Szabad Földműves, 1977. július-december (28. évfolyam, 26-52. szám)
1977-09-24 / 38. szám
SZABAD FÖLDMŰVES, .197 szeptember 24. Hazánk szőlészete I960 után indult lényegesebb fejlődésnek. Az utóbbi ötéves tervidőszakban már nem csupán a területnövelésre korlátozódtak a termelésfejlesztési elképzelések — célul tűztük a régi, elöregedett, korszerűtlen ültetvények felújítását is. Meghirdettük a végcélt: 1990-ig olyan ütemben kell fejleszteni a szőlészetünket, hogy hazai forrásból elégíthessük ki a fogyasztók növekvő igényeit. Egy főre számítva tizenhat liter bort kell a megjelölt évben produkálni, azonkívül az alkoholmentes üdítő italok gyártásához is kellő mennyiségű nyersanyagot kell szolgáltatni. Olyan igényes feladatot tűztünk magunk elé az ötödik ötéves tervben, ami meghaladta az erőnket és a lehetőségeinket. A telepítési terv teljesítésében csaknem másfélezer hektárral maradtunk adóéok. Szlovákiában bár sokat tettünk a korszerűtlen ültetvények felújításáért — mindössze hetvenkét százalékra teljesítettük a telepítési tervet. így magától értető dik, hogy most, a hatodik ötéves tervidőszakban ismét igényesek a fel adataink. A szőlőtermelésben elért eredményeinkkel azonban nem vallottunk szégyent. Átlaghozam tekintetében a legeredményesebb szőlőtermelő országok közé tartozunk. A céltudatos munkának és az adottságok egyre hatékonyabb kihasználásának köszönhetjük, hogy az utóbbi évek terme li|si sikereivel a szocialista tábor ^né hány „szőlőtermelő nagyhatalmát“ is sikerült megelőznünk. Szlovákiában az idén tizenhatezer hétszázhuszonegy hektár a termősző lók területe. Termelőink, az előző évek tapasztalataiból kiindulva, hét venkét mázsás hektáronkénti átlag hozam elérését vették tervbe. Vagyis 133 ezer 418 tonna borszőlő kitermelésére tettek ígéretet. .Ha 86,2 százalékos árutermeléssel számolunk, akkor a szlovákiai borüzemek az előrejelzés szerint mintegy 115 ezer tonna nyersanyagra számíthattak. A valóság azonban — főleg a mezőgazdaságban — általában másként alakul, mint ahogyan azt előre eltervezzük. Milyen kilátásnkkal kezdjük tehát valójában az idei szüretet? A kérdésre a legilletékesebbtől, a Borüzemek bratislavai szakágazati vállalatnak felvásárlást vezető dolgozójától, Pavlovié Milan elvtárstól kértünk választ. — A termelők célkitűzéseinek megfelelően eredetileg valóban 115 ezer tonna borszőlő felvásárlásával és feldolgozásával számoltunk — hangzott a válasz. — A szélsőséges időjárás azonban ismét keresztülhúzta a számításainkat. A tavaszi fagyok, a jégverés és a különböző betegségek — elsősorban a lisztharmat — tetemes kárt okoztak a termelőknek és a népgazdaságnak. Főleg a kelet-szlovákiai és a középszlovákiai kerületben károsodott a termés, de a nyugat-szlovákiai kerület némely körzetéből (például Komárno, Hurbanovo, Vráble stb. környékéről) is szomorú híreket kaptunk. A felmérések alapján körülbelül 95 ezer tonna borszőlőre van kilátásunk. ф Az utóbbi években aránylag jó tapasztalatokra tettünk szert a kistermelők, főleg a kiskertészek által felkínátl termékek felvásárlásában. Úgy tudom, tavaly már a borüzemek is hozzáláttak az adásvételi kapcsolatok kiépítéséhez. Az idén is számolnak a kiskertészek termékeivel? — Tavaly nyolc és félezer tonna szőlőt vettünk át a kistermelőktől. Az együttműködés elmélyítése, tervszerűvé és eredményesebbé tétele érdekében az idén 11 ezer 721 kis termelővel kötöttünk szerződést a fölös terménymennyiség átvételére. Ezek a kistermelők összesen három és félezer hektárnyi termőszőlővel rendelkeznek, és a szerződések