Szabad Földműves, 1977. január-június (28. évfolyam, 1-25. szám)
1977-05-21 / 20. szám
Az akácfa mérgez is Habár nem díszcserje vagy díszfa az akác, mégis környezetünket szépíti. Májustól júniusig virágzik — néha júliustól augusztusig is —, és az akácvlrág-győgytea már ősidőktől fogva ismert. Am annál ke vésbé közismert a mérgező ha tása. Ugyanis, az akácfa a virágján kívül minden részében mérget tartalmaz. A legtöbbet, az úgynevezett mérgező fehérjéket — robint és fazint — a fa kérgében és a gyökerében. Hogyan mérgez? Rendszerint a kéregből, s a gyökerekből, főleg gyerekek által kiszopogatott édes lén keresztül. A robin nevű méreg már az érintkezésnél erősen megrongálja a szöveteket, ha az emberi szervezetbe kerül, az emésztőcsatornából a vérbe felszívódvajutva megbénítja a központi idegrendszert, s rongálja a vörös vérsejteket. Az ilyen mérgezés görcsös fájdalmakat okoz. Mérgezési tünet: nyugtalansággal kezdődik, hányással, majd szédüléssel, görcsös gyomorfájdalmakkal, s felgyorsult szívveréssel folytatódik. A mér-A víztartály minden szempontból előnyös elhelyezése általában sok gondot okoz ax akvaristáknak, mert vagy problematikussá teszi a szoba berendezését, a búlor szélhelyezését, vagy a ház asszonyának nem tetszik a kiválasztott hely. Az akváriumot lehetőleg olyan helyre tegyük, ahol napfény is éri. Ne tegyük tűző napra, mert nem bírunk majd a zöldalgával és a moszattal. .A fűtőtest közelsége csupán annyiban befolyásolja az akvárium elhelyezését, hogy figyelembe kell venni és meg kell előzni az esetleges túlzott fölmelegedést vagy jelentősebb hőingadozást. Ha sikerül úgy elhelyezni a víztartályt, hogy napfény is éri. akkor szobanövényeket is helyezhetünk köréje. Az így kialakuló élősarok lakásunk igazi dísze lehet. A napfényben szobanövényeink is jől érzik majd magukat, hiszen az akváriumból elpárolgó víz páradússá teszi a központifűtéses szobák egyébként túl száraz levegőjét. Arra különösen ügyeljünk, hogy az akvárium ne kerüljön túlságosan magasra vagy alacsonyra. A 80—110 centiméter magas asztalka vagy állvány a legmegfelelőbb, mert így ülő helyzetben is jól áttekinthetjük az akváriumot. Jó esztétikai hatás érünk el, ha akváriumunk fölé világítótestet szerelünk. Ráadásul haszAz akvárium elhelyezése nos is ez a megoldás, mert este megvilágíthatjuk a víztartályt, tetszés szerint meghosszabbíthatjuk halaink számára a nappalt, ugyanakkor bármikor megfigyelhetjük halaink viselkedését. Megvilágításhoz égőket és neoncsövet egyaránt használhatunk. A megvilágítás erőssége függ az akvárium nagyságától, magasságától, s elhelyezésének fényviszonyaitól. Ne feledjük, növényeink fejlődése és élete a fényellátástól függ. Ha az égők alkalmazása mellett döntünk, úgy több kisebb égőt szereljünk föl az akvárium egész hosszúságában, hogy az egész tartályt egyenletesen megvilágítsuk. A világítótest burkolata mindig fényes anyagból készüljön, mert ez fokozza a fényhatást. A világítótestet úgy erősítsük föl, hogy burkolata minél közelebb kerüljön az akvárium üveg fedőlapjához, s a lehető legkevesebb fény szűrődjön ki az akváriumból. Ha égőket használunk a megvilágításhoz, akkor valamivel nagyobb távolságra kell elhelyezni a világítótestet az akvárium üveg fedőlapjától, mert az égők sok hőt adnak le, amitől könnyen átforrósodhat és elpattanhat az üveglap. Kobolka László A szerkesztő megjegyzése: Az akvaristák többsége hangsúlyozza, a víztartályt úgy kell elhelyezni, hogy közvetlen napfény lehetőleg ne, szórt fény ellenben minél bővebben érje. Egyes akvaristák szerint a medence hátlapjához célszerű színes papír- vagy műanyag lemezt helyezni. így már nem átlátszó az akvárium, s jól láthatók benne a növények és a halak. Azok a halak, amelyeknek testén a vörös szín uralkodik (mexikói kardfarkú hal, széles hátú fogasponty, vörös neon) a fekete hátlap előtt érvényesülnek legjobban. A kék, fekete, sárga és ezüstszínű halakat (kék gurámi, zebra dánió, vitorláshal) a sötétvörös vagy barna háttér emeli ki legjobban. Világoskék és világoszöld hátlapot nem ajánlatos alkalmazni, mert a növények beleolvadnak a színes háttérbe. Van aki befesti a tartály hátsó üveglapját. Nem jó megoldás, mert a festék „csíkosán“ tapad, s az akvárium esetleges átrendezésekor nehéz eltávolítani a festéket. A teljesen világos háttér sem megfelelő, mert így csak a körvonalait láthatjuk a növényeknek és a halaknak, színüket, mustrázatukat aligha. Ezért soha ne tegyük közvetlenül az ablak elé az akváriumot! gezettet azonnal juttassuk orvoshoz. Eddig a rossz oldalát említettük az akácnak, kivéve a virágja gyógyhatásút. Ehhez anynyit: az akácvirágban fellelhető drog illóolajat, robinin és akacia-glikozidát, robigeninkámfort, heliotropint, linaloolt és más aromás anyagokat tartalmaz. Az akácvirág hatása görcsoldó, köhögéscsillapító, hashajtó és görcsös gyomorsavtúltengés ellen van hatása. Virággyűjtés: az akácvirágot a fürtökről lefosztva, fáról szedve gyűjtsük. Csupán az eredeti fehér színű, tiszta virágok értékesek. A kosarakba szedett virágokat lehetőleg mesterséges melegben szárítsuk. Vigyázat! A népi gyógyászatban az akácfa kérgének főzetét helyenként gyomorsavtúltengés, székletrekedés ellen, gyomor- és bélfekélyesek esetében használják. Az orvosegészségügy nem ajánlja. Tehát, jő lesz vigyázni. Előzzük meg a bajt, a mérgezést! Dr. Nagy Géza A PORALAK0 NÖVÉNY VÉDOSZEREK X Permetle mennyisege AOt 201 2>0t kOl 501 eot ?o e 80i 901 Aoot 0.01 2* 3? 5* 8* 9fh 0.0 2 A3-** sfOs MS' Mf 0,03 A* 9* 42. <t 4Sq. Z/j z 4 а Iff 3 dk 0,04 8^ ÍZ f zor l*f 3Cf 4 c/As o,os 40f Zo9 Zös-3Sf 40 p iff Sd/tp. O.OG ÍZ ^ 1*9 tOf 3é> 4/2? if% S*f 0,07 ЛХMa iif-3S> 4*t Hit ■*> 0.0# JX-44 f 14 f Щ Tif-V? 0,04 ft L_ Iff s*f f2 f H f 0,4 5^ CMj }cCtlJ #ctt4 ' U k fOc/Ajj 0,1 Jdli Cet fiJ j0c/6\ 'Itľdlj Zöcf/ij о,ъ 3c% CM; 45Ф: 4 ft/Aj Zhdbj 2Щ 30 d.A, 0,4 Ык főik ICdkj Zfdfy ЗЩ AfOdAj 0,5 5*1 ki jOc/k f Wk ZoMj 2 bet к 3o dk 4 OoíAj h Sc/tf b Ocŕ/tj O, G-&!h 42 dh 4dV/tjf 2Щ 3odAj 3cdk Ĺf2o/k bAd/j (pOd/’f O,? гщ Z éd/y bCdty hZdk ЬЫк SCrtt esJAj ZŐ cUj Л,0 fadki ZQcffy 3 0c/is Modt^ SOclhj (TOelkj ГО-Л/ <Р0«/у жх átoltott hibridek igen *' gazdagon teremnek, de nem hosszú életűek, mégis megéri fáradozni az átoltásukkal, mert így ériékes, nemes szőlőt és bort nyerünk. A tavaszi oltási módokról már írtunk, most a május végén vagy június első felében esedékes zöldoltásről szólunk. Zöldoltással természetesen nemcsak a hibrideket lehet átoltani, hanem például a nem kielégítő termést nyújtó vagy a terméselrúgásra hajlamos nemes tőkéket is. Az oltóhajtást frissen szedjük, esetleg elűző este vágjuk le, az idős leveleket, vitorlát eltávolítjuk, s az oltóhajtásukat nedves szövetbe csavarva hideg pincében tároljuk. Oltóhajtást természetesen csakis az egészséges, rendszeresen bű és jó minőségű termést nyújtó tőkékről szedünk. Hasítékoltás. Akkor végezzük, amikor a hajtások úgy megnőttek, hogy az oltás helye kb. 10 cm-rel a támvezeték dróthuzala alá kerül. Az éves hajtást a harmadik levél után és mintegy 8—10 cm-rel a bütyök fölött visszavágjuk, 6—7 cm hosszan behasítjuk. Az oltóhajtás végét ék-alakúra vágjuk, hónaljhajtásait meghagyjuk, s a fölső rügy fölött még 10—12 cm hosszú vesszőt hagyunk beszáradásra. Ha csak Hibridből nemes szőlő Zöldoltás 2—3 cm-t hagynánk, beszáradna az oltóvessző és nem hajtana tovább. Az előkészített oltóhajtást úgy toljuk be az alanyba, hogy közben betartjuk az oldalankénti rügyváltást. Vagyis: az alanyon a vessző egyik oldalán, az oltóvesszőn pedig a másik oldalon legyen a rügy. Az oltást 5—7 mm széles műanyag- vagy gumiszalaggal kötözzük be, az alanyon kitörjük a hónaliha’tásokat és kivakítjuk a fölső rügyeket. A legközelebbi levéllel beárnyékoljuk az oltást, s a levelet gombostűvel vagy kötözéssel rögzítjük. Egy tőkén általában három-öt oltást végzünk, majd a gyengébben fejlődő vagy mag sem eredt oltású vesszőket eltávolítjuk. A hasítékoltással egyidőben végezzük a párosítást is. Az alanyt a csúcstól számított harmadik-negyedik levél fölött ferdén visszavágjuk, s az oltóhajtáson hasonló vágást készítünk. A vesszők azonos vastagságúak legyenek, a vágási felületek pontosan fedjék egymást. Egyébként úgy járunk el, mint a hasítékoltásnál. i Vannak ennél nehezebb, ritkán alkalmazott zöldoltási módszerek is, amelyek nagy hozzáértést igényelnek, s az általános gyakorlatban nincsenek elterjedve. Ezek ismertetésével nem foglalkozunk, hiszen az említett módszerrel sikeresen átolthatjuk a kertünkben még előforduló néhány tőkét. Forradás után az oltóhajtáson meghagyott hónaljhajtás nő tovább. Ajánlatos támasztókaróhoz kötni, nehogy kárt tegyen benne a szél. A hajtást úgy rögzítsük, hogy sok napfény érje, s őszig jól beérjen a vessző. Az alanyhajtásból fakadó hónaljhajtásokat és fakadó rügyeket kitörjük, a nemes hajtást peronoszpőra ellen 0,4 százalékos Kuprikol 58-nel hatnyolcnaponként permetezzük. A permetlébe legyünk tízliteren-1 ként 5 dkg káliumszulfátot és 5 dkg szuperfoszfátot is, ezzel a hajtások beérését segítjük. Ősszel a zöldoltást ledöntjük, nehogy fagykár érje. Ha jól dolgoztunk, jövőre már megízlelhetjük az új termést. (KŠ) Virágzó almaiigei a baioyoi Nagyhizlalda nemzeti vállalat madárréti gazdaságában. Foto: —dek A paradlcsomhajtató klimatizált sejtek előnyeiről már írtunk, Tavaly néhány nagyüzemben — és házikertbea — láttunk ilyen sejteket, többnyire a termés súlyától roskadozó növényekkel. A kertészkedők 25—30 kilós átlaghozammal dicsekedtek, a svodíni szövetkezet kertészetében tapasztaltak szerint akár negyven kiló gyű mölcs is szüretelhető a termesztősejtenkénti négy tő pa-Kísérletezzünk! radicsomról. Az érdeklődőknek most csak annyit: a klimatizált sejtek az SZGYKSZ Kertészeti Szolgáltatások üzemeiben vásárolhatók meg. Megrendelni a következő címeken lehet: Zahrádkár, Vodiőková 10, 110 00 Praha 1; vagy Flora, závod zahradnických služeb, 767 51 Kroméŕíž. Aki olcsóbban akar termelni, tűzzön le négy karót, húzzon rá üres műanyag zsákot, s kész a sejt. Lehet, hogy benne kevesebb paradicsom terem majd, de a módszer nem igényel különösebb ráfordítást. A kísérletező kedvű kiskertészkedők hasznosíthatják Tajovský kertésztárs ötletét. Ö üres műtrágyás zsákokban termelte a paradicsomot. A műanyag zsák alján három 4X4 cm-es lyukat vágott, hogy elfolyhasson a fölös vízmennyiség, 25 cm magasságig földkeveréket (3 rész kerti föld, 1 rész érett komposzt, 1 rész erdei föld vagy tőzeg és baromfitrágya) szórt, s zsákonként egyesével kiültette a palántákat; beöntözés után becsavarta a zsákot és csak egy hét múlva öntözött újra. Később edzés után kivezette a zsákból a hajtást, karóhoz vagy tóm vezetékhez kötötte s némi földet szórt a palánta köré. Nyáron másnaponként hígított erjesztett tyúktrágyával vagy állott vízzel öntözött. A Stupicei szabadföldi korai fajtát termelte, növényenként 5 kg termést nyert. Módszerének előnye, hogy betonozott udvaron vagy erkélyen is alkalmazható, csak a «zsákok alá deszkát kell tenni, mert a beton gyorsan lehűl. —ká—
