Szabad Földműves, 1977. január-június (28. évfolyam, 1-25. szám)

1977-05-21 / 20. szám

1977. május 21/ S/ÄtíÄD FÖLDMŰVES 7 Ä Trebiiov-i Járási Mezőgazdasági Igazgatóság nagy gondot fordít a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlesztésére. A figyelem közép­pontjában a lakosság fokozódó igényeinek kelégítése áll. Ezt tartották szem előtt amikor „Egymillió tonna gabona a kelet-szlovákiai kerületből“ mozgalomhoz csatlakoztak. Hogyan járnak el a feladat megvalósításában arról Ján Kucur mérnök CSc.-től, a jmi Igazgatójától kértünk tájékoztatást. ♦ A járás mezőgazdasági dolgozói milyen mértékben járulnak hozzá az 1 millió tonna gabona kerületi felhívás megvalósításához? — Az ötéves terv utolsó évében 221 300 tonna mennyiségű kalászost kell járásunkban előteremteni, ami 22,13 százaléka az 1 millió tonnának. Ogy terveztük, hogy 1980-ban a földterület 64 százalékán vagyis 48 200 hektá­ron termesztünk kalászosokat és 45,9 mázsás hektározamot érünk el. Sürü vetést az összterület 40,4 százalékán alkalmazunk. A feladat előirá­nyozza, hogy a sűrű vetés alkalmazásával 133 800 tonna terményt kell el­érni. Ide tartozik a kukorica is. Ezt 15 ezer hektáron termeljük — májusi morzsoltban — 55 mázsás hektárho­zammal számolunk, ami 82 500 tonna termést jelent. A szemes termények közé soroljuk a hüvelyeseket is, ame­lyeket 2800 hektáron termeljük. Az előirányzott 17,9 mázsás hektárho­zam 500 tonna hüvelyes elérését fel­tételezi. ♦ Tudva levő, hogy a trebišovi já­rás a kerület legproduktivabb terüle­tével rendelkezik, ezért nagy feladat bárul a mezőgazdaság dolgozóira a sikeres valóraváltásban. Melyek azok az intenzifikációs tényezők, amelyek­kel a teljes siker biztosítható? — Ebből több is van. Járásunkban ugyanis bőven rendelkezünk kiakná­zatlan tartalékkal. Ezt gazdagon hasz­nosíthatjuk. Ez persze igen széleskö­rű. Egy-egy feladat megvalósítása számos más különböző feladatokhoz fűződik. Egyik döntő tényező a növénytermesztés szerkezeti elveinek a be­tartása. Azt persze nem engedhetjük meg, hogy a kalászosok termesztése a takarmányok rovására történjen. Ellenkezőleg, a talaj intenzivebb hasz­nosítására törekszünk. Az újratermelésről, a földalap termőerejének után­pótlásáról és a gazdaságok közötti aránytalanságok felszámolásáról van szó. Meg kell kezdenünk a talajelemzést és az adatok feldolgozását, s en­nek a járásban a jövőben döntő fontossága lesz a szemes termények ter­mesztésében. Elmondhatom, hogy csaknem minden gazdaságunk más-más talajfeltételekkel rendelkezik, ami arra utal, hogy a talaj összetétel feldol­gozását nem lehet sablonosán végezni, figyelembe kell venni nem csak a községeket, de az egyes dűlők különleges adottságait is. A zempléni sík­ságon nagyon fontos az,ipari trágyák hasznosítása is. A jövőben arra kell ügyelnünk, hogy a talajba minél több szervesanyag, mész és más anyag jusson. Évente a szántóföld huszonöt százalékát szándékszunk istállótrá­gyázni. Fontos a foszfortrágyázás is, mert a kelet-szlovákiai síkság talaja éppen ebben a legszegényebb. Szó van a talajok teljes rendezéséről. Ezzel egyidejűleg meg kell oldani a víz kérdést, a tápanyagpótlást s a biológiai tényezők végleges rendezését is. A kalászosok terméseredményét jelentős mértékben befolyásolja egyes fajták és hibridek biolőgiájának tökéletes ismerete. A kiválasztott búza, árpa s kukorica fajták és hibridek olyanok, amelyek a legjobb hozamokat adják. Természetesen