Szabad Földműves, 1977. január-június (28. évfolyam, 1-25. szám)
1977-02-05 / 5. szám
1977. február 5. SZABAD FÖLDMŰVES TAKAR MANYI PÁRUNK FELADATAT Napjainkban mezőgazdasági üzemeinkre egyre nagyobb feladatok hárulnak az állatállomány fejlesztése, valamint a vágóállatok időterv szerinti értékesítése szempontjából, hiszen ezen múlik a húsipar nyersanyaggal való egyenletes ellátása, s a fogyasztók igényeinek a folyamatos kielégítése. Ez azonban nem ennyire egyszerű, hiszen az állatok táplálásához sok takarmány szükséges. Köztudomású, hogy a sertéshús termelés egyre több iparilag gyártott hizlalótápot igényel, mert csak így érhető él kielégítő súlygyarapodás. Ilyen tápok gyártására mezőgazdasági üzemeink nincsenek berendezkedve. Ezt a feladatot társadalmunkban — szakosított szervezet — a takarmányipar szolgáltatás formájában végzi. Ezen üzemeknek a feladata, hogy ellássák a termelőket az igényelt tápokkal. Horniak Lajos mérnök a Mezőgazdaságellátó és Terményfelvásárló Vállalatok vezérigazgatósága termelési főosztályának a vezetője, arról tájékoztatott, hogy az irányításuk alatt levő takarmányipar az ötödik ötéves tervidőszakban közel háromszázhetvenezer tonnával több tápot szállított Szlovákia mezőgazdaságának mint amennyíre az Irányelvek kötelezték. Ezzel párhuzamosan a minőség Is lényegesen Javult, hiszen a mezőgazdasági üzemek hús-, tej- és tojástermelési eredménye erre a legjobb bizonyíték. Mindamellett, hogy az utóbbi években jelentős sikereket értünk el a gabonatermesztésben, takarékoskodnunk kell, mert nálunk és a világ minden országában egyre fokozódik a gabona iránti igény, tehát gazdaságosan kell felhasználnunk a készletet. Nagyon időszerű téma ez, hiszen mezőgazda- Ságunkban alig két évvel ezelőtt több mint kétszázezer tonna gabonadarát etettek meg az állatokkal, amely semmilyen összetevővel nem lett dúsítva, s ebből nagy kára származott társadalmunknak! TAKARMÁNYIPARUNK FEJLŐDÉSE Szlovákiában a múlt években összesen kilencvennyolc takarmánykeverő üzemelt. Ezekből ötvenkettő korszerű feltételek közt napi tíz tonna tápmennyiséget gyártott, a többi pedig régi malmokban kapott helyet, s napi teljesítménye nem volt számottevő. Meg kell azonban jegyeznem, hogy a tápgyártásban is — lassan bár, de biztosan — utat törnek az ipari módszerek. Az első fecske ebben a tekintetben a kendicei és a brezinyi ipari jellegű termelésre méretezett takarmánykeverő. Ezekben óránként húszhúsz tonna tápot gyártanak. Ezeket követi a Nové Zámky-i járás körzetében épülő takarmánygyár, melyet ez év májusában adnak út üzemelésre. Az említett. Ipari jellegű termelésre méretezett és a kisebb keverők mellett más fontos üzemegységek is léteznek. Liptovský Mikuláš-ban például a vágóhidak csonthulladékait dolgozzák fel mintegy hatezer tonna évi mennyiségben. Az őrlésnél visszamaradó háromezer tonna zsiradékot nyersanyagként átadják a feldolgozó Iparnak, különféle szükségleti cikkek alapanyagaként, a csontlisztet pedig Tisovecre az ásványi kiegészítők gyárába küldik, ahol a tápok nélkülözhetetlen összetevői készülnek. Ezzel szemben korábban a csontliszt szükséglet teljes mennyiségét — nem éppen olcsón '— külföldről kellett behoznunk. Amint látjuk a vezérigazgatóság a rendelkezésre álló lehetőséget kihasználja igyekszik betölteni a hézagokat, feldolgozza más iparágak szerves hulladékát, s felhasználja azl a tápok gyártásában. Mezőgazdaságunk igényei azonban a társadalom szükségleteivel összhangban növekednek. Ennek kapcsán a hatodik ötéves tervidőszakban takarmányiparunknak nem kevesebb mint tizenkétmillió ötszázötvenezer tonna tápmennyiséget kell gyártania, hogy kielégíthesse a mezőgazdaság szükségletét. Az előző ötéves tervidőszak valóságához képest tápokból hárommillió tonna mennyiséggel kell többet előkészíteni egyrészt a régi keverők felújításával, másrészt pedig újabbak üzembehelyezésével. Szlovákiai méretben tehát — a soron levő ötévés tervidőszakban — nyolc korszerű keverőüzemet adnak át és a régebbiekből huszonötöt korszerűsítenek. A FORMÁLIS HELYETT ÖSZTÖNZŐ GARANCIÁT! A mezőgazdasági üzemek és a takarmányipar keretében — a múlt években — az adás-vételi viszony új vonásai jelentkeztek. Elterjedt s az elmúlt évben nagy méreteket öltött a sertéshús termelést fellendítő garancia. Nagyon biztató jel ez. Azt bizonyítja, hogy mind a termelő, mind a tápok szállítója biztos a dolgában, tudja mi a feladata és mire képes. A vezérigazgatóság keverőüzemei Szlovákiában összesen hóromszáznegyvennégy gazdasággal kötöttek garanciális szerződést a vágósertések súlygyarapodására. A szerződésekben a felek egyenlő alapelveket fogadtak él. Az említett mennyiségből azonban százbarmincegy szerződés a hasznosabb, mert meghatározott pénzösszegben szabja meg a garancia feltételeit, a másik formális jellegű vállalás azonban csak általános elvekre támaszkodik. Az utóbbi nem teszi érdekeltté a szerződő feleket a garanciában feltüntetett alapelvek teljesítésében, mert azoknak elmulasztásáért egyik felet sem lehet pénzbeli térítésre kötelezni, míg az előbbinél igen. Űrömmel állapíthatjuk meg, hogy a nyugat-szlovákiai kerület takarmányipara és mezőgazdasága ebben a tekintetben is előbbre van a közép- és a kelet-szlovákiai kerületeknél, hiszen a százhatvanhárom garanciális szerződésből kilencvennyolc, vagyis a többség nem formális, hanem pénzösszeg térítést feltételez, amennyiben egyik vagy a másik fél nem teljesíti a garanciában vállaltakat. Szlovákiában, mezőgazdasági szempontból két jelentős járásunkban a Dunajská Streda-lban (huszonhét gazdaság) s a leviceiben (huszonhat gazdaság) Időben felismerték a garancia társadalmi jelentőségét, s azt a szerződésben is kifejezésre juttatták. Ügy vélik, semmi értelme a formális, általános elveket hangoztató garanciának, mert az senkit nem kötelez. A pénz azonban érdekeltté teszi a feleket. A cél természetesen a termelés fokozása és a költségek csökkentése, s ebben mindig voltak és a jövőben is lészhek úttörők. Szlovákia három területéből huszonegy gazdaság — köztük tizenkilenc szövetkezet — került a múlt évben a sertéshústermelés élvonalába. Köztük hat gazdaság éppen a Dunajská Streda-i járásból való. Ezek nyolcezernél több hízómennyiségnél átlagban és darabonként 0,648 kg-os napi súlygyarapodást értek el és egy kilogramm hústermeléshez csak 3,63 kg tápot használtak. Kis gondossággal ugyanezt más gazdaságokban is elérhették volna, hiszen a tápok minősége azonos volt. ' A közép-szlovákiai kerületben nem minden gazdaságban foglalkoznak nagyüzemi sertéshizlalással, ezért érthető, hogy csak húsz mezőgazdasági üzemmel kötöttek pénzösszeg térítését feltételező garanciális, hetven gazdasággal pedig formális szerződést. Nem megnyugtató persze az, hogy. a számottevő mezőgazdasággal rendelkező kelet-szlovákiai kerületben pénzbeli garanciális szerződést mindössze tizenhárom mezőgazdasági tízemmel kötöttek, s ebből tíz gazdaság a trebišovi járásból való. Formális szerződésre azonban hetvennyolc gazdasággal került sor. A felsoroltakon kívül szlovákiai méretben összesen ötmillió hétszáznyolcvanöt ezer baromfi hizlalására és nyolcszáznegyvenhatezer tyúknál pedig tojástermelésre kötöttek garanciális szerződést, s ezzel átlépték az adás-vételi viszony szokásos keretét, ami biztató. A tapasztalatok azt mutatják, hogy össztársadalmi szempontból a pénzösszegben meghatározott garanciának van jövője, ezért ebben az évben már csak ilyen szerződéseket kötöttek a mezőgazdasági üzemekkel. A termelésben ugyanis nincs helye a semmitmondó formalitásoknak. Több és jobb minőséget csak úgy érhetünk el, ha a feleket érdekeltté tesszük a termelésben, amire még sokáig legjobb eszköz a pénz. Köztudomású, hogy a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium erre az évre átlagosan 0,52 kg-os napi súlygyarapodás elérését Irányozta elő a hízósertéseknél. Ez arra kötelezi a tápok szállítóit és a mezőgazdasági üzemek dolgozóit, hogy olyan feltételeket hozzanak létre, amelyek lehetővé teszik ezen feladatnak a teljesítését. Ezt a célt szolgálja a súlygyarapodásra vonatkozó garancia, ami már eddig Is szép sikereket hozott társadalmunknak. HOKSZA ISTVÁN Növényi kultúráink tápanyagpótlásának fő forrása a DUSLO Vegyipari Vállalat A Halai (vágsellyei) DUSLO n. v., azok közé a vegyipari vállalatok köz6 tartozik, amelyek nélkül ma már szocialista mezőgazdaságunk fejlődésót nem lehet elképzelni. A más gyárakban és a náluk előállított ipari trágyák hatása az utóbbi években a mezőgazdasági kultúrák termesztését magasabb minőségi és mennyiségi fokra emelte. 'ОЭ oo P-J СЛ 03 •03 l>»J A brnoi kiállítási területen az első Idei akció a SALIMA 77 nemzetközi élelmiszeripari kiállítás lesz. Ezt az élelmiszeripari készítményeket, mezőgazdasági termékeket és az élelmiszeripar további fejlesztését elősegítő gépeket felvonultató, egyedülálló nemzetközi bemutatót február 16-t61 23-áig rendezik meg. Bátran elmondhatjuk, hogy létezésének néhány éve alatt a SALIMA világszerte, általánosan elismert és komoly sikert arató nemzetközi rendezvénnyé fejlődött. Eredményességét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy ez évben már vagy 400 hazai és csaknem kétszáz külföldi kiállító cég és vállalat jelentette be részvételét. A kiálltás anyagát képező termékeket, gyártmányokat, gépeket és készítményeket, Igen sok újdonságot hét pavilonban körülbelül negyvenezer négyzetméter területen mutatják b3 az érdeklődő közönségnek. A SALIMA nemzetközi élelmiszeripari kiállítás súlypontját, központi programját ez évben az állattenyésztés képezi. Szemléltető módon akarják a látogatók figyelmét az állattenyésztés problémáira és az állattenyésztési termékek feldolgozására öszpontosítanl. Ennek keretében bővebb Ismereteket szerezhet a közönség a fajtatenyésztésről, a mezőgazdasági őstermelés állattenyésztésfejlesztési Irányzatáról, a hús és feldolgozásának higiéniájáról világviszonylatban. Ugyanezeket e kérdéseket ölelik maid fel a SALIMA 77 keretében megrendezett tudományos-műszaki tapasztalatcserét elősegítő szakmai értekezletek, szimpóziumok, szakágazati tudományos találkozók. Nem állítunk valótlant, ha azt mondjuk, hogy az idei SALIMA 77 nemzetközi élelmiszeripari bemutató nemcsak a mezőgazdasági és élelmiszeripari szakemberek számára, hanem a laikus nagyközönségnek is számos értékes és hasznos ismeretet nyújt majd bemutatva a hazai és a külföldi élelmiszeripar eddig elért eredményeit, és további gyors előrehaladásának lehetőségeit. Azokat a feltételeket, amelyek a lakosság, a dolgozók élelmiszerellátásának még hatékonyabb javítását teszik lehetővé a CSKP XV. kongresszusán kitűzött Irányelvek maradéktalan megvalósítása érdekében. (ben) Szemet gyönyörködtetők az egyes vállalatok kiállított termékei. Képünk a SALIMA tavalyi kiállításán a magyarországi Agroimpex élelmiszeripari külkereskedelmi vállalat pavillonjában készült. (Foto: Obenau) A vállalat múlt évi dolomites ammóniumsalétrom és a kombinált NPK műtrágya gyártási tervét évi összmennyiségben teljesítette. Ez vonatkozik a granulált hugyanyra Is, amelyet trágyázásra, de bizonyos gyártási változatban szarvasmarhák etetésére, Illetve takarmány kiegészítésére használják. Az első negyedévben nem állt ugyan rendelkezésükre kellő menynyiségű földgáz, ami fékezte a termelés rendes menetét, dé a lemaradást a problémák ellenére is behozták. Az áruértékesftési és műszaki szerviz főosztály vezetője, GAŽIK Ondrej szerint a negyedik negyedévben szállítási nehézségekkel küzdött a gyár, de az egyes kerületi szervekkel történő megegyezés alapján vegyipari gyártmányaik egy részét a mezőgazdasági üzemek és a felvásárló vállalatok saját szállító eszközeikkel továbbították rendeltetési helyükre. Ez év elején már megtették a szükséges műszaki intézkedéseket a gyártás folyamatosságára, hiszen a mezőgazdasági üzemek részéről az ipari trágyák, főleg a fejtrágyák iránti érdeklődés legnagyobb mértékben az első félév folyamán nyilvánul meg. Jelenleg a mezőgazdaság részére teljes ütemben folyik a nitrogén tartalmú dolomites ammóniumsalétrom, a kombinált NPK műtrágyák és a granulált hugyany gyártása. Egyidejűleg a bratislavai J. Dimitrov Vegyiművek, nek ammőnlumanyagokat gyártanak és továbbítanak, hogy ez a vállalat növelhesse a szemcsézett kombinált összetételű műtrágyák gyártását. Éppen ezek az anyagok befolyásolják döntő mértékben a gyorsan ható granulált műtrágyák gyártását. A DUSLO n. v. műszaki dolgozói és vezetői az utóbbi időben behatóan foglalkoznak a náluk gyártott műtrágyák minőségének vizsgálatával. Ezzel kapcsolatban a vállalat vezetősége részére minden hónapban kidolgozzák gyártmányaik laboratöriumilag ellenőrzőt minőségének jellemzését és szükség esetén azonnali Intézkedéseket tesznek az előforduló hiányosságok eltávolítására. Elismerik, hogy műtrágyáik minősége nem kielégítő, mivel hajlamosak a göröngyösödésre és összeállásra. Ez a hiányosság a mezőgazdasági üzemeknek nagy gondot és munkát okoz. A vegyipari üzem idén felújított vonalon folytatja majd a salétrom műtrágyák gyártását, minek következtében ez a műtrágyaféleség a jövőben nem állna össze. Ha ezen kívánság a gyártási technológia megváltoztatásával teljesül, úgy országosan náluk gyártanák a legjobb minőségű dolomites esetleg mészköves ammóniumsalétromot. Az ezzel kapcsolatos műszaki munkálatok folyamatban vannak, s remélik, hogy legkésőbb az év második felében a salétromos műtrágyák egy részét már ezen a vonalon gyárthatják. A kombinált NPK műtrágya gyártásának szakaszán megváltoztatták a foszforsav alkalmazásának technológiai módját, ami lehetővé teszi a mezőgazdaság jő minőségű kombinált műtrágyával való ellátását. Az összetételben a növények részére felvehető tápanyag aránya növekedett, s most az NPK 16:16:16-hoz alakult. Az öszszeállás problémája pillanatnyilag még fennáll, de ennek ellenére Is a legjobb kombinált műtrágyát produkálják. Ezt a Központi Mezőgazdasági Ellenőrző és Vizsgáló Intézet anyagvizsgálati eredményei alapján lehet állítani. A különleges technológiával gyártott granulált hugyany minősége nem marad el a világban másként gyártott hugyanyfélék minősége mö gött Az utóbbi két évben a DUSLO n. v. előbb próbaüzemi, de jelenleg már ún. félüzemi módon foglalkozik a cseppfolyós műtrágyák gyártásával. j£z a külföldi irodalomból ismeretes ugyan, de a hazai gyakorlatban a folyékony műtrágyák gyártása vállalatukban kerül először megvalósításra. A szilárd halmazállapotú műtrágyák alkalmazásával járó zsákolás, s a gyárban, a raktárakban és a mezőn az elszőrődással összefüggő veszteség, de az összeállás vagy göröngyösödés veszélye a folyékony halmazállapotú műtrágyák alkalmazásával megszűnik. A folyékony műtrágya, amely DAM —390 kereskedelmi jelzéssel kerül forgalomba, minőségileg legalább olyan jó mint a szilárd halmazállapotú műtrágyák. Sőt az Agrokémiai Technológia Kutatóintézetének vizsgálati eredményei szerint a cseppfolyós műtrágyákkal jobb terméseredményeket értek el, valószínűleg azért, mert a növények részére így könnyebb és tökéletesebb a tápanyag felvétele. A folyékony műtrágyák alkalmazása ökonómiai szempontból a gyár, az elosztó szerv és a mezőgazdaság részére egyaránt előnyös. A folyékony műtrágyák szállításának és tárolásának kérdésével az illetékesek már intenziven foglalkoznak és a kérdést műszaki szempontból megoldottnak lehet tekinteni, beleértve az ilyen műtrágyák mezei alkalmazását is. Például a gottwaldovl járás Podhfevnícko községében már felépítették a folyékony műtrágyák tárolására szolgáló tartályokat és az ottani tapasztalatokat az újonnan épülő agrokémiai vállalatok üzemeiben már érvényesíteni fogják. Ugyancsak érvényesíthetők lesznek azok a tapasztalatok Is, amelyeket a folyékony műtrágyák szállításával, tárolásával és alkalmazásával a SládkovlCovol (Diószegi) Állami Gazdaságban, vagy a Mikulovi Állami Gazdaságban szereztek az Illetékes dolgozók. Tervek szerint idén a folyékony műtrágyából húszezer tonnányi menynyiséget gyártanak. A következő években ezt a menyiséget fokozatosan növelik, karöltve azzal az állami koncepcióval, amely elsődlegesen kiemeli a műszaki feltételek megteremtésének fontosságát a gyártástól kezdődóén egészen a mezőgazdasági üzemekben történő alkalmazásig. A folyékony műtrágyák gyakorlati alkalmazása során nagyon jól beváltak a magyarországi gyártmányú Kertitox gépek, de a jövőben egészen speciális műtrágyázó gépeket is ki kell fejleszteni. Erre főleg azért van szükség, mert előnyösebb lesz a jelenlegieknél jóval nagyobb munkaszélességű és korrózió ellenes alkatrészekkel ellátott gépeket használni. Fontos, hogy ezek a pillanatnyilag még megoldatlan kérdések a gyár, az ellátó vállalat, a mezőgazdasági gyakorlat, valamint a kutatás együttműködésében a lehető leggyorsabban megoldódjanak. Az igazán korszerű termelési módszerek haszna természetesen annál nagyobb, minél gyorsabban sikerül keresztülvinni azok gyakorlati alkalmazását. A növénytermesztési termeléssel szemben támasztott egyre Igényesebb feladatok természetesen megkövetelik, hogy ezeknek megfelelően fokozatosan növekedjék a műtrágyagyártást is. A DUSLO n. v. vezetői úgy vélik, hogy a gyár eleget tud tenni az 1977-es évre rájuk rótt műtrágya-termelési feladatoknak, amelyek eladására már megkötötték a szerződéseket. Persze más kérdés az, hogy az egyes mezőgazdasági üzemekben az eddiginél nagyobb mennyiségű műtrágyát szeretnének alkalmazni. Egyes üzemekben megelégszenek a felvehető tápanyagban hektáronként számított kétszázötven kilogrammal, viszont másutt a háromszáznyolcvan kilogrammot Is kevésnek tartják. A gyárban a helyzet előreláthatólag úgy alakul, hogy az új műtrágyagyártő üzemegységek a jövőben már folyókony műtrágya ipari gyártására készülnek fel a tápanyag-ellátás távlati koncepciójával összhangban. KUCSERA SZILÁRD
