Szabad Földműves, 1977. január-június (28. évfolyam, 1-25. szám)
1977-05-21 / 20. szám
Lapunk tartalmából: 0 Jogvédelem amerikai mödra. 0 Egy példás öntözőbrigád. 0 Több fehérjét, de hogyan? 0 Kertészet, kisállattenyésztés, méhészet. Gyors ütemben, jó minőségben 9 Van egy jó magyar közmondásunk, amely a patópálos magatartás, a dologhalogató szemléletmód ellen ágál, emellett mielőbbi cselekvésre buzdít, ösztönöz: Amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra! Ggy-e, akár vezérelvként is elfogadható, s főleg alkalmazható, különösképpen most, a takarmánybetakarílás, az úgynevezett „zöldaratás“ időszakában, rendkívüli időszerűsége miatt. Mert, javában folyik már a lucerna, s egyéb többéves takarmány első termésének a betakarítása. A legnagyobb sürgés-forgás a lucernatáblákon, a szárítóüzemek, silóvermek, szenázstornyok környékén tapasztalható. Mint az agronómusok termésbecsléseiből kitetszik, a néhánynapos áprilisi, téliesnek titulálható időjárás kissé visszavetette, fejlődésében fékezte a lucernát, s az első kaszálat hozama egyötödével, egynegyedével elmarad a várt mögött. Ezért kell a jelen időszakban, a dologvégzés hevében-lázában is a minőség kérdését előtérbe állítani... Nagyon sok függ a mostani napokban attól, hol, melyik mezőgazdasági üzemben, milyen magas színvonalú a műszaki derékhad mozgatása, a szállítás, a szilázsolás, szenázsoiás és a lucernaszárítás megszervezése, a szakszerű tárolási követelmények betartása. Mennyire leleményesek az emberek... ? Hiszen a szállítás és a tárolás következtében a termés egy bizonyos hányada elpocsékolódhat, tönkremehet. S oda az amúgy is '-nagy értékű szálastakarmány számottevő része. Sok lucerna kárbaveszhet például akkor, ha a járvaszecskázók és a nagy térfogatú pótkocsik traktorosai között nincs meg a kellő összhang, ha hiányzik a felelősségérzet... A szecskázó fúvószerkezete — pontatlanság következtében — oda „tessékeli“ a felaprított takarmányt, ahová éppen nem szükséges... a lucernatarlóra... Ilyen helyzet gyakran előállhat például szeles időjárás esetén. Leleményességből vizsgáztak a Dvory nad 2itavou-i (udvardi) AURORA Efsz-ben, amikor a „zöldaratást“ megelőzően — az eddigi tapasztalatokra alapozva — tökéletesítették a nagytérfogatú pótkocsikat, azaz, „megnyújtntták" azok magasítóját, elől és jobboldalt, hogy minél kevesebb lucernaszecska szóródjék a földre. Merthiszen, a szólás-mondás tartja: Sok kicsi, sokra megy! S különösen sokra mehet az olyan közös gazdaságban, mint az említett, ahol 655 hektáron termesztenek lucernát. Ezért —, hogy az első kaszálat gyors ütemben lekerüljön a táblákról, s ismét fejlődésnek indulhasson a növényzet —, a termésnek több mint a felét szenázsolják, közel egynegyedéből vitamindús táplisztet állítanak elő, több mint egytizedét borjúszénának, s közel egytizednyit zöldtakarmányozásra hasznosítják. S nem tévesztik szem elől azt a követelményt sem, ami a magtermesztést illeti: az idén — a második kaszálatú termésből — hetven hektárnyit hagynak „magfogásra“, hogy a saját szükségleten kívül jusson majd az állami alapba is, illetőleg értékesítés folytán tetemes pénzösszeg kerülhessen a közösség kasszájába. , Cgy helyénvaló, ha a szenázsoiás közepette a lucernát nehéz gépekkel gyúratják; a levegő lehető legtökéletesebb kiszorítására nagyon jól megfelelnek a széles gumiabroncsú, súlyos Kirovec-traktdrok. Fonnyasztott lucernaszéna nagytömegű szállítására meg a német gyártmányú, speciális IFA tehergépkocsik azok, amelyek nagyon jól beváltak. Sajnos, aránylag kevés az olyan szövetkezet, állami gazdaság, amely magáénak tudhat belőle kettőt-hármat, vagy féltucatnyit. Az agronómusok szaktudását, jó szervezőkészségét, türelmét, idegállapotát próbáratevők a mostani napok, hetek. Ugyanakkor a mechanizátorok, gépvezetők, traktorosok becsületes helytállására, szakmai tudásuk bevetésére, felelősségérzettel párusuló szorgalmára, igyekezetére is nagy szükség van, ahhoz, hogy az idei első lucernatermés minél előbb a tárolóhelyekre — szilázsvermekbe, szenázstornyokba, kazlakba, pajtákba .szárítóüzemekbe — jusson. Mert ha késik az első kaszálat betakarítása, úgy az a másik kaszálat termését silányíthatja, csökkentheti, emellett még az a veszély is előállhat, hogy a lucerna második kaszálala eltolódik, éppen a gabonabetakarítás kezdetének idejére, ami nem ajánlatos, már csak a munkatorlódás miatt se... Meg a szállítóeszközöket, traktorokat is leköti, igénybe veszi a második „zöldaratás“, ami azután bonyodalmat okozhat a gabonabetakarítás kezdetén. S erre semmi szükség! Ezért úgy jó, ha a szárítóüzemeket lehetőleg nem két, hanem három műszakban üzemeltetjük. Feltéve, ha az illetékes szervek nem gördítenek akadályt a többműszakos üzemeltetés útjába, éppen a fűtőanyag-takarékossági rendszabályok következetes betartására hivatkozva... Merthát, közérdek az a javából, hogy a takarmány lehetőleg idejében és a legjobb minőségben kerüljön a tárolóhelyre. Csakis a jó minőségű szenázsra, szilázsra, vitamindús, fehérjékben bővelkedő lucernalisztre — és egyéb tömegtakarmányokra — alapozott, a gazdaságosság elvét mindenkor szem előtt tartó takarmányozás járulhat hozzá az állattenyésztés eddiginél is jövedelmezőbbé léteiéhez, a jobb termelési- és állományfejlesztési eredmények eléréséhez, az állategészségügyi követelmények, előírások megtartásához. ... Hányszor előfordul például, hogy az egyes mezőgazdasági üzemekben az állattenyésztés gyönge eredményeinek okát éppen a takarmány rossz minőségében keresik, s látják. S jórészt (nem teljes egészében!) igazuk is van. Mert a rossz minőségű takarmány többféleképpen visszaüt. Ezt nemcsak a zootechnikusok, hanem többségében az állatgondozók is jól tudják. Csakhogy a takarmányok mennyisége és minősége rendszerint nem az állattenyésztésben dolgozóktól függ. De, az olyan mezőgazdasági üzemekben, ahol az állattenyésztés és a növénytermesztés jól egybehangolt, s teljes a megértés a két fő termelési ágazat dolgozói között, ott rendszerint a növénytermesztők, a műszaki gárdához tartozók tisztában vannak azzal: egy a cél, amely közös — mindannyiuké. Ennek a közös célnak az eléréséhez valamennyiüknek hozzá kell járulni, tehetségük, szorgalmuk, becsületességük teljes latbavetésével. A legfőbb tisztségviselők, szakvezetők dolga, hogy ügyeljenek a teljes összhang, a szoros együttmunkálkodás megteremtésére, a végzett munka mennyiségének és minőségének rendszeres és következetes ellenőrzésére. A „zöldaratás“ minőségi követelményeinek előtérbe helyezése, gyakorlati érvényesítése jelentősen hozzájárulhat a következő évszakok bosszúságainak elkerüléséhez, az állattenyésztés továbbfejlesztésének megalapozásához, az állatelhullási százalékarány csökkentéséhez, az éves tervfeladatok sikeres teljesítéséhez. Rajta háti Gyorsított ütemben, s jó minőségben végezzük a „zöld ara-N. KOVÁCS ISTVÁN A tavaszi munkaidény egyik legfőbb feladata a ia„a...;ánynövények begyűjtése. A zöld aratásnál különösen nagy gondot kell fordítani arra, hogy a betakarítás szakszerűen, az agrotechnikai követelmények pontos betartásával történjék, s a betakarított növényeket úgy kezeljék, hogy ne veszítsenek tápértékükből. Ennek egyik fontos feltétele a nagyfokúan gépesített takarmány-betakarítás. (ČSTK felvétele) Elmélyült politikai elkötelezettséggel A múlt hét végén —■ több mint négyszáz küldött és vendég részvételével tanácskozott a CSEMADOK XII. központi közgyűlése. A bratislavai Kultúra és Pihenés Parkjának kongresszusi termében — a CSEMADOK eredményes munkásságának méltatása mellett — sok értékes javaslat hangzott el, s mindegyik a kulturális népnevelő munka fejlesztésére, eszmei hatékonyságának növelésére irányult. A közgyűlést Lőrincz Gyula Klement Gottwald állami díjas érdemes művész, a CSEMADOK Központi Bizottságának elnöke nyitotta meg. Megnyitó beszédében többek között hangsúlyozta, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártja a lenini nemzetiségi politikát helyesen és céltudatosan érvényesíti a nemzetiségi kérdés megoldásában és rendlkívül kedvező előfeltételeket teremt a csehszlovákiai magyar dolgozók érvényesülésének, ami törvényszerűen tükröződik abban is, hogy a Csemadoknak korlátlan lehetőségei vannak a kulturális népnevelő munka végzésére. A közgyűlésen részt vett az SZLKP KB és az SZSZK kormányának küldöttsége is, melyet Miroslav Válek, az SZLKP KB Elnökségének tagja, az SZSZK kulturálisügyi minisztere vezetett. A CSEMADOK Központi Bizottságának — a XI. központi közgyűlés óta eltelt időszakról, Kulturális Szövetségünk eredményes munkájáról szóló beszámolóját Varga Béla vezető titkár ismertette. A beszámoló részletes áttekintést nyújtott a szervezeti életről, a népművelési munka különböző formáinak fejlesztésében elért eredményekről, valamint az öntevékeny művészeti tömegmozgalom állapotáról. Hangsúlyozta, hogy a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetsége sikeresen teljesítette a CSKP XIV. kongresszusának határozataiból eredő felelősségteljes feladatait, működése, összes rendezvénye a csehszlovák szocialista hazafiság és a proletár nemzetköziség fennkölt eszméinek térhódítását szolgálta hazánk magyar nemzetiségű dolgozói között. Miroslav Válek elvtárs, az SZLKP KB és az SZSZK kormánya küldöttségének vezetője hangsúlyozta, hogy pártunk és kormányunk rendkívül pozitívan értékéli a CSEMADOK munkáját, elismerését és köszönetét fejezi ki azért a pártos elkötelezettségről tahúskodő munkáért, amely hazánk népei testvériségének és a fejlődő szocialista társadalmunk egységének szilárdulását, valamint a csehszlovák államiság, a szocialista hazafiság és a proletár nemzetköziség tudatának elmélyülését szolgálja. Válek elvtárs beszéde további részében részletesen foglalkozott a CSKP nemzetiségi politikájával. Hangsúlyozta, hogy hazánk nemzetei és nemzetiségei a párt és a szocialista társadalom által garantált egyenjogúság alapján szabadon fejlődhetnek. Alkotó képességük és kezdeményező készségük teljes kibontakoztatásával vehetnek részt a szocialista társadalom építésében, tehát a saját sorsuk formálásában, művelhetik és fejleszthetik a tartalmában szocialista, formájában nemzeti kultúrájukat. Az SZLKP KB és az SZSZK kormánya küldöttségének vezetője — a nagy érdeklődést kiváltó beszédében — tömör áttekintést nyújtott Szlovákia gazdasági fejlődéséről is. A gazdaságfejlesztésben elért nagyszerű vívmányainkkal bizonyította pártunk helyes nemzetiségi politikáját s egyben azt, hogy a Szlovák Szocialista Köztársaság, mint a Csehszlovák Szocialista Köztársaság oszthatatlah része fejlett ipari országgá vált és korszerű mezőgazdasággal rendelkezik. Hangsúlyozta, hogy a gazdaságfejlesztésben elért eredményekhez hozzájárult a magyar nemzetiségű dolgozók példás munkája is. Kiemelte beszédében azt az általános véleményt, hogy a magyar nemzetiségű polgároknak, ipari munkásoknak, földműveseknek és értelmiségieknek egyaránt jó hírnevük van, mert becsületesen, alkotó képességük és kezdeményző készségük példás érvényesítésével járulnak hozzá a fejlett szocialista társadalmunk építéséhez, Csehszlovákia Kommunista Pártja társadalom- és gazdaságfejlesztési programjának megvalósításához. Válek elvtárs tények egész sorával, az új és korszerűsített ipari üzemekkel, valamint a tudomány és a technika legkbrszerűbb vívmányaival rendelkező mezőgazdaságunkkal, a magyar tannyelvű iskolák fejlődésével bizonyította, hogy a magyarlakta területek fejlesztése teljesen összhangban van köztársaságunk fejlődésével. A magyar tannyelvű iskoláknál egy kissé elidőzve hangsúlyozta, hogy érzékelhetően javult a tanítás színvonala általában, de különösen nagy haladást értek el a magyar iskolák a szlovák nyelv tanításában. A tanítók lelkiismeretes munkájáért, a nevelő munkában becsületesen helytálló magyar tanítóknak tolmácsolta a párt Központi Bizottsága és az SZSZK kor* mányának köszönetét. Beszédének befejezéseként Válek elvtárs sok sikert kívánt a CSEMADOK további munkájához. A vita keretében a felszólalók szinte hiteles képet adtak a helyi szervezetek rendezményes működéséről, feltárták a szervezeti élet, valamint a kulturális népnevelő munka gyenge oldalait is és körvonalazták a sokrétű tevékenység hatékonyságának növelésével kapcsolatos igényes feladatokat. A CSEMADOK XII. központi közgyűlésének határozata — a CSKP XV.kongresszusának, valamint az SZLKP kongresszusának határozatából kiindulva, meghatározta Kulturális Szövetségünk további feladatait. Főfeladat: segíteni a fejlett szocialista társadalmunk további erősödését; a szocialista életfelfogás kialakítását; tehát a magyar nemzetiségű dolgozókat szocialista szellemben nevelni; a szocialista hazafiság és a proletár nemzetköziség szellemében szilárdítani hazánk nemzeteinek és nemzetiségeinek egységét; a Szovjetunióhoz és a többi testvéri szocialista országhoz fűződő barátságunkat és osztályszövetségünket szilárdítani; aktivizálni a magyar dolgozókat a munkahelyükön vállalt feladataik teljesítésére, serkenteni szakmai, politikai és általános műveltségük növelésére. A határozat további része a szervezeti élet, a népművelési munka és az öntevékeny művészeti tömegmozgalom fejlesztésével kapcsolatos feladatokat tartalmazza. A közgyűlés által választott új központi bizottság megtartotta első ülését és megválasztotta az elnökség tagjait. A CSEMADOK KB elnökévé Lőrincz Gyula érdemes művészt, alelnökévé Dr. Rácz Olivért, vezető titkárává Dr. György Istvánt választotta meg. — pk—i ч
