- és 3 ezüstérem, valamint 5 elismerő oklevél talált gazdára. Az adatokból kitűnik, hogy túlsúlyban a kiskertészkedők termékeit díjazták. Hogy miért? Mert a járás mezőgazdasági nagyüzemeinek csak elenyésző kisebbsége képviseltette magát. No, de ne vágjunk a dolgok elébe. A kiállítás értékelésére felkértem Belucz János agrármérnököt, az SZGYKSZSZ járási bizottságának elnökét, mond-Kiállításon jártunk ja el ő, aki erre a legilletékesebb, hány kiállító, mennyi exponálta! routothOHott be?-------— A szocialista nagyüzemek 20 alma-, 2 körte-, 21 szőlő- és 19 zöldségíajtát hoztak elbírálásra. Ki kell emelni a Dunajský Kíatov-i és a Calovói Állami Gazdaság, a Trhové Mýto-i szövetkezet, valamint a SEMEX vezetőinek pozitív hozzáállását, akik szép és valóban értékes terményekkel képviseltették magukat. Sajnos, azt is el kell mondanom, hogy az ide szállított gyümölcs vagy zöldség nem minden esetben nyújtott teljes képet az adott gazdaság terményeinek minőségéről. Körültekintés, előzetes válogatás nélkül tették ládákba a gyümölcsöt. Esetenként többszöri figyelmeztetés, telefonhívás volt szükséges: Jöjjetek, mutassátok be, mi szépet termeltetek! Járásunkban összesen 1200 hektáron termelünk gyümölcsöt, 539 hektáron szőlőt és 788 hektáron zöldséget. Zöldségfélékből — paradicsom, káposzta,' karalábé, gyökérzöldség — mezőgazdászaink önfeláldozó munkájának eredményeként az idén rekordtermést értünk fel. Tehát lett volna miből válogatni! — A kiskertészkedőktől származó gyümölcs és zöldség mennyisége is befolyásolja a lakosság ellátottságát. Milyen volt részvételük e kiállításon? — Tizennyolc alapszervezetből 180 tag, 398 terménnyel mutatkozott be. Legtöbb terményt a Dunajská Streda-i (138^7 и (tatami (4t), a kvetaslavovi (25) és a madi (22) alapszervezet küldött. A topoíníkyi alapszervezet aránylag kevés exponátot hozott, mégis 2 arany- és egy ezüstérmet szerzett. Itt kell megemlíteni Kiirthy Bélát is, aki 2 arany- és égy ezüstérem boldog tulajdonosának mondhatja magát. — S most néhány szót a kiállítás látogatottságáról... —- Itt megint a sajnos szót kell használnom. Mert nem jöttek el annyian, mint vártuk. Pedig a színvonal nem csökkent, sőt emelkedett. Szervező bizottságunk kemény munkát végzett. Járásunk városaiban és falvaiban falragaszok és hangosbemondók hirdették rendezvényünket. Ezernél mégis csak alig valamivel többen jöttek el. A látogatottság messze elmaradt a múlt évitől. — Miben látja a kiállítás színvonalának javulását? — Például abban, hogy évrőlévre gyarapodik a kiállításra benevezett, elismert fajták számai Mondhatni, kiállítóink derékhadát a rendszeresen, minden évben jelentkezők adják, de akad új arc is. Van aki még csak most kóstolgatja a kertészkedésből származó örömök ízét. A gyakorlattabbak már tudják, hogy csak az igazán szép, fejlett, egészséges darabok kerülhetnek a polcokra. — A kiskertészkedők szakmai tudásának gyarapításához mennyiben járul hozzá e kiállítás? — Szervezett szaktanácsadás a négy nap alatt nem folyt, de úgy gondolom, a bemutatott és díjazott termékek gazdái szívesen átadták tapasztalataikat. S még valamire jó ez a kiállítás. A kapcsolatteremtésre. Itť tatálkozhamaK az egymásfői távol eső falvak kiskertészei. Nem csak tapasztalatcserére, de vetőmag és oltvány beszerzésére is lehetőség nyílik. A tagok többsége ki is használja az alkalmat. A kiállítás hűen tükrözte a kiskertészkedők ez évi szorgalmának eredményét és rámutatott a tapasztalható hiányosságokra. Jő lenne, ha a jövőben ezen az egyre színvonalasabbá váló kiállításon még többen vennének részt. A SEMEX a Dunajská Streda-i kiállítással egyidőben Lítomericében a „Zahrada Cech“ kiállításon is képviseltette magát. Hogy milyen eredménnyel, azt még nem tudják, de itthon a zöldség- és virágkollekciöjukért aranyérmet kaptak. Ügy hírlik, ez a termények jő minőségén kívül a magnemesítő központ agilis agrármérnökének, Szarnák Mihálynak is köszönhető. Ö rendszerezte ízléses egésszé a szép zöldséget. Dicséretet érdemel a „Dukla“ szövetkezet fiatal szőlész agrármérnöke, Bors Borbála is, aki gondosan kiválasztott, szépen fejlett fürtökkel mutatkozott be. Kollekcióját szintén aranyéremmel jutalmazták. íme a jő példa, csak követni kell! S akkor a következő évben már nem fordulhat elő, hogy az SZFSZ járási bizottsága által kiirt tíz tárgyi jutalomból csak hármat adhatnak át. —era— ?