Szabad Földműves, 1977. január-június (28. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-15 / 2. szám

IV. /•" Jf, f oo own fi F.H a“ vy k, vV ©í U T>* L' V/ líre a nyuszi} ■> v Nemrég felkeresett egy falu­­belt kisállattenyésztö, táskájá­ból kľ-apott egy gyönyörű, öt­hat hetes forrna francia ezüst nyulat. Ml jobban szeretjük a csirkehúst, ezért nálunk nin­csenek nyulak a ház körül. Kérdőn néztem hát János bará­tomra, mit akar ezzel a kis­­nyúllal. — Nézd meg jobban. Folyik a szeme, mi a fenét Csináljak vele? — tárta szét tanácstala­nul a karját látogatóm. Valóban. Ahogy közelebbről szemügyre vettem a nyuszit, hát látom, tényleg folyik. Per­sze nem a szeme, hanem vala­mi fehéres, gennyes folyadék. No, ehhez én nem sokat értek, de van a szomszéd községben egy fiatal állatorvos, talán tud segíteni. Tudott. Elmagyarázta János barátomnak, hogy az állat szemkötőhárty a-gyulladásban szenved, s hogy máskor jobban kell vigyáznia a nyulaira. Mert ezt a navalyát leggyakrabban meghűlés, túl erős napfény, a szembe kerülő por, homok vagy más idegen anyag, illetve kü­lönböző baktériumok idézik elő. Az sem ritkaság, hogy a fertőtlenítő szerek fmészporf, klór, formalin stb.] ingerlő ha­tása váltja ki a szemkötöhár­­tya gyulladását. Sőt! Olykor a fertőző betegségben szenvedő nyulak is a kötőhártya-gyulla­dásról ismerhetők fel leghama­­rább. Előfordul, hogy csupán e betegség utal az állomány­ban lappangó ragadós náthára. Az állatorvos arra is felhívta barátom figyelmét, hogy legkö­zelebb hamarább jelentkezzen nála, ha valamilyen betegség tüneteit észleli, mert a korai beavatkozás már fél siker. A kötőhártya-gyulladást is már a kezdeti stádiumban kezelni kell, mert az idült betegséget úgymond nem lehet felszámol­ni. Az egyszerű kötőhártya-gyul­ladást az elterjedten használa­tos szemfertötlenitő szerekkel (Ophtal vagy Ophthalmo-septo­­nex csöppek, Ophthalmo-azulen, Ophthalmo-septonex vagy egy­szerű sárga szemkenőcs j köny­­nyen megszüntethetjük. Amikor a betegség a gennyesztő bakté­riumok hatására gennyes kötő­hártya-gyulladássá fejlődik, már többnyire szulfonamidos vagy antibiotikumos készítmé­nyekhez kell folyamodnunk. Ezek csak receptre kaphatók. Ilyen például az Alesten, az Ophthalmo-framykoin stb. Hasz­nálatuk is csak akkor biztosít ja a sikert, ha rendszeresen kezeljük velük a beteg állato­kat. Naponta legalább négyszer vagy ötször kell gyógyszert csöpögtetni a beteg szembe, illetve ennyiszer kellene kenő­csöt dörzsölni a szemhéj nyál­kahártyájába, mert a könnye­­zés sok hatóanyagot kimos a szemből. Egyidejűleg az állat mindkét szemét kezelni kell, s a kezelésnek legalább egy hétig kell tartani. Magától ér­tetődő, hogy a kezelt állatokat óvjuk az erős fénytől, portól, párától stb. A ketrecet ajánla­tos elsötétíteni. Nemrég ismét betoppant Já­nos barátom, kezében az isme­rős tépett fülű bevásárló táská­val. — Rendbe jöttek a nyuszikák, igyunk egyet az egészségükre — emelintette meg a baljában szorongatott táskát. — Szere­ted d ribiszkebort? Hazai, ma­gam termeltem! Az asztal szélére, csaknem ugyan oda állította a vérvörös nedűvel teli üveget, ahol előző látogatásakor a szomorúan pis­logó nyuszi kapott helyet. Meg­értettem. Gyorsan visszatettem a szekrénybe a durva, vastag­­falú mustáros poharakat, s he­lyettük kehely alakú, talpas borospoharakat tettem az asz­talra. Legyenek egészségesek a nyuszikák! (fm j Horváth Károly, Nové Zám ky i olvasónknak üzenjük: A meztelen csigák valóban sok gondot okoznak kiskertészke­­dőinknek. Sokan