Szabad Földműves, 1977. július-december (28. évfolyam, 26-52. szám)

1977-10-15 / 41. szám

14 SZABAD FÖLDMŰVES A vadászszövetség hírei Ä SZVSZ KB elnöksége 1977 júniu­si és júliusi ülésén megvitatta a szür­ke fogoly létszámáról beterjesztett Jelentést. Eszerint a szürke foglyok száma 1974-ig lassan növekedett, az­óta pedig fokozatosan csökkent. A nyugat-szlovákiai kerületben él Szlo­vákia fogoly-állományának nyolcvan százalékai A foglyok száma Itt csak ötvenkét százalékát éri el a normá­ban meghatározottnak, a távlati terv­ben kitűzött létszámnak pedig csak harminchét százalékát. A kedvezőt­len helyzet kapcsán az elnökség ja­vaslatot tesz az SZSZK Mezőgazdasá­gi és Élelmezésügyi Minisztériumá­nak, hogy 1977-ben tiltsa le a szürke fogoly lövését és befogását s a ren­delkezés visszavonásáig nyilvánítsa védetté. Az elnökség jóváhagyta az 1977/ 1978 vadászidény országos élővad be­fogási tervét s azt lebontotta a járá­sokra. Jóváhagyta az élővad belföldi érté­kesítési árát, amelyek hasonlóak az elmúlt idény áraival. A SZVSZ KB-а vadgazdálkodási szakbizottságának javaslatára pénz­beli támogatást nyújtott a Vadgazdál­kodási Fejlesztési Alapból a SZVSZ trenöíni járási bizottságának két, to­vábbá a Rimavská Sobota-1 járási bi­zottságnak tíz élő muflon vásárlá­sára. Tudomásul vette az 1977. évi va­dászvizsgákról szóló jelentést. Ebben az évben huszonkét járási bizottság mint az előadók és vizsgáztatók. Az elnökség megbízta a SZVSZ KB poli­tikai-oktató szakbizottságát, hogy te­gyen intézkedéseket a vizsgák és a vizsgákra való előkészítés színvona­lának további tökéletesítésére s az év végéig szervezzen összpontosított politikai, szakmai és pedagógiai mód­szertani iskolázást a járási szakelő­adók és vizsgáztatók részére. Elfogadta a SZVSZ tagjainak to­vábbképzéséről szóló jelentést. Az 1977. október IS. A vadgazda feladata szervezett vadászvizsgát. Nem szer­veztek vizsgát a bardejovi, a čadcai, a Dunajská Streda-i, a Nové Zámky-i, a Považská Bystrica-i, a popradi, a Spišská Nová Ves-i, a Stará Ľubov­­ňa-i, a svidníki és a Vefký Krtiš-i já­rásokban. A vizsgákon összesen 1437 jelölt vett részt, ezekből 441 végzett kitüntetéssel, 931 megfelelt és 64 nem tette le a vizsgát. A vizsgák színvonala az elmúlt évekhez viszo­nyítva javult. Ebben nagyban segítet­tek az új, egységes kérdések, vala-1977/1978-as idényre ezeket a tovább­képzési témákat rendelte el: — A NOSZF 60. évfordulója és a csehszlovák dolgozó nép Februári Győzelmének 30. évfordulója. — A vadászegyesületek gazdálko­dására és gazdasági nyilvántartására vonatkozó előírások. — A természet és a vadászat vé­delme. — Az apróvad tenyésztése. F. R. A vadászösvények ismerője Tisztelem azokat az idős vadászo­kat, akiknek az arcát a nyári napsü­tés, az őszi szél, a havaseső, a tél pirospozsgássá tette. Tapasztalataim szerint a hangjuk erőteljesebb mint azoké, akiknek hivatásukat négy fai közt kell teljesíteniük. Rendszerint jó emberismerők, mert jó pár emberrel volt dolguk. Értenek a vadgazdálkodáshoz, a mezei vadak megfigyeléséhez és nem utolsósorban elejtéséhez. Ezen bevezető után hadd mutassam be a csallóközi vadászok nesztorét id. Horváth Józsi bácsit a SZVSZ Vajka nad Dunajom-i (vajkai) alap­szervezetének nyolcvanegyéves tag­ját, aki évek során nagy