Szabad Földműves, 1977. január-június (28. évfolyam, 1-25. szám)

1977-06-04 / 22. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1977. ftiatw 4. 4 Köszönetét és elismerést érdemelnek Аж állattenyésztés, a gazdasági állatok hasznosságának növelése, külö­nösen pedig a sertéstenyésztés fejlődése a szocialista nagyüzemi termelés Intenzív feltételei között jelentős minőségi változást mutat. Ebben komoly érdemeket szereztek szövetkezeteink, állami gazdaságain к állatgondozói azáltal, hogy célszerűen láttak hozzá a sertéstenyésztés további fejleszté­séhez. Ebben kivétő segítséget nyájtottak az állattenyésztési kutatást végző intézmények, a biológiai szolgálat és más szervezetek. Mezőgazdasági üze­meinkben a sertések létszáma 1978-ban az 1970-es évvel összehasonlítva 1 millió 443 ezerről 2 millió 158 ezer darabra növekedett. A kocaállomány 29 ezer 489-cel éa аж egy kocára jutó malacelválasztás 16,31-ről 17,4 da­rabra növekedett. Az állattenyésztésben tevékenykedő dolgozókra az idén is jelentős fel­adatok elvégzése vár. A mezőgazdasági nyerstermelésnek az állattenyésztés szakaszán 1,8 százalékkal kell emelkednie és el kell érnünk, hogy a piaci árutermelés 2,9 százalékkal növekedjék. Ez azt jelenti, hogy a közellátás céljaira az 1978-os év tényleges állapotához mérten 24 ezer 800 tonna hússal többet kell eladni, ebből 19 ezer 209 tonna sertéshús kell. Az állattenyésztésre háruló feladatokról igen aprólékosan beszéltek a mezőgazdasági üzemek dolgozói, az efsz-ek és az állami gazdaságok leg­jobb sertésgondozóinak nemrég megtartott szlovákiai értekezletén. Ezt az értékelő és a további feladatokat kitűző értekezletet a Szövetkezetei Föld­művesek Szövetségének Központi Bizottsága, az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma, valamint a Mezőgazdasági Dolgozók Szlová­kiai Szakszervezeti Szövetségének kezdeményezésére rendezték meg Brati­­slavában. Az aktíván mezőgazdasági üzemeinknek mintegy 180 dolgozója vett részt, akik az állattenyésztésben, nevezetesen a sertéstenyésztésben legalább 15 éve dolgoznak, s eddig a gondjaikra bízott kocáktéi 10 ezernél több ma­lacot választottak el, vagy a sertéshizlalásban átlagosan 50 dekát megha­ladó napi sáiygyarapodást érnek el. Ezen az aktíván 59 állattenyésztő kapta meg a „Mezőgazdaság kiváltó dolgozója“ ágazati kitüntetést a töb­biek pedig elismerő oklevelet kaptak és munkájuk eredményei alapján tárgyi jutalmakban részesültek. SZEIF PÁL, a GabKíkovoi (bó'si) Állami Gazdaság sertésgondozója ebben e munkaágban már 28 esztendeje dolgozik 6s állatonként az utóbbi esz­tendők során 0,827 kilogramm átlagos napi sáiygyarapodást ér el, az el­hullás arányát pedig 1,3 százalékra csökkentette. A Nové Zámky-i járásban a Tvrdoiovcel ftardoskeddi) jövő Efsz dolgozója ŠIMŠÍK JÄN az állatte­nyésztésben már 28 esztendeje dolgozik s az itt ledolgozott esztendők so­rán 21 ezer 850 malacot választott el. A prievidzai járás Zemianská Kosto- Iany-1 Csehszlovák Szovjet Barátság Állami Gazdaságban már 42 esztendeje dolgozik MARIA BENKÖVA sertésgondozónő. Az utőbbt években Benková elvtársnő kocánként átlagban 21 malacot választott el 4,3 százalékos el­hullás! arány mellett. ETELA BACHRATÄ, a trnavai járás majcichavl efsz­­ének dolgozója 24 esztendeje foglalatoskodik a szövetkezet1 állattenyészté­sében és eddig összesen 18 ezer malacot nevelt fel. MÉSZÁROS ANNA, a Veľký Krtíš-i járás želovcei (zsélyi) szövetkezetében a sertéshizlaldában eltöltött 25 esztendő alatt egyra jobb eredményeket ér el és az elmúlt idő­szakban 0,82 kilogrammos átlagos