Szabad Földműves, 1977. január-június (28. évfolyam, 1-25. szám)

1977-06-11 / 23. szám

Tudatosan a célkitűzésekért

Napjainkban a kisállattenyésztők tevékenysége kedvezően alakul. Százával, ezrével vannak kisállattenyésztök, akik a munka korszerűsítésén dolgoznak és teljes sikerrel. Kis állattenyésztésünk ma már ott tart, hogy a tenyésztők egyre inkább hozzájuthatnak a jől tojó tyúkok, a gyorsan növő pecsenyebaromfi naposcsibéihez, a nagyhasznú nyúlfajtákhoz, a kisállatenyésztés eszközeihez, s természetesen a táphoz is.

Ezek mind örömteli tények, mert minden lépés közelebb vissz bennünket a korszerűbb gazdaságosabb kisállattenyész téshez, s ez egyaránt haszno a kisállattenyésztőnek és > népgazdaságnak is.

Ezúttal a Dun. Streda-i ki állattenyésztők tevékenysége keresztül egy olyan szervezi tét mutatunk be, melynek té rekvése a vázolt célok érdeké ben történik. A nagy hagyomá nyokkal rendelkező szervezel tevékenységéről Simon János a szervezet elnöke tájékozta tott bennünket, aki egyúttal a Szlovákiai Kisállattenyésztők Járási Bizottságának az elnöki is.

— Szervezetünk taglétszáma Jelenleg 86 személy, s örvendetes, hogy közöttük szépszám mai megtalálhatók a fiatalok is. Jelenleg Is hat fiatal jelentkezőnk van. A létszámnál természetesen figyelembe kell venni a városfejlesztéssel kapcsolatos problémákat — ugyan-is városunkban nagyon sok család költözött tömbösített lakónegyedekbe. Ennek kapcsán is örömteli az a tény, hogy közülük sokan u fenti probléma ellenére továbbra résztvesznek szervezetünk munkájában azzal a különbséggel, hogy eredményesen áttértek a dísz madarak tenyésztésére. Diszmadártenyésztőink közül feltétlenül ki kell emelnem Holocsi László, Stellar András, Képesi István és Horváth Róbert nevét.

A díszmadártenyésztést bár gazdaságilag nem nevezhetjük produktívnak, de közvetett mő dón a kisállattenyésztés szempontjából mégis hasznos. U- gyanis alapot teremt arra, hogy a fiatal családtagok Is bekapcsolódjanak a tenyésztői munkába, elsajátítsák a „mesterfogásokat“ s máris biztosított az utánpótlás, valamint a kisállattenyésztéshez való helyes viszony kialakulása.

Ezt a célt szolgálta egyébként az a propagáciős kiállításunk is, melyet a NOS^F 60. évfordulója tiszteletére rendeztünk április 30-án és május 1-én. A kiállításon 54 kisállattenyésztő vett részt, zömmel egyesületünkből, de szépszámmnl jelentkeztek a tárás, sőt

A szervezet elnöke, Simon János.

a szomszédos járások kisállat tenyésztői is. Sikeres rendezvé nyűnkön résztvettek a soproni kisállattenyésztők is, akik ba ráti kapcsolatot tartanak járási szervezetünkkel. Az akciót kb. 2000 látogató tekintette meg, s valamennyiüknek az érdeklődését kielégítették az kiállított apróállatok: nyulak, galambok, díszmadarak stb.

Különben szervezetünkön beiül a nyúltenyésztés dominál. Az élenjáró nyúltenyésztők közt van Bán Sándor, Sidó Ferenc, Nagyvendéghy János és Zátory István, akik mindenekelőtt a fajtatiszta tenyésztést, a fajták feljavítását és nemesítését, a szigorú tenyészkiválasztást, valamint az életkörülmények állandó javítását tartják szemelőtt. Fajtatiszta törzskönyvezett állományunkra elsősorban az új-zélandi fehér, a nagy csincsilla, a kaliforniai nyulak a jellemzőek. Állandó kapcsolatot tartunk a hazai kisállattenyésztőkkel, a tenyészállatok állandó frissítése céljából.

Szólnom kell baromfitenyésztőink eredményes munkájáról is, akik haszonállataik kiválasztásánál elsősorban a termelőképességre (tojás, hús) vannak figyelemmel, s ügyelnek

természetesen a fajtatisztaságra Is. Teljes mértékben sikerült felszámolnunk a régi ba romfiudvarok jellemző vonását: ahány tyúk, annyiféle színű, küllemű ... A tenyésztett fajták közül legelterjedtebb a hemsír, a rodejlend, a plimut stb. A naposcsibéket járásunk egyre sűrűbb keltetöhálózata biztosítja. Baromfitenyésztőink közül elsősorban Szabó Istvánt •; nyugalmazott gyógyszerész | -melném ki.

Szervezetünk tagsága egyéb haszonállatok tenyésztésével is 'oglakozik, s közülük mindenekelőtt a galambtenyésztőket emelném ki. Városunkban ennek a haszonállatnak a tenyésztése rendelkezik egyéb ként a legnagyobb hagyományokkal. Legeredményesebb te nyésztői munkát Csiba Béla, ifj. Horváth Sándor és id. Horváth Sándor folytat. Állományuk a következő fajtákból te vődik össze: angolbegvesek

(óriás- és törpefajták), morvastrasszerék, amerikai kingek stb.

A szervezet elnöke a továbbiakban még elmondotta, hogy állandósították a tagság szakmai képzését a szakirodalom felhasználásával és tanulmányi kirándulások szervezésével. Természetesen — a sikerek ellenére — ebben a szervezetben is akadnak tagok, akik mindenáron igyekeznek kikerülni a szervezeti munkát, passzivitásukkal negatívan befolyásolják az eredményesebb munkaforma kialakulását.

Befejezésül talán még any nyit, hogy a Dun. Streda-i kisállattenyésztők tevékenységén keresztül egy olyan szervezetet ismertünk meg, ahol a tagság tudatosan úgy szaporítju álla tait, hogy azok nemzedékről nemzedékre tökéletesednek, s úgy kívánják elérni célkitűzé süket, legyen az gazdasági, vagy csupán sportjellegű.

Csiba László

L flintát tyúkok Szabó István lenyészállományából.

Védjük a termést az almamolytól

Ai aliuainoly szinte iiiinden évben tetemes kárt okoz a gyümölcsösökben. Az idén egyébként is csak szerény hozamokra számíthatunk, ezért legalább a kártevőktől igyekezzünk megvédeni az almát és a körtét. Ez idáig általában a Metation E 50 0,2 •/«-os, illetve az Anthio 0,15 */«-os oldatát hasznos! tottuk az almamolyok ellen. Az idén már Ultracid-40 és Dimecron-20 elnevezésű készítménnyel I« jól el van látva a piac, válogathatnak a gyUmülcsészek. A kiskertészkedük figyelmét külön fölhívjuk rá, hogy az Ultracid-40 készítményt az idén a különösen veszélyes mérgek közül az egyéb mérgek csoportjába minősítették át, tellát a kiskertészkedük is megvásárolhatják és hasznosíthatják.

Szlovákia legmelegebb körzeteiben az előrejelzés szerint öt permetezésre lesz szükség. Első ízben június első hetében kellett volna permetezni, majd kéthetes időközönként még négy ízben kell megismételni az alma- és körtefák kezelését. Az első két permetezést Ultracid-40, a további hármat pedig Dimecron-20 kétszítméunyel tanácsos végezni.

A közepesen meleg vidékeken (répatermő körzet) június derekán kell első ízben permetezni (Ultracid-40), majd kéthetes időközönként még háromszor ajánlatos megismételni a kezelést (Dimecron-20).

A hidegebb — burgonyatermő — körzetekben (600 méter tengerszint fölötti magasságigJ háromszori permetezéssel kell számolni. Az első kezelést (Ultracid-40) június húszadika táján kell elvégezni, a további kettőt (Diniecron-20) kéthetes időszakonként.

Ha normális vízfogyasztással számolunk (1800 -2000 liter hektáronként), akkor az Ultracid-40 készítményt 0,1 */t-os, a Dimecron-20 készítményt pedig 0,25 */4-os töménységű oldat formájában hasznosíthatjuk az almamolyok elleni védekezés során. (r)

i-Kezdeti sikerek

egy új kertészeti szolgáltató

szervezetben

A közelmúltban — lapunk hasábjain tájékoztattuk olvasóinkat, hogy a Szlovákiai Gyümölcsészek és Kertészkedők Szövetsége Rimavská Sobotában (Rimaszombatban) létrehozta a kertészeti szolgáltatás körzeti — adás vételi — szervezetét. Most pedig arról számolhatunk be, hogy az új gazdasági egységnek a vezetője — július Eliáí mezőgazdasági mérnök, és ökonómusa Farsang István -j- mindent megtesz a lehető legjobb eredmények eléréséért.

Talán mondanunk sem kell, hogy az új szolgáltató szervezetnek a megszervezése és létrehozása már nagyon időszerű volt, hiszen a zöldség- és a gyümölcstermesztés fellendítése össztársadalmi fontossággal bíró feladat, amit támogatni kell.

— Milyen területekre terjed ki az új gazdasági egység feladatköre? — tettük fel a kérdést Farsang István ökonómusnak.

— Feladatkörünket két területre terjesztjük ki: a kertészeti szükségletekkel való ellátásra, s a kertbarátok termékeinek a felvásárlására. Ellátjuk alapszervezeteinket különféle vetőmagvakkal és ültetőanyagokkal, kerti szerszámokkal, műtrágyával, vegyszerrel stb.

— Milyen problémákkal kellett megküzdeni az új szervezet beindításánál?

— Kertészéti szolgáltatásunk szervezeti kialakítását már az olmúit év novemberében megkezdtük. Bizony nagyon sok titánjárásba került, amíg a konkrét tevékenységét ez év februárjában különállló gazdasági egységként beindíthattuk. Nagy szerencsénk, hogy a kezdeti nehézségek leküzdésében segítséget kaptunk a járás illetékes szerveitől, s a kertbarátok örömére megkezdhettük az alapszervezetek ellátását. Legnagyobb problémának a telephely megszervezése mutatkozott. Ezt a kérdést vagyonjogi szempontból sajnos napjainkig sem sikerült érdemben megoldani. Reméljük, hogy a járási szervek hatékony támogatásával erre is hamarosan sor kerül.

— A négy járásra kiterjedő kertészeti szolgáltató szervezet létrejöttétől fogva csak rövid idő telt el, mégis megkockáztatjuk a kérdést, milyen tapasztalata kát gyűjtöttek?

— Örömmel nyugtáztuk, hogy a Rimavská Sobota i, a rožňavai,- a lučeneci és a V. Krtíš-i járások kiskertészkedői hamarosan tudomást szereztek létezésünkről. Az alapszervezetek tömegesen rendelték tőlünk a kertészkedéshez szükséges vetőmagvakat, ültetőanyagokat, műtrágyákat, vegyszereket, tőzegtrágyát és egyebeket. Műtrágyákból 100, vegyszerekből 70, gyümölcsfákból 60, szőlőből 100, dughagymáből 75, vetőmagvakból százszázalékban elégítettük ki az igényeket. A gyümölcsfa választékban sajnos kevés volt a kajszi és az őszibarack, valamint a cseresznye, mert a faiskolák nem küldtek eleget. Mégis azt kell mondanom, hogy Jól kielégítettük az igényeket, hiszen egy új kertészeti szolgáltató szervezetről van szó, mely még kevés tapasztalattal rendelkezik. Meggyőződésem, hogy a kezdeti nehézségek leküzdésével eredményeink a jövőben jobbak is lehetnek. Komoly gondot okoz részünkre, hogy a vegyszerek többségét nagy csomagolásban kapjuk. Ezeket

magunknak kell szétmérnünk kisebb 10 ős 50 dekán csomagokba. Ez kézenfekvő is, hiszen egy-egy klskertészkedőnek mire kellene például az 50 kg-os csomagolású Dithane vagy más hasonló csomagolású vegyszer. Az elmúlt idény ezért is mozgalmas volt részünkre. Adás-vételi szervezetünk életképességét bizonyltja az Is, hogy február elejétől április végéig 280 ezer korona forgalmat bonyolítottunk le, meglehetősen kis tételekben kiadott árukból. Komoly sikernek könyvelhetjük el, hogy a kertészeti szolgáltató szervezet létrehozása óta számos új alapszervezet alakult körzetünkben, s ezeknek a tagjai bizalommal fordulnak hozzánk segítségért.

— Távolabbi célkitűzéseik?

— Arra törekszünk, hogy a jövőben tehergépkocsit szerezzünk és alapszervezeteink részére egyszerre szállítsuk a megrendelt árukat.

Ezzel egyidejűleg azt is napirendre tűztük, hogy an árut az alapszervezetek körzetében raktározzuk. Célunk ugyanis Lučenecen, Rožňaván és V. Krtíšben olyan elárúsító telepek létesítése, ahová kihelyezhetjük a vagontételben érkező árukat, s onnan lássuk el ezekben a járásokban a kertészkedők alapszervezeteit. A jövőben megszervezzük egyes zöldségfélék és gyümölcsök szerződéses termeltetését és felvásárlását is, mert társadalmunknak ezekre a közellátás szüntelen javítása céljából nagy szüksége van. Az említett négy járásban jelenleg 46 kertbarát szervezetet látunk el. Ez azonban nem végleges szám, hiszen közben újabbak Is alakulnak. Ez teszi szükségessé azt, hogy feladatainkat kisebb, rugalmasabb egységekre lebontsuk. Előfordul, hogy az alapszervezetek, vagy a kertbarátok különféle szerszámok és termelési szükségletek beszerzése céljából — érthetően — hozzánk fordulnak és bizony nem mindig kapják meg a kért anyagokat, mert megrendeléseink rendszerint nagy késéssel érkeznek. Arra törekszünk, hogy üzletfeleinket azonnal kielégítsük. Ennek érdekében a jövőben mindent elkövetünk. Ehhez azonban az is szükséges, hogy kereskedelmi partnereink pontosan szállítsanak, javítsanak korábbi munkamódszerükön. Amennyiben a jövőben igény mutatkozik, akkor méhész felszereléseket, kaptárakat, műlépet és más kellékeket Is árúsíthatunk, hiszen a kertészkedés és a méhészkedés szorosan összetartozó ágazatok.

— Milyen tapasztalatot szereztek a felkínált áru fel vásárlásában?

— Próbaképpen salátát vásároltunk fel, amelyből na gyón szerény bevételt értünk el. A felvásárlást oly módon bonyolítottuk le, hogy a kertbarátok nem hozzánk szállították az árut, hanem a vendéglőkbe, a kórházba stb. Ez a megoldás nagyon ésszerűnek bizonyult, mert a korán reggel szedett áru egyenesen a megrendelőhöz került. Mindig annyit küldtünk a megrendelőknek, amennyire azoknak szükségük volt. Ebben a folyamatban közreműködésünkkel mind a termelő, mind pedig a fogyasztó jól jár. A termelőnek az átvevő által küldött igazolás nyomán kifizettük az áru értékét. Az átvevő

S

édig számla útján folyósította részünkre az összeget.

gy tűnik, hogy ezzel jő szolgálatot tettünk a közellátásnak;, HOKSZA ISTVÁN