Szabad Földműves, 1977. január-június (28. évfolyam, 1-25. szám)
1977-02-05 / 5. szám
1977. február 5. SZABAD FÖLDMŰVÉ?, 1Б Vadászok tevékenysége és feladatai Hazánkban a vadászat jogát társaságokba tömörülve gyakorolják. Így tesznek eleget a vadgazdálkodás feladatának ie. A vadásztársaság tehát a vadgazdálkodás és vadászat fontos szervezeti egysége. Az állam a zvolení járás vadászainak 67 880 hektár erdőt, 88 488 hektár szántóföldet és mezőt bocsát rendelkezésre. A vadászterületek megoszlása természetszerűleg a földrajzi adottságokhoz igazodik. Egy-egy vadászterület nagysága háromezer-háromezerötszáz hektár között mozog. A járás területén harmincnégy vadásztársaság működik ezerkétszáznegyven taggal. A vadászvizsgára készülő jelöltek száma százhúsz. A vadászok között szinte minden korosztály megtalálható. A legnagyobb részük harminc-negyven év, de hetvenen felüliek Is vannak. Egy-egy társaság harminc tagbél áll, kevés kivétellel akadnak nagyobb létszámé társaságok is. A legtöbb vadász Zvolenban van, túlsúlyban az ottani Erdészeti és Faipari Főiskola alkalmazottai. A vadgazdálkodás alapvető feltétele a vadállomány kellő pontosságú számbavétele, tehát hogy az állomány nagyságáról, összetételéről, területi elhelyezkedéséről megbízható adatok álljanak rendelkezésünkre. A társaságokra is kötelező tavaszi vadszámlálás a szarvas, nyúl, fogoly, fácán és nem utolsósorban a. vaddisznók számbavételére terjed ki figyelmük. Egy-egy vadászat alkalmával tizenhét-bűsz darab kilövése nem is nagy gsemény. A járás vadászterületének minőségi osztályokba való besorolásáról két fontos tényező döntött: az erdőtípusok csoportja, a mezőgazdasági területek termőhelyi adottsága, melyek jobbára peremes barna talajok, a dombok és a padzolos hegyvidéki tájak. A második fontos tényező a vad tervezett faja és száma. A csülkös vad száz hektár vadászterületre jutó normázott tavaszi törzsállományának létszáma és szaporodási együtthatói a következők: a szarvas 236, őz 2492, nyúl 6024 — második minőségi osztály, fácán 2653 — második minőségi osztály. A vadásztársaságok statisztikai adatszolgáltatásában az utóbbi években már megbízható adatok állnak rendelkezésre. A társaságok területének állománya a szarvas, a nyúl, a fogoly kivételével valamennyi vadfajnál évről-évre több. A számszerű adat nem minden esetben tájékoztat az állomány elegendő vagy elégtelen nagyságáról. A vadsűrűség, vagyis az állomány és a terület viszonya már többet árul el az állományról. Különösen a járások egymás közti összehasonlításánál, vagy az egyes társaságok állományának vizsgálatánál, ahol a vadászterület nagysága zavarja az összehasonlítás eredményét, elengedhetetlen a vadsürűség számbavétele és vizsgálata. A társaságok területének a nagysága egyik évről a másikra csak keveset változik, így a vadsürűség változásának dinamikája azonos irányú és mértékű az állomány változásával. Szlovákiai vadászterületeink nemes vadja a szarvas. Az állomány hatvan százaléka az állami tulajdonban levő vadászterületeken található, de a társasági területek is igen gazdagok. Itt a szarvasok ivararánya nem kedvező, erősen eltolódott a tehenek javára. A múlt évben egy bikára két-három tehén jutott. Ez a tehéntöbblet nemcsak a zsákmány értékében jelent csökkenést, hanem — szerény véleményem szerint í — egyik okozója a túlszaporodásnak és előbb vagy utóbb az állomány romlását eredményezi. A megfelelő ivararány megteremtésével egyben az állomány csökkentésének is legjárhatóbb útja a tehenek nagyobb arányú kilövése. Sajnos, társaságaink ezt az utat nem követik. A zsákmányban egyre növekszik a bikák és erősen csökken a tehenek aránya. Az őz a síkságoktól a hegyekig megtalálható. Mivel a mezőgazdasági területekkel szomszédos ritkás erdőkben különös előszeretettel tartózkodik, sőt néhol az erdőmentes nagyobb kiterjedésű mezőgazdasági területeken is megtelepszik, így a társasági területeken sok található. Bár az őz nagyvadjaink közé tartozik a vadásztársaságok őzállományának csak mintegy negyed része található nagyvadas területeken, háromnegyede apróvadas vidéken van. Érdekes jelenség, hogy őzből a kilövés milyen kevés. Az állomány túlzott védelme, illetőleg erőltetett szaporítása könnyen minőségi romláshoz vezethet. A vaddisznó kedvenc tartózkodási helye a nagykiterjedésü erdők. Szívesen tartózkodik a mezőgazdasági területekkel szomszédos erdők sűrűjében is, ahol a táplálékszerzése nem ütközik nehézségekbe. A legtöbb vaddisznó a plieiovcei erdőségekben tanyázik. Egyetlen vadunk a vaddisznó, amelynek vadászata bizonyos veszélyt rejt magában — bár ez a veszély távolról sem olyan nagy, mint azt a közhiedelem, a vadászkalandok meséi terjesztik. A vérbeli vadásznak élménynek számít. Kártétele miatt kilövése egyre fokozottabb, nagy szaporasága következtében száma mégsem változik. A fenntartható állomány nagyságáról csak a nagyvadas területekről van adatunk. Ezek szerint a társaságok területei még nem érték el a telítettség állapotát. Dúvad jellege miatt elsősorban nem a terület eltartóképessége alapján, hanem a mezőgazdasági érdekek és a vadászszenvedély egybevetésével lehet megállapítani a fenntartható állomány nagyságát. A dámvad és a muflon igén dédelgetett vadja a társaságoknak. Sajnos, járásunkba ezen vadfajt nem telepítették be. A zvoleni járás vadászterületeinek leggyakoribb, legismertebb és leggazdagabb zsákmányt adó vadja a nyúl. A társaságok területének zöme apróvadas, ahol elsősorban a nyúl vadászata a cél. járási viszonylatban a múlt évben alig javult a nyúlsűrűség. Az ok kutatása az érdekelt szakkörök kötelessége. Mi vadászok a tervszerűtlen, lelkiismeretlen és felületesen végzett műtrágyázásra, vegyszerezésre gyanakszunk. J. M. HABROVSKÍ [ * FEGYVI ÉRTÉLÉ N VADÁSZ * , i ШШЯШЯГ DALA Apríly lajos: Völgyek felett hangos torokkal, üzenhet a vadásztülök. Békét kötök az állatokkal, az erdővel kibékülök. jöhet a bükkös karcsú vadja, a lenge-lángos őz-alak, nem puska-dörrenés fogadja, csak egy szelíd „nem bántalak“. Rejtőzve már többé nem állok zsákmánnyal csábító lesen. Márciusi szalonka-párok, suhanjanak szerelmesen. I Völgyben, vadonban, rónaságon a békesség bolyong velem. Csak egy öröm van a világon s ez az öröm fegyvertelen. S a régi őz, ki annyi vérrel pirosított havat, mohát, s reám nézett rémült szemével, a régi őz is megbocsát. A fácántenyésztés helyzete és távlatai Ä zvoleni járás déli részén kedvező természeti és éghajlati adottságok vannak az eredményes fácántenyésztésre. Több évi tanulmányozás, kutatás és kísérletezés után a járási vadászbizottság tagjai — élén az erdészeti főiskola kutatóintézetének dolgozóival — rájöttek arra, hogy a külterjes vadtenyésztés nem vált be. Az időjárás, az agrotechnika és a vegyszerek használata következtében a fácán évi átlagos szaporulata csak két darab. Ez gyönge eredmény. A megváltozott mezőgazdasági termelés következtében a fácán tartózkodási helyén új környezeti feltételek alakultak ki. Kétségtelen: a korszerű földművelés szükségessé tette a nagy táblák kialakítását. Ez és a többi ökológiai változás az apróvadállomány természetes szaporodását korlátozza. A szaporulat alig pótolja a veszteséget, így a sűrűség fenntartása csak esetenként lehetséges. A sportvadászok létszámának növekedése, az export-lehetőségek, valamint a vadászati turisztika fejlődése szükségessé teszi a szárnyas apróvad intenzív tenyésztési eljárásainak alkalmazását, hogy ezáltal pótolni tudjuk a veszteségeket, kielégíthessük a vadászok igényeit. A belterjes szárnyas apróvadtenyésztésre az jellemző, hogy a vadászterületet zárttéri tenyésztelep egészíti ki. A külső vadászterületen a szárnyas vad — adott esetben a fácán — biológiai igényeinek megfelelően — a természetes vadeltartóképesség fokozására törekszünk, védősűtők, csendsresek, vadászerdők és vadföldek kialakításával. A zárttéri tenyésztés a külső terület állománynövelését szolgálja, lehetővé te* szi, hogy évről évre megfelelő számúj csibét bocsáthassunk az egyés területekre, ahol kellő gondozással, de főként takarmányozással — viszonylag kis területen — nagy állománysűrűséget tarthassunk fenn. Az állományt a vadászatra és az élővad befogásra összpontosítjuk. Ezzel a módszerrel, főleg fácánt tenyésztünk. Meg kell Jegyeznemj hogy az intenzív tenyésztés jelentős beruházást igényel, ami azonban rövid idő alatt megtérül. Giertli Istvánj a zvolení járás vadászbizottségának elnökénél tett látogatásom alkalmával megismerkedhettem a jelenlegi helyzettel és a távlati tervekkel. Örömömre szolgált a nagy lelkesedés és tenyésztőt kedv. A távlati fejlesztési tervek ecsetelése azt bizonyította; hogy a jövőben az eddiginél is nagyobb ütemű fejlődéssel számolnak. A múlt év októberében egy tanulmány látott napvilágot, amely harminc oldalon kimerítően foglalkozik a fácántenyésztés kezdeti állapotával (1970-től vadásztársaságonként és 1971-től a hontmaróti fácánossal és fácánfarmmal, melyet a Blatná Hora-i Vadásztársaság kezel, ahonnan négy évvel ezelőtt kerültek ki az első fácáncsibék). A tenyésztelepen Bios keltetőgép áll rendelkezésre, amely a földművesszövetkezet tulajdona. Hét 8-AO-l típusú battériás előnevelőben történik a csibék előnevelésé. A tenyésztői terem tíz helyiségből áll. Egy-egy helyiség tíz négyzetméter területű. Évi átlagban hatezer csibét nevelnek. A battériás előnevelésnek az az előnye, hogy higiénikus tartási feltételeket biztosít. Az ürülék a rácsozaton lehullik, így a fertőzés veszélye minimális. A gyenge csibéket állandó hőmérsékleten lehet tartani, ezért jó az eredmény. Hátránya, hogy üzemelése költséges. A farmon negyven tojó és négy telelő voliér található. Ez idő szerint a mesterséges keltetők és névelők épülete befejezés előtt áll. A farmon a teendőket szakképzett fácánnevelő és egy kisegítő munkaerő végzi. Költés idején egy harmadik személyt is felvesznek, aki segít a munkálatoknál. A rendszeres és szakszerű tenyésztés következtében a múlt évben 7059 volt a kikelt csibék száma, melyeknek egy részét egy hetes korban értékesítették, bizonyos hányadát pedig utánpótlásra használták fel. Ezenkívül az alapállományból eladtak háromszázhúsz tenyésztyúkot és ötszáznyolcvan csibével pótolták a hiányzó mennyiséget. Vérfrissítés céljából Magyarországról kétezer darab fácántojást hozattak be. A tojások mongol típusú fácántyúkoktól származtak. A berakott tojások kilencvenöt százalékából fácán kelt ki, így jó tenyészállomány lett belőlük. A farm hetvenkét hektáron terül el, míg az övezőterület nagysága háromszázhuszonnyolc hektárnyi. A tenyészállomány tavaszon százötvennyolc. A járás területén összesen 7275 hektárt soroltak minőségi osztályba, 1587 fácánból álló normázott tavaszi törzsállománnyal. A járás déli részein élterülő területeken tizenkét vadásztársaság foglalkozik a fácántenyésztéssel. A fácán elszaporodásához és hélyhezkötéséhez a kedvező környezeti feltételek adottak. Jelenleg azonban nem kielégítő az a táplálék-mennyiség és búvóhely amit a mezőgazdasági területeink a fácán számára nyújtanak. Kívánatos lenne a változatos összetételű vadföldek kialakítása különféle mag és bogyótermő cserjék ültetésével, etetők létesítésével, vadbúvók kiképzésével. A_ kezdethez a vadásztársaságok részéről a lelkesedés megvan. J. M. H. El a vadat az útról A vadak által okozott nagyszámú autóbaleset késztette a berni kanton (Svájc) három érdekelt szervét (autóklub, balesetvédelmi és szabadalmi hivatal) a hatásos védekezés megszervezésére. Értékeltek egy megoldási módszert. Ennek lényege, hogy fákra erősített, fényvisszaverő alumínium csíkokkal riasztják el a vadat a kritikus útszakaszokon. Egy kísérleti szakaszon, ahol számos, köztük 5 halálos kimenetelű baleset fordult elő égy év alatt, a védekezés hatására a következő évben zavartalan volt a forgalom. Hosszabb Időközben azonban azt tapasztalták, hogy ismét előfordultak balesetek. Ennek megállapítható oka az volt, hogy az alumínium csíkok fényessége a légköri vegyi hatások következtében csökkent. Ezen időnkénti tisztítással segítettek. (MT) Az egykori vadtartúk sok gondot és bosszúsőgot okoztak a kisparasztoknak. A kukoricaföldeken • madarak megdézsmálták a terményt. Emiatt a károsultak panaszaikkal nem fordulhattak sehová. A vadászatra és a vadállomány tenyésztésére csakis azok tarthattak számot, akiknek tömött pénztárcájuk volt. A vadászterülettel bíró urak a vadászatot saját szórakozásuknak megfelelően irányftolták, a piac hfisigényének figyelembe vétele nélkül. A vadak takarmányozásáról nem gondoskodtak, így az éhező álla tok a parasztok terményét károsították, arról nem is beszélve, hogy menynyi beteg vad hullott el és fertőzést idézett elő. A szegény ember ha éhsége csillapítására vadat ejtett, szigorú büntetést róttak ki rá. A bírósági eljárások között tucatjával állnak ilyen okmányok. Arról tanúskodnak, hogy hány zemnéi embert zártak be vadorzásért. Felszabadulásunk után a zemnéi (szimői) „nyomortanya“ lakói vadászszövetségbe tömörültek és társadalmunknak megfelelően új alapokra he-Régen és ma lyezték a vadászatot. Most, hogy a vadászidény véget ért, szót váltottunk a vadászgazdával és Borka István elvtárssal, a pártszervezet elnökével. — Miután közös lett a falu határa, magunk irányítjuk a vadtenyésztést. Csak úgy tudtunk megfelelő vadállományt létrehozni, hogy szakosítottuk sí vadtenyésztést. Más bánásmódot igényel a nyúl, az őz, a fácán és a fogoly. A Szlovákiai Vadászszövetség zemnéi egyesülete huszanhárom tagot számlál. Valamennyien önképzést, magántanulást folytatnak. Elsősorban szükségesnek tartották a modern vadtenyésztés technikájának megalapozását. A múlt évben — saját erejükből — társadalmi munkával negyvenezer korona értékű, fedett, fűtéssel ellátott fácánneveidét építettek. A vadásztagok odaadó munkával nevelik a kisfácánokat. Az összegyűjtött tojásokat Borka Józsefnél elhelyezett keltetőben keltik. Így a félvad kisfácánok elhullása minimumra csökken. Back László, a hnb titkára még hozzáfűzte. — Vadászaink jól tudnak lőni. Ehhez a gyakorlati tudást maguk építette, aszfaltozott kilövő pályán sajátították el. Módjukban volt az agyaggalamb lövészeten a pontos célt bevenni, sokan mesterlövőkké váltak. A vadtenyésztés nem idénymunka. Az állomány nevelésére, ápolására nap mint nap szükség van. A vízellátás, a lombos védett hely, a téli takarmányozás mind nagy gondot igényel. Szálas takarmány, illetve szemes takarmányok szétosztásával valamennyi vadász foglalkozik. Nem nézik tétlenül azt sem, hogy az elhullott állat az útszélen heverjen. A beteg vagy elhullott állatot elégetik. A vadászrendeletet maradéktalanul betartják. Az őz lövésénél szigorúan figyelembe veszik azok életkorát. Előnybe helyezik a tervezett élővad befogását, amit a járási vadászszövetség meghatározott. A vadászkrónikába ez a mondat is bekerült: „A most hatvan-hetven éves vadászok — akik már gyermekkorukban is hajtők voltak — nem emlékeinek olyan nagy mennyiségű zsákmányra, mint amilyen a múlt évben volt“. Mezei nyálból továbbtenyésztésre hétszázötvenet fogtak és nyolcszázhatvanat lőttek. Nyúllövészetben Szőke József áll az élen, aki hatvan db-ol ejtett el. Ezenkívül a vadászok hálóval százötven fácánt fogtak és nyolcszázat lelőttek. Az éllövők között holtverseny született azért, mert Back László és Borka István egyformán kilencven darab fácánt lőttek. Az egy hektárra előirányzott állami tervet ötszörösére teljesítették, özállományból is száz százalékos eredmény született. Huszonkilencet lőttek, ebből kilencet a közellátás részére eladtak. Az elmondottak arról tanúskodnak, hogy a zemnéi egyszerű emberek jó gazda módjára tenyésztik a vadállományt. Figyelemre méltó eredmény az is, hogy az eladásra került lőtt nyulak súlya kétezerötszáz kilogramm volt Ügyességük igazolja, hogy a társadalmi igényeknek megfelelően szabályozzák a vadak mennyiségét és minőségét. A szervezet fennállása óta semmilyen visszaélés nem történt. ^ A szövetség mögött rejlő sok-sok hasznos munka annak köszönbető, hogy a vezetőség és tagság körében olyan tapasztalt élenjáró kommunisták vannak, akik pártunk XV. kongresszusának határozatait maradéktalanul teljesítik. BÚKOR JÓZSEF
