Szabad Földműves, 1977. július-december (28. évfolyam, 26-52. szám)
1977-10-22 / 42. szám
1977. október 22. SZABAD FÖLDMŰVES Közeledik a forradalom vihara Ä Kornyllo v-puccs leverése, a* Ideiglenes Kormány nyílt ellenforradalmi paktálásainak lelepleződése, a mensevikek és eszerek egyértelmű áruié politikájának bebizonyosodása nagy mértékben hozzájárult1 az oroszországi forradalmi helyzet érlelődésáhez. Tömegjellegfi lett az a felismerés, hogy a bajokra csak egy gyógyír van: a szocialista forradalom. Ez olyannyira fontos körülmény volt, hogy a bolsevik vezetőség felismerte: ütött a cselekvés érája. A nép felkelése nem odázható el. Tisztában volt az erősödő forradalmi tömegmozgalom végkifejletével a már nyíltan jobbra tolódott Ideiglenes Kormány, valamint mensevik és eszer kiszolgálói is, s úgy vélték, az utolsó percben valamilyen manőverrel, talán éppen megelőző ellenforradalmi kísérlettel sikerül megakadályozniuk a forradalom kitörését és jobboldali diktatúrát bevezetniük. Lenin akkoriban illegalitásban működött, hisz Kerenszkijék pribékjei életére törtek. Am jól értesült a viszonyokról, figyelte az eseményeket és észrevételeit közölte a központi bizottsággal. A forradalmi helyzetet nagyon röviden, de velősen így jellemezte a kétkedőkkel szemben: Mellettünk van a nép többsége. Mint ahogy a múltban ellene volt minden elhamarkodott akciónak, meggondolatlan cselekedetnek, amely csak kalandorsághoz vezethetett, úgy most minden logikájával és teljes tekintélyével a felkelés mielőbbi megvalósítása mellett foglalt állást. Lenin 110 napi illegalitásában mintegy 60 cikket és levelet írt s ezek a forradalom művészetének valóságos gyöngyszemei. Az illegalitásban született meg A fenyegető katasztrófa és hogyan harcoljunk ellene című müve, amelyben nemcsak a soron következő feladatokat, hanem a leendő szocialista állam alapjait is körvonalazta. Programjában szerepelt az iparvállalatok, a bankok és pénzintézetek államosítása, a földesúri birtok elkobzása stb. Természetesen, a párt vezetősége nagyon megérezte Lenin távollétét. Ugyanis a párton belül egy szükebb, de korántsem befolyás nélküli csoport Kamenyev, Rikov és mások vezetésével ellenezte a bolsevik felkelés tervét, komor színben ecsetelte annak kimenetelét, egyszóval megpróbálta fékezni a forradalmi kibontakozást. A párt központi bizottsága ezért úgy döntött, hogy Lenin jöjjön vissza titokban Pétervárra. 1917. október 19-én ez meg is történt. Egy konspirativ lakáson október 20-ről 21-re virradó éjjel megvitatták a felkelés szervezési teendőit. Itt jelölték ki a katonai parancsnokokat (Podvojszkij, Antonov- Ovszejenko, Dibenko). Egyidejűleg Lenin megbízottai a forradalom szempontjából fontos területekre utaztak és az ottani torradalmi szervekkel tárgyalva előkészítették a forradalom terepét és hátországot. A lényeg az volt, hogy a petrográdi felkelés napján az egész ország forradalmi mozgalma csatlakozzék a felkelőkhöz. A küszöbön álló forradalmi megmozdulást a Forradalmi Katonai Bizottság terve így jellemezte: „Egyidejű, minél váratlanabb és gyorsabb támadás Petrogád ellen, feltétlenül kívülről Is, belülről Is, a munkásnegyedekből Is, Finnországból Is Révaiból (Tallinn) is, Kronstadtból Is...