Szabad Földműves, 1977. július-december (28. évfolyam, 26-52. szám)

1977-09-24 / 38. szám

SZABAD FÖLDMŰVES.

ЛЭ77.

' S2enée

TÖLDMUVESEK SZÖVETSÉGÉNEK. FoRUMA

A szövetkezeti tag felelőssége a károkért

A károkért vállalt felelősség rendezésének jelentős részét képezi a kármegelőzés. A fenyegető károk megelőzéséről szóló rendelkezések a mezőgazdasági szövetkezeti törvényben és a szövetkezetek mintaalapszabályában a károk megelőzését egyrészt a szövetkezet, másrészt a szövetkezet minden egyes tagjának feladatául teszik. A szövetkezet tagjaitól e rendelkezések megkövetelik az olyan ténykedést, nehogy károk keletkezzenek a dolgozók egészségében, illetve a közös vagyonban, jogtalanul senki se szerezzen anyagi előnyöket, és halasztás nélkül figyelmeztessék feletteseiket az olyan körülményekre, amelyek gátolják tagsági kötelességeik maradéktalan teljesítését vagy amelyek a szövetkezetnek esetleg kárt okozhatnak. Ez azt jelenti, hogy minden tag következetesen teljesítse jelentési, illetve kármegelőzési kötelességét.

A bejelentési kötelezettség teljesítése lényegében azt jelenti, hogy a szövetkezeti tag figyelmezteti az arra illetékes vezetőt, tisztségviselőt a szövetkezetét fenyegető esetleges kárra. E bejelentési kötelességének eleget tehet, ha a szövetkezet bármelyik vezető dolgozóját, esetleg az illetékes szerveket (közbiztonsági testület, nemzeti bizottság, tűzvédelmi szervek stb.) értesíti a fenyegető veszélyről.

A megelőzési, beavatkozási kötelesség teljesítése úgy értelmezhető, hogy a szövetkezeti tag köteles közvetlenül is beavatkozni, ha a szövetkezetét fenyegető kár elhárítása azonnali beavatkozást igényel. (A szövetkezeti tagoknak ezt a kötelességet csupán az esetben nem kell teljesítenie, ha ebben fontos körülmények akadályozzák, vagy ha ezáltal önmagát, illetve a szövetkezet más tagjait, vagy dolgozóit, esetleg más személyeket komoly veszélybe sodorna.)

A szövetkezeti tag felelősségének feltételei és terjedelme a tagsági kötelességei teljesítése során okozott károkért lényegében azonosak a népgazdaság más ágazataiban dolgozók munkafeladatainak teljesítése során vagy ezzel közvetlenül összefüggő ténykedés alatt a szervezetnek okozott károkra vonatkozó feltételekkel. Ez azt jelenti, hogy az olyan kér megtérítésének összege, amit a szövetkezet tagja hanyagságból — de nem ittas állapotban — okozott, már nem határozzák meg a szövetkezeti tagnak az előző esztendőben elért évi jövedelmét kitevő összeg felében, hanem a kár megállapítása előtt elért havi jutalmának háromszorosában.

A szövetkezeti tagnak a tagsági kötelességei során okozott kárért való általános felelőssége mellett a rendelkezések megszabják a személyes felelősség jogszabályait is. Ez vonatkozik az olyan értékekre, amelyekkel a szövetkezet tagja köteles elszámolni (pl. készpénz, anyagkészletek vagy más értékek), valamint a gondjaira bízott eszközök elvesztéséért (szerszámok, munkaeszközök, munkavédelmi felszerelés és egyéb személyi szükségleti tárgyak). A tag gondjaira bízott értékekben mutatkozó különbségért tartuzó személyes felelősség feltétele az írásban megkötött szerződés az anyagi felelősségről, amely szerződést a szövetkezet csupán a 18. életévét betöltött taggal kötheti meg. A személyes felelősség, e használatba adott tárgyak elvesz' téséért, további feltételét képezi, hogy ezeket a szövetkezet írásbeli elismervény ellenében bízza a tag gondjaira.

A személyes felelősség eseteiben a szövetkezeti tag kötelessége kiegyenlíteni a különbséget, illetve megtéríteni a gondjaira bízott érték összegét teljes terjedelmében. E kötelesség alól csupán akkor mentesül, ha bebizonyítja, hogy e különbséget, illetve a gondjaira bízott eszköz elvesztését 6 nem okozta.

Az egységes földművesszövetkezetekbe minden évben több fiatal tag lép be, a szaktaintézetek, a mezőgazdasági középiskolák, illetve a mezőgazdasági főiskola végzős diákjai, valamint a polgárok sorából. A szövetkezetek tisztségviselőinek ezért elsőrendű kötelessége, minden új tagot aprólékosan megismertetni e kettős kötelességével, tehát a bejelentés és a beavatkozás kötelességével, mert csupán így lehetséges meggátolni azt, hogy milliós károk érjék mezőgazdaságunkat az emberek tájékozatlansága, illetve közömbössége vagy nemtörődömsége miatt. Tudni kell azt, hogy a,szövetkezet minden tagjának elsődleges kötelessége a szocialista szövetkezeti vagyon és tulajdon védelme, ami hatékony formában mindenekelőtt a károk megelőzésében mutatkozik meg. Még mindig milyen sok tűzesetet okoznak a gyerekek, de sok esetben nem avatkozunk be meggondolatlan játékokba, amikor gyufát látunk a kezükben. Vagy bejelentjük-e a szocialista vagyon eltulajdonítását az esetben, ha a tettes ismerősünk? Bizonyára nem. Azonban az ilyen rossz szokást közös erővel kell kiküszöbölnünk mindannyiunk érdekében. Dr. Michal Ďurdiak

szeptember 24.

Főiskolások a sárban

Ez év nyarán immár hetedszer gyűltek össze a prígai várban hazánk főiskoláinak leg] iválőbb hallgatói, hogy Jutalomként egy-egy hónapot dolgozzanak itt a: ú. n. „Főiskolások a prágai várban“ akció keretében.

Ennek kapcsán Jakoubek mérnöktől, a munkálatok vezetőjétől az alábbiakat tudtam me ;.

— A vár körn ráki terület és en» nek növénytakart ja eléggé ápolatlan és elhanyagolt v( lt. Míg aztán 1970- ben a SZISZ KB és a Köztársasági eb nők irodájának 1 ezdeményezésére induló főiskolások lyári aktivitása ezen a téren jelentős \ áltozásokat eredményezett. Ugyanis a mezőgazdasági fő» iskola lednicei ki rtészeti kara kidolgozta a várat ö\ ező kertek rendbehozatalára vona kozó elképzeléseit. Ennek alapján к ;zdtük meg még az említett év nyará 1 szakembereink irányításával a mun tálatokat. A bokrok, fák kivágása és d buja növényzet eltávolítása nen kevés gondot és munkát adott az itt dolgozó fiatalok» nak. Ezt a mun [aszakaszt a földterület kiegyenlítés ä, a megfelelő lejtők kialakítása, majc a vízlevezető csa» tornák kiásása é: betonozása követte. Folyamatosan c íszfákkal, örökzöld bokrokkal telepi ettük be a lejtőket.- Agyasokba az ej yéves virágon kívül- a legszebb rózsá c és más évelő virá:, gok egész sorát iltettük ki.

у ‘

5 Most és a köt etkező években ide. érkező főiskolási kra már csak a szén pen parkosított rész csinosítása vár.

У ,Л látogatók mist a vár körül haladó útról vagy a várból letekintenek a környező kertek te, csak gyönyörköd■' hetnek a látottá rban.

''

i- Az itt dolgozi - főiskolai hallgatók :. által végzett muika értékét pénzben, számokban nehť z kifejezni. Ezért a SZISZ KB ezek ől a fiatalokról itt ■ tartózkodásuk alatt fokozott figyelem‘ mel gondoskod itt: szabad belépést ‘ biztosított a főv ros valamennyi iskoő lai- és ifjúsági Llubjába, sportdélutá‘ nokat és kirán Jutásokat szervezett, it

n A résztvevők a brigád befejeztével- búcsúvacsorán \ 3ttek részt s találkoz»

i. tak a SZISZ К I képviselőivel, akik a nagyra értékelt' к az általuk végzett i- munkát s a legaktívabbakat megjutaln mázták. Puha Margit

|#icsit talán jelszavasnak tűnik a főcím. Node, a legfőbbre figyelmeztet. Tömörségében, is a lényegre szorítkozik. Ettől függetlenül kérdezheti a kedves olvasó: vajon országon, hazán, üzemen bejül ki veszélyeztetheti az egészségünket, az életünket? Erre teljesen nyílt, hatá» rozott a válasz: legtöbbször a szó szoros értelmében mi, önmagunk! S csak közvetve mások. Munkatársaink, vezetőink egyike-másika. Azok, akikben túlteng a fegyelmezetlenség, a hányavetiség, s hiányzik a felelősségérzet. Azok, akik csak a maguk ügyével-bajával, boldogulásával törődnek, s másokra, embertársaikra fitytyet hánynak. Még szerencse, hogy ez nem általános, hanem csak elszórt jelenség. A józan ész rendszerint felülkerekedik ...

