Szabad Földműves, 1977. július-december (28. évfolyam, 26-52. szám)

1977-07-09 / 27. szám

6 I SZABAD FÖLDMŰVES 1877. Pius 9. Fiatalok az él­vonalban Mosolygós arcú fiatal lány nyitott ajtót. A csodálkozó te­kintet minden bizonnyal nagy energiát takart. A lány öltözé­ke fehér köpeny volt, mely be­illett a környezetbe'. Kolléganői egymásközt Rozikának nevezik. — Mi a programod munka után Rozika? — tettük fel a kérdést. Nincs különösebb programja, hiszen az üzemi buszjárat pon­tosan érkezik és a többiekkel együtt Veľká Idára (Nagyidá­­raj, haza utazik. Matušáková Rozika a Košicei Baromfifel­dolgozó Üzem bronzérmes ifjú­sági szocialista brigádjának ve­zetője, aki szereti szakmáját. Aránylag fiatalon került veze­tői beosztásba. Nem kis feladat egy tizen­héttagú munkacsoport irányí­tójának lenni, hiszen nemcsak az üzemi munka, hanem más feladatok is rájuk hárulnak, és ők ezt mindannyian magától értetődőnek tekintik. A vágó és a csomagoló rész­leg fiatal leányokból álló bri gádja sajátos rendet tart fenn Itt önkéntesen vállalták a fe­gyelmet, lelkiismeretesen vég­zik a feladatokat. Ettől függ az áru minősége, a fogyasztó­kat ugyanis legjobban ez ér­dekli. A tőlük kikerülő termé kékből tekintélyes mennyiség kerül külföldre is! Džubáková Anna, Bujňáková Jana, Angyal Vera, fene Marika és a többiek igyekezettel gon­doskodnak a gépek pontos mű ködéséröl. Nem tűrik a rena ellenességeket. Nehéz lenne megállapítani, melyikük kezé­ből került ki egy-egy termék. A 34 kéz egyformán ügyesen mozog, s ami a legfontosabb, a minőség szavatolt! Nagyon igényes feladat a gépsorok kezelése. Megköveteli az állandó odafigyelést, s a lá­nyok önmagukkal szemben na­gyon igényesek. Részt vesznek számtalan üzemi ifjúsági és más rendezvényeken és élen­járnak a munkakezdeményezés­ben. A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 60. évforduló­ja tiszteletére vállalták, hogy racionális munkaszervezéssel 200 ezer korona értékű nyers­anyagot takarítanak meg. Becsületes munkával, a büsz­ke cím ezüst fokozatának el­nyerésére törekednek. Részi vállalnak a munkakörnyezel szépítésében, a hulladékvas gyűjtésében stb. Ez az ifjúsági munkacsoport óránként 5000 baromfit dolgoz fel, ami nem kis erőfeszítéssel jár. Ehhez természeteden az új üzemben a feltételek is nagyon jók, s ők ezt értékelni tudják. Petrová Jolán például Trebt- Sov környékéről került az új üzembe, s jól beilleszkedett a brigádba. Elbeszélgettünk vele a munkáról, a divatról, a fit rriekről, az örömökről és a gon dókról, a szabad idő ésszerű kihasználásáról. Rozika például szabadidőben szenvedélyes kézimunkázó. Fő­leg népi hímzéseket készít, mert szereti a haladó hagyomá­nyokat és a népi szokásokat. Takács Cilka viszont lelkes ol­vasója a jó könyveknek. Részé­re pihenést jelent az olvasás, de időt szakít más hasznos szó­rakozásra is. Kosár Éva a csoport mérleg­­kezelője. Ez az ö munkabeosz­tása, és feladatának végzésé­ben könyörtelenül pontos. A grammokat is regisztrálja. A külföldre kerülő baromfi súlyá­nak egy-egy kartonban például egyenlőnek kell lennie, s est ő nagy gonddal mázsálja. Céljuk a fogyasztók kifogás­talan kielégítése. Ha a košicei dolgozó otthonában vagy a vendéglőben grill csirkét fo­gyaszt. talán nem is gondol rá. hogy a leányok milyen lelkiis­merettel készítették elő a nyersanyagot. —rn— ....Ili..... Nehéz, de megvalósítható feladat a terméseredményeket a szükséges műtrágya és gyomirtószer beszerzése határozza meg. Jelenleg a iszántóterü­­let 52 százalékán