úgy, ha betartjuk a jellegzetes agrotechnikát. Erről tavaly is meggyőződhettünk! Döntő fon­tosságú azonban az integrált növényvédelem alkalmazása. Igen fontos té­nyező a növényzet cserélődése, az elővetemények kiválasztása, de nem kevésbé a vetés sűrűsége. Arról van szó, hogy széleskörű komplexumban, hosszúlejáratú intézkedésekkel biztosítsuk a műszaki-anyagi előfeltételeket a célktűzések eléréséhez. Magától értetődően ez megterhelést jelent a gé­pesítés szempontjából, mert a géppark feltöltésének és korszerűsítésének színvonala törvényszerűen kell, hogy fejlődjön. ♦ Kevés szó esett az emberről, milyen feladatuk lesz a mozgalom sike­res megvalósításában? — A feladatok megkövetelik az irányító és szervező munka színvonalá­nak a tökéletesítését is, de a részlegfeladattal nemcsak a funkcionáriusok­nak, de minden egyes dolgozónak: traktorosnak, kombájnosnak élnie kell. Rendszeres iskoláztatásokat szervezünk, melyeken a vetéstől kezdve, a nö­vényvédelemmel folytatva, egészen a betakarításig ismertetjük a tenniva­lókat. Itt jelentős szerep jut a Földművesek Szövetsége járási bizottságá­nak, a párt és a társadalmi szervezeteknek. A mezőgazdasági üzemekben szervezzük a szocialista munkabrigádokat, közösen a SZFSZ járási bizott­ságával komplex racionalizáló brigádokat szervezünk a növénytermesztés szakaszán, kiszélesítjük a szocialista munkaversenyt. Bízok abban, hogy a járási pártbizottság sokrétű és hatékony segítségével a kitűzött célokat elérjük. ILLÉS BERTALAN (a minőségre A Veľký Krtíš-i (nagykürtösi) Gép- és Traktoréllomáson nagy gon­dot fordítanak az igényes, reklamácíómentas munkára. Mindezt Šte­fan Frečkától, a minőségellenőrző osztály vezetőjétől tudtam meg. — Köztudott, hogy vállalatunk elsősorban a DT 75 lánctalpas traktorok főjavítását végzi, de folyamatosan az E—512-es gabona­­kombájnok megjavítását is megkezdte. Ezek mind olyan munkafo­lyamatok, ahol fokozottan kell ügyelni a minőségi munkára. Sajnos, néhány javítási szakaszon még nem a legkorszerűbb technológiával dolgozunk, ami befolyásolja a javítási-szerelési munkák színvonalát. A pótalkatrészellátásban mu­tatkozó akadályok is hatással vannak a minőség javulására, mert nem egy esetben éppen a meghi­básodott alkatrészt kell úgy renoválnunk, hogy az megfeleljen további küldetésének. Mindezek elle­nére lényeges javulás tapasztalható a DT 75-ös erőgépek főjavításában, — jegyezte meg Štefan FreCka. 0 Az erőgépek főjavításában beállt lényeges javulás mögött bizonyára konkrét intézkedések húzódnak meg. — A jó politikai s szervező munka, a bérezés megfelelő módosítása, az élet- és munkakörülmények szüntelen ja­vítása és az új munkamódszerek bevezetése feltétlenül jobb, igénye­sebb munkára ösztönzi dolgozóinkat. Nem kerüli el figyelmünket a bejelentett meghibásodás sem, mert így nyomon követhetjük, hogy a meghibásodás objektív vagy szubjeksív tényezők hatására követke­zett be. Es nem utolsósorban a szaratovi mozgalom, az önellenőrzés is nagyban segíti a munka minőségét. • Vessünk egy pillantást az elmúlt évre. Összesen hány hibabeje­lentést jegyeztek fel? — Tizennyolc hibabejelentés érkezett a DT—75-ös lánctalpas trak­torok főjavítását illetően — válaszol kérdésemre Frečka Štefan. — Két esetben gépjavítóink részéről történt mulasztás, míg a hát­ralévő esetekben obejektiv tényezők játszottak közre (pl. gyárilag selejtesen leszállított alkatrész). Természetesen vállalatunk más munkarészlegein is előfordultak hibabejelntések, az elmúlt évekhez viszonyítva aránylag kis számban. Lehetőségeinkhez mérten igyek­szünk minden szakaszon új munkamódszerek alkalmazására. Ez az egyik alapvető feltétele az igényes, hiba nélküli munkánknak. Bodzsár Gyula Štefan Frečka. Látogatóban a „Brezomix" készítőinél Ketten a szocialista brigádból. A képen Ján Krčmárik brigádvezető és helyettese Ján Parobok látható. mennyiben ne rendelkeztek teljes lét­számú gépkocsivezető állománnyal, a tervfeladatot ezért csak 73 százalékra teljesítették. A környező mezőgazdasági üzemek vezető dolgozóinak tájékoztatója sze­rint a szállított tápok minőségével elégedettek. Ez abból is látható, hogy a tehenek tejhasznossága évi átlag­ban jócskán túlhaladta (egyeden­ként) a 30 litert, a hízósertések napi darabonkénti súlygyarapodása pedig több gazdaságban elérte a 0,58 kg-et. A borjaknál használatos Brezomix táp minden kilójának a hasznosításával 0,60 kg súlygyarapodást értek el a gazdaságokban. Nem a véletlen mü­ve tehát, hogy a Brezomixnek a kö­zép-szlovákiai kerület mezőgazdasági üzemeiben jó hírneve van. A takarmánykeverő üzemben ho­gyan oldják meg a káderproblémá­kat? Ogy, hogy a hatodik ötéves terv­időszakban a szakemberek stabilizá­lása érdekében tíz lakóházat építe­nek. Ezzel persze azt is bizonyítják, hogy törődnek az értékek létrehozó­jával, az emberrel. J. M. Habrovský A brezinal takarmánytápgyártó üzem tizenhárom évi fennállása óla nagy szolgálatot tett a körzetéhez tartozó mezőgazdasági üzemeknek. Különösen jó terméknek bizonyult a borjak részére gyártott Nukamel, il­letve Brezomix borjútáp, melynek ké­szítéséhez kezdetben külföldről be­szerzett tejport használtak. Ojabban azonban kitűnően megfelel erre a célra a hazai készítésű tejpor is. Be­szüntették a tápok készítéséhez szük­séges külföldi Pálma-olajak behoza­talát is, s helyében hazai gyártmá­nyokat alkalmaznak. Ésszerű műszaki átalakítással olyan berendezsét hoztak létre, amellyel a feldolgozásra kerülő szemes terményt olajréteggel vonják be, s ezzel fel­dolgozás után a tápok minősége, s az állatok hasznossága lényegesen javul. A takarmánykeverőben négy szem­­csézőgépsor éjjel-nappal ontja a re­ceptúra szerint elkészített tápokat, azonban itt komoly probléma előtt állnak, mert a gépsoron dolgozó két jól képzett dolgozó nyugdíjba megy és helyébe megfelelő embereket talál­ni nehéz. A zsákolt tápok meghatározott időn belüli felhasználása mindennél fonto­sabb, azért a raktárkészlet kezelői mindent elkövetnek annak az érdeké­ben, hogy a tápok felhasználás céljá­ból időben a mezőgazdasági üzembe kerüljenek. Ez azért is fontos, mert az állategészségügyi dolgozók nagyon lelkiismeretesen ellenőrzik a gazda­ságok részére szállított tápokat. A- mennyiben a kevezőüzem garanciális idejét túlhaladott tápokat szállítana, s ebből valamilyen bonyodalom ke­letkezne az állattenyésztésben, ezért őt terhelné a felelősség, tehát indo­kolt az elővigyázatosság. Sokszor előfordul, hogy a külföldi behozatalból származó szójadara készlet a tápok intenzív gyártása és fogyasztása következtében megcsap­pan. Ilyenkor érthetően nagy a nyug­talanság a keverőben, ami egészen addig tart, amíg az új szállítmány meg nem érkezik. Ez engem is elgon­­dolknzásra késztetett. Miért vagyunk úgyszólván teljesen ráutalva a szója­dara külföldi behozatalára, hiszen néhány évtizeddel ezelőtt hazánkban jelentős sikereket értünk el a szója­­termesztésben, s miért ne tudnánk azt hasonló módon termelni most, mint akkor. A takarmánykeverő üzem a közeli mezőgazdasági üzemekbe nem zsá­kolt, hanem ömlesztett állapotban, húsztonnás tételekben szálllja a tápo­kat. Az elmúlt évben 15 310 tonna tápmennyiséget kellett volna eljuttat­nia a mezőgazdasági üzemekbe, s a-Az üzem dolgozói hagyomány szerint sóval és kenyérrel fogadták a Tulából érkező szovjet küldöttséget. Teljesítik a párthatározatból eredő feladatokat A Mliečno-i (tejfalusi) Kék Duna egyesített Efsz pártalapszervezetének vezetősége együttműködve a szövet­kezet vezetőségével és tagságával a gyakorlatban sikeresen, valósítja meg a CSKP XV. kongresszusának a hatá­rozatait. Megnyilvánul ez a párt be­folyásának növekedésében, vezető szerepének elmélyítésében. A pártta­gok tevékenysége céltudatos és terv­szerű, fokozódik a munkakezdemé­nyezés, ami nemcsak a tanácskozáso­kon való aktív részvételben, hanem a napirenden szereplő kérdések iránti érdeklődésben, a hozzászólásokban, a hatékonyság és munkatermelékenység gyors növekedésében is megnyilvánul. Mindezeket Fehér Károly elvtárstól, az üzemi pártbizottság elnökétől tud­tuk meg. A pártelnök kérdéseimre el­mondta, hogy a jó összmunka érde­kében adottságaiknak megfelelően le­bontott kongresszusi határozatokat •szakaszokra osztották és minden ta­got, tagjelöltet konkrét feladat telje­sítésével bíztak meg, — természete­sen rendszeres ellenőrzés mellett. Ezekután a pártbizottság tanácsko­zásain egyhangúlag állapította meg, hogy az eddigi módszer a tagok akti­vizálására és a termelés fokozására nagyon hasznos, ésszerű volt. Így a jó gazdasági eredményeken kívül az utóbbi időszakban jelentősen megnő­­vekedett a párt tekintélye és a poli­tikája iránti népszerűség. A pártta­gok, tagjelöltek, sőt a szövetkezetben dolgozó pártonkívüliek is maradékta­lanul teljesítik a rájuk bízott felada­tokat. Ha netalán valamelyik párttag mégis szemet húnyt a rábízott mun­kaszakaszon megszabott kötelességei felett, akkor azt a pártvezetőség idő­ben figyelmezteti. Az ilyen hatékony intézkedések és aktivitás mellett nem csoda, hogy a szövetkezet gazdasági eredményei évről évre növekednek, sőt igényesebbek. Az idén több mint ezer vagon szemest kell kitermelniük. Búzából 55, kukoricából 60 mázsás hozamot terveztek. A tejtermelést 3700 literre szeretnék növelni (egy tehéntől évente), ami 114 százalékos növekedést jelent, azaz három millió háromszázezer liter tej kitermelésé­vel kell megbirkózni a szövetkezet kommunistáinak és pártonkívüliek­­nek. Fehér elvtárs azt is elmondta, hogy a XV. pártkongresszus, illetve a já­rási pártkonferencia határozatai szel­lemében sikeresen munkálkodnak a tagsági alap minőségi színvonalának emelésén. Már 1980-ig kidolgozták a távlati fejlesztési tervet. Á felvételre kerülő harminckét személy 81,5 szá­zalékát közvetlenül a termelésből, 18,5 százalékát pedig az adminisztra­tív munkaerők közül szemelték ki. Az idei értékelő taggyűlésen három fia­tal kapta meg a pártkönyvecskét és tette le a pártfogadalmat. A követke­ző tagsági gyűlésen pedig újabb há­rom fiatal kapja meg a jelöltek köny­vecskéjét. A lebontott határozatok értelmében tovább fokozzák az eszmei nevelő munka hatékonyságát. Ennek megfe­lelően valamennyi részlegen bevezet­ték a középfokú pártoktatást. Több mint kilencven tagot és tagjelöltet soroltak az oktatásba. Előadásaikat a járási pártbizottság által kiadott ütemterv alapján valósítják meg. A szemináriumi gyakorlatok alkalmával növekszik a tagok érdeklődése, mely egyértelműen igazolja a párt népsze­rűségét, hatékonyságának növekedé­sét. Politikailag-eszmeileg fejlett párt­tagok és tagjelöltek segítségével a termelés különböző szakaszain öt munkaközösség versenyez a szocia­lista brigád megtisztelő címért. A kol­lektívák összkötelezettségvállalása a NOSZF 60. évfordulója tiszteletére egymillió kétszázezer koronát tesz ki. Jelentős vállalások születtek a vll­­lanyenergia gazdálkodás terén is. A pártelnöktől tudtuk meg, hogy a jövőben Is a taggyűlések ideológiai színvconalának emelését és az agitá­­clós munka népszerűsítését tartják szemelőtt. A pártkongresszus határo­zata szellemében olyan feltételeket alakítanak ki, hogy egyetlen kommu­nista se tartsa a taggyűlésen eltöltött órákat feleslegesnek. Tudatosítja, hogy jelenlétével és aktivitásával számol­nak. Krascsenics Géza Javul a talaj termőereje Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatták, hogy a talaj meliorációs fel­javítása indokolt. Amint pártunk októberi plenáris ülésén is hangsúlyoz­ták, a termőföld legnagyobb természeti kincsnek számít. Társadalmunkban ezt a kincset igyekszünk a leghatékonyabban kihasználni. Erről eddigi eredményeink is tanúskodnak. Ogyszólván az összes növényi kultúrák hek­tárhozama javult, egyrészt a termőtalaj célszerű javításával, másrészt az agrotechnikai eljárás tökéletesítésével. A talaj termőerejének szüntelen javítása nem egyszerű feladat. Nemcsak intenzív trágyázás és minőségi talajművelés függvénye, hanem egyben a talaj vízkészlete megtartásának kérdése is. Mivel a talaj javítás hazánk­ban nagy területekre terjed ki és hatalmas beruházásokkal jár, ezért a költségek jelentékeny hányadát a társadalom vállalja magára. Szlovákiában például, az elmúlt esztendőben a kivitelezők 14,5 ezer hek­tár feljavított területet adtak át a mezőgazdasági termelésnek, vagyis egy tizeddel nagyobb területet a tervezettnél. A kivitelező szervezetek 167 km hosszú lecsapoló berendezést adtak át, vagyis többet, mint a terv megha­tározta stb. Dél-Szlovákiában nagy kiterjedésű öntözőrendszerek készültek. Az érté­kelt időszakban az öntözhető terület 11,5 ezer hektárral bővült és »kulti­válással 24 ezer hektár rétet és legelőt javítottak fel, az egyéb talajokból pedig 21 ezer hektár területet. Szlovákiában összesen 44 ezer hektáron végeztek talajjavító meszezést, a szükséglet azonban ennél nagyobb. Az elmúlt esztendőben Szlovákiában a talaj termőerejének a fokozására több mint másfél milliárd koronát fordítottunk. Ebből a befejezett akciók­ra 670 millió koronát költöttünk. A vadvizek lecsapolására 345 millió, öntözőrendszerek építésére pedig negyedmilliárd koronát fordítottunk. Az elmúlt évben jelentős összeget költöttünk nem beruházás jellegű akciókra is. A hasznavehetetlen területek feljavításéra 55, a homok talajok termő­erejének a fokozására pedig 15 millió koronát költött társadalmunk. Egy­­egy hektár földterület öntöző rendszerrel való behálózása 20,9, a vizenyős területek hektárjának a lecsapolása pedig 17,3 ezer, a rekultiválás pedig megközelítően 15 ezer koronás befektetéssel járt. Ez azt követeli, hogy tö­rekedjünk a talajok minél jobb kihasználáséra, mert csak így térülhet vissza belátható időn belül a tekintélyes beruházott összeg. Stefan Kocian, mérnök

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents