Szabad Földműves, 1977. január-június (28. évfolyam, 1-25. szám)

1977-06-04 / 22. szám

1977. JÜNIUS 4. XXVIII. évfolyam 22. szám. Ага: 1.— Kčs Szabad földműves Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának hetilapja A NACHODÍ JÁRÁS MEZOGAZDASÄGI DOLGOZÓINAK VERSENYFELHÍVÁSA Növeljék a szarvasmarha-tenyésztés hasznosságát és a tejtermelést Május 25-én aktívaértekezletet tartottak a náchodi Járás mezőgaz­dasági dolgozói, a Munkaérdemrend tulajdonosai, akik már hosszabb ideje Jó eredményeket érnek el a növénytermesztésben és az állat­­tenyésztésben, valamint az állatok hasznosságának fokozásában. Egv fejőstehénre számítva tavaly átlagosan 3433, liter tejet termeltek, s ezzel csehországi viszonylatban első helyezést értek el. Az aktíva­­értekezleten felhívással fordultak hazánk összes mezőgazdasági üze­méhez a szarvasmarha-tenyésztés intenzitása és hatékonysága növe­lésének, valamint a tejtermelés fokozásának érdekében. A tanácskozáson részt vett Miroslav Petrik cseh mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, a CSKP Központi Bizottságának, az SZLKP Központi Bizottságának, a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének és a szakszervezeteknek a képviselői és más vendégek. A versenyben a jövőben értékelni fogják az egy tehéntől kifejt tej­­mennyiség növekedését, s az egy hektár mezőgazdasági területre számított piaci tejtermelést, tekintettel a szemestakarmányfogyasz­tásra. Ezenkívül figyelembe veszik az újonnan ellett borjúk számát, az állatok elhullásából adódó veszteséget, a vágómarha-felvásárlás ereményeit, figyelembe véve az egy kilogramm súlynövekedéshez szükséges szemes takarmány mennyiségét. A rychnovi felhívás szellemében a verseny a takarmányalap minél jobb biztosítását-is célozza. A náchodi járás tavaly a legjobb eredményeket érte el csehországi viszonylatban a tejhozam terén: egy liter tej termeléséhez negyed kilogramm szemes takarmányra volt szükség. Jelentős eredményeket értek el ezenkívül a szarvasmarhák súlyának gyarapításához szük­séges takarmánymennyiség csökkentése terén. E tapasztalatok alap­ján a járás mezőgazdasági dolgozói — 1980-ig — azt a célt tűzték ki, hogy egv fejőstehéntől átlagosan évi 3700 liter tejet fejnek, s az egy hektár mezőgazdasági földterületre számított tejtermelésük eléri az 1308 litert, és 100 tehénre számítva 105 borjút fognak elválasztani. 4 cseh mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter felszólalásában nagyra értékelt^ a náchodi járás eredményeit. Hangsúlyozta, hogv az ottani mezőgazdasági dolgozók pozitív magatartásukkal és mások számára Is jól felhasználható tapasztalataikkal példát és utat mutat­nak a többi mezőgazdasági dolgozónak. Gustáv Hu sák elvtárs. a CSKP Központi Bizottságának főtitkára, köztár­sasági elnök, beszédet mond а IX. országos szakszervezeti kongresszuson. (CSTK felvétele) Lapunk tartalmából: Ülésezett az SZKP KB * Gömöri hajnal * Eredményes munka­­verseny * ' A munka gyümölcse * Jó munkával támogatják a CSKP politikáját * Nagyszerű pionírmunka * Méltók Major István nevére * II. Dunamenti Tavasz * Könyvespolc * Korszerű módszerekkel, eredményesen * Bronzérmes munkabrigád a kertészetben A párt nagy segítőtársa Május 25-én Prágában megnyílt a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom IX. kongresszusa, hogy mérlegelje az előző kongresszus óta végzett szak­­szervezeti munkát és a CSKP XV. kongresszusának határozataiból, vala­mint az időszerű tennivalókból ki­indulva megjelölje a további felada­tokat. A Szakszervezetek Központi Ta­nácsának jelentését előterjesztő Ka­rel Hoffmann elvtárs, a SZKT elnöke kásosztály és a szocializmus érdekei ellen irányuló támadásoktól való vé­delmében is megnyilvánul. Megmutat­kozik a tömeges kezdeményezés ki­bontakozásában, a tervfeladatok tel­jesítésében és túlteljesítésében. Ebből következik a szakszervezeti tagok ha­tározott válasza is, amelyet az ellen­séges erők antiszocialista és Cseh­szlovákia elleni támadásaira adtak. A dolgozók, a szakszervezeti tagok munkásosztály szerepét és 8 dolgozó tömegek részvételét a fejlett szocia­lista társadalom^ építésében. 