Szabad Földműves, 1977. január-június (28. évfolyam, 1-25. szám)
1977-06-04 / 22. szám
1977. Jfiniue 4. SZABAD FOLDMOVES Tavaly az egy tehénre Jutó tejtermelés átlagát az előzó évihez viszonyítva Szlovákiában legnagyobb mértékben a levicei (lévai) járás mezőgazdasági üzemeinek sikerült nevelniük. Fejőstehenenként egy év alatt átlagosan százkilencven literrel növelni a tejtermelést nem kis dolog, ez minden állattenyésztő előtt világos. Meglepő azonban, hogy ez éppen a folyvást lemaradó járásnak sikerült. Amióta a levicei járás mai formájában létezik, még sohasem fordult elő, hogy náluk egy tehén évente átlagosan kétezerkilencszázötven, naponta pedig 8,1 liter tejet adott volna. Amint az Mierka Ottó mérnökkel, a Levicei jórásl Mezőgazdasági Igazgatóság szarvasmarha-tenyésztési zootechnikusával folytatott beszélgetésünkből kiderült, ezt a termelésnövelési ütemet idén továbbra is sikeresen tartják, pedig a szélsőséges időjárás miatt a múlt évre tervezett tariméstakarmányok mennyiségének mindössze hetven százalékát takarították be. Sőt ha figyelembe vesszük, hogy idén április végéig a tervezett 18 millió ISO ezer liternyi tejmennyiséget 252 ezer literrel sikerült túlteljesíteniük — ami tehenenként két declliteres további átlagos termelésnövekedést jelent, a tavalyi egészévi közel hat decis növekedéssel szemben — úgy ezen a téren további sikeres fejlődés várható. Ez egyúttal azt is Jelenti, hogy a tavalyi első négy hónap időtervét Idén egymillió literrel túlteljesítették. A helyzettel azonban mégsem elégedettek, mert a nyugat-szlovákiai kerület viszonylatában még ezzel a nagyszerű előrelendüléssel is teljesítményben utolsóként szerepelnek. Össztársadalmi szempontból viszont igyekezetük főleg azért figyeiemre- és dicséretreméltó, mivel jelentős mértékben hozzájárult a CSKP azon kongresszusi határozatba foglalt gondolatának megvalósításához, miszerint a gyengébben gazdálkodó mezőgazdasági üzemek színvonalát a legjobbakéboz kell közelebb vinni! Az utolsókat is joggal illeti dicséret, ha egy bizonyos időszak kiinduló pontjá-Előretörnek és felzárkóznak \ ból annak befejezéséig termelésük növekedési lendülete 'Szlovákiában legnagyobb Index számarányt mutat. Ez az utóbbi ldóben a levicei járás tejtermelésére is vonatkozik. Helyénvaló persze ezen járás saját elégedetlenségéból eredő további igyekezete is, miszerint Idén túl szeretne jutni a bűvös évi háromezer literes átlagos tehenenként tejtermelést „határsávon“. A legjobb utolsók meglátogatásakor mindenekelőtt azok a módszerek és Intézkedések vonták magukra érdeklődésünket, amelyek múltévi előretörésüket elősegítették, s előreláthatólag Idei Jő ütemtartásukat Is támogatják. Ezek nagyobb része szervezési jellegű, s csak bizonyos hányada anyagi-műszaki vonatkozású. Többek között igen eredményrevezető volt az időközi ellenőrzés, amely több állattenyésztői hibát, hiányosságot tárt fel. Az ilyen ellenőrzés során hetente négy efsz állattenyésztési termelését ellenőrzi egy tizennágytagú szakbizottság. Ennek tagjai a járási mezőgazdasági igazgatóság egyes munkaszakaszainak felelős dolgozói, valamint a járás mezőgazdasággal kapcsolatot tartó különböző szolgáltató vállalatainak megbízottai. Például a takarmányozásai kapcsolatban tüzetesen megvizsgálják annak bizonyos időszakban alkalmazott technológiáját, az adagolást, a takarmányösszetételt, az etetés Időpontját, az állattartási valamint higiéniai viszonyokat stb. A megállapított hibákat jegyzőkönyvbe foglalják és eltávolításukra határidőt, felelős személyt szabnak meg. A leggyakrabban előforduló hiányosságok közé tartozott, s részben még tartozik a fejőstehenek egyedi etetésének és a köröm ápolásának hiánya. Áttekinthetetlen és pontatlan volt az egyes állatokról, illetőleg állatcsoportokról vezetett nyilvántartás. Néhiny helyen nem végezték egyidőben az etetéssel, tejéssel, állatgondozással és takarítással összefüggő munkákat, miáltal az állatokat állandóan zavarták. A bizottság megköveteli ennek felszámolását és a zavaró hatások Idejének lehető legkisebbre csökkentését. Meghagyja továbbá a pulzátorok helyes beállításának és működésének gyakori ellenőrzését. Az üszők előkészítésével eddig sok helyütt keveset törődtek. Most megkövetelik a mezőgazdasági üzemektől — amennyiben nem kielégítő a legelő, s az üszőállomány gyenge — hogy az állatokat kiegészítő takarmányozásban részesítsék, azok megfelelő kondíciójának fenntartása érdekében, ami lehetővé teszi az Idejében történő befolyatást. Djabban kötelezővé teszik az üszők előhasí istállóban történő előkészítését az ellésre és az azt követő tejtermelésre. Sajnos, még mindig előfordulnak gazdaságok, ahol a tehénállomány, de különösen a még nem termelő üszőéllomány „lerongyolódott“, gyenge. Az ilyen állapot elleni küzdelmet nehezíti az a tény is, hogy kevés az istállótér. Helyenként a borjúistállókban a kívántnál hetyen-nyolcvan százaliékkal nagyobb áz állomány. Ez persze a fejlődő állatok egészségi állapotára és súlygyarapodására hátrányos, s a lemaradás, amely néhány hónapos Is lehet kihatással van az üszők befolyatásának időpontjára és az ellésl arányra. Tavaly sikerült a reprodukciós folyamat eredményeit Javítani, s csökkenteni az Időközök napokban meghatározott számát. Így kerületi viszonylatban ezen a téren a legjobb járások közé kerültek. Míg 1975-ben a száz vemhes tehénre számított borjúelválasztási arány járásukban 89,5 százalékos volt, addig ez tavaly 95,5 százalékra javult. Annak okít kutatva, vajon miért szerepelt a járás 1982 és 1971 közötti tíz év folyamón a tejtermelés kerületi „ranglistájának“ utolsó helyón, több okra vezethető vissza. Ebben az időszakban a tehenek létszáma egy szinten mozgott, s főleg nem növekedett. Az utóbbi öt év folyamán azonban a tehenek Sllományszáma évente megközelítően ezerrel nőtt, s az állatsűrfiság száz hektár mezőgazdasági területre számítva, a régi tizennyolccal szemben huszonhárom darabot ért el. Az üszők rossz előkészítése az ellésre kihatással volt a tejtermelés szintjére Is. Tervezéskor nem vették kellőképpen figyelembe azt a harmincezer juhot, amely osztozott az üszők és a tehenek legelőjében. Legelőik nagy része az Ipoly mentén terül el, amelyeket a folyó majd minden évben elárasztott, s ilyenkor hónapokig nem vehették igénybe a takarmányozási tervben feltüntetett legelők zömét. A medréből kilépő Ipoly jelentős területen megakadályozza a silókukorica, vagy más takarmányféleség idejében történő elvetését. Látogatásunk idején is még több mint hatezer hektárnyi területről nem vonult vissza teljesen a termőföldet mocsarassá tevő kiöntött viz, ami lehetetlenné teszi a talajművelést. Az így keletkező teriméstakarmány kiesést azután kényszerből szemes takarmánnyal voltak kénytelenek pótolni a mezőgazdasági üzemek, ami nem gazdaságos. Tenyészállomány szempontjából ugyancsak lemaradást mutatott a levicei járás. Míg például a Dunajská Streda-1 (dunaszerdahelyi) vagy a Bratíslava-vidéke járás tehénállományának hozzávetőleg nyolcvan százaléka tejelékenységjavításra keresztezett, addig náluk az állománynak még egy százaléka sem keresztezett. Most már ezen a téren szeretnék behozni a lemaradást, de jelenleg a keresztezés engedélyezését és program* bevételét már évi és tehenenkéntl háromezer literes átlagos tejtermeléshez, valamint a tervezett takarmánymennyiség eléréséhez kötik fűtöttet szerveik. Természetesen jelenlegi tehénállományuk más járások keresstezett állományainak tejelékenyeigével és valóságos tejtermelésével nem veheti fel teljes mértékben ■ versenyt. Ex éppen olyan kilátástalan, mintha ma a Kosúti búza versenyezne terméshozamban például a nemesített, nagyhozamú szovjet búzafajtákkal. Az utóbbi Időben évente összesen háromezer darabbal növelik a járás szarvasmarha állományát, amiből mint már említettük ezer a tehén. Ezek elhelyezése nehézségekbe ütközik és a legtöbb helyen ebből a célból provizóriumnak nevezhető épületeket kénytelenek igénybe venni, ami csökkenti az állatok termelését. Idén tíz-tízenegy darab kroméfížl típusú, Otszás hízómarha elhelyezésére alkalmas Istállót építenek. Ezt követően a felszabadult régebbi istállókat a tehenek vagy az üszők részére alakítanák át, illetőleg rekonstruálnák, korszerűsítenék Távlati terveikben több áj Istálló létesítésével számolnak. Az Ipeľský Sokolec-i (Ipolyszakállasi) Efsz-ben hétszáz férőhelyes, a Dolná SeC-l (Alsőszecsel) Efsz-ben, ugyancsak hétszáa férőhelyes, a Želiezovcel (zsellzl) Állami Gazdaságban ezer férőhelyes tehénistállót, a Pohronský Ruskov-f {oroszkai) Efsz-ben pedig egy háromezerötszáz hízómarhát befogadó kísérleti Istállót szándékoznak létesíteni. Az állatok rendes elhelyezése szintén elősegíti majd a termelékenység jobb kihasználását és a termelési feladatok maradéktalan teljesítését, amelyeket évente öt százalékkal növelnek. A felsorolt és a nem említett Intézkedések egész sorának segítségével a tejtermelésben eddig lemaradó levicei járás egyre Jobban előretör és felzárkózik a legjobb eredményeket kimutató szlovákiai járásokhoz. KUCSERA SZILARD A mezőgazdasági nagyüzemek információs rendszere Дг élet alapvető folyamata a táplálkozás. Energia nélkül nincs rriozgás, ezt jól tudják a komárnoi, Nővé Zámky-i és az ipolymentt értékesítik, mivel amúgysem fogyaszthatják el a zsíros húsféleségeket. Ügy gondolták, hogy jól jön egy pár korona. A mezőgazdasági nagyüzemek termelési- és munkafolyamatának irányításában, valamint a döntés hozatalában nagy jelentősége van az információs rendszernek. E kérdéssel, kutatómunkájának keretében, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Közgazdasági Kutatóintézet foglalkozott. Az irányítási és döntési folyamat információs rendszerének elemzéséhez szükséges alapadatokat közvetlenül az állattenyésztés különböző irányítási szintjein dolgozó vezetők tevékenységéből merítette. Az irányítás döntési folyamatának három alapfázisa van: a tervezés, a végrehajtás ás az ellenőrzés. , A döntési folyamat tervezési fázisában — az állattenyésztés egyes döntési hatásköreiben — azok az információk voltak szükségesek, amelyek különböző alapadatokat nyújtottak. Ezek a következők: a járási Mezőgazdasági Igazgatóságok irányszámai; a szövetkezetek és állami gazdaságok komplez elemzésinek adatai; az egyes termelési, gazdasági és egyéb mutatóknak az elmúlt időszakban elért átlag értékei; saját szakmai tapasztalatok; más szervezetek adatai; továbbá mindazok a tájékoztató jellegű adatok, melyek az irányítás egyes szintjein és valamennyi termelési tevékenységben szükségesek a tervek és az egyes tervszakok kidolgozáséhoz. A döntési folyamat végrehajtási fázisában — az állattenyésztésben előirányzott tervnek megfelelően — az egyes információs körök megfelelő tájékoztató feltételeket biztosítottak az irányítás operatív szervezéséhez, valamint a termelési- és munkafolyamatok összehangolásához. Itt túlnyomó részben a saját szakmai tapasztalatokból szerzett információkról volt szó. Ezeknek az információknak a fő forrását a munkaértekezletek, különböző klmntatésok, szaktanfolyamok, szemináriumok, tanulmányutak, munkahelyek megtekintése, a szakirodalom tanulmányozása, a magasabb szintű irányító szervek rendeletéi, ntasftásai és egyéb Információk képezték. A döntési folyamat ellenőrző fázisa zárja és értékeli az állattenyésztésben kitűzött tervek által előirányzott termelési- és munkafeladatok végrehajtását. Az informáciék forrását az egyes irányítási szinteken dolgozó vezetők rendszeres ellenőrzése (hoszszútávó, rövid lejáratú, egyszsri, napi stb.) képezi. Az ellenőrzésnek fontos információs-forrása a személyes megfigyelés. amely magába foglalja az állattenyésztés termelési részlegeinek terepszemléiét, a termelési kimutatásokat és jelentéseket, a munkaértekezleteket és egyéb tájékoztató jellegű adatokat, melyek elősegítik az ellenőrzést. Az információs források olyan üzemen kívüli információk, amelyek a mezőgazdasági üzem környezetéből (Járási Mezőgazdasági Igazgatóság, nemzeti bizottság, Terményfeivásárló és Ellátó Vállalat ét egyéb szervezetek) szerezhetők be, másrészt olyan özemen belöli információk, melyek saját adatokból nyerhetők. Az özemen kívüli Információk csoportjába az állattenyésztés terveinek irányszámai, a rendeletek, a felettes szervek utasítása, a felvásárló- és eladó vállalatok, tanácsadó azolgálatok, kutatóintézetek, főiskolák, számítástechnikai intézetek és egyéb mezőgazdasági intézmények információi, továbbá a tudományos ét szakmai kiadványokból elsajátítható információk sorolhatók. Az üzemen belttll információk forrását az állattenyésztés hosszútávé és az éves termelési-pénzügyi, valamint az egyes üzemek és állattenyésztési szakaszok részleges tarvei, továbbá а munkahelyek személyes megtekintése, és valamennyi irányítási szint vezetőjének rendszeres munka- és szakmai értekezletei képezik. Az elemzésből kitűnik, hogy az irányítás döiitési folyamatának fő információs forrásai az üzemen belüli adatok. Az információk megszerzésének leggyakoribb formája az Írásbeli adatközlés, ezt követően a személyes tapasztalat és végöl az információk szóbeli átadása volt. Az ismeretek alapján kidolgozták az irányitís döntési folyamatának a modelljét, amely az egyes döntési körök legfontosabb információit tartalmazza. E modell alapján a döntési folyamat végrehajtási szakaszában az egyes tárgykörökben a következő információs források szükségesek: Az irányítás módszertani információs forrásai; az állattenyésztés termelési-pénzügyi tervei, napi jelentések, a felső- és középfokú vezetők munkaértekezletei, a munkahelyek ellenőrzése, a termelési egységekre számított havi abraktakarmány fogyasztás, a szerződéses eladási terv havi teljesítése; a megfelelő takarmányozási rendszer érvényesítéséről szőlő határozatok információs forrása; a saját takarmánykeverékek előkészítési módja, ezek komponenseinek a meghatározása, javaslatok a takarmánykeverékek beszerzésére, az egyes gazdasági állatok és kategóriák alaptakarmány adagja, a termelési részlegek abraktakarmánnyal és takarmánykeverékkel való tervszerű ellátása, az etetési technika legújabb tudományos ismeretei; az állategészségügyi intézkedésekről szólő határozatok információs forrása; a járási állatorvosnak az állategészségügyre vonatkozó előírásai ás utasításai, az üzemen belüli állategészségügyi intézkedések, az állategészségügyi előírások és utasítások betartásáról szóló szakelőadások és tanfolyamok, személyes megfigyelések és a járványok elleni óvintézkedések; információk a iegújobb technológiai eljfirásokra az állattenyésztésben; az állattenyésztési munkatechnológiák legújabb tudományos és műszaki eredményei, a szakirodalom tanulmányozása, a korszerű állattenyésztési telepek megtekintése, a kutatóintézetekkel, iskolákkal és egyéb intézményekkel valö együttműködés; az egészségvédelmi és munkabiztonsági határozatok információs forrása; a Járási Mezőgazdasági Igazgatóságok által kiadott munkavédelmi, egészségügyi és munkabiztonsági utasítások és rendeletik, az üzemen belüli munkavédelmi és egészségügyi utasítások, a dolgozók részére rendezett tanfolyamok és előadások; a munkaértekezletek szervezéséről szóló határozatok információi; az üzemi vezetők munkaértekezleteinek terve, a felső- és középfokú irányítási szintű vezetők napi, heti, havi és soronkivüli munkaértekezleteinek időterve; az iratok körforgósáréi szóló információk; a felső irányítási szintű iratok és statisztikai jelentések körforgásának időterve, a középfokú irányítási szinten és az állattenyésztés egyes alakulataiban levő iratok és az elsődleges nyilvántartási jegyzetek körforgási időterve, az állattenyésztés napi operatív irányítása, a felettes és a statisztikai szerveknek beküldött jelentések. Az irányítási-döntési folyamat legfelsőbb szintű végrehajtási fázisának felvázolt modellje, az állattenyésztésben útmutatásként szolgálhat az Üzemek vezetőinek irányítási és döntési munkájuk során. Ezen túlmenően megfelelő segítséget nyújthat s vezetők hatás- ás felelősségkörének megszabására is. VINCENT RAPANT, mérnök piros-pozsgás, egészségtől duzzadó nénik, akik évek óta látják el a zvolení piacot friss zöldséggel, gyümölccsel, szalonnával, hlzottltbával, tepertyüvel, borral és sok minden Jóval ami ň mozgáshoz szükséges. A dolgozók vásárlási kedve Igen nagy. Ehhez persze fó tömött pénztárca is kell, mert az árak, amit az eladók diktálnak nem éppen emberségesek. A piacon Április második hete — péntek, piaci nap. Minden vásárlónak tudnia kell milyen áru van kirakva az asztalokra és milyen árban. Pénteken veszszük meg a vasárnapi húslevesbe való zöldséget és miegymást. Itt látni az Ismerősök közül Varga nénit, aki mosolyogva jelzi, hogy mindene elkelt, jó napja volt. Noszogat, látogassam meg Mézes Erzsébet komaasszonyát, akinek tele van az asztala csoda jó és finom áruval. őszintén szólva eddig sohasem fordult elő, hogy Mézes nénitől ne vásároltam volna valamit. Boldogan fogadott és mutogatta a sült hurkát, kolbászt, libafertályt, tepertyűt, sültcsirkét és palackokban a fehér- és vörösbort. Kezeimet csaptam össze a nyálfolyást előidéző sok fő csemegének láttán. Erzsi néni elmesélte, hogy lakodalom volt náluk, a leánya esküdött örök hűséget szive választottjának, a helybeli szövetkezet kombáfnosának. A lakodalomban a disznó- és liba finomságok nem fogytak el, ezért a férjével elhatározták, hogy Zvolenban Érthetően magam is kezdtem at árak iránt érdeklődni. Először Is a hurkának és a kolbásznak szegeztem oda az árak után tudakozó kérdést. Mézes néni olyan árat mondott, hogy homlokomat rögtön elöntötte a veríték. Először azt hittem, hogy ugrat, de 6 leplezetlenül és félre nem érthető hangsúllyal megjegyezte: aki lakodalmi disznótoros dolgokat akar venni, az fizessen! Aztán a Ubatepertyűt vettem célba: — „harminc korona egy kilő*— volt a válasz. Erre alkudozni kezdtem, hogy húszat adok, mert ez megfelelő ár, — mire azt válaszolta: — „nem adom, inkább viszem a tyúkoknak. Oda voltam a csodálkozástól, de a rémülettől is. Taktikát változtattam, szívére és lelkére beszéltem, hivatkoztam az öregségemre, a kis nyugdíjamra, meg hogy nincs senkim, csak magam nyögdécselek és így tovább... ö azonban hajthatatlan maradt, nem engedett a negyvennyolcból. Ott hagytam, de egy félóra múlva újból viszszaténem, gondolva, hátha „megpuhult“. Vadász szemeim azonnal észrevették, hogy nem adott el semmit, minden a helyén volt. Titokban örültem ts. Felesleges volt a visszatérés, mert ő vette át a szót. Így fogadott, „na, meggyütt az eszel?" Én erre azt válaszoltam, hogy még teljesen normálisan gondolkozom, s őszintén beszélek. — Igen? — mordult rám gunyorosan — szóval nincs senkije, egyedül él, hát a múlt héten az a testes nő ki volt, nem a felesége? Nekem ugyan beszélhet, akkor nem alkudozott, hanem fizetett... Aztán már nem regisztráltam semmit, valami bódulat Jött rám, megszűnt érdekelni a kolbász, a hurka, a libafertály és a tepertyü. Igyekeztem minél előbb tovább állni, mert éreztem, hogy a kajánul vlgyorgők rajtam mulatnák. I M. Habrovský
