Szabad Földműves, 1977. július-december (28. évfolyam, 26-52. szám)

1977-08-20 / 33. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1977. augusztus 20. TERMELÉSI SIKEREK egy közös mezőgazdasági hústermelő vállalatban Ián Baryl elvtárs, a CSKP KB titká­ra. 1975 októberében a párt plenáris ülésén elhangzott előadói beszédében hangsúlyozta, hogy „A sertéstenyész­tésben, ahol lényegében sikerült elsa­játítani a nagyüzemi termelési tech­nológiát, folytatjuk a kooperáció be­vált formáinak terjesztését, elmé­lyítjük a termelés összpontosítását és szakosítását.. Azok a nagy különbsé­gek, amelyek az egy kilogramm hús termelésére jutó takarmányfogyasz­tásban megmutatkoznak, arra utalnak, hogy meg kell keresni a takarmány megtakarításának és ésszerűbb hasz­nosításának az útjait“. Pártunk ezzel mezőgazdaságunk ré­szére hosszú távra szóló irányvonalat szabott, konkrétan rámutatva a felme­rülő fogyatékosságokra, ám a megol­dás kulcsa a termelők kezében van. A napokban a Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyi) járásban a Mäso­­spol Közös Mezőgazdasági Hústermelő Vállalat igazgatójával, Szabó Gyula mérnökkel egyrészt a vállalat létre­jöttéről, feladatköréről, másrészt a sertéshús nagyüzemi termelésében szerzett tapasztalatokról beszélget­tünk. Az igazgató elvtárs tájékoztatója alapján a Mäsospol vállalatnak a já­rás szövetkezetei és állami gazdasá­gai, továbbá a Calovoi Nagyhizlalda, a Kvetoslavovi Magnemesítő Állami Gazdaság, a Juhocukor, a Szlovákiai Húsipari Vezérigazgatósága, a Mező­­gazdasági Ellátó és Terményfelvásárló Vállalatok Vezérigazgatósága, és a Nyugat-Szlovákiai Baromfifeldolgozó Vállalat a tagja. A vágómarha, a vá­gósertés éa vágóbaromfi integrációs alapon történő, magas színvonalú ter­melését tehát harminchét szervezet vállalta magára. A közös vállalat vágósertés nagy­hizlaldája már három esztendeje tel­jes kapacitással termel, a vágómarha­farm pedig teljes ütemben épül — eddig mintegy nyolcvan millió koro­na költséget igényelt — a vágóba­romfi-farmot — tizennyolcmillió koro­na összberuházási költséggel — pedig ez év június elején kezdték építeni. A vágómarha és a vágóbaromfi-farmot előreláthatóan 1979 második felében állítják üzembe. Ezt követően 1980- ban megkezdik a sertésfarm második részének kivitelezését, amely évi át­lagban újabb száz vagon húst termel­het társadalmunknak. Teljes üzembe­helyezés után a sertésfarm 250, a vá­gómarha-farm 350, a baromfifarm pe­dig 100—150 vagon húst adhat évente közellátásunknak. Ez azt bizonyítja, hogy a járás párt- és gazdasági szer­vei, továbbá a mezőgazdasági üzemek dolgozói a gyakorlatban helyesen ér­telmezik pártunknak a mezőgazdaság fejlesztését célzó irányelveit. A magas színvonalú integrációt nem célként, hanem eszközként használják fel a. termelés tudományos megalapozottsá­gú fellendítésében, ami végső soron a jobb eredményekben jut kifejezésre. Most pedig vonjunk párhuzamot a Mäsospol vállalat 1976-os és 1977-es első félévi sertéshús termelési ered­ménye közt, mégpedig olyan vonatko­zásban, ahogyan erről Baryl elvtárs a CSKP KB plénumán nyomatékosan beszélt. A vállalat az elmúlt év első felében — megközelítően hasonló állatlét­számmal — összesen 4137, ez év ha­sonló időszakában pedig 5565 mázsa sertéshúst termelt. Az említett meny­­nyiségből 1976-ban 2484, ebben az év­­pedig pedig 4926 mázsát értékesítet­tek. Ezek olyan beszédes számok, a­­melyek — külön kommentár nélkül — önmagukért beszélnek. Egyebek közt arra adnak választ, hogy a válla­lat előhizlaldájában a múlt év hat hó­napjában 310, ebben az évben 393, a hizlaldában 1976-ban 403, ebben az évben pedig 527 gramm sertéshúst termeltek napi és darabonkénti átlag­ban. Ez a két év hasonló időszaka vonatkozásában az egységnyi termék­re jutó tápfogyasztást is jól és meg­győzően mutatja. Sőt, amíg a száraz tápot etették, a fogyasztás egy kilo­gramm hús termelésére még ez év el­ső negyedében is 4,41 kg volt! Ért­hető, hogy amikor Szabó elvtárs idén februárban a vállalat élére került, el­ső dolga volt, hogy a műszaki dolgo­zókkal való együttműködésben keres­se a termelés ésszerűbb módozatait, a hatékonyság növelésének és a költsé­gek csökkentésének lehetőségeit. 'A vállalat dolgozói az új igazgató törekvéseit helyesen értelmezték, hi­szen ők is tudták, hogy a termelés fellendítése össztársadalmi érdek. Mivel a termelés fellendítése — a­­mit az üzemi pártszervezet tagsága és a vállalat minden egyes dolgozója nagyon időszerűnek tekintett — nem volt megoldható a rendelkezésre álló termelési technológiával, úgy döntöt­tek, hogy a lehető legkisebb költség­gel, saját erővel tökéletesítik a tech­nológiát. A vállalat munkaközössége a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 60. évfordulója tiszteletére vállal­ta, hogy a termelési technológia fel­újítását ez év októberéig elvégzik, méghozzá úgy, hogy az állatok elesé­­ge ne a padlóra hulljon, hanem az általuk készített körvályükba, nedve­sített állapotban. A dolgozók nemes törekvése nagy sikerrel járt, mert az istállók beren­dezését október helyett már július elején átadhatták a termelésnek, s ez az eredményekben is megmutatkozott. A tápfogyasztás egy kilogramm hús termelésére 3,96 kg-ra csökkent, a napi darabonkénti súlygyarapodás a hizlaldában 60 dekagramm körüli volt. Lámcsak, mennyi lelkesedés, mi­lyen munkaszeretet szunnyad a dolgo­zókban, csupán tudni kell azt kama­toztatni a gyakorlatban, hiszen az egész munkaközösség érdeme, hogy lényegesen javult a táp hasznosulása, s vele együtt a hústermelés. A helyzet javulása persze nemcsak az elmondottaktól függött. Februártól kezdődően átszervezték a munkafo­lyamatot, a személyi felelősség elve került homloktérbe, és a bérezést a teljesítményektől tették függővé. Tö­kéletesedett a farm vezetése, ellenőr­zése és módosult a termelés techno­lógiája stb. Korábban a kocákat láncrafűzve tartották, ami állategészségügyi, de munkabiztonsági szempontból is hely­telennek bizonyult, ezért feloldották azokat és egyedi kutricákban helyez­ték el. A dolgozók mindent maguk készítettek az állatok részére. A ko­cák fekvőhelyét a korábbi aszfalt he­lyett — mely időközben gödrössé vált, ott összegyűlt a vizelet s rontotta az egészségi viszonyokat — Boxittal ké­pezték ki, s azóta lényegesen javult az állatok egészségi állapota, ami mindenekelőtt a kocánkénti malacel­választásban jutott kifejezésre. Az 1976-os év első felében például 6,77, idén pedig — ugyanabban az időszak­ban — már 8,66 malac elválasztása jutott egy-egy kocára, ami számottevő javulás. Ez év első felében lényege­sen több malacot választottak el, mint a múlt évben. A dolgozók nagy érdeme, hogy a felújítást úgy végezték, hogy nem csökkent, hanem érezhetően javult a termelés, s ez a legnagyobb érték tme a Mäsospol vállalat dolgozói által készített körvályú. iEoto; Juraj SabóJ amit adhattak a vállalatunknak, egész társadalmunknak. Idén 1200 választott malacot szállítottak a terményfelvá­sárló és ellátó üzemnek, míg a múlt­ban alig fedezték saját szükségletü­ket! A Mäsospol vállalat túlsúlyban az MNK-ból beszerzett ka-hyb és kisebb mértérkben a tetra hústípusű serté­seket tartja, s ugyanilyen típusú apa­állatokat szerzett be. Üjabban kísér­letképpen a durok és a hemsír kanok­kal is fedeztetnek néhány kocát, hogy megfigyeljék a szaporaságot és egye­beket. Jelenleg kocáik a hatodik-hetedik ellésnél tartanak, ezért időszerűnek tartják a törzsállomány kicserélését. Ügy határoztak, hogy a ka-hyb kocá­kat és kanokat ismét az MNK-ból szerzik be, mert ez a hússertés — a termelési feltételek javításával — sokkal többre képes mint amit eddig az előnytelen körülmények közt mu­tatott. A ka-hyb ugyanis a legkivá­lóbb hústípusú sertések egyike, s mint tudjuk a CSKP KB hetedik plénuma is a kiváló minőségű árutermelésre ösztönzött bennünket. Ezt tartja szem­­előtt a Mäsospol vállalat minden egyes 'dolgozója, ami a munkaterme­lékenység szüntelen javulásában csú­csosodik ki. A vállalat keretében — az igazgatási személyzetet is bele­értve — 1976 első felében például 119 800, ez év első hat hónapjában pedig már 144 481 korona értékű munkatermelékenységet értek el egy dolgozó átlagában. Az áru kiváló mi­nőségét az is bizonyítja, hogy a vágó­állatok kilójáért idén 14,60 koronát kaptak, s egy kilogramm hús terme­lése az első félévben 11,60 koronába került. Jól szemlélteti a vállalat fejlődését az, hogy ez év hét hónapja alatt hat­van vagon, 1976-ban pedig (egész év­ben) ötvenhét vagon sertéshúst adtak társadalmunknak. Ebből is látszik, hogy a vállalat dolgozói és vezetői mindent megtesznek a termelésben előforduló problémák kiküszöbölésé­re. örvendetes, hogy felismerték a rejtett tartalékokat. Tudják, hogy jobb minőségi munkával kifejezőbbek le­hetnek az eredmények. Ezért az üze­mi pártszervezet és a vállalat vezető­sége pozitívan értékelte az első fél­évben elért eredményeket, s elhatá­rozta, hogy a második félévben a fő figyelmet — a mennyiség tartása mel­lett — a még jobb áruminőségre kell fordítani. Időszerűnek tartották a beruházási feladatok időterv szerinti teljesítését is, ami további feltétele­ket teremthet a termelés fellendíté­sére. Ha igazságosak akarunk lenni, azt kell mondanunk, hogy a biztató siker elérésében a vállalat ötvennégy dol­gozójának nagy érdeme van, de az is igaz, hogy a sertésfarm irányítóié és dolgozóié a legnagyobb érdem. Erre utal a vállalat vezetőségének értéke­lése is, hiszen a legjobbakat jutalom­ban részesítették. Ezek közé tartoz­nak Karácsonyi Mária vezetése alatt az inszeminációs technikusok, továbbá a termelési technológia korszerűsítői, Štefan Lieskovský, Csöílei Béla, Sípps Vilmos, Mángyolik Vince, Varga De­zső, valamint a körvályúk készítői, Miklós Zoltán,, Horváth Károly és a többiek, akik példás helytállással se­gítették elő a hústermelés fellendíté­sét. A legnagyobb érdem azonban mégis azoké, akik a hizlaldákban be­folyásolták az állatok hasznosságát. Ezek közé tartozik Miklós Katalin, Bidi Júlia, Mária Škubiová és a töb­biek, akik napi átlagban hízónként 60 dekagramm körüli súlyfyarapodást értek el az utóbbi hónapokban. Szabó Imre, a sertéstelep vezetője, jó össz­hangot, kedvező feltételeket létesített a termelékenység fokozására, a válla­latnak azonban az is sokat segített, hogy az állategészségügyi szolgálat dolgozói önfeláldozó Igyekvéssel küz­döttek a sertések egészségi állapotá­nak a megőrzésében. A Mäsospol vállalat elégedett a ta­karmányipartól kapott tápok minősé­gével — azzal a megjegyzéssel —, amennyiben a hústípusű sertések ré­szére a kifinomult szervezet igénye szerint módosítanák az államilag megszabott táp-receptúrát, akkor a termelési eredmények még jobbak is lehetnének; persze az Is bizonyos, hogy jelenlegi receptúra szerint ké­szült tápokkal sem érik el a maximu­mot. Ennek tudatában vannak és min­dent megtesznek azért, hogy a máso­dik félévben a sertéshús termelésben még jobbak legyenek az eredmények. Hoksza István A CSKP XV. kongresszusa igényes feladatokat tűzött ki a mezőgaz­dasági termelésben, melyeknek megvalósítása mindenkitől felelősség­­teljes hozzáállást követel. A mezőgazdasági termelés növelésében, hatékonyabbá tételében — hasonlóan mint a szocialista miinkabri­­gádok — hatékooy segítséget nyújtanak a komplex ésszerűsítő bri­gádok is. Ezeknek keretében jött létre az önkéntes műszaki és alkotó munkaözösség. A szocialista mezőgazdaság jelenlegi fejlődési szaka­szában, a komplexbrigádok az előrehaladás hordozói, a tudományos­­műszaki ismeretek megvalósítói. A fokozatosan terjedő mozgalom eddigi eredményei azt bizonyítják, hogy ez a leghelyesebb út, amely az alapvető élelmiszerellátáshoz, vagyis az önellátáshoz vezet. Szlo­vákiában a szövetkezeti földművesek száma eléri a negyedmilliót. Ezzel szemben a hetvenöt komplexbrigád nagyon kis számúnak mondható. E téren a lemaradók közé elsősorban a senicai, a trenčíni és a Dunajská Streda-i járások tartoznak, pedig a komplexbrigád­­tevékenységgel kifizetődik foglalkozni. Erre egy példát hozunk fel, de a nyugat-szlovákiai kerületből többet is említhetnénk. A kameničnái (keszegfalui) „Steiner Gábor“ szövetkezetben (ko­­márnoi járás) a komplexbrigád Halmo elvtárs vezetésével igen jól működik. A kollektíva tizennégy tagból ált, közülük nyolcán techni­kusok, hatan pedig beosztott dolgozók. A múlt évben ésszerűsítési tervük huszonhét feladatot űzött ki, s ebből 198U-ig hat megvalósít­ható. A növénytermesztés szakaszán elsősorban az istállótrágya ha­tékonyabb kihasználását, a lucernaliszt takarékosabb készítését, az öntözőberendezések jobb kihaszná­lását, a kukorica-program követke­zetes megvalósítását, a cukorrépa veszteségmentes betakarítását tűz­ték ki célul. Az állattenyésztésben a figyelme a 'takarmánykeverékek préselésére, takarékos felhasználá­sára, a sertéshizlalásban a munka­termelékenység növelésére, a ba­romfihizlalás ésszerűsítésére, az előhizlaldában a süldők elhullásá­nak a csökkentésére, a juhtenyész­tés jövedelmezőségének növelésé­re, és a t ejtermelés fokozására összpontosították. A felsorolt feladatok közül az ésszerűsítő intézkedések az állatte­nyésztés szakaszán váltak be a legjobban, ahol a préselt keverékek készítésében évi nyolcezer koronát takarítottak meg, s a beruházási költségek három éven belül megtérülnek. Valamennyi kijelölt részle­gen megtakarítottak ötven tonna abraktakarmányt, a brojlercsirkék hizlalást időszakának egy héttel való meghosszabbításával az eladási végsúlyt állatonként 0,36 kilogrammal növelték, ami negyvennyolc­ezer korona többlet-nyereséggel járt, az előhizlaldában a malacok elhullását csökkentették. Az új százhatvan férőhelyes előhizlalda ki­építésével elérték, hogy az elhullás 9,9 százalékról 3,1 százalékra csökkent. Az állatok hizlaldába való áthelyezése után az öt száza­lékkal kisebb elhullás következtében kilenc tonnával több sertéshúst adhattak el! A múlt évi sikeres eredmények után ez idén hét hektáron kipró­bálták az őszi vetésű hagyma termesztését. Ezenkívül harminc hek­táron nagyfokú gépesítéssel tavaszi vetésű hagymát is termesztettek. Ezzel — a hagyományos termesztéshez viszonyítva — a munkaknlt­­ségeket hatvan százalékkal csökkenthetik. A hagyma idei 105 hektá­ros termőterületét 1980-ig 190 hektárra növelik. Ezenkívül a marha­­hizlalásban harminc állalmi — kétszáz kilő élősúlytól kezdve a hiz­lalás befejezéséig — kipróbálták a szárítmányokból készített préselt takarmány etetését. Ennek eredményeként — a tavalyi 0,96 kilo­grammal szemben — 1,20 kilogramm átlagos napi súlygyarapodással s jelentős munkainegtakaritássat számolnak. A beruházások kereté­ben a tehenek mélyalmos kötetlen tartású istállózását próbálják az­zal a céllal, hogy megállapítsák a jé minőségű istállótrágya terme­lésének lehetőségét, s a munkatermelékenységet oly módon növeljék, hogy egy-egy gondozóra harminc tehén jusson. Ezenkívül elakarják érni, hogy egy tehénre számítva a beruházási költség ne haladja túl a tízezer koronát. A komplex ésszerűsítő brigádokra jelentős szerep jut a hatodik öt­éves tervidőszak feladatainak teljesítésében, a lemaradozó termelési szakaszok problémáinak kiküszöbölésében, valamint a termelés haté­konyságának növelésében. Olyan mozgalom ez, amely a gyakorlatban és az emberek gondolkozásában az átlagosság leküzdésére irányul, minden munkahelyen a politikai és a szakmai elkötelezettség hordo­zója. A mozgalom keretében a földművesek, a technikusok és a tu­dósok tapasztalata összpontosul s az emberek közötti kapcsolatok elmélyülnek. Tevékenységük a mezőgazdasági termelés időszerű fel­adatainak megoldására irányul. A komplex brigádok tevékenységének, valamint ászerusitő program­jának fő eredménye az, hogy olyan feladatok megoldására vállalkoz­nak. amelyek nemcsak a mezőgazdasági üzem, hanem az egész nép­gazdaság szempontjából fontosak. Erre szintén jó példa a Šarišské Michaíany-i Csehszlovák Szovjet Barátság szövetkezetben — Sedláček mérnök vezetése alatt — a komplex észerüsítő brigád tevékenysége. A brigád 1974-ben alakult és feladatául tűzte k!i a munka olyan for­máinak és lehetőségeinek a kihasználását, amelyek újabb költségek nélkül is a szövetkezet fellendüléséhez vezetnek. Célul tűzték ki el­sősorban a gabonatermesztés következetes megvalósítását, s ennek keretében a gabonafélék, de legfőképpen a búza hektárhozamának növelését. A gépesítés terén pedig a technológiai vonalak tökéletesí­tését, s a gépi eszkzök hatékonyabb kihasználását. A gabonatermesztésben elsőrendű feladatnak a talaj nagytáblás rendezését tűzték ki, továbbá a második generációba tartozó gépek jobb kihasználására, csoportos alkalmazására törekednek. A három évre széló feladatot úgy ütemezték be, hogy már ősszel a „blokos“ rendszerű gazdálkodást alkalmazhassák. Ezzel párhuzamban üzemi kísérletek keretében kipróbálják azokat a gabonafajtákat, amelyek az adott körülmények közt lehetővé teszik a kimagasló hozamok el­érését. A növénytermesztésben tevékenykedő komplex brigád tagjai az agrotechnikáért, a trágyázásért és a növényvédelemért felelősek. Munkájukat jól végzik. Ennek legjobb bizonyítéka az, hogy a múlt évben a gabonafélék tervezett 3,47 tonna hozama helyett 4,12 tonnát értek el hektáronként. A szövetkezet történetében ez volt a legna­gyobb termés. A komplex brigád munkájával jó példát mutatót a kelet-szlovákiai kerületben. A gépesítés terén a betakarítási munkák ésszerű gépesítésére, va­lamint az újító mozgalom elmélyítésére törekednek. A legnagyobb gondot a burgonya kombájnos betakarítására fordítják. Ezt kétszáz­­hatvan hektáron termesztik, s a betakarítás mindig sok gondot oko­zott. A figyelmet elsősorban a parcellák kiválasztására és a megfe­lelő vetésforgó kialaktíására fordították. Tavaly a kiültetett terület hatvanhét százalékán már kombájnnal takarították be a burgonyát. A brigád feladatul tűzte ki, hogy legalább a terület kétharmadán a kombájnos betakarítást alkalmazza, s igy a költséges kézimunkát korlátozza. Míg ugyanis 0,1 tonna burgonya kézi kiszedése 10,20, addig a kombájnos betakarítás csak 2 koronába kerül, s ez lényeges különbség! A brigád tagjai ezenkívül megoldották a vetőmag csávázását is, melyet eddig primitiv eszközökkel, rossz minőségben végeztek. Az újonnan kialakított, adagolóval felszerelt csávázógép nagy segítséget jelent ebben a munkában. A felsoroltakból is látható, hogy a komplex brigádok Kelet-Szlová­­kiában is a korszerű nagyüzemi mezőgazdasági termelés előmozdítói. Dr. MICHAL ĎURDIAK A komplex ésszerűsítő brigádok kimagasló eredményei

Next

/
Thumbnails
Contents