Szabad Földműves, 1977. július-december (28. évfolyam, 26-52. szám)

1977-09-10 / 36. szám

A kertészkedés az utóbbi években széleskörben elterjedt, szervezett formát öltött. Tehát, nemcsak hasznos időtöltés, ha­nem társadalmi tömegmozga­lomként is jellemezhetjük, hi­­t-°- szinte vala­mennyi rétegét érinti. Politikai szerepe abban van, hogy az egymástól elszigetelten tevé­kenykedő kerttulajdonosok (ipari munkások, mezőgazda­­sági dolgozók, értelmiségiek, nyugdíjasok, stb.) közösséget hoznak létre, amely közösség társadalmi és mozgalmi fórum­má válhat. A Szlovákiai Kertészek és Gyümölcsészek Szövetségének Orechová Potóü-i szerveze­tét mutatjuk be, Ti ncioi Dénes elnök tájékoztatása alap­ján. — Alapszervezetünk öt évvel ezelőtt alakult, s a taglétszám ma már eléri a kétszázhetve­net. A tagok kezdetben főképp a családjaik gyümölcs- és zöld-Hervay József PCR paprikája — fólia alatt. ségellátását szorgalmazták. Ké­sőbb rájöttünk arra, hogy a nagyüzemi kertgazdálkodás mind erőteljesebb szakosodása nem csökkenti, hanem növeli tevékenységünk népgazdasági jelentőségét. Tisztázódott az is, hogy a kiskertek nem nevezhe­tők vetélytársaknak, hanem a nagyüzemi kertészetek kiegé­szítőinek: elsősorban a fajtavá­lasztékot gazdagítják, a mun­kaigényes, magas biológiai ér­tékű zöldségfélék előállításá­­sával. Terményeinkre a nép­gazdaság igényt tart: ezt bizo­nyítja például a tavalyi évre kötött szerződés alapján érté­kesített 44 vagon primőrárú Iparadicsom, paprika, sárgaré­pa, hagyma, saláta, karalábé, káposzta, karfiol, retek, stb.). Vagyis a szerződéses eladási tervünket 191 százalékra telje­sítettük. Kiskertészeink tevékenysége nemcsak anyagi haszonnal jár, ennél társadalmilag fontosabb Kiskertészkedők, élvonatban Érdemes összefogni... és éfKHTgsetil) a~sza-bad- Idő erb szerű eltöltése, a közösségi szellem, az egymásrautaltság tudatának formálódása. A szer­vezeti tevékenység jó alkalom arra, hogy az emberek ne zár­kózzanak be, saját kerítéseik mögé, ilymódon szakítva az „Én házam — az én váram“ szemléletmóddal; a szabad idő egy része a közös célok eléré­sére fordítódik. helyi) járási henferonniája a szóbanlcvő kiskertészkedők te­vékenységét nagyra becsülte, pozitívan értékelte. A fáradha­tatlan vezetőség és a tevékeny törzsgárda eredményei igazol­ják: érdemes összefogni! Érde­mes a környék kertészeti kul­túráját közösen továbbfejlesz­teni. Hiszen az eredményeket már a járás határain túl, or­szágos viszonylatban is értéke­­lik, s elismerik. Csiba László — S az sem éppen lebecsü­lendő — hangsúlyozza az alap­szervezet elnöke —, hogy szak­­tanfolyamokat, előadásokat, be­mutatókat tartunk azok számá­ra, akik a kertészeti ismeretei­ket akarják gazdagítani. Szak­előadásokat szervezetünk titká­ra, Csiba Sándor mérnök tart, nagy hozzáérléssel. Igen jelentős szerepet töltenek be továbbá a szervezeti élet haté­konyabbá tétele szempontjából a tanulmányutak, üzemlátoga­tások, amelyek a népművelés határterületeit is érintik. Kiál­lításokat látogatunk: nemcsak a járási zöldség- és gyümölcs­kiállítást, hanem az ulomouci és a bratislavai virágkiállítást is megtekintjük évente. Tapasz­talatszerzés szempontjából jár­tunk már a Német Demokrati­kus Köztársaságban is, ahol az IGA nevű erfurti virágkiállítás nyújtott gazdag, felejthetetlen élményeket, s gyarapította tag­jaink szakismereteit. Domonkos Lajos holland Herpelle paradicsoma. jA szerző felvételei) Nagyra becsülendő az alap­szervezet vezetőinek az a cél­kitűzése, törekvése, amely a személyiségformálásra irányul. Ez a sikerélményekkel realizá­lódik, bizonyos mértékben. Ter­ményeink — ezzel összhang­ban — eljutnak a különböző kiállításokra — még a Nitrai Agrokomplex kiállításra is, ahol 3 arany, 7 ezüst és 8 bronz­érmet, valamint 7 elismerő ok­levelet kaptak példás kertészeti tevékenységük erkölcsi elisme­réséül. Sajnos, még napjainkban is előfordul, hogy az értékes gyü­mölcs és zöldség a felvásárlás teljes hiánya, vagy alkalomsze­rűsége miatt veszendőbe megy. Ez leginkább ott fordul elő, ahol a szervezetlenség válik úrrá. A kankalin Legelterjedtebb dísznövényeink egyike a kankalin — népi nyelven: bárányvirág, csókaláb, égikincs, havadi, kacinka, kesztyűvirág, köszvényfű, kulcsvirág, szentgyöngyike. Szlová­kul: prvosienka, kaška, peterkluö. Többféle változatban fordul elő, utak mentén, parkokban, kertekben, cserepekben. Virága lila, vagy fehér, sárga, kár­­minvörös, stb. színű. Gyógyászati célra csupán a vadon termő orvosi kankalin — A mi példánk bizonyítja, hogy az érdekeltek felelősség­­teljes összefogásával az árú ér­tékesítése zökkenőmentessé te­hető. A ZELENINA nemzeti vál­lalat helyi kirendeltségén kü­lön raktárhelyiség áll rendel­kezésünkre, ahol két alkalma­zott bizlosítja az árú felvásár­lásának lefolyását — mondta meggyőződéssel Tánczos Dénes mérnök, az alapszervezet elnö­ke, kiegészítve azzal, hogy a kertészkedéshez szükséges a­­nyagok, eszközök, kisgépek, növényvédő szerek, jó) bevált, új zöldségfélék vetőmagja biz­tosított a tagok számára. (Primula veris) megfelelő. A díszkankalin nemi Dél-Szlovákiá­­ban nem díszllk vadon termő fajta. Ezt azért mondjuk el, ne­hogy a gyógynövénygyűjtők a díszknnkalin virágját, esetleg gyökerét gyűjtsék. Míg az orvosi kankalin, mint vadon termő gyógynövény köhögést csillapít, ideget, szívet erősít (virágja és gyökeré­nek főzete), s külsőleg reumatikus bántalmakat enyhít, s az APERTUS, a BENEPHORIN, a PLEUMOLYSIN, a SOLUTAN, a TUSSILEN és a SPECIES PECTORALES gyógyszerek alapanya­ga, addig a díszkankalin erősen mérgező cyklamint, prima­­verinl és primulaverint tartalmaz. Gyógyászati célra ezért nem alkalmas. A kisgyermekeket óvjuk a díszkankalintól, nehogy azok a növény szép virágjait a szájukba vegyék. Dr. Nagy Géza Az illető szövetség tagjainak Dunajská Streda-i (dunaszerda-2 A vérbeli kisállattenyésztők az évek hosszú során át kitar­tanak kedvenc állataik tenyész­tése mellett. Ilyen kitartó állat­barátként ismerem a jesenskét (feledi) Seres Józsefet. Aki el­halad nyitott udvarú háza elölt, elkerülhetetlenül felfigyel a röpködő postagalambok sokasá­gára. jolonlng húua—tanyászpar Szereti a galambokat és jelentős számú fiatal galamb képezi állományát. ' Nemrég meglátogattam Józsi bácsit s elbeszélgettem vele kedvteléséről. Először Is az iráni érdeklődtem, mióta , fog­lalkozik galambtenyésztéssel. A hatvanhét éves galambász így válaszolt: „Évtizedek óta. Még kisdiák voltam, amikor megnyerték tet­melletti falucskában telepedtek le, s Józsi bácsi állatgondozó­ként dolgozott az ottani Álla­mi Gazdaságban. Ahhan a Pcchnrszápj falnrs­kában sokan behatóan foglal­koztak a galambászattal. Rövid időn múltán már a mi udva­runkban is büszkén sétáltak a szebbnél szebb galambok. Kez­detben morva strasszerokkal kísérleteztem, mert nagyon megtetszett a színezetük és raj­zolatuk. Egy dolog azonban csalódást okozott — galamb­jaim nem jártak ki a mezőre, válogatást végeztem. Mindig ar­ra törekedtem, hogy a legjobb szülőpártól származó legszebb, és legjobb tulajdonságú utódok kerüljenek az alapállománvba. szésemet a galambok. Volt egy töröttszárnyú postagaíambom, három évig egy nagyobb ládá­ban tartottam és dédelgettem. Persze nagy titokban, mert ak­­kortályt még hivatalos enge­dély kellett a postagalambok tenyésztéséhez, tartásához. Szü­leim anyagi helyzete nem tette lehetővé, hogy más tenyésztők példáját követve, hivatalosan, nagyobb állománnyal lássak munkához. Az állandó rabság­ban tartott madár három év után elpusztult, de a galambok iránti vonzódásom ezzel nem párolgóit el.“ Józsi bátyám elmesélte egész élettörténetét. A háborút kőve­tő években kevés volt a mun­kalehetőség, így a feleségével együtt Csehországban kerestek jobb megélhetést. Egy Liberec a zsákból etetés pedig túl költ­ségesnek bizonyult. Aztán egy apróállat bemutatón megtet­szettek az angol hegyesek. Már nem is tudom, hány párat vá­sároltam belőlük egyszerre. A tenyésztésben jó eredményt ér­tem el velük, de valahogy nem tudták teljes egészében meghó­dítani a szívemet. Ezután jöt­tek a postagalambok.“ Ekkor már gazdag galamb­­tenyésztői tapasztalatokkal ren­delkezett józsi bácsi. Tellát tudta, hogy jó eredményt csak kiváló állománnyal érhet el. Sorra látogatta a legnevesebb postagalamb-tenyésztőket, meg­fontoltan, hosszas válogatás után állította össze az alapál­lományt. „A céltudatos tenyésztői mun­ka évei következtek. Szigorú Köztudott, hogy a röptetés min­dig kockázattal, veszteséggel jár, én pedig minden elveszett galambot nagyon sajnáltam. Ezért néha mellőztem a röpte­­tést. Hatvanegyben költöztünk haza Csehországból, természe­tesen a galambokkal együtt. Nagyon nehéz volt helyhez szoktatni, letelepíteni a galam­bokat, de végül is sikerült. A- mióta nyugdíjba vonultam, vég­leg felhagytam a röptetéssel. De a galambászattal nem. Any­­nyira a szívemhez nőttek ezek a kedves madarak, hogy nélkü­lük már el sem tudnám képzel­ni öreg napjaimat. Azért ked­velem a postákat, mert tempe­ramentumosak, ugyanakkor sze­lídek, szeretik a gazdájukat, ragaszkodó természetűek és bi­zalmasak. Minden galambom egészséges, valamennyi jól költ és kiváló nevelő.“ Józsi bácsi már nem kapcso­lódik be a röptetésekbe, az ak­tív galambászokkai azonban szoros kapcsolatot tart fenn. Büszkén mondja, hogy mosta­nában is sokan felkeresik; van aki csak beszélgetni, véleményt, tapasztalatot cserélni érkezik, mások meg vásárlási céllal lá­togatják meg. Azt is megkérdeztem vendég­látómtól, mivel eteti galamb­jait, és milyen haszna szárma­zik a galambászatból? „Ha röptetjük a galambokat, akkor igen nagy fontossággal bír a nnpi adag szakszerű ösz­­szeállítása. Mivel én már nem bírom a röptetéssel járó fára­dalmakat, az állatok ellátása sem olyan igényes. Olyan szem­mel vagy keverékkel etetem őket, amilyet éppen sikerül be-" szereznem. Leggyakrabban a kukorica-árpa keverék (fele­fele arányban! áll rendelkezés­re. Haszon? Nem ez a tő cél, hanem a kedvtelés, a szabad idő ésszerű kitöltése. Ami pénzt az eladott galambokért kapok, nagyjából fedezi a galambtar­tás egész évi költségeit. Néha persze galambleves is kerül az asztalra, de ez nem nagy tétel. Persze tudnék mondani néhány nevet, kitől érdeklődjön ilyen irányban. Hiszen ezen a vidé­ken is akadnak olyan galambá­szok, akik kizárólag az anyagi haszonra törekednek. Persze, ezt csak kevesen vallják be.