2. Mélyítsük el a dolgozók öntuda­tos alkotó kezdeményezését a 6. öt­éves tervidőszak feladatainak teljesí­tésében, bontakoztassuk ki részvéte­lüket az irányításban, harcoljunk mindutalan a termelés hatásfokának növeléséért és minden munka minő­ségének javításáért. Idejében, gondosan, szakszerűen Jólllehet, Szlovákiában a „zöldara­tás“ a múlt hónap első hetében meg­kezdődött, a lucerna első termésének betakarításával többhelyütt késleked­tek. Még május utolsó hetébe» Is nagy igyekezetnek lehettünk szemta­núi az egyes mezőgazdasági üzemek­ben. Ez jobbára a betakarítási - mód egyoldalúságának, s a nagy térfogatú szállítóeszközök csekély számának, valamint a nem teljes üzemképesség­nek tudható be. Persze, ludas ebben nem csupán a technikai ellátottság, hanem a szervezésmőd tökéletesítése szakaszán is van még tennivaló bő­ven. Ugyanakkor az üzemközi együtt­működésben rejlő lehetőségeket sem aknázták ki kellőképpen, a szárító­üzemek két, vagy háromműszakos üzemeltetéséről nem Is beszélve. Külön említjük: a fütermés betaka­rítása is rendkívül fontos. Ennek elle­nére mégis mulasztás tapasztalható. Főleg az utak mentén, árokpartokon látható mindmáig jócskán lábonálló, elöregedett fü, holott annak már bog­lyákban, kazlakban, pajtákban lenne a helye... Vérszegény az e téren tapasztalható igyekezet: a nyugdíja­sokból verbuvált kaszáló-brigádok száma elenyészően kevés az egyes járásokban. Itt a szálastakarmány-bekészítés ideje, már ami a kisállat-tenyésztőket illeti. Legalább ők ragadják meg a kínálkozó alkalmat, ha môr až illeté­kes üzemek, vállalatok, szervezetek nem élnek az adott lehetőségekkel... Persze, annak rendje-módja szerint, nem tolvajlás, jogtalan kisajátítás for­májában. A nemzeti bizottságok egyen­gessék az utat ahhoz, hogy maréknyi fű, széna su menjen veszendőbe. (A községi, szövetkezeti ifi-szervezetek kezdeményezhetnék a kaszálási vetél­kedőt. tapasztalt, egykori jóhírű ka­szások bevonásával.. . Hiszen a kor­szerű knszálógépek, kombájnok vilá­gában is olykor nagy szükség mutat­kozik a kézikasza szakszerű kezelésé­nek Ismeretére. Ezek a kaszálási ve­télkedők, ha meghonosodnának, bizo­nyára jő szolgálatot tennének...) E kitérő után szólni kell arról is, hogy — vastagon számítva — egy hó­nap van hátra az aratásig. Ezt a négy hetet jól kell hasznosítani: ajánlatos a „zöldaratás“ első fázisának befejez­tével azonnal hozzáfogni a takar­­mánybetakarítő gépek és szállítóesz­közök javításához, hogy azok teljesen üzemképesen várják a lucerna és a fűfélék második termésének betakarí­tási idejét. A lucerna másik termésének egy bizonyos hányada „magfogás“ célját szolgálja. Fordítsunk e megfogó terü­letekre megkülönböztetett figyelmet (aranka-irtás, és egyéb növényvédel­mi tennivalók!), nehogy kártevőkre, erre-arra hivatkozhassunk, a magfo­gás esetleges sikertelenségét illetően. Bár ezt többféle tényező is befolyá­solja ... Mint például a relatív pára­­tartalom, stb. Mezőgazdasági üzemeink szakveze­tői — okulva a lucerna első kaszálata elhúzódásából! —, kerüljék azt, hogy a kaszálat a gabonabetakarttás idő­szakába nyúljon. Ha az „ej, ráérünk arra még ...!“ elve érvényesül, úgy a második lucernatermés betakarítása megtörheti a gabonaaratás lendületét, teherként nehezedhet a szervezést, irányítást végzőkre, ugyanakkor erő­gépeket, szállítóeszközöket, munka­erőket von el a gabonabetakarítástől. Magától értetődő, hogy az ilyen gátlő tényezőktől tehermentesíteni kell a a gabonabetakarítást. Szólni kell még a „zöldaratás“ mi­nőségi követelményeinek betartását elősegítő anyagi érdekeltségről. Az ellenőrzést nap mint nap gyakorló vezetők, szakvezetők a legjobban tud­ják, mennyire fontos a minőség elő­térbe állítása. Ezért kell feltétlenül ügyelni rá a szenázsolás, szilázsolás, a borjúszéna, a tápliszt készítése kö-IFolytatás a 2. oldalon.') előadói beszédében leszögezte, hogy a két nemzeti köztársaság gazdasági színvonalának és dolgozói életszín­vonalának kiegyenlítésében elért eredmények, amelyek a cseh és a szlovák nemzet, valamint az összes nemzetiség testvéri együttműködésé­nek köszönhetőek, erősítik a Cseh­szlovák Köztársaság egységét. A si­keres gazdasági fejlődés megterem­tette annak feltételeit, hogy teljesí­tettük a párt XIV. kongresszusának nagyvonalú szociális programját. Az életszínvonal emelésében fontos sze: repe van a munkaképes lakosság tel­jes foglalkoztatottságának. A leg: utóbbi országos szakszervezeti kong­resszusa óta nőttek az állam szociá­lis kiadásai. A lakosságnak szociális és betegbiztosításából származó jö­vedelme az 1971. évi 39 milliárd 700 millió koronáról 1976-ban 55 milliárd 200 millió koronára emelkedett. A nyugdíjbiztosítás legutóbbi rendezése több mint három millió nyugdíjas helyzetén javított. Az elért. eredmé,­­nyék azt biztosítják, hogy a CSKP po­litikája szilárdan megalapozta a lét­­biztonságot ás a gyakorlatban meg­valósítja a munkásosztály, valamint a többi dolgozó érdekeit. A jelentés számot-ad a szakszerve­zeti mozgalom politikai és szervezé­si egységének megszilárdulásából és a további szilárdításával kapcsolatos fő feladatokról. Sikraszáll a XV. párt­­kongresszus programjának megvalósí­tásáért. A szakszervezeteknek a párt­­politika Iránti viszonya nemcsak a párt-politikájának konkrét megvitatá­sában, .hanem a , pplitikápak,- a mun­millióinak szilárd állásfoglalása arra kötelez bennünket, hogy a kongresz­­szus szónoki emelvényéről is ellensé­geink címére ismételten kijelentsük: semmilyen pamflettek, charták ás az ideológiai aknamunka hasonló szüle­ményei nem terelik el népünk figyel­mét a CSKP XV. kongresszusa prog­ramjának megvalósításáról, nem já­rathatják le a szocialista építés ta­gadhatatlan sikereit és nem ingat­hatják nteg a dolgozóknak az egysé­ges szakszervezetek forradalmi irány­vonalába vetett bizalmát, mivel ez az irányvonal bizonyíthatóan a javu­kat szolgálja. Szüntelenül szem előtt tartjuk a ■ pártban és a társadalom­ban bekövetkezett válság tanulságait és nem felejtjük el a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom válságának a következményeit sem. A jelentés felvázolja a népgazda­ság fejlesztésének feladatait és ezek teljesítésében a szakszervezetek sze­repét. További részében a dolgozók szociális biztonságérzetének erősíté­sével, majd a szakszervezetek politi­kai-névelő munkájának kibontakozta­tásával foglalkozik. Végül hat pont­ban foglalja össze a-mozgalom alap­vető céljait. 1. Az egész szakszervezeti tevé­kenységben tükröződjék a CSKP XV. kongresszusának programja. Sokolda­lúan mélyítsük el a szakszervezetek társadalmi felelősségét és szocialista elkötelezettségét, növeljük részvéte­lüket a Nemzeti Front tevékenységé­ben. Szilárdítsuk a szakszervezetek együttműködését minden szinten ?z állami szervekkel; • hogy növeljük a 3. A tervfeladatok teljesítésével, a társadalmi munkatermelékenység nö­vekedésével összhangban szilárdítsuk meg a dolgozók szociális biztonság­­érzetét, törődjünk a munka- és élet­környezet javításával, reagáljunk ér­zékenyen a dolgozó ember szükségle­teire és gondjaira. 4. A marxizmus-leninizmus szelle­mében mélyítsük el az eszmei-nevelő és kulturális tömegmunkát, szilárdít­suk a munka és a kötelességek iránti öntudatos szocialista viszonyt, mélyít­sük el a munkaközösség nevelő , rá­hatását, ügyeljünk a dolgozók mű­veltségi és szakképzetségi szintjének emelésére, fejlesszük következetesen a szakszervezeteknek — a szocializ­mus iskolájának nevelő küldetését. 5. Tökéletesítsük a szakszervezeti szervek és szervezetek tömegpolitikai és szervező munkáját, növeljük a szakszervezeti szövetségek felelősség­­teljes részvételét a szakszervezeti mozgalom általános tevékenységé­ben, mélyítsük el a kerületekben és a járásokban a szakszervezeti szer­vek egyesítő szerepét, a rájuk bízott jogkörrel és felelősséggel összhang­ban fejlesszük az üzemi bizottságok tevékenységét és tegyünk még egy további lépést a szakszervezeti sza­kaszok munkásságának fejlesztésé­ben. 6. Erősítők a Forradalmi Szakszer­vezeti Mozgalom nemzetközi aktivitá­sát, fokozzuk nemzetközi kötelessé­geinek teljesítését, fejlesszük a szak­­szervezeteknek mint a proletár szoli1 daritás és a szocialista internaciona­lizmus iskolájának küldetését.

Next

/
Thumbnails
Contents