A bevezető után nézzünk körül a jócskán megnövekedett, immár hétezerhétszáz hektáros tvrdoäovcel (tar» doskeddi) JÖVÖ szövetkezetben, ahol több mint ezer dolgozót tartanak számon. Kis közösségben is akad gond, probléma — ilyen vonatkozásban —, hát még ilyen nagyban.

Nagy fába vágta a fejszéjét...

Ez év elején nagyon felelős tiszt» ség betöltésére kérték fel a szövetkezet személyzeti osztályán dolgozó Szpevák Antalt: vállalja el a munkavédelmi technikus feladatkörét. A sok jó emberi tulajdonsággal rendelkező, 36 éves fiatalember — családapa — nem habozott. Teljes felelősséggel vállalta ezt a csöppet sem irigylésre méltó tisztséget — elhalálozott elődje nyomdokaiba lépett. Tapasztalat nélkül.

— Szinte kapóra jött kora tavaszszal az a kéthetes tanfolyam Trenčianske Teplicén, amelyen résztvet-tem. Nagyon érdekes, tanulságos előadások hangzottak el ezen a szlovákiai méretű rendezvényen, oktatáson. Am nekem az előadások utáni, s a nyugovóra térés előtti személyes eszmecserék, amelyek nemegyszer az éjszakába nyúltak, többet adtak, legalábbis gyakorlatilag. Ezeket az értékes tapasztalatokat mindjárt hazajövet hasznosítani tudtam. Mert az indulás, a kezdés hetei, hónapjai voltak a legnehezebbek. Ez tény... — tárulkozott ki a megnyerő külsejű, a gondoktól, problémáktól meg nem ijedő, ügybuzgó fiatalember.

— S a kezdet kezdetén kire támaszkodhatott?

— Segítettek a járási nemzeti bizottság tűzbiztonsági, s a járási mezőgazdasági igazgatóság munkavédelmi közegei, főleg a helyszíni ellenőrzések hogyanját, mikéntjét magyarázták meg, a különféle felmérések elkészítéséhez adtak gyakorlati-módszertani útbaigazítást, tanácsot, amiért köszönet jár nekik.

Túl a kezdeti nehézségeken, több mint fél év után már a saját lábán áll, s rendre megbirkózik az eléje tornyosuló akadályokkal, az emberi kishitűséggel és előítéletekkel. Tudja, ahány ember, annyi féle természetű az egyik heves vérmérsékletű, hamar dühbe guruló, míg a másik csöndes, megértő, találékony, kezdeményező Valamennyihez egyénileg kell közelítenie. S ami viszont egységes: mindenkitől elsősorban a közösségi érdeÜzemegészségügy

Védd

az életed!

tett emberük, a lakatra zárható, biztonságos épület sem hiányzik. A négy, jól megtermett négylábú „őr“ távoltart minden arrafelé igyekvő élőlényt. Vagyis a törvényes rendelkezések értelmében járnak el a szövetkezet illetékesei.

— Hát akkor mi nevezhető megoldhatatlan gordiuszi csomónak?, — érdeklődöm kíváncsiságtól felcsigázottan.

A válasz lesújtó:

— Képzelje, az üres dobozokkal, göngyölegekkel, tubusokkal nem tudunk mit kezdeni. Elásni nem lehet,

mert a talajvizet mérgezné. Az elé getése is tilos, mert a robbanásve szély — még üresen is fennállhat igy hát nincs más hátra, minthogj halomba gyűjtjük, bekerített, zárhatt és kellően figyelemmel tartott he lyen. Mást nem tehetünk ...

— És valamiféle felsőbb szerv, vágj illetékes?...

— Tudom, mire gondol. Bratislavá ban van ilyen intézmény, csakhogy már huzamosabb ideje, valamiféle ke mence-karbantartási munka folyik Legalábbis, így tudjuk.

Azért a legfőbb illetékesek körül nézhetnének ebben a jelzett intéz menyben, s mihamarabb intézkedhetnének. Valószínű, ha a szóbanlevö szövetkezetben ez á helyzet, más mezőgazdasági üzemekben sem lehet másként. Ideje lenne már az ilyen gondszaporító gordiuszi csomót minél előbb megoldani! Végérvényesen. Hogy ne borzolja túl hosszú ideig a munkabiztonsági technikusok idegszálait. N. Kovács István

„S bíztunk egy szebb jövőben,

melyet

kék védelmezését kéri számon, ellenőrző körútjai soráp, s a munkavédel» mi előríások, óvó rendszabályok következetes megtartását.

