Szabad Földműves, 1977. január-június (28. évfolyam, 1-25. szám)

1977-05-21 / 20. szám

Az akácfa mérgez is Habár nem díszcserje vagy díszfa az akác, mégis környe­zetünket szépí­ti. Májustól jú­niusig virágzik — néha július­tól augusztusig is —, és az akác­­vlrág-győgytea már ősidőktől fogva ismert. Am annál ke vésbé közismert a mérgező ha tása. Ugyanis, az akácfa a vi­rágján kívül minden részében mérget tartalmaz. A legtöbbet, az úgynevezett mérgező fehér­jéket — robint és fazint — a fa kérgében és a gyökerében. Hogyan mérgez? Rendszerint a kéregből, s a gyökerekből, főleg gyerekek által kiszopo­gatott édes lén keresztül. A ro­bin nevű méreg már az érint­kezésnél erősen megrongálja a szöveteket, ha az emberi szer­vezetbe kerül, az emésztőcsa­tornából a vérbe felszívódva­­jutva megbénítja a központi idegrendszert, s rongálja a vö­rös vérsejteket. Az ilyen mér­gezés görcsös fájdalmakat okoz. Mérgezési tünet: nyugtalan­sággal kezdődik, hányással, majd szédüléssel, görcsös gyo­morfájdalmakkal, s felgyorsult szívveréssel folytatódik. A mér-A víztartály minden szem­pontból előnyös elhelyezése ál­talában sok gondot okoz ax akvaristáknak, mert vagy prob­lematikussá teszi a szoba be­rendezését, a búlor szélhelye­zését, vagy a ház asszonyának nem tetszik a kiválasztott hely. Az akváriumot lehetőleg olyan helyre tegyük, ahol nap­fény is éri. Ne tegyük tűző napra, mert nem bírunk majd a zöldalgával és a moszattal. .A fűtőtest közelsége csupán annyiban befolyásolja az akvá­rium elhelyezését, hogy figye­lembe kell venni és meg kell előzni az esetleges túlzott föl­­melegedést vagy jelentősebb hőingadozást. Ha sikerül úgy elhelyezni a víztartályt, hogy napfény is éri. akkor szobanö­vényeket is helyezhetünk köré­je. Az így kialakuló élősarok lakásunk igazi dísze lehet. A napfényben szobanövényeink is jől érzik majd magukat, hiszen az akváriumból elpárolgó víz páradússá teszi a központifű­­téses szobák egyébként túl szá­raz levegőjét. Arra különösen ügyeljünk, hogy az akvárium ne kerüljön túlságosan magasra vagy ala­csonyra. A 80—110 centiméter magas asztalka vagy állvány a legmegfelelőbb, mert így ülő helyzetben is jól áttekinthet­jük az akváriumot. Jó esztétikai hatás érünk el, ha akváriumunk fölé világító­testet szerelünk. Ráadásul hasz­Az akvárium elhelyezése nos is ez a megoldás, mert este megvilágíthatjuk a víztartályt, tetszés szerint meghosszabbít­hatjuk halaink számára a nap­palt, ugyanakkor bármikor megfigyelhetjük halaink visel­kedését. Megvilágításhoz égőket és neoncsövet egyaránt hasz­nálhatunk. A megvilágítás erős­sége függ az akvárium nagysá­gától, magasságától, s elhelye­zésének fényviszonyaitól. Ne feledjük, növényeink fejlődése és élete a fényellátástól függ. Ha az égők alkalmazása mel­lett döntünk, úgy több kisebb égőt szereljünk föl az akvá­rium egész hosszúságában, hogy az egész tartályt egyenletesen megvilágítsuk. A világítótest burkolata mindig fényes anyag­ból készüljön, mert ez fokozza a fényhatást. A világítótestet úgy erősítsük föl, hogy burko­lata minél közelebb kerüljön az akvárium üveg fedőlapjá­hoz, s a lehető legkevesebb fény szűrődjön ki az akvárium­ból. Ha égőket használunk a megvilágításhoz, akkor valami­vel nagyobb távolságra kell el­helyezni a világítótestet az ak­várium üveg fedőlapjától, mert az égők sok hőt adnak le, ami­től könnyen átforrósodhat és elpattanhat az üveglap. Kobolka László A szerkesztő megjegyzése: Az akvaristák többsége hang­súlyozza, a víztartályt úgy kell elhelyezni, hogy közvetlen nap­fény lehetőleg ne, szórt fény ellenben minél bővebben érje. Egyes akvaristák szerint a me­dence hátlapjához célszerű szí­nes papír- vagy műanyag le­mezt helyezni. így már nem átlátszó az akvárium, s