Szabad Földműves, 1977. január-június (28. évfolyam, 1-25. szám)

1977-06-04 / 22. szám

6 SZABAD FÖLDMŰVES ■yjehéz vagy könnyű egy nagygaz­­daság vezetése? Ez mindenek­előtt hozzáértés, lelkiismeret, s egy­ben a munkatársakkal, s az egyszerű dolgozókkal szembeni bizalom és el­kötelezett magatartás kérdése. A Ca­­lovoi Nagyhizlalda a termelés fejlesz­tése tekintetében a gyerekcipőt már régen kinőtte s feljutott a ranglétra felső fokára, inert a problémák meg­oldása során a vezetőgárda teljes bi­zalommal támaszkodott a kollektíva erejére. Nem ritkán a személyes sza­badidő rovására is módot kellett ta­lálni a problémák megoldására. EflEERT Bizony, nem volt kis dolog a haj­dani kizsákmányolök elmaradott nagybirtokából korszerű szocialista nagyüzemi gazdaságot csinálni. A kommunisták azonban nem ismertek lehetetlent. Fekete józsef elvtárs ezen a vi­déken született és nevelkedett. Fiata­lon ismerkedett meg a dolgozó nép boldogabb holnapjáért harcoló kom­munista eszmék terjesztőivel. Kezdet­ben munkásként, majd könyvelőként dolgozott a gazdaságban és soha nem felejtette el honnan indult. Mindig nagy akarással, megalkuvás nélkül teljesítette a rábízott feladatot. Akko­riban kellő tapasztalat hiányában is mindent megtett a lehető legjobb si­ker elérése érdekében. Amikor igazgatója lett a nagygaz­daságnak. még többet vállalt magára. Ha valaki beszélni akart vele, majd­nem biztosra vehette, hogy az irodá­ban hiába keresi, mert a munkanap nagy részét a termelésben töltötte. Hol itt, hol ott bukkant fel. Sokat be­szélgetett az emberekkel. Nem elvont dolgokról, hanem az életről, a munka hogyanjáról, a jobb eredmények el­érésének módszereiről. Mindenki pon­tos embernek ismeri őt, olyannak, aki érdem szerint, részrehajlás nélkül ítéli meg a dolgokat. Mielőtt fontos kérdésekben döntene, alaposan mérle­geli a helyzetet, s csak aztán mondja ki a végső szót, de azért se neheztel, ha mások őt kiegészítik, hiszen a nagyhizlalda gazdasága közös mű eredménye, és több ember többet tud­hat! Az emberek itt jól ismerik egymást. Közülük jónéhányan kezdettől fogva a gazdaságban dolgoznak. így szinte egymás gondolatait is jól ismerik. Nem lehet „Háry János“-kodni, mert ha valaki észrevenné, hogy átejtették, máskor a színtiszta igazságot se hin­né el. Fekete elvtárs egyszerű közvetlen-Fekete józsef elvtárs, a Szocialista Munka Hőse kitüntetés tulajdonosa. ségével, elkötelezett magatartásával érdemelte ki az emberek bizalmát. Így választották őt a Szövetségi Gyű­lés képviselőjévé, s a járási pártbi­zottság elnökségének tagjává. Sokan fordulnak hozzá, ha valamilyen segít­ségre van szükségük, s ha van rá mód, mindig segít a rászorulókon. Ha napjainkban az ember a Calo­­voi Nagyhizlalda nevét hallja, már azt is tudja, hogy ott a sertéshizlalá­son kívül több mint 7300 hektáron növénytermesztéssel is foglalkoznak és nem akármilyen növénytermesztés­sel. Evek során a gazdaság országos jó hírnévre tett szert — eredményei­vel utat mutatott mások száméra is. Az elmúlt szélsőséges esztendőben például 1800 hektáron átlagosan 75,6 mázsa búza; 860 hektáron 51,3 mázsa árpa; 1300 hektáron pedig 47,7 má­zsa kukorica szemtermést értek el. A gazdaság öregbítette jó hírnevét a cukorrépa termelés terén is. A leg­utóbbi években ugyanis több mint 500 hektár területen 550 mázsánál na­gyobb termésátlagot értek el cukor­répából, s csúcseredményként egy­­egy parcellán 700 mázsa volt a ter­méseredmény. A múlt évi szélsőséges termelési feltételek nem nagyon kedveztek a cukorrépának, a gazdaság termésát­laga hektáronként mégis 378 mázsa lett. Az eredménnyel érthetően elé­gedetlenek voltak, mert itt többet kell teremnie a földnek. • Mi a titka annak, hogy cukor­répából kimagasló hozamot érhessünk el? — tettük fel a kérdést Fekete Jó­zsef elvtársnak. — Szó sincs titokról. Ahol a cukor­répa talajába hektáronként 500—700 mázsa érett istállótrágyát beszánta­nak, s ősszel bedolgoznak 240 kg NPK hatóanyagot (1:1:1 arány), ott ideális alapot teremtenek a jó termés­átlag eléréséhez. Ezt követően tavasz­­szal gondosan elkészített talajba kell vetni a magot. Mégpedig úgy, hogy hektáronként 100—120 ezer növény­egyed maradjon. A tápanyagdús talaj — nem túl nagy répákból — ideális hektárhnzammal hálálja meg a gon­doskodást. Így válik lehetővé az 50 mázsán felüli cukormennyiség hektá­ronkénti elérése! Az elmondottak arról győznek meg minket, hogy a cukorrépa-termelés­nek tényleg nincs titka. Tudni kell azonban, hogy a vetéstől kezdve egé­szen a begyűjtésig gondoskodni kell róla, úgy ahogyan a nagyhizlaldában teszik, mert a répa nagy mennyiségű, olcsó és jó takarmányt la ad terme­lőinek. Az a tény, hogy a Calovol Nagy­­hizlaldában az elmúlt tíz évben a for­galom 75-ről 180 millió koronára emelkedett, azt bizonyítja, hogy kitű­nően szervezték a termelést. Ezzel természetesen a dolgozók átlagos ha­vi keresete a korábbi 1200-ról 2500 koronára emelkedett. Még nem is olyan régen a dolgozók létszáma 2700 volt, ma azonban már csak 1400 körüli. Ez,azt követelte a gazdaság vezetőitől, hogy a lehető, legtökéletesebben gépesítsék és kemi­­zálják a termelést, igénybe vegyék a tudomány és a technika legjobb isme­reteit. Nagyjelentőséggel bír az a tény, hogy a gazdaság 19 főiskolát végzett dolgozójából tizennégyen üze­mi ösztöndíjjal szerezték meg a kép­zettséget. Ez azt bizonyítja, hogy Fe­kete elvtárs és a többiek gondoskod­nak a szakkáder utánpótlásról. Nem a véletlen műve, hogy a közel­múltban Fekete József elvtársat nagy megtiszteltetés érte, megkapta a Szocialista Munka Hőse állami kitün­tetést. О azonban az elért politikai és gazdasági sikereket nem tulajdonítja csupán magáénak, hanem az egész kollektíváénak tartja még úgy is, ba elérésükben neki nagy része volt. — Amit a termelés fellendítésében elértünk, az munkaközösségünk jó és áldozatkész munkájának eredménye — jelentette ki. — Nagy része van ebben a járási pártbizottságnak, az üzemi párt és szakszervezeti bizott­ságnak és minden egyes becsülettel lielytállló dolgozónak. De annak is, hogy szocialista termelési viszonyaink tág teret nyitottak a kezdeményezés széleskörű kibontakozásának. Mi élünk ezzel a lehetőséggel, mert dol­gozni csak becsületesen érdemes. — A Szocialista Munka Hőse állami kitüntetés a legnagyobb elismerés, amit egy ember életében elérhet. Mégis úgy veszem, hogy nemcsak az enyém, hanem mindazoké, akik elő­segítették elérését. Ügy vélem, hogy semmi mást nem tettem, csak annyit, amennyit bármelyik becsületes ember megtenne társadalmunk érdekében. A magas állami kitüntetés odaítélé­sével az is bizonyítást nyert, hogy szocialista hazánkban a lenini nemze­tiségi politika alapelvei a gyakorlat­ban is érvényesülnek. HOKSZA ISTVÄN Jó munkával támogatjuk a CSKP politikáját A vojany-1 (vajání) Efsz gazdasági udvarai eléggé rendezettek, az istál­lók tiszták. Őszintén mondva, ez a trebišovi járás kevés szövetkezetében tapasztalható. Itt valóban messzeme­nően gondoskodnak a dolgozók mun­kakörnyezetének a javításáról. — Ez a legelemibb kötelességünk — jegyezte meg Rezes Sándor, az egyesített szövetkezet elnöke. — No meg helyzetünk is kötelez erre ben­nünket. # Ezt hogyan értsem? — Ügy, hogy az ipari üzemekkel kell versenyeznünk, hiszen helyben van a villanytelep, a vegyikombinát, a cipőgyár, a szövőgyár stb ... Mi azonban mindent megteszünk, hogy dolgozóinknak a gyári munkásokéhoz hasonló munkakörnyezetet biztosít­sunk — szólt közbe Csörgő János, a szövetkezet főállattenyésztője. — De vonzó is a szövetkezetünk. Egyre több fiatal kéri felvételét. — Az idén a gazdasági udvarok szé­pítésére negyvenötezer koronát fordí­tunk, a munkakörnyezet javítására pedig ötvenezer koronát irányoztunk elő. A deregnyői gazdasági udvaron pedig új szociális létesítményt épí­tünk — szólt közbe az elnök. A szövetkezet szorgalmas dolgozói az egyesítés után egyre szebb ered­ményeket érnek el. Üj nagyteljesítmé­nyű gépeket vásárolnak, korszerű épületeket készítenek, modernizálják a termelést. — Tény, hogy a kis terület fékezője a fejlődésnek. Az egyesülés után, a hatalmas mezőgazdasági nagyüzem­ben a szakosításra helyeztük a hang­súlyt. Akkora táblákat alakíthattunk ki, amelyeken a nagyteljesítményű mezőgazdasági gépeket maximálisan tudjuk kihasználni... — Természetesen az állattenyész­tést is szakosítottuk — vágott az el­nök szavába a főállattenyésztő, és máris az állattenyésztés eredményei­ről beszélt. — Tej- és hústermelésre szakosítot­tunk. Foglalkozunk még baromfi- és juhtenyésztéssel is. Ezidő szerint van 1789 szarvasmarhánk, melyből 591 a tehén; 1966 sertésünk, melyből 148 a koca; húszezer libánk, ötezer tenyész­­tyúkunk és 825 birkánk. Nem akarok hosszú lenni, de még azt szeretném elmondani, hogy a tervek szerint az idén az állami alapba eladunk 1,5 millió liter tejet, 26 vagon marha-, 21,5 vagon sertés-, és 600 mázsa liba­húst. További beszélgetésünk alapján megállapítottam, hogy a szövetkezet vezetősége, közösen az üzemi párt­­szervezettel, konkrét intézkedést tett a feladatok sikeres teljesítése érdeké­ben. Például a szövetkezet dolgozói a szocialista munkaverseny keretében bekapcsolódtak a „Szocialista módon élni és dolgozni“ mozgalomba. Az ál­lattenyésztés szakaszán két szocialista munkabrigádŐt és egy racionalizáló brigádot alakítottak. A jövőben több­termelésre serkentő javadalmazással akarják fokozni az árutermelést. A tervezett béralap tízegynéhány száza­lékát adják majd a legjobb eredményt elérő dolgozóknak. Azoknak, akik túl­szárnyalták a termelési terveket. A főzootechnikus üzemlátogatásra invitált. A deregnyői gazdasági rész­legen a 2. számú istállóban Ladányi Máriát, Kovács Margitot és Simkő Er­zsébetet találjuk, a fejéssel voltak el­foglalva. Ladányi Mária elmondta, hogy már több mint egymillió liter tejet fejt ki. Egyébként jól érzi magát a szövetkezetben, mert tudja, hogy fáradságos munkáját a felsőbb szer­vek is értékelik. Tavaly kormányki­tüntetést kapott a sokéves eredmé­nyes munkájáért és kommunista helytállásáért. Ladányi Mária fejőnő. — Az elmúlt évben egy liter tej termelésére 0,30 kiló abrakot használ­tak fel és ez év első negyedében ezt a mennyiséget két dekával csökken­tették. Az év végére újabb három de­kával akarják csökkenteni a fogyasz­tást. — Annak örülök a