értelmében 10 ezer 630 tonna borszőlő értékesítésére kötelezték magukat. ф A felvásárló központok és a feldolgozó üzemek hogyan készültek fel az évadra? Nem fognak ismét órák hosszat vesztegelni a szállító járművek a borüzemek előtt? — Az idén mintegy hatvan üzemben folyik a borszőlő felvásárlása, ebből harmincnégy üzemben azonnal feldolgozzák a termést. A felvásárló központok és feldolgozó üzemek több sége már augusztus végén készen állt a termés átvételére. Minden körzetben Időtervet dolgoznak ki a zavarmentes átvétel érdekében. Lényegében a felvásárló központok és a termelő üzemek vezetőim múlik, hogyan hangolják össze a munkát, betartják-e az időtervet. A kistermelőket pedig arra kérjük, tartsák be a megállapodást — a hétvégeken, szombaton és vasárnap szállítsanak, amikor a mezőgazdasági üzemekben alábbhagy a munkaláz vagy teljesen szünetel a munka. ф Átvételkor milyen minőségi követelmények alapján bírálják el a felkínált termést? — A mezőgazdasági üzemektől és a kistermelőktől is egységes alapelvek szerint vásároljuk fel a borszőlőt. Legfontosabb minőségi követelmény a cukortartalom. Jó bort csak jó minőségű szőlőből lehet készítenil A borszőlő felvásárlási áráról Idejében tájékoztattuk a termelőket. Emlékeztetőként talán mégsem árt megemlíteni a legfontosabbakat. A borhogy azért ezen a vidéken Is akad az általános mezőgazdasági termelésre kevésbé alkalmas föld. Ezeket a területeket a mezőgazdasági üzemek részben gyümölcs- és szőlőtermeléssel Igyekeznek hasznosítani. A Dunajská Streda-i járásban az idén már 514,7 hektár termőszőlőt tartanak nyilván. Ezen a területen a mezőgazdasági üzemek négyezer-nyolcszáz tonna borszőlőt terveztek kitermelni. A szőlőtermelés fejlesztésével párhuzamosan a feldolgozó és tároló kapacitás kiépítéséről is gondoskodtak a járásban. Így a régi, elavult berendezéssel .dolgozó és korlátozott kapacitású borüzem helyett az idén már új, korszerű üzemet adtak át rendeltetésének. A Bratislava-Raŕa i Borüzem samoríni üzeme 38 millió korona ráfordítással épült. Négy korszerű sajtója van, naponta kétszátfnyolcvan tonna borszőlőt képes feldolgozni, hatalmas álló és fekvő tartályiban pedig 480 vagonnyi bor tárolható. Állandó dolgozóinak száma tizennyolc. Gálffy László üzemvezetőtől az első évad kilátásai felől érdeklődtem. — Tizennyolc mezőgazdasági üzem termeli számunkra a szőlőt — tájékoztatott beszélgetőtársam —, egyelőre félezer hektáron. Legtöbb termőszőlője a vydranyi és a hro^aoílovoi szövetkezetnek van. A legjobb átlaghozamot tavalyi a hroboftovoi szövetkezet (11,5 tonna), illetve a hubicei Állami Gazdaság (9 tonna) érte el. Az idén termelő üzemeink több mint A tavaszi fagyok, majd meg a nyári jégesők sok helyütt" kárt tettek a szőlőben. Ahol nem, ott örömteli a szüretelés. Fotó: -bor szőlőfajták minőségi osztályba vannak sorolva. Az I.a minőségi osztályba tartozó fajtáknak legalább 16, az I. b osztályú szőlőknek minimum 15, а II. és III. osztályban értékesíthető szőlőknek pedig legalább 13 cukorfokúaknak kell lenniük. Ha az említettnél- kevesebb cukrot tartalmaz a szőlő, akkor a cukorfoknak megfelelő alsóbb minőségi osztályba soroljuk. Amennyiben a tizenhárom fok cukortartalmat sem éri el a felkínált szőlő, úgy a termelővel kötött megállapodás szerinti áron vásároljuk meg a termést. A félreértések elkerülése végett megjegyzem, az ilyen rossz minőségű szőlőt nem vagyunk kötelesek átvenni. S még valamit, ami főleg a kistermelőket érinti. Ha az I. a és az I. b osztályú szőléket keverve értékesítik, akkor a termést a