Szabad Földműves, 1977. július-december (28. évfolyam, 26-52. szám)

1977-08-27 / 34. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1977. augusztus 27. 14 ELŐTÉRBEN a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztése A komárnoi (komáromi) járás me­zőgazdasági dolgozói sikeresen telje­sítették az ötödik ötéves tervidőszak állattenyésztési feladatait. A szarvas­marha-tenyésztés fejlesztésére fordí­tották a legnagyobb figyelmet. Nem is csoda, hiszen az állattenyésztési ágazat termelésének ez adta a legna­gyobb hányadát. Az állattenyésztési dolgozóknak a jelenlegi ötéves terv­időszakban is jelentős, igényes fel­adatokat kell teljesíteniük. Az SZLKP Komárnoi Járási Bizottságának elnök­sége ez év áprilisában tárgyalta le és hagyta jóvá a járás szarvasmarha­­tenyésztésének fejlesztési tervét 1980- ig, távlatilag pedig 1990-ig. A JÖVŐ IDŐSZAK CÉLKITŰZÉSEI A mezőgazdasági üzemekben alap­vető feladatnak tekintik az állatsűrű­ség fokozását. A szarvasmarha-te­nyésztés fejlesztési terve tartalmazza, hogy 1980-ig el kell érni száz hektár mezőgazdasági területre számítva a 81 darab szarvasmarha-, ebből pedig a 23,5 darab tehénsűrüséget, valamint a tehenek 3280 literes átlagos évi te­­jelékenységét. E igényes feladatok valóraváltása megköveteli, hogy 1980- ig — az 1975-ös év valóságához vi­szonyítva — 6831 darabbal növeljék a szarvasmarha-, ezen belül pedig ezernégyszázhatvannégy darabbal a tehénállományt! Ugyanezen időszak­ban a tehenek évi fejési átlagát há­­romszázhuszonkét literrel kell nö­velni. Kétségkívül igényes feladatokról van szó, amelyek teljesítése alapos hozzáállást, szervezést és szaktudást igényel mind a vezetőktől, mind az állatgondozóktól. Ezt bizonyítja az is, hogy 1980-ig — az 1975. évi valóság­hoz viszonyítva — százhetven literrel növelik az egy hektár mezőgazdasági területre számított tejtermelést, ami már eléri a 773 litert. Ugyanezen idő­szakban a marhahústermelés 17,9 szá­zalékkal növekedik, s 1980-ban eléri a 8650 tonna mennyiséget. A járás mezőgazdasági dolgozói az árutermelési feladatok maradéktalan teljesítésére, a szarvasmarhák össz­pontosítására és a belüzemi szakosí­tás további elmélyítésére törekednek. A szarvasmarha-tenyésztés további összpontosításában alapvető és jelen­tős előfeltétel a borjúnevelés kérdé­sének megoldása, amely szorosan összefügg a jó termelőképességű bio­lógiai anyag szaporításával és terme­lésbe állításával, különösen a nagy­üzemi termelési feltételek közepette. NÖVELNI KELL A TEHENEK HASZNOSSÁGÁT Az ötödik ötéves tervidőszakban nemcsak a tej, hanem a többi állati termék termelése és felvásárlása is növekedett. A növekvő tendenciák el­lenére is 1974-ben és 1975-ben némi­leg csökkent a tehenek hasznossága. Példaként említeném az 1970-es. illet­ve az 1973-as gazdasági évet, amikor a tehenek átlagos évi tejelékenysége 3068, illetve 3103 liter volt. 1975-ben az 2956 literre csökkent, ami főleg a terimés- és abraktakarmányok hiá­nyából eredt. Tavaly elsősorban a te­hénállomány kibővítése és az üsző­átcsoportosítás fokozása révén 3033 literre növelték a tehenek átlagos évi tejelékenységét, amely az 1975-ös évi valósághoz viszonyítva hetvenhét li­terrel volt több! A tenyésztői színvonal emelésében alapvetően fontos tényező a borjúne­velés. A szocialista szektorban tavaly — száz tehénre számítva — kilenc­ven borjút neveltek fel (1971-ben nyolcvanhat darabot). A hús- és tej­termelés, valamint a tehénállomány minőségi javításának szempontjából alapvetően fontos feladat az állo­mány felújítása. A tenyésztői munka és fegyelem szigorú