Szabad Földműves, 1977. július-december (28. évfolyam, 26-52. szám)
1977-08-20 / 33. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1977. augusztus 20. TERMELÉSI SIKEREK egy közös mezőgazdasági hústermelő vállalatban Ián Baryl elvtárs, a CSKP KB titkára. 1975 októberében a párt plenáris ülésén elhangzott előadói beszédében hangsúlyozta, hogy „A sertéstenyésztésben, ahol lényegében sikerült elsajátítani a nagyüzemi termelési technológiát, folytatjuk a kooperáció bevált formáinak terjesztését, elmélyítjük a termelés összpontosítását és szakosítását.. Azok a nagy különbségek, amelyek az egy kilogramm hús termelésére jutó takarmányfogyasztásban megmutatkoznak, arra utalnak, hogy meg kell keresni a takarmány megtakarításának és ésszerűbb hasznosításának az útjait“. Pártunk ezzel mezőgazdaságunk részére hosszú távra szóló irányvonalat szabott, konkrétan rámutatva a felmerülő fogyatékosságokra, ám a megoldás kulcsa a termelők kezében van. A napokban a Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyi) járásban a Mäsospol Közös Mezőgazdasági Hústermelő Vállalat igazgatójával, Szabó Gyula mérnökkel egyrészt a vállalat létrejöttéről, feladatköréről, másrészt a sertéshús nagyüzemi termelésében szerzett tapasztalatokról beszélgettünk. Az igazgató elvtárs tájékoztatója alapján a Mäsospol vállalatnak a járás szövetkezetei és állami gazdaságai, továbbá a Calovoi Nagyhizlalda, a Kvetoslavovi Magnemesítő Állami Gazdaság, a Juhocukor, a Szlovákiai Húsipari Vezérigazgatósága, a Mezőgazdasági Ellátó és Terményfelvásárló Vállalatok Vezérigazgatósága, és a Nyugat-Szlovákiai Baromfifeldolgozó Vállalat a tagja. A vágómarha, a vágósertés éa vágóbaromfi integrációs alapon történő, magas színvonalú termelését tehát harminchét szervezet vállalta magára. A közös vállalat vágósertés nagyhizlaldája már három esztendeje teljes kapacitással termel, a vágómarhafarm pedig teljes ütemben épül — eddig mintegy nyolcvan millió korona költséget igényelt — a vágóbaromfi-farmot — tizennyolcmillió korona összberuházási költséggel — pedig ez év június elején kezdték építeni. A vágómarha és a vágóbaromfi-farmot előreláthatóan 1979 második felében állítják üzembe. Ezt követően 1980- ban megkezdik a sertésfarm második részének kivitelezését, amely évi átlagban újabb száz vagon húst termelhet társadalmunknak. Teljes üzembehelyezés után a sertésfarm 250, a vágómarha-farm 350, a baromfifarm pedig 100—150 vagon húst adhat évente közellátásunknak. Ez azt bizonyítja, hogy a járás párt- és gazdasági szervei, továbbá a mezőgazdasági üzemek dolgozói a gyakorlatban helyesen értelmezik pártunknak a mezőgazdaság fejlesztését célzó irányelveit. A magas színvonalú integrációt nem célként, hanem eszközként használják fel a. termelés tudományos megalapozottságú fellendítésében, ami végső soron a jobb eredményekben jut kifejezésre. Most pedig vonjunk párhuzamot a Mäsospol vállalat 1976-os és 1977-es első félévi sertéshús termelési eredménye közt, mégpedig olyan vonatkozásban, ahogyan erről Baryl elvtárs a CSKP KB plénumán nyomatékosan beszélt. A vállalat az elmúlt év első felében — megközelítően hasonló állatlétszámmal — összesen 4137, ez év hasonló időszakában pedig 5565 mázsa sertéshúst termelt. Az említett menynyiségből 1976-ban 2484, ebben az évpedig pedig 4926 mázsát értékesítettek. Ezek olyan beszédes számok, amelyek — külön kommentár nélkül — önmagukért beszélnek. Egyebek közt arra adnak választ, hogy a vállalat előhizlaldájában a múlt év hat hónapjában 310, ebben az évben 393, a hizlaldában 1976-ban 403, ebben az évben pedig 527 gramm sertéshúst termeltek napi és darabonkénti átlagban. Ez a két év hasonló időszaka vonatkozásában az egységnyi termékre jutó tápfogyasztást is jól és meggyőzően mutatja. Sőt, amíg a száraz tápot etették, a fogyasztás egy kilogramm hús termelésére még ez év első negyedében is 4,41 kg volt! Érthető, hogy amikor Szabó elvtárs idén februárban a vállalat élére került, első dolga volt, hogy a műszaki dolgozókkal való együttműködésben keresse a termelés ésszerűbb módozatait, a hatékonyság növelésének és a költségek csökkentésének lehetőségeit. 