szőlőfajta minőségi osztálya és cukortartalma alapján meghatározott áron vásároljuk fel, de a felvásárlási árat mázsánként nyolcvan koronával csökkentjük. A direkttermő (hibrid) borszőlőket pedig nem mi, hanem a konzervgyárak vásárolják fel. A meteorológusok kedvező időjárást jeleznek a szüret idejére, tehát a termelőknek nem kellene elsietni a termés betakarítását. A cukortartalomra alapozott minőségi elbírálásnak és felvásárlási árnak arra kéne ösztönöznie a mezőgazdasági nagyüzemeket és a kistermelőket, hogy a lehető leghosszabb ideig száron érleljék s az elérhető legnagyobb cukortartalommal kínálják fel a szőlőt a borüzemeknek. A korai érésű borszőlők néhol rothadásnak indultak, ezért ezeket a fajtákat már szüretelni kell. De a kései érésű fajtákat egyelőre nem fenyegeti veszély. A cukortartalom növelését célzó törekvés nemcsak egyéni és csoportérdek (nagyobb bevétel), hanem elsősorban nemzetgazdasági, társadalmi érdek. Hiszen jövőre ismét jó bort szeretnénk inni, és a cukorrépa-termesztés fejlesztésében sem azért fáradozunk az egy hektárról nyert cukormennyiség növelésén, hogy a borkészítés eméssze fel a többtermést! • ÜJ, KORSZERŰ BORÜZEM A CSALLÓKÖZBEN A Csallóközt toús kalászokat ringató rónáiról, kiváló gabonatermesztési eredményeiről ismerik szerte az országban. Azt már kevesen tudják — s ha hallják is nehezen hiszik! —, kilenc tonnás átlaghozam elérését tűzték célul, de ebből már semmi sem lesz. A jégeső szerencsére elkerült bennünket, ám a tavaszi fagyok csaknem huszonnégy százalékos kárt okoztak. Az augusztus végi, szeptemberelejei felmérések szerint legfeljebb 8,5—8,6 tonnás hektárhozamra számíthatunk. • Az üzemben az elmúlt napokban vette kezdetét a felvásárlás. Elégedettek a szőlő minőségével? — kérdeztem Nagy Vendel felvásárlótól. — Még korai lenne véleményt mondani, hiszen eddig csupán a rothadás; által veszélyeztett korai fajták szüretelése folyt. Naponta százhetven-száznyolcvan tonna szőlő feldolgozásával számolunk. Többre is futná az erőnkből, de ilyen megterhelés is elég a próbaüzemelés Idején. Ügy terveztük, hogy átlagosan 16—17 cukorfokkal vásároljuk fel a szőlőt. Az üzemek megértik és támogatják törekvésünket. A kistermelőktől mintegy háromnégyezer tonna borszőlőt veszünk át. S ha több lesz, csak örülni fogunk neki, hiszen a kilátások szerint vagy négyszáz tonnányi hiányzik a tervteljesítéséhez. Kádek Gábor Ésszerűbben az dbrak hasznosításban! Mostanában mezőgazdasági Üzemeinkben eléggé gyj kori beszédtéma az abrakkal való takarékosság. Munkaértekezleteken, m inkahelyi megbeszéléseken tárgyalják meg a takarmányok basznositásái ak hogyanját, keresik, kutatják az esetleges fogyatékosságok s az ugyinaban a gazdaságban előforduló eltérő eredmények okát, a javulás lehetőségét. A tapasztalatok azt mutatják, bogy többen a takarékosságot nem úgy értelmezik, ahogyan kellene, megvonják az állatoktól a hasznosságot biztosító adagot, s ez nemcsak helytelen, hanem káros it, ezért csupán minimális súlygyarapodást érnek el. A takarékosságot ezzel szemben úgy kellene értelmezni, hogy a normában megállapított abrakadaggal a lehető legjobb súlyj yarapodást érjük el, mert ez a termelő, de a társadalom szempontjából is előnyös! Ezt persze csak hozzáértő, lelkiismeretes munkával érhetjük el. Alexander Kós állattenyésztési szaktanácsadóval folytatott ez irányú eszmecsere kapcsán került szóba, hogy a nyugat-szlovákiai kerület mezőgazdasági üzenteiben az első félévben a sertéseknél egy kiló súlygyarapodást 3,93 kg abrakkal értek el. A napi sertésekkénti