Szabad Földműves, 1977. január-június (28. évfolyam, 1-25. szám)
1977-05-07 / 18. szám
1977. május 7, SZABAD FOLDMOVES 7 Tapasztalatok az élelmiszeripari hulladékok hasznosításában Abrakfogyasztás a figyelem középpontjában Szocialista mezőgazdaságunk egyik legfontosabb feladata, a szemesekkel — főleg a gabonafélékkel — való önellátottságunk mielőbbi biztosítása. E sarkallatos feladat teljesítése érdekében tervszerűen fejlesztjük a gabonafélék és a szemes kukorica termesztését, s szorgalmazzuk a területegységenkénti átlaghozamok növelését. Az állattenyésztésben ugyanakkor a kitermelt javak felhasználásának ésszerűbbé és takarékosabbá tételén fáradozunk. Nem véletlenül, hiszen az élenjáró üzemek példája fényesen igazolja, abraktakarékos módszerrel is lehet eredményes állattenyésztést és termelést folytatni. Az erötakarmányok — és általában a takarmányféleségek — ésszerű hasznosítását illetően még jelentős tartalékaink vannak. Egyelőre minden járásban akad rá néhány példa, hogy az egyik üzem termékegységenként másfélszer vagy kétszer annyi abrakot etet föl az állatokkal, mint a másik. Meglehet, az Ilyen „drágán termelő üzemek vezetőinek fejében fel sem villan a gondolat — talán nekik is illene valamivel hozzájárulni a szemesekben önellátottságot célzó igyekezet sikeres kimeneteléhez. Az abraktakarékosabb állattartáshoz vezető lehetőségek kutatásakor rádöbbentünk, az élelmiszeripari üzemek melléktermékeinek és hulladékainak ésszerű hasznosításával évente több ezer tonna értékes természetes takarmányt takaríthatnánk meg a népgazdaságnak. Sokhelyütt azonnal kaptak az alkalmon, másutt meg csak fontolgatják, hogyan és mit kéne tenni, megéri-e pár mázsa abrak miatt újabbakkal gyarapítani a meglevő gondokat? Egy állattenyésztési szaktanácskozáson nemrég úgy értesültem, a közép-szlovákiai kerületben már aránylag szép sikereket érnek el az élelmiszeripari hulladékok hasznosításában A zvolení Járás példáját több ízben megemlítették, mert ott állítólag nagyon jó a tejfeldolgozó, a húsipari és a mezőgazdasági üzemek együttmp-, ködöse. • A KÖZÉRDEK, MINT MOZGATÓ ERŐ A Közép-szlovákiai Húsipar zvoleni vállalatai igazgatóságán és a járási mezőgazdasági igazgatóságon folytatott beszélgetések alkalmával azután személyesen is meggyőződtem róla, hogy a földolgozó üzemek és a szövetkezetek valóban közös érdeküknek tartják a mezőgazdasági feldolgozása során visszamaradó melléktermékek és hulladékok lehető legésszerűbb hasznosítását. Az együttműködő felek minden esetben az abraktakarékosságra ösztönző központi Irányelvekből indulnak ki, s immár tervszerűvé tették az Ipari hulladékok hasznosítását. A húsipar vállalati Igazgatóságán a többi között megtudtam, hogy a múlt évi sikeres együttműködést folytatva, az idén három hónap alatt 32B ezer liter friss vért és 37 tonna vérlisztet adtak át a takarmánykeverő üzemeknek. Ezenkívül még 203 ezer liter vért szárítottak le a saját berendezéseiken, s a vérlisztet fölkínálták az érdeklődő mezőgazdasági üzemeknek. A kerület szövetkezetei és állami gazdaságai továbbá 73 tonna sajtolt tepertőt is átvettek a húsüzemektől. A hulladékföldolgozó üzem 37 tonna, a kisállattenyésztők pedig tizenöt tonna sajtolt tepertőt kaptak a húsipartól. Mint mondották, korábban az „abélét“ Is keresték és elvitték a mezőgazdasági üzemek, de egy idő óta senkinek sem kell. JELENTŐSEN