Szabad Földműves, 1977. július-december (28. évfolyam, 26-52. szám)

1977-10-15 / 41. szám

7 1977. OKTOBER 15. • XXVIII. évfolyam 41. szám. Ära: 1,— Kčs Lapunk tartalmából: Becsüljük meg a társadalmi segítséget * Testvérnépek megbonthatatlan barátsága * Bátrabbak az elsősük Nehogy az eke kifagyjon a földből... A bőkezű ősz újfent telerakta mindkét kezünket halogatást nem tűrő, sürgős munkával, öröm is ez, meg gondszaporítő is. Am eze­ken a gazdag termésből eredő gondokon-bajokon hamarabb túltehe­­tik magukat a mezőgazdasági üzemek vezetői, szakvezetői, ha ügye­sen, előrelátóan, a munkaerőket s gépeket helyesen átcsoportosítva, a rendelkezésre álló dologidőt, a géppark teljesítőképességét a le­hető legjobban kihasználva, rugalmas szervezés és irányítás érvé­nyesül az őszi dologtevés idején. Hozzáfűzve azt is, hogy a gazda­ság személyi és műszaki erejét se becsüljék túl, ami bizony a múlt években — ha szórványosan is — de előfordult. Miért hozakodunk elő ezzel a kérdéssel? Mert nem helyénvaló és illő a segítő jobbot visszautasítani. Megijedni attól, ha valamely ipari üzem, intézmény, vagy vállalat társadalmi munkásuk segítsé­gét, vagy szakemberek, szállítóeszközök kölcsönzését helyezi kilá­tásba, rövidebb-hosszabb időre. Ott, ahol ilyesmi előfordult, rendszerint nem tudatosították elég­gé: a társadalmi érdek az elsődleges, összhangban a csoportérdek­kel. E hét érdeknek a céltudatos összehangolásából születhet jól megalapozott döntés, életképes határozat, ami egyben az eszmei­politikai felkészültség tükörképe, fokmérője is. Ezek a döntések eléggé megbízhatóan érzékeltetik, mennyire előrelátéak a vezetők, szakvezetők. Hiszen a szakértelemmel, jó szervezőkészséggel páro­suló politikai éleslátás az, aminek segítségével a vezetőség arány­lag könnyen átvergődhet a gondok, bajok sűrűjén, oldhatja meg eredményesen a nehéznek, bonyolultnak tűnő problémákat. Most, amikor az őszi munkák eléggé összetorlódtak, újra, meg újra szükség van a már nem csupán kommunistákat, pártonkívü­­lieket is jellemző, kemény helytállásra, áldozatvállalásra, kezdemé­nyezőkészségre. Éppúgy, sőt még jobban, mint a nyári munkák, a gabnrabetakarítás időszakában. Mert, nem csupán a „második ara­tásról" van szó, hanem a jövő évi termés körültekintő megalapozá­sáról, a VI. ötéves tervidőszak harmadik esztendejére kitűzendő tervfeladatok teljesítése — és túlteljesítése — előfeltételeinek meg­teremtéséről is. Hadd emeljük ki ezen jó előfeltételek sorából csupán az őszi mélyszántás idejében történő elvégzését, annak fontosságát. A jó agronómus, a haladó szellemű szakember tudja: ha kellő időben kerül sor a mélyszántásra, ez a jövő évi termést befolyásoló, meg­határozó tényező. Olyan ez, mint a házépítésnél a fundamentum. Ha ez a munkaművelet mondjuk januárra, februárra tolódik át — ami ma már kevés mezőgazdasági üzemben fordul elő —, akkor a talajba jóval kevesebb téli csapadék jut, a föld nem fagy ki rende­sen, a morzsalékos talajszerkezet nem alakul ki kellően, a nedves ségmeglartásban zavarok állnak be, a talaj parányi szervezeteinek (mikroorganizmusainak) élettere leszűkül, viszont annál jobb felté­telek teremtődnek a rovarkártevők áttelelésére és elszaporodására. Ez pedig egyáltalán nem kívánatos! Annál is inkább nem, mivel a vegyszerek nemcsak költségesek, hanem a beszerzésük is nehézsé­gekbe ütközik. Tehát kétséget kizáróan a jó vezető, szakvezető összefüggéseiben ftéli meg a helyzetet — már ami a bő termés kellő megalapozását illeti. Ezért nem tűri, s nem is tűrheti, ha a mélyszántás elodázá­sára, halogatására történik kísérlet. Szembeszáll az olyan vélemény­­nyilvánítással, hogy: „Ráérünk arra még...!“ vagy „A cukorrépa és a kukorica betakarítása a sürgősebb“... Nem vitás, valóban sürgős az említett két fontos, népgazdasági szempontból is jelentős növény termésének a betakarítása. Ettől azonban még folyhat a mélyszántás is. Azért is, mert nagyteljesítményű erőgépekből nem bővelkednek a mezőgazdasági üzemek — például Skoda IttO-as és Kirovec 700-as —, a kisebb teljesítményű kerekes traktorokat meg jobbára a terményszállítás köti le. így hát nincs más hátra, mint­hogy a nagyteljesítményű traktorok nyújtott, illetve két műszakban végezzék a mélyszántást. Ügy, mint azt a trsticei (nádszegi) Cseh­szlovák-Szovjet Barátság szövetkezetben, a mostovái (hidaskürti) Vörös Csillag Efsz-ben, s másutt teszik, évről évre. Igen fontos, hogy nyújtott, vagy két, sőt három műszakban vég­zett mélyszántáshoz a mezőgazdasági üzemek vezetői megteremtsék a jó munkakörülményeket. Kellőképpen gondoskodjanak tehát a traktorosok szociális ellátásáról. És arról is, hogy zavartalan legyen a műszaki ellátottság: üzemanyag helyszínre szállítása, ekevas­­élesítés, stb., stb. Ott. ahol emberközeli az irányítás, a vezetők nem­egyszer éjszaka is meglátogatják — felváltva — a traktorosokat, ellátva őket forró teával, buzdító, elismerő szóval ( jó megoldásnak bizonyul a termosz, amely több órán át melegen tartja a teát, kávét, vagy egyéb frissítőt). Persze, nem úgy, mint a múltban egyes veze­tők tették, amikor a kedveskedést frissítő helyett borral vagy teás rummal realizálták. Az ilyen kedveskedés többet árt, mint használ. Merthát fokozottabban előtérbe jut a balesetveszély, no meg a mun­ka minősége is csorbát szenvedhet, ami ugyancsak nem célravezető. Az öntudatos, gépükért, munkájukért felelősséget érző és felelős­séget vállaló gépészek, traktorosok nem igénylik a rosszul értelme­zett kedveskedést. Ehelyett azonban elvárják, hogy kellőképpen gondoskodjanak róluk, emberségesen, munkájukat becsülve és igaz­ságosan jutalmazva, viszonyuljanak hozzájuk a vezetők. Azokhoz az embereikhez, akik a közösség érdekében képesek lemondani a ké­nyelemszeretetről, a családi otthon melegéről, amit a traktor ka­binjával cserélnek fel. Sötétben, éjjel-nappal szántanak, még rossz időben is, nehogy az „eke kifagyjon a földből“ ... Mert, sose lehet tudni, mikor kopogtat a tél — korábban-e, vagy később. A vállalt kötelezettség teljesítése, a kitűzött határidőhöz való iga­zodás — becsület dolga. A közösség többnyire mindenütt elvárja a traktorosoktól, gépészektől a kiváló munkát. S ők igyekeznek ennek az elvárásnak eleget is tenni. Eszerint is cselekszenek, vissza nem élve a közösség bizalmával. És ez igazán nagyra becsülendő, elismerésre méltó, hazafias cse­lekedetet N. KOVÁCS ISTVÁN nárhol, bármerre járunk, országszerte azt tapasz­taljuk, hogy a mezőgazdasági dolgozók — és alkalmi segítő­társaik — töretlen lelkesedéssel szorgoskodnak a soron lévő feladatok mielőbbi elvégzésén. Felettébb örvendetes tény ez, hiszen tennivaló bőven akad mindenütt, és az egyelőre még kellemes októberi időjárás sem feledtetheti el velünk — ala­posan benne járunk már az őszben. Ezúttal a nitrai járásban kérdeztük az embereket az őszi örömeik és gondjaik felől. Bahelková Alžbeta, a jmi disz­pécsere örömmel újságolta, hogy — kisebb kivételektől el­tekintve — minden szövetke­zetben kellően kihasználják a kedvező időjárást, meg a ren­delkezésre álló gépeket. Ennek a részben természetes, részben pedig az anyagi érdekeltség el­vére alapozott szocialista mun­kaverseny fakasztotta munka­kedvnek köszönhető, hogy az elvárásoknak megfelelően, jó ütemben halad a dologtevés. A szövetkezetek időben és jól előkészítették a magágyat az ősziek alá s most azon szor­goskodnak, hogy az utolsó hektárokon is mielőbb földbe kerüljön a mag. A syilázsolást határidőre befejezték, s a felsza­baduló gépek segítségével ok­tóber első napjaiban az őszt keverékek vetése után is pon­tot tettek. A tervezettnél na­gyobb területen juttatták föld­be a magot, így a jövő tava­szon remélhetően nem lesznek szűkében a gazdaságok a tej­termelést segítő zsenge zöld­takarmánynak. A búza vetése kezdetben vontatottan haladt, de mihelyt felszabadultak a Š talajelőkészítést végző erőgé­pek, a szövetkezetek azonnal rákapcsoltak, hogy agrotechni­kai határidőben befejezzék ezt a fontos munkát. — A nyolcszáz hektárnyi napraforgó termésének begyűj­tése mindössze néhány napot vett igénybe — említette a diszpécser. — Közben fedél alá került a burgonya, és jó ütem­ben folytatódik a gyümölcs és a szőlő szüretelése is. A kuko­rica betakarítását sikerült tel­jes egészében gépesítenünk, ám a cukorrépát néhány hektárról még az idén is kézzel kell fel­szedni. Hatvannyolc háromso­ros és kilenc hatsoros répabe­gyűjtő gépsorunk van, s ez a négyezerhatszáz hektáros terü­letre kevés. Persze, ha a cu­korgyárak nagyobb napi telje­sítménnyel dolgoznának s job­ban kihasználhatnánk a gépek teljesítő képességét, akkor ked­vezőbb lenne a helyzet e téren is A szállítási ütemterv azon­ban korlátozza a gépkihasz­nálást. A gépesítő az alkatrész- és géphiányt nehezményezte. — Az alkatrészhiány főleg az I. egységesített traktorsor gépeit érinti. Kevés a répa­kombájn, meg a szárítóüzem, tehát a kukorica begyűjtésé­ben sem érhetünk el maximális gépkihasználást. Célul tűztük, hogy a szerves trágyázást ok­tóber huszonötödikéig befejez­zük. Nehéz lesz valóra váltani az Versenyben az idővel elképzelést, mert a robbantá­sos terítéstől vonakodnak az üzemek, az Agrokémiai Köz­pont és a szövetkezetek trágya­szórói meg aligha képesek az adott időpontig tizenötezer hektárt megtrágyázni. A kocsi­parkot is bővíteni, korszerűsí­teni kéne. A terményszállítás­­ban segít a Csehszlovák Autó­közlekedési Vállalat, meg a hadsereg, de még legalább negyven tehergépkocsira lenne szükségünk. A NEVERICEf EGYETÉRTÉS EFSZ-BEN a jövő évi gazdag gabonater­més megalapozását tartották a legfontosabb tennivalónak. A négyezerkéiszáz hektár szántó­val rendelkező egyesült szövet­kezet több mint másfélezer hektár bűzét vetett, főleg Mí­­ronovszká és Jubilejná fajtá­kat. Két gépük meghibásodott, Így ott jártunkkor csak három vetőgóp üzemelt. Főtt is a feje az agronómusnak, hogyan tart­sa be az agrotechnikai határ­időt. Mint megtudtuk, kukoricát kétszázötven, cukorrépát pedig tíz hektárral kisebb területen termeltek. Itt a gabona jobban és biztonságosabban terem. A kukoricát a napokban kezdték törni, hektáronkénti átlagban negyven-negyvenöt mázsa szem­termésre számflanak. A kór.ót száz hektárról begyűjtik és le­veles répafej, meg répaszelet hozzáadásával szilázsolják. Egy­előre a négyből csak három gépsor dolgozott a répában, mert be kellett tartaniuk a szállítási időtervet. A negyedik gépsor a vetés befejezése után jelent meg a répafőldön. Cu­korrépából Púchovský Sándor elnök becslése szerint, három­százötven mázsás átlaghozam­ra lehet számítani. A dohány, a gyümölcsös és a szőlészet kiváló gazdasági ered­ményt ígér — hát ha még a harmadik részlegen is szaksze­rűen kezelték volna a szőlőt! —, és a kertészet is teljesíti feladatát. A helybevetett ká­poszta kiváló hozamot nyújt. — A magágykészités prob­lémát okozott, mert eléggé foghíjas és egyébként is el­avult a gépparkunk, több kor­szerű, nagy teljesítményű erő- és munkagépre volna szüksé­günk — vallotta a közös elnö­ke. — Még jő, hogy a hosfov­­cei Tríbeč Efsz kisegített ben­nünket, amit ez úton is köszö­nünk. Az egyesülés után üj távlatok nyíltak a gazdaság előti, minden téren magasabb­ra helyeztük a mércét. Az el­ső év igazolta, az elképzelés, a választott ót helyes. De, hogy járni is tudjunk rajta, és ma­radéktalanul valóra válthassuk a merész termelésfejlesztési elképzeléseket, ahhoz a bel­­üzemi szolgáltatások és a gé­pesítés vonalán is mihamarabb meg kell teremtenünk a ked­vező feltételeket, mert hiányuk előbbrelépést gátló hatását a jól megszervezett és széles körben kibontakoztatott mun­kaversennyel is csak enyhíteni tudjuk, de megszüntetni nem. KÁDEK GABOR A legsürgősebb tennivalók közé tartozik a cukorrépa veszteség mentes betakarítása. —-----1---------------------------------------------------------------------

Next

/
Thumbnails
Contents