Szabad Földműves, 1977. január-június (28. évfolyam, 1-25. szám)
1977-05-21 / 20. szám
té(!iiij4 ítJbáŕ,.\Á ■ —- ............... .................................................... ...____ fi 9ШГК01 ftp. f pi Szorgalmas kertbarátok i Íme! a komárnoi járás közepesen nagy községeinek egyike. Lakói a legszorgalmasabbak között említhetők. A faluban igen aktív tevékenységet fejt ki a kiskertészkedők helyi szervezete. A járásban kevés község dicsekedhet az ittenihez hasonló eredményeket nyújtó kertbarát mozgalommal. Az inielyi kiskertészkedők tavaly ugyanis 50 vagon különféle zöldséget értékesítettek a Zelenina nemzeti vállalat fölvásárló központjánál. A tevékeny kertbarátok összesen 4,2 millió koronát kaptak termékeikért. A községben 1962-ben alakult meg a Szlovákiai Gyümölcsészek és Kiskertészkedők Szövetségének helyi szervezete. Ölvenen indultak el az új úton, amely 1973-ig bizony sehogy sem akart felfelé ívelni. Az újjászervezés után csaknem az egész falu lakossága összefogott a nemes ügy, a konyhakertek ésszerűbb és jövedelmezőbb kihasználása érdekében. Ma már 450 aktív tagja van a szervezetnek, és a 15 tagú vezetőség — élén Tóth Lajos elnökkel — mindent megtesz azért, hogy javuljon a rendeb kezésre álló földterület kihasználása, tovább szélesedjen a kertbarát mozgalom a faluban. Nagy gondot fordítanak a szükséges vetőmagvak, ültetőanyagok, műtrágyák, vegyszerek és különféle kertészeti kellékek beszerzésére, ugyanakkor jó példával járnak az élen a kiskert kihasználásában, a hajtatott és a szabadföldi zöldségfélék termesztésében. Az SZtíVKSZ KB-а által Marcelován létesített Kertészeti Szolgáltatások fióüküzeme külön fölvásárló központot létesített imelyen, így rugalmasabbá és zökkenőmentesebbé vált a fölvásárlás, a kitermelt javak értékesítése Az árut Jakubács Mihály, Lovász Zsigmond és Kovács- Mihály veszi át a kiskertészkedőktől, majd ők adják tovább a termékeket a Zelenina, illetve a konzervgyárak fölvásárlóinak. Az átvett termékek ellenértékét Hrabovská Kristina pénztárso helyben fizeti ki a tagoknak. A nagyüzemi mezőgazdasági termelésben mindinkább tért A kistraktor a kertbarátok hasznos segítőtársává vált. Kezelője Kovács józsef. helyi szervezet is gazdagabbá vált, s a rendelkezésre álló pénzösszeg elégségesnek bizonyul a különféle kiadások fedezésére. így az idén már teljesen díjtalanul forgalmazza a szervezet a tagjai által kitermelt árut. A kedvező föltételek törvényszerűen növelték a termelői kedvet a községben. Ez abból is látható, hogy az ímelyi kiskertészkedők az idén már 1040 tonna zöldség kitermelésére vállalkoztak. A megkötött szerződések értelmében csemegepaprikából termelnek legtöbbet — mintegy hétszáz tonnányit. Karottából 130, uborkából pedi4g 110 tonnányit terveznek értékesíteni, de ezenkívül termelnek még paradicsomot, vörös- és fokhagymát, káposztaféléket és más zöldséget Is. Tóth Lajos elnök szerint az idén körülbelül hat-hét millió korona bevételre számíthatnak a helybeli kertbarátok. Megérdemlik, hiszen fáradságos munkájuk gyümölcseivel nagyban hozzájárulnak a piaci ellátottság javításához, a választék bővítéséhez. S ha figyelembe vesszük, hogy zöldségfélékből tavaly sem a lakosság igényeit, sem a konzervipar szükségleteit nem tudtuk teljes egészében