tapasztala­tokra tett szert. Józsi bácsi (vadászj pályafutását 1924-ben kezdte. Véletlenül lett Vaj­ka vadászterületének a bérlője. Szí­vesen látták őt a rohovcei (szarvai) és a Horný Bar-i (felbári) körvadá­szatokon is. A felszabadulás után, 1950-ben ala­­pítótagként vett részt a vadászegye­sület létrehozásában Vajka, Kecölcés és Dobrohost' (Doborgaz) községek halárában. Ebben a vadászegyesület­ben huszonkét évig töltötte be az el­nöki tisztséget. Közbenjárására va­dászterületükhöz csatolták a Vajka környéki erdőket. Ezeket azóta is bérelik az állami erdészettől. Józsi bácsi sokat beszélt az elmúlt ötvenhárom évről, a félévszázad alatt megtörtént vadászélményeiről, az ár­vizek alkalmából kimentett őzikékről és szarvasokról, amelyek a szívéhez nőttek. Beszélgetés közben megjegyezte: — A jövő idény lesz az utolsó, az­után abbahagyom ... Lehet, hogy vadászfegyverét egy nálánál fiatalabbnak adja át, azon­ban a természet szavára, bizonyára továbbra is hívják majd az általa annyira ismert vadászösvények és mezei vadak, amelyeket pályafutása során mindig féltő gonddal védett. CSIBA LÄSZLÜ A szarvasok frigyetése még min­dig tart. Néha azonban október vé­géig is elhúzódik. A bőgés kezdeté­nek idejét nagyban befolyásolják az éghajlati, időjárási és tájbeli különb­ségek. A kárpáti bika rendes körül­mények között későbben bőg, mint a vágmelléki vagy a dunamelléki. Rendkívül fontos tudni, milyen kor­ban lőjük ki a selejt bikákat. Ehhez nagy szakértelem és sok évi tapasz­talat szükséges. Amikor egy szarvas­ról megállapítjuk, hogy selejt, a ko­rától függetlenül ki kell lőni. Tud­nunk kell azonban azt is, hogy ha néhány rossz tulajdonság az egyik korosztályban még elnézhető, ugyan­az a másikban már hiba lehet! A ki­lövés mértéke tehát minden korosz­tályban más. A fiatal egyedek még fejlődhetnek, javulhatnak, a közép­korúaknái azonban már megmutat­koznak az összes előnyök, de a hát­rányok is. Főleg első négy életévükben kell figyelemmel kísérni a jő származású bikák agancsfejlődését. A negyedik agancsnál már mutatkoznia kell a jó vagy a rossz tulajdonságnak. Ezután már nincs mit várni. A szlovák szar­vasbikák fejlődési csúcsa kb. tíz­­tizenkét év. Ám a fejlődés üteme vi­dékenként változik. A magashegysé­gek szarvasai lassabban fejlődnek, ezzel szemben a Duna árierének bi­kái sokkal gyorsabban. A tehenek selejtezése szintén nagy feladat. A vadászok közül többen itt követnek el hibákat. A tehénselejte­zés körültekintő, hozzáértő munkát kíván. A lelkiismeretlen vadászok vá­logatás nélkül úgy lövik a teheneket, ahogy látókörükbe kerülnek. A he­lyes selejtezés elméletét tökéletesen ismerni kell. Ehhez előképzettség és gyakorlat szükséges. Azokon a területrészeken, ahol év­­ről-évre több a jó agancsú bika, ott az állomány minősége kitűnő. Ilyen helyeken kímélni kell a teheneket, mert a jó agancs mindenekelőtt a kiváló tulajdonságú tehenek érdeme. A beteg teheneket azonban lőjük ki. A soványak, a borzas szőrüek golyó­érettek. Sok évi tapasztalatból tudom, hogy az egészséges szarvasok nem tűrik maguk közt a betegeket. Mind a bikák, mind pedig a tehenek zak­látták a beteg állatokat. Csak egész* séges, jól {ejlett t iheneket hagyunk meg, mert csak fejlett egyebektől várhatunk erőtelje$ borjakat, ezért óvni, védeni kell ezeket. A kutatások szerint, a hosszúfejű bikák hosszú aganpsszárat fejleszte­nek. Amikor a ti henek fejének és egyéb testrészének mérése gyakor­lattá vált, megállapították, hogy a hosszúfejű tehen :k bikaborjainak hosszú az agancsszára. Ezért kímél­jük a hosszúfejű, erőstestű tehene­ket. A rövid, csukáfejű és feltűnően rövidtestű teheneki t lőjük ki. Borjas tehén kilövésekor az első lövés a borjúnak szóljon. Az árván maradt, vagyis az anyja támogatására szo­ruló borjú — ha n^m lövik ki — tár­sainál rendszerint gyengébb lesz és selejtet szaporítóvá válik. A természetben a gyors vagy a lassú fejlődés örötlődő tulajdonság. Ennél fogva a lasi ú fejlődés nagy hibának számít, mert kihat az utó­dokra, vagyis а к ivetkező nemzedé­kekre. A lassú fejlódésü tehén ugyan­is későn vedlik. \ későn üzekedő tehát a bikákat sol áig bőgési feszült­ségben tartja és amiatt későn ellik, ami nem kívánatos mert a júniusban születeti borjú, nebi éri utol az ide­jében születteket. A gyors fejlődésű teheneket tartsuk meg, de a lassú fejlődésüket kisele tezzük. Ha az állomány már nagyon jó, vagyis túlsúlyban jó tulajdonságúak a tehenek, akkor i kilövést nagyon öreg egyedek, de főképpen üszők közt végezzük. A vezértehenet azon­ban kímélni kell. äz rendszerint fej­lett, egészséges éf többnyire jó tu­lajdonságú. Sok hibát követnek el egyes vadászok, dje az erdőgazdasá­gok személyzete is a meddő tehenek kilövése során, Tiibbször előfordul, hogy a borjú ne n tartózkodott a szarvastehén közelében, máris kilőt­ték, majd a borjú egyszerre megje­lent és meglőtt anyja mellé állt. En­nél aligha van szí ifacsaróbb látvány. A meddőség címéi i leadott ilyen lö­vés és selejtezés lágy szégyene az úgynevezett vadás: nak. Tehát ne ha­markodjuk el a do got, lövés előtt jól nézzünk körül, m irt csak így lehet jó a tehenek selé tezése. JJ M. H a b r o v s k ý Sporthorgász versenyzők Sporthorgászaink közül sokan nem tudják, hogy a rendszeres horgászaton kívül, egyes sporthor­gász egyesületek versenyekkel is foglalkoznak. A horgászversenyeknek megvan­nak a szigorú és pontos előírásai, szabályai. Ezek meghatározzák, hogy milyen eszközökkel és ho­gyan lehet a versenyeknél helyt­állni. Például a komárnoi (komáromi) sport horgászegyesü let alapszerve­zetei legjobb versenyzői kellő fel­­készültséggel vesznek részt a ke­rületi rendezvényeken is. Csopor­tonként a divízióban vagy a má­sodik és az első ligában állnak rajthoz. A horgászversenyeken csakúgy, mint az összes többi sportágak versenyeiben igen szívós harc fo­lyik a továbbjutásért. Az országos és a szlovákiai „LI­GA“ keretében összesen tizenkét csoport küzd az elsőbbségért. A kerületi versenyeken öt férfi és egy nő vesz részt a nagy küzde­lemben. Az eredmény mindeneset­re attól is függ mennyiségben és súlyban ki és mennyi halat fog a verseny alatt. Ugyanis egy hal egy pontot jelent és egy gramm pedig további egy pontot. Ezek összege adja az eredményt. A komáromi sporthorgászok az * elmúlt években szép eredményeket értek el Procházka Ferenc edző irányításával. Mind belföldön, mind határainkon túl jó nevet vívtak ki maguknak. A versenyző gárda egyik elismert tagja Mészáros Fe­renc az idén már ötödször vesz részt a világbajnoksági versenyen, amelyet idén Luxemburgban szer­veznek. A nagy tapasztalattal ren­delkező, jónevű csehszlovákiai ver­senyző csoport tagjai közt van Fá­­bik László és Horváth Elemér is. A horgászegyesület vezetősége nagy gondot fordít a fiatal hor­gászversenyzők előkészítésére is, akik közül Bartal József már cseh­szlovák bajnok is volt. Ezt a címet szorgalmas és küzdelmes verseny­zésekkel sikerült megszereznie. Meg kell még említenünk, hogy az eddig elért kiváló verseny ered­ményeket csakis rendszeres edzé­sekkel, hibátlan felszereléssel, el­sőrendű csalival és nem utolsó sorban igazi sportszellemmel és sporthorgász kitartással lehetett elérni . vei horgászegyesületek tagjaival és versenyzőivel. Versenyzőink nem feledkeznek meg a különféle rendezvények szervezéséről sem. A Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 60. évfordulója alkalmából megrende­zett legutóbbi horgászversenyeken resztvettek, a Steiner Gáborról el­nevezett hajógyárban dolgozó sporthorgászatot kedvelő szovjet elvtársak is! / Az egyesület jövőbeni fontos fel­Ifjú horgászok nevelése A sporthorgász egyesület egyes jó nevű versenyzői részt vettek már több külföldi horgászverse­­nyen is. Többek között Francia­­országban, Luxemburgban, a Szov­jetunióban, Bulgáriábau, Lengyel­­országban, az NDK-ban és Magyar­­országon. A versenyző gárdának kiváló sport és baráti kapcsolatai vannak a szomszédos magyarországi győri, almásfüzitői, komáromi és rácke­adata, hogy a legrangosabb orszá­gos versenyekre előkészítse az esélyeseket. A versenyzők csoport­ja harminc tagú. A horgászegyesü­let vezetősége — Gecző Béla mér­nökkel az élén, aki a horgászegye­sület elnöke — komoly támogatást nyújt a versenyzőknek s azok vi­szonzásul mindent megtesznek azért, hogy alapszervezetük régi jó hírét öregbítsék! Holczer László Módosítás a horgászatban A SZHSZ KB, a kerületi nemzeti bizottságok által jóváhagyott ki­vételezések alapján ez év március 20-án jóváhagyta a horgászatra vonatkozó új szabályokat. Ezek azokra a vízterületekre vonatkoz­nak, amelyeket a szövetség szer­vei gondoznak. A szabályzat sze­rint a pisztráng nélküli vizekben egész évben horgászhatók azok a halfajták, amelyeknek nincs tör­vényileg megszabott védelmi ide­jük. A többi halfajtára az alábbi horgászidény érvényes: galóca 10. 1-től 12. 31-ig pér 5. 16-tól 12. 31-ig csuka 5. 1-től 12. 31-ig ŐII 5. 1-től 12. 31-ig compó 6. 1-től 12. 31-ig paduc 5. l-től 3. 31-ig márna 5. l-től 12. 31-ig keszeg 5. l-től 3. 31-ig ponty 5. l-től 12. 31-ig süllő 5. l-től 12. 31-ig harcsa Я, l-től 12. 31-ig Egész évben védett az ingola, a kecsegé, a pőc, a garda, a bucó és a géb. Egyes halfajtáknál a kifogható legkisebb méretet az alábbiakban határozták meg: tengeri pisztráng 45, sebespiszt­ráng 23, tavi pisztráng 45, szivár­­váhyos pisztráng 23, szajbling 23, galóca 70, pér 27, csuka 50, fejes domolykó 25, amurikele 50, őn 40, compó 20, paduc 25, márna 30, dévérkeszeg 25, keszeg 50, ponty 35, harcsa 70, fogas süllő 45, ki* maréna 25, nagy maréna 25 cm. A pisztrángmentes víztárolókon a horgászidény május 1-én kezdő­dött és december 31-ig tart. A Liptovská Мага-i víztárolón szin­tén május 1-én kezdődött az idény és szeptember 30-án ért véget. A dobsinai tárolón szeptember 30-áu ért véget az idény. Napjainkban sokat foglalkozunk az ifjúság nevelésének a kérdésével. Nevel elsősorban a szülő, később az iskola, az ifjúsági szervezetek, sőt az utca is. Ebben a nevelésben úgy gon­dolom volna mit beleszólni a hor­gászszervezeteknek is. Hiszen önkén­tes szervezet, s az a hivatása, hogy a benne tömörülök a szabad időt kellemesen eltöltsék. Gondoskodnia kell tehát a politikai, a kulturális, a szakmai nevelésről. Gyakran a fi% talok nem tudnák szabad idejükkel mit kezdeni. Ebből adódik, hogy olyan csínytevéseket eszelnek ki, a­­melyekből sem önmaguknak, sem a társadalomnak haszna nincs. Aki be­lép a szervezetbe, tisztában kell len­nie azzal, hogy az előírásokat, a sza­bályokat önkéntesen, becsületesen vállalnia, teljesíteni kell. Ha ezt a kérdést az ifjú horgászokkal boncol­gatjuk, azoknak saját maguknak is rá kell jönniük, hogy ez a szervezet jó jellembeli fejlődésükben nyújt se­gítséget. Az ifjú horgásznak ismernie kell a halakat, a vizeket, azok környékét. Amennyiben ezeket ismeri, ebből az következik, hogy legtöbbször szereti is. Ez arra ösztönzi az embert, hogy a folyó vagy a tó partján fegyelme­zetten viselkedjen. Nem teszi tönkre, nem csonkítja a fákat, bokrokat. Nem szennyezi a vizet és nem hagy ren­detlenséget maga után a víz parton. Lassan kialakul benne az önkéntes fegyelem, környezetének tisztántar­tása. Tudott dolog, hogy az idősebb hor­gászok többsége szeret barkácsolni. Ha nem többet, de legalább annyit,' hogy saját felszerelését karban tart­ja, mert az elhanyagolt, hibás felsze­relés sok bosszúságot okoz. Horgász­­felszerelésének javítása közben szó­rakozik is, pénzt takarít meg. Ha erre rávezetjük a : ifjú horgászokat, maguk is örömmel fogják javítani felszerelésüket. Ö ülnek egy jól be­vált, sajátkészítésű úszónak, ólomnak, megtanulnak haiti rtót, merítőszákot stb. készíteni. Fej ődik a kézügyessé­gük. Ezzel nem к ivetnek el rosszat, az idő pedig nem veszett kárba. Az ifjú horgász* >k nevelése fegyel­met, időt és ehhe ; természetesen se­gédanyagokat igér yel. A leghozzáfér­­hetőbb segédanyaf a könyv. Sok szép könyvet vásárolhe t az ember, azon­ban horgászati témával foglalkozó könyvek szemponi jából szegényesen állunk. Évek, sőt alán évtizedek tel nek el, amíg napvilágot lát egy-egy horgászati témává foglalkozó könyv Könyvek nélkül a művelődés, önmű velés szinte lehet tlen. A horgászkö rökben elhangzott rkból nagyon ke vés marad meg a : emlékezetben. Ha azonban érdeke ;en, tanulságosan megírt horgászait 1, haltenyésztéssel, víz tisztasággal, f igással, élmények­kel és szép felvételekkel tarkított könyvet tudnánk idni az ifjú horgá­szok kezébe, mine en bizonnyal szíve­sen lapozgatnák. Meg kell találn a módját a inun­kéba való bekapc :olásnak, támogatni őket. Amikor meg látszik fáradozásuk eredménye, megél demlik a dicsére­tet. A mellőzés, i figyelmen kívül hagyás kedvüket szegi, előbb vagy utóbb felhagynak a munkával. A közelmúltban részt vettem az ifjú horgászok ve ^senyén. Öröm volt nézni a fegyelme :ett fiatalokat. A versenyzők légtől bje fegyelmezetten viselkedett, kezde tői a végéig betar­totta a szabályok it. Gyakran tanul­hatnának tőlük ; felnőtt horgászok is! Ahol tehát f iglalkoznak az ifjú horgászokkal, ott megmutatkozik az eredmény. ’Adamcsik Ferenc győztesek iklevelet i s dijakat : laptak. A szerző felv.)

Next

/
Thumbnails
Contents