'A vállalat dolgozói az új igazgató törekvéseit helyesen értelmezték, hiszen ők is tudták, hogy a termelés fellendítése össztársadalmi érdek. Mivel a termelés fellendítése — amit az üzemi pártszervezet tagsága és a vállalat minden egyes dolgozója nagyon időszerűnek tekintett — nem volt megoldható a rendelkezésre álló termelési technológiával, úgy döntöttek, hogy a lehető legkisebb költséggel, saját erővel tökéletesítik a technológiát. A vállalat munkaközössége a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére vállalta, hogy a termelési technológia felújítását ez év októberéig elvégzik, méghozzá úgy, hogy az állatok elesége ne a padlóra hulljon, hanem az általuk készített körvályükba, nedvesített állapotban. A dolgozók nemes törekvése nagy sikerrel járt, mert az istállók berendezését október helyett már július elején átadhatták a termelésnek, s ez az eredményekben is megmutatkozott. A tápfogyasztás egy kilogramm hús termelésére 3,96 kg-ra csökkent, a napi darabonkénti súlygyarapodás a hizlaldában 60 dekagramm körüli volt. Lámcsak, mennyi lelkesedés, milyen munkaszeretet szunnyad a dolgozókban, csupán tudni kell azt kamatoztatni a gyakorlatban, hiszen az egész munkaközösség érdeme, hogy lényegesen javult a táp hasznosulása, s vele együtt a hústermelés. A helyzet javulása persze nemcsak az elmondottaktól függött. Februártól kezdődően átszervezték a munkafolyamatot, a személyi felelősség elve került homloktérbe, és a bérezést a teljesítményektől tették függővé. Tökéletesedett a farm vezetése, ellenőrzése és módosult a termelés technológiája stb. Korábban a kocákat láncrafűzve tartották, ami állategészségügyi, de munkabiztonsági szempontból is helytelennek bizonyult, ezért feloldották azokat és egyedi kutricákban helyezték el. A dolgozók mindent maguk készítettek az állatok részére. A kocák fekvőhelyét a korábbi aszfalt helyett — mely időközben gödrössé vált, ott összegyűlt a vizelet s rontotta az egészségi viszonyokat — Boxittal képezték ki, s azóta lényegesen javult az állatok egészségi állapota, ami mindenekelőtt a kocánkénti malacelválasztásban jutott kifejezésre. Az 1976-os év első felében például 6,77, idén pedig — ugyanabban az időszakban — már 8,66 malac elválasztása jutott egy-egy kocára, ami számottevő javulás. Ez év első felében lényegesen több malacot választottak el, mint a múlt évben. A dolgozók nagy érdeme, hogy a felújítást úgy végezték, hogy nem csökkent, hanem érezhetően javult a termelés, s ez a legnagyobb érték tme a Mäsospol vállalat dolgozói által készített körvályú. iEoto; Juraj SabóJ amit adhattak a vállalatunknak, egész társadalmunknak. Idén 1200 választott malacot szállítottak a terményfelvásárló és ellátó üzemnek, míg a múltban alig fedezték saját szükségletüket! A Mäsospol vállalat túlsúlyban az MNK-ból beszerzett ka-hyb és kisebb mértérkben a tetra hústípusű sertéseket tartja, s ugyanilyen típusú apaállatokat szerzett be. Üjabban kísérletképpen a durok és a hemsír kanokkal is fedeztetnek néhány kocát, hogy megfigyeljék a szaporaságot és egyebeket. Jelenleg kocáik a hatodik-hetedik ellésnél tartanak, ezért időszerűnek tartják a törzsállomány