“ A helyzetet az jellemezte, hogy már jóval a forradalom előtt az Ideiglenes Kormány nem volt ura a helyzetnek. Sor került olyan munkásmegmozdulásokra, hogy elkergették a gyártulajdonosokat, vagy a parasztok megszállták a földesúri birtokokat. Nem vettek tudomást a hatalom fennálló intézményeiről. Ilyen légkörben készülődtek a forradalmi felkelésre, amelynek még a II. szovjetkongresszus előtt meg kellett történnie. Az Ideiglenes Kormány viszont ennek elhalasztásával próbál időt nyerni, hogy befolyásolja a szovjeteket és katonai puccsot készítsen elő ... L. L. ínr is mz SS Ш1r köS Élénk diplomáciai tevékenység, mozgalmas események jellemezték a legutóbbi világpolitikai eseményeket. Új tudományos korszak hírnöke A múlt héten Moszkvában ünnepélyesen megemlékezték annak 20. évfordulójáról, hogy 1957. október 4-én felbocsátották a Föld első mesterséges holdját. Ugyanakkor simán Földet ért az előző héten felbocsátott Szojuz-25, miután — az űrhajózási kísérletekben mindig kell számolni bizonyos kockázatra — nem sikerült összekapcsolni a Szojuz-6 űrállomással, amit bizonyos feltételek hiánya okozott. Húsz év telt el azóta, hogy földi test elsőízben lépte át a föld légkörének gravitációs határát s vált bolygónk kísérőjévé. Igazi szenzáció volt. A szerényen, hivatalos tömörséggel megfogalmazott közleményt követően így nyilatkoztak róla tudósok, szakemberek és egyszerű honpolgárok, akik méltán büszkék voltak hazájuk új sikereire. A szovjet űrkutatás gyorsan fejlődött s négy év múlva már ez az újsághír lepte meg a világközönséget: Ember a világűrben! Ez volt Jurij Gagarin űrutazása. Az egyre tökéletesedő szovjet rakétarendszerek, az űrhajók, majd az űrállomások egyre tökéletesebb és korszerűbb változatai szüntelenül emelkedő irányzatú, folyamatos fejlődés tanúbizonyságai. A kozmikus sebességek elérése gyakorlatilag megoldott és megoldható feladat lett a tudomány és a technika emberei számára. A háromlépcsős rakéták, folyékony üzemanyaggal működtetett hordozórakéták alkalmazása, később űrállomásokról is indítható űrhajók startolása, a Hold elérése, majd bonyolult műszerekkel felszerelt kísérleti űrhajók indítása más égitestek felé, — éppen tíz évvel ezelőtt a Venus bolygóra — mind a szovjet tudomány és az emberi ész diadalát jelenti. Egyben a békés kutatás diadalát is. A mindmáig nemzetközi elsőbbségnek örvendő szovjet űrtudomány ugyanis az egész emberiség javát szolgálja a világűr megismerésével és békés kihasználása lehetőségeinek kutatásával. Ezt bizonyítja a közös űrkutatásra vonatkozó szovjet—amerikai megállapodás, újabban több szocialista ország közös erejével létrehozott kozmikus szerkezetek felbocsátása, sőt a nem is olyan távoli jövőben vegyes nemzetiségű személyzet által irányított űrállomások felbocsátása. Az ismeretlen világűr titkainak megfejtése, a hozzánk legközelebb álló égitest, a Hold geológiai szerkezetének megismerése, ásványainak kiaknázása és felhasználása a Földön pillanatnyilag még ugyan a jövő zenéje, de az emberiség jövője szempontjából reálisan tanulmányozott feladat. A szputnyikoktól a holdrepülésig — ez a szovjet űrkutatás döntő fontosságú két évtizede. Azok a rakéták, amelyek netán háborús viszonyok között oltalmat adhatnak a szocialista közösségnek, nagy szolgálatokat tudnak nyújtani a békés tudománynak. Márpedig erre Irányul a szovjet állam egész rendszere, külpolitikája, minden gyakorlati lépése. Mint a közelmúltban Prágában befejeződött nemzetközi űrhajózási értekezlet dokumentumai leszögezték, korunkban minden tudós, így az űrhajózás-tudomány szakembereinek kötelessége is, hogy eredményeikkel hozzájáruljanak az egyetemes világbéke megvalósulásához és megakadályozzák az űrtudomány eredményeinek a békével ellentétes célokra való felhasználását, a tudománnyal való visszaélést. Az első szputnyik kilövésének évfordulója és az egész szovjet űrhajózás fejlődése is erre a béketeremtő küldetésre hívja fel figyelmünket. 1 —In— AZ ENSZ-KÖZGYÜLÉS 32. ülésszakának általános vitájában elhangzott az utolsó felszólalás is s megkezdték munkájukat az egyes főbizottságok, hogy érdemben vitassák meg az egyes konkrét napirendi kérdéseket. A tagországok külügyminiszterei, illetve magas rangú küldöttségvezetői már hazautaztak vagy hazakészülődnek. Am kihasználják az alkalmat további hasznos tárgyalásokra. így Bohuslav Chüoupek külügyminiszter, a csehszlovák küldöttség vezetője New York-ből Costa Ricába látogatott s a két ország kapcsolatairól, valamint időszerű nemzetközi kérdésekről tárgyalt vendéglátóival. A két ország kölcsönös árucsereforgalma fokozatosan bővül és tavaly már elérte a hat és fél millió dollárt. Külügyminiszterünk mostani látogatása alkalmával kulturális egyezményt Irt alá, majd a múlt hét végén háromnapos látogatásra Venezuelába érkezeit. FONTOS TÁRGYALÁSOK színhelye volt a szovjet főváros. A David Owen brit külügyminiszter tárgyalásairól kiadott közlemény szerint, a két ország együttműködése az 1975 februárjában aláírt megállapodásoknak megfelelően fejlődik. A két fél megerősítette, hogy elkötelezetten továbbra is hozzá kíván járulni az enyhülés politikájához. A fegyverkezési verseny megszüntetése és a leszerelés érdekéhen szükségesnek tartják, hogy mielőbb szülessen újabb megegyezés a hadászati fegyverek korlátozásáról. Állást foglal a független Zimbabwe állam létrehozása és a közel-keleti kérdés igazságos rendezése mellett. A PIRENEUSI-FÉLSZIGETEN nagy dilemmában van a két ország kormánya. Madrid újabb politikai amnesztiát bocsátott ki, nyilván a közvélemény nyomására és azzal a céllal, hogy valamelyest befolyásolja a politikai pártok között folyó komoly eszmecserét. Ennek folyamán ugyanis eddig súlyos nézeteltérések mutatkoztak Suarez miniszterelnök és a pártok között számos programkérdés megítélésében, s nehéznek mutatkozik egy közös platform elfogadása. Portugáliában viszont újabb politikai válságot idézett elő jósé Ferreira külügyminiszter kiválása a kormányból, amit a közte és Mario Soaree kormányfő között kirobbant nézeteltérésekkel magyaráznak. A külügyi tárcát most maga a'Tlimiszterelnök vette át és sikerült pártján belül lecsillapítania a kedélyeket, ám a portugál közvélemény hangulata továbbra is zaklatott, ami a kormány számos visszakozó gazdasági intézkedésének, legutóbb a földbirtokosoknak kedvező agrártörvényének a következménye. TRAGIKUS ESEMÉNYEK IS TÖRTÉNTEK A Jemeni Arab Köztársaságban (Észak-jemenben) meggyilkolták Ibrahim el Hamidi köztársasági elnököt. A nyomozás során bizonyítást nyert, hogy az elnökgyllkossággal politikai fordulatot akartak előkészíteni. Egyidejűleg katonai parancsnokokat és az elnök családjához tartozó egyes személyiségeket is megöltek a három csoportban, női ruhában cselekvő merénylők. A sanaai események elgondolkodtatnak, kinek volt mindez érdeke. El Badr imám bukása óta Észak-jemen viharos események színhelye volt, az ország végülis a mérsékelt haladás útjára lépett. A meggyilkolt elnök az utóbbi időben több haladó intézkedést foganatosított, s a jelek szerint ezt rossz szemmel nézte a királyhű törzseket mindmáig támogató, számos összeesküvés hátterében álló Szaúd-Arábia. Nem tartják kizártnak, hogy a gyilkosok innen jött tek, vagy rijadl körökkel álltak kapcsolatban. GYILKOSSÁGGAL VÉGZŐDÖTT a Fülöp-szigeti kormány 36 tagú békéltető küldöttségének jolo szigeti missziója is. A polgárháborútól veszélyeztetett országban a Moro Nemzeti Felszabadftási Fronthoz tartozó lázadók (muzulmánok) béketárgyalások helyett 33 személyt felkoncoltak, hármat pedig súlyosan megsebesítettek. Marcos köztársasági elnök vérdíjat tűzött ki az egyik lázadó parancsnok, Oszmán Szalieh fejére. L. L A felemeSkedés útján A MEZÖGAZDASÄG FEJLŐDÉSE A KGST-TAGORSZÄGOKBAN 1971 ÉS 1975 KÖZÖTT A KGST-tagországok mezőgazdaságában az elmúlt ötéves tervidőszakban a tennivalók előterébe állították a progresszív technológia alkalmazását mind a növénytermesztésben, mind az állattenyésztésben. Nagy jelentőséget tulajdonítottak még az anyagi műszaki bázis szilárdításának, a