kihasználják azt az Ismeretet, hogy a csigák a nedves környezetet kedvelik, ezért a kert különböző pont­jain csábító búvóhelyet készí­tenek számukra. Amikor a csi­gák összegyűlnek a nedves rongycsomók, deszkadarabok, cserepek alatt, egyszerűen ösz­­szegyűjtik és forró vízben el­pusztítják őket. Néhányon a Szerkesz­tői üzenetek bőr- és gyomormérgek haszná­latát javasolják. A nedves álla­potban kihelyezett mérgezett hú?jakorpa állítólag biztos si­kert eredményez. A nedves korpát deszkára vagy cserép­darabkára szórva helyezik el a kertben. Irtásukra megfelel a mészpor, a hamu, a péti- vagy kálisó és a fűrészpor is. Úgy kell a járatokra szórni ezeket az anyagokat, hogy a növé­nyekre ne jsuson belőlük. A hamu és a fűrészpor csak szennyezi a növényeket, de a mészpor, a péti- és kálisó már perzseli is. A csigajárta terüle­tet lehetőleg késő este vagy korán hajnalban kell felszórni, mert ekkor a legnagyobb a forgalom „csigáéknál“. „Szüretelő seregélyek“ jel­igére: Panaszával nincs egye­dül a kiskertészkedők népes táborában. Sőtl A nagyüzemi szőlészetekben is gondot jelent a termés megvédése a seregé­lyek ellen. Valóban létezik olyan műanyag háló, amely sikerrel alkalmazható a sere­gélyek okozta kár csökkenté­sére. Nem hazai gyártmány, te­hát kévés van belőle. Francia­­országból importáljuk, elsősor­ban a mezőgazdasági nagyüze­mek számára. Elvétve a kis­kertészkedők is hozzájuthat­nak. A Mezőgazdasági Ter­ményfelvásárló és Ellátó Válla­lat trnavai üzeme forgalmazza, kilogrammonként 90 koronáért. Egy darab háló megközelítőleg fél kilót nyom és mintegy 100 négyzetméter alapterületű sző­lőültetvény befedésére elegen­dő. Még nem tudni, lesz-e be­lőle az idén is. Mészáros Zoltán T.-i olvasónk a talajfertőtlenítés lehetőségei iránt érdeklődik. Kérdéseire szaktanácsadónk, Krampl Ste­fan „Mivel, hogyan fertőtlenít­sük a talajt?“ című írásában találja meg a választ. Vojtaáková Zlata, gemeri ol­vasónk patizónt szeretne ter­meszteni, de.nem tud vetőma­got szerezni. Tanácsunk: néz­zen körül a vetőmagboltokban, a zöldség- és gyümölcsboltok­ban, érdeklődjön az SZGYKSZ Kertészeti Szolgáltatások (pl. Záhradskärke služby SÓZZ, Ko­šice, Rim. Sobota stb.) boltjai­ban, esetleg a Szövetség szol­­gáltatásokut irányító központ­jában (Bratislava, Vysoká ul. 34). Néha a Drogéria szaküzle­tekben is kapható patizón ve­tőmag. —dek Tanuljunk egymástól Új tápanyagszállítási eljárás a növényházakban Az angliai Sussex-tartomány­­bcli Littlehamptonban működű Brit Növényházkutatási Intézet­ben a hidrokultúra új formáját, áz ún. tápanyagfilmezési eljá­rást dolgozták ki. A növények Olyan műanyag tartályban te­nyésznek, amely felülről zárt, 'de perforált, s így a tápanyag Üjra biztosított. A tartály alja vízben áll, ez szállítja a para­dicsom, uborka, málna, saláta és a virágok részére szükséges tápanyagot. Az eljárás több tu­cat egyéb növényi kultúra szá­mára is alkalmas, melyek dug­ványból, bújtatásból vagy a tartály alján levő táptalajban kicsírázott magból valók. A gyökerek rövidesen sűrű go­­molyagot képeznek, főleg a víz­tükör fölött, ami biztosítja a jó oxigénellátást. Az új eljárás előnyei sokfé­lék. így pl. nincs szükség a növényházakban egyébként szo­kásos talajmégmunkálásra és a talaj fertőtlenítésére. Az a könnyedség, amivel az egyik kultúra egy másikkal helyette­síthető, csak fokozza a terme­lékenységet. A új eljárás alkal­mazásával pl. egy növényneme­sítő évi tíz salátatermést, egy másik két uborkatermést taka­rított be. (M. T.) jobb mint a