Szabad Földműves, 1977. július-december (28. évfolyam, 26-52. szám)
1977-09-17 / 37. szám
14 SZABAD FÖLDMŰVES. A búéi szövetkezet tejtermelési tapasztalatai A hatodik ötéves tervidőszakban — az előző tervidőszakhoz viszonyítva — a bruttó mezőgazdasági termelést több mint 18, az árutermelést pedig 32 százalékkal kell növelni. Az állattenyésztésben nagy gondot kell fordítani a szarvasmarha-állomány, elsősorban a tehénállomány tervszerű gyarapítására a szocialista szektorban, továbbá a gazdasági állatok hasznosságának sokoldalú fokozására, valamint a takarmányok, főleg a szemesek hatékony kihasználására. (Szlovákia Kommunista Pártja kongresszusának határozataiból) * A tejtermelési és értékesítési feladatokat példásan teljesítő mezőgazdasági üzemek közé tartozik a knmárnoi (komáromi] járásban a búéi szövetkezet. A szarvasmarha-tenyésztés, ezen belül pedig a tehenészet eredményeiről, célkitűzéseiről Bajkai Lajos mérnökkel, a szövetkezet főállattenyésztőjével és Jókai József elvtárssal, szarvasmarhatenyésztési technikussal beszélgettem. Tavaly az egy tehénre számított évi tejelékenység 3514 liter, az egy liter tej termelésére jutó abrakmenynyiség pedig csak 0,24 kilogramm volt. Az idei év első félévi, illetve augusztus húszadikai eredményeiből a szövetkezet vezető dolgozói arra következnek, hogy elérik a tehenenként! évi 3800 literes fejési átlagot. Az első félévben a tejtermelés 118 százalékra teljesítették, s az egy tehénre számított tejelékenység 1906 liter volt! Hasonlóan kedvező eredményeket értek el a tejértékesítésben. A tervezett 766 ezer liter tejjel szemben több mint 865 ezer litert adtak a közellátásnak. Pozitívumként kell kiemelni azt, hogy ez a mennyiség az egész évi tervfeladatnak már 56,7 százaléka volt, s a járásban e tekintetben a legjobbak közé tartoznak! A tej értékesítése a második félévben is zökkenőmentes. Ezt bizonyítják az augusztus húszadikai eredmények: a tej felvásárlását 114,3 százalékra teljesítették, s a tervezett mennyiséggel szemben több mint 142 ezer literrel adtak többet a közellátásnak. A szövetkezetben minden elő feltétel adott arra, hogy megtartsák az év végére tervezett szarvasmarha (930 darab), illetve tehénállományi (510 darab). Előtérben a szarvasmarhák keresztezése A szövetkezetben a tejtermelés fokozása szakaszán első számú tényezőként tartják számon a szarvasmarhák kombinációs keresztezését, amely még 1967-ben kezdődött. Akkoriban a tehenek évi tejelékenysége csak 2650 —2700 liter körüli volt! A keresztezést azóta a Nitrai Állattenyésztési Kutatóintézet szakemberei irányítják, s végcélként az utódoknál a feketetarka marha 62,5 százalékos vérarányával számolnak. Ezzel nemcsak az utódok tejhasznosságát, de hústermelöképességét is szeretnék fokozni (tej—húshasznú egyedek). Kezdetben európai, később pedig kanadai fekete-tarka apaállatok ondóját használták. Az előbbiek közül érdemes megemlíteni a „Nefrid-3“ (az anyja az ötödik laktációban 10 ezer 880 liter 5,08 százalék zsírtartalmú tejet termelt), a „Nektár“ és a „Nepras-4“ apaállatot. A kanadai fekete-tarka apaállatok közül kezdetben a „Neckáf-á“, jelenleg pedig a „Nebraska- 16“ (az anyja a második tejelékenységi időszakban 10 ezer 92 liter 5,29 százalék zsírtartalmú tejet termelt) apaállat ondóját használják. Jelenleg már rendelkeznek olyan utódokkal, amelyekben a fekete-tarka marha véraránya 25, 50, illetve 75 százalék. Minőségi és mennyiségi takarmányalap