Szabad Földműves, 1977. július-december (28. évfolyam, 26-52. szám)
1977-08-27 / 34. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1977. augusztus 27. 14 ELŐTÉRBEN a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztése A komárnoi (komáromi) járás mezőgazdasági dolgozói sikeresen teljesítették az ötödik ötéves tervidőszak állattenyésztési feladatait. A szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésére fordították a legnagyobb figyelmet. Nem is csoda, hiszen az állattenyésztési ágazat termelésének ez adta a legnagyobb hányadát. Az állattenyésztési dolgozóknak a jelenlegi ötéves tervidőszakban is jelentős, igényes feladatokat kell teljesíteniük. Az SZLKP Komárnoi Járási Bizottságának elnöksége ez év áprilisában tárgyalta le és hagyta jóvá a járás szarvasmarhatenyésztésének fejlesztési tervét 1980- ig, távlatilag pedig 1990-ig. A JÖVŐ IDŐSZAK CÉLKITŰZÉSEI A mezőgazdasági üzemekben alapvető feladatnak tekintik az állatsűrűség fokozását. A szarvasmarha-tenyésztés fejlesztési terve tartalmazza, hogy 1980-ig el kell érni száz hektár mezőgazdasági területre számítva a 81 darab szarvasmarha-, ebből pedig a 23,5 darab tehénsűrüséget, valamint a tehenek 3280 literes átlagos évi tejelékenységét. E igényes feladatok valóraváltása megköveteli, hogy 1980- ig — az 1975-ös év valóságához viszonyítva — 6831 darabbal növeljék a szarvasmarha-, ezen belül pedig ezernégyszázhatvannégy darabbal a tehénállományt! Ugyanezen időszakban a tehenek évi fejési átlagát háromszázhuszonkét literrel kell növelni. Kétségkívül igényes feladatokról van szó, amelyek teljesítése alapos hozzáállást, szervezést és szaktudást igényel mind a vezetőktől, mind az állatgondozóktól. Ezt bizonyítja az is, hogy 1980-ig — az 1975. évi valósághoz viszonyítva — százhetven literrel növelik az egy hektár mezőgazdasági területre számított tejtermelést, ami már eléri a 773 litert. Ugyanezen időszakban a marhahústermelés 17,9 százalékkal növekedik, s 1980-ban eléri a 8650 tonna mennyiséget. A járás mezőgazdasági dolgozói az árutermelési feladatok maradéktalan teljesítésére, a szarvasmarhák összpontosítására és a belüzemi szakosítás további elmélyítésére törekednek. A szarvasmarha-tenyésztés további összpontosításában alapvető és jelentős előfeltétel a borjúnevelés kérdésének megoldása, amely szorosan összefügg a jó termelőképességű biológiai anyag szaporításával és termelésbe állításával, különösen a nagyüzemi termelési feltételek közepette. NÖVELNI KELL A TEHENEK HASZNOSSÁGÁT Az ötödik ötéves tervidőszakban nemcsak a tej, hanem a többi állati termék termelése és felvásárlása is növekedett. A növekvő tendenciák ellenére is 1974-ben és 1975-ben némileg csökkent a tehenek hasznossága. Példaként említeném az 1970-es. illetve az 1973-as gazdasági évet, amikor a tehenek átlagos évi tejelékenysége 3068, illetve 3103 liter volt. 1975-ben az 2956 literre csökkent, ami főleg a terimés- és abraktakarmányok hiányából eredt. Tavaly elsősorban a tehénállomány kibővítése és az üszőátcsoportosítás fokozása révén 3033 literre növelték a tehenek átlagos évi tejelékenységét, amely az 1975-ös évi valósághoz viszonyítva hetvenhét literrel volt több! A tenyésztői színvonal emelésében alapvetően fontos tényező a borjúnevelés. A szocialista szektorban tavaly — száz tehénre számítva — kilencven borjút neveltek fel (1971-ben nyolcvanhat darabot). A hús- és tejtermelés, valamint a tehénállomány minőségi javításának szempontjából alapvetően fontos feladat az állomány felújítása. A tenyésztői munka és fegyelem szigorú megtartásával a járás összes szektorában száz tehénre számítva 27,8 darab üszőt csoportosítottak át a tehenek sorába, ami 5,4 darabbal volt több az 1970-es évi szintnél. Itt szeretném megjegyezni, hogy a járás mezőgazdasági üzemei az idén szeretnék elérni a tehenek 3159 literes évi fejési átlagát, ami az 1975-ös évi valósághoz viszonyítva 117 literes növekedést jelent. A járás tejfelvásárlását 1980-ig az 1975. évi 47 millió 821 ezer literről 57 millió 850 ezer literre kell növelni, ami mintegy 21 százalékos növekedést jelent. A több mint 10 millió literes növelés igényes feladat. A beavatott személyek a teljesítés lehetőségét elsősorban a szarvasmarhák nemesitől munkájában és a termelési feltételek javításában látják. A tehenek tejhasznossága mellett döntő jelentősége van a reprodukciónak. Minden mezőgazdasági üzemben arra kell törekedni, hogy a tehenek évenként leelljenek.' Ezért is adott az a feladat, amely szerint száz tehénre számítva el kell érni a száz borjúszaporulatot, s a kilencvenöt darabos borjúnevelést. Ez mindenekelőtt ellető istállók és profilaktóriumok létesítését igényli. Az előbbiekbe a tehenek a várható ellés előtt hat héttel kerülnek. Feltétlenül ügyelni kell a tehenek alapos előkészítésére és gondozására, valamint az ellető-boxok alapos és hathatós fertőtlenítésére. SZARVASMARHA-TÍPUSOK ÉS A NEMESÍTÉS A járás mezőgazdasági üzemeiben a jövőben is a hazai tarka marhafajta tenyésztésével számolnak, hiszen a kombinációs keresztezés után az utódok kiváló hasznosságúak. A nemesitől program keretében 1980-ig elsősorban a holstein-fríz apaállatokkal történő fajtaátalakító keresztezés további kiszélesítésére kerül sor. Célul tűzték, hogy nagyüzemi termelési feltételek közepette az utódoknál elérik: 0 a tehenek 650 kilogrammos átlagos élősúlyát; 0 az egy tejelékenységi időszakra számított 3500—4000 literes fejési átlagot, legalább 3,9 százalék zsír-, illetve legalább 3,4 százalék tejfehérje-tartalommal; О a hízóállatoknál az 1,0—1,2 kilogrammos átlagos napi súlygyarapodást ,500—550 kilogrammos élősúlyig számítva. Az említett paramétereken kívül — az utódoknál — számolnak a takarmányok effektiv kihasználásával, a tehéncsuportok egységesítésének lehetőségeivel, a jó tűrőképességgel, valamint a betegségekkel és a sztressz-hatásokkal szembeni ellenállóképességgel. A szarvasmarhák nemesítési programját 1980-ig a következőképpen valósítják meg: a tehénállomány nyolc százalékát a feketetarka holstein-fríz marhával, negyvennégy százalékát a vörös-tarka holstein-fríz marhával (az utódokban az idegen fajta véraránya 25—37,5 százalék lesz), negyvennyolc százalékát pedig fajtatiszta tenyésztésben tartják. Az újonnan létesített férőhelyekre járásszerte elsősorban a vöröstarka holstein-fríz marhával történő keresztezés utódai kerülnek. FONTOS A TENYÉSZTÉS SZERVEZÉSE IS A tehenészetet a nemi ciklus alapján négy részre — az ellető, valamint a reprodukciós, a termelő és a szárazonállás részlegére osztják fel. Az ellető és a szárazunállási részleg kapacitása lehetővé teszi a tehénállomány huszonhat százalékának egyszeri elhelyezését. Az állatok körülbelül hatvan napig maradnak e két részlegén. A reprodukciós részlegen elsőrendű feladatként tartják számon a lehető legnagyobb hasznosság elérését és a tehenek minél jobb megtermékenyülését. Ide tartozik még az egyforma hasznosságit és vemhességű tehenekből álló csoportok kialakítása is, amelynek különösen a nagyüzemi termelési feltételek közepette van nagy jelentősége. A termelő részlegre a tehéncsoportok száznapos tejelékenységi időszak után kerülnek, ahol a szárazonállásig maradnak. MINDENÜTT ELSÓBORJAS ISTÁLLÓT! Az elsőborjas istállónak nagy jelentősége van a legjobb hasznosságé egyedek előkészítése és kiválogatása, szelektálása szakaszán. Ha harmincöt százalékos a tehenek selejtezési aránya, akkor harminc százalékra kell számítani az istálló férőhelyeinek számát. Ezekbe az istállókba az üszőket a vemhesség 6—8. hónapjában csoportosítják át. Az ellést követően alapos válogatás következik, amely három részre osztható: ■ az első szelektálásra ellést követően kerül sor. Azokat az egyedeket, amelyek nem érik el legalább a napi tíz literes fejési átlagot, kiselejtezik; ■ száznapos tejelékenység alatti hasznosság; ennek során a tej zsírtartalmát, a fejhetőséget és az egészségi állapotot értékelik; ■ kétszáznapos tejelékenység alatti hasznosság; ennek alapján sorolják be a megfelelő egyedeket a tehéncsoportokba. BORJŰNEVELÉS A lehetőségekhez mérten csakis a tehenészeti farmok mentén számolnak borjúneveléssel. A tejjei történő táplálkozási időszak után kiválogatják a továbhtenyésztésre és a hizlalásra szánt egyedeket. Ezzel az eljárással a neveiét költségeinek csökkentését, az egészségi állapot megszilárdítását és a központi borjúneveldék építésének mellőzését kívánják elérni. ÜSZÖNEVELÉS Az üszőnevelés már a borjúneveléssel kezdődik. Az új Uszőneveldék tartástechnológiája nagyjából megegyezik a tehenészeti farmokon alkalmazottakkal. A növendékállatokat csoportosan istállózzák. Ezáltal ugyanis jól elnkészíthetők a későbbi csoportos tartásra. Elsősorban á mélyalmos, szabadtartásos tartástechnológiával számolnak. A szarvasmarhatenyésztés fejlesztési terve értelmében két farmot alakítanak ki a Dulov Dvor-i (gyulamajori) Állami Gazdaságban, és a sokolcei (lakszakállasi) szövetkezetben. Ezekben szállásolják el a vörös-tarka holstein-fríz marhával történő keresztezés utódait, s innen kerülnek a járás mezőgazdasági üzemeibe. A férőhelyek száma eléri a kétezret. SOK MÜLIK A TAKARMÄNYOZÄSON A takarmányozás terén némi változásokra kerül sor. Ugyanis az állatok nagyarányú összpontosítása nem teszi lehetővé a hagyományos takarmányozási módszerek alkalmazását. Az észszerűsítő törekvések elsősorban a takarmányozás, a takarmányadag 'leegyszerűsítésén alapulnak. A legmegfelelőbb takarmánynövények közé a kukoricát, a lucernát, a cukorrépa melléktermékeit és a takarmányrépát sorolták. Természetesen sor kerül az intenzív legelők kiszélesítésére és maximális kihasználására is. Lényegében háromféle lakarmányadaggal számolnak: 0 tartósított és zöldtakarmányok; # tartósított szénhidrát- és fehérjetartalmú takarmányok; 0 tartósított és préselt takarmányok. A tartósított takarmányok többségét a szénhidrátos takarmányok (kukoricaszilázs), kisebb hányadát pedig a fehérjetartalmú takarmányok (fő: leg lucernaszenázs) alkotják. Nagy jelentőséget tulajdonítanak a forrólevegős szárításnak is. Minden mezőgazdasági üzemben, ahol erre adottak a feltételek, intenzív legelőket kell létesíteni, hiszen öntözési feltételek és helyes agrotechnika alkalmazásakor ezekről a területekről legkevesebb hatvan tonna zöldtakarmány nyerhető hektáronként. A FÉRŐHELYEK KISZÉLESÍTÉSE, FELOIÍTASA Jelenleg a szarvasmarhákat száztizenkét telepen tartják. A jövőben csak ötven farm kialakításával számolnak. A jelenlegi ötéves tervidőszakban 233 millió korona értékű beruházást fordítanak a tehenek. 