CSÖKKENT AZ ABRAKFOGYASZTÄS A járási mezőgazdasági igazgatóságon Jankovský Ondrej főmérnökkel Ó6 Blaho Jozef mérnök főállattenyésztővel beszélgettem. Örömmel nyugtázták, hogy szövetkezeteik egyre jobb termelési eredményeket érnek el, s az állattenyésztés — főleg a tejtermelés — végre kilábal a három éve tartő hullámvölgyből. Hangsúlyozták, a javulás jórészt az élelmiszeripari és más hulladákok tervszerű hasznosításának köszönhető, mert a múlt évi aszályos időjárás sem kedvezett a takarmánytermesztésnek. „Tavaly a mostoha Időjárás Igen kedvezőtlenül befolyásolta a takarmánytermesztési eredményeket — mondotta a többi között Jankovský elvtárs —, így bizony nem sikerült megteremteni az állatállomány sikeres átteleltetéséhez szükséges alapokat. S ami ebből következik: gondot okozott a termelési-értékesítési feladatok teljesítése. Nagy szerencse, hogy már nyár utolján más források untán néztünk, s idejében megalapoztuk az élelmiszeripari üzemekkel folytatott együttműködést. Egy sző mint száz — a különféle hulladékok hasznosítása jelentősen enyhítette a takarmánygondjainkat, s egyben elősegítette a termelési feladatok teljesítését.“ A főállattenyésztő bólogatva helye seit, majd azonnal tovább vitte a szót. „Az utóbbi három évben bizony sok gondunk-bajunk volt az állattenyésztéssel. Állandóan növeltük az állományt, a takarmánygondokat meg nem és nem bírtuk megoldani. így inkább csökkent; mintsem javult a hasznosság. Például a tehenek évi tejtermelése háromezer literről 2674 literre esett vissza. Kiutat keresve hozzáláttunk az ayrshire és az alföldi feketetarka fajtával történő haszonkeresztezéshez. A tejtermelés már javul, de most meg a hizlalás okoz problémát. Az utódok ugyanis nem a létből kaptuk, de Időközben ők is rájöttek — többet érnek vele, ha a saját állataikkal etetik fel ezt az értékes takarmányt. Baromfttrágya itt is akad bőven, csak éppen szárítóink nincsenek a földolgozáshoz. A húscsontliszttel meg hogy jártunk? Kezdetben nyersen, paszta formájában etettük, később a hulladékföldolgozó üzemen keresztül kaptuk, majd szárítva, lisztként hasznosítottuk. Igen jó eredményeket értünk el vele, de most már az egész tételt lefoglalták a takarmánykeverők részére.“ „A húsipar vezetői említették, hogy az utébbi időben minimumra csökkent a húskészítmények kifőzésekor nyert és aránylag sok tápanyagot tartalmazó, étrendi hatás szempontjából is jól hasznosítható főzet iránti érdeklődés. Miért van ez fgy?H „Néhány szövetkezetünk valóban példamutató kezdeményezéssel hasznosította egy ideig a húsipartól kapott főzetet. Csakhogy a forró folyadékot esetenként kannákkal kellett a szállítást végző dolgozóknak kimere „Erre eddig nem gondoltunk. Le bet, hogy a szövetkezetek vezetői is helyeselni fogják ezt a megoldást, hiszen 30 hfzó ellátására elegendő, tízezer literes tételről van sző. S hogy befejezzem a sort, most tárgyalunk a Slovenská Lupfca-i Biotikával és a mezőgazdasági üzemekkel, hogyan le hetne megoldani a lizingyártásnál keletkező melléktermékek hasznosítását. Az üzem 15 ezer literes tételről beszél. A vegyelemzés során megállapítottuk, hogy a fölkínált hulladék harminc százalék szárazanyagot, s ebben húsz százalék emészthető nitrogéntartalmú anyagot tartalmaz. A hízómarháknak naponta és darabonként egy litert lehetne adni belőle. A Sliači szövetkezet vezetői már erősen számolnak, mit hozna számukra ez az újabb együttműködés.