Az utóbbi években a takarmányellátásban komoly Változásokra került sor, amely lényegében a három évvel ezelőtt üzembehelyezett forrólevegős szárítóberendezéssel kezdődött. Szárítmányaik közé elsősorban a lucernaliszt és a kukorica egész növényzetéből készülő liszt tartozik, amelyekkel az abraktakarmányokat pótolják. Minőségi változásokra került sor a szálas takarmányok betakarítása és tárolása szakaszán Is, amely azelőtt bizony fájó pontként szerepelt a kimutatásokban. A szövetkezetben már több év óta nagy figyelmet fordítanak a takarmányrépa termesztésére és takarmányozására, amely étrendi és emésztési szempontból rendkívül jó hatású. A zöldtakarmányokon, a silón és a szálas takarmányokon kívül felhasználják a cukorrépa melléktermékeit is, így a cukorgyári répaszeletet, a leveles répafejet és a melaszt. A takarmányadag minőségi és étrendi javítására szolgál a malátamaradék, amelyet a Hurbanovoi Sörgyárból szállítanak hetente 20—22 tonna mennyiségben. Augusztus második felében egyébként a tehenek napi takarmányadagja 20 kilogramm zöldlucernából, 16 kiló silókukoricából, 0,4 kiló malátamaradékból (ezt keverik az abraktakarmánnyal és a lucernaliszttel), 2,5 kiló abraktakarmányból és 2,8—3 kiló lucernalisztből tevődött össze. A téli takarmányozási időszakban a silótakarmány, a szenázs, a takarmányszalma, a cukorrépa melléktermékei, a takarmányrépa, a malátamaradék, az abraktakarmány, a lucernaliszt és a kukorica egész növényzetéből készülő szárítmány jön számításba. A szövetkezet takarmányalapja augusztus második felében 579 tonna lucernaszénából, több mint 165 tonna réti szénából, 480 tonna lucernalisztből és 134 tonna szenázsból állt. Rendelkezésre áll továbbá 72 hektár silókukorica. 71 hektár tarlóvetemény, a cukorrépa melléktermékei 80 hektár területről, tíz hektár takarmányrépa és 120 hektár alávetés termése. Ez utóbbiról ősszel egy kaszálást takarítanak be, amelyet szalmával és leveles répafejjel kiegészítve silókészítésre használnak fel. A főállattenyésztő elmondotta azt is, hogy a tömektakarmányok betakarítása, tartósítása és tárolása szakaszán ' nincsenek és nem is lesznek problémák. Viszont a szemes kukorica termésétől függ, hogy pótolni tudják-e gabonafélék termesztésében bekövetkezett hiányt, s önellátoóká válnak-e a szemesekből. Szakszerű mesterséges termékenyítés A szövetkezet-sokat köszönhet Kara Lajos inszeminátornak, aki nagyon jő tett paramétereket, nem olyan kedvező a későbbi tejtermelés. Az üszőket kifutókkal ellátott Istállókban tartják. Takarmányadagjuk a malátamaradék kivételével nagyjából megegyezik a tehenekével. A szövetkezetben egy százharminc férőhelyes istálló van az előhasi üszők elszállásolására. A tehenek ebben maradnak az első laktáció idején egészen a hetedik havi vemhességig, s csak ezután csoportosítják át őket a tehénistállókba. Ugyanis arra a következtetésre jutottak, hogy hét hónap elegendő idő a hasznosság értékelésére és az ezt követő alapos kiválogatására. Az a nézet uralkodik, hogy az új gondozó sokkal jobban előkészíti a tehenet az elkövetkező tejelési időszakra, mintha mindjárt az ellesi követően átcsoportosítanák az egyedeket a tehénistállókba! Pozitívumként kell kiemelni azt is, hogy a szövetkezetben olyan jó minőségű tehénállománnyal rendelkeznek, amely nem teszi lehetővé a tervezett évi selejtezés elérését sem! Nem kell külön kihangsúlyozni, hogy ennek milyen óriási népgazdasági és ökonómiai jelentősége van, amely elsősorban a szakszerű borjú- és üszőnevelés, valamint a tehenek laktáccióra való alapos előkészítésének eredménye. A szövetkezet vezető dolgozói és a gondozók úgy látják, hogy a napi tíz liternél is több tejet termelő teheneket nem érdemes, de nem is szabad kiselejtezni. (Bár sokhelyütt Ilyen volna a helyzet! — A szerk/ megjegyzése.) Fiatal gondozók, jó kollektívák Az említetteken kívül még sok függ az állatgondozók munkájától Is. A szövetkezet tehenészetében többségben fiatalok dolgoznak, s jő kollektívák alakultak ki. A tehenek két farmon vannak elhelyezve, s egv gondozó átlagosan tizenhét darab állatot lát el. Mivel az istállók többsége régi, elavult, feltétlenül szükség van felújításukra, újjáépítéskre, mert ennek elmulasztásával problémák merülhetnek fel a munkaerő-ellátottságban. A szövetkezet vezetősége a gondozók kezdeményezésének serkentésére, odaadóbb. és becsületesebb munkájuk fokozása érdekében prémiumrendszert dolgozott ki, amelyet félévenként értékelnek, s a legjobbakat pénzjutalomban részesítik. Már bosszú évek öta sikerrel állják meg 1977. szeptember 17. Kimagasló eredmények az állati termékek felvásárlásában A mezőgazdasági alapanyagtermelés, valamint az állati termékek felvásárlása és feldolgozása elengedhetetlen feltétele a lakosság folyamatos és zavarmentes ellátásának. A komárnoi (komáromi) járás állattenyésztési dolgozói az idei év első hét hónapjában sikeresen teljesítették az állati termékek eladását. A tervezett áruértékesítési feladatokat úgyszólván minden mutatóban túlteljesítették! A húseladás (a baromfihús nélkül) tervét százhat százalékra teljesítették, ami a tervezett mennyiséghez viszonyítva több mint hatszáznyolcvanegy, az 1976-os évi — héthavi — eredményekhez viszonyítva pedig több mint 1459 tonnával több hús értékesítését jelentette! Ez a tervezett mennyiséghez viszonyítva több min 2 millió 763 ezer darabbal volt tö ib. Az idén a tojás' eladásban jóval fölülmúlták a múlt évi eredményeke t, hiszen a különbség eléri a több mint 14 millió 180 ezer daraboti A járás mezői azdasági üzemei figyelemreméltó e 'edményeket értek el a tej termelésé >en és értékesítésében. Az első hét hónapban több mint 29 millió 506 ezt r liter tejet adtak a közellátásnak, ai li a tervezett menynyiséghez viszonyítva több mint egy millió 425 ezer iterrel volt több! Örvendetes tél y, hogy az idén —• a múlt év azonc s időszakához viszonyítva — 2 mill ó 792 ezer 593 liter tejjel értékesítet ek többet. A járás A járási mezőgazdasági Igazgatóság hatáskörébe tartozó mezőgazdasági üzemek a tervezett (3393 tonna) marhahúsértékesítést százegy százalékra teljesítették, s terven felül több mint negyvennyolc tonna marhahúst adtak a közellátásnak. Az idén — a múlt év azonos időszakához viszonyítva — közel háromszázhetven tonna marhahússal értékesítettek többet. A sertéshúseladásban még figyelemreméltóbb eredményeket mutattak ki az első hét hónapban: a tervezett 8459 tonnával szemben több mint 9089 tonna sertéshúst adtak a közellátásnak. A különbség több mint hatszázharminc tonna volt, ami minden bizonnyal hozzájárult a lakosság jobb és zavarmentesebb ellátásához. A sertéshústermelés nagyarányú növelésére az idei és a múlt évi eredmények összehasonlításából is következtethetünk. Az idén a múlt év azonos időszakához viszonyítva több mint ezerkilencvenegy tonna sertéshússal értékesítettek többet! Már nem ilyen szembetűnő