kicserélését. Ügy határoztak, hogy a ka-hyb kocákat és kanokat ismét az MNK-ból szerzik be, mert ez a hússertés — a termelési feltételek javításával — sokkal többre képes mint amit eddig az előnytelen körülmények közt mutatott. A ka-hyb ugyanis a legkiválóbb hústípusú sertések egyike, s mint tudjuk a CSKP KB hetedik plénuma is a kiváló minőségű árutermelésre ösztönzött bennünket. Ezt tartja szemelőtt a Mäsospol vállalat minden egyes 'dolgozója, ami a munkatermelékenység szüntelen javulásában csúcsosodik ki. A vállalat keretében — az igazgatási személyzetet is beleértve — 1976 első felében például 119 800, ez év első hat hónapjában pedig már 144 481 korona értékű munkatermelékenységet értek el egy dolgozó átlagában. Az áru kiváló minőségét az is bizonyítja, hogy a vágóállatok kilójáért idén 14,60 koronát kaptak, s egy kilogramm hús termelése az első félévben 11,60 koronába került. Jól szemlélteti a vállalat fejlődését az, hogy ez év hét hónapja alatt hatvan vagon, 1976-ban pedig (egész évben) ötvenhét vagon sertéshúst adtak társadalmunknak. Ebből is látszik, hogy a vállalat dolgozói és vezetői mindent megtesznek a termelésben előforduló problémák kiküszöbölésére. örvendetes, hogy felismerték a rejtett tartalékokat. Tudják, hogy jobb minőségi munkával kifejezőbbek lehetnek az eredmények. Ezért az üzemi pártszervezet és a vállalat vezetősége pozitívan értékelte az első félévben elért eredményeket, s elhatározta, hogy a második félévben a fő figyelmet — a mennyiség tartása mellett — a még jobb áruminőségre kell fordítani. Időszerűnek tartották a beruházási feladatok időterv szerinti teljesítését is, ami további feltételeket teremthet a termelés fellendítésére. Ha igazságosak akarunk lenni, azt kell mondanunk, hogy a biztató siker elérésében a vállalat ötvennégy dolgozójának nagy érdeme van, de az is igaz, hogy a sertésfarm irányítóié és dolgozóié a legnagyobb érdem. Erre utal a vállalat vezetőségének értékelése is, hiszen a legjobbakat jutalomban részesítették. Ezek közé tartoznak Karácsonyi Mária vezetése alatt az inszeminációs technikusok, továbbá a termelési technológia korszerűsítői, Štefan Lieskovský, Csöílei Béla, Sípps Vilmos, Mángyolik Vince, Varga Dezső, valamint a körvályúk készítői, Miklós Zoltán,, Horváth Károly és a többiek, akik példás helytállással segítették elő a hústermelés fellendítését. A legnagyobb érdem azonban mégis azoké, akik a hizlaldákban befolyásolták az állatok hasznosságát. Ezek közé tartozik Miklós Katalin, Bidi Júlia, Mária Škubiová és a többiek, akik napi átlagban hízónként 60 dekagramm körüli súlyfyarapodást értek el az utóbbi hónapokban. Szabó Imre, a sertéstelep vezetője, jó összhangot, kedvező feltételeket létesített a termelékenység fokozására, a vállalatnak azonban az is sokat segített, hogy az állategészségügyi szolgálat dolgozói önfeláldozó Igyekvéssel küzdöttek a sertések egészségi állapotának a megőrzésében. A Mäsospol vállalat elégedett a takarmányipartól kapott tápok minőségével — azzal a megjegyzéssel —, amennyiben a hústípusű sertések részére a kifinomult szervezet igénye szerint módosítanák az államilag megszabott táp-receptúrát, akkor a termelési eredmények még jobbak is lehetnének; persze az Is bizonyos, hogy jelenlegi receptúra szerint készült tápokkal sem érik el a maximumot. Ennek tudatában vannak és mindent megtesznek azért, hogy a második félévben a sertéshús termelésben még jobbak legyenek az eredmények. Hoksza István A CSKP XV. kongresszusa igényes feladatokat tűzött ki a mezőgazdasági termelésben, melyeknek megvalósítása mindenkitől felelősségteljes hozzáállást követel. A mezőgazdasági termelés növelésében, hatékonyabbá tételében — hasonlóan mint a szocialista miinkabrigádok — hatékooy segítséget nyújtanak a komplex ésszerűsítő brigádok is. Ezeknek keretében jött létre az önkéntes műszaki és alkotó munkaözösség. A szocialista mezőgazdaság jelenlegi fejlődési szakaszában, a komplexbrigádok az előrehaladás hordozói, a tudományosműszaki ismeretek megvalósítói. A fokozatosan terjedő mozgalom eddigi eredményei azt bizonyítják, hogy ez a leghelyesebb út, amely az alapvető élelmiszerellátáshoz, vagyis az önellátáshoz vezet. Szlovákiában a szövetkezeti földművesek száma eléri a negyedmilliót. Ezzel szemben a hetvenöt komplexbrigád nagyon kis számúnak mondható. E téren a lemaradók közé elsősorban a senicai, a trenčíni és a Dunajská Streda-i járások tartoznak, pedig a komplexbrigádtevékenységgel kifizetődik foglalkozni. Erre egy példát hozunk fel, de a nyugat-szlovákiai kerületből többet is említhetnénk. A kameničnái (keszegfalui) „Steiner Gábor“ szövetkezetben (komárnoi járás) a komplexbrigád Halmo elvtárs vezetésével igen jól működik. A kollektíva tizennégy tagból ált, közülük nyolcán technikusok, hatan pedig beosztott dolgozók. A múlt évben ésszerűsítési tervük huszonhét feladatot űzött ki, s ebből 198U-ig hat megvalósítható. A növénytermesztés szakaszán elsősorban az istállótrágya hatékonyabb kihasználását, a lucernaliszt takarékosabb készítését, az öntözőberendezések jobb kihasználását, a kukorica-program következetes megvalósítását, a cukorrépa veszteségmentes betakarítását tűzték ki célul. Az állattenyésztésben a figyelme a 'takarmánykeverékek préselésére, takarékos felhasználására, a sertéshizlalásban a munkatermelékenység növelésére, a baromfihizlalás ésszerűsítésére, az előhizlaldában a süldők elhullásának a csökkentésére, a juhtenyésztés jövedelmezőségének növelésére, és a t ejtermelés fokozására összpontosították. A felsorolt feladatok közül az ésszerűsítő intézkedések az állattenyésztés szakaszán váltak be a legjobban, ahol a préselt keverékek készítésében évi nyolcezer koronát takarítottak meg, s a beruházási költségek három éven belül megtérülnek. Valamennyi kijelölt részlegen megtakarítottak ötven tonna abraktakarmányt, a brojlercsirkék hizlalást időszakának egy héttel való meghosszabbításával az eladási végsúlyt állatonként 0,36 kilogrammal növelték, ami negyvennyolcezer korona többlet-nyereséggel járt, az előhizlaldában a malacok elhullását csökkentették. Az új százhatvan férőhelyes előhizlalda kiépítésével elérték, hogy az elhullás 9,9 százalékról 3,1 százalékra csökkent. Az állatok hizlaldába való áthelyezése után az öt százalékkal kisebb elhullás következtében kilenc tonnával több sertéshúst adhattak el! A múlt évi sikeres eredmények után ez idén hét hektáron kipróbálták az őszi vetésű hagyma termesztését. Ezenkívül harminc hektáron nagyfokú gépesítéssel tavaszi vetésű hagymát is termesztettek. Ezzel — a hagyományos termesztéshez viszonyítva — a munkaknltségeket hatvan százalékkal csökkenthetik. A hagyma idei 105 hektáros termőterületét 1980-ig 190 hektárra növelik. Ezenkívül a marhahizlalásban harminc állalmi — kétszáz kilő élősúlytól kezdve a hizlalás befejezéséig — kipróbálták a szárítmányokból készített préselt takarmány etetését. Ennek eredményeként — a tavalyi 0,96 kilogrammal szemben — 1,20 kilogramm átlagos napi súlygyarapodással s jelentős munkainegtakaritássat számolnak. A beruházások keretében a tehenek mélyalmos kötetlen tartású istállózását próbálják azzal a céllal, hogy megállapítsák a jé minőségű istállótrágya termelésének lehetőségét, s a munkatermelékenységet oly módon növeljék, hogy egy-egy gondozóra harminc tehén jusson. Ezenkívül elakarják érni, hogy egy tehénre számítva a beruházási költség ne haladja túl a tízezer koronát. A komplex ésszerűsítő brigádokra jelentős szerep jut a hatodik ötéves tervidőszak feladatainak teljesítésében, a lemaradozó termelési szakaszok problémáinak kiküszöbölésében, valamint a termelés hatékonyságának növelésében. Olyan mozgalom ez, amely a gyakorlatban és az emberek gondolkozásában az átlagosság leküzdésére irányul, minden munkahelyen a politikai és a szakmai elkötelezettség hordozója. A mozgalom keretében a földművesek, a technikusok és a tudósok tapasztalata összpontosul s az emberek közötti kapcsolatok elmélyülnek. Tevékenységük a mezőgazdasági termelés időszerű feladatainak megoldására irányul. A komplex brigádok tevékenységének, valamint ászerusitő programjának fő eredménye az, hogy olyan feladatok megoldására vállalkoznak. amelyek nemcsak a mezőgazdasági üzem, hanem az egész népgazdaság szempontjából fontosak. Erre szintén jó példa a Šarišské Michaíany-i Csehszlovák Szovjet Barátság szövetkezetben — Sedláček mérnök vezetése alatt — a komplex észerüsítő brigád tevékenysége. A brigád 1974-ben alakult és feladatául tűzte k!i a munka olyan formáinak és lehetőségeinek a kihasználását, amelyek újabb költségek nélkül is a szövetkezet fellendüléséhez vezetnek. Célul tűzték ki elsősorban a gabonatermesztés következetes megvalósítását, s ennek keretében a gabonafélék, de legfőképpen a búza hektárhozamának növelését. A gépesítés terén pedig a technológiai vonalak tökéletesítését, s a gépi eszkzök hatékonyabb kihasználását. A gabonatermesztésben elsőrendű feladatnak a talaj nagytáblás rendezését tűzték ki, továbbá a második generációba tartozó gépek jobb kihasználására, csoportos alkalmazására törekednek. A három évre széló feladatot úgy ütemezték be, hogy már ősszel a „blokos“ rendszerű gazdálkodást alkalmazhassák. Ezzel párhuzamban üzemi kísérletek keretében kipróbálják azokat a gabonafajtákat, amelyek az adott körülmények közt lehetővé teszik a kimagasló hozamok elérését. A növénytermesztésben tevékenykedő komplex brigád tagjai az agrotechnikáért, a trágyázásért és a növényvédelemért felelősek. Munkájukat jól végzik. Ennek legjobb bizonyítéka az, hogy a múlt évben a gabonafélék tervezett 3,47 tonna hozama helyett 4,12 tonnát értek el hektáronként. A szövetkezet történetében ez volt a legnagyobb termés. A komplex brigád munkájával jó példát mutatót a kelet-szlovákiai kerületben. A gépesítés terén a betakarítási munkák ésszerű gépesítésére, valamint az újító mozgalom elmélyítésére törekednek. A legnagyobb gondot a burgonya kombájnos betakarítására fordítják. Ezt kétszázhatvan hektáron termesztik, s a betakarítás mindig sok gondot okozott. A figyelmet elsősorban a parcellák kiválasztására és a megfelelő vetésforgó kialaktíására fordították. Tavaly a kiültetett terület hatvanhét százalékán már kombájnnal takarították be a burgonyát. A brigád feladatul tűzte ki, hogy legalább a terület kétharmadán a kombájnos betakarítást alkalmazza, s igy a költséges kézimunkát korlátozza. Míg ugyanis 0,1 tonna burgonya kézi kiszedése 10,20, addig a kombájnos betakarítás csak 2 koronába kerül, s ez lényeges különbség! A brigád tagjai ezenkívül megoldották a vetőmag csávázását is, melyet eddig primitiv eszközökkel, rossz minőségben végeztek. Az újonnan kialakított, adagolóval felszerelt csávázógép nagy segítséget jelent ebben a munkában. A felsoroltakból is látható, hogy a komplex brigádok Kelet-Szlovákiában is a korszerű nagyüzemi mezőgazdasági termelés előmozdítói. Dr. MICHAL ĎURDIAK A komplex ésszerűsítő brigádok kimagasló eredményei