32 millió korona értékű beruházást pedig a több szarvasmarha férőhelyeinek létesítésére. Előreláthatólag a tehenek részére 4494 férőhelyet nyernek. Számolnak a kameniénái, a inočai és a Dolný Peter-i szövetkezetben, valamint a Bajéi ÄG-ban egy-egy tehénfarm kialakításával is. A többi szarvasmarha részére 10 ezer 780 férőhelyet nyernek, s az állatokat a kolárovoi (gútai) szövetkezetben meghnnosult tartástechnológia alapján szállásolják el. ÖKONÓMIAI ÉRTÉKELÉS A hatodik ötéves tervidőszakban a bruttó állattenyésztési termelés 21, és az árutermelés 24,1 százalékos növelésével számolnak. Komoly előrehaladás várható az egy dolgozóra jutó munkatermelékenység fokozása terén is. Míg 1975-ben az egy dolgozóra jutó munkatermelékenység 116 ezer korona volt, addig 1980-ban már eléri a 160 ezer koronát. SZOCIALISTA MÜNKAVERSENY A járási mezőgazdasági igazgatóság a vezető dolgozók, a gondozók és a fejők munkájának serkentése céljából szocialista munkaversenyt hirdetett, amelyet félévenként értékelnek. Külön értékelik a legjobb tejelékenységet elérő mezőgazdasági üzemeket, a legjobb állatgondozókat, a tehén- és üszőmegtermékenyítésben legjobb eredményeket elérő gondozókat. Az elmondottakból arra következtethetünk, hogy a szarvasmarhatenyésztés fejlesztési tervének megvalósítása alapos hozzáállást igényel az állattenyésztési dolgozóktól, vezetőktől. Elsősorban minőségi javulásra van szükség az irányítás elmélyítése, az elsődleges nyilvántartás pontos vezetése, a takarmánybázis megteremtése és a káderutánpótlás megoldása szakaszán. Bara László, mérnök Szocialista rendszerünkben tervgazdálkodást folytatunk. Ez azt jelenti, hogy az állami tervben meghatározott feladatok teljesítése nem tetszés szerinti, hanem kötelező. Ez tehát a népgazdaság minden egyes ágazatára egyformán érvényes, így a mezőgazdaság — népünk élelmezője — sem képez kivételt. Mezőgazdasági üzemeink dolgozói s az irányító szervek nemrégen értékelték az első félévre méretezett tervfeladatok teljesítését, hogy az esetleges fogyatékosságok mielőbbi kiküszöbölésével a második félévben még jobb eredményeket érhessenek el. Ludik György mérnök, a Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyí) Járási Mekilogramm volt. Elmen legjobban a H. Potön-i szövetkezet jeleskedett I, 183 kilogrammos napi darabonkénti felhízással, s ennekl követője volt a lúči szövetkezet 1(150 kilogrammal, utána sorakoztak a (többiek. A sertés-súlygyarapodás napi darabonkénti átlaga áz előhizlalással együtt 0,539, a hizlaldákban pedig 0,805 kilogramm volt. A súlygyarapodásban — beleértve az előhizlaldát is — a Nový Život-t sí övetkezet — 0,361 kilogrammos napi ,t arabonkénti eredménnyel az élenjárók közé került. Ezt követte a Triu vé Mýto-i szövetkezet 0,658, további a mierovoi 0,632, a lehnicei 0,619 kilogrammal stb. A járás mezögaz iasági üzemei — az elmúlt hét hónipban — a tejeladás évi tervfele tintának hatvankét százalékát teljesíte ték. A múlt év hasonló időszakához mérten több mint hárommillió százé: ;er liter tejjel adtak többet társadu inunknak. A Veľká Paka-i szövetkezet például évi feladatának hetvenc t, a mierovoi hetvenegy, a Hubicei Állami Gazdaság hatvannyolc, a No rý Žtvot-i szövetkezet pedig hatvanhát százalékát teljesítette. Járási mái etben egy tehéntől átlagosan ezernyo cszáznegyvenkét litert termeltek. A járás mezőga zdasági üzemei hasonló kimagasló e edményt értek el a tojás és a barom ihús termelésében is. Ez azt bizony! ja, hogy az állattenyésztés szakavatott kezekben van, z a mezőgazdasági üzemekben teljes a növénytermesztés és az állattenyésztés összhangja, az állatállomány részére kellő mennyiségű és jó minőségű takarmányt készleteznek. Ezért tarthatják a terhelés jó színvonalát tél folvamán is. A nagyüzemi termelés mesterei zőgazdasági Igazgatóság főállattenyésztője, a napokban nagyon pozitívan nyilatkozott az időtervben meghatározót feladatok teljesítéséről. Elmondta, hogy az irányításuk alá tartozó mezőgazdasági üzemek az év hét hónapjában — marha- és sertéshúsból — az évi tervfeladatnak hatvanhárom százalékát nehézségek nélkül teljesítették, s az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva több mint harmincháromezer mázsa hússal adtak többet a közös alapokba! A mezőgazdasági üzemek közül húsból az évi tervfeladatot a Nový Život-i szövetkezet már nyolcvan, a Veľká Paka-i hetvenhárom, a lúd hatvannyolc, a Rohovcei Állami Gazdaság hatvankilenc, a Hubicei Állami Gazdaság hatvanhét százalékra teljesítette. A hústermelés mesterségbeli jó színvonalának a bizonyítéka, hogy járási méretben a hízó marhák napi darabonkénti súlygyarapodása 1,014 Milyenek а к látások az év hátralévő hónapjaibí n? Erre csak azt mondhatjuk, h így az állatlétszám s az állomány minősége több mint biztató. Az állói lány és a takarmányalap szinkront an van, így a húseladás évi tervfel idatát száznyolc-száztíz százalékra teljesíthetik, tojásból, tejből és bari mfihúsból ugyancsak mód van a ten feladat túlszárnyalására. Az eredmények mögött önfeláldozó, rátermett vezetők, szorgalmas csallóközi emberek allnak, akik a járási párt- és gazdasági szervek következetes vezetésével elsajátították a nagyüzemi termelés mesterségét. (hoksza) A TUDOMÁNY ШСЛ EGYETLEN TEHÉNTŐL HÚSZ BORJÜ A tehén az ovuláció alatt rendszerint egyletien petesejtet termel, amely megtermékenyülés után borjúyá fejlődik. Ily módon egy kiválóan tejelő tehén mindössze agyszer borjadzik évente, s mintegy hatszor egész élete során. A szarvasmarha-tenyésztők természetszerűen arra törekednek, hogy a legkiválóbb egyedektől minél tő ib utód származzék. A kanadai Me Gill egyetem embrióátültetéssel foglalkozó kutatói kidolgozták azt a módszert, amellyel elképzelhető, hogy egy kiválasztott tehéntől évente több nint húsz borjút kapjanak. v A tehén „szuperovuláciőt“ előidéző gonad' itróp-hormon injekciót kap, így tíz-húsz petesejtet termel a korábbi egyetlen, helyett. Ezután a tehenet inszeminálják és it napig hagyják a pelesejteket fejlődni. A következők során a petesejteket sebészeti beavatkozással kiemelve behelyezi < a „fogadó“ tehenek méhébe, amelyek ciklusát összehang ilták az „anyatehénével“. Ettől kezdve az átvitt embriók tér rmszetes úton fejlődnek tovább születésükig. (Ceres | NÖVENDÉKBIKÁK SZINTETIKUS HIZLALÁSA A 190 kilogramm súlyban beállított, ötszá : napos korig hizlalt növendékbikákon vizsgálták az Agos il készítményben adagolt dietilsztilbösztrol 13,7 mg-os, illetvi' 20,2 mg-os napi adagjának hatását a hizlalási és vágási eredményekre. Az ösztrogén készítmény adagjának növelése 31D kg-os súly felett nem volt hatással az átlagos napi súlygyar ipodásra. A kísérleti bikák 40 grammal, azaz 4,04 százalékk. 1 nagyobb átlagos napi súlygyarapodást értek el, mint a kontroliak. A készítmény adagolása kedvező hatással volt a hí 5- és csonthányadra, az egy kilogramm csontra jutó hús aráiyára, de 1,13 százalékkal csökkentette a vágási hozamot é^ 17,39 százalékkal növelte a vesefaggyú mennyiségét. A nag több átlagos napi súlygyarapodás ökonómiai hatását a net ő súlygyarapodás igen kis különbsége kiegyenlíti. (Živ. výroba) I
