Szabad Földműves, 1977. január-június (28. évfolyam, 1-25. szám)

1977-04-30 / 17. szám

4 SZABAD FÖLDMŰVES 1977. április 30. Hatékonyan segítik a termelést Az SZLKP Košicei Járási Bizottságán máit év decemberében, a mezőgaz­dasági üzemek gazdálkodási eredményeinek elemzése alapján kellő politi­kai- szervezési intézkedéseket fogadott el, a mezőgazdasági termeiét to­vábbfejlesztése érdekében, a hatodik ijtéves tervidőszakban. Különös figyel­met fordított az SZLKP kelet-szlovákiai kerületi bizottságának novemberi plenáris ülésén hozott határozatok megvalósítására, amelyek szerint 1980- ban egymillió tonna gabonát akarnak kitermelni. E konkrét feladat megvalósításában a košicei járásra 17,6 % jut a kerü­letben, ami azt jelenti, hogy 1980-ban 175 700 tonna gabonát kell előállíta­nia 45,7 mázsás átlagos hektárhozam mellett. Reális feladat ez, ha szemügyre vesszük a kerület élenjáró mezőgaz­dasági üzemeinek a gabonatermesz­tésben eddig elért eredményeit. Pél­dául a hraniünái szövetkezet tavaly egész gabonatermesztő területén 57,6 mázsás átlaghozamot őrt el, a Caíiai és a Seňai (színei) Efsz 49, az újbod­­vai szövetkezet 45, a Zdaftai Efsz 43,7 és a perlni 42,5 mázsás hektárhozam­mal dicsekedhetett. / Az elért eredmények bizonyítják a szövetkezeti földművesek, valamint a járás többi mezőgazdasági üzeme dol­gozóinak becsületes munkáját. Egy­ben az irányító szervek és a társadal­mi szervezetek jó munkáját is igazol­ják. Az eredmények elérésében azon­ban Jelentős része van annak is, hogy nagy mértékben használják a nagy­hozamú szovjet búzafajtákat és az egyes mezőgazdasági üzemek vezetői jól gondoskodnak a talaj termőerejé­nek fenntartásáról. Az idei év kedvező tavaszi időjárá­sa a košicei járás földművesei számá­ra is lehetővé tette, hogy a tavaszia­kat idejében elvessék és a talajt kel­lőképpen előkészítsék a többi növény vetésére. Hatodik ötéves tervünk má­sodik esztendejében nem csekély fel­adat vár a járás mezőgazdasági dol­gozóira. Az ez évre kidolgozott terv szerint az össz-vetésterületen 131491 tonna gabonát kell kitermelni, a ku­koricával együtt. E termésmennyisé­get, hogy a járási és kerületi párt­szervek határozatainak eleget tehes­senek, évente 11365 tonnával kell növelniük. Ezen kívül a járás földmű­veseinek még be kell hozniuk az 1976-os és lemaradását, mivel 4272 tonnával maradtak adósok. Mindent összevéve ez évben a košicei járásnak 148 343 tonna szemesterményt kel Iki­­termelnl (a kukoricával együtt), ami azt jelenti, hogy átlagban 39,5 mázsás hozamot kell elérni. Jelentős feladat hárul a földműve­sekre a takarmánytermesztés szaka­szán is. Tervük szerint ez évben 720 ezer tonna terimés takarmányt kell kitermelni zöidanyagra átszámítva, ami azt jelenei, hogy évelő takarmá­nyokból hektáronként átlagban 240 mázsát, silókukoricából 320 mázsát, a többi egyéves takarmányból 310 má­zsát, az évelő fűfélékből 105 mázsát és a köztesnövényekből zőldanyagban szintén 80 mázsát kell elérni. Fokozottabb figyelmet fordítanak majd a rétek és legelők növényzetére, és számításuk szerint e területekről 217 420 tonna jó minőségű takar­mányt gyűjtenek be. További feladat a hüvelyesek és a burgonya termesz­tésének fokozása, mivel e növények hozamát 1980-ig 34 százalékkal kell növelniük. E feladatok teljesítése és túlszár­nyalása érdekében a szövetkezetek, az egyes munkaközösségek és a dol­gozók értékes szocialista vállalásokat tesznek, az NOSZF 60. évfordulója tiszteletére. E vállalások sikeres tel­jesítését a járási mezőgazdasági igaz­gatóság, valamint az SZFSZ járási bi­zottsága is kellőképpen támogatja. A Szövetkezeti Földművesek Szövet­ségének Járási bizottsága ezzel kap­csolatban kidolgozta a szövetkezetek ezirányú