Szabad Földműves, 1977. január-június (28. évfolyam, 1-25. szám)

1977-05-07 / 18. szám

2 SZABAD FÖLDMŰVES 1977. májas 4. Színpompás ünnepség Bratislavában (Folytatás az 1. oldalról.) náp egységét, társadalmunk osztályai­nak és szociális csoportjainak egysé­gét, erősíti a csehek és a szlovákok, valamint a hazánkban élő összes nemzetiség testvéri kapcsolatait. Eb­ben az egységben és alkotómunkában rejlik társadalmunk ereje, amely a további sikeres fejlődés biztosítéka. Láthatjuk, mennyire mély politikai, gazdasági, társadalmi és erkölsi vál­ságba süllyedt a tőkés társadalom, mennyire nehéz helyzetben vannak ezen országok munkástömegei. Ezért a Szovjetunió, Csehszlovákia és a töb­bi szocialista ország sikerei a világ munkásosztályának és összes dolgo­zójának szemében megsokszorozzák a tudományos szocializmus eszméinek vonzóerejét. Ezen semmit sem változ­tathatnak az ellenünk és a többi szo­cialista ország ellen indított reakciós kampányok és rágalmazások. A ml utunk helyességét az élet bizonyította be. Ezért semmi sem térítheti le né­pünket a jelenkor forradalmi útjáról: a fejlett szocialista társadalom építé­sének útjáról. Lakosságunk nyugodt munkáját és békés életét a Szovjetunió és a többi testvéri szocialista ország Iránti ba­rátság, a velük való szövetség és sok­oldalú együttműködés biztosítja. En­nek köszönhető, hogy népünk har­minckét éve békében él. Ezért a Jö­vőben is fenntartjuk ezt a barátságot és szövetséget, sőt tovább szilárdítjuk és szélesítjük. A mai nyugtalan világban újra, és újra bebizonyosodik, hogy az emberi­ség békés távlata a szocializmus. A békés egymás mellett élés politikája, a háború kiküszöböléséért, a leszere­lésért, a feszültség enyhüléséért és az országok békés együttműködéséért vívott küzdelem a Szovjetunió, a töb­bi szocialista ország, valamint más haladó és békeszerető erők fáradha­tatlan erőfeszítésének köszönhetően egyre nagyobb teret nyer, mint az el­térő társadalmi rendszerű országok közti kapcsolat formája. Ezért teljes mértékben támogatjuk az olyan politikát, amely azt tűzi ki célul, hogy az egyenjogúság, a köl­csönös előnyök és az egymás bel­­ügyeibe való be nem avatkozás elve alapján elmélyüljenek a sokoldalú kapcsolatok az országok között, a­­hogy ezt a helsinki értekezlet okmá­nyaiba is belefoglalták. MEGBECSÜLIK A KIVÄLÔ DOLGOZÓKAT A legjobbak kitüntetése A szocialista építés évtizedeinek egyik legszebb hagyománya, hogy a munka ünnepének előestéjén adják át azokat a magas kitüntetéseket, ame­lyeket Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a Nem­zeti Front Központi Bizottságának, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának, a CSSZK és az SZSZK kormányának, valamint a Szakszer­vezetek Központi Tanácsának javasla­tára a köztársasági elnök adományoz a legeredményesebb munkát végző munkásoknak, mezőgazdasági dolgo­zóknak és értelmiségieknek. Az idén köztársaságunk elnöke 82 dolgozót, illetve kollektívát tüntetett ki a Szocialista Munka Hőse címmel, Az ifjúság aktivitása az építő munkában A komárnoi járási bizottság nagytermében tartották meg a Szocialista Ifjúsági Szövetség III. járási konferenciáját. A pionírok ünnepi köszöntője után Ján Öurík, a SZISZ IB elnöke tartott beszá­molót а II. konferencia óta eltelt időszak eredményeiről, majd a XV. kongresszus határozatainak szellemében ismertette a járási bi­zottság előtt álló