♦ A A A A A A A A A A A A A A *!♦ »I« A A •!• A A •!» A A A A *!• *!♦ A A A »!♦ *1* *1* *1* *1* A A *1« *!* A *1» ♦!* <■!• A AA GYÜMÖLCSÖSBEN. Mielőbb szerezzük be, és az előkészített gödrökbe (minden fának 2—3 kg káliumszulfátot vagy kálisót, illetve szuperfoszfátot vagy Thomas-salakot adunk) ültessük el a csemetéket, s a talaj megülepedése után nyolcas kötéssel karóhoz rögzítjük őket. A falombot gereblyézzük össze, a beteg gyümölcsöket, ágakat és fákat égessük el. A termő vagy termőre forduló fákat lombhullás után káli- és foszfortrágyákkal látjuk el, vagy 7—10 kiló Cereritet adunk áranként. A trágyákat sekélyen dolgozzuk be a talajba, s közben ügyeljünk, nehogy megsértsük a fák gyökereit. A kajszi és az őszibarack rendkívül érzékeny a gyökérsérülésre. Ötévenként egyszer mésznitrogént (áranként 7 kg) is tanácsos juttatni a földnek. A talaj humusztartalmának növelése céljából háromévenként öt mázsa istállótrágyát, Vitahumot vagy három-öt mázsa érett komposztot is kell hasznosítani. Vigyázat! Ha istállótrágyázunk, akkor a meszezést más évre kell halasztani. Az őszibarackot lombhullás után lepermetezzük a Kuprikol 50 0,8—1 %-os töménységű oldatával. Gereblyével lehúzzuk a lombot a szamőcásról, a földet porhanyítjuk, a töveket felkupacoljuk, de a szívrészt takaratlanul hagyjuk. Eltelepítjük a málnát, a hajtásokat 30 cm-esre bekurtítjuk. A ribiszkéről megszedett vesszőket kötegelve homokba ágyazzuk a pincében, vagy azonnal kiültetjük úgy, hogy csak egyetlen szem kerüljön a föld felszíne fölé. A cseresznye-, meggy-, barack- és szilvafák törzsére fölerősítjük a hernyófogó öveket. A ZÖLDSÉGESKERTBEN. Fölszedjük a gyökérzöldséget, megszikkasztjuk, lecsavarjuk a levélzetet s hűvös pincében homokba ágyazva tároljuk, védve a pockok kártételétől. Tárolásra a megüresedett melegágy is megfelel. így tároljuk a tormát is. A rebarbara és a spárga (esetleg a torma) föld feletti részét levágjuk, a növényeket megtrágyázzuk istállótrágyával vagy komposzttal s a földet óvatosan porhanyítjuk. A még zöld gyümölcsöket nevelő paradicsomtöveket gyökerestől kitépjük s fagymentes helyiségben tároljuk, hogy be érleljék a termést. A káposztaféléket az időjárásnak megfelelően most vagy november elején takarítjuk be, a bimbős kelt fóliával vagy gallyakkal letakarjuk. A paradicsom, zeller vagy káposztafélék számára kiszemelt területeket most istállótrágyával vagy érett komposzttal trágyázzuk és felássuk. A SZŐLŐBEN. Már szüretelni kell a kései fajtákat is. Lombhullás után a szőlőt felkupacoljuk. A pincében is van tennivaló bőven. A kezdeti gyors erjedés elősegítésére nemes erjesztőgombákat ajánlatos használni (ezeket a bratislavai Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet szaporítja). Előbb mustban elszaporítjuk őket, majd a kipréselt mustban jól elkeverjük. A VIRÄGOSKERTBEN. A lekerült egyévesek után kiültethetjük a kétéves virágokat, rózsát telepítünk, az első enyhe fagyok után felszedjük és szakszerűen tároljuk a dáliahagymákat. A gyepet műtrágyával dúsított, érett komposzttal, esetleg Thomas-salakkal, nagyolvasztót hulladékkal, fahamuval fejtrágyázzuk. Befejezzük a vlrághagymák ültetését, elvetjük az évelő virágok magját. A szobanövényeket már bevisszük a lakásba s amelyek nem készülődnek a téli virágzáshoz, azokat egyre ritkábban és szerényebben locsoljuk. (Cva) Időszerű tennivalók