jól lát­hatók benne a növények és a halak. Azok a halak, amelyek­nek testén a vörös szín uralko­dik (mexikói kardfarkú hal, széles hátú fogasponty, vörös neon) a fekete hátlap előtt ér­vényesülnek legjobban. A kék, fekete, sárga és ezüstszínű halakat (kék gurámi, zebra dánió, vitorláshal) a sötétvörös vagy barna háttér emeli ki leg­jobban. Világoskék és világos­zöld hátlapot nem ajánlatos al­kalmazni, mert a növények be­leolvadnak a színes háttérbe. Van aki befesti a tartály hátsó üveglapját. Nem jó megoldás, mert a festék „csíkosán“ tapad, s az akvárium esetleges átren­dezésekor nehéz eltávolítani a festéket. A teljesen világos hát­tér sem megfelelő, mert így csak a körvonalait láthatjuk a növényeknek és a halaknak, színüket, mustrázatukat aligha. Ezért soha ne tegyük közvetle­nül az ablak elé az akváriu­mot! gezettet azonnal juttassuk or­voshoz. Eddig a rossz oldalát emlí­tettük az akácnak, kivéve a vi­rágja gyógyhatásút. Ehhez any­­nyit: az akácvirágban fellelhe­tő drog illóolajat, robinin és akacia-glikozidát, robigenin­­kámfort, heliotropint, linaloolt és más aromás anyagokat tar­talmaz. Az akácvirág hatása görcsoldó, köhögéscsillapító, hashajtó és görcsös gyomorsav­­túltengés ellen van hatása. Virággyűjtés: az akácvirágot a fürtökről lefosztva, fáról szedve gyűjtsük. Csupán az eredeti fehér színű, tiszta virá­gok értékesek. A kosarakba szedett virágokat lehetőleg mesterséges melegben szárít­suk. Vigyázat! A népi gyógyászat­ban az akácfa kérgének főze­tét helyenként gyomorsavtúl­­tengés, székletrekedés ellen, gyomor- és bélfekélyesek ese­tében használják. Az orvos­egészségügy nem ajánlja. Te­hát, jő lesz vigyázni. Előzzük meg a bajt, a mérgezést! Dr. Nagy Géza A PORALAK0 NÖVÉNY VÉDOSZEREK X Permetle mennyisege AOt 201 2>0t kOl 501 eot ?o e 80i 901 Aoot 0.01 2* 3? 5* 8* 9fh 0.0 2 A3-** sfOs MS' Mf 0,03 A* 9* 42. <t 4Sq. Z/j z 4 а Iff 3 dk 0,04 8^ ÍZ f zor l*f 3Cf 4 c/As o,os 40f Zo9 Zös-3Sf 40 p iff Sd/tp. O.OG ÍZ ^ 1*9 tOf 3é> 4/2? if% S*f 0,07 ЛХ­Ma iif-3S> 4*t Hit ■*> 0.0# JX-44 f 14 f Щ Tif-V? 0,04 ft L_ Iff s*f f2 f H f 0,4 5^ CMj }cCtlJ #ctt4 ' U k fOc/Ajj 0,1 Jdli Cet fiJ j0c/6\ 'Itľdlj Zöcf/ij о,ъ 3c% CM; 45Ф: 4 ft/Aj Zhdbj 2Щ 30 d.A, 0,4 Ык főik ICdkj Zfdfy ЗЩ AfOdAj 0,5 5*1 ki jOc/k f Wk ZoMj 2 bet к 3o dk 4 OoíAj h Sc/tf b Ocŕ/tj O, G-&!h 42 dh 4dV/tjf 2Щ 3odAj 3cdk Ĺf2o/k bAd/j (pOd/’f O,? гщ Z éd/y bCdty hZdk ЬЫк SCrtt esJAj ZŐ cUj Л,0 fadki ZQcffy 3 0c/is Modt^ SOclhj (TOelkj ГО-Л/ <Р0«/у жх átoltott hibridek igen *' gazdagon teremnek, de nem hosszú életűek, mégis meg­éri fáradozni az átoltásukkal, mert így ériékes, nemes szőlőt és bort nyerünk. A tavaszi ol­tási módokról már írtunk, most a május végén vagy június első felében esedékes zöldoltásről szólunk. Zöldoltással természe­tesen nemcsak a hibrideket le­het átoltani, hanem például a nem kielégítő termést nyújtó vagy a terméselrúgásra hajla­mos nemes tőkéket is. Az oltóhajtást frissen szed­jük, esetleg elűző este vágjuk le, az idős leveleket, vitorlát eltávolítjuk, s az oltóhajtásukat nedves szövetbe csavarva hi­deg pincében tároljuk. Oltóhaj­tást természetesen csakis az egészséges, rendszeresen bű és jó minőségű termést nyújtó tő­kékről szedünk. Hasítékoltás. Akkor végez­zük, amikor a hajtások úgy megnőttek, hogy az oltás helye kb. 10 cm-rel a támvezeték dróthuzala alá kerül. Az éves hajtást a harmadik levél után és mintegy 8—10 cm-rel a bü­työk fölött visszavágjuk, 6—7 cm hosszan behasítjuk. Az ol­tóhajtás végét ék-alakúra vág­juk, hónaljhajtásait meghagy­juk, s a fölső rügy fölött még 10—12 cm hosszú vesszőt ha­gyunk beszáradásra. Ha csak Hibridből nemes szőlő Zöldoltás 2—3 cm-t hagynánk, beszárad­na az oltóvessző és nem hajta­na tovább. Az előkészített oltó­hajtást úgy toljuk be az alany­ba, hogy közben betartjuk az oldalankénti rügyváltást. Vagy­is: az alanyon a vessző egyik oldalán, az oltóvesszőn pedig a másik oldalon legyen a rügy. Az oltást 5—7 mm széles mű­anyag- vagy gumiszalaggal kö­tözzük be, az alanyon kitörjük a hónaliha’tásokat és kivakít­juk a fölső rügyeket. A legkö­zelebbi levéllel beárnyékoljuk az oltást, s a levelet gombos­tűvel vagy kötözéssel rögzítjük. Egy tőkén általában három-öt oltást végzünk, majd a gyen­gébben fejlődő vagy mag sem eredt oltású vesszőket eltávo­lítjuk. A hasítékoltással egyidőben végezzük a párosítást is. Az alanyt a csúcstól számított har­madik-negyedik levél fölött fer­dén visszavágjuk, s az oltóhaj­táson hasonló vágást készí­tünk. A vesszők azonos vastag­ságúak legyenek, a vágási fe­lületek pontosan fedjék egy­mást. Egyébként úgy járunk el, mint a hasítékoltásnál. i Vannak ennél nehezebb, rit­kán alkalmazott zöldoltási módszerek is, amelyek nagy hozzáértést igényelnek, s az ál­talános gyakorlatban nincsenek elterjedve. Ezek ismertetésével nem foglalkozunk, hiszen az említett módszerrel sikeresen átolthatjuk a kertünkben még előforduló néhány tőkét. Forradás után az oltóhajtá­son meghagyott hónaljhajtás nő tovább. Ajánlatos támasztó­karóhoz kötni, nehogy kárt te­gyen benne a szél. A hajtást úgy rögzítsük, hogy sok nap­fény érje, s őszig jól beérjen a vessző. Az alanyhajtásból faka­dó hónaljhajtásokat és fakadó rügyeket kitörjük, a nemes hajtást peronoszpőra ellen 0,4 százalékos Kuprikol 58-nel hat­­nyolcnaponként permetezzük. A permetlébe legyünk tízliteren-1 ként 5 dkg káliumszulfátot és 5 dkg szuperfoszfátot is, ezzel a hajtások beérését segítjük. Ősszel a zöldoltást ledöntjük, nehogy fagykár érje. Ha jól dolgoztunk, jövőre már megíz­lelhetjük az új termést. (KŠ) Virágzó almaiigei a baioyoi Nagyhizlalda nemzeti vállalat madárréti gazdaságában. Foto: —dek A paradlcsomhajtató klimatizált sejtek előnyeiről már írtunk, Tavaly néhány nagyüzemben — és házikertbea — láttunk ilyen sejteket, többnyire a termés súlyától roskadozó növényekkel. A kertészkedők 25—30 kilós átlaghozammal dicsekedtek, a svodíni szövetkezet ker­tészetében tapasztaltak szerint akár negyven kiló gyű mölcs is szüretelhető a termesztősejtenkénti négy tő pa-Kísérletezzünk! radicsomról. Az érdeklődőknek most csak annyit: a kli­matizált sejtek az SZGYKSZ Kertészeti Szolgáltatások üzemeiben vásárolhatók meg. Megrendelni a következő címeken lehet: Zahrádkár, Vodiőková 10, 110 00 Praha 1; vagy Flora, závod zahradnických služeb, 767 51 Kromé­­ŕíž. Aki olcsóbban akar termelni, tűzzön le négy karót, húzzon rá üres műanyag zsákot, s kész a sejt. Lehet, hogy benne kevesebb paradicsom terem majd, de a módszer nem igényel különösebb ráfordítást. A kísérletező kedvű kiskertészkedők hasznosíthatják Tajovský kertésztárs ötletét. Ö üres műtrágyás zsákok­ban termelte a paradicsomot. A műanyag zsák alján há­rom 4X4 cm-es lyukat vágott, hogy elfolyhasson a fölös vízmennyiség, 25 cm magasságig földkeveréket (3 rész kerti föld, 1 rész érett komposzt, 1 rész erdei föld vagy tőzeg és baromfitrágya) szórt, s zsákonként egye­sével kiültette a palántákat; beöntözés után becsavarta a zsákot és csak egy hét múlva öntözött újra. Később edzés után kivezette a zsákból a hajtást, karóhoz vagy tóm vezetékhez kötötte s némi földet szórt a palánta köré. Nyáron másnaponként hígított erjesztett tyúktrá­gyával vagy állott vízzel öntözött. A Stupicei szabad­földi korai fajtát termelte, növényenként 5 kg termést nyert. Módszerének előnye, hogy betonozott udvaron vagy erkélyen is alkalmazható, csak a «zsákok alá desz­kát kell tenni, mert a beton gyorsan lehűl. —ká—

Next

/
Thumbnails
Contents