Szabad Földműves, 1977. július-december (28. évfolyam, 26-52. szám)
1977-09-03 / 35. szám
1977. szeptember 3. SZABAD FÖLDMŰVES 13 Egy szövetkezet kukoricatermesztési tapasztalatai A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére több mezőgazdasági üzem dolgozói vállalták, hogy szemes kukoricából az öntözött területről tíz, a nem öntözettekrol pedig 6,5—7 tonna termest takarítanak be hektáronként! Ez utóbbiak közé tartozik a Horná Potóő-i (felsőpatonyi) „VÖRÖS CSILLAG“ Efsz is, melynek tagjai vállalták, bogy kukoricából elérik a 7 tonna terméshozamot hektáronként. Az idén háromszázhatvan hektáron termesztik a szemes kukoricát; ez tíz hektárral több a tavalyinál. A szövetkezetben a szemes kukoricát többféle változatban termesztik. A terület egyharmadán többéves, és ugyancsak egyharmadán 2—3 éves monokultúrában, egyharmadán pedig csak egy évig termesztik a kukoricát. Az utóbbi egyharmadra elsősorban az őszi búza vetésforgójának szervezése szempontjából van szükség, mert kukorica után is kénytelenek vetni őszi bázát. Az őszi agrotechnika az istállótrágyázásból áll. Hektáronként negyven tonna istállótrágyát adagolnak. A szövetkezet főagronómusa, Gáspár Imre mérnök elégedett az egyenletesen fejlett, hiánytalan növényzettel. (A szerző felvétele) Kora tavasszal az első teendő a simítósás volt, amit a tápanyagpótlás, a vegyszeres gyomirtás és a magágyelőkészítés követett. Az összes ipari trágyát tavasszal használták. Hektáronként százhúsz kilogramm nitrogén-, száztíz kilogramm foszfor- és száznegyven kilogramm káliumhatóanvagot adagoltak. Olyan kijuttatási technológiát alkalmaznak, hogy először összekeverik az összes műtrágyát, s azt csak egyinenetben szórják szét. A műtrágyákat kombinátorral dolgozták a talajba. A szemes kukorica vegyszeres gyomirtása elsősorban a termesztési agrotechnikától függ. A többéves monokultúrás termesztés esetén az első évben hét kilogramm, a többi években pedig négy-öt kilogramm ZEAZfN készítményt használnak. Ha egy területen csak egy évig termesztik a szemes kukoricát, akkor hektáronként vagy hét liter OLEOGESAPRIN készítményt vagy a ZEALlN (2 kg/ha) és a NOPON (5 kg/hra) készítmények keverékét használták. A kukoricát az alaposan előkészített magágyba és hengerezés után SPC—6-os géppel vetették. Az idén a terület huszonöt százalékán a korai (LG—9, MVSC—268), ugyancsak huszonöt százalékán a középkorai-középkései (Kollektív SC—440, Szarvasi —363), ötven százalékán pedig a kései (BCSC—6625) fajtákat termesztik. A korai fajtáknál a hektáronkénti egyedszám eléri a kilencvenezret, a többieknél az ötvenhét-hatvanezret. (BARA) Takarékoskodjunk a vízzel! Szomorú tapasztalataink Igazolják, hogy viszonyaink közepette egyes Időszakokban sok gondot okoz a vízhiány. Ezért napjainkban gyakran halljuk, hogy takarékoskodjunk a vízzel, mert nem áll rendelkezésünkre elegendő. Tudjuk, hogy a vjz nemcsak az emberek, de az állatok és növények életéhez is nélkülözhetetlen. Tőle függnek a növénytermesztés eredményei is. Közismert, hogy a növényi szervezet alkotó részei között vízből van a legtöbb. A zöldnövénynek 75—85 százaléka víz. A gyakorlati életből tudjuk, hogy a termés nagysága arányban áll a talaj vízkészletével, amenynylben a növény egyéb feltételei sem hiányoznak. A kultúrnövények a nagy hozam eléréséhez különböző vízmenynylséget Igényelnek. Kísérleti eredmények igazolják, hogy a gabonafélék közül a rozs párologtatja és használja el a legkevesebb vízmennyiséget, azonban például többet használ el a búza és az árpa, de legtöbbet a zab. A hüvelyesek kevesebb vizet vonnak ki a talajból, mint a gabonafélék. Ezért a bab és a borsó tarlójának földje rendszerint jól szántható. A kultúrnövények vízszükségletét részben a talaj minősége is befolyásolja. A laza talajokon, például a homokon, a növények egy-egy kilogramm szárazanyag termeléséhez több vízmenynyiséget használnak mint kötött talajokon. Tájékoztatásul például könnyű talajon 600, a kötött talajon pedig 400 kg a vízszükséglet. A terméseredményt nemcsak az évi vízmenynyiség, hanem ennek tenyészidőben való eloszlása is befolyásolja. Ha a növény, például a gabona, a levél és szárképzödés idején — tehát a virágzás előtti időszakban — vízhiányban szenved, akkor a szalma- és a pelyvatermés lesz kevés. Ha a vízhiány virágzáskor következik be, akkor magtermés-csökkenéssel számíthatunk. Virágzás előtt lehet bármilyen sok az eső, az csak a szalmatermést növeli, a magtermést azonban nem! Igaz, trágyázással dús, erőteljes növényzetet nyerhetünk, de ez több vizet Is igényel, mint a satnyább ritka növényzet. A nagyobb vízszükségletet némiképpen ellensúlyozza a sűrű növényzet, amely beárnyékolja a talaj felszínét, így a hajszélcsövesség megmarad, s ezáltal az altalajból bizonyos nedvesség állandóan jut a felszínre. A víz nemcsak tápanyagoldóként szükséges a növény életében, hanem még más fontos mellékfunkciókat is betölt. Szállító és oldóanyag az anyagcserénél. Az ásványi anyagokat és a nitrogénvegyületeket a víz oldja fel részint egymagában, részben a szénsav, a humusz és a gyökerek A minőségi tarloszántés nemcsak a küvetkező év jó termését alapozza meg, hanem a gyomirtásban is fontos szerepe van. Látogatásunk alkalmával a Nové Zámky-i egyesüli szövetkezetben fán Melichárek traktoros nagy igyekezettel szántotta a tarlót. (Foto: P. Matis) savai segítségével, és oldatként szállítja tovább a növények részére. A növényi szervezetben szintén a víz oldja fel az időközben oldhatatlanná vált szerves anyagokat, így például a keményítőt és egyebeket. Részint maga, részint enzimek segítségével szállítja a nedvkeringés folyamán oda, ahol lerakódnak, vagy az anyagcserénél felhasználódnak. A víz elősegíti a szervosanyag képződését is. Vízből és szénsavbői képződik a szölőcukor. Száz gramm szőlőcukor képződéséhez hatvan gramm víz szükséges. Tehát elég tekintélyes vízmennyiség., A víz végül a növényeknek alap- és formaképző anyaga is. A sejtek ugyanis a víztől duzzadnak, formát kapnak. Így áll elő az úgynevezett sejtfeszültség, amely a növények rendes formáját adja és előidézi életfunkcióit. Sejtfeszültség nélkül fonnyadás áll be. A víz felvétele majdnem kizárólag a gyökérzettel történik. A gyökérzetnek azonban nem minden része végzi a vízfelvételt. Erre csak a fiatal, a finom hajszálgyökerek, gyökérszőrök képesek, amelyek a talaj víztartalmát vékony falaikon át magukba szívják, megduzzadnak, és akkor a szomszédos vízszegényebb sarj vonzza a vizet, szívóerőt alkot, és így jut tovább a növény egyes részeibe. A víz mozgását fokozza meg a párologtatás (transzpiráció) nagysága, tehát azon vízmennyiség, melyet a növény levelein keresztül elpárologtat. A párologtatással előidézett szívőerővel indul meg a víznek alulról felfelé való mozgása. Ez a nedvkeringés és az anyagmozgás megindítója és szabályozója. A párologtatás erősségét több mellékkörülmény befolyásolja. A szabad vízterületnél az elpárolgás nagyságát a hő, a fény, a levegő mozgása befolyásolja. Ezzen szemben a növényeknél is hasonló okok játszanak közre, de itt már nemcsak fizikai behatások szerepelnek, hanem a növény belső szervezetében végbemenő élettani folyamatok is. Meleg és száraz időben nagyobb az elpárolgás, mint a hideg és párateltben. Ugyanúgy a szél és a fény Is gyorsítja az elpárolgást. Minél termőképesebb egy növény, annál élénkebb az anyagcseréje, tehát annál erősebb a párologtatás is. Ezzel magyarázható tehát, hogy a bőtermő kultúrnövények erősebben párologtatják el a nedvességet, mint a silányabban termők. Az előbbieknek a fokozott anyagcseréhez több tápanyagra, Így több vízre van szükségük. Hogy a vízszükséglet mennyiségét Is megértsük, közlöm a vonatkozó kutatást eredményeket. Az Ideális csapadékmennyiség a kalászosoknál 500—600, a gyökér- és gumós növényeknél 600, a szőlőnél 500, a réteknél és legelőknél 600—700 mm. Ezek az értékek persze csak akkor ideálisak, ha az évszakok csapadékmennyisége jól megoszlik. Ladislav Kmoško mérnök Vállalásukatteljesítették Augusztus 2-án az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma örömteljes esemény színhelye volt. Ján Janovic mérnök, az SZSZK mezőgazdasági minisztere, Vendelín Pétéi mérnök usztályvezető Jelenlétében fogadta a Munkaérdemrenddel kitünte tett ostrovi „Haladás Efsz“ képvise lőit, akik tájékoztatták az idei aratási munkák eredményes elvégzéséről, továbbá a NOSZF 80. évfordulójának tiszteletére vállalt szocialista kötelezettség teljesítéséről. ígéretük ágy hangzott, hogy a szuvjet gabonafajtákból legkevesebb hatvan mázsát termelnek hektáronként. A szövetkezet már több éven keresztül a legjobb gabonatermesztők közé tartozik. Először 1974-ben hívták fel magukra a figyelmet, amikor a 430 hektáros búzaterületen hatvanöt mázsa hektárhozamut értek el. Árpából — amit 355 hektáron termesztettek — már hagyományosan ennél is többet csépeltek, ez idén pedig elérték a hetvenhárom mázsát hektáronként. Már akkor felismerték, hogy a szovjet fajtákat adottságaik között érdemes termeszteni. Hiszen a jubilejná búzafajtával — 55 hektáros területen — 92,7 mázsás átlaghozamot Ivan Záhradník mérnök, a szövetkezel főagronómusa. Ezenkívül új hazai nemesitésű fajták, termesztésével is foglalkoztunk, de csak kisebb területen. A növénytermesztésben dolgozók elsősorban az agrotechnikai kérdésekre összpontosítják figyelmüket. Ez természetes, hiszen a szántóföld 6R százalékán szemeseket termelünk, és ezért gyakran előfordul, hogy az őszi búzát gabonafélék után vetjük. Ha értek el. Sőt! Egy húsz hektáros táblán egy hektárról 106 mázsa szemet takarítottak be. Igaz, hogy az említett év a gabonatermesztés szempontjából nagyon kedvező vult. Elsőbbségüket tavaly is megőrizték: 880 hektáron több mint hatvan mázsás átlaghozamot értek el. Ebben az évben is hasonló eredményről adhattak számot. Az idén 671 hektáron termeltek gabonát. A szövetkezet 1538 hektár mezőgazdasági területen gazdálkodik, ebből 1506 hektárt intenzív művelésben részesít. Az idei 61,1 mázsás hektárhazainuk arra utal, hogy a gabonatermesztésben eddig elért eredményeik nem véletlenek. Búzából 62 mázsás átlaghozamot értek el. A 298 hektáron termesztett szovjet búzatajkellő időben és jő minőségben akarjuk elvégezni a talaj előkészítését és a vetést, akkor ezt nem kerülhetjük el. Különös gondot fordítunk az elűvetemény megválasztására, valamint az egyes fajták elhelyezésére. Nagy figyelmet szentelünk a talajművelésnek és a magágy előkészítésének. A szovjet fajtákból általában 5.5—6 millió csíraképes magot vetünk hektáronként. Kivétel a Mironovszká 808 fajta, mert esetében a 4,5 millió csíramag az uptimélis. A jubilejná viszont sűrűbb vetést igénye). Ebből hétmillió magot vetünk hektáronként. Az őszi búza tápanyageliátását szántás előtti alaptrágyázással biztosítjuk. Ebben az időszakban a nitrogéntrágyának csak a felét juttatjuk a földbe, a másik felét a tenyészidő foAz ostrovi „Haladás" Efsz székiláza. tákhol 62.89 mázsa termett hektáronként. A legnagyobb termést az Hjic savka adta. Egy harminc hektáros parcellán 81,3 mázsás átlaghozamot óyújtott. A jugoszláv búzafajtákban sem csalódtak. Természetesen a kiváló eredményekhez a jé agrotechnika is hozzájárult, amely különben , is a kimagasló hozamok alapja. Az árpa termésével, de legfőképpen a minőségével elégedettek lehetnek. Bár az idei 59,17 mázsás átlaghozam nem illik a hagyományukhoz. Például a 73 hektáron termesztett Rapid árpafajtából 64,5 mázsa termett hektáronként. Az idén 146 vagon kiváló minőségű gabonát adtak el, ami kilenc vagonnal több a tervezettnél. A NOSZF 60. évfordulójának tiszteletére kötelezettséget vállaltak, hogy a kitűzött tervüket öt vagonnal túlszárnyalják. A vállalásukat tehát becsülettel teljesítették, sőt túlszárnyalták. Ezek valóban sokatmondó eredmények. De mi mindent kellett elkövetni annak érdekében, hogy a kimagasló hozamok rendszeressé váljanak? A válaszért az ostrovi szövetkezetbe látogattunk. A fiatal, szimpatikus Ivan Záhradník mérnökkel, a gazdaság főagronómusával a szövetkezet székháza előtt találkoztunk. A gabonatermesztésben szerzett tapasztalatokat nem tartják titokban, ezért a főagronómus elmondott mindent, ami a kimagasló terméshozamok elérésével összefügg. A jugoszláv búzafajták — a Száva 92,9, a Drina 72,7, a Zlatná dolina pedig 63,5 mázsás hizamot nyújtott — mellett a szovjet fajták termesztésére összpontosítjuk figyelmünket. Közülük elsősorban az Iljicsovkát, a Mironovszká 808 U (75,6 g/h), továbbá a Mironovszká 808 és egyéb kevésbé ismert új szovjet] fajtákat termelünk. lyamán adagoljuk. A nilrogéntrágyázás időpontját a növényzet állapotától, valamint a növények laboratóriumi elemzésének eredményétől függően választjuk meg. A növényzet egészségi állapotára állandóan ügyelünk. Ez a vetőmagra is vonatkozik. A gabonafélék után vetett búza vetőmagját elsősorban a gyökérbetegségek ellen csávázzuk. A tenyészidő folyamán a növényzet egészségi állapotát figyelemmel kísérjük, és szükség esetén azonnal intézkedünk. Szárazság esetén a gabonát öntözzük. Feltételeink a gabonaterület 70 százalékának öntözését teszik lehetővé. A kimagasló terméshozamok fontos feltétele a jól végzett aratás. A jó felkészültségünk ez idén is sokat segített abban, hogy a gabonát időben, jé minőségben és minimális veszteséggel takarítottuk be. Összesen 14 kombájn állt rendelkezésünkre, egy, gépre 48 hektár learatása jutott. Az aratás hét napig tartott. A szemveszteség két százalékos volt. A szép sikerhez jelentős mértékben hozzájárult a szemveszteség csökkentése érdekében kibontakoztatott szocialista munkaverseny. A kombájnokat két csoportba osztva üzemeltettük. Minden csoport élén vezető állt, aki irányította a mnukát, és a végzett munka minőségéért személyesen felelt. Szállítóeszközökkel mindkét csoportot jól elláttuk. Egy dolgozó állandóan ellenőrizte a szemveszteséget. Első ízben alkalmaztuk a „folyamatos“ betakarítási módszert, s az aratással párhuzamosan a szalma begyújtásét is elvégeztük. Ennek köszönhető, hogy három nappal a gabona kicséplése után az egész területről begyűjtöttük a szalmát. Slnka jozel