termelnek kalá­szost; céljuk, hogy a hatodik ötéves terv végéig a szántóterület 56 száza­lékán kalászost termeljenek. Ezzel el akarják érni hogy az „Egymillió ton­na szemest az államnak“ kerületi vállalásból rájuk háruló feladatokat teljesítsék. — Elsődleges feladat összhangot teremteni ^-növénytermesztés és az állattenyésztés között — magyarázza az igazgató. — Természetesen ez nem lesz könnyű, hiszen az idén a szán­tóterület 28 százalékán termesztünk takarmányféléket, s ez a terület az állatállományhoz viszonyítva kevés­nek bizonyul. (Hogy a gazdaságban 80—100 mázsa szénát takarítsanak be hektáronként, ahhoz nem kevés, ha­nem sok lenne a szántóföldi takarmá­nyok vetésterülete, tehát itt is nagyok a tartalékok! A szerfe. megjegyzése.) Ebben az évben sertéshúsból 9583, marhahúsból 4370 mázsát, tejből pe­dig 4 millió litert kell értékesíte­nünk. Juhállományuk 2500 darab. Rétjeik és legelőik területe hatszáz hektár. — Milyen intézkedéseket tartanak szükségesnek? — Annak ellenére, hogy a szántó­£gehszlovákia Kommunista Párt­­jának XV. kongresszusa a me­zőgazdaságnak igényes feladatokat tűzött ki. A párt gazdaságpolitikai programjának fő célkitűzése, az alap­vető élelmiszerek szükségletének fe­dezése saját termelésből. Egyebek kö­zött egyik legfontosabb feladat,, a ga­bonatermesztési program megvalósí­tása. A felsőbb pártszervek határoza­tait a Kráľ. Chlmec-i Állami Gazda­ságban is saját feltételeiknek megfe­lelően feldolgozták. A tervek szerint az idén szemesekből 55 ezer mázsa termést kell elérniük. Nehéz feladat, de megvalósítható. Az állami gazdaság megalakulása óta a múlt esztendő volt a legnehe­zebb, mely próbára tette az erőket. Nem a közepes eredmények igazolásá­ról van szó, — Lefkovics József az állami gazdaság igazgatója inkább hallgat a természeti csapásokról —, hanem azoknak a munkálatoknak a szükségességéről, melyek még folya­matban vannak ugyan, de rövidesen be kell fejezniük. A kár ismétlődésé­től csakis így tudják megóvni a gaz­daságot. Fájó pont volt a búza és a kukori­ca. Arra törekednek, hogy búzából elérjék a 40, míg kukoricából az 55 mázsa szemtermést hektáronként. Bíz­nak a már jól bevált szovjet nagy ho­zamú búzafajtákban. A szemes kukorica eddig egy esz­tendőben sem hozott kielégítő termést. Igaz, nemcsak a szárazság, meg a víz, hanem a foszforban szegény talaj is „hibás“ ebben. Az igazgató szerint a talajvédelmi munkák befejezése után földi takarmányok vetésterülete csök­kent, az állatlétszám pedig növeke­dett, biztosítjuk a megfelelő mennyi­ségű és minőségű takarmányt úgy, hogy ■ a gabonaprogram megvalósítá­sában sem okozzunk zavart. A tömeg­takarmányok mennyiségi és minőségi termesztése biztosításának érdekében termelési programot dolgoztunk ki, melyben a technológiai eljárásokat és az egyes munkafolyamatokat részle­tesen és átgondoltan rögzítettük, az üzemi pártszervezettel és gazdasá­gunk dolgozóival ezt megtárgyaltuk. Megkülönböztetett gondot fordítunk a takarmánytermesztés eredményessé­gére, valamint a termés veszteség­­mentes begyűjtésére, tárolására és ésszerű, takarékos hasznosítására. Vagyis, a takarékosságot minden esetben a hasznosság-fokozási köve­telményektől és a központi irányel­vekben megnyilvánuló össztársadalmi igényektől tesszük függővé. — Mondana valamit a tervekről? — Ahhoz, hogy az igényes felada­tainkat, terveinket teljesíthessük, szé­nából 53 ezer 796 mázsát, szenázsból, illetve silóból 224 ezer-570 mázsát kell biztosítanunk. Zöldtakarmányo­zásra 296 ezer 