“ Amikor az élmények iránt érdeklődtem, felderült Józsi bá­csi arca. Van élmény is bőven, már hogyne volna! De azért nem mesélni kezd, inkább az udvarra, a galambházakhoz in­vitál. Tenyerével beárnyékolja a szemét, kutatva szemrevéte­lezi az állományt, majd egy szerényen meghúzódó galambra mutat. „Két évvel ezelőtt adtam el egy távoli tenyésztőtársnak. Há­rom nappal ezelőtt visszajött. Megcsonkított szárnyakkal ver­gődött, de megérkezett. Nem vagyok kárörvendő — hiszen társamnak mégiscsak vesztesé­get és csalódást okozott ez a galamb —, mégis nagyon meg­örültem neki, amikor megpil­lantottam a háztetőn. Hiába, na­gyon szeretem a galambjaimat és ... gondolom, talán ók Is szeretnek, kedvelnek engem.“ Balázs Ferenc c* A NAPPALOK RÖVIDÜLÉSE KÁROSAN HAT A GALAMBFIOKÁK FEJLŐDÉSÉRE Általános tapasztalat, hogy a téli időszakban nevelkedő fió­kák lassabban fejlődnek, kifej­lett korra kisebbek, mint a ta­vaszi-nyári kelésű testvéreik. Ennek okát döntően a rövidebb nappalok miatti hiányos táplál­kozásban kell keresnünk. A gyakorlott galambtenyésztők körében közismert, hogy a ne­velő galambok még a késő dél­utáni, kora esti órákban is ete­tik a fiókáikat, sőt ezzel a ké­sői etetéssel válik teltté a be­gyük. Erre szüksége is van a gyorsan növekedő szervezetnek, mert a szülők begyében meg­puhult (előemésztett) eleséget a fióka emésztőrendszere igen gyorsan fel tudja dolgozni. A rövid nappalok időszakában a korai besötétedés lehetetlenné teszi a galambok késő délutáni táplálkozását, illetve fiókáik táplálását. Valójában télvíz ide­jén ez a legfőbb gátló ténye­zője a fiókák fejlődésének. A rövid nappalok időszaká­ban mesterséges világítással egészíthetjük ki a világos órák számát. Ezt főként a tizenkét óránál rövidebb nappalokra kell vonatkoztatni. Ebben az értelemben a mesterséges vilá­gítás programja szeptember harmadik hetétől március har­madik hetéig terjedő időszakra esik. A napi világos órák szá­ma mindvégig 12 óra legyen (természetes + mesterséges) és a kiegészítést ennek megfele­lően alkalmazzuk. Naptárból szerzett információk alapján a napi természetes világosság időtartama könnyen megálla­pítható. Ezt kell — az esti ete tés érdekében — kiegészíteni mesterséges fénnyel. A világí­tást már a sötétség beállta előtt fél órával kezdjük meg. A módosítást elegendő heten­ként egyszer eszközölni, még­pedig a naptári átlagos érték­adatok figyelembevételével. Természetesen a módosítás mindig a hétnek azonos napján történjen. A villany ki- és be­kapcsolásának automatizálása a hálózatba iktatott program-kap­csolóóra segítségével oldható meg. A galambházban csak az etető- és itatóteret kell megvi­lágítani (merőleges fénysugár­ral), amihez 0,1—1,0 wall/m2 szükséges. Ez a világosság ele­gendő ahhoz is, hogy a galam­bok fészkeiket megtalálják és oda repüljenek. Új vetőmag-bolt nyílt A Szlovákiai Kiskertészkedők és Gyümölcsészek Szövetségé­nek Nové Zámky-1 (érsekújvári) szervezete nagyon büszke arra, hogy a városban korszerű szakbolt nyílt, melyben nem­csak vetőmag, hanem műtrágya, növényvédőszer, s kertészeti szerszám is vásárolható. Minden jel arra mutat, hogy az új szakbolt áruforgalma — a régiéhez hasonlítva — mintegy 70 százalékkal lesz több. Példa: míg a májusi forgalom 50 ezer korona volt — a régi üzletben —, a júniusi áruforgalom már — az új szakboltban — 180 ezer koronára gyarapodott, vagyis több mint a három­szorosára. (hofer) Foto <: Emil Biščo, Nové Zámky (Galambjaink)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents