Szabad Földműves, 1977. január-június (28. évfolyam, 1-25. szám)
1977-06-11 / 23. szám
14 SZABAD FÖLDMŰVES 1977. fflntu* íí. tette, hogy náluk • «elejt tojás nem okoz különösebb gondot. Elsősorban azért, mart a selejt az összes tojásnak mindössze négy százalékát képezi! Ennek azonban közel kétharmadát helyben közélelmezési célokra haladéktalanul értékesítik, a fennmaradó mennyiséget pedig — természetesen jutányos áron — a Koltai Efsz vásárolja meg, s azt takarmánypótlóként hasznosítja a sertéstenyészetben. Ez is arra hagy következtetni, hogy ez a baromfitenyésztő nagyvállalat példásan teljesíti küldetését és jövedelmének tervszerű növelésével megteremteni további fejlesztésének anyagi előfeltételeit is. ÜJ TELEP, Ül TERMELÉSI ÄGAZAT Eredetileg ez a baromfitenyésztő nagyvállalat csak jércenevelésre és tnjástermelésre specializálódott. Az anyagi, vagyis gazdasági helyzetének kedvező irányó alakulása azonban arra ösztönözte a vezető szerveket, hogy új termelési ágazatot létesítsenek. Az ehhez vezető út egy százezer férőhelyes, korszerű jércenevelő telep építésével kezdődött 1975-ben, amely 18 millió 877 ezer korona beruházást igényelt. S mivel ennek a telepnek az építése a múlt esztendő folyamán befejeződött, lehetővé vált az elavult jércenevelő telep átalakítása brojler csirkék részére. Ez év elején, tehát régi épületekben, de korszerű módszerekkel új termelési ágazat létesült: brojler-csirke nevelés és hizlalás. A baromfitenyésztő vállalatnak tehát jelenleg három hatalmas és korszerű telepe van: a batériás rendszerű százezres jércenevelő; a 180 ezer tojót tartó tojástermelő telep és a ketreces tartásrendszerfi brojler telep, amely kilencvenezer csirkének nyújt megfelelő szállást. Bár a brojler-csirke, illetve a pecsenye baromfi tenyésztésében még saját tapasztalataik nincsenek, ennek ellenére úgy vélekednek, hogy ez a termelési ágazat is rövid időn belül jó jövedelemforrásnak bizonyul. E- gyébként erre hagy következtetni az idei termelési tervük is, amely a harmincegymillió tojás mellett hétszáz tonna baromfihús értékesítését irányozza elő. A termelési eredmények, valamint a termelés bővítésére és fejlesztésére tett hatékony intézkedések arra hagynak következtetni, hogy a Nové Zámky-i járás Baromfitenyésztő Uzemközi Vállalata becsülettel teljesíti a hatodik ötéves tervidőszakra előirányzott feladatait. Vagv Teréz Foto: P. Matis Egy üzemközi vállalat kimagasló sikerei Köztudott, hogy mindjobban előtérbe kerül az ésszerű táplálkozás kérdése, ami elsősorban az állati eredetű fehérjék részarányának további növelését sürgeti. A lakosság növekvő igényeinek kielégítésében természetesen komoly feladat hárul a baromfitenyésztő, tojás- és hústermelő üzemekre, valamint az üzemközi vállalatokra. A közelmúltban meglátogattuk a Dvory nad Žitavou-i Baromfitenyésztő Üzemközi Vállalatot, amit tíz évvel ezelőtt ötvenkét szövetkezet, egy állami gazdaság, valamint a Mezőgazdasági Felvásárló- és Ellátó Vállalat alapított. Arra a kérdésre kerestünk választ, hogy ez a korszerű termelő komplexummal rendelkező vállalat hogyan teljesíti feladatait és hogyan járul hozzá a közélelmezés igényes feladatainak megoldásához?! KIVÁLÓ EREDMÉNYEK Az eltelt tíz év alatt sokat fejlődött ez a baromfitenyésztő vállalat. A legjobb termelési eredményeket azonban a múlt esztendőben érte el. A tervfeladatait hiánytalanul teljesítette, Több mint huszonkétmillió tojást értékesített, vagyis a tojástermelés tervét 100,2 százalékra teljesítette. A vállalat vezetői és a baromfi gondozásával megbízott dolgozók becsületes helytállását — a termelési terv túlteljesítése mellett — az is bizonyítja. hogy a takarmányfogyasztás 3,8 százalékkal kevesebb volt a tervezettnél, vagyis egy darab 84,4 gramm átlagsúlyú tojást 160 gramm takarmánytáppa) termeltek ki és minden tojáson megtakarítottak 8,2 gramm tápot. A tojástermelés tervének zavartalan teljesítése főleg a tojóállomány tervszerű felújításával magyarázható. Nem tűrték és nem etették feleslegesen a kiöregedett tyúkokat. Azokat, amelyek nem feleltek meg a nagyüzemi intenzív tojástermelés követelményeinek, haladéktalanul kiselejtezték. A tojókat általában négyszázötven napig tartják, mely idő alatt egyegy tojó közel kétszázkilencvenhat tojást termel. A tojóállomány rugalmas felújítása egyben arra is utal, hogy az utánpótlás, vagyis a jércenevelés üteme ossz hangban van a szükségletekkel. Nem kétséges, hogy a jércenevelés színvn nalának emelkedéséhez — éppen úgy mint a vállalati tervfeladatok teljesí téséhez — nagymértékben hozzájárult a szocialista munkaverseny, melynek keretében az ezüstéremért versenyző szocialista munkabrigádok mutatnak példát. A jércenevelésben a dubníky telepen dolgozó húsztagű brigád jeleskedett, amely az elhullási veszteséget 0.8 százalékra csökkentette, s így elérte azt, hogy a gondjaira bízott jércék majdnem mindegyike — az álló mányfőrgó ütemterve szerint — a tojóállományba került. A brigádnak dicséretére válik persze az is, hogy ezt a jó eredményt nem takarmánypocsékolással, hanem a takarékossági követelmények következetes betartásával érte el. Ez a brigád tehát joggal nyerte el a vállalat versenyzászlaját. A tyúkok tervszerű szelektálása, vagyis az állomány rugalmas felújítása tette lehetővé, hogy a baromfitenyésztő vállalat a hústermelési tervét 5,8 százalékkal túllejesitette. A Dvory nad Žitavou-i Baromfitenyésztő Üzemközi Vállalat a múlt évben jól gazdálkodott. Jövedelmét — az összes lehetőségeket kihasználva — gyarapította. Egyebek mellett a tyúktrágya is jó jövedelemforrásnak bizonyult. Főleg azért, mert azt nem természetes állapotban, hanem szárítva, mint fehérjedús, jó minőségű takarmányt értékesítették. S nem is keveset. Harminckét vagonnal! Természetes, hogy a példás kezdeményező készségről tanúskodó — és jövedelemgyarapitó intézkedésükkel hozzájárultak a Nové Zámky-i járás mezőgazdasági üzemei takarmánygondjainak enyhítéséhez is. Az országos felmérések arra utalnak, hogy a tojástermelő vállalatoknak sok káruk származik a selejt tojásokból, mivel azok nagyobbik hányada megromlik. Népgazdasági szempontból az említett kár szinte felmérhetetlen. Beavatott szakemberek állítása szerint, ha a tojástermelő üzemek megoldanák az összes selejt tojás értékesítését, vagyis egy szakosított szárító üzem feldolgozná, rengeteg fehérjét nyernénk a takarmánykeverékek tápértékének gazdagításához. A Dvory nad Žitavou-i Baromfitenyésztő Üzemközi Vállalatban — kiindulva az említett következtetésekből — a selejt tojás sorsa felől is érdeklődtünk. Imrich Sabo igazgató és Szabó László igazgatóhelvettes — nagy meglepetésünkre — kijeién-A TU&0MÁMY CA A HtGTRÄGYA HATÄSOSSÄGA A nagyobb sertés- és szarvasmarha-telepeken egyre több folyékony trágya termelődik. A legolcsóbb és legegyszerűbb eljárás e hígtrágya kiöntözése. A legtöbb állattartó telep közelében van ts olyan terület, amelyre a hígtrágya kijuttatható, de ezek mérete gyakran korlátozott. Általában két szélsőséges eset között kell valahol a gyakorlatban hasznosítható megoldást keresni. E két szélsőség: 1. nagy mennyiségű trágyát keli kis területen „elemészteni ; 2. a termény növekedési és tápanyagigényeinek megfelelően a trágyát nagyobb területre kell kijuttatni. Az elemésztésre vonatkozóan viszonylag kevés még az adat. Nemrégiben állítottak össze erre néhány Irányelvet: 1. Nem szabad kijuttatni trágyát vízzel telített talajra, vagy ha a talaj hőmérséklete 4—5 °C alatt van — vagyis biztosítani kell a trágyalé talajbajuttatását. Ez azt is jelenti, hogy télen az eljárás nem alkalmazható. 2. A kijuttatható mennyiséget a csapadék függvényében kell megállapítani. Esősebb vidéken kevesebb, szárazabb viszonyok között többet lehet kladagolni. 3. Ne adagoljunk több tápanyagot, mint amennyit a növény egy évi vegetációban fel tud használml (T. H.) AUTOMATIKUS ELLÉSJELZŰ BERENDEZÉS Angliában automatikus ellésjelző berendezést szerkesztettek. A készüléket az anyakoca óljának falán helyezik el. Mihelyt az első malac megérinti a berendezést, a relé továbbítja a jelt az ellenőrző asztalhoz, amelyen figyelmeztető fény gyullad ki és búgás hallatszik. A készülék előnye, hogy az állatgondozónak nem kell időt vesztegetnie az anyakoca megfigyelésére, más munkát Is végezhet. A malacok elhullása Is kisebb. A berendezést egy év alatt 200 anyakocánáll próbálták ki. Az elhulllás négy százalékkal csökkent. A készülék három modelljét dolgozták ki: hordozható készülék egy kutrica megfigyelésére; hordozható vagy stabil készülék, amellyel húsz kutrlcában ellenőrizhető az ellés; stabil berendezés, amellyel száz kutrica ellenőrzése oldható meg. tM. T.j Foto; —blm — Eredményes juhtenyésztés Szlovákia juhtenyésztése fejlesztésének irányelvei értelmetlen a Nyugatszlovákiai kerület juhtenyésztői is hozzáfogtak az anyajuhok idényen kívüli pároztatásához. Ezzel azt a célt akarják elérni, hogy az anyajuhok két év alatt háromszor elljenek. A kísérleti pároztatást két helyen, mégpedig a Holíči „MOV1S“ nemzeti vállalatban és a Rohovcei (szarvai) Állami Gazdaságban próbálták ki. Stanislav Buiko mérnököt, a Rohovcei Állami Gazdaság főállattenyésztőjét arra kértük, hogy tájékoztasson bennünket az anyajuhok idényen kívüli pároztatásának eredményeiről, valamint a juhtenyésztés helyzetéről, feladatairól és távlatairól. AZ ANYAJUHOK IDÉNYEN KÍVÜLI PAROZTATASA Még elöljáróban szeretném megjegyezni azt, hogy az állami gazdaság kevés állandó réttel, legelővel rendelkezik. Ennek ellenére kedvező juhtenyésztési eredményeket érlek el, ami azt bizonyítja, hogy terímés takarmányokkal is lehet intenzív juhtenyésztést folytatni. A kísérlet — két év alatt elérni három ellést — még az 1973-as évben kezdődött. A fő célkitűzés kezdetben a bárányelválasztás növelése, a későbbiek folytán pedig a jobb termelőképességű utódok felnevelése volt. Az anyajuhok első pároztatása — háromszáz darab esetében — júliusban történt. Mivel akkoriban idősebb juhtenyésztők dolgoztak, nem volt biztosított az elsődleges nyilvántartás. A pároztatásra hat — ötven százalékos aszkániai merinő vérarányú — kost használtak. A háromszáz anyajuh közül huszonnégy nem termékenyült meg. Összesen kétszázhetvenkét bárány született. A felnevelés során állítólag egy bárány sem pusztult ell Továbbtenyésztésre hatvankilenc növendékjerkét választottak ki, a többi bárány a hizlaldába került. Négyhónapos báránynevelési időszak után a második pároztatásra — szintén háromszáz anyajuh esetében és, ugyanazon kosok igénybevételéval — 1974 májusában és júniusában került sor, de már előre kidolgozott pároztatási terv alapján. Az anyajuhok közűi tizenhat „üres“ maradt, kettőt pedig kiselejteztek, összesen háromszáznegyven bárány született, melyek közül húsz darab elpusztult. Száz anyajuhra számítva százhét bárányt választottak el! Továbbtenyésztésre — ismert eredettel — száztizenhárom növendékjerkét hagytak, a többi bárány ismét a hizlaldába került. A harmadik pároztatási időszakra, — amely két részben történt — az anyajuhok számát négyszázra növelték, s két állományt alakítottak ki. Az első állatcsoport esetében a pároztatás 1975 márciusában és áprilisában történt, szintén hat kos igénybevételével. Mivel idényen kívüli pároztatásról volt szó, az anyajuhok takarmányadagjál 0,40 kilogramm abraktakarmánnyal egészítették ki és meghosszabbították a világítási időszakot. A második állatcsoportnál a pároztatás az áprilisi és a májusi hónapokban történt. Összegezve a négyszáz anyajuhból hetvennégy (!) nem termékenyült meg, s háromszázhatvanöt bárány született, melyek közül csak két darab hullott el. Továbbtenyésztésre száznegyvennyölc növendékjerkét választottak ki. Az említettekből arra következtethetünk, hogy a Rohovcei Állami Gazdaságban figyelemreméltó eredményeket értek el az anyajuhok idényen kívüli pároztatásával, úgyszólván biológiai beavalkozás nélkül, hiszen az ivarzás-szinkronilázásra nem használtak semmiféle hormonkészítményt. A kísérlet eredményeit röviden a következőképpen foglalhatjuk össze: az állami gazdaság az egyik oldalon két év alatt — a hagyományos nevelési és tartási módszerrel szemben — több mint kétszázötven báránnyal nyert többet, a másik oldalon pedig idényen kívüli időszakban pecsenyebáránynyal látta el a piacot. juhtenyésztési eredmények, célkitűzések Tavaly az állami gazdaságban már harmadízben hizlalták a bárányokat. Nyolcszázötvenkilenc pecsenyebárányt értékesítettek, átlagosan 37,8 kilogramm élősúlyban. Egy kilogramm bárányhúst 14 korona 71 fillérért értékesítettek. A hizlalás régi kukoricaszárítókban — provizórikus körülmények között — történik. Az idén előreláthatólag nyolcszáz bárányt hizlalnak, de ez lesz egyben az utolsó év. A főállattenyésztő elmondotta, hogy nem annyira rentábilis a bárányhizlalás, mint gondolták. Tavaly összesen 3,7 tonna gyapjút értékesítettek, 380 ezer korona értékben. A finomgyapjas merinő anyajuhok 5,2, az Észak-kaukázusiak pedig — tizenkéthónapos nyírási időszakra átszámítva — 8,89 kilogramm gyapjút termeltek. Az első minőségi osztályba a gyapjú negyvenhat százaléka került! Az állami gazdaságban egyébként hatszázötven anyajuhot tartanak. Ebből mintegy ötszázötven hazai finomgyapjas merinő, a többi pedig Északkaukázusi merinó. Ez plóbbi fajta egyedei gyors növekedési eréllyel, jó izomzattal és nagy gyafijűtermeléssel rendelkeznek. Nyolc hónap elteltével nyírhatók, s hét centiméter hosszú „bundát“ adnak. Egy állománynál — százötven anyajuh esetében — románoví fajtájú kosokat használnak. Az utódok kiváló szaporasággal rendelkeznek, melyeket ile de francé vagy berrichonne du eher fajtákkal kereszteznek. E keresztezésből az idén lesznek az első leszármazottak, melyekből mintegy ötven-hatvan egyedet választanak ki továbbtenyésztésre. A jövőben kétszáz-háromszázra gyarapítják az Észak-kaukázusi merinó anyajuhok számát, mégpedig úgy, hogy a hazai finomgyapjas merinó anyajuhokat Észak-kaukázusi kosokkal pároztatják. A végterméknél az utóbbi fajta véraránya huszonöt-ötven százalék lesz. Az állományfejlesztés mellett számolnak a tenyészkosok vásárokon történő eladásával is. A jövőben a gyapjú- és hústermelés, valamint a tenyészanyag termelése fog dominálni. Előreláthatólag az anyajuhok számát hétszázötvenre gyarapítják, s három — gazdasági udvaronként egy-egy — nyájat alakítanak ki. A juhokkal — amint már említettem — hagyományos takarmányokat etetnek, így lucernaszénát, silótakarmányt, abrakkeveréket vagy darát. Legeltetésükre csak a különféle keverékek, a kukorica, a repce, a takarmány- és cukorrépa, valamint a gabonafélék betakarítása után nyílik lehetőség. Reméljük, hogy a Rohovcei Állami Gazdaság juhtenyészlői az idén is minden tőlük telhetőt elkövetnek a juhtenyésztés fejlesztése és a tervezett feladatok maradéktalan teljesítése érdekében! BARA LÄSZLÖ