időszerű felada­tokat. A legutóbbi járást SZISZ konferencia óta határozottan kör­vonalazódott a SZISZ, valamint a pionírszervezet feladatköre. Egyre nagyobb egységre és összeforrott­­ságra tettek szert. Ebben a szel­lemben tevékenykedett a SZISZ járási bizottsága is, figyelemmel kísérve a különböző ifjúsági szer­vezetek munkáját. Az elmúlt időszakban 1500 SZISZ-fiatal kapcsolódott be Járá­sunkban a pártiskolúzásba, s az alapszervezetek is megszervezték a politikai művelődést. A vezető titkár rámutatott arra is, hogy a jövőben a mennyiség helyett a mi­nőségre kell törekedni. A szabad­idő kihasználásában nagy szerepe van a klubhálózat kiépítésének. A Komámoban létesítendő járási If­júsági klub, valamint a patincet turisztikai központ építéséhez, to­vábbá a járási pionírház megfelelő épületbe történő áthelyezéséhez kérte a járást szervek segítségét. Javasolta a tanácskozásnak, hogy az előbbi két létesítményt nyílvá­nítsák Ifjúsági építkezéssé. Beszédének további részében foglalkozott a Zentt-akclő, az If­júsági fényszóró, az újítók ős fel­találók mozgalmával. Fiataljaink ma már érdekeiknek és szükség­leteiknek megfelelő és egybehang­zó munkát végeznek, amellyel nagy hatást gyakorolnak a szerve­zeten kívüli fiatalokra. Ezt a ked­vező tényállást nagymértékben be­folyásolta az a körülmény, hogy a járás Ifjúsági szervei taglétszámá­nak 58,5 százalékát munkás- és szakmunkásfiatalok képezik. A kö­vetkező évek fontos feladata: el­érni a munkásfiatalok szervezett­ségi arányát illetően a 60 százalé­kot a szervezetekben, s a taglét­számot 7500-ra kell növelni. A főbeszámolót követően Dékány Dezső mérnök ismertette az ellen­őrző bizottság jelentését, majd a kitüntetések átadására került sor. A szocialista nevelésért aranyjel­vényt adományozták Anton Hlaváč elvtársnak, az SZLKP JB vezető titkárának, Kiss Gyula elvtársnak, az SZLKP titkárának, Štefan ür­­bánnák, a járási pártbizottság dolgozójának, Bende Istvánnak, a Komárnoi VNB alelnökének, Má­riást Lászlónak, a járási pionírház igazgatójának és Lacza Jenőnek, a hurbanovol AKI igazgatóhelyette­sének. A SZISZ JB elnökségének vándorzászlaját a kiváló eredmé­nyekért a Bálványí Magtermesztő Állami Gazdaság SZISZ-fiataljai nyerték el. Az ifjúsági szervezetben kifej­tett példás tevékenységükért elis­merő oklevelet kaptak a legjobb kollektívák és egyének. A vita ke­retében a küldöttek beszámoltak szervezetük eddigi tevékenységé­ről. Anton Hlaváč elvtárs a párt­ós állami szervek nevében tolmá­csolta Jókívánságait a konferencia résztvevőinek. Felszólalásában ki­emelte a fiatalok aktív részvételét hazánk szocialista építésében. A tanácskozás befejező részében Ján Öurík átadta Anton Hlaváő elvtársnak a konferencia küldöttei járási pártbizottsághoz címzett üd­vözlő levelét. Hasonló leveleket küldtek a SZISZ KB, a Szaratovi Terület és Marx város Komszomol­­bizottságának, (Szovjetunió), vala­mint a KISZ komáromi járási bi­zottságának címére. A SZISZ III. járási konferenciáján Ján Öurík, a SZISZ újonnan megválasztott ]B elnökének zárszavával ért véget. Miriák Ferenc a Köztársasági Érdemrenddel, a Győ­zelmes Február Érdemrenddel, vala­mint a Munkaérdemrenddel. A tudo­mány, a technika, a kultúra és a mű­vészet 21 neves képviselője a Klement Gottwald Állami Díjat kapta, s a kul­turális élet hat személyiségének Ítél­ték oda a nemzeti művész címet. Ki­tüntetések ünnepélyes