volt a baromfihús értékesítése. A járás mezőgazdasági üzemel az első hét hónapban — terven felül — 11,2 tonna baromfihúst értékesítettek, s a múlt év azonos időszakához viszonyítva közel kilencvenkét tonnával adtak többet a közellátásnak. Ami a tojáseladást illeti, szintén kedvező eredményekről számolhatunk oe. Július végéig több mint 34 millió 813 ezer darab tojást értékesítettek. huszonöt mező »azdasági üzeméből csak négyben n aradiak el a tervezett feladatok t< Hevítésétől. A Dolný Peter-i (alsópéteri) szövetkezetben a hiány több mint tizenkétezer, a chotíniban (hetényiben) több mint háromezer, a pribi taiban (perbeteibenl pedig több mint 155 ezer liter tejjel maradtak adósé i társadalmunknak! Az idén a múlt év azonos időszakához viszonyítva :sak két mezőgazdasági üzemben — a pribetai és a vojnicei szövetkeze ben — mutattak ki gyengébb tejértékesítési eredményt, ami szintén a lejtermelés és eladás színvonalának e melkedésérö,! tanúskodik. Az első 1 ét hónapban — egy tehén átlagában — napi tíz liternél több tejeladást — sorrendben — a modranyi (madtri), kávái, búči, Zemianska Olčai (nemesócsaí) és a kameráénál (ke szegfalusi) szövetkezetben, valamint a Bajéi Állami Gazdaságban mutatlak ki. E tekintetben a leggyengébbek közé a Dolný Peter-i (7,97 liter), a dulovcei (8,08 liter) és az ižai (8,45 iter) szövetkezet tartozott! Reméljük, hoj у a komáméi járás állattenyésztési dolgozói a még hátralevő hónapoki ián is mindent megtesznek az álla i termékek tervezett eladásának te jesítése érdekében, hozzájárulva ezzel a hatodik ötéves tervidőszak második éve tervfeladatainak maradékialan teljesítéséhez és a lakosság állat: termékkel való jobb ellátásához! (blm) A „Zsófka“ nevű tehén a negyedik laktációban 6278 liter (3,74 százalékos) tejet termelt. munkát végez, s az utóbbi három évben a legjobbak közé tartozik a komárnol járásban. Az első félévben a tehenek ellése és újratermékenyítése közti időszak a tervezett 64,5 nappal szemben csak hatvanegy nap volt. A tehenek és az üszők első termékenyítése után a vemhesülési arány 78,5 százalék volt, ami 13,5 százalékkal volt jobb a tervezettnél! Az inszeminátor szakszerű és odaadó munkájának köszönhető az Is, hogy az első félévben a tervezett 268 darab borjú helyett 311 darab született. Éz a tény is minden bizonnyal hozzájárult a jobb tejtermelési eredmények eléréséhez. Sok múlik a borjú- és üszonevelésen! A szakszerű borjúnevelést mi sem bizonyítja jobban, mint az elhullás! arány. A szövetkezetben az utóbbi években a borjúelhullás csak 3,2— 4,2 százalék között ingadozik! A borjak nyolc—tíz napig maradnak a tehénnél, — majd a borjúneveidébe kerülnek, ahol kezdetben teljes tejet, majd Kolostran és Laktavit tejpótlókat kapnak. Naponta kétszer szoptatnak. Marhahizlalással nem foglalkoznak, ezért évente mintegy kétszázharminc darab növeridékbikát adnak el a kooperációs üzemeknek 120—160 kilogrammos élősúlyban. A borjúnevelés mellett ugyancsak nagy figyelmet fordítanak az üszónevelésre. Az üszőket úgy gondozzák, hogy tizenhét hónapos korukban és mintegy 370 kiló élősúly mellett alkalmasak legyenek a termékenyítésre. A szövetkezetben ez a tapasztalat, ha az üsző nem éri el az előbb emlíhelyüket és a legjobb eredményeket érik el Szabó Imre, Kerekes Zsigmond, Nagy István, Hatyina József ás Viliam Kara tehéngondozók, valamint Benkó Pál és Csekes István az előhasi üszők gondozói. Megoldott a tejhűtés ... A szövetkezet vezetősége sokat volt bírálva azért, hogy mint a járás legjobb tejtermelői — a hűtőberendezések elavultsága miatt — az első félévben II. és III. minőségű ohztályba sorolt tejet adott a közellátásnak. E kedvezőtlen helyzeten hosszú és kitartó közbenjárás után a szövetkezet vezető dolgozói, elsősorban a főállattenyésztő segített, s üzembe ■ helyeztek egy 6000 literes tejhűtőt. Ezzel teljes mértékben megoldottá ' vált a szövetkezetben a tej hűtése és tárolása körüli problémák. A júliusi hónap volt az a határkő, amikor üzembe helyezték a hűtőberendezést, s azóta óriásit javult a tej minősége is. A legutóbbi minőségellenőrzés folyamán az összes tejmennyiség az I. minőségi osztályba lett besorolva! Az elmondottakból arra következtethetünk, hogy a búéi szövetkezetben kimagasló tejtermelési és értékesítési eredményeket érnek el. Reméljük, hogy a szövetkezet vezető dolgozói és a gondozók az elkövetkezőkben is mindent elkövetnek az állatállomány létszámnak és hasznosságuk fokozása, valamint a takarmányok ésszerfi kihasználása érdekében, hozzájárulva ezzel a CSKP XV. kongresszusa határozataiból eredő feladataik maradéktalan teljesítéséhez! BARA LÁSZLÓ mérnök m lllll :1117ns «7 iľlii A szarvasmarhatartás gépesítése Főleg a fejés- és a takarmányozás gépesítésére mutattak be gazdaságos megoldásokat a „DLG“-kiállitáson. A jól gépesített kötött tartás egyik előnye, hogy körülbelül száz tehenet tud ellátni az a dolgozó, aki egyébként csak tizenöt tehén ellátására képes. Az ismert vízszintes lekötéseken kívül függőleges tehénlekötást is bemutattak nylonkötéllel, továbbá csuklós lekötő kereteket. A tőgy jobb megközelítése érdekében egyik megoldás V-alakban állítja egymáshoz a szomszédos teheneket. Ez helyigényes és költséges megoldás. Ami a tehenek fekvőhelyét illeti, az új megoldások közül az egyik a műanyag matrac, a másik a kétrétegű padló: a felső réteg átereszti a nedvességet — így száraz marad — az alsó pedig felfogja és elvezeti. A szabadtartású istállókban gyakran alkalmazott fekvőrekeszek kialakítására nincs új megoldás, a járófelületeken mindinkább alkalmazzák a hézagos padlót. Etetőrácsok, önlekötő szerkezetek, különösen as állatorvosi kezelés érdekében és más szerkezetek egészítik ki a szabadtartású istálló technikáját, amely azonban elsősorban a fejés és az etetés gépesítésére törekszik. Az etetést ii kább mobil eszközökkel oldják meg, de mind több a takart lányelosztó szalag, sőt a toll rudas szerkezet, amely mérleg Segítségével adagol. Az erőtakarmónyt két-két álláshoz egy térfogat szerint adagoló berendezés osztja ki. A mobil takarinánykiosztók között olyan kocsi is van, amely kétféle erötak irmányt kever az alaptakarmányhoz (szilázshoz), s a keveréktakarmányt osztja el az etettöví lyúkhoz. A szabadtartású is állók stabil berendezései között két egyedi etető tűnt ki. Az egyiknél a tehenek nyakában mágnes van, amely a vályi in levő mágneskapcsolóhoz érve, ezt működésbe hozza, s így a megfelelő adag az állat elé jut. A másik megoldásnál a r. állat nyakában levő kis adó л űködteti az adagolóberendezést ügy, hogy az állatnak szánt1 mennyiség kiadagolása iitáó a vevőberendezés leállítja a takarmány kiáramlását. Az istállón belüli munkára alkalmas kis traktorokat is gyártanak. jjnbbnak látszik azonban a mi bil eszközök helyett mind a takarmányozáshoz, mind а к trágyázáshoz stabil. szállítóberendezéseket alalmazni. (Landtechnik) kalmazni.