megtartásával a járás összes szektorában száz tehénre számítva 27,8 darab üszőt csoportosí­tottak át a tehenek sorába, ami 5,4 darabbal volt több az 1970-es évi szintnél. Itt szeretném megjegyezni, hogy a járás mezőgazdasági üzemei az idén szeretnék elérni a tehenek 3159 literes évi fejési átlagát, ami az 1975-ös évi valósághoz viszonyítva 117 literes növekedést jelent. A járás tejfelvásárlását 1980-ig az 1975. évi 47 millió 821 ezer literről 57 millió 850 ezer literre kell növel­ni, ami mintegy 21 százalékos növe­kedést jelent. A több mint 10 millió literes növelés igényes feladat. A be­avatott személyek a teljesítés lehető­ségét elsősorban a szarvasmarhák nemesitől munkájában és a termelési feltételek javításában látják. A tehenek tejhasznossága mellett döntő jelentősége van a reprodukció­nak. Minden mezőgazdasági üzemben arra kell törekedni, hogy a tehenek évenként leelljenek.' Ezért is adott az a feladat, amely szerint száz tehénre számítva el kell érni a száz borjú­szaporulatot, s a kilencvenöt darabos borjúnevelést. Ez mindenekelőtt elle­tő istállók és profilaktóriumok létesí­tését igényli. Az előbbiekbe a tehe­nek a várható ellés előtt hat héttel kerülnek. Feltétlenül ügyelni kell a tehenek alapos előkészítésére és gon­dozására, valamint az ellető-boxok alapos és hathatós fertőtlenítésére. SZARVASMARHA-TÍPUSOK ÉS A NEMESÍTÉS A járás mezőgazdasági üzemeiben a jövőben is a hazai tarka marhafajta tenyésztésével számolnak, hiszen a kombinációs keresztezés után az utó­dok kiváló hasznosságúak. A nemesi­től program keretében 1980-ig első­sorban a holstein-fríz apaállatokkal történő fajtaátalakító keresztezés to­vábbi kiszélesítésére kerül sor. Célul tűzték, hogy nagyüzemi termelési fel­tételek közepette az utódoknál elérik: 0 a tehenek 650 kilogrammos átla­gos élősúlyát; 0 az egy tejelékenységi időszakra számított 3500—4000 literes fejési átlagot, legalább 3,9 százalék zsír-, illetve legalább 3,4 százalék tejfe­hérje-tartalommal; О a hízóállatoknál az 1,0—1,2 kilo­grammos átlagos napi súlygyara­podást ,500—550 kilogrammos élő­súlyig számítva. Az említett paramétereken kívül — az utódoknál — számolnak a takar­mányok effektiv kihasználásával, a tehéncsuportok egységesítésének le­hetőségeivel, a jó tűrőképességgel, valamint a betegségekkel és a sztressz-hatásokkal szembeni ellenál­lóképességgel. A szarvasmarhák ne­­mesítési programját 1980-ig a követ­kezőképpen valósítják meg: a tehén­­állomány nyolc százalékát a fekete­tarka holstein-fríz marhával, negy­vennégy százalékát a vörös-tarka holstein-fríz marhával (az utódokban az idegen fajta véraránya 25—37,5 százalék lesz), negyvennyolc százalé­kát pedig fajtatiszta tenyésztésben tartják. Az újonnan létesített férőhe­lyekre járásszerte elsősorban a vörös­tarka holstein-fríz marhával történő keresztezés utódai kerülnek. FONTOS A TENYÉSZTÉS SZERVEZÉSE IS A tehenészetet a nemi ciklus alap­ján négy részre — az ellető, valamint a reprodukciós, a termelő és a szára­­zonállás részlegére osztják fel. Az el­lető és a szárazunállási részleg kapa­citása lehetővé teszi a tehénállomány huszonhat százalékának egyszeri el­helyezését. Az állatok körülbelül hat­van napig maradnak e két részlegén. A reprodukciós részlegen elsőrendű feladatként tartják számon a lehető legnagyobb hasznosság elérését és a tehenek minél jobb megtermékenyü­­lését. Ide tartozik még az egyforma hasznosságit és vemhességű tehenek­ből álló csoportok kialakítása is, a­­melynek különösen a nagyüzemi ter­melési feltételek közepette van nagy jelentősége. A termelő részlegre a te­héncsoportok száznapos tejelékenysé­gi időszak után kerülnek, ahol a szá­­razonállásig maradnak. MINDENÜTT ELSÓBORJAS ISTÁLLÓT! Az elsőborjas istállónak nagy jelen­tősége van a legjobb hasznosságé egyedek előkészítése és kiválogatása, szelektálása szakaszán. Ha harmincöt százalékos a tehenek selejtezési ará­nya, akkor harminc százalékra kell számítani az istálló férőhelyeinek számát. Ezekbe az istállókba az üsző­ket a vemhesség 6—8. hónapjában csoportosítják át. Az ellést követően alapos válogatás következik, amely három részre osztható: ■ az első szelektálásra ellést köve­tően kerül sor. Azokat az egyede­­ket, amelyek nem érik el legalább a napi tíz literes fejési átlagot, kiselejtezik; ■ száznapos tejelékenység alatti hasznosság; ennek során a tej zsírtartalmát, a fejhetőséget és az egészségi állapotot értékelik; ■ kétszáznapos tejelékenység alatti hasznosság; ennek alapján sorol­ják be a megfelelő egyedeket a tehéncsoportokba. BORJŰNEVELÉS A lehetőségekhez mérten csakis a tehenészeti farmok mentén számol­nak borjúneveléssel. A tejjei történő táplálkozási időszak után kiválogat­ják a továbhtenyésztésre és a hizla­lásra szánt egyedeket. Ezzel az eljá­rással a neveiét költségeinek csök­kentését, az egészségi állapot meg­szilárdítását és a központi borjúne­­veldék építésének mellőzését kíván­ják elérni. ÜSZÖNEVELÉS Az üszőnevelés már a borjúnevelés­sel kezdődik. Az új Uszőneveldék tar­tástechnológiája nagyjából megegye­zik a tehenészeti farmokon alkalma­zottakkal. A növendékállatokat cso­portosan istállózzák. Ezáltal ugyanis jól elnkészíthetők a későbbi csopor­tos tartásra. Elsősorban á mélyal­­mos, szabadtartásos tartástechnoló­giával számolnak. A szarvasmarha­tenyésztés fejlesztési terve értelmé­ben két farmot alakítanak ki a Dulov Dvor-i (gyulamajori) Állami Gazda­ságban, és a sokolcei (lakszakállasi) szövetkezetben. Ezekben szállásolják el a vörös-tarka holstein-fríz marhá­val történő keresztezés utódait, s in­nen kerülnek a járás mezőgazdasági üzemeibe. A férőhelyek száma eléri a kétezret. SOK MÜLIK A TAKARMÄNYOZÄSON A takarmányozás terén némi válto­zásokra kerül sor. Ugyanis az állatok nagyarányú összpontosítása nem teszi lehetővé a hagyományos takarmányo­zási módszerek alkalmazását. Az ész­­szerűsítő törekvések elsősorban a ta­karmányozás, a takarmányadag 'leegy­szerűsítésén alapulnak. A legmegfele­lőbb takarmánynövények közé a ku­koricát, a lucernát, a cukorrépa mel­léktermékeit és a takarmányrépát so­rolták. Természetesen sor kerül az intenzív legelők kiszélesítésére és maximális kihasználására is. Lénye­gében háromféle lakarmányadaggal számolnak: 0 tartósított és zöldtakarmányok; # tartósított szénhidrát- és fehérje­tartalmú takarmányok; 0 tartósított és préselt takarmányok. A tartósított takarmányok többsé­gét a szénhidrátos takarmányok (ku­­koricaszilázs), kisebb hányadát pedig a fehérjetartalmú takarmányok (fő: leg lucernaszenázs) alkotják. Nagy jelentőséget tulajdonítanak a forró­­levegős szárításnak is. Minden mező­­gazdasági üzemben, ahol erre adottak a feltételek, intenzív legelőket kell létesíteni, hiszen öntözési feltételek és helyes agrotechnika alkalmazása­kor ezekről a területekről legkeve­sebb hatvan tonna zöldtakarmány nyerhető hektáronként. A FÉRŐHELYEK KISZÉLESÍTÉSE, FELOIÍTASA Jelenleg a szarvasmarhákat száz­­tizenkét telepen tartják. A jövőben csak ötven farm kialakításával szá­molnak. A jelenlegi ötéves tervidő­szakban 233 millió korona értékű be­ruházást fordítanak a tehenek. 32 millió korona értékű beruházást pe­dig a több szarvasmarha férőhelyei­nek létesítésére. Előreláthatólag a te­henek részére 4494 férőhelyet nyer­nek. Számolnak a kameniénái, a ino­­čai és a Dolný Peter-i szövetkezetben, valamint a Bajéi ÄG-ban egy-egy te­hénfarm kialakításával is. A többi szarvasmarha részére 10 ezer 780 fé­rőhelyet nyernek, s az állatokat a kolárovoi (gútai) szövetkezetben meg­­hnnosult tartástechnológia alapján szállásolják el. ÖKONÓMIAI ÉRTÉKELÉS A hatodik ötéves tervidőszakban a bruttó állattenyésztési termelés 21, és az árutermelés 24,1 százalékos növe­lésével számolnak. Komoly előreha­ladás várható az egy dolgozóra jutó munkatermelékenység fokozása terén is. Míg 1975-ben az egy dolgozóra ju­tó munkatermelékenység 116 ezer ko­rona volt, addig 1980-ban már eléri a 160 ezer koronát. SZOCIALISTA MÜNKAVERSENY A járási mezőgazdasági igazgatóság a vezető dolgozók, a gondozók és a fejők munkájának serkentése céljából szocialista munkaversenyt hirdetett, amelyet félévenként értékelnek. Kü­lön értékelik a legjobb tejelékenysé­­get elérő mezőgazdasági üzemeket, a legjobb állatgondozókat, a tehén- és üszőmegtermékenyítésben legjobb e­­redményeket elérő gondozókat. Az elmondottakból arra következ­tethetünk, hogy a szarvasmarha­tenyésztés fejlesztési tervének meg­valósítása alapos hozzáállást igényel az állattenyésztési dolgozóktól, veze­tőktől. Elsősorban minőségi javulás­ra van szükség az irányítás elmélyí­tése, az elsődleges nyilvántartás pon­tos vezetése, a takarmánybázis meg­teremtése és a káderutánpótlás meg­oldása szakaszán. Bara László, mérnök Szocialista rendszerünkben tervgaz­dálkodást folytatunk. Ez azt jelenti, hogy az állami tervben meghatározott feladatok teljesítése nem tetszés sze­rinti, hanem kötelező. Ez tehát a nép­gazdaság minden egyes ágazatára egyformán érvényes, így a mezőgazda­ság — népünk élelmezője — sem ké­pez kivételt. Mezőgazdasági üzemeink dolgozói s az irányító szervek nemrégen érté­kelték az első félévre méretezett tervfeladatok teljesítését, hogy az esetleges fogyatékosságok mielőbbi kiküszöbölésével a második félévben még jobb eredményeket érhessenek el. Ludik György mérnök, a Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyí) Járási Me­kilogramm volt. Elmen legjobban a H. Potön-i szövetkezet jeleskedett I, 183 kilogrammos napi darabonkénti felhízással, s ennekl követője volt a lúči szövetkezet 1(150 kilogrammal, utána sorakoztak a (többiek. A sertés-súlygyarapodás napi dara­bonkénti átlaga áz előhizlalással együtt 0,539, a hizlaldákban pedig 0,805 kilogramm volt. A súlygyarapo­dásban — beleértve az előhizlaldát is — a Nový Život-t sí övetkezet — 0,361 kilogrammos napi ,t arabonkénti ered­ménnyel az élenjárók közé került. Ezt követte a Triu vé Mýto-i szövet­kezet 0,658, további a mierovoi 0,632, a lehnicei 0,619 kilogrammal stb. A járás mezögaz iasági üzemei — az elmúlt hét hónipban — a tejel­adás évi tervfele tintának hatvankét százalékát teljesíte ték. A múlt év ha­sonló időszakához mérten több mint hárommillió százé: ;er liter tejjel ad­tak többet társadu inunknak. A Veľká Paka-i szövetkezet például évi fel­adatának hetvenc t, a mierovoi het­venegy, a Hubicei Állami Gazdaság hatvannyolc, a No rý Žtvot-i szövetke­zet pedig hatvanhát százalékát telje­sítette. Járási mái etben egy tehéntől átlagosan ezernyo cszáznegyvenkét li­tert termeltek. A járás mezőga zdasági üzemei ha­sonló kimagasló e edményt értek el a tojás és a barom ihús termelésében is. Ez azt bizony! ja, hogy az állatte­nyésztés szakavatott kezekben van, z a mezőgazdasági üzemekben teljes a növénytermesztés és az állatte­nyésztés összhangja, az állatállomány részére kellő mennyiségű és jó minő­ségű takarmányt készleteznek. Ezért tarthatják a terhelés jó színvonalát tél folvamán is. A nagyüzemi termelés mesterei zőgazdasági Igazgatóság főállatte­nyésztője, a napokban nagyon pozití­van nyilatkozott az időtervben meg­határozót feladatok teljesítéséről. El­mondta, hogy az irányításuk alá tar­tozó mezőgazdasági üzemek az év hét hónapjában — marha- és sertéshús­ból — az évi tervfeladatnak hatvan­három százalékát nehézségek nélkül teljesítették, s az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva több mint harmincháromezer mázsa hússal ad­tak többet a közös alapokba! A mezőgazdasági üzemek közül húsból az évi tervfeladatot a Nový Život-i szövetkezet már nyolcvan, a Veľká Paka-i hetvenhárom, a lúd hatvannyolc, a Rohovcei Állami Gaz­daság hatvankilenc, a Hubicei Állami Gazdaság hatvanhét százalékra telje­sítette. A hústermelés mesterségbeli jó színvonalának a bizonyítéka, hogy járási méretben a hízó marhák napi darabonkénti súlygyarapodása 1,014 Milyenek а к látások az év hátra­lévő hónapjaibí n? Erre csak azt mondhatjuk, h így az állatlétszám s az állomány minősége több mint biztató. Az állói lány és a takarmány­alap szinkront an van, így a húsel­adás évi tervfel idatát száznyolc-száz­­tíz százalékra teljesíthetik, tojásból, tejből és bari mfihúsból ugyancsak mód van a ten feladat túlszárnyalá­sára. Az eredmények mögött önfeláldozó, rátermett vezetők, szorgalmas csalló­közi emberek allnak, akik a járási párt- és gazdasági szervek következe­tes vezetésével elsajátították a nagy­üzemi termelés mesterségét. (hoksza) A TUDOMÁNY ШСЛ EGYETLEN TEHÉNTŐL HÚSZ BORJÜ A tehén az ovuláció alatt rendszerint egyletien petesejtet termel, amely megtermékenyülés után borjúyá fejlődik. Ily módon egy kiválóan tejelő tehén mindössze agyszer borjadzik évente, s mintegy hatszor egész élete során. A szarvasmarha-tenyésztők természetszerűen arra töreked­nek, hogy a legkiválóbb egyedektől minél tő ib utód származ­zék. A kanadai Me Gill egyetem embrióátültetéssel foglalkozó kutatói kidolgozták azt a módszert, amellyel elképzelhető, hogy egy kiválasztott tehéntől évente több nint húsz borjút kapjanak. v A tehén „szuperovuláciőt“ előidéző gonad' itróp-hormon in­jekciót kap, így tíz-húsz petesejtet termel a korábbi egyetlen, helyett. Ezután a tehenet inszeminálják és it napig hagyják a pelesejteket fejlődni. A következők során a petesejteket sebészeti beavatkozással kiemelve behelyezi < a „fogadó“ te­henek méhébe, amelyek ciklusát összehang ilták az „anyate­­hénével“. Ettől kezdve az átvitt embriók tér rmszetes úton fej­lődnek tovább születésükig. (Ceres | NÖVENDÉKBIKÁK SZINTETIKUS HIZLALÁSA A 190 kilogramm súlyban beállított, ötszá : napos korig hiz­lalt növendékbikákon vizsgálták az Agos il készítményben adagolt dietilsztilbösztrol 13,7 mg-os, illetvi' 20,2 mg-os napi adagjának hatását a hizlalási és vágási eredményekre. Az ösztrogén készítmény adagjának növelése 31D kg-os súly felett nem volt hatással az átlagos napi súlygyar ipodásra. A kísér­leti bikák 40 grammal, azaz 4,04 százalékk. 1 nagyobb átlagos napi súlygyarapodást értek el, mint a kontroliak. A készít­mény adagolása kedvező hatással volt a hí 5- és csonthányad­ra, az egy kilogramm csontra jutó hús aráiyára, de 1,13 szá­zalékkal csökkentette a vágási hozamot é^ 17,39 százalékkal növelte a vesefaggyú mennyiségét. A nag több átlagos napi súlygyarapodás ökonómiai hatását a net ő súlygyarapodás igen kis különbsége kiegyenlíti. (Živ. výroba) I

Next

/
Thumbnails
Contents