— Nagy fába vágta fejszéjét?!

— Valóban így igaz! De, tudja, ezzel a fejszével tudni is kell bánni... Ez a művészet.

Terepszemlén

Ketten nyaggatjuk a nyurga motorkerékpárt, kitéve a súlypróbának. S

közben nyargalunk a forgalmas főúton, a II.-es telepre.

Oda, ahol nagy munka folyik: a lucernaszárító üzem udvarát aszfaltozzák, szépítgetik. Bent az üzemben oly; erős a motorzaj — ki tudja, hány decibel erősségű lehet? —, hogy sérti a fület, kiabálni kell, hogy szót lehessen érteni az asszonyokkal, akik főleg a zöldlisztet, s a lucerna-реЦеtet zsákolják, mázsálják, hordják. Addig rendjén is, amíg a kétkerekű tolókán az ötven kilónyi pelletet tartalmazó zsák. Dehát azt kalitkába is kell rakni. Megmarkolni, úgy férfimódra. Csakhogy nők, családanyák végzik ezt a munkát. Igaz, hogy egyegy zsákot ketten emelnek a szükséges magasságba, de akkor is a megszabott súlyhatár tíz kilóval több, egy-egy nőre.

— Hárman hozzá se férnénk — felelik, amikor szóvá teszem a rendellenességet. — De azért a fizetség lehetne ezért á munkáért több is.

— És ez a nagy zaj?

Elmosolyodik az egyik nő, s magyarázza, milyen kellemetlen odahaza:

— Itt megszokjuk a kiabálást, s otthon is ebben a hangnemben beszélünk. Azt hiszik, mások, ha hallják, hogy perlekedünk. Pedig, dehogy ...

Ennek a témának a végére már odakint teszünk pontot. Az erős motorzúgás tompítására, a munkavédelmi technikus szerint van megoldás:

I — Szövetkezetünknek van két derék újítója: Mojzes László mérnök, mechanizátor és Ladies Vince, a szárítóüzem vezetője. Klfundálták a módját a zajtompításnak. Vállalták a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére, hogy ezt a kérdést a lehető legrövidebb időn belül megoldják.

Rajta hát, újítók! Munkára fel. Kész jótétemény lesz, ha sikerül a merész elképzelés. Áldják majd az efféle, nem mindennapos cselekedetért az Önök eszét, akik nemcsak kifundálják az ilyesmit, hanem valóra is váltiák ...

A gordiuszi csomó

S most váltsunk' kényesebb témára.

A mérgező anyagok kezelésével, s tárolásával nincs baj. Megvan hozzá a megfelelő, szakmailag jól felkészíminden dolgozójáról külön kártyát vezetnek, melyen feltüntetik, mikor és milyen munka- vagy védőöltözéket osztottak ki a dolgozónak, a munkaruha elhasználódásának dátuma, ami egyben az új öltözet kiadási időpontját is jelzi. S hogy bevált módszerről van szó, ezt Barusz mérnök szavai is igazolják:

— Mivel mi a lehetőségekhez mérten folyamatosan, tehát időben adjuk ki a védő- és munkaruhákat, ezt a gondoskodást dolgozóink teljes mértékben viszonozzák. Eddig még — egy-két kivétellel — nem voltak problémáink azzal, hogy teszem azt, a dolgozók nem viselik a kiadott munka- vagy védőruhákat.

Az utolsó néhány évben szövetkezeteink óriási lépést tettek előre a dolgozók munkakörülményei javítása terén. így történt ez a mužlai szövetkezetben is. A gazdaság dolgozói ma már elmondhatják, hogy jóformán minden telepen működik egy-egy szociális létesítmény, s ahol még nem — például a gépszerelő műhely mellett — ott azt jelenleg építik.

Amint a terepszemle alkalmával erről személyesen is meggyőződhettünk, a gazdaság jelentős összegeket fordított és fordít az utak portalanítására. Eddig három gazdasági udvarban aszfaltozták ki az utakat, ami jelentősen ' megkönnyíti a belső közlekedést.

A gazdaságban jó eredményeket értek et a komplex gépesítés területén is, ami törvényszerűen a munkaproduktivitás emelkedése mellett a fizikai munkák jelentős csökkenését is eredményezte. A géppark felújítása mellett felépült egy Bábolna típusú szárítóberendezés, jelenleg kivitelezés alatt áll egy 200 darab férőhelyes szabadistálló, s már folynak az előkészületek egy 586 férőhelyes tehénfarm felépítésére. Ezeket az épületeket, objektumokat olyan modern gépi

berendezésekkel szerelik fel, melyek nagyban megkönnyítik majd az ember munkáját, gyarapítják szabad idejét.

Ahhoz azonban, hogy az új termelési ismereteket, a modern gépi berendezések kezelését a dolgozók elsajátítsák, valamilyen szervezett formában szükséges a tagok képzése. Mikor erről a kérdésről emberekkel, fizikai dolgozókkal beszélgettünk, a tagok ilyen értelemben válaszoltak: „Ha a szövetkezet — munkarészlegekként — továbbképzést tervez, nincs is talán közötjtünk olyan, aki ezen részt ne venne. S tulajdonképpen az élet diktálja, lfa azt állítjuk: szükségünk van erre ,.

A szaktanfolyamok mellett a mužlai gazdaságban rendszeres a politikai iskolázás is, melyen a tagok többsége részt vési.

Egy nagy szövetkezetnek — ügy, mint más termelőegységnek — sem lehet közömbis, milyen szinten áll a dolgozók or ősi ellátása. Ezt tudatosítnták a fa] и és a gazdaság vezetői, s tettek is az ügy érdekében. Közös erővel felújítottak egy épületet, melyben korszerűen felszerelt kürorvosi és ogászati rendelő nyílt, s itt kapott hí iyet egy orvoslakás is.

Ha egy gazdaság közös étkezdével rendelkezik — ahol a dolgozók kedvezményes ároi juthatnak meleg étel» hez — nemesik az alkalmazottak járnak jól, de maga a szövetkezet is. Tudvalevő, ho£y ezáltal sok dolgozó válláról leveszik az „ebédgondot“, ami jelentős időtakarékosságot is jelent. Habár a mužlai szövetkezetben még nem működik közös étkezde, a jövőben ez is hamarosan beindul. Amint erről magunk is meggyőződhettünk, az é] ülőfélben lévő gyönyörű kultúrház Alagsorában már kialakították azt a tágas éttermet és konyhát, amely rövidesen a dolgozók rendelkezésére áll.

99

1 Egy enyhén dombos, hangulatos vi' déken vezetett végig az utunk.

1 — Szép termés mutatkozik, — je' gyezte meg valaki az autóban, mely ■ kijelentésnek valóban alapja volt. A gazdag kukorica és szőlőtermés, a szépen mutatkozó zöldtakarmány és cukorrépa mozgalmas nyárvégét és . Őszt ígér a gazdáknak, a szövetkezet dolgozóinak, vezetőinek.

A „termésdegusztáció“ után egy - szépen rendben tartott fiatal barac; kosban gyönyörködtünk. Ha a számítások beválnak, a jó fekvésű barac kos néhány év múltán — lehet nagy terméssel lepi meg azokat, akik ővó gonddal és szakértelemmel ápolják a fákat, művelik a területet.

Természetesen az eredmények mögött emberek vannak, emberek, akik áldozatos munkájukkal járulnak hozzá a sikerek eléréséhez. Ez a gondolat • pattintotta ki a „szikrát“, adta az ötletet: nézzük meg, kérdezzük meg . az illetékeseket, hogyan is szervezte meg a gazdaság a dolgozókról való komplex gondoskodást, értve ezalatt úgy a szociális, mint a munkabizton sági intézkedéseket:

— Tények sorozata igazolja az állí i tásomat; az utolsó években nagyon i sek gondot fordítottunk a munkabiz : tonsági intézkedésekre, a dolgozók i szociális ellátására — kezdte a gondolatsort Barusz Ernő mérnök, a : mužlai BÉKE Efsz elnöke. Később : hosszasan beszélt egy egész sor biz . tonsági intézkedés megszervezéséről, : s ennek révén a fokozatos balesetcsökkenésről. A sok hasznos intézkedés közöl érdemes megemlíteni a dal gnzók védő- és munkaruhával való ellátását, ami a mužlai szövetkezet ben olyan tökéletesen „beindult“ hogy ezt a szervezésmódot számos olyan gazdaság is bevezethetné, ahol : a dolgozók ilyen irányú ellátásával i nincsenek jó tapasztalatok. De néz zük, mi is a siker titka? A gazdaság