Szabad Földműves, 1977. január-június (28. évfolyam, 1-25. szám)

1977-06-18 / 24. szám

1377. Június 13. SZABAD FÖLDMŰVES. í Az orvos tanácsolja Szaglászavarok Vlfany (Vágfarkasd) községből fur­csa levelet kaptam. András bácsi azt írja, hogy egy Idő óta nem érez sza­got, illetve nem olyan szagot érez, amilyet szeretne. Így a virágot bü­dösnek érzi, a büdöset meg jószagú­­nak. A kérdés annyira érdekes, hogy érdemes kissé részletesebben foglal­kozni vele. Egy régi, feltehetően vándo.r-anek­­dóta szerint, az egyszeri földesúr megdicsérte a szomszédos parasztgaz­da sajáttaposású borát, mondván, hogy igen jó a szaga. — Szaga nagyjóuram a trágyának van. de nem a bornak. Annak az illa­tát tetszik érezni... mondta szelle­mesen a szőlőtaposó és részben iga­za is volt, mert az illat mindig kelle­mes, de a szag nem mindig az. Egyes nyelvjárások — mint a Duna menti is — az illat szót nem is ismerik, és csak jó, meg rossz szagot emleget­nek. Először pár szót a szaglásról: ér­zékszerve az orr. A levegőben a leg­különbözőbb anyagok molekulái le­begnek. Légvételkor bejutnak az orr legfelsőbb kagylójába, amit az érzé­keny szaglóhám bélel. Ebben vannak a szaglóideg érzékeny végkészülékei, amelyek felfogják és az idegek to­vábbviszik az ingert az agyállomány­ba, a szaglóközpontba. Ott érzi a szagot az élőlény. Igen, az állat is, aminek a szaglóérzéke lényegesen tökéletesebb, mint az ember silány szaglása. Egyesek szerint a szagérzés elkopott, eltompult, bármilyen gaz­dag is volt az ősembernél. De jól is van ez így, mert néha olyan szag — akarom mondani illat — orkán hul­lámzik az ember körül, hogy termé­szetes védekezés volt a szagérzés el­­tompulása. Gárdonyit idézem: „A molnár marsot kiáltott a kutyájának és ezt helyesen cselekedte, • mert az esőnek kedves, tiszta illatával az ázott kutya szaga nem versenyezhe­tett“. A szaglás nem elszigetelt érzés. Kialakulásába besegít az ízérzés is, amikor az ételek jellegzetes illata a garaton át a szaglóhámhoz jut. Ha nem jut — mint ezt a náthás tapasz­talja —, elvész az ételeknek még az íze is. Az orrnyálkahártya egyéb in­gerei is zavarhatják a szagérzést, így a szalmiákszesz, vagy savak szú­rós kellemetlen hatása, ami nem* ki­mondottan szagérzés. Ezértis használ­ható a szalmiákszesz-inger az ájult­nak a felélesztésére. Az idős ember ellustult szagérzése igen könnyen kifárad. A kellemetlen szagot éppúgy megszokja, vagy netn érzi, mint a kellemes, megszokott illatot. Ezt a vegyigyárak dolgozói, a gyógyszerekkel és illatszerekkel fog­­lalatoskodók bizonyíthatják legjobban. Vagy azok, akik saját. környezetük­nek' még a jellegzetes szagát sem érzik. Node nem ez a mai mondanivalónk gerince, hanem a válaszadás András bácsinak, aki azt írja: „... hát elve szítheti az ember a szaglóérzékét? Vagy érezhet más szagot, mint ami megvan? Mint amit megszagol?“ Sajnos: igen! Csökkent szaglás, tel­jes szagérzéshiány, és téves szagér­zés is van. Az orrlégzés akadályozott­­sága, az orrnyálkahártya betegsége rendszerint csak átmeneti zavart okoz és meggyógyul. De ha a szaglóhám elsorvad, vagy a szaglóideg, esetleg a szaglóközpont károsodik, akkor a szagtompulás, vagy a teljes kiesés végleges. Téves szagérzés — félresza­­golás — esetén nem a valóságos sza­got érzi meg valaki, hanem vagy olyat, ami egyáltalán nincs, vagy va­lami mást, mint ami van. így érezhet a virágon halszagot, s vanílián sajt, az illatszeren nyershús és a frissen nyúzott bőrön fenyő szagát. Sőt azt mondhatja, hogy a kátrány, az ár­nyékszék és a kocsikenőcs szaga kel­lemes, a rózsa és a kölnivíz illata kellemetlen, a liliom megszagolása pedig fájdalmat okoz. A szaglászavarok tisztázása az orr­­fül-gégeszakorvos, esetleg az ideg­­gyógyász feladata. Nem kétségbeejtő egészségkárosodások ezek, de ha va­lakinél bármelyik jelentkezik, érde­mes szakorvoshoz fordulni velük. Buga doktor slA lív Csupa nagybetűvel írom: SZÁZÉVES В a 1 к 6 Laci bácsi, akinek afféle meghitt kis ünnepséget tartottak Nit­­rában a (nyitracsermányi) Nyugdíja­sok Házában. Ű az intézet legrégibb és legidősebb lakúja. Nemcsak a la­kók jöttek el, de a testületek is; a járási nemzeti bizottság nevében I. jakubfk, a Vnb nevében M. К о 11 á r o v á elnökhelyettes és В. Zakóvá ügyosztályvezető, képvisel­tették magukat a polgári bizottságok és a pionírok is, akik mindannyian meleg szeretettel köszöntötték az ün­nepeltet — aki jó egészségnek ör­vend —, s virágcsokrokkal halmoz­ták el. Másnap mi is felkerestük a jeli» veci (nyitraegerszegi) születésű, ma­gas életkort megélt egykori földmű­vest. Szántóvető apja, nagyapja, déd­apja is ebben a faluban élte a föld­művesek nehéz, keserves sorsát. — Kettős az örömöm — mondotta Laci bácsi. — Az egyik az, hogy a százesztendőt megéltem... Amikor tizenhároméves koromban pozdorjá­­vá zúzott a lovasszekér, s két éven át csúszó-mászó voltam, dehogyis re­méltem az ilyet__Hogyan is gondol­hattam volna arra, egyszer majd mii­­fiók néznek rám a televízión keresz­tül. De még nagyobb az örömöm, hogy így értem meg a száz eszten­dőt, békében és jólétben. Sem felesé­gem, sem családom nem volt az élet­ben, s törődnek velem. Soha ilyen jó dolgom nem volt, mint itt az intézet­ben ... Annak idején el kellett hagy­nom a falumat, mert a föld nem nyújtott kellő megélhetést. Húsz éven át Budapesten dolgoztam, a Váci ut­cán, Cigányné virágkereskedésében, de bizony nem tudtam egy fillért sem félretenni öreg koromra. S lám, most mindenem megvan; jó étel, tisz­taság, nyugalom. S az igazságos rendet, társadal­munkat dicsérte további beszélgeté­sünk során is a százéves Balkó Laci bácsi. —mártonvölgyi— — Szívből gratulálok! Foto: Vlado Taškár, Mojmírovce J 0 NIUS kelte nyugta kelte nyugta 6. p. 6. p. 6. p. 6. p. június 20 Hétfő RAFAEL VALÉRIA 3.46 19.44 7.25 21.47 június 21 Kedd ALAJOS ALO]Z 3.46 19.44 8.29 22.17 június 22 Szerda PAULINA PAULINA 3.47 19.45 9.33 22.45 Június 23 Csütörtök ZOLTÄN SIDŰNIA 3.47 19.45 10.40 23.13 Június 24 Péntek ivAn JÄN 3.47 19.45 11.49 23.42 Június 25 Szombat VILMOS TADEÄŠ 3.48 19.45 12.59 — Június 2B Vasárnap JÄNOS, PÄL ADRIANA 3.48 19.46 14.11 0.14 VÍZSZINTES: 1. Méhlakás. 3. Hazai autómárka. 7. Fo­hász. 10. Sertéslak. 12. Spanyol politi­kai párt. 14. Ha ugyan —• szlová­kul. 15. Mai neve Kérkira, görög szi­get. 17. Japán gyöngyhalásznő. 19. Nem emberi. 21. Afrikai állam névelővel. 23. Oj — több idegen nyelv­ben. 24. Nemes­fém. 26. Angolna németül. 27. Becé­zett női név. 29. .. . France, a Frán­­cia Légiforgalmi Társaság neve. 31. Igekötő. '33. A harangszó egyik hangja. 35. Isme­retlen adakozó névjele. 36. szó, panaszkodás. 38. Jókai regény­alak. 39. Idegen tagadás. 40. Alumí­nium yogyjele. 42. Levegő — latinul. 43.* Asszónvnév végződés. 44. Hegy Budapest mellett. 45'. Munkakerülő 46 A fa része. 47. Időhatározói név­utó. 49. Egyforma magánhangzók. 51. Hamis. 52. Felvett. 54. Fogával szét­morzsol. 56. Patakocska. 57. Üdülő. 59. Föléje. 60. Német torony. 61. Szlo­vák kávé. 62. Állóvíz. 63. Kórea ré­sze. 64; Angol helyeslés. 65. Jószívű teszi. FÜGGŐLEGES: 1. A rejtvény első része. 2. Hangjelző szócska. 4. Tej­termék. 5. Kuckó. 6. Igen — oroszul. 8. Nem tegnap. 9. A rejtvény harma­dik része. 11. Óriáskígyó. 13. Becé­zett nagyszülő. 15. Vegyjele Cl. 16. Rata betűi. 17. Szülő. 18. Ékezettel: kutyafajta. 20. A mélybe. 21. Szovjet repülőgép jelzése. 22. Erna Anna. 25. A rejtvény második része. 28. Zamat. 30. Európai nép. 32. Háziállat. 33. Torbággyal összevont község. 34. Nem fél. 35. Idegen tagadószó. 37. Evői eszköz. 39. Sötétbőrű. 41. Csüng. 43. Az első bárkás. 47. Nagyszülő. 48. Bérházban él, névelővel. 50. Üdülői hely a Velencei-tó mellett. 51. Ci< pészszerszám. 52. jane.... Bronte ismert regénye. 53. Szlovák nyomás. 55. Területmérték. 56. Létezett. 57* Csak — németül. 58. Obégatás. Beküldendő a függőleges 1., 25. é$ 9. számú sorok megfejtése. Illllllil! Ilii BORISZ ZAHOGYER: Miért kukorékol a kakas? Vatamikor nagyon régen az összes állat közül a kakasnak volt a leg­szebb ruhája: sötétkék színben ra­gyogtak a tollal, és telistele voltak szebbnél szebb mintákkal, káprázatos színű csipkékkel. Annál szegényesebb volt a páva tollazata: kurták voltak a tollai, a színük pedig a szürkénél is szürkébb. A páva rettenetesen irigykedett a kakasra. Egy szép napon azután el­ment hozzá, és így szólt: — Kedves barátom, kérlek add köl­csön nekem a ruhádat. Esküvőre va­gyok hivatalos és nagyon szeretnék szépen lelöltöznt. — Micsoda ötlet! — mondta a ka­kas. — KI hallott már olyat, hogy valaki kölcsönadta a tollruháját? — De hiszen visszaadom — erős­­ködött a páva. — Mikor? — Azonnal, mihelyt visszaérek az esküvőről! — Es mikorra érsz vissza? — Az attól tügg, meddig tart az esküvő, lehet, hogy már estére meg­fövök. de lehet, hogy csak éjszaka, sót, az Is meglehet, hogy hajnalig vi­gadunk — De hajnalra feltétlenül vissza­érj ám — mondta a kakas —, mert különben a tyúkok kinevetnek reg­gel. A páva megígérte, hogy legkésőbb hajnalra visszatér, azután magára öl­tötte a kakas ragyogó tollruháját, és elindult az esküvőre. A kakas pedig ottmaradt ruha nélkül, és várta, mi­kor tér vissza a páva. Eljött az este, lement a nap, de a páva nem jött. A kakas jelugrott a kerítésre, és kiáltott kettőt-hármat, de a pávának nem volt se híre, se hamva. „Biztosan jól érzi magát az esküvőn“ — gondolta magában a ka­kas. A tyúkok már nyugovóra tértek, a kakas is elszenderedett. De még ál­mában is a ruháján járt az esze. Olyan sötét éjszaka volt, hogy az orra hegyéig sem látott az ember. „Remélem, a páva nem tévedt el ha­zajelé ebben a sötétben“ — gondolta a kakas, de azért ismét jelugrott a kerítésre, és kukorékolt, kukorékolt, hogy a páva könnyebben visszatalál­jon, de hiába — a pávának nyoma sem volt. Nagyon- nehezen ismét elszunnyadt. Ezúttal azt álmodta, hogy a pávát ha­zatérőben rablók támadták meg, és elrabolták a ragyogó tollruhát. Alig pirkadt, a kakas már isméi talpon volt, de a páva még mindio nem érkezett vissza. Ismét kukoré­kolni kezdett, úgy hívig a pávát. Hiú reményekI A páva az éjszaka leple alatt Indiába szökött a kakas gyönyörű ruhájával, és ott telepedett le. Sok év telt el azóta. A kakasnak lassan új tollai nőttek, de a régi, káprázatos tollruhát máig sem tudta elfeledni. Ezért kukorékol minden éj szaka háromszor: még mindig abban reménykedik, hogy a páva visszahoz­za neki a kölcsönkért ruhát. Gyere velem játszani, zöld erdőbe játszani, fütyülni a madarakkal, kakukkal kiáltani. Kakukk, kakukk, csermely vize hova fut? Kakukk, kakukk, hát a szellő hova fut? Gyere velem játszani, zöld mezőre játszani, ahol árnyékot hullatnak a fűzbokor ágai. Katica száll a kezünkre, katicabogár, pöttyös szárnyát szétterjeszti, vajon hova száll...? DENES GYÖRGY Tíz tehervonatnyí papírhulladékot gyűjtöttek a szlovákiai méretű verseny keretében Károm kerület alapiskoláinak diákjai, összesen kétmilliő korona értékben. Ez mind eszmei, mind népgazdasági szempontból igen nagy jelentőségű, hazafias cselekedet. Ebben a hulladékgyűjtési versenyben igen számottevően hozzá­járultak a nagy siker eléréséhez az iskolák pionírjai. Az országos verseny értékelésére Stúrovoban (Párkányban) került sor, ami nagy megtiszteltetés a számunkra. Mely iskolák szerezték meg az első helyezést? A nyugat-sziovákiai versenyző alapiskolák közül a bratislavai Palacky utcai, Közép-Szlovákiábói a martini, s Kelet-Szlovákiáből a prešovi gyűjtők bizonyultak a legjobbaknak. Ezen kívül nagyon Jó helyezést értek el még a šamoríni (somorjai), a seredi, a 2iar nad Hronom-i és a Liptovský Hrádok-i iskola papírgyűjtői. A helyi és a vendégpionírok kegyelettel adóztak, megkoszorúzva a szovjet hősí halottak temetőjének emlékszobrát. Este nagyon tartalmas, színes, változatos kulturális programot nyújtott a művelődési otthonban a Veiké Lovce-i (nagylóti) énekkar, a bánovi floklórcsoport, a strekoví (kürti) tánccsoport, a salkai (ipolyszalkai) cite­­razenekar, a Nové Zámky-i (érsekújvári) fúvószenekar, a gtúrovoi művé­szeti iskola népi zenekara, s a szovjet katonák énekcsoportja — a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója jegyében. у " Hajtman Kornélia, Štúrovo V Stúrovoi művészeti iskola népi zenekarából néhányan.

Next

/
Thumbnails
Contents