630 mázsát kell kiter­melnünk. Elsőrendű feladatként tart­juk számon az évelő takarmányok, a réti füvek hektárhozamának növelé­sét, valamint a takarmányok tartó­sítási és raktározási technológiájának helyes megválasztását úgy, hogy mi­nimumra csökkentsük a tápanyag­veszteséget. — Említette, hogy elsőrendű fel­adatnak tartják a takarmányok minő­ségi begyűjtését. — Lucernából 140, vörösheréből 739 hektárunk van. Az első kaszálásból szenázst készítettünk. A 148 hektár füveskeverékből és a 196 hektár réti kaszálónkról széna készült. A 298 hektár őszi takarmánykeveréket silóz­­tuk, helyét egynyári takarmányokkal vetettük be. A tavasszal vetett takar­mányokat zölden hasznosítjuk. Az el­ső kaszálás után műtrágyáztuk takar­mányterületeinket, főleg nitrogéntar­talmú műtrágyákkal, sajnos öntözési lehetőségünk korlátozott. Az évelő takarmányokból szenázst, illetve a réti füvek második kaszálásából szé­nát készítünk. Űtszélekről, töltések­ről, árokpartokról és a gyümölcsösök­ből szintén begyűjtjük a füféléket, s így növeljük a takarmányalapot. Szükségesnek tartom elmondani, hogy a legeltetési idényre 900 növen­déküszőt a rožňavai járásba szállítot­tak, így a legelőket intenzíven ki­használják. A szakaszos legeltetés mellett a legelők egyharmadát ka­szálják. Illés Bertalan Kincsünk: a termőföld A hivatalos felmérések alapján a trebišovi járásban az utóbbi tíz évben 2262 hektárral csökkent a termőföld területe. Ez elsősorban az ipartelepí­tés, az útépítés, a településfejlesztés következménye. Ugyancsak csökkenti a termőföldet az is, ha új állatte­nyésztői telepeket létesítenek. Ez idő szerint a talaj rekultivációs munkái­nak következtében 560 hektár esett ki a termelésből. Gázvezetékek és olajvezetékek építésével 146 hektáron szűnt meg az ideiglenes termelés. NAGYOBB FIGYELMET A FÖLDALAP VÉDELMÉRE! Törvény írja elő, hogy a legna­gyobb körültekintéssel telepítsék az új üzemeket, s ne a legjobb termő­földeket vegyék igénybe erre a célra, de még mindig előfordul, hogy nem tartják be a törvény előírásait. Emiatt aztán szükségtelenül is csökken az a termőterület, 'amelyen meg kell ter­melni a dolgozók növekvő igényeinek kielégítéséhez nélkülözhetetlen mező­­gazdasági termékeket, élelmiszereket. A CSKP XV. kongresszusa behatóan foglalkozott a termelés hatékonysá­gának növelésével, a tudományos­műszaki bázis fejlesztésével, a terme­lés korszerűsítésével, az integráció és a kooperáció lehetőségeinek kihasz­nálásával. Ennek kapcsán a trebišovi járásban is egyik igen fontos feladat a mezőgazdasági földalap ésszerű ki­használása és védelme. Nem szorul bizonyításra, mennyire fontos végre megnyugtatóan rendezni a parlagföl­dek sorsát és olyan szabályozókat és ösztönzőket kialakítani, amelyek ele­jét veszik a parlagföldek keletkezésé­nek. Hogy az idén a trebišovi járás­ban mennyi föld maradt műveletlen ebben az évben, arról a határszemlék árulkodnak. Mi az oka annak, hogy nem műve­lik meg ezeket a földeket? Természe­tesen az objektív okok a meghatáro­zók. A megműveletlen földek legna­gyobb része elsősorban a rossz talaj­­viszonyok, a gyakori ár- és belvíz­károkkal sújtott körzetekben találha­tó. Szerepe van ebben annak is, hogy kisebb-nagyobb területek távol esnek a nagyüzemi központtól, s a gazda­ság ezért nem műveli meg ezeket a szétszórt, rendszerint gyenge termő­talajú táblákat. Vannak azonban ösz­­szefüggő nagy területek is egy-egy gazdaságban, amelyek már évek óta nem adnak termést, mert a hozamok nem térítik meg a költségeket. SÜRGET A TARTALÉKOK FELTÄRÄSA Nemcsak az okoz kárt, hogy ezek a földek nem teremnek, hanem az is, hogy a parlagföldeken nem védekez­nek a kártevők ellen, s így a szom­szédos földek termése sincs bizton­ságban. Mit lehetne tenni? A földalap ésszerű kihasználásának lehetőségé­vel foglakozott a járási nemzeti bi­zottság tanácsa is. Előírta: a mező­­gazdasági üzemeknek el kell érniük, hogy termőföldjeiket maradéktalanul hasznosítsák. Meglehetősen szigorú intézkedések várhatók tehát a jövő­ben azért, hogy minden alkalmas föld hasznosítva legyen. A trebišovi járásban a hatodik öt­éves tervidőszak során 1172 hektárral kell bővíteni a földalapot Ezzel kap­csolatosan a jnb tanácsa azt is meg­állapította, hogy a talaj termőképes­ségének növelése szakaszán vannak a járásban a' legnagyobb tartalékok, ami arra utal, hogy a jövőben követ­kezetesebben kell eljárniuk a mező­gazdasági üzemeknek. Idejében munkához láttak az ille­tékesek. A határszemlék után ugyanis van idő eldönteni azt, hogyan hasz­nosítják jövőben a parlagon hagyott földeket. Ezzel elérhető, hogy a kö­vetkező esztendőkben nagyobb gon­dossággal gazdálkodjunk pótolhatat­lan kincsünkkel: a termőfölddel. A legnagyobb tartalék a Streda n/Bod­­rogom-i (bodrogszerdahelyi), a Kral. Chlmec-i (királyhelmeci) és a Trebi­šovi Állami Gazdaságban, valamint a lelesi, čičarovcei, Veľké Kapušany-i (nagykaposi), Malý Horeš-i (kisgére­­si) és a cejkovcei szövetkezetben van. fihl Öntözési híradó Június utolsó hete tovább növelte a növények vízigényét. Kiadósabb csa­padékot a hét végén csak Nyugat-Szlovákiában (Malacky 41,5 mm, Ivanka pri Dunaji 30,8 mm) mérlek. Kritikus a helyzet a Vág-vidéki öntözőrend­szerek körzetében. Piešťany környékén az utóbbi húrom hétben csak 8— 10 mm csapadék hullott, és szárazság van a Nitra völgyében is. A figyelmet most a lucerna, a füvek, a cukorrépa és a kukorica öntözé­sére kell fordítani. Ezek naponta 3—4 mm vizet igényelnek. A lucerna /vízszükségletének kielégítése a második kaszálás hozama szempontjából döntő. A cukorrépa júniusi öntözésével kedvező fordulatot érhetünk el a kü­lönben jó állapotú növényeknél, s ezzel javíthatunk az utóbbi években elért gyengébb eredményeken. A június végi és július elejei kukorica öntö­zés nagyban befolyásolja a hozam alakulását. Általában 40 mm a köny­­nyebb talajokon pedig 25—30 mm adaggal öntözhetünk, továbá 40 mm kö­rüli adagokat igényelnek a gyümölcsösök, az alma, a körte és az őszi­barack. A korai őszibarack öntözését a szedés előtt 14 nappal leállítjuk! Megkezdjük a szőlő rendszeres öntözését is. A zöldségféléket (káposztát, paradicsomot, uborkát, paprikát), valamint a többi szántóföldi zöldségfélét kisebb (20 mm) adagokkal egy héten keresztül öntözzük. Csapadék június 20—26 között (mm) Az utóbbi 3 hét csapadéka Vízszükséglet mm lucerna iukorrépa kukorica Ivanka pri Dunaji 30,8 33,7 28 25 24 Gabčíkovo 1,7 23,5 27 24 23 Kráľová pri Senci 9,8 15.3 32 30. 28 Žiharec 6,0 18,3 29 27 25 Hurbanovo 0, 14,3 32 31 28 Nitra 2,8 13,7 27 25 23 Lučenec 9,8 33,1 23 21 20 Rimavská Sobota з;з 8,0 29 26 25 Košice 0,8 15,7 35 32 31 Ing. Oto Brežný, CSc. Utat mutatnak, felzárkóznak! A CSKP XV. kongresszusát követő időszakban, a Košice-vidéki járásban is az irányelvekben meghatározott feladatok sikeres teljesítése került homloktérbe. A mezőgazdasági üze­mek növénytermesztési és állatte­nyésztési dogozóira nagy feladatok hárulnak. Az elmúlt év valóságához mérten idén a mezőgazdasági terme­lést 10,9 százalékkal kell növelniük, s elérni több mint 798 millió korona termelési értéket. A feladatok tehát valóban igényesek és nagyok. Hogyan akarják ezeket teljesíteni, arról Jozef Hronec elvtárs, az SZLKP járási bi­zottságának titkára tájékoztat. „Mindenek előtt a rendelkezésre álló eszközök maximális igénybevételére törekszünk, megnyerjük a dolgozókat a feladatok teljesítésére. Az emberek aktivitása és kezdeményező készsége arról tanúskodik, hogy jól viszonyul­nak pártunk célkitűzéseihez, ez pedig jó biztosíték a \ további sikerekhez. A Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 60. évfordulója tiszteletére több mezőgazdasági üzem dolgozói vállal­ták, hogy szemes kukoricából 60 má­zsa termésátlagot érnek el. Ebbe a mozgalomba a Nová Bodva-i és a őe­­bejovcei szövetkezet is bekapcsoló­dott. A senai és a hraničnái szövetkeze­tek kerületünkben az elsők közt vál­lalták — a nagy évforduló tiszteleté­re, — hogy kalászosokból az egész vetésterületen 60 mázsa termésátlagot érnek el. Hasonló felajánlásokat tet­tek a széna és a réti fű termelésében is. A pártszervek és szervezetek, va­lamint a gazdasági vezetők szabad te­ret nyitottak az emberek alkotó kez­deményezésének, az elkötelezett szo­cialista munkaverseny további kibon­takoztatásának. Amellett, hogy a ver­seny nagy segítség a tervfeladatok teljesítésében és túlszárnyalásában, egyben nagy nevelő hatása is van. Megszilárdul a munkafegyelem, javul az emberek ideológiai látóköre stb. Járásunk mezőgazdaságának dolgo­zói a NOSZF 60., és hazánk felszaba­dulásának 32. évfordulója tiszteletére 14 millió 387 ezer korona értékű vál­lalásban tettek hitet szocialista társa­dalmunk és a Szovjetunióhoz való hű­ség mellett. Ezt 24 üzemi, 253 kollek­tív és 1013 egyéni vállalással támasz­tották alá. A mezőgazdasági üzemek a kötelezettségvállalásokban minde­nek előtt a gabonával való önellátás­ra törekednek, azonban felajánlást tettek az energiahordozók takarékos­ságára és társadalmi munkára, vagyis a környezetszépítésre is. Járásunkban arra törekszünk, hogy a CSKP XV. kongresszusának igényes feladatait a gabona és az élelmiszer­termelésben a lehető legjobban telje­sítsük. Múlt év cjecemberében érté­keltük a mezőgazdasági termelés fej­lődését, s a hatékonyság fokozásának elmélyítésére újabb célokat tűztünk ki. Megkülönböztetett figyelmet for­dítunk a „Egymillió tonna szemest a köztársaságnak“ kerületi vállalás tel­jesítésére. Ebből járásunkra 17,5 szá­zalék gabonamennyiség jut. Így 1980-ig évi átlagban 175 700 tonna szemter­mést kell elérnünk. Ezzel a hektár­hozamoknak 37 százalékkal kell nö­vekedniük. Ebben az évben például átlagban nem kevesebb mint 150 ezer tonna össztermést, vagyis 40,8 mázsa hektárhozamot kell elérni gabonából. Ez reális feladat, hiszen élenjáró gazdaságainkban már a múlt évben 48—60 mázsás hektárhozamot értek el. Ezek közt említhetjük a hraničnái és a Nová Bodva-i szövetkezetét, a Valaliky-i és a Vefká Ida-i Állami Gazdaságokat stb. Egyelőre persze több a lemaradozó gazdaság, ezért a nagy tartalék feltárása, s a jó termés­átlag elérése napjaink sürgető fel­adata! A korábbinál jobb eredmények el­érésében nagy segítségünkre lesznek a mezőgazdasági üzemek dolgozói. A nagy hozamot nyújtó szovjet búzafaj­ták, a szakszerűen gondozott és trá­gyázott földek, s nem utolsó sorban az ésszerűen szervezett politikai munka, a párt alapszervezeteinek ap­rólékos tevékenysége biztosíték arra, hogy a célkitűzéseket sikeresen telje­síthessük.“ —m—

Next

/
Thumbnails
Contents