legjobban — mondta Ladányi Mária —, hogy a kö­zös gazdaság vezetősége munkánk ré­vén egyre jobb élet- és munkakörül­ményeket teremt számunkra. A gaz­dasági udvarunkon is rövidesen élké­szül az új, szociális építmény, mely­ben fürödhetünk, tisztálkodhatunk és átöltözhetünk. Dicsérni lehet Horgos Erzsébet és Popé Erzsébet kocagondozókat, akik az első negyedévben kocánként 5,24 malacot választottak el. Vállalták, hogy az év végéig anyasertésenként tizennyolc malacot választanak el. A sertéshizlalda dolgozói pedig kötele­zettséget vállaltak, hogy terven felül 160 mázsa húst adnak közellátásra, a hústermelés tervezett költségét kilo­grammonként egy koronával csökken­tik és egy kiló hús termelésére 4,05 kiló abraktakarmányt használnak. Az eddigi eredményeik arra engednek következtetni, hogy vállalásukat tel­jesítik, mert a napi darabonkénti »ter­vezett átlagos súlygyarapodást be­tartják és egy kiló hús termelésére az első negyedévben 4,01 kiló abrakot használtak. Az állattenyésztés szakosítása előtt 1 Kovács Lászlóné a tehenészetben dol­gozott, egymaga negyven tehenet gon­dozott és fejt, most a marhahizlaldá­ban dolgozik, az előhizlaldában 67 ál­latot etet. Az első negyedévben szép eredményekkel dicsekedhet, hiszen a tervezett átlagos 0,50 kiló napi súly­­gyarapodás helyett 0,678 kilót ért el. Varga Árpád kezdettől fogva a va­­jáni szövetkezetben dolgozik. A szar­vasmarha-hizlalásban ért el jó ered­ményeket. A többi dolgozóval együtt kötelezettséget vállalt, hogy az idén az előirányzott hústermelés költségét betartja. Az első negyedévi eredmé­nyei arról tanúskodnak, hogy a válla­lást teljesíti. A tervezett napi 0,85 kiló súlygyarapodás helyett 0,937 kilót ért el, és egy kiló hús kitermelésire mindössze 2,35 kilő abraktakarmányt használt. Rezes Sándor, az egyesített szövet­kezet elnöke, aki a jnb képviselője, szereti munkáját és mindent megtesz a közös gazdaság fejlesztéséért. Vá­lasztói előtt nagy a tekintélye, mert példát mutat a munkahelyen és moz­gósítani tudja a dolgozókat a társa­dalmi és termelőmunkában. A szövet­kezet messzemenően segíti a község fejlesztését, hiszen csak az idén Vaján községben az óvoda építését ötven­ezer koronával segítik. A vaján! szövetkezet dolgozói mél­tóképpen köszöntik a NOSZF 60. év­fordulóját. Hadd említsünk meg né­hány konkrét vállalást. A növényter­mesztési feladatok túlteljesítése 289 ezer koronát, az állattenyésztés sza­kaszán az áruértékesítési terv túltel­jesítése 151 ezer koronát képvisel. Ezenkívül 830 mázsa abraktakarmányt (141,100 korona értékben) üzem­anyag- és villanyenergiát (27 200 ko­rona értékben) takarítanak meg. To­vábbá vállalták, hogy az „Egy millió tonna gabonát a köztársaságnak“ mozgalomból rájuk háruló 70 tonna többletet maradéktalanul teljesítik. A merész, de megvalósítható ter­vekből és vállalásokból arra követ­keztethetünk, hogy a Vajání.Efsz tag­jai a CSKP XV. kongresszusának ha­tározataiból adódó feladataikat mara­déktalanul teljesítik. Illés Bertalan Hogyan teljesíti feladatát mező­gazdaságunk? Irányító szerveink közvetlenül a* elmúlt évi aratást követő takarmány­­készlet felmérése után a fellelhető tartalékok feltárására fordították a legnagyobb figyelmet. A takarmány­kiegészítők alapos számbavétele után — mint pl. az élelmiszeripari üzemek hulladékanyagai és melléktermékei, a konyhákból származó hulladékok, a vegyipar némely melléktermékei stb. — megállapították, hogy a szarvas­­marhák táplálásában mennyiségre is legszámottevőbb takarmánykiegészítő az etetésre sokrétűen elkészített szal­ma. Ennek helyességéről a nyugat­szlovákiai kerületben elért sikerekből győződhettünk meg, ahol mintegy 43 ezer vagon szalmát etettek fel az állatokkal .különféle elkészítésben. Tény azonban, hogy ezt megelőzően széleskörű meggyőző tevékenységet kellett kifejteni az állatgondozók közt — nem ritkán egyes vezetők közt is — amíg azok megértették, hogy a kutatás által ajánlott módszer helyes, s mindenekelőtt a termelés érdekeit szolgálják. Így példáull a kerület me­zőgazdasági üzemeiben az első ne­gyedégben 7,98 liter tejhozamot értek el ) tehenenként átlagban, s növeke­dett a szarvasmarhák napi súlygyara­podása is. Az év első három hónapjának, a feladatok tükrében való értékelése során megállapítottuk, hogy mezőgaz­dasági üzemeink az előirányzott fel­­adatokat valamelyest túlteljesítették. Vágóállatokból 100,3 százalékra sike­rült a feladatok teljesítése, mindenek­előtt marhahússal, s ezzel kiegyenlí­tődött a vágósertés értékesítésben ki­alakult tartozás, ami lényegében ab­ból ered, hogy a szövetkezetek és az üzemközi vállalatok választott malac hiány végett az elmúlt évé végén ke­vesebb sertést fogtak hízóba, s így a húseladást 96,7, a szövetkezetek pedig csak 95,8 százalékra teljesítették. Szlovákiai átlagban összes húsok­ból a szarvasmarhahús 43 százalékig terjed. Vágómarhából 487 kg-os átlag­súlyban több mint 80 ezer darab ke­rült a vágóhidakra. A nyugat-szlová­kiai kerületben — a szlovákiai átlag­hoz viszonyítva — egy-egy vágómar­ha súlya 30 kg-al volt több. Ezzel szemben a közép-szlovákiai kerület­ben 22, a kelet-szlovákiaiban pedig 32 kg-al kevesebb. Az értékelt időszakban a tehénállo­mányból több mint 40 ezer darabot selejteztek ki 528 kg-os átlagsúlyban. Ebből a nyugat-szlovákiai kerület já­rásaira 18 ezer darab (571 kg átlag­súlyú) selejtezett tehén jut. A többi két kerületre pedig a hátralevő mennyiség fele-fele arányban egye­denként 85 kg átlagsúly különbözet­tél. Sikeresen teljesítette mezőgazdasá­gunk a vágóbaromfi eladást is. Itt az eredmény 100,8 százalék, amelyből 55 százalék a nyugat-szlovákiai kerület mezőgazdaságára jut, ahol a terv tel­jesítésével 35 ezer tonnával lemarad­tak. Az elmúlt év első negyedében a fo­gyasztási tojásellátás kissé akadozott. Idén azonban ennek az ellenkezőjéről számolhatunk be. A termelők fogyasz­tási tojásból 6,2 százalékkal túltelje­sítették az időtervben meghatározott feladatokat, s ebben legnagyobb ér­dem a nyugat-szlovákiai kerület gaz­daságait illeti. Szlovákia mezőgazdasági üzemei az első negyedévben példásan teljesítet­ték a tejeladást, amiért dicséret jár nekik, mert az eredményt rendkívül nehéz körülmények közt érték el. lgv a társadalom tejtermékekkel való el­látása egyenletes, sőt a tervezettnél jobb. örvendetes, hogy a tejeladást a szlovákiai kerületek mindegyike si­kerrel teljesítette. Az állami gazdasá­gok azonban 2,1 egyéb állami és tár­sadalmi, mezőgazdasági szervezetek pedig 13,3 százalékkal maradtak hét­félékben tejből. Feltételezhető, hogy mezőgazdasági üzemeink a későbbiek során is min­dent megtesznek a tervfeladatok sike­res teljesítése érdekében. Kötelezi őket erre a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 60. évfordulója tisz­teletére tett vállalásuk is. Štefan Kocian, mérnök- 1977. június 4.

Next

/
Thumbnails
Contents