mezőgazdaság irányítása és szervezése tökéletesítésének. javult a mezőgazdaság ellátottsága traktorokkal és egyéb mezőgazdasági gépekkel, valamint műtrágyával. Az országok többségében ipari típusú modern farmok létesültek szarvasmarha, sertés és baromfi tenyésztésére és hizlalására. Fejlődtek a mezőgazdaság és az élelmiszeripar új integrált farmjai. A tagállamokban ebben az időszakban az évi átlagos mezőgazdasági teljes termelés az előző ötéves tervidőszakhoz viszonyítva 14 százalékkal nőtt, egyes országok szerint pedig a következőképpen: Bulgáriában 12, Csehszlovákáiában 15, Magyarországon 18, Mongóliában 26, az NDK-ban 12, Lengyelországban 18, Romániában 25, a Szovjetunióban pedig 13 százalékkal. A termelés belterjesílése és a munkatermelékenység növekedése folytán tovább bővül a növénytermesztés. A mezőgazdasági földterület mintegy 1 százalékkal bővült, de csak az NDK-ban, Romániában és a Szovjetunióban gyarapodott, a többi tagországban csökkent vagy az előző időszak szintjén maradt. Megváltozott a vetésterületek szerkezete. A gabonáé és a hüvelyeseké átlagban mintegy 7 százalékkal bővült, Mongóliában és Lengyelországban csökkent, Romániában az előző szinten maradt. Az árpa vetésterülete több mint a felével bővült, a kukoricáé az előző szinten maradt. Az előző ötéves tervben 255 millió 700 ezer tonna volt a gabonafélék és a hüvelyesek átlagos évi termése, annak ellenére, hogy 1972 és 1975 igen kedvezőtlen időjárású év volt, s ez 12 százalékkal nagyobb az 1968 és 1970 közötti évi átlagnál. Az egy lakosra jutó gabonafélék és hüvelyesek átlagos évi termelés 1971 és 1973 között így alakult: Bulgáriában 871, Magyarországon 1103, az NDK-ban 516, Lengyelországban 637, Romániában 716, a Szovjetunióban pedig 727 kg. Az árpa átlagos évi termelése 50 millió tonna volt az 1986—1970 közötti 38 millió tonna átlagos évi hozammal szemben, tehát 44 és fél százalékkal nőtt. A szemes kukorica évi átlagos termése az összehasonlított időszakokban 17 százalékkal nőtt, Csehszlovákiában elérte a hektáronkénti 44,1, Magyarországon pedig a 41,7 mázsát. A cukorrépa termése az előző ötéves tervidőszakban a múlthoz képest valamivel csökkent. A burgonya vetésterülete 1975-ben 11 millió 700 ezer hektárra, hozama pedig az 1970. évi 1BB millióról 157 és fél millióra csökkent. Az évi zöldségtermés 1975-ben az 1970. évihez képest 6 százalékkal nőtt és elérte a 34 millió tonnát, a gyümölcstermés pedig 10 százalékkal nagyobbodott és elérte a 23 millió tonnái. Allatenyésztés Az állattenyésztési teljes termelés 1975-ben 1970-hez képest 20 százalékkal növekedett. Valamennyi KGST- tagországban gyarapodott a gazdasági állatállomány, nőtt az egy lakosra számított hús-, tej- és egyéb termelés. Szarvasmarha-állományuk 1975-ben (Kubát nem ölelik fel az adatok) 148 millió 66 ezer volt, és 1970-hez képest 13 százalékkal gyarapodott, juhállományuk 187 millió 668 ezer, sertésállományuk 117 millió 396 ezer volt és 4 százalékkal gyarapodott. Baromfiállományuk 1 milliárd 100 millió 400 ezer darab volt és 13 százalékkal nagyobbodott. 1975-ben (vágósúlyban számítva) 24 millió 872 ezer tonna húst termeltek, vagyis 27 százalékkal többet, mint 197Ó-ben, és az egy lakosra számított hústermelés így alakult: Bulgáriában 75,3, Csehszlovákiában 91,1, Magyarországon 140, Mongóliában 155, az NDK-ban 102, Lengyelországban 90, Romániában 52 és fél, a Szovjetunióban pedig 59 és fél kg. Az egy lakosra jutó tejtermelés pedig így festett: Bulgáriában 207, Csehszlovákiában 376, Magyarországon 174, Mongóliában 159, az NDK-ban 440, Lengyelországban 482, Romániában 216, a Szovjetunióban pedig 357 kg. Valamennyi KGST-tagországban tovább tökéletesedett és bővült a mezőgazdaság anyagi-műszaki bázisa. BERUHÁZÁS