megsegítését célzó politikai­­szervezési és műszaki tervét. A tava­szi munkák minőségi elvégzése érde­kében a járási mezőgazdasági igazga­tósággal karöltve szocialista versenyt Irt ki a talajelőkészítés során a leg­jobb eredmények elérésére ösztönöz­ve. A verseny feltételéi között szere­pel, hogy legalább kétszáz átlaghek­tárt kell megművelniük S—180-as vagy K—700-as traktorral. A munkák befejezése után az eredmények érté­kelésekor az öt legjobb traktoros ré­szesül 1000—2500 korona jutalomban. Az SZFSZ Járási bizottsága részlete­sen kidolgozta a verseny feltételeit a termelés egyéb ágazataiban és a tár­sadalmi életben meghirdetett szocia­lista versenyekre is, amelyekre az egész év folyamán sor kerül. A ver­senyt értékelő bizottság elnöke az SZFSZ járási bizottságának titkárnője A. Svecová mérnök, aki egyúttal a „egymillió tonna gabonát az 1977— 1980-as években“ mozgalmat támoga­tó versenybizottság tagja is. A termelés növelését célzó intézke­dések között az SZFSZ járási bizottsá­ga elsődleges feladatának tartja, hogy gondoskodjék a dolgozók felőli foko­zottabb egészségvédelem követelmé­nyeinek betartásáról. Ezért aktivizálta a munkabiztonsági és egészségvédel­mi bizottságokat járási szinten és a szövetkezetekben. Továbbá szerződést köt a jednota fogyasztási szövetkezet­tel az olyan szövetkezetek tagjainak közös étkeztetése megszervezése érde­kében, amely szövetkezetekben nem rendelkeznek saját étkezdével. Ott vi­szont, ahol a szövetkezetnek saját konyhája van, ügyelnek arra, hogy a vezetőség megfelelő meleg étel szállí­tását biztosítja szükség szerint az egyes munkahelyekre is. A novoöanyi szövetkezet a traktorosok számára ebédet szállít a földekre már most a tavaszi munkák időszakában is. Ez a szövetkezetnek nagyon is kifizetődik — mondta a novoőanyi szövetkezet elnöke M. Kuliéra mérnök — hiszen Így rengeteg Időt takarítanak meg és meggyorsítják a mezei munkák elvég­zésének Idejét. Az SZFSZ járási bizottsága a köz­gazdasági agitáció- és propaganda ke­retében hatékony formában népszerű­síti a legjobb dolgozók eredményeit és a szocialista versenyben elért si­kereit, s így kellő példát mutatnak a gyengébb szövetkezeteknek. Erre fel­használják a faliújságokat, a villám­újságokat, a járási- és kerületi sajtót, valamint az erre alkalmas többi pro­­pagációs lehetőséget. A szövetkeze­teknek ajánlják, hogy mindenekelőtt a szemléltető agitáció módszereit használják ki erre a célra, s ugyan­akkor no hanyagolják el, a vezetőség tagjainak szeméives kapcsolatát sem az egyes brigádok vezetőivel, tagjai­val és a szövetkezet többi tagjaival a termelési értekezleteken és a szövet­kezőt taggyűlésén. Az SZFSZ járási bizottsága a járási mezőgazdasági igazgatósággal együttműködve aktívá­kat és értekezleteket rendez a cukor­répa és a zöldség termesztésének ho­gyanjáról. A cél sikeresebb elérésé nek érdekében tematikai társasutazá­sokat is rendeznek, amelynek kereté­ben ellátogatnak a járás és a kerület legjobb mezőgazdasági üzemeibe. Az SZFSZ járást bizottsága, propa gácíós és agltáclós munkáját minde­nekelőtt a szövetkezeti munkaiskola keretében elhangzó előadásokra össz­pontosítja. Emellett azonban a fejő, a szocialista brigádok és a komplex ra­cionalizáló brigádok tagjai számára munkaakttvákat Is rendszeresít. Agi­­tációs munkáját a legidőszerűbb kér­désekre Irányítja, hogy ezáltal a szö­vetkezeti földműveseket a termelési feladatok sikeres teljesítésére aktivi­zálja és ösztönözze, hogy becsülettel teljesíthessék az SZLKP kerületi és járási szerveinek határozatait. (]p) ч •t HÉTFŐTŐL-HÉTFŐIG Ébred a város. Hétfő reggel van. Üjabb munkahét kezdődik. A forga­lom már reggel öt óra körül Is élénk, sokaknak mintegy ébdesztőül szolgál. Egymás után érkeznek az autóbu­szok. A közeli-távolabbi községekből a járási székhely Ipari üzemeibe ilyenkor érkeznek a falvakból bejáró dolgozók. Komárnoban vagyunk egy hétfő reggel. Az óra fél hatot mutat, ami­kor a járási mezőgazdasági igazgató­ság épülete előtt zajos-vidáman be­szélgető csoport verődik össze. Bőrön­dök, utazótáskák halmozódnak fel az épület előtti járdán. S nemsokára megérkezik a várvavárt külön autó­busz, hogy ezt a harmadszáz embert kiragadja a hétköznapok megszokott szürke rendjéből. A Magas-Tátra cso­dás tájaira Indul a járás szövetkeze­teiben, mezőgazdasági üzemeiben dol­gozók egy csoportja, hogy egyhetes üdülésen gyűjtsön új erőt a további munkához. * — Minden héten megismétlődő je­lenet ez — mondja Marta Vlkolinská elvtársnő, a Szövetkezeti Földműve­sek Szövetsége komárnoi járási bi­zottságának politikai dolgozója. — Ugyanis januártól, április kivételével, amikor üdülőközpontunkban szünetelt az üzemelés, járásunk szövetkezetei­ből hetente 38 szövetkezeti tag vesz részt egyhetes üdülésen a Tatranská Lomnica-i „Tatrenec“ üdülőközpon­tunkban. Idén az egész év folyamán járásunk szövetkezeteinek 1500 dolgo­zója számára biztosítottunk lehetősé­get üdülésre e szép és egészséges környezetben. Jó megoldás ez, ugyanis az említett üdülőközpont létrehozásához a Szö­vetkezeti Földművesek Szövetségének járási szerve, valamint a komárnot járási mezőgazdasági igazgatóság je­lentős anyagi eszközökkel, a költsé­gek egyharmadának fedezésével já­rult hozzá. A szövetkezeti tagokat az üdülőközpont szállodai épületének két- és háromágyas szobáiban helye­zik el. Az eddigi turnusokban a nö­vénytermesztési és állattenyésztési dolgozókon kívül a gépjavítók, trak­torosok, gépkezelők közül Is sokan vettek részt. A megnövekedett lehetőség módot adott arra, hogy a szövetkezetek dol­gozói közül többen jussanak el leg­alább egyhetes hazat üdülésre, ahol az ellátás is jónak mondható, az éte­lek minősége ellen nincs kifogás, ha­bár egyesek keveslik az adagokat. Ez azonban n friss, erős hegyi levegő „rovására“ trhatő. Egyébként mind­azok, akik az üdülésen eddig már résztvettek nem fukarkodnak a dicsé­ret szavaival. Mindjárt az első napon ismerkedési est keretében nyílik alka­lom szórakozásra. A többi napokon gyalogtúrák, kirándulások a Csor’ne­­tőhoz, valamint kiruccanás Lengyel­­országba szerepel a műsoron. Az üdü­lők ellátogatnak a Zdiari néprajzi re­zervátumba, ahol az egyik érdekes attrakció egy falusi esküvő népvise­letben, amelyen a turisták mint sze­replők vesznek részt. Ez egymagában is sokáig élő, nem szürkülő élmény, szép emlék marad. Hogyan használják ki ezt a lehető­séget a járás egyes szövetkezetei — kérdeztük Bánsky elvtárstól, a jmi szociális és üdültetési előadójától. — Talán úgy kezdeném, hogy néze­tünk szerint a legkisebb igényt a ko­­lárovoi (gútai) szövetkezet nyújtotta be, mivel az egész évre csupán har­minc beutalót kért. Ez tagságénak létszámához mérten kevés. Az eddigi tapasztalatok alapján az első negyed­évben az igényelt üdülést maradékta­lanul kimerítette a bácsi, a öiCovi (csicsói), a chotíni (hetényi), az ime­­lyl, a kávái, a martovcei (martost), a mocsai, a sokolcei (lakszakállasi), н šrobárovái, a Zlatni na Ostrove-i (csallóközaranyosi) szövetkezet. A lehetőséget leggyengébben kihaszná­lók között említhetnénk az ižai, a vnj­­nlcai (bátorkeszi) és a kamaniönái (keszegfalusi) szövetkezeteket, ame­lyek a felsorolás sorrendjében az első negyedévben, tizenegy, öt, Illetve négy személyt küldtek üdülésre. S még két számadatot mondanék — fűzte hozzá Bansky elvtárs — az első negyedévben járásunk mezőgazdasági üzemei az üdültetésnek ezt a lehető­ségét 92 százalékban használták ki. Összesen 425 felnőtt és 53 tizéven aluli gyermek üdülését biztosítottuk már eddig a Tatranská Lomnlca-l üdülőközpontban. Igen örvendetes az is, hogy az üdülőközpont vezetősége és személyzete külön is kiemelte az utt üdülő szövetkezeti tagok • fegyel­mezett magatartását, kultnrált visel­kedését. эфе Vajon mit fűzhetnénk még ehhez? Egy célszerű elgondolás valósult meg. Jó lehetőséget teremtettek arra, hogy Déi-Szlovákta sik vidékének lakosai, szövetkezeti tágjai eljussanak a Tátra legszebb zugaiba, megismerjék és megszeressék a bércekkel, erdőkkel, hófödte hegycsúcsokkal tarkított gyö­nyörű tájat. Olyan környezetben, ahol még nem is oly régen csupán a gaz­dagok, a legmódosabbak üdülhettek. Most pedig minden dolgozónk szá­mára elérhető, hogy itt pihenjen, üdüljön, új erőt gyűjtsön további munkájához. (obenau) Egészséges emberekkel lehet eredményesen dolgozni Természetesen ez az ideális alap­helyzet. A megállapítás nem új, még­is, csak akkor nyer napról napra ér­vényt, ha a mezőgazduságl üzemek vezetői, elsősorban az elnök és a munkabiztonsági technikus komolyan veszik a a munkabiztonságot. Rajtuk múlik a legtöbb. Kovács István, a krált (szentkirá­lyi) Együttműködés Efsz munkabiz­tonsági technikusa is ezen a vélemé­nyen van, s bár még csak január el­sejétől látja el a szövetkezetnél ezt a feladatot (ezenkívül tűzvédelmi fele­lős és energetikus is egy személy­ben), már meglehetős tapasztalatokra tett szert. — Csak egészséges emberekkel le­het Jól dolgozni — mondja — s ezért r.em szabad lebecsülni az előírásokat, törvényrendeleteket. Eddig őszintén szólva elég könnyelműen kezelték a munkabiztonságot a szövetkezetek — Bensőséges ünnep A kosicet Járásban Se fia (Színál község helyi nemzett bizottságá­nak kezdeményezéséből ez év már­cius 12-én bensőséges ünnepséget rendeztek. Megemlékeztek azokról, akik sokéves munkájuk után ma­gas életkoruk töl megérdemelt pl henését élvezik. A község nyugdíjas lakosai a kultúrház vagy négyszáz személyt befogadó nagytermében találkoz­tak ez alkalommal, ahol NAGY GABOR a hnb elnöke köszöntötte fel őket. Beszédében az idős pol­gártársak Iránti általános megbe­csülés tolmácsolásával további sok nyugodt és boldog esztendőt kí­vánt a község lakosainak nevében is. A szlovák és a magyar általá­nos Iskola diákfal táncszámokból, sztvhezszóló versekből álló kultúr­műsorral köszöntötték fel a nagy­mamákat, nagypapákat. A műsort és a nyugdíjasokat kö­szöntő színvonalas délutánt terí­tett asztalok mellett vidám hangu­latban zárták. Gyurka Pál így a miénk is. Most azonban javulás mutatkozik ezen a téren. Sok függ természetesen az elnöktől, hisz a ve­zető lelkiismerete, vagy esetleges ha­nyagsága kihat mind a négyszáznegy­venhét dolgozóra. — Milyen ember az elnökük? — Szigorú ember, nem ismer tré­fát. Ha kell, büntet. — Biztosan vannak haragosai is. — Egész biztos, hogy nem minden ki szereti egyformán. Dehát nem le­het mindenki próféta otthon, legalább­is nem minden ember számára. De nem csak ő, a többi vezető beosztású dolgozó Is komolyan veszi a munka­biztonságot, be-bejönnek hozzám el­kérni az előírásokat, kézikönyveket. Egyébként a vezetőség havonta érté­keli a biztonságos munkát, s az ész­lelt hiányosságokat igyekszünk azon­nal kiküszöbölni. — Milyen összeget fordít erre a célra a szövetkezet? — A tavalyi százezer koronával szemben az idén százharminchárom ezer koronát. Bár eddig csak tizen­egyezer koronát használtunk fel be­lőle. Az összeg jelentősebb része a második félévben, főleg a szezónmun­­kák ideje alatt kerül felhasználásra. — A ráfordított összegen túl persze a dolgozókon múlik a legtöbb. Mik a tapasztalatok ezen a téren? — Sok függ ettől, hogyan adja elő az ember arait mondani akar. Ogy tű­nik, az emberek kezdenek ráébredni ennek a fontosságára. A védőeszközök rendelkezésre állnak, s ellenőrizzük a használatukat. Talán ennek Is Kö­szönhető, hogy az idén eddig még csak két balesetünk volt, azok Is kis méretűek. Mindkettő a gépjavítóknál történt. — Itt vannak kitéve legnagyobb veszélynek a dolgozók? — Nem éppen. A legveszélyesebb as állattenyésztés szakasza, főleg az állatgondozók munkája. Az állatok ki­számíthatatlanok —■ bár itt erős asz­­szonyok dolgoznak. A figyelmetlenség a legjellemzőbb: tavaly hat baleset volt a műhelyben az összes kilencből. Emelésnél, nagyobb vastárgyak moz­gatásánál könnyen a lábukra ejtik a munkadarabot. Most épül az új javító­műhely, eddig bizony gyakran a sza­bad ég alatt javították a gépeket. Idén el Is készül, jövőre pedig ki lesz bő­vítve. — Mi a helyzet a mérgező anyagok­kal? — Itt is megvannak a védőöltöze­tek, s például permetezésnél minden ott dolgozd ember köteles viselni azo­kat. Természetesen ezt is ellenőriz­zük. — Elég meleg lehet egy gumlruhá­­ban. Előfordulhat, hogy valaki szét­gombolja, vagy leveti. Akkor hogyan állapítják meg az esetleges felelőt­lenséget? Hisz mindenki után nem mehet ellenőrző személy... — Itt a személyi felelősségen múlik a veszély. Ezeket a dolgozókat külön a járásról Iskoláztatják, s félévenként orvosi vizsgálatnak vetik alá magu­kat. A többi rajtuk múlik. — Alkohol? — Éppen mostanában rendeltünk alkoholszondákat — minden vezető dolgozónál lesz belőle. Ha valaki itta­san Jön be, természetesen hazaküld­­jük. Az állattenyésztésben dolgozók­nál fordul elő néha az Ittasság, külö­nösen a tehenészeknél. Éppen a mi­nap jön be az egyikük kapatosán. Nem engedtem dolgozni, erre azt mondja, hogy beszél az elnökkel. Az elnök hazaküldte. Fizetetlen munka­nap, két nap szabadság elvonás, más­kor majd meggondolja. A szondán kívül van még egy dolog, ami sokat segít — bár nem a legszebb dolog: a „kémhálőzat“. Az ember mindig érte­sül róla, hogy kit láttak éppen a kocsmában üldögélni. Az emberek szeretik egymást piszkálgatni. — Hogyan állnak a tűzzel? — Tavaly nem volt egyetlen tűzeset a szövetkezetben, s eddig még ebben az évben sem. Havonta tartunk ellen­őrzést minden gazdasági udvarban, betartják-e a tűzbiztonsági előíráso­kat. Ezenkívül minden udvarban van egy megbízott vezető dolgozó, akt tö­rődik ezzel. A védőövezeteket zöld takarmánnyal vetjük be, s ha az meg­szárad, igyekszünk mindig elszállíta­­ni. A szónabegyüjtésről egyébként már tartottam iskolázást, eddig mint­egy a dolgozók fele vett részt rajta. Sajnos, hiányzik sok tűzoltó készülék. Meg van ugyan rendelve, de várni kell rájuk. Minden dolgozó tudja őket kezelni, s ki van függesztve egy táb­lázat is, hogy hol találhatók. A vil­lanyvezetékeket is ellenőrizzük, s van egy állandó villanyszerelőnk, aki eze­ket kijavítja. — Tavaly hány munkanap esett ki baleset miatt? — Háromszáztizenhat, öt ízben kel­lett kártérítést fizetni, ez háromezer­­négyszáztízenkét koronát tett ki. Egy huszonhatmilliós forgalmú szövetke­zetnél ez úgy tűnik nem sok. Mint emllítettem, az idén még nagyobb súlyt fektetünk a biztonságra. Minden dolgozó személyt lapot kapott, s az újonnan felvett dolgozókat az Illető vezetők iskoláztatják. Sajnos, a szaU- írodalommal nem fényes a helyzet, a legtöbb kiadvány elavult. így aztán az ember úgy szerzi be őke», ahogv tudja. Kérdezget, kölcsönkér. Jönnél? például új gépek utasítás nélkül az Agrotechnikától. Itt a járás nyújt se­gítséget. Még egy lényeges dolog: a munkabiztonság nem csak a szövetke­zet ügye. Éppen a közelmúltban volt itt ellenőrzésen' egy hét tagú bizott­ság, amelyben képviselve volt a tűz­oltóság, közbiztonsági szervek és a nemzeti bizottság is. —kvi—

Next

/
Thumbnails
Contents