hízási átlag pedig 537 gramm volt, vagyis 13 grammal jobb mint a múl év hasonló időszakában. Ez nagyon örvendetes tény, ezért érdemes ról t beszélni és rávilágítani a javulás hogyanjára. A kerületben idén közel kétszázharminc gazdaság götött szerződést a takarmányipar üzemeivel, mintegy hétszázezer sertés garantált hizlalására. Talán mondanom sem kell, hogy ez nagyon biztat|ó, hiszen az előző években ezen a téren mulasztások történtek. A szer: ;ődő felek manapság ügyelnek arra, hogy sző ne érje a ház elejét, jól leltet még mindig előfordulnak néhol bizonyos mulasztások. Tény az is, hogy a szerződéskötéstől vonakodó gazdaságokban az átlagos napi súlygyarapodás csak ötszázhúsz gramm volt A járásuk közül a senicaiban és a Dunajská Stredii-ban ötszázhatvan, a galantaiban, a trenčíniben és a nitraiban pedig ötszázötven gramm súlygyarapodást értek el naponta, a leggyengébb járás p ídig a levicei és a bratisiavai volt ötszáztíz gramm átlagos napi súlygya apodással. A mezőgazdasági üzemek közül a Nový 2ivot-i szövetkezet tűnt ki hatszázhatvan gramm súlygyarapodással, s így sorolhatnám a többieket is, amelyekben hatszáz grammnál jobb felhízást értek eil a sertéseknél na ponta. Nem hallgathaú el persze az sem, hogy a chynoranyi szövetkezet ben csak négyszázhúsz, a rubaiíiban négyszáznegyven a Želiezovcei Állami Gazdaságban szintén négyszáznegyven és a ftahyiban pedig négyszáznyolcvan gramm súlygyarapodással a leggyengébbek voltak a napi eredmények. Az állattenyésztési tanácsadó szolgálat dolgozói több mint hétszáz esetben állapították meg, hugy jónéhány gazdaságban túlzottan zsúfoltak a férőhelyek, s az állatok nem férhetnek el etetéskor a vályúknál, tehát az erőnlétre nézve elmaradott sertések nem jutnak kellő mennyiségű eieséghez! Nem volt ritkaság az sem, hogy néhol megtel adkeztek a tisztaság betartásáról, vagy az állatokat alkalmatlan helyen tartják, s a naponkénti 2.50 kg táp helyett egyenként legfeljebb csak 2,10 vjagy két kilót adnak a sertéseknek, s ezt tartják takarékosságnak, pedig nem az! Gondoljuk csak el, milyen hosszú idő kell ahhoz, hogy négyszáz túsz, négyszáznyolc van gramm átlagos napi súlygyarapodás esetén elérje r a száz kiló körüli vágósúlyt! A megfigyelések azt mutatják, hogy 2,50 kg táppal naponta hatszáz 2,B0 kilóval pedig nyolcszáz gramm felhizás érhető e., amennyiben a tér melő betartja az állategészségügyi alapelveket. Ebből pedig az következik hogy az abrakadag túlzott csökkentése nem takarékpsság, hanem pazar lás. A fentiek arra 'figyelmeztetnek, hogy napjainkban i lég a legjobb felhí zást elérő gazdaságban is vannak tartalékok az abra c jobb hasznosításé ban, hiszen a fent említett alapelvek betartásával kevlesebb állattal érhet nék el ugyanezt, vagy még több termékmennyiséget, mint jelei pedig az szükséges, hogy minden munkahelyen jó gazda módjára bánjanak a tápokkal, igyekezzenek a minél jobb hasznosításra. A nyugat-szlovákiai kerület mezőgazdasága — mii damellett, hogy termelésben még előfordultak fogyatékosságok, — se téshúsbó romezernégyszáz, marhahúsból mintegy ezerkétszáz, b: romfihúsból hétszáz tonnával, tejből több mint öt és félmillió literrel, to ásból közel húsz és félmillióval adott többet társadalmunknak, mint a te rv előirányozta, s a hátralevő időszakban is nagyon jók a kilátások. Több ^nezőgazdasági üzem a sertéshúsból előirányzott feladatának már nyolcvan százalékát teljesítette, s ezek közé tartozik a „Dukla“ szövetkezet is a I unajská Streda-i járásban. A kerületben a feldolgozó kapacitás foghíjassága következtében némi gondot okoz a mezőgazdasági üzemek által felkínált iágóérett állatok átvétele, ezért jónéhány mezőgazdasági üzemben kény elenek tartani és otetni ezeket az állatokat is. Talán mondanunk sem kell, hogy a mezőgazdasági üzemek hibáin kívül ez is pazarlás. Húsiparunknak a kerületben ez év végéig az előrejelzések alapján mintegy négyszáznyolcvan vagonnal több vágóállatot k ill átvennie, mint amennyit a terv előrányoz. Ez azt bizonyítja, hogy a mezőgazdaság igyekszik teljesíteni a társadalommal szembeni feladatát, ami viszont többlet tápfogyasztással jár, s a tápokhoz szükséges össztevi ikből nem vagyunk böviben. A tőkés országok gazdasági válsága következében például a szójadara tonnánkénti átlagára az év eleji száznyolcvanra! mintegy négyszáz dollárra szökött, nem különb azonban a helyzet a takarmán sem. Ezért szükséges, hogy az állattenyésztésben ésszi rűen jó gazda mód jára hasznosítsuk a rendelkezésre álló abrakkészletei. HOKSZA ISTVÁN Milyen lesz a folytatás? f A Veiké Ludince-t (nagyölvedi) „Wilhelm Pieck“ szövetkezetét a levicei járás egyik legjobb gazdaságának tartják. Tavaly például a legjobb eredmények itt voltak a járásban. Az idén azonban az első félévet nem a legsikeresebben zárták. Az ötszáztizennyolc hektáron termesztett búzát és a háromszáznyolcvanöt hektár árpát tizenegy nap alatt takarították be. Kalászosokból 5,08 tonna hektárhozamot terveztek, a valóságban azonban csak 4,11 tonnát értek el. Az aratásban nyolc saját kombájn állt rendelkezésükre. Legjobb kombájnosok voltak a Csömör—Nagy és a Szalma—Récsei kettős. Az aratással összefüggő többi munkálatokban elsősorban Nagy István, Varga András, Halász Elemér és István János jeleskedtek. A vártnál gyengébb termés után minden erőfeszítésüket arra összpontosítják, hogy a gabonakészlettel észszerűen gazdálkodjanak, és lerakják a jövő évi gazdag termésnek az alapját. A legfontosabb teendőnek a vetésforgó ésszerű kialakítását, valamint a legmegfelelőbb, a legnagyobb hozamot biztosító fajták kiválasztását tartják. Előnyben részesítik elsősorban az Iljičovka, a Drina és a Száva búzákat. A jövőben mindent megtesznek azért, hogy elkerüljék a hektárhozamok ingadozását. Ennek érdekében fokozott figyelmet fordítanak az agrotechnikára. Ügyelnek a minőségi talajelőkészítésre, a trágyázásra, a növényvédelemre és a növényápolásra, hogy a termelési versenyben helytállhassanak. Az első félévre előirányzott tervet nagy általáhosságban teljesítették. Elérték az állatállomány tervezett létszámát. Némi hiány csak a szarvasmarha állománynál mutatkozik. Legjobb eredményeket a hízó- és a növendékmarháknái érték el. A tervezett súlygyarapodást mindkét csoportnál túlszárnyalták A legjobb állatgondozók közé Вэгек József, Csömör Zoltán, Balázs Lajos és Moncz Erzsébet tartozik. Tervük száz te léntől 43,9 borjú el választását irárfy ízta elő. Ezt túltel jesítették s száz tehéntől negyvenö: borjút választottí к el. A malacéivá lasztásban is telj asítették tervüket. A tehenészetbe) lemaradás mutat kozik. A félévber sem a tejtermelés! sem pedig a te eladási tervet nerr teljesítették. Egy-agy tehéntől 7,30 liter tejet fejtek laponta. A tehenet gyenge hasznosságának fő oka, hogy télen takarmány hiányában szenved tek. Ezenkívül ny áron is hiányzott a vöröshere és gya <ran a jó minőségű zöldtakarmány i:. Igyekezetük arra irányul, hogy a mulasztást kiküszöböljék, s az állaté Ilomány részére kellő mennyiségű és Jó minőségű takarmányt biztosítsan ak. Csak így lehetséges az előirány:ott feladatok teljesítése. Ábel Gábor
