Szabad Földműves, 1977. január-június (28. évfolyam, 1-25. szám)
1977-06-18 / 24. szám
1377. június 18. SZABAD FÖLDMŰVES 7 A húsiparban is elsőrendű feladat a minőség! Az idei terv egyik legigényesebb feladata a vágóállat állomány fokozott növelése. Az előirányzatok alapján a vágóállatok szerződéses eladását 3,7 százalékkal kell növelni a tavalyi évhez viszonyítva. Ezen túlmenően a mezőgazdasági üzemekben az erőfeszítést a vágóhídi nyersárú minőségi javítására kell összpontosítani, mert e téren több hiányosság tapasztalható. A búsipari vállalatok csak megfelelő nyersanyagból képesek a lakosságot a szabványoknak megfelelő, jó minőségű hússal és hústermékekkel ellátni. A hatodik ötéves tervidőszak fő irányelve, a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek minőségének fokozása. Ezért a mezőgazdasági termékek szerződéses felvásárlásának feltételeiről szőlő Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium által kiadott 123/76 számú hirdetmény magában foglalja mindazokat a minőségi követelményeket, melyeket a mezőgazdasági üzemek kötelesek az eladásnál betartani. Annak bizonyítására, hogy ez menynyire érvényesül a gyakorlatban, ellátogattunk a nitrai húsipari üzembe. Ez az üzem Nyugat-Szlovákia legkorszerűbb és legjobban működő üzemelnek egyike. Az üzem jelenlegi helyzetéről, elért eredményeiről és problémáiről részletes felvilágosítást Dr. Polednik igazgatótól, s a műszaki részleg vezetőjétől. Zaťko elvtárstől, továbbá a kereskedelmi osztály vezetőjétől, Dr. Udvaroá elvtárstől kap tunk. Az üzem jó működéséről tanúskodik az a tény is, hogy a múltévi „foghíjas“ nyersanyagellátás okozta nehézségek ellenére a tervezett feladatokat maradéktalanul teljesítették, tőt a tervezettnél 26 millió koronával több értékű készárutöbbletet termeltek, s a munkatermelékenység terén az élenjárók közé sorakoztak. Az üzemben átlagosan kétszáz vágómarhát és 800—ИОО sertést vágnak naponta, azonban a vágott állatoknak csak egyharmadát dolgozzák fel üzemükben. A lakosság hústermékekkel való ellátásában napi átlagban 2,5 vagon készárú, öt tonna konzerv- és nyolc tonna zsírtermékkel részesedned. gyomrü állatokat keN szállítani. A húsipari vállalat vezetői azért is nehezteltek, mert az állatok rendszerint nagyon tisztátalanul kerülnek a vágóhídra. A külső szennyeződés nagy mértékben rontja a bőr minőségéti Ennek következtében az értékesítési lehetőséget is. Pedig a 123/76-os hirdetmény azt is tartalmazza, hogy az állatokat csak tiszta állapotban lehet eladni. Ezek mind olyan fogyatékosságok, amelyeket a termelők könynyen kiküszöbölhetnek, hiszen a jobb minőség kérdése valamennyiünk érdeke. A rugalmasabb ellátás, valamint a jobb minőség érdekében, a közeljövőben a termelők és a húsipari üzemek között kapcsolatot teremtenek. FONTOS TAKARMÄNYIPARI TARTALÉK A HÚSIPARI MELLÉKTERMÉK ÉS HULLADÉK A takarmányfehérje szükséglet terén minden adott lehetőséget ki kell használni az önellátás érdekében. Itt nak bővítése, a piacra hozott készárú minőségének javítása, új és korszerű csomagolási technika alkalmazása, és több félkész áru készítése. Idén, a múlt évhez viszonyítva, a késztermékek választékát kilencvenöt százalékkal akarják bővíteni. Az üzem egyik legsikeresebb terméke a „Nitran“ téli szalámi, amely tavaly a Salimán arany díjat nyert. A vásárlók körében nagyon közkedvelt és keresett cikké vált. E szalámi gyártási technológiáját és receptúráját is itt fejlesztették ki, A közismert magyar téli szalámihoz viszonyítva — melynek érleléséhez több hónap szükséges — e terméknek az előnye, hogy az érlelési időt hat hétre sikerült csökkenteni, s így gyorsabban kerülhet a fogyasztóhoz. Arra a kérdésre, hogy ez a kiváló minőségű szalámi miért tartozik a hiánycikkek közé, Udvaroš elvtárs megjegyezte, hogy „egy jé termékből sok lehet, de elegendő nem“. Egyelőre a „Nitran“ téli szalámit csak a nitrai húsipari üzem gyártja és a kapacitása nem elegendő ahhoz, hogy a piacot a kívánt mértékben ellássa. Annak érdekében, hogy a „Nitranből“ több kerüljön a piacra, Nyugat-Szlovákia több húsipari üzemében is rátérnek gyártására. Ezenkívül az újítási program keretében piacra adnak egy újabb, a Nitranhoz hasonló minőségű tartós szalámit is „Pribina“ néven, amely léA húsüzem bejárata. Levágásra várakozik a „nyersanyag“. A NYERSARU-ELLAtAS ÉS MINŐSÉG FÄJÖ PONT A múlt évhez hasonlóan az üzem Jelenleg Is nyersáru-hlánnyal küzd, s a termelési feladatok teljesítésében az üzemeltetést, a rendszertelen ellátás gátolja. A legnagyobb nehézségeket a vágómarha és a vágóborjú hiánya okozza. Az összhústermelésben a marha- és a sertéshús őtven-ötven százalékos arányban részesedik. Év elejétől dekádonként vágómarhából csak 80—90 százalékos a teljesítés. Ahhoz, hogy az időtervet teljesítsék a marhahús-hiányt fokozott sertéshús termeléssel pótolják, amelynek aránya ennek következtében 60—65 százalékra növekedett. A hízómarha-ellátásban jelentkező nehézség még az utóbbi évek kedvezőtlen időjárási viszonyainak a következménye. A helyzet javítása csakis fokozott takarmánytermesztéssel, az állatok reprodukciós ciklusának felgyorsításával, a megfelelő tartási körülmények megteremtésével és az állatelhullás csökkentésével oldható meg. A vágóhíd! nyersáru minősége iránt érdeklődve sem kaptunk kielégítő választ. Bár a vágóállatok minősége bizonyos mértékben javult — elsősorban az élő súly és a vágási hozam szempontjából —, a hús minőségét még mindig rontja a nagy faggyútartalom — legfőképpen a teheneknél —, valamint a sertéshús zsírral való átszövődése. Aránylag gyakori a vágóállatok túletetése, bér az új hirdetmény értelmében a vágóhídra üres (hal) gazdag tartalék rejlik a húsipari melléktermékek és hulladékok hasznosításában. A fontos tényt napirenden tartja a nitrai húsipari üzem is. A legértékesebb fehérjehulladék a vágóhídi vér. Ezt a saját berendezésükben szárítják, s évente kétszáztíz tonna vérlisztet termelnek, amely a takarmánykeverékek egyik fontos adalékanyaga. Továbbá ésszerűen hasznosítják a vágott állatok bendő és gyomortartalmát, amelyből — teljes üzemeltetetés esetén — 8—10 tonnát is nyernek naponta. Ebből szárítással értékes takarmány készíthető. A vágóhídi selejtezésből 4—8 ezer, a technikai zsiradékból pedig 1500 kilő gyűlik össze naponta. Ezeket megfelelő előkészítés után feldolgozzák. Az üzem egyik legégetőbb problémája, a feldolgozhatatlan állati eredetű hulladék eltávolítása. Egyelőre nincs olyan intézmény, amely erre vállalkozna, s így e kérdés sürgős megoldásra vár, mert az üzem és az egyes munkahelyek higiéniáját veszélyezteti. További nehézséget okozó kérdés a trágya és a trágyalé eltávolítása. A múltban ezt a branci (berencsi) komposztáló üzem hasznosította. Megszűnése után a húsipari üzem — hogy az értékes szerves trágya kárba ne vesszen — a saját költségén a környékbeli mezőgazdasági üzemekbe szállítja. TÖBBET ES JOBBAT NYÜjTANI A FOGYASZTÓNAK A húsipari vállalat újítási programjának fő célja a .termékek választékányegesen kedvezőbb áron kerül forgalomba, mint az előbbi. További új termékük a darált szalonna is, amely kilós, higiénikus csomagolásban kerül piacra. Fokozni akarják továbbá a csomagolt és adagolt készítmények gyártását is. Az első negyedévben, a tavalyi évhez viszonyítva tizenhét százalékkal növelték a csomagolt termékek mennyiségét. A vásárlók érdekében fokozatosan növelik a kimért, kicsontozott és csomagolt hús menynyiségét is. Ezen túlmenően rátérnek a legkorszerűbb csomagolási technológiára és módosítják a csomagolt áru megjelölését is.- A tervezett feladatok teljesítéséhez, a fogyatékosságok leküzdéséhez, valamint a jobb minőség eléréséhez nagy mértékben hozzájárult a dolgozók aktív részvétele a szocialista brigádmozgalomban. jelenleg az özemben tizenhét szocialista brigád működik. Ennek keretében 292 dolgozó kapcsolódott be a munkaversenybe. Két brigád az eredményes és kiváló munkájáért megkapta a bronzérmet. A jó eredmények elérésében és a minőség fokozásában az ifjúsági munkacsoportok is aktívan résztvesznek. Munkaaktivitásukat legjobban az bizonyítja, hogy az ifjú élelmiszeripari dolgozók munkaversenyében az élenjárók közé tartoznak. Ezen túlmenően az üzem dolgozói még tavaly bekapcsolódtak a minőségért folyó verseny új formájába, a „Szaratovi mozgalomba“. E verseny keretében maradéktalanul érvényesítik azt az alapelvet, amely a jobb minőségre, s az elvégzett munka önellenőrzésére irányul. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére az üzem dolgozói politikai öntudatukat azzal akarják bizonyítani, hogy a tervezett évi termelést 5 millió 240 ezer korona értékben túlszárnyalják. Az üzemben kiváló eredményeket érték el az újító mozgalomban is. Ebben a tekintetben az első helyezést érték el. Összesen 61 újítási javaslatot terjesztettek elő, s ezekből 59-et elfogadtak, és 51-et már meg is valósítottak. Ezáltal az üzemben hozzávetőlegesen 653 ezer korona megtakarítást érhetnek ell A szocialista munkaverseny, valamint az újító mozgalom jelentős mértékben hozzájárult a nyersanyagok veszteségmentes és maximális kihasználásához, a termelés célszerű fokozásához és a fogyasztói piac folyamatos ellátásához. KLAMARCSIK MARIÄ, mérnök Látogatás egy sörgyárban HASZNOSÍTJÁK a SÖRGYÁRTÁS MELLÉKTERMÉKEIT Ladislav Mlhok, a košicel sörgyár Igazgatója egy üveg sörrel kínált bennünket. Nagyot kortyoltunk a friss 14 fokos ital-* bői. Fejbólintással nyugtáztuk, hogy ízlik. Miután kiürült az üveg, az igazgató az üzem eredményeiről beszélt. — Sörkészletünk 60 százaléka palackozott, 40 százaléka pedig különböző nagyságú hordókban kerül íorgalomba. Egyébként 8, 10, 11, 12, 14 fokos, világos és barnaszínű söröket gyártunk. Az utóbbi Időben a hazai s a külföldi piacon nagy az ér« deklődés a košicel sörök iránt. Az Igazgató nem titkolja, hogy az elmúlt években tízszeresére növelték a gyártást. A sörgyár hírnevét öregbíti, hogy az utolsó három évben az export 50 százalékkal javult. Tavaly több mint félmillió hektolitert adtak piacra. Jövőre már egymillió hektolitert készítenek. A košiceí sörgyár szemlátomást terjeszkedik. Egymás után épülnek az új munkacsarnokai. Néhány év múlva kétszáz százalékkal növelhetik a termelést. A sörgyár Igazgatójától megtudtuk azt Is, hogy az üzem kétszázhatvan dolgozója négy műszakban több mint 200 ezer üveg sört tölt palackba. Ez országos viszonylatban Is figyelemre méltó eredmény. Miután megkóstoltuk a 12 fokos „Primust“, megkérdeztük az igazgatótól, mitől ilyen jő a košicel sör? — Oj termelést eljárásokat dolgoztunk ki — magyarázta. —« A gyártást eljárás mellett a legfontosabb a tiszta víz előkészítése, szűrése, a víz vastalanítása stb. Megkülönböztetett gondot fordítunk a víz előkészítésére. A másik fontos tényező a maláta érlelése. Laboratóriumban ellenőrizzük a nyersanyagok minőségét, ahol kifejezésre jut szakembereink rátermettsége, szaktudása. A jó munkamódszereknek köszönhetjük, hogy sörünk minősége az utóbbi Időben sokat javult. Termékeinkkel a hazai és a külföldi piacon elismerést szereztünk. Több oklevelet nyertünk különböző élelmiszerbemutatőkon. Megtudtuk tehát, hogy mi a titka a jó sörnek. A gyárigazgató azt is elmondotta, hogy nagyon fontos továbbá a sör raktározása Is, mégpedig tiszta, hűvös, lehetőleg hét fokos hőmérsékletű pincében. Ezzel megakadályozható a sör Idő előtti romlása. Gyakran előfordul ugyanis, hogy az üzletesek szakszerűtlenül raktározzák a sört, miáltal az megromlik, s ilyenkor a fogyasztók rendszerint a sörgyárat szidják. Most már csak arra vagyunk kíváncsiak, hogy ml történik a visszamaradt hulladékanyagokkal. Kérdésünkre Vladimír Uchitíl elvtárs, a sörgyár kereskedelmi osztályának vezetője válaszolt. — A visszamaradt hulladékanyagokat, vagyis a malátát és az élesztőt a mezőgazdasági üzemekbe szállítjuk. Ezt a gazdaságok takarmányok ízesítésére használják. A Járási mezőgazdasági igazgatóságtól megkapjuk a megrendelést, és annak alapján szállítjuk az üzemeknek. Évente tizennyolcezer tonna malátát és kétezer hektoliter folyékony „kovászt“ értékesítünk. Egy mázsa malátát nyolc koronáért, egy hektoliter „kovászt“ pedig 5,20 koronáért adunk az üzemeknek. Az Igazság az, hogy a maláta lránt nagyobb az érdeklődés, mint a folyékony kovász iránt. Erre az évre {megrendelés szerint) növeljük a maláta készítését és annak értékesítését, ugyanakkor csökkentjük a folyékony kovász készítését. Azt semmi esetre sem engedhetjük meg, hogy a hulladékanyagok tönkremenjenek. Főleg a szarvasmarhák etetésében van nagy jelentősége a malátának és a sörgyári kovásznak. A malátával dúsított, és a söripari kovásszal ízesített takarmányt szívesen fogyasztják az állatok. Konkrét példáért a Valalikyt Állami Gazdaságba látogattunk el, ahol megtudtuk, hogy naponta 60 mázsa malátát vásárolnak a košicel sörgyártól. A malátával dúsított és kovásszal ízesített takarmánytól jól tejelnek a tehenek. Tavaly például 3291 literes fejési átlagot értek el. Egyébként jól hasznosítják a sörgyártás melléktermékeit a bídovcei, buzicai és a Višné Klatov-i szövetkezetekben is. Kár, hogy a sörgyártól távoleső gazdaságok nem hasznosíthatják. Pedig amióta a královcel szövetkezetben rendszeresen vásárolják a malátát, azóta (vagyis egy év alatt) 395 literrel javult a tehenenkénti tejhasznosság. A Nižná Myška-i szövetkezetben tehenenként egy év alatt 505 literrel növelték a tejátlagot. Reméljük, hogy a Jml hathatós segítségével a járás valamennyi gazdaságában megismerkednek a košiceí sörgyár hulladékanyagai hasznosításának lehetőségeivel. Illés Bertalan Öntözési híradó Ahol a lehetőségek megengedik, az elkövetkező héten lesz az utolsó alkalom a búza öntözésére, mert a legjobb hozamhatést a virágzás és a magképződés kezdetén lehet elérni. A következő három héten növényeink a kelet-szlovákiai síkságon kfvül 30 mm-es öntözést igényelnek. Vízhiányban szenved a tavaszi árpa is. Az öntözéssel azonban elővigyázatosnak kell lenni. Csak kisebb adagot szabad kiöntözni, mert a sűrű növény megdőlhet. Az évelő takarmány és a cukorrépa igényli a legtöbb vizet, Nyugat-Szlovákia területén jelenleg a lucernának 40 mm-es beöntözésre van szüksége, amennyiben az utóbbi kát hétben nem öntözték. Különben képtelen a második kaszálás nyújtására. A cukorrépa beéri a 25—30 mm-es vízadaggal is. Nagyon jé ha öntözni tudjuk a korai burgonyát is. Június második felén sorra kerOI a kukorica öntözése is. A talaj vízkészletének csökkenése az utóbbi három hétben (mm) Csapadék május 16 — június 5 között S m л 8 to lucerna cukorrépa korai burgonya kukorica | Ivanka pri Dunaji 20,3 35 42 34 34 19 Gabčlkovo 2,2 40 50 44 32 25 Králové pri Šanci 10,0 40 50 44 36 23 Žiharec 3,3 40 50 50 40 30 Hurbanovo 22,8 39 49 40 34 24 Nitra 3,4 40 50 50 40 30 Lučenec 14,0 40 43 30 24 18 Rimavská Sobota 15,9 35 40 31 20 15 Košice 10,5 35 40 30 19 15 Moldava n/Bodvou 49.6 — — — Trebišov 18,8 35 40 31 20 18 Ing. OTO BREŽN? CSc.