A mezőgazdaságban eszközölt beruházások jórészét gazdasági épületek, főként ipari bázisú állattenyésztési létesítmények, üveghézak, takarmánykeverők és raktárak, talajjavítási rendszerek stb. építésére használták fel. 1975-ben például az épületek részaránya az általános beruházásokban Bulgáriában 28,2, Csehszlovákiában 57, Magyarországon 54, Mongéiiában 58,9, az NDK-ban 57,7, Lengyelországban 63,2, a Szovjetunióban pedig 58 százalék volt. Ugyanakkor a gépek és egyéb berendezések részaránya a mezőgazdasági beruházások volumenében Bulgáriában 30,3, Csehszlovákiában 40 és fél, Magyarországon 40, Mongóliában 35,8, az NDK- ban 40,3, Lengyelországban 33,7, a Szovjetunióban pedig 34 százalékot tett ki. 1974 végén így festett a tagországok gabonakombájn-állománya: Bulgáriában 9583, Csehszlovákiában 18 713, Kubában 947, Magyarországon 13 891, Mongóliában 1932, az NDK-ban 11019, Lengyelországban 18 786, Romániában 40 683, a Szovjetunióban 673 033 darab. jelentősen megnőtt a traktorok átlagos teljesítőképessége. 1970-ben ez 38,7 kW volt s 1975-ig 48,9 kilowattra nőtt. Azzal szemben, hogy az ötvenes évek végén és a hatvanas évek elején egy átlagos kombájnnal 60—90 hektárról gyűjtötték be a gabonát, a hetvenes évek derekán idényben 150 —200 hektárra nőtt egy átlagkombájn teljesítménye. A kombájnok minőségének javítása, gyorsaságának és megbízhatóságának fokozódása folytán lehetővé vált, hogy állományuk valamennyi tagországban csökkenjen, mint ez az NDK-ban 1971 és 1975 között történt. Az állattenyésztésben is emelkedett a termelés gépesftetiségi foka. Viszont továbbra is viszonylag alacsony színvonalú a zöldség, gyümölcs, szőlő, dohány, len, kender termesztésének és betakarításának, valamint a állattenyésztési munkaműveletek végzésének a gépesítettsége. TALAJJAVÍTAS Nőtt a talajjavítás szerepe. 1975 végén a tagországokban 19 millió 800 ezer hektár földet tettek öntözötté, 23 millió 700 ezer hektár mezőgazdasági földet pedig lecsapoltak. 1971 és 1975 között 4 millió 200 ezer hektárral bővült a lecsapolt, ötmillió hekшааавававааавввваввавввавяваав tárra) pedig az öntözött földek területe. A vegyipar fontos szerepet játszott a tagországok mezőgazdasága anyagiműszaki bázisának szilárdításában ás mezőgazdasági termelésének növelésében. Bulgáriában például 1975-Ьзп egy hektár szántóföldre számítva az évelő növénykultúrák esetében 157 kg műtrágyát használtak fel (tiszta hatóanyagban számítva), vagyis 1970- hez viszonyítva tíz százalékkal többet. A világtendenciával összhangban a növényvédő vegyszerek fagyasztása is nőtt. A tagországokban 1975-ben mintegy 400 ezer tonnát gyártottak belőlük s fgy 80 százalékkal fedezték a szükségletet. A tagországok mezőgazdaságának fejlesztésére kedvezően hatottak együttmüködésük különféle formái, például a vetőmag- és üitetőanyagnemesítés során folytatott együttműködésük, s gazdasági állatok fajneraesftése terén megvalósult csere, együttműködés az állategészségügyi és a mezőgazdasági technika terén stb. A nemesített vetőmagok és ültetőanyagok kölcsönös szállítása lényegében kielégíti a tagállamok szükségleteit. Eredményesen kibontakozott együttműködésük a betegségmegelőzés és a növényi kártevők elleni védekezés terén. A gépesítés javulását elősegítette az újfajta gépek és szerszámok megszerkesztésében és gyártásában kifejtett egyesített törekvésük, a nagyszabású nemzetközi tapasztalat- és technikacsere, a kutatási, fejlesztési és gépgyártási tudományos-műszaki együttműködés kibontakoztatása. A tagországok mezőgazdaságának fejlesztésében és szakosításának elmélyítésében jelentős szerepe van az ötéves népgazdasági tervek egybehangolásában folytatott együttműködésnek. Dr. MARTIN OSTROVSKY kandidátus, a KGST titkárságának munkatársa