hagyományos. A melegágyak hőszigetelésére szolgáló takarók általában szal­mából, gyékényből vagy nád­ból készülnek. Ezen hagyomá­nyos alapanyagok hátránya, hogy magukba szívják a ned­vességet, s ezáltal csökken a hőszigetelő tulajdonságuk. Ezen­kívül aránylag gyúlékonyak, gyorsan elhasználódnak. Ezt a problémát igyekezett megoldani Hyhlík kiskertészke­dő, amikor üvegvattából ké­szült Rotaflex takarót kezdett használni. A 3 cm vastag és 1 méter széles anyagból meg­felelő nagyságú darabokat sza­bott ki, s hogy az üvegvatta esetleg sérülést ne okozzon, a takarókat fóliába csomagolta, a fóliát pedig forró vasalóval összeolvasztotta. Így nemcsak tetszetős, de mindig száraz, könnyű, tiszta, könnyen kezel­hető és tárolható, s jól szige­telő melegágy! takarókra tett szert. A saláta állítólag egy héttel korábban válik piacéret­té alatta. A zöldség tárolása általá­ban gondot jelent a gazdaasszo­nyoknak. Aki teheti pincében, homokba ágyazva tárolja télen a legszükségesebbeket. A rom­lásból eredő veszteség eseten­ként változó. Nemrég érdekes módszerrel ismerkedtem meg egy kertésztársnál. Fehér mű­anyag zacskókban és zsákok­ban tárolja a zöldséget. Nem kell minden évben száraz ho­mokról gondoskodnia, nem ta­karít pincét, viszont állandó áttekintés® van a tárolt zöld­ségfélék egészségi állapotáról. Csupán arra kell ügyelnie, hogy fagypont alá ne csökkenjen a helyiség hőmérséklete. % A Zohrádkáf múlt évi utolsó számában olvastam, hogy „ha éppen nagy szükség van rá, a legnagyobb hidegekben is könnyen boldogulhatunk a kertben az ásóval-kapával, csak előző nap némi oltatlan meszet kell szórni a kijelölt területen a hóra“. Jó tudni az ilyesmit, de azért mégsem ajánlatos ezentúl decemberré' és január­ra halasztani a kert felásását! ,[ká) \ 1 Felvételünkön Procházka János Nové Zámky-i galambász és a postagalambok standard kate­góriájából győztesen kikerült, a bíráló bizottság által 91,62 ponttal értékelt tojója (69. kalicka látható. (Horváth György felvételei Azért van a föld, hogy teremjen Sikeres bemutató volt A Nové Zámky-i galambászok az 1930-as évektől kezdve'fog­lalkoznak postagalambok te­nyésztésével. A városban 1936- ban alakult meg a postaga­­lamb-tenyésztők első egyesüle­te. A szervezeti élet és a te­nyésztői tevékenység főleg az utóbbi tíz évben indult fejlő­désnek. A fejlődésre kedvezően hatott, hogy 1969-ben megala­kult a Postagalamb Tenyésztők Szlovákiai Szövetségének Nové Zámky-i körzeti egyesületé, a­­mely összesen kilenc alapszer­vezet munkáját irányította. Kö­zülük a legeredményesebbek sorában kell megemlíteni a já­rási székhelyen működő szer­vezetet. A fennállásának 40. évfordn lóját ünneplő alapszervezetnek tavaly 85 tagja volt, akik ösz­­szesen mintegy három és fél­ezer postagalambot tartottak. Az előre kidolgozott röptetési tervek, szerint évente megköze­lítőleg tizenhat versenyt bo­nyolítanak le. Tavaly két-két alkalommal 300, illetve 400 km-es útszakaszt, tíz esetben 50 kilométert kellett megten­­tenniük a galamboknak, két al­kalommal pedig az NDK-ból kellett hazarepülniük a galam­boknak. Persze nemcsak hazai, külföldi versenyeken is részt vesznek az újvári galambászok; 1965-ben a londoni, 1967-ben a bécsi, 1969-ben a katovicei, 1971-ben a brüsszeli, 1974-ben a belgrádi, 1975-ben a budapes­ti, 1976-ban pedig a bukaresti rop versenyen szerepeltek szép sikerrel az itteni tenyésztők galambjai. Tavaly, a rangos évforduló alkalmából jubileumi postaga­­lamb-kiállítást rendeztek a szervezet tagjai. Két kategóriá­ban 92 galambot mutattak be. Az értékelő bizottság döntése alapján a standard galambok kategóriájában a bánovi Bacho František hímje, illetve a Nové Zámky-i Procházka János tojója kapta a legtöbb pontot. A sportgalambok vetélkedő­jéből ugyancsak Baoho Franti­šek hímje került ki győztesen; ez a galamb az 1975—1976-os idényben összesen 11 ezer 67 kilométert tett meg a röpteté­­sek alkalmával, a 150 kilomé­ternél hosszabb útszakaszokon. A tojók közül — 7228 kilomé­teres röpteljesítménnyel — Lu­kács Ferenc Nové Zámky-i te­nyésztő galambja bizonyult a legeredményesebbnek. PhDr. Hofer Lajos, (Nové Zámky) FÜSSY MÓRICZ a Mezőgaz­dasági Felvásárló és- Ellátó Vállalat komárnot üzemének Zemianská Olőa-i takarmány­keverő fióküzemében dolgozik. Két héttel ezelőtt, az óév vé­gén ünnepelte ötvenegyedik születésnapiát. A Szlovákiai Kisállattenyésztők Szövetsége Tôň-i helyi szervezetének meg­alakulása óta, tehát 1963-tól vezetőségi tagja, gazdasági fe­lelőse. A Szlovákiai Kiskertész­­kedők és Gyümölesészek Szö­vetségének helyi szervezete egy évvel később alakult meg a községben. Az alapító tagok névsorában ugyancsak ott ol­vasható Füssy elv társ neve. „Szeretem az apróállatokat, van ts belőlük jó néhány a ház körül. Túlsúlyban tyúkokat, néhány kacsát, libát, pulykát, meg juhot tartok. De még az álatoknál is jobban szeretem a kerti munkát, a kertészkedést. Nagyobb részt zöldségféléket termelek, de a család egészévi gyümölcsszükségletét is igyek­szem fedezni.“ Diófán kívül szinte minden megtalálható a néhány áras földterületen, amit egy kiskert­ben általában termelni lehet. Sokféle és fajta gyümölcsfája van, termel szamócát és ribisz­két, még szőlőt is. Nem hiány­zik a kertből a virág sem. A virágba borult rózsatövek bizo­nyára pompás látványt nyújta­nak nyáridőben. „Sokan elhanyagolják a kert­jüket, a drága zöldséget és gyümölcsöt meg a piacon, a boltban vásárolják. Én inkább magam termelem ki, amire leg­nagyobb szüksége van a csa­ládnak. Azért van a föld, hogy teremjen! Persze munka is van vele, de a kertészkedés szerin­tem sokkal érdekesebb és cél­szerűbb időtöltés, mint a kocs­­mázás. S ha már nem győzöm a sort, a feleségem kisegít. Ő sem fél a munkától.“ A kiskertekben egyre csök­ken a Jonathán almafák szá­ma. Vendéglátóm kertjében még találkoztam vele. „Annak idején néhányan megpróbáltak lebeszélni róla, mégis telepítettem Jonathánt. Elvégre, ez a legjobb téli al­mafajtánk, mindannyian na­gyon szeretjük. Lisztharmat? No igen. Ez az, ami nekem is sok bosszúságot okoz. Meg le­hetne birkózni vele, hiszen a zöldmetszés, az ésszerű táp­anyagpótlás és a rendszeres növényvédelem csaknem teljes sikert biztosít. Csakhogy ki tudja mindezt kellő időben el­végezni. Legfeljebb a nyugdíja­sok. A kertészkedők többsége a jajtát szidja. Szerintem ott a hiba, hogy nem akkor met­szünk és permetezünk, amikor legfőbb ideje volna, hanem a­­miicor éppen ráérünk. Én leg­alább is ebben látom az alma­­fa-lisztharmat, meg egyéb Be­tegségek és kártevők elleni harc sikertelenségének okát. fis a szőlészetben ugyanez a hely­zet. Ezt már meg is akartam írni, mert figyelemmel kísérem ám a lap szakmellékletét, s az érdeklődésemet is felkeltette a Kremmer kertésztárs cikke nyomán kibontakozott szakmai vita. Örülök, hogy a lap kez­deményező szerepet vállalt és helyet ad a gyakorlati szakem­bereknek és a kiskertészkedők­­nek, hogy elmondják tapaszta­lataikat és véleményüket ezzel a sokat vitatott kérdéssel vagy inkább égető problémával kap­csolatban.“ —-dek-«

Next

/
Thumbnails
Contents