kielégíteni, akkor az ímelyi kiskertészkedők kezdeifiényezését legalább is példamutatónak kell neveznünk! S végezetül nem árt megemlíteni: az SZGYKSZ helyi szervezete a téli hónapokban több szakmai előadást rendezett a község kiskertészkedői számú ra, nyáron pedig tanulmányi kirándulásra készülnek a lelkes kertbarátok. Ügy gondolják, nem árt, ha más vidék kiskertészkedőivel és a nagyüzemek kertészeti dolgozóival is kicserélik tapasztalataikat, hogy még eredményesebbé tehessék munkájukat. Szilárd elhatározásuk, hogy a község zöldségtermesztésének fellendítése és a piaci ellátottság javítása érdekében minden eddiginél jobban kihasználják a rendelkezésükre álló földterületet, a helyi adottságokat és a haladó termelési módszerek nyújtotta előnyöket. Nemes célkitűzésük valóraváltásához sok sikert kívánunk! Varga József Értik a módját Több mint harminc oklevél hirdeti, a Zemianske Sady-i Mezőgazdasági Szaktanintézetben értenek a borkészítéshez. Nem véletlen tehát, hogy a tavasszal éppen itt rendezte meg a járási mezőgazdasági igazgatóság a galantai járás immár hagyományokkal rendelkező borversenyét. A kilenctagú szakbizottság 38 borfajtát értékelt. A vörös borok kategóriájában a nevezett szaktanintézet borai nyerték az első három díjat, a fehér borok vetélkedőjéből a Veľký Grob-i szövetkezet Irsai Olivér bora került ki győztesen. (Kfg) A visszametszett sárgaúinnve korábban terem Mivel nagyon munkaigényes, kevés helyen alkalmazzák a sárgadinnye metszését, hajtáskurtítását. Az eljárás előnye, hogy a metszéssel gyorsabb elágazódásra késztetjük a növényt, s így az oldalindákon korábban jelennek meg a termős virágok. Tehát korábban nyerünk piacképes árut, s nagyobb lesz a bevételünk is. A hagyományos kétszeri, esetleg háromszori metszés elvégzéséhez a nagyüzemekben nincs elég munkaerő, de a háztájiban, a kiskertekben könnyen megoldható. Az egyszeri visszametszés viszont a nagyüzemekben sem okozhat gondot, hiszen azt még a paiántanevelö ágyban vagy a kiüitetéskor is elvégezhetik a dolgozók. (kő) A tojáshéj szilárdságának fokozása A genetikai tényezőkön kívül a gépesítési és a takarmányozási tényezőknek tulajdonítanak nagy jelentőséget a héjszilárdság alakításában. Egyes etetőláne-típusokban a mész elkülönül, végül már 6—8 százalék mésztartalmú keveréket kapnak a tojók. Különösen forró nyári időszakokban, továbbá s 40.—72. hét közötti termelésre vált be a különleges keve- A rékek etetése. A speciális dúsítőkat sorra hozzák piacra a kül- У földi tenyésztő cégek. (Pij "" Nehéz választani A papagájok, kanárik és egyéb egzotikus madarak mellett a fácánok a leggyakrabban tartott díszmadarak. Az általában igénytelen madarak ékes tollazatukkal hívják fel magukra a tenyésztők figyelmét. Mindig sima és fényes tollruhájuk sok esetben színgazdagabb és szebb, mint a sokkal drágább, távoli országokból származó egzotáké. Több állatbarát díszmadárként tartja a közönséges mezei fácánokat is. igaz, nem tartozik a legszebb fácánok közé, de kedvességével és ragaszkodásával gyorsan belopja magát az emberek szívébe. A tojó nagyon egyszerűen „öltözik“: tollruhájának alapszíne világosbarna, s ezt sötétebb barna mintázás díszíti. A kakasok sokkal előkelőbbek. A fejük tetejét ékesítő zöldes sárgásbarna tollazatot kétoldalt hátrafelé nyúló, fényes csillogású tolipamacs, ún. fül határolja. A nyak felső részét fedő tollak kékes csillogásúak, s ez a színeződés esetenként fehér őrvbe megy át. A nyak alsó része bronzos barna színű. A rézvörös bíborfénnyel tündöklő felső testrészt fekete tollak takarják. A hastáj ugyancsak feketés színű.- A farokcsíktollak foszlottak, rozsdaszínűek. A faroktollak a kortól függően 40—60 cm hosszúak, sötétbarnák, vörösesbarna szegéllyel. A szárny fedőtoliai barnák, a nagyevezők sötétbarnák. A szem körül élénkpiros szemgyűrű figyelhető meg, ami tavasszal, a párzás idején megnagyobbodik és élénkebb színűvé válik. A kakasok tavasszal, nyár elején hallatják jellegzetes hangjukat, amit fogságban is szerényen gyakorolnak, különösen a kora reggeli órákban. A fogságban tartott madarak szelídek, könnyen, eredményesen szaporíthatok. Bármilyen mageleséget elfogyasztanak. Fákon, egy-három méter magasságban éjszakáznak. Az aranyfácán a legkedveltebb fácánok közé tartozik. Tetszetős alakja, ékes tollruhája van. A hímeknek aranysárga bóbitájuk van, ragyogó narancssárga gallérjuk kékesfekete csíkokkal szegélyezett. A hát első része sötét, fényesen kékeszöld, hátuk aranysárga, farokcsíktollai ugyancsak sárgák, megnyúltak. A nyolcvan centiméteres hosszúságot is elérő faroktollak barnásán petylyezettek. A szárnyak feketésbarnák. A szem és a szemkörnyék sárga, a csőr szaruszínű, lába barnászöld. Az aranysárga változat esetében a tollazat jelentős hányada aranysárga színű. A tojó itt is kevésbé díszes. Testét sötétbarnával tarkázott világosbarna tollazat fedi. Farokcsíktolla nincs, faroktollai jóval rövidebbek. A tojó egyéves korában válik ivaréretté, amikor már tenyésztésbe fogható. A kakas csak kétéves korában válik ivaréretté, s ekkorra felölti díszes ruháját is. A tojó 60—65, a kakas 75—85 cm tcsthosszt ér el, élősúlyuk pedig 100-110, illetve 120—150 dekagramm. A gyémántfácán az aranyfácánhoz hasonló testfelépítésű, jól tűri a hideget, teleltetéséhez nincs szükség zárt helyiségre. Szaporítása általában eredménnyel jár. A hím homloka és fejteteje sötét fémfényű, a fejtetőről mintegy hat centiméter hosszú, foszlott toliakból álló, vörös bóbita nyúlik hátra. Gallérja ezüstfehér, kékesfeketével szegélyezett toliakból áll. A hát első része, a válltájék, a begy és a nyak fényesen sötétzöld színű, a hát egyéb része világossárgából aranysárgába átmenő, középen kékeszöld ércfényű toliakkal fedett. A farokfedők tűzpirosak, a középső faroktollak kékesfekete harántsávokkal díszített ezüstszürkék, a többi faroktol 1 pedig barnászöld, ugyancsak sávozott. Az evezötollak feketésbarnák, az alsó szárnyfedők szürkék. A csupasz szemkörnyék zöldesbarna színű, a mell és a has fehér, szeme világossárga, csőre zöldes, Iába világos szaruszínű. A faroktollak akár egy méter hosszúak is lehetnek. Ezért a voliernek olyannak kell lennie, hogy a faroktollak ne töredezzenek el. A tojó hasonlít az aranyfácán tojójához, csak valamivel sötétebb a tollszíne. A kakas csak kétéves korában válik ivar- és tenyészéretté, s ekkora ölti fel díszes ruháját is. Az ezüstfácán az előbbieknél jóval nagyobb testű, szintén Kínából származik, ahol ízletes pecsenyéje miatt baromfiként tartják. Tollazata jóval szerényebb: a kakas felső testrészét feketés rajzolatú, leheletfinom, ezüstfehér tollak fedik. Bóbitája, a nyak eleje, a begy és az alsó testrészek bíborfeketék. Arca csupasz és vérpiros. A kakasok között gyakran akadnak agresszív egyedek, amelyek még az emberre is veszélyesek lehetnek. A madárházban ezért egyéb földön tanyázó madarakat nem tarthatunk. A tojók viszont nyugodt vérmérsékletűek, szelídek, testük felső részét rozsdabarna, hastájukat szürkésfehér rajzolatú tollazat fedi. A tojót madárházon kívül, az udvarban vagy a kertben is tarthatjuk, jól megfér a tyúkokkal is. Szorgalmasan kutat a bogarak, férgek és különféle magvak után, s ha már kiskorában helyhez szoktatjuk, soha nem kóborol el, mint más fácánok. A királyfácán tenyésztésére általában csak a gazdag tapasztalatokkal rendelkező madártatók vállalkoznak, mert e madarak jóval igényesebbek. A királyfácán díszei a másfél-kétméteres faroktollak. Testét fehéren és feketén tarkázott aranybarna tollazat fedi, nyakán fehér örv található. Élelmezése problémamentes, de elhelyezése sok gondot okoz. A fülesfácánok közül legtöbben a kék változatot tartják a madárbarátok. Ez a legszebb fülesfácánunk. Leheletfinom, dús, foszlott tollazata a struccéhoz hasonlít. Tolla égszínkék, fonákján sötétkék. Szemkörnyéke tűzpiros, fejteteje fekete. Fejtetejéből kétoldalt hátrafelé nyúló fehér, ún. fültollak nőnek ki. Lába vérpiros. Egyelőre kevés van belőlük az országban, ezért borsos árat kérnek a tenyésztők az újabb érdeklődőktől. Végezetül annyit: magam is fácántartó vagyok, tudom nehéz a választás. Az ízlések és a lehetőségek is eltérőek. De a hangsúly nem azon van, hogy milyen fácánt tartunk, hanem azon — milyen eredményt tu-KEKDES: A konyhakertben különjéle zöldséget saláta, káposztafélék, paradicsom, paprika, uborka, hagyma) és egyéb növényeket (mák, takarmányrépa) termelek. A paiántanevelö melegágyban és a veteményes kertben is tetemes kárt okoznak a lótücskök, a meztelen csigák, s az utóbbi időben mintha megszaporodott volna a vakondok száma is. Hogyan óvjam mqg a növényeket a károsodástól? Tóth F. IChTaba) VÁLASZUNK: A mclegágyi és kerti növényzetet a lótücskök (népiesen lótetű) a gyökérzet átrógásával károsítják. A tenyészidőben úgy gyéríthetjük a számukat, hogy járataikba kanálnyi Arvalín készítményt szórunk. E készítményt nálunk nehéz beszerezni, de a szomszédos Magyarországon bármikor megkapható. A kártevőkből legtöbbet télen pusztíthatunk el. Ősszel 40 cm mély, 50X50 cm-es gödröt ásunk, s ezt jól megtömjük szalmás istállétrágyával úgy, hogy még mintegy húsz centiméteres trágyaréteg a föld felületére is jusson. Utána a trágyát betakarjuk földdel. Télire a lótücskök befészkelik magokat a trágyába, hogy átteleljenek, s ha télen kibontjuk a gödröt, esetenként több tíz kártevőt is elpusztíthatunk egyszerre. A teljes siker érdekében ajánlatos a kertben elszórtan több ilyen csapdát készíteni. A meztelen csigák főleg esős időben károsítanak. Nappal a párás környezetet biztosító növényi hulladékok, kövek vagy dunk fölmutatni. A sikeres tenyésztői tevékenységhez — kellő hasznosságú tenyészállatokon kívül — kellő nagyságú, tiszta, száraz röpdére, madárházra van szükségünk. Meg sok-sok türelemre és hozzáértésre. igen jól mutat, meg hasznos is, ha van a röpdében néhány élő bokor vagy kisebb fa. A fácánok tolla akkor szép, ha fényes. Ezért föltétlenül kell nekik adni olajosmagvakat (repce, kendermag, napraforgó). Igen fontos, hogy a díszfácán nyugodt, szelíd legyen, ne meneküljön az ember elől. Madarainkat legkönnyebben úgy szoktathatjuk magunkhoz, ha mindig viszünk nekik valamilyen kedvenc csemegét, valahányszor a madárház vagy röpde közelébe, illetve az állatok közé megyünk. Balázs Ferenc (jesenské) fadarabkák alá húzódnak, 's éjjel indulnak táplálékszerző útjukra. Jelenlétükre a kártétel és az ezöstösen csillogó járatok figyelmeztetnek. Az ágyúsokon elhelyezett nedves szövetdarabok, cserepek, deszkák alatt meghúzódó kártevők nappal kényelmesen összegyűjthetők és forró vízben elpusztíthatók. A mérgezett búzakorpa is gyérítheti számukat. Bevált módszer, fahamut, oltatlan őrölt mészkövet vagy szuperfoszfátot (esetleg fűrészport, kálisót — a szerk. megjegyzése) szórni a csigajárta helyekre, a sorközökbe. A nevezett anyagokat késő este vagy korán hajnalban legjobb kiszórni, amikor „mozognak“ a csigák. Sokan a Limacid nevű készítményre esküsznek. (Használatával Vehovský Pál ítürovoi kiskertészkedő például jó tapasztalatokat szerzett, talán személyesen is érdeklődhetne nála — a szerk. megjegyzése.) A vakondok nem véletlenül szaporodtak el kertjében. Általában ott ütnek tanyát, ahol sok ínyenc falatot, talajlakó állati kártevőt (lótücsök, drótférgek, hernyók, lárvák stb.) találnak. A vakond hasznos és védett állat, pusztítása tilos. A kertben általában több jót tesz, mint kárt. A melegágy! növényzetet úgy védjük a kártételétől, hogy a melegtalpként használatos trágyára drótszövetet fektetünk, s csak utána hordjuk rá a termőréteget. !gy a trágyában élő lótücsköket elpusztíthatják a vakondok, de a palántákban hem tehetnek kárt. A kertből könnyen elriaszthatjuk a vakondokat: járataikba karbidot vagy petróleummal átitatott szövetdarabot kell teil* ni. (K*J hódítanak a korszerű erő- é« munkagépek, lovasfogatot mái csak elvétve találunk az üze mekben. így a talajmunkák ál tatában sok gondot okoznak a kiskertészkedőknek, főleg az idősebbeknek. Sokan szívesen termelnék a piacról gyakran hiányzó zöldségféléket, de a kert felásására, rendszeres por hanyítására már nem futja as erejükből vagy az idejükből. A kiskertészkedők gondoltak egy nagyot, s vásároltak közösen egy TZ—4K jelű kéttengelyes kistraktort. Nem volt könnyű i íl i ЯНЯВНЯНШИ Tóth Lajos, a kiskertészkedők helyi szervezetének elnöke: as idén 1040 tonna zöldséget adunk a fogyasztóknak. hozzájutni, de megérte az utánajárást, mert azóta lényegesen könnyebben művelik a földet, s nem okoz gondot a műtrágyák, vegyszerek elosztása, az üres rekeszek házhozszállítása és az előkészített áru összegyűjtése sem. A kis gép előnye, hogy biztonságosan üzemeltethető a nagyobb, fóliaborítású termesztő berendező sekben is. Kovács József trak torost állandó alkalmazottként fizeti a szervezet. A téli hónapokban, amikor rövid időre pihenni tér a kistraktor, kezelője a megrongálódott zöldséges és gyümölcsös rekeszek javításával foglalatoskodik. A kiskertészkedők kezdetben az értékesített zöldségfélékért kapott összeg egy százalékával járultak hozzá a szervezet különféle kiadásainak fedezéséhez. Időközben nemcsak a tagság, mint egyének, hanem a