átadására a prágai várban került sor. , A kitüntetések átadásakor Ľubomír Štrougal, a szövetségi kormány mi­niszterelnöke mondott beszédet. Majd Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársasági -elnök és a szövetségi miniszterelnök — a szövetségi és a köztársasági kormányok illetékes tár­cát minisztereinek kíséretében — át­nyújtotta a társadalmi megbecsülést kifejező kitüntetéseket. A kitüntetettek nevében Josef H a m p 1, a Szocialista Munka Hőse, a prágai Montované stavby, n. v. bri­gádvezető mondott köszönetét. (sm) Kellemes tavaszi időben került sor a 32. szabad május elsejének megün­neplésére Szlovákia fővároséban. A reggeli órákban több tízezren gyüle­keztek a város különböző pontjain, hogy résztvegyenek a szfnpompás fel­vonuláson. Kilenc órakor indult el az ünnepi menet. Az élén a párt- a kor­mány, a köz- és kulturális életünk képviselői, példás dolgozók és vete­rán párttagok haladtak, akik felvo­nultak az emelvényre, hogy megte­kintsék a szinpontpás májusi sereg­szemlét. Bratislava ünnepi nagygyűlését GEJ­­ZA ŠĽAPKA, a fővárosi pártbizottság vezetötitkära nyitotta meg. Ezután JOZEF LENÄRT elvtárs, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP első titkára tartotta meg ünnepi beszédét. Beszéde bevezető részében Szlová­kia Kommunista Pártja Központi Bi­zottságának, a Szlovák Nemzeti Ta­nácsnak, a kormánynak és a Nemzeti Frontnak a megbízásából legszívélye­­sebben üdvözölte a május elsejei ün­nepély résztvevőit. A továbbiakban kiemelte, hogy hat­van évvel ezelűtt hatalmas jelentősé­gű események játszódtak le a forra­dalmi Oroszországban. Olyan esemé­nyek, amelyek elvezettek a munká­nak a kizsákmányolás alóli felszaba­dításához, a dolgozók jobb és boldo­gabb élete iránti vágyának megvaló­sulásához. Az orosz munkásság és pa­rasztság forradalma megdöntötte a burzsoázia hatalmát, ég létrehozta a világ első szocialista államát. A Nagy Október eszméihez és tet­teihez elválaszthatatlanul kapcsolód­nak népünknek a társadalmi, a nem­zeti szabadságért vívott küzdelmei is, amellyel összefügg az áj életünk, va­lamint a szocializmus építésében el­ért minden siker. Ezért az ünnepi na­pon a legőszintébb és legforróbb üd­vözletünket küldjük a nagy Szovjet­unió munkásságának, parasztságának, értelmiségének, összes nemzeteinek, dicső kommunista pártjának és a párt vezetőinek. A továbbiakban az SZLKP első tit­kára köszöntötte a többi szocialista országok dolgozóit, akikkel együtt az Októberi Forradalom eszméinek szel­lemében nagy szocialista közösséget alkatunk. Szolidaritásunkat fejezte ki a tőkés országok dolgozóival, a ki­zsákmányolás és a monopóliumok uralma ellen vívott harcukkal és ki­fejezte azt az eltökélt szöndékunkat, hogy a jövőben is támogatni fogjak az ázsiai, az afrikai és a latin-ameri­kai országok dolgozóinak az imperia­lizmus és a neokolonizmus ellen a szabadságért és társadalmi haladásért vívott igazságos harcát. Beszéde további részében hangsú­lyozta, hogy bizalommal, biztonsággal és derűlátással menetelünk a május elsejei felvonuláson, mert sikerrel váltjuk valóra azt a programot, ame­lyet а XV. kongresszus tűzött ki. Bi­zonyítja ezt népgazdaságunk fejlő­dése, a tudomány, a kultúra és a mű­velődés áj fellendülése, dolgozóink szociális és létbiztonságának megszi­lárdulása. A beszédet küvetően a díszemet­­vény előtt egymás után haladtak el az iskolások, a SZISZ-tagok, a nem­rég 25. évfordulóját ünneplő pionír­szervezet tagjai, a különböző üzemek, intézmények, szervezetek dolgozóinak és a sportolók serege. A bratislavai Malinovszklj utcában órák hosszat hömpölygött az ün­neplő tömeg, mintegy tanúságot téve pártunk céltudatos politikája mellett. A tribün előtt magasra lendültek a zászlócskákkal, virágcsokrokkal inte­gető karok, táncot roptak a népmű­vészeti együttesek. S végül hagyomá­nyosan a Komenský Egyetem, illetve a Műszaki Főiskola hallgatóinak szí­nes csoportja zárta be Szlovákia fő­városa dolgozóinak május elsejei ün­nepi felvonulását. A kerületek, járások székhelyein ugyancsak színpompás felvonulások voltak és a dolgozók a menetben transzparenseken is népszerűsítették azokat a szocialista kötelezettségvál­lalásokat, amelyeket a Nagy Októbert Szocialista Forradalom B0. évforduló­jára és a pártunk XV. kongresszusa határozatai maradéktalan teljesítése céljából tettek. Világszerte megünnepelték május elsejét A földkerekség minden táján nagy lelkesedéssel ünnepelték a munkás­­osztály nemzetközi ünnepét, május elsejét. A szocialista országok dolgozói a kitűzött feladatok sikeres teljesítésének és a további nagy tervek végre­hajtására tett kötelezettségvállalások jegyében vonultak fel a vörös és nemzeti színű zászlók alatt, hogy köszöntsék az idei május elsejét, amely, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának évében még nagyobb jelentőséggel pír. Bár a tőkés országokban továbbra sem engedé­lyezték a dolgozók szervezett felvonulását, a dolgozók ott is megtalálták a módját és a lehetőségét, hogy felemeljék szavukat a munkára és a jobb szociális körülményekre való jogukért. Sajnos, több helyütt — köztük Spa­nyolországban is — a rendőrség brutálisan megtámadta és szétverte a békés tüntetésre összesereglett csoportokat. Száz esztendeje független Románia A közép-európai kisebb népek leg­többje sokat harcolt, vérzett a sza­badság kivívásáért. A török elnyomás, a Habsburgok uralma lábbal tiporta az emberi szabadságjogokat s rabigá­ban tartotta az emberek millióit. Év­századokon keresztül az elnyomott népek közé tartoztak az égbetörő Kárpátok és a Fekete-tenger között élő románok. Az időszámítás előtt 2500 évvel dákok éltek a mai Románia területén, majd sok évszázad után a rómaiak birtokolták. A Római Birodalom bu­kása után az akkori Dácia területén lassanként kialakult a román etnikai tájegység. Országot azonban nem tud­tak kialakítani, mert a környező feu­dális fejedelemségek népeinek nem volt közös nyelvük, eltérő volt a gaz­dasági életük, kultúrájuk, társadalmi életük és vallásuk. Sok évszázadnak kellett eltelnie, amikor az 1848-as forradalmi hullám után a kialakuló román nép úgy dön­tött, hogy nem akar semmilyen ural­kodó nemzet alárendeltje lenni. Az elképzelések valóraváltását elősegí­tette az a tény, hogy a törökök kezd­tek kiszorulni a Balkánról, ezt a fo­lyamatot meggyorsította az orosz­­török háború, amelyből az előbbiek kerültek ki győztesen s 1878-ban sor kerülhetett a krími békeszerződésre, majd a következő év április 4-én a bukaresti egyezményre. Ezt követően a küldöttek nagygyűlése — Bukarest­ben ülésezett — s 1877. május 9-én kikiáltották Románia függetlenségét. A százéves évfordulót ünnepük e­­zekben a napokban szerte Romániá­ban. Az ünnepségsorozat kicsúcsoso­­désa május 9-én a bukaresti nagygyű­lésen lesz. A jelentős rendezvények ,közé tartozik még Románia fővárosá­ban júniusban sorrakerülő nemzetek , barátságának a fesztiválja, amelyen sok nemzet, nemzetiség együttese, köztük csehszlovákiai népt együttes is szerepel. A román nép az igazi szabadságát a szovjet hadsereg általi felszabadu­lás után nyerte el, amikor a kommu­nista párt vezetésével megszüntették a kizsákményolók hatalmát és a szo­cializmus építésének útjára lépett. Az eltelt évtizedek során jelentősen fel­gyorsult az ország gazdasági fejlődé­sének üteme. Tavaly az ipari terme­lés 31-szerese volt az 1938. évinek. A mezőgazdaság kollektivizálása után szintén fellendült a termelés s nap­jainkban korszerű technikával ellá­tott gazdaságok vannak az országban. Tavaly például húszmillió tonnával termett több gabona; ez az összes előbbi év leggazdagabb termése volt. Természetesen e jó termelési eredmé­nyek lehetővé teszik e dolgozók élet­­színvonalának állandó növekedését Is. Ez év márciusában földrengés érte az országot. A nagy megpróbáltatások idején a Román Szocialista Köztársa­ság nem maradt magára. Szolidaritá­sukkal, segítségükkel mellettük áll­tak a szocialista országok népei, köp­tük elsőként a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság. A két szocialista ország között a gyümölcsöző együttműködés egyre jobban elmélyül. Ezt igazolja, a Ro­mán Szocialista Köztársaság minisz­terelnökének Manea Manescunak a közelmúltban hazánkban tett baráti látogatása, amelyről közös közle­ményt adtak ki. A közleményben többek között meg­nyugvással állapították meg, hogy sikeresen fejlődik a két ország ha­gyományos baráti és sokoldalú együtt­működése, összhangban a kölcsönös barátsági, együttműködési- és segít­ségnyújtási szerződéssel, a marxiz­­mus-leninízmus és az internaciona­lista szolidaritás elveinek szellemé­ben, -tiszteletben tartva* mtndegytk állam egyenjogúságát és szuverenitá­sát, be nem avatkozva egymás bet­­ügyeibe. A kétoldalú kapcsolatok további féjtészfősének liélyzéWf “ félülvízsgSl­­va megállapították, hogy az 1975 szeptemberében Bukarestben fogana­tosított közös intézkedések hozzájá­rultak a gazdasági kapcsolatok, fő leg a termelés szakosítása és a koo­peráció fejlesztéséhez. Ugyancsak megelégedéssel nyug­tázták azt a tényt, hogy a két ország központi tervezést szervet tanácsko­zásokat kezdtek az 1981—1985-ös idő­szak népgazdaságfejlesztési terveinek koordinálásáról. A két fél kifejezte meggyőződését', hogy a gazdasági együttműködés si­keres fejlesztése a szocializmus épí­tésének érdekeit szolgálja mlňdkéť országban, ugyanakkor hozzájárul a KGST-tagországok komplex program­jának végrehajtásához. Pozitívan méltatták a kapcsolatok fejlődését a tudomány, a kultúra, az oktatásügy, a tömegtájékoztatási esz­közök, a sport és a turisztika terén, majd kifejezték elhatározásukat az együttműködés további bővítésére. A miniszterelnökök megnyugvással nyilatkoztak a látogatás eredményei­ről és kifejezték meggyőződésüket, hogy a szívélyes légkörben, az egyet­értésben, lezajlott találkozók és meg­beszélések hozzájárulnak a két or­szág baráti és együttműködési kap­csolatainak elmélyítéséhez a cseh­szlovák és a román nép, a szocializ­mus, a haladás és a béke érdekében. A két miniszterelnök jegyzőkönyvet írt alá a CSSZSZK és az RSZK gazda­sági és tudományos-műszaki együtt­működésének további fejlesztéséről. —tt—

Next

/
Thumbnails
Contents