Szabad Földműves, 1977. január-június (28. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-15 / 2. szám

IV.

/•"

Jf,

f oo own

fi F.H a“ vy

k, vV

©í U

T>* L' V/

líre

a nyuszi}

■>

v

Nemrég felkeresett egy falubelt kisállattenyésztö, táskájából kľ-apott egy gyönyörű, öthat hetes forrna francia ezüst nyulat. Ml jobban szeretjük a csirkehúst, ezért nálunk nincsenek nyulak a ház körül. Kérdőn néztem hát János barátomra, mit akar ezzel a kisnyúllal.

— Nézd meg jobban. Folyik a szeme, mi a fenét Csináljak vele? — tárta szét tanácstalanul a karját látogatóm.

Valóban. Ahogy közelebbről szemügyre vettem a nyuszit, hát látom, tényleg folyik. Persze nem a szeme, hanem valami fehéres, gennyes folyadék. No, ehhez én nem sokat értek, de van a szomszéd községben egy fiatal állatorvos, talán tud segíteni.

Tudott. Elmagyarázta János barátomnak, hogy az állat

szemkötőhárty a-gyulladásban szenved, s hogy máskor jobban kell vigyáznia a nyulaira. Mert ezt a navalyát leggyakrabban meghűlés, túl erős napfény, a szembe kerülő por, homok vagy más idegen anyag, illetve különböző baktériumok idézik elő. Az sem ritkaság, hogy a fertőtlenítő szerek fmészporf, klór, formalin stb.] ingerlő hatása váltja ki a szemkötöhártya gyulladását. Sőt! Olykor a fertőző betegségben szenvedő nyulak is a kötőhártya-gyulladásról ismerhetők fel leghamarább. Előfordul, hogy csupán e betegség utal az állományban lappangó ragadós náthára.

Az állatorvos arra is felhívta barátom figyelmét, hogy legközelebb hamarább jelentkezzen nála, ha valamilyen betegség tüneteit észleli, mert a korai beavatkozás már fél siker. A kötőhártya-gyulladást is már a kezdeti stádiumban kezelni kell, mert az idült betegséget úgymond nem lehet felszámolni.

Az egyszerű kötőhártya-gyulladást az elterjedten használatos szemfertötlenitő szerekkel (Ophtal vagy Ophthalmo-septonex csöppek, Ophthalmo-azulen, Ophthalmo-septonex vagy egyszerű sárga szemkenőcs j könynyen megszüntethetjük. Amikor a betegség a gennyesztő baktériumok hatására gennyes kötőhártya-gyulladássá fejlődik, már többnyire szulfonamidos vagy antibiotikumos készítményekhez kell folyamodnunk. Ezek csak receptre kaphatók. Ilyen például az Alesten, az Ophthalmo-framykoin stb. Használatuk is csak akkor biztosít ja a sikert, ha rendszeresen kezeljük velük a beteg állatokat. Naponta legalább négyszer vagy ötször kell gyógyszert csöpögtetni a beteg szembe, illetve ennyiszer kellene kenőcsöt dörzsölni a szemhéj nyálkahártyájába, mert a könnyezés sok hatóanyagot kimos a szemből. Egyidejűleg az állat mindkét szemét kezelni kell, s a kezelésnek legalább egy hétig kell tartani. Magától értetődő, hogy a kezelt állatokat óvjuk az erős fénytől, portól, párától stb. A ketrecet ajánlatos elsötétíteni.

Nemrég ismét betoppant János barátom, kezében az ismerős tépett fülű bevásárló táskával.

— Rendbe jöttek a nyuszikák, igyunk egyet az egészségükre — emelintette meg a baljában szorongatott táskát. — Szereted d ribiszkebort? Hazai, magam termeltem!

Az asztal szélére, csaknem ugyan oda állította a vérvörös nedűvel teli üveget, ahol előző látogatásakor a szomorúan pislogó nyuszi kapott helyet. Megértettem. Gyorsan visszatettem a szekrénybe a durva, vastagfalú mustáros poharakat, s helyettük kehely alakú, talpas borospoharakat tettem az asztalra. Legyenek egészségesek a nyuszikák! (fm j

Horváth Károly, Nové Zám ky i olvasónknak üzenjük: A

meztelen csigák valóban sok gondot okoznak kiskertészkedőinknek. Sokan kihasználják azt az Ismeretet, hogy a csigák a nedves környezetet kedvelik, ezért a kert különböző pontjain csábító búvóhelyet készítenek számukra. Amikor a csigák összegyűlnek a nedves rongycsomók, deszkadarabok, cserepek alatt, egyszerűen öszszegyűjtik és forró vízben elpusztítják őket. Néhányon a

Szerkesztői

üzenetek

bőr- és gyomormérgek használatát javasolják. A nedves állapotban kihelyezett mérgezett hú?jakorpa állítólag biztos sikert eredményez. A nedves korpát deszkára vagy cserépdarabkára szórva helyezik el a kertben. Irtásukra megfelel a mészpor, a hamu, a péti- vagy kálisó és a fűrészpor is. Úgy kell a járatokra szórni ezeket az anyagokat, hogy a növényekre ne jsuson belőlük. A hamu és a fűrészpor csak szennyezi a növényeket, de a mészpor, a péti- és kálisó már perzseli is. A csigajárta területet lehetőleg késő este vagy korán hajnalban kell felszórni,

mert ekkor a legnagyobb a forgalom „csigáéknál“.

„Szüretelő seregélyek“ jeligére: Panaszával nincs egyedül a kiskertészkedők népes táborában. Sőtl A nagyüzemi szőlészetekben is gondot jelent a termés megvédése a seregélyek ellen. Valóban létezik olyan műanyag háló, amely sikerrel alkalmazható a seregélyek okozta kár csökkentésére. Nem hazai gyártmány, tehát kévés van belőle. Franciaországból importáljuk, elsősorban a mezőgazdasági nagyüzemek számára. Elvétve a kiskertészkedők is hozzájuthatnak. A Mezőgazdasági Terményfelvásárló és Ellátó Vállalat trnavai üzeme forgalmazza, kilogrammonként 90 koronáért. Egy darab háló megközelítőleg fél kilót nyom és mintegy 100 négyzetméter alapterületű szőlőültetvény befedésére elegendő. Még nem tudni, lesz-e belőle az idén is.

Mészáros Zoltán T.-i olvasónk a talajfertőtlenítés lehetőségei iránt érdeklődik. Kérdéseire szaktanácsadónk, Krampl Stefan „Mivel, hogyan fertőtlenítsük a talajt?“ című írásában találja meg a választ.

Vojtaáková Zlata, gemeri olvasónk patizónt szeretne termeszteni, de.nem tud vetőmagot szerezni. Tanácsunk: nézzen körül a vetőmagboltokban, a zöldség- és gyümölcsboltokban, érdeklődjön az SZGYKSZ Kertészeti Szolgáltatások (pl. Záhradskärke služby SÓZZ, Košice, Rim. Sobota stb.) boltjaiban, esetleg a Szövetség szolgáltatásokut irányító központjában (Bratislava, Vysoká ul. 34). Néha a Drogéria szaküzletekben is kapható patizón vetőmag. —dek

Tanuljunk egymástól

Új tápanyagszállítási eljárás a növényházakban

Az angliai Sussex-tartománybcli Littlehamptonban működű Brit Növényházkutatási Intézetben a hidrokultúra új formáját, áz ún. tápanyagfilmezési eljárást dolgozták ki. A növények Olyan műanyag tartályban tenyésznek, amely felülről zárt, 'de perforált, s így a tápanyag Üjra biztosított. A tartály alja vízben áll, ez szállítja a paradicsom, uborka, málna, saláta és a virágok részére szükséges tápanyagot. Az eljárás több tucat egyéb növényi kultúra számára is alkalmas, melyek dugványból, bújtatásból vagy a tartály alján levő táptalajban

kicsírázott magból valók. A gyökerek rövidesen sűrű gomolyagot képeznek, főleg a víztükör fölött, ami biztosítja a jó oxigénellátást.

Az új eljárás előnyei sokfélék. így pl. nincs szükség a növényházakban egyébként szokásos talajmégmunkálásra és a talaj fertőtlenítésére. Az a könnyedség, amivel az egyik kultúra egy másikkal helyettesíthető, csak fokozza a termelékenységet. A új eljárás alkalmazásával pl. egy növénynemesítő évi tíz salátatermést, egy másik két uborkatermést takarított be. (M. T.)

jobb mint a hagyományos.

A melegágyak hőszigetelésére szolgáló takarók általában szalmából, gyékényből vagy nádból készülnek. Ezen hagyományos alapanyagok hátránya, hogy magukba szívják a nedvességet, s ezáltal csökken a hőszigetelő tulajdonságuk. Ezenkívül aránylag gyúlékonyak, gyorsan elhasználódnak.

Ezt a problémát igyekezett megoldani Hyhlík kiskertészkedő, amikor üvegvattából készült Rotaflex takarót kezdett használni. A 3 cm vastag és 1 méter széles anyagból megfelelő nagyságú darabokat szabott ki, s hogy az üvegvatta esetleg sérülést ne okozzon, a takarókat fóliába csomagolta, a fóliát pedig forró vasalóval összeolvasztotta. Így nemcsak tetszetős, de mindig száraz, könnyű, tiszta, könnyen kezelhető és tárolható, s jól szigetelő melegágy! takarókra tett szert. A saláta állítólag egy héttel korábban válik piacéretté alatta.

A zöldség tárolása általában gondot jelent a gazdaasszonyoknak. Aki teheti pincében, homokba ágyazva tárolja télen a legszükségesebbeket. A romlásból eredő veszteség esetenként változó. Nemrég érdekes módszerrel ismerkedtem meg egy kertésztársnál. Fehér műanyag zacskókban és zsákokban tárolja a zöldséget. Nem kell minden évben száraz homokról gondoskodnia, nem takarít pincét, viszont állandó áttekintés® van a tárolt zöldségfélék egészségi állapotáról. Csupán arra kell ügyelnie, hogy fagypont alá ne csökkenjen a helyiség hőmérséklete.

% A Zohrádkáf múlt évi utolsó számában olvastam, hogy „ha éppen nagy szükség van rá, a legnagyobb hidegekben is könnyen boldogulhatunk a kertben az ásóval-kapával, csak előző nap némi oltatlan meszet kell szórni a kijelölt területen a hóra“. Jó tudni az ilyesmit, de azért mégsem ajánlatos ezentúl decemberré' és januárra halasztani a kert felásását!

,[ká)

\

1

Felvételünkön Procházka János Nové Zámky-i galambász és a postagalambok standard kategóriájából győztesen kikerült, a bíráló bizottság által 91,62 ponttal értékelt tojója (69. kalicka látható. (Horváth György felvételei

Azért van a föld, hogy teremjen

Sikeres bemutató volt

A Nové Zámky-i galambászok az 1930-as évektől kezdve'foglalkoznak postagalambok tenyésztésével. A városban 1936- ban alakult meg a postagalamb-tenyésztők első egyesülete. A szervezeti élet és a tenyésztői tevékenység főleg az utóbbi tíz évben indult fejlődésnek. A fejlődésre kedvezően hatott, hogy 1969-ben megalakult a Postagalamb Tenyésztők Szlovákiai Szövetségének Nové Zámky-i körzeti egyesületé, amely összesen kilenc alapszervezet munkáját irányította. Közülük a legeredményesebbek sorában kell megemlíteni a járási székhelyen működő szervezetet.

A fennállásának 40. évfordn lóját ünneplő alapszervezetnek tavaly 85 tagja volt, akik öszszesen mintegy három és félezer postagalambot tartottak. Az előre kidolgozott röptetési tervek, szerint évente megközelítőleg tizenhat versenyt bonyolítanak le. Tavaly két-két alkalommal 300, illetve 400 km-es útszakaszt, tíz esetben 50 kilométert kellett megtentenniük a galamboknak, két alkalommal pedig az NDK-ból kellett hazarepülniük a galamboknak. Persze nemcsak hazai, külföldi versenyeken is részt vesznek az újvári galambászok; 1965-ben a londoni, 1967-ben a bécsi, 1969-ben a katovicei, 1971-ben a brüsszeli, 1974-ben a belgrádi, 1975-ben a budapesti, 1976-ban pedig a bukaresti rop versenyen szerepeltek szép sikerrel az itteni tenyésztők galambjai.

Tavaly, a rangos évforduló alkalmából jubileumi postagalamb-kiállítást rendeztek a szervezet tagjai. Két kategóriában 92 galambot mutattak be. Az értékelő bizottság döntése alapján a standard galambok kategóriájában a bánovi Bacho František hímje, illetve a Nové Zámky-i Procházka János tojója kapta a legtöbb pontot.

A sportgalambok vetélkedőjéből ugyancsak Baoho František hímje került ki győztesen; ez a galamb az 1975—1976-os idényben összesen 11 ezer 67 kilométert tett meg a röptetések alkalmával, a 150 kilométernél hosszabb útszakaszokon. A tojók közül — 7228 kilométeres röpteljesítménnyel — Lukács Ferenc Nové Zámky-i tenyésztő galambja bizonyult a legeredményesebbnek.

PhDr. Hofer Lajos,

(Nové Zámky)

FÜSSY MÓRICZ a Mezőgazdasági Felvásárló és- Ellátó Vállalat komárnot üzemének Zemianská Olőa-i takarmánykeverő fióküzemében dolgozik. Két héttel ezelőtt, az óév végén ünnepelte ötvenegyedik születésnapiát. A Szlovákiai Kisállattenyésztők Szövetsége Tôň-i helyi szervezetének megalakulása óta, tehát 1963-tól vezetőségi tagja, gazdasági felelőse. A Szlovákiai Kiskertészkedők és Gyümölesészek Szövetségének helyi szervezete egy évvel később alakult meg a községben. Az alapító tagok névsorában ugyancsak ott olvasható Füssy elv társ neve.

„Szeretem az apróállatokat, van ts belőlük jó néhány a ház körül. Túlsúlyban tyúkokat, néhány kacsát, libát, pulykát, meg juhot tartok. De még az álatoknál is jobban szeretem a kerti munkát, a kertészkedést. Nagyobb részt zöldségféléket termelek, de a család egészévi gyümölcsszükségletét is igyekszem fedezni.“

Diófán kívül szinte minden megtalálható a néhány áras földterületen, amit egy kiskertben általában termelni lehet.

Sokféle és fajta gyümölcsfája van, termel szamócát és ribiszkét, még szőlőt is. Nem hiányzik a kertből a virág sem. A virágba borult rózsatövek bizonyára pompás látványt nyújtanak nyáridőben.

„Sokan elhanyagolják a kertjüket, a drága zöldséget és gyümölcsöt meg a piacon, a boltban vásárolják. Én inkább magam termelem ki, amire legnagyobb szüksége van a családnak. Azért van a föld, hogy teremjen! Persze munka is van vele, de a kertészkedés szerintem sokkal érdekesebb és célszerűbb időtöltés, mint a kocsmázás. S ha már nem győzöm a sort, a feleségem kisegít. Ő sem fél a munkától.“

A kiskertekben egyre csökken a Jonathán almafák száma. Vendéglátóm kertjében még találkoztam vele.

„Annak idején néhányan megpróbáltak lebeszélni róla, mégis telepítettem Jonathánt. Elvégre, ez a legjobb téli almafajtánk, mindannyian nagyon szeretjük. Lisztharmat? No igen. Ez az, ami nekem is

sok bosszúságot okoz. Meg lehetne birkózni vele, hiszen a zöldmetszés, az ésszerű tápanyagpótlás és a rendszeres növényvédelem csaknem teljes sikert biztosít. Csakhogy ki tudja mindezt kellő időben elvégezni. Legfeljebb a nyugdíjasok. A kertészkedők többsége a jajtát szidja. Szerintem ott a hiba, hogy nem akkor metszünk és permetezünk, amikor legfőbb ideje volna, hanem amiicor éppen ráérünk. Én legalább is ebben látom az almafa-lisztharmat, meg egyéb Betegségek és kártevők elleni harc sikertelenségének okát. fis a szőlészetben ugyanez a helyzet. Ezt már meg is akartam írni, mert figyelemmel kísérem ám a lap szakmellékletét, s az érdeklődésemet is felkeltette a Kremmer kertésztárs cikke nyomán kibontakozott szakmai vita. Örülök, hogy a lap kezdeményező szerepet vállalt és helyet ad a gyakorlati szakembereknek és a kiskertészkedőknek, hogy elmondják tapasztalataikat és véleményüket ezzel a sokat vitatott kérdéssel vagy inkább égető problémával kapcsolatban.“ —-dek-«