“ MIT MOND A TERMELD? A sllačl egyesült szövetkezet a zvoleni járás északi csücskében található. Három és félezer hektár mezőgaz-A zvoleni járás mezőgazdasági üzentei is igyekeznek lépést tartani a korral. A korszerű gazdasági épületekben mér jobb föltételek között tartják az állatokat, s a gondozók munkája is könnyebb lett. (Foto: —bor legjobb hústermelők. Nagy általánosságban a korábbinál mintegy 15—20 százalékkal kisebb napi súlygyarapodást érnek el. Most az első negyedévben például csak három szövetkezetben értek el velük nyolcvan dekát meghaladó napi súlygyarapodást. A negyedévi eredményeink általiban jobbak a múlt évinél. Eladási kötelezettségeinket teljesítettük. A múlt év hasonló időssakához mérten 351 tonnával több húst és mintegy 600 ezer literrel több tejet adtunk a közellátásnak. Árutermelés tekintetében a kerületben mi értük el a legjobb eredményt. Mindezt elsősorban annak köszönhetjük, hogy az állatok Igényelnek fedezése érdekében nem vonakodtunk fölhasználni a korábban lebecsült takarmányféleségeket.“ „Megtudhatnám, konkrétan milyen hulladékokról van szó és melyik üzemek járnak élen a kezdeményezésben?“ — érdeklődtem. „A hiányos . takarmánykészlet kiegészítése és az abraktakarékossági törekvés sikerének biztosítása céljából a múlt év őszétől március végéig 73 ezer hektoliter savét és más tejipari hulladékot, 370 tonna húsipari hulladékot, 2218 tonna cukorgyár! répaszeletet és 555 tonna söripari malátacefrét etetünk föl az állatokkal. Az iskolai és az üzemi étkezdékből, vendéglátó üzemekből, valamint a sütőiparból kétszáz tonna hulladékot gyűjtöttünk össze, s ezt megfelelő kezelés után a sertéstenyésztésben hasznosítottuk. A különféle hulladékok felhasználásában a sliafci, a Zvolenská Slatina-i, a teranyi, a Hontianské Nemce-i a sebechlebyi, senohradi és a iipicei szövetkezet jár az élen. Ezzel összefüggésben talán annyit, ők érik el a legjobb termelési eredményeket és az abraktakarékosságban is példamutatóak. Ezenkívül még további, nem hagyományos takarmányokat (pl. baromfitrágya, húscsontliszt, ízesített szalma stb.) is etettünk. A járásban összesen 32,4 ezer tonna különféle módon előkészített és Ízesített szalmát etettek föl az állatokkal a mezőgazdasági üzemek a múlt év novembere éta. A senohradi szövetkezet például 1160 tonna szemcsézett tápot készített a télen, aminek alapanyaga 30—40 százalék ízesített szalma volt. jó tapasztalatokat szereztünk a szárított baromfitrágyával is. A lisztet a nyugat-szlovákiai kerügetni a hatalmas üstökből. Ez elég fáradságos és cseppet sem veszélytelen munka. Több ízben előfordult, hogy az óvatlan mozdulat következtében klfrűccsent vagy kiömlött forró, zsíros 16 égési sebeket okozott. Kértük a húsüzemet, szereljen fel egy kisebb átemelő szivattyút, de nem volt rá hajlandó. Így a szövetkezetek az állandó balesetveszély miatt — lemondtak az értékes kiegészítő takarmányról.“ „S nem szerelhetné föl azt a motort a szövetkezetek valamelyike? Elvégre csaknem Ingyen jutottak hozzá az értékes hulladékhoz, s az állattartás gazdaságosabbá tétele gondolom nekik is megér némi befektetést.“ dasági, illetve ezerhatszáz hektár dimbes-dombos szántóterületével a közepes nagyságú szövetkezetek sorába tartozik. Eredményei tekintetében inkább az élvonalbeliek közé sorolható. Az erők egyesítésekor az úttörők közé tartozott, vezetői és tagjai soha nem idegenkedtek az újtól. Az elsők között honosították meg az ágazati irányítási rendszert, s egy pillanatra sem bánták meg ezt a lépést. A gazdaság állandóan fejlődik, tagjai jólétben élnek. Csupán egyetlen, a fejlődés mértékét tükröző adatot említek: a néhány évvel ezelőtti egyesüléskor a szövetkezet 270 tonna húst termelt, tavaly pedig már 630 tonna húst adott a közellátásnak! Bohui Milan elnökkel és Soiovttka Jón mérnök állattenyésztési ágazatvezetővel folytatott beszélgetésem során a tárgyalt témakörrel kapcsolatban a következőket tudtam meg. Az egyesült szövetkezet tavaly 3470 darab sertést és 2180 darab szarvatmarhát tartott, teheneinek száma 798 volt. Az asszályos időjárás következtében a takarmánytermesztési eredmények bizony szerények voltak, Így csupán a sertéstenyésztésben lehetett abraktakarékosságra gondolni. A takarmánykeverővel kötött garanciális sertéshizlalási szerződés úgy szólt: a szövetkezet 4,20 kilogramm abrakot használhat föl egy kiló sertéshús kitermeléséhez, miközben biztosítania kell a korai elválasztású malacok 50 dekás naponkénti súlygyarapodását. A meghatározott hasznosságot elérték, ráadásul tizennyolc dekával csökkentették a termékegységenkénti erőtakarmány fogyasztását. Így mintegy hatszáz mázsa keveréket takarítottak meg az év folyamán. A kocák esetében pedig csaknem húsz százalékkal csökkentették a választott malacok darabjára számított abrakfogyasztást. Az idén további Bakereket értek el az élelmiszeripari és az egyéb hulladékok hasznosításában. Ugyanakkor javult az állatok — főleg a tehenek — hasznossága Is. Az első negyedévben 27 ezer liter tejet és csaknem negyven mázsa húst értékesítettek terven felül. Három hónap alatt 82,5 ezer kilogramm savót, 820 kiló sajtgyártási hulladékot, 1380 kiló sajtolt tepertőt hasznosított a szövetkezet állattenyésztése. Többéves tapasztalatokkal rendelkeznek a zvoleni és a sliači kifőzdékből, Iskolai és üzemi étkezdékből összegyűjtött ételhulladékok felhasználásában Is. Az ételhulladákokat hetente három alkalommal gyűjtik össze a széthelyezett tartályokból, majd megfelelő kezelés után ívós formájában, a sertésekkel, főleg a kocákkal etetik fel. Március végéig mintegy másfélszáz mázsa ételhulladákot használtak föl a napi takarmányadag kiegészítésére, a keverékek pótlására. Sokoldalú igyekezetük eredménye: a sertések ez előhizlaldában 40, a hizlaldában pedig 52 dekái átlagos napi súlygyarapodást értek el. S ami a leglényegesebb — egy kilogramm hús kitermeléséhez mindössze 3,80 kilogramm erőtakarmúnyt Igényeltek. A szövetkezet vezetői azt is elárulták, az abraktakarékossági törekvések még eredményesebbé tétele érdekében kísérletet tesznek a Slovenskú Lupča-i Biotíka által fölkínált lizingyártási melléktermék hasznosításával. S ha beválik, akár tízezer literes tétel átvételére és hasznosítására le vállalkoznak, hiszen a termelési és gazdaságossági mutatók javítása továbbra is a fő célkitűzéseik között szerepel. Amint az említett példákból Is kitűnik, a közép-szlovákiai kerületben — nevezetesen a zvoleni járásban — már eddig Is sokat tettek a különféle élelmiszeripari és egyéb hulladékok ésszerű felhasználásáért. A lizingyártásí melléktermék hasznosítása érdekében kifejtett kezdeményezés pedig arról tanúskodik, a megkezdett útról ezután sem kívánnak letérni. Az élelmiszeripari, a mezőgazdasági és egyéb üzemek és intézmények társadalmi érdekekre alapozott együttműködése dicséretre és követésre méltói KADEK GABOR Az építők munkájáról tárgyaltak Április 4-án JARQMlR ALGAYERNAK, az SZLKP nyugatszlovákiai kerületi pártbizottsága elnökségi tagjának, a Kerületi Mezőgazdasági Igazgatóság vezetőjének részvételével plenáris ülést tartott az SZLKP Komárno! Járási Bizottsága. Az ülés tanácskozásénak fő napirendi pontja: hogyan valósítják meg a CSKP XV. kongresszusának, valamint az SZLKP járási konferenciájának záradékait, határozatait a járás építőiparában. A tanácskozást ANTON HLAVÄC elvtárs, a járási pártbizottság vezető-titkára vezette. A fő napirendi ponthoz NAGY KAZMÉR mérnök, az SZLKP JB elnökségi tagja, a JNB elnöke tartott vitaindító beszámolót. Leszögezte, hagy a járás építészeti dolgozóinak feladatait а XV. pártkongresszus záradákainak szellemében a járási pártkonferencia, valamint a pártszervek és szervezetek határozatai értelmében lebontották helyi viszonyokra. Több mint egy áv eltelte után megállapítható, hogy a járás ápitő-vállalatainak, üzemeinek dolgozói sikeresen rajtoltak. Az ötéves terv első évében a járás építészeti iparának dolgozói több mint 281 millió korona értékű munkát végeztek el. Az ötödik ötéves terv Időszak utolsó five hasonló időszakához viszonyítva 5,4 százalékos a növekedés. Az építészeti dolgozók — főleg a , Komárnoi Járási Építkezési Vállalat dolgozói — nagyszerű hozzáállást tanúsítva derekasan dolgoztak ós kiváló eredményeket értek el az 1978-os esztendőben. Az építők erejüket és képességüket elsősorban a célberuházásos építkezésekre, és a komplex lakásépítkezésre irányozták. A járás építészeti dolgozói ai 1978-os esztendőben egész sor jelentős létesítményt adtak át rendeltetésének. Többek között átadták a járási pártbizottság korszerű irodaházát, a járási kúrház gazdasági épületét, a Komárnoi Komenský utcai 22 tantermes 9 éves alapiskolát, a Bőr- és Díszműáru korszerű és gyönyörű ipartelepét, a komáromi nagyhizlaldát, az ugyancsak komáromi csirkeszaporítót és keltetőt, a bajcsi és vojnicei (bátorkeszi) sertéstelepet. Átadtak továbbá 14 terményszárftét, ezerhat lakásegységet és sok-sok értékes létesítményt. A plenáris ülés a pozitív eredmények mellett rámutatott azokra a fogyatékosságokra, amelyek gátolják ai építőket abban, hogy sikeresen valóra válthassák ■ CSKP XV. kongresszusának záradékait. Ezek közé tartozik például az, hogy sok esetben nem tartják be az építkezések határidejét. Ennek eredménye aztán a sok félbeszakadt építkezés s egyes létesítmények kései átadása. Sok esetben mutatkoznak hiányosságok a kivitelezés minőségében. Szükséges lesz, hogy a pártszervek és szervezetek, gazdasági szervak és szervezetek a jövőben nagyobb hangsúlyt fektessenek e hiányosságok kiküszöbölésére. Fokozott figyelmet kell fordítani az építési szervezeteknek a beruházásokra. A Járási Építkezési Vállalatot és a többi szervezetet el kell látni korszerűbb berendezésekkel, szakképzett káderekkel és munkaerővel. Ilyen hangnemben beszéltek a vitafelszólalók is. Bízunk abban, hogy a plenáris ülés konkrét határozatai és intézkedései meghozzák a várt eredményt, fellendítik a járás építőiparát s az iparág dolgozói sikeresen valósítják meg a CSKP XV. kongresszusának záradékait, valamint a járási pártkonferencia határozatait. KOLOZSI ERNŐ