napi sáiygyarapodást ért el a gondjaira bízott állományban. E dolgozók példás, sokéves munkája, hivatásszeretete, kitartósa tündöklő példát mutat az állattenyésztésben dolgozó fiataloknak. Eredményeik a na­ponkénti korai kelés, az egásznapi, aőt az éjszakai szolgálatok eredménye a sertésistállóban, a hizlaldában. Nehéz és megerőltető munkát végeznek nemcsak hétköznapokon, hanem vasárnap, ünnepnap is. Éppen ezek az em­berek nyújtanak biztosítékot arra, hogy segítségükkel, a tudomány és a kutatás szakembereivel szoros együttműködésben mezőgazdaságunk sikere­sen teljesítheti még a legigényesebb feladatokat is. Csupán az szükséges, hogy a megkezdett úton a munka komplex racionalizálásának útján tovább­haladjunk és az adott lehetőségeket minél jobban kihasználjuk. A végső cél az, hogy a komplex racionalizállé brigádok mozgalmát, az eddiginél jobban kiterebélyesitsük és munkájuk nyomán a sertéstenyésztésben is elérjük, a hatékonyabb és olcsóbb hústermelést. (jp) Néhányan azok közül, akik áldozatos munkájukkal'kiérdemelték és ez alkalommal megkapták a „Mezőgazdaság kiváló dolgozója“ ágazati-kitüntetést, (Foto: S, NoskoviC) Eredményes munkaverseny Jki Idén a szocialista munkaver­­** senyek között szerepel a levi­­cet járás legjobb efsz-e címért folyő erőpróba. Tótje a szovjetunióban szara­­tovl körzet arkadaki járása kolhozai által adományozott vándorzászlő el­nyerése, a járásközi barátság elmé­lyítése érdekében. Továbbá versenyt hirdettek az SZFSZ levlcel járási bli zottsága vörös zászlajának megszer­zésére. Ezenkívül versenyezni lehet a munkakörnyezet javítása és szépítése terén. Erőpróbára lehet vállalkozni a tömegpolltikal agitáciös és propagA- ciós munka szakaszán. Az együttmű­ködési körzetek a tehenenkénti leg­nagyobb átlagos évi tejtermelés el­éréséért adományozott vörös zászló megszerzéséért vethetik latba erejü­ket. A kombájnosok a gabona kifo­gástalan betakarításáért szállhatnak sfkra. A traktorosok magajáró takar­mánybetakarító gépeken megnyilvá­nuló igyekezetükkel vehetik fel egy­más között a küzdelmet. De versenyt hirdettek a szalma be­takarításával kapcsolatban, valamint a kukorica, továbbá a cukorrépa kom­­bájnos betakarítására is. Nem marad el a traktorosok immár hagyományos szántóversenye sem. A szövetkezeten belül legkiemelkedőbb tejtermelés, to­vábbá a hízósertések legnagyobb súlygyarapodása versenyét negyed­évenként értékelik. Hasonló Időközön­ként kerül sor a legnagyobb malac­elválasztási arány versenyének érté­kelésére. A legjobb borjúelválasztás eredményének versenyét évente érté­kelik. A hízómarha legjobb súlygyara­podásának versenyét, negyedévi érté­kelésnek vetik alá. A traktorosok ügyességi versenyének megbírálását járásukban különleges előírások sze­rint végzik. Az idei állattenyésztési versenyek negyedévi eredményeit már értékel­ték. A jutalmazásnál a legjobb ered­ményt elérő fejőnőit és fejőit meghív­ják a járás székhelyére, ahol köszö­nőlevelet s emlékeztetőül egy kis zászlót valamint ajándéktárgyat kap­nak. Ünnepélyes keretek között meg­köszönik munkájukat, amellyel hoz­zájárultak a járás javuló termelési eredményeinek eléréséhez. A tejtermelést versenyben az állat­­gondozók közül első helyre Molnár György került (Kálnai Efsz), aki tíz tehént gondozott az első negyedév­ben, s ezektől napi átlagosan 14,60 liter tejet fejt. Egy liter tej előállítá­séhoz 29 dekagramm abraktakar­mányt használt fel. Második helyezést Gulyás István ért el a Dolná SeC-I (Alsószecset) Efsz-ből, tehenenkénti 13,82 literes napi fejési átlaggal. Sor­rendben a további heiyre až Ipelský Sokolec-i Efsz etető-fejő kollektívája, Gulyás Gábor és Sedi Margit került 11,50 literes fejést átlaggal. Ezen kí­vül a főzootechnikusok munkáját is értékelik, amennyiben az egész állo­mány tehenenkénti napi fejési átlaga túllépi a 8,5 liter tejet. Az idei első negyedévben egyedül a Dolná Seé-i Efsz főzootechníkusa érdemel dicsé­retet, mert a felügyelete alatt álló te­hénállomány egyedenkénti napi fejési átlaga 10,82 liter tej volt. A sertéshizlalási versenyben idén az első negyedévben legjobb helye­zést Pedro László és Podhradský Já­nos ért el a Farnál (Farnadi) Efsz­­ből, a napi és darabonkénti 63 deka­grammos súlygyarapodással, s egy kiló hús termeléséhez 2,46 kilogramm abraktakrmányt használtak fel. Telje­sítményével a második helyre Ger­gely Erzsébet és Molnár Margit ke­rült. Kéttagú kollektívájuk átlagosan 192 sertést hizlalt, napi és sertésen­ként! 60 dekagrammos súlygyarapo­dással, miközben minden kiló hús előállítására 2,50 kilogramm takar­mányt fogyasztottak. A sertéshizlalási versenyben külön értékelik a 35 kg-os, élősúlyig végzett előhizialást. A 40 kg-íg terjedő súly­csoportban a Levicei Efsz Záhorský kollektíva került az első helyre, a­­mely 514 növendéksertés előhizlalása során darabonként napi 62 dkg-os súlygyarapodást ért el, 3,41 kg abrak­takarmány felhasználásával. Második helyen Nagy Etel végzett a Sárovcei (Nagysárói) Efsz-ből, aki átlagosan 263 sertést gondozott, amelyek 62 dkg-os napi és darabonkénti súlygya­rapodást értek el, s egy kiló húster­meléshez 3,42 kg abraktakarmányt igényeltek. A harmadik helyezett Miß Mária a Starý Tekov-i (Űbarsí) Efsz­­ből, aki 250 növendéksertés előhizla­­lásakor 56 dkg-os napi és darabon­kénti súlygyarapodást ért el, s egy kilogramm hús előállításához 4,32 kg abraktakarmányt használt fel. A 35 kg-os súlycsoportig terjedő növendéksertés előhlzlalásban napi 72,70, illetőleg 65 dkg-os súlygyarapo­dással első helyre KruÖan Albína és Petrik Mária került a Tekovské Lu­­žany-l Efszből. Második helyen Var­ga Mihály kollektívája végzett a Nová Dedina-i Efsz-ből, míg harmadikként Mariik Viola szerepelt a Velký Ďúr-1 Efsz-ből. Ezen kívül értékelték még a htzla­­lási munkaverseny negyedévi eredmé­nyeit, amelyben első helyre Cimmer­­man József került az Ipelský Soko­­lec-1 (Ipolyszakállasl) Efsz-ből, akf napi 1,33 kg-os átlagos súlygyarapo­dást ért el, s egyklló hústermeléshez 1,96 kg abraktakarmány felhasználó­val. Második helyre Berek István ke­rült a Kuralanyl [Kúrált) Efsz-ből, aki napi 1,25 kg-os súlygyarapodást ért el és egy kilő hústermeléshez 2,15 kg abraktakarmányt használt fel. A har­madik Varga Rozália Velký BúC-i Efsz-ből, akinek napi ás darabonkénti 1,10 kg-os súlygyarapodást sikerült elérnie, 2,08 kg abraktakarmány fel­használásával egy kiló hús előálllítá­­sához. Külön értékelték a hat hőnapig ter­jedő életkorú borjak hizlalását. Ebben legjobbnak Süveges Pál és Süveges Mária bizonyult napi 79 dkg-os súly­­gyarapodással a Tekovské Lužany-f Efsz-ben. Második helyre Henke Zsu­zsanna került 96 dkg-al a Dolná SeČ-1 Efsz-ből, a harmadik helyet pedig Pofko állatgondozó kollektívája érde­melte meg 88 dkg-os napi és dara­bonkénti súlygyarapodás elérésével (a Bátovcei Efsz). Időközben egységes feltételek mel­lett már értékelték a munkakörnyezet javítása, szépítése és az emberről va­ló gondoskodás versenyét, továbbá az ökonómiai propagandával foglalkozó verseny eredményeit. A veresnymozgalom célja első foko­zaton a legjobb eredményeket elérő személyek és kollektívák kiemelése* jutalmazása, végcélja azonban a ter­melés fokozása és a szövetkezeti dol­gozók egyre nagyobb elégedettsége. A levicei Járásban alkalmazott ver­seny-módszerek nagyban elősegítik az' SZFSZ hasznos célkitűzéseinek valóra váltását. KUCSERA SZILÁRD VÁ LTOZI К A Gondoskodás az emberről Szövetkezeti gazdálkodásunk első, de még a másik évtizedében is elő­fordult mezőgazdasági üzemeinkben hogy kizárólag csak a termeléssel tö­rődtek a vezetők — tisztelet a kivé­telnek! —; tűzzel-vassal a tervteljesí­tést hajtották. S ugyanakkor megfe­ledkeztek az anyagi Javakat termelő­ről — az EMBER-r6I. Túlzottan egy­oldalúan ítélték meg a helyzetet. Egyesek így vélekedtek: „Nálunk nincs szociális probléma. Embereink megélhetési lehetősége biztosított. Aki becsületesen dolgozik, annak van mindene...!“ Csalóka felfogás volt ez azidő tájt. Nem más, mint vetülete az anyagiakban gondolkozásnak. Ogy. is szövegezhetnám: önálltatás, a dol­gozók szociális problémáinak megol­dása előli kitérés.., Aztán, amikor felépült az első, va­lóban korszerű szociális épület a csallóközi Topolníky-i (nyárasdi) szö­vetkezetben, amelyet közeli és távo­labbi vidékek, tájak szövetkezeti ve­zetői sorra megtekintettek —• választ kérve-kapva kérdéseikre —, egyszeri­ben másként kezdtek gondolkozni. Amikor a mezőgazdasági sajtó útján közismertté vált az illető szövetkezet távlati szociális programterve, vég­képp eldobták a maradi nézeteket vallók a szemellenzőt. Sőt, kezdemé­nyezőivé váltak a szociális problémák megoldásának szövetkezetükben. A szemléletmód alakult, formáló­dott. Am a tempó eléggé lassú volt. Miért? Mert a vezetők ugyan legyűr­ték önmaguk előítéleteit, de a dolgo­zók igen számottevő részét meg kell­­lett győzni a cél helyességéről (a do­logvégzés befejeztét követő tisztálko­dás és átöltözés, a kötelező orvosi vizsgálat fontosságáról, az üdülésről, mint az aktív pihenés, az eröfelfrissl­­tés sajátos módjáról, a gyógyfürdőbe jutásról, hogy Iksz, Ipszilon megrok­kant egészségi állapota minél előbb helyreálljon, s egész emberként dol­gozhasson a közösben — és a többi, és a többi...). No meg, egyes szövetkezeti tagok számára az is furcsának, sőt abajga­­tásnak tűnt, miértis kell deresedő fej­jel, harmincöt, negyven évesen a tévé­iskola tananyagaira, majd a szakelő­adásokra összpontosítani a figyelmü­ket, politikai ismereteiket gazdagíta­ni, vitatkozni, érvelni, a munkahe­lyen — a tanultak alapján — problé­mákat megoldani, aszerint cseleked­ni ... Manapság? Már a szövetkezetek nagy többségében a dolgozók magá­tól értetődőnek tartják a róluk való sokoldalú gondoskodást: az ország­­világlátást, az üzemegészségügyet, a biztonságos, kulturált munkavégzést, az életkörülmények javítását, tanul­mányutak előfeltételeinek a megte­remtését; sőt gyermekeik hazat, kül­földi táborozását, nyaralását —, hogy csak néhány fontosabb dolgot említ­sek. Konkrét példák garmadáját sora­koztathatnánk föl, arra vonatkozólag, hogy a dolgozókról való sokoldalú gondoskodás ma már mindjobban való­ság. Csupán az arányérzék lehetne ki­finomultabb, s a gondolkodásmód kis­sé politikusabb, előrelátóbb. Egy meggyózó példa arra, hogy az egyoldalúság helyett érvényre juthat a sokoldalúság: a közelmúltban Sógor Józseffel, a Balog nad Ipfom-l (ipoly­­balogi) Új Élet Efsz üzemgazdászával Jobbára arról beszélgettem, miként hasznosul a szociális-kulturális ala­pon levő, mintegy kétszázezer koro­na. Elsorjázta: tavaly heten jártak szövetkezetükből a Szovjetunióban (nemcsak a városok kulturális, törté-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents