Szabad Földműves, 1977. január-június (28. évfolyam, 1-25. szám)
1977-04-23 / 16. szám
14 SZABAD FÖLDMŰVES 1977. április 23 A tejtermelés fokozására törekednek A szarvasmarha-állomány, elsősorban a tehénállomány tervszerű fejlesztése és a tejtermelés színvonalasabbá tétele a hatodik ötéves tervidőszak egyik fontos állattenyésztési feladata. Ellátogattunk a Horný Bar-i „CSALLÓKÖZ“ szövetkezetbe, ahol annak főállattenyésztőjével, Vajas Károly elvtárssal beszélgettünk, aki — megszakítás nélkül — már tizennyolc éve áll az állattenyésztés élén. A szövetkezetben a múlt év végén négyszáz tehenet tartottak, amely megegyezett a tervezett létszámmal. Tavaly 1 millió 180 ezer liter tej értékesítésével számoltak, a valóság azonban 1 millió 270 ezer liter volt! Ezt elsősorban a gondozók becsületes és áldozatkész munkájával, másrészt a megfelelő takarmányalap megteremtésével érték el. Természetesen ebben közrejátszott az inszeminációs technikus példás tevékenysége és az ellések szakszerű levezetése, valamint az alapos borjú- és üszőnevelés. Javulás állt be a tehenek évi tejelékenysége tekintetében is. Míg 1975-ben egy tehén átlagában 3306 liter tejet fejtek, addig tavaly már 3660 litert! Lényegében ennek köszönhették a tervezett tejfelvásárlási kötelezettség túlteljesitését. Egy liter tej termelésére 0,30 kilogramm abraktakarmányt használtak, amely megegyezett a tervezett mennyiséggel. A tejtermelés kedvező alakulására döntő hatással volt a borjúszületés. A múlt évben ugyanis négyszáztizenöt borjú született, amelyből mindössze tizenhat darab pusztult el (3,8 százalék elhullás). Ez azt jelentette, hogy száz tehénre számítva több mint száz borjút választottak el! A tehenek öt istállóban vannak elszállásolva. Háromban fejőgulyások etetnek és fejnek is, kettőben pedig külön etetők-gondozók és fejők tevékenykednek. Egy ilyen istállóban három férfi eteti, gondozza, négy női munkaerő pedig feji az állatokat. A gondozók, fejők jutalmazása is az emlitetl beosztás alapján történik. Tavaly a legjobb eredményt Kiss István fejőgulyás érte el. összesen 68 ezer 356 liter tejet fejt. Ez egy tehén átlagában 4272 liternek felelt meg. A további sorrend: Eszes Antal (4252 liter), Sóéi Károly (4182 liter), Nagy R. és N agy T. (4123 liter) ás Ágh Ferenc (4040 liter). Szeretném megemlíteni azt is, hogy — az 1975-ös évi valósághoz viszonyítva — tavaly csak egy gondozó állatcsoportjánál csökkent az évi tejelékenység — 3296 literről 3097 literre! Voltak azonban a szövetkezetben olyan gondozók, fejők is, akik a legtöbbek színvonalától — évi átlagban — több mint 900—1200 literrel elmaradtak! Ezek közé a Hajas kollektíva (csak 3054 liter), Soós László (3097 liter), Mészáros, Brezovský (3154 liter), Kovács, Nagy (3216 liter), Trstán Teréz (3238 liter) és Nagy Lajos (3311 liter) tartozott! A gondozók közötti tejtermelési különbségek méltatására £sak egy példát említenék: 1975 decemberében gondozócserére került sor. Míg a régi gondozó 1975-ben csak 2726 liter tejet fejt egy tehén átlagában, addig az új — Mészáros István — ugyanattól az állatcsoporttól tavaly már 3836 litert, ami ezerszáztiz liter növekedést jelentett! Lám, mit eredményez néha a gondozócserei Az említett példák is bizonyítják, hogy a szövetkezetben a tehenészet szakaszán még vannak rejtett tartalékok, melyek feltárásával és kiaknázásával még tovább fokozhatnák a tejtermelés jelenlegi színvonalát! A szövetkezetben nagy figyelmet fordítanak a takarmányalap megteremtésére. A tehenek téli takarmányadagja 20 kg kukoricasilóból, 15 kg répaiejsilóból, 2 kg lucernaszénából, 3 kg abraktakarmányzól és a szükséges árpaszalmából áll. A tápokat hasznosság szerint egyedenként adagolják. A nyári takarmányozási időszakban a zöldtakarmányok etetésére alapoznak. Jó eredményeket érnek el a vöröshere termesztésével. Általában a Duna melletti területekre vetik, és sokáig hasznosítják a zöldfutószalagban. Egyre nagyobb teret hódít a szövetkezetben a legelőgazdálkodás. Tavaly például száz tehenet tartottak az ártéri extenzív legelőn. Az idén már kétszázötven tehenet tartanak legelőn. A múlt évben ugyanis hatvan hektár intenzív szántóföldi legelőt telepítettek, s az idén kezdik első ízben hasz nosítani. Természetesen sor kerül még az ártéri legelő hasznosítására is. A szövetkezet állattenyésztői nagy jelentőséget tulajdonítanak a tehenek vérvizsgálatára. Vérmintákat általában évente háromszor-négyszer külde пек kivizsgálásra. Ennek célja, hogy megállapítsák a vérben a foszfor, a mész-, a magnézium- és a beta-karotin-tartalmat, amelyekből következtetni lehet a takarmányok tápanyagtartalmára. A legutóbbi vérvizsgálatok ered ményei megmutatták, hogy a tehenek vérében csak a beta-karotinból voll kevesebb a normánál. A teheneknek általában elles előtt Combinál A + D? készítményt adagolnak — 50 millilitert egy tehénre és naponta számítva —, pótolva ezzel elsősorban a hiányzó vitaminokat és tápanyagokat. Hasonló képpen a takarmányok tápanyagtartalmát is kivizsgáltatják, s a két ered menyből kiindulva állítják össze a takarmányadagot. A borjúnevelésrői a Fekete József vezette kollektíva gondoskodik. A borjak egyébként kéthetes korukig vannak a tehenek alatt, majd a neveidébe kerülnek, ahol csakis a kézből való itatást alkalmazzák. Ez nagy türelmet, hozzáértést és igényességet követe] a gondozóktól. Kezdetben Kolostran, majd Laktosan és Laktavít tejpótlókat alkalmaznak. A borjak átlagos napi súlygyarapodása a múlt évben elérte a 0,698 kilogrammot. A szövetkezetben a tehénállomány tervszerű felújítását is szem előtt tartják. Tavaly például százkét tehenet selejteztek ki és ugyanennyi üszőt csoportosítottak át a tehenek soréba. Az idén 1 millió 250 ezer liter tej értékesítésével számolnak. Ennek teljesítésére, sőt túlteljesítésére is adottak az előfeltételek, hiszen Januárban és februárban harmincezer, az első negyedévben pedig — előzetes számítások alapján — ötvenezer liter tejjel értékesítettek többet, mint egy évvel korábban. Az idén a tehenek 3550 literes évi tejelékenyésgével számolnak, amit előreláthatólag 3700 literre szeretnének növelni. A szövetkezetben egyébként folyamatban van a hazai marha fekete tarka marhával történő fajtaátalakító keresztezése. Végtermékként a fekete tarka marha 02,5 százalékos vérarányával számolnak. A keresztezés hozta eredményekről még korai beszélni, mert még csak most van folyamatban az Fi-es generáció leszármazottjainak termelésbe állítása. Minden bizonnyal a borjúszületés Is hozzájárul a tejtermelés színvonalának emeléséhez. Március huszonnegyedikéig ugyanis már százhúsz borjú született, melyek közül csak két darab pusztult el, s így az elhullás csak 1,6 százalék volt! Szeretném kiemelni azt is, hogy a szövetkezetből szállított tejet a tejüzem „C“ minőség) osztályba sorolta, amelynek eredményeként egy liter tejet 3 korona 10 fillérért értékesítenek! A főállattenyésztő szerint, állítólag Ilyen minőségi osztályba csak a járás két mezőgazdasági üzeméből vásárolják fel a tejet. Ha a kifejt tej jelenlegi minőségét a továbbiakban Is tartani tudják, akkor ez — a régi felvásárlási árral szemben! — 800 ezer korona többletet jelentene a szövetkezetnek! BARA LÁSZLÓ A Veiké Bierovce-1 (trenčíni járás) „Agrovýkrm“ közös szövetkezeti vállalkozás a sertéshústermelés szakaszán. Huszonnyolc szövetkezet, egy tangazdaság és a Bratislavai Mezőgazdasági Terményfelvásárló és Ellátó Vállalat közreműködésével alakult. Lényegében 1975 márciusától üzemel. A vállalkozás dolgozói figyelmüket elsősorban a nem hagyományos takarmányok hasznosítására, a költségek megfelelő színvonalú merítésére, a malacelválasztás fokozására stb. fordítják. A vállalkozásra jogosan ráillik a „húsgyár“ kifejezés. A modern létesítmények, a legprogresszívebb technológiák egész sora található itt, amelyek nagy munkatermelékenységei eredményeznek, de csakis az itt dolgozók jóvoltából. Az elért eredmények azt bizonyítják, hogy a beruházás kivitelezésére megfelelő helyen került sor. A vállalkozás igazgatójának, František Holec mérnöknek kíséretében megtekintettük az objektumokat, öszszesen huszonnégy pavilon van, ebből tízben történik a tulajdonképpeni hizlalás. Egy létesítményben kilencszázhatvan sertést hizlalnak. — Jelenleg összesen 18 ezer 500 sertést tartunk, noha a kapacitás ettől valamivel nagyobb — tájékoztatott az igazgató. — A dolgozókra jutó munkatermelékenységgel elégedettek vagyunk, de ez még mindig nem éri el a kívánt szintet. Összesen nyolcvankét dolgozónk van, beleértve a közigazgatási és technikai munkaerőket is. Egy dolgozóra az előhizlaldában háromezerszáz, a hizlaldában pedig négyezer sertés gondozása jut. Ez azt jelenti, hogy az egy dolgozára jutó évi munkatermelékenység eléri a 316 ezer koronát! Teljes kapacitás esetén ennek 550 ezer koronára kell növekednie. A vállalat már kezdettől fogva zárt állományforgóra rendezkedett be, tehát saját maguk termellk-nevelik a választott malacokat és a tenyészüszőket. Jelenleg átlagosan ezernégyszáznegyven kocát tartanak, melyektől évente 28 ezer malacot választanak el. Ez egy koca átlagában 19,44 választott malacnak felel meg, ami a gondozók példás munkájáról tanúskodik! A kocaszálláson egy dolgozóra kilencszázhatvan, a fiasztatóban pedig hatvan állat gondozása jut. A malacokat 28 napos korban (körülbelül 6 kg-os élősúlyban) választják el, utána az előhízlaldába kerülnek, ahol a 25 kg-os élősúly eléréséig maradnak, majd végül a hizlaldába kerülnek. — Az előhizlaldában ketreces tartástechnológiát alkalmazunk — veszi át a szót Holec elvtárs. — Erre a célra három .pavilon szolgál, melyeket kisebb szekciókra osztottunk fel. Egynek a kapacitása ezernyolcvan darab. Mind az előhizlalás, mind pedig a hizlalás teljesen automatizált, önetetőket és önitatókat alkalmazunk, a levegőcseréről nagy teljesítményű ventillátorok gondoskodnak. Az elöhizlaldában az állatok átlagos napi súlygyarapodása 0,33 kg körüli. Az állatokkal kezdetben COS—l es és COS—Il-es, majd A—1-es abrakkeveréket etetünk. A hizlaldában már jobb az állatok súlygyarapodása, hiszen itt a hízók 1730 kilogrammos élősúlyig maradnak. Tavaly például a hízók átlagos napi súlygyarapodása 0.56—0,57 kg között ingadozott. A hizlalda ablaktalan, világításszabályozással. Az állatokat négyszer — hatöránként — etetik naponta szemcsézett takarmánnyal. Mindennemű munka automatizált. A gondozók csak a műszerek és berendezések ellenőrzéséről gondoskodnak. — Amint már említettem, a hízók tíz csarnokban vannak elszállásolva — jegyezte meg az Igazgató. — Már mi is gondoltunk arra, hogy olyan takarmányokat kell felhasználni, amelyek elősegítenék egyrészt a termelés fokozását, másrészt az abraktekarmányok pótlására szolgálnának. Sikerült is Ilyen takarmányt találnunk — a savót —, amelyet a trenőtni és a Nővé Mesto nad Váhom-i tejüzemből szállítjuk. Már az első kísérletek megmutatták, hogy a savó takarmányozása nagymértékben hozzájárulhat a súlygyarapodás növeléséhez, az abraktakarmányok jobb hasznosításához és a termékegységre jutó abrakfogyasztás csökkentéséhez. A savő hasznosítása azonban megkövetelte néhány létesítmény felújítását, korszerűsítését Is, de megérte. A savót — 10—15 ezer liter mennyiségben — naponta háromezer literes, tehergépkocsira szerelt tartállyal szállítjuk a tejüzemekből. Minden hizlalda mellé egy-egy háromezer-literes tartályt szereltünk, s Innen történik az adagolás. A savót az ötven kilogrammon felüli élősúlyú egyik részlege. állatoknak adagoljuk, naponta ós egy darabra számítva 3 liter mennyiségben. Az állatok ezt három adagban kapják, az éjjeli etetés kivételével. Minden esetben az etetés után harminc-negyven percig adagoljuk. A savó hasznosítása előtt a hízók átlagos napi súlygyarajpodása 0,50— 0,52 kg, a termékegységre jutó abrakfogyasztás pedig 4,1 kg volt. Takarmányozásával a súlygyarapodás 0,60 kilogrammra növekedett, az abrakfogyasztás pedig 3,7—3,8 kilogrammra csökkent! Ezzel tavaly mintegy hétszáz tonna abraktakarmányt takarítottak meg! Múlt év júniusától a szoptató kocáknak is adagolják — három öt liter mennyiségben — a savót, a táppal együtt, sűrű pép formában. A savó hasznosításával a kocák több takarmányt vesznek fel, jobb az értékesítésük, amely elsősorban az alomsúly és a malacelválasztfis növekedésében nyilvánult meg. Ezenkívül a szopós malacok sokkal életképesebbek és a születésnél körülbelül 10 dkgmal nehezebbek. Szeretném megemlíteni azt is, hogy a sertéstelepen szigorú állategészségügyi rezsimet és alapos munkafegyelmet tartanak fenn, amely a versenymozgalommal együtt a tervteljesítés tekintetében jut kifejezésre. Az öszszes dolgozó bekapcsolódott a szocialista munkaversenybe. Kilenc kollektíva közül már három elnyerte a szocialista munkabrigád megtisztelő cím bronzfokozatát. Tavaly a vállalat a tervezett bruttó mezőgazdasági termelést 102,76 százalékára teljesítette, a tervezett anyag- és egyéb költségeket pedig csak 98,47 százalékra merítette, elsősorban az abraktakarmányokkal és az energiahordozókkal történő észszerű bánásmód eredményeként! Az idén is példásan teljesítik a társadadalommal szembeni kötelezettségeket Például a tervezett húsfelvásárlás időtervét átlagosan 102 százalékra teljsítík! Javulás állt be a Jövedelmezőség terén Is. Míg 1975-ben egy kilogramm húst a hizlaldában 8 korona 85 fillér önköltségből termeltek, addig a múlt évben már csak 8 korona 34 fillérből. Ez utóbbi a tervezettől 1'korona 30 fillérrel volt jobb, mert a termékegységre 4,1 kg-os abrakfogyasztássa! számoltak! A jobb eredményeket elsősorban a savó hasznosításával érték el. Befejezésül még csak annyit, hogy tavaly egy kilogramm sertéshúst 13 korona 98 fillérért értékesítettek! Jozef SLUKA Í Jól bevúlt a választott malacok ketreces tartástechnológiája. (A szerző felvételei.) Követésre méltó példa Előtérben az élelmiszeripari melléktermékek hasznosítása A TV&OMflMY VÍLÁCa Szalma etetése növendékmarhával Az NDK-ban az elmúlt öt év folyamén a főtakarmánytermő terület állandó csökkentésével egyidejűleg növekedett az állati termékek (főleg a hús és a tej) termelése. A tárgyidőszak alatt kereken 150 ezer hektár gyenge gyepterületet törtek fel, ebből 110 ezer hektárt korszerűen üjjátelepitettek, negyvenezer hektárt pedig szántóföldi művelésbe vontak. Egyúttal tekintélyes mennyiségű szárltmányt (pogácsát, pelletet, lisztet) készítettek szalmás gabonából, Illetve száras-csöves kukoricából. Egyszersmind tetemes tömegű nátronlúggal kezelt szalmát takarmányoztak fel. A szalmafeltárást Jól gépesítették: éránként általában 10, egész idényben 2000 tonna mennyiséget dolgoztak fal az egyik gazdaságban. A műveletet egybekapcsolták a silózással. A célszerűen kialakított szérűn a szalma hordását és NaOH-os kezelését váltott műszakban végezték. 100 kg szokványos szalmához ötven kilogramm 10 százalékos NaOH-ot számítottak. Ebben a formában azonban az állatok nem szívesen vagy egyáltalán nem fogyasztották a takarmányt, valószínűleg annak „szappanos“ íze végett. Ezért felhasználás előtt átmenetileg ároksilőban, fólia alatt tárolták, keskeny rétegben. Amikor a silókukorica betakarítására került sor, a szilázst a már előzőleg megtipratott lúgos szalmára hordták, s Ismételten kinyomatták belőle a levegőt. A kukoricasziiázs erjedése következtében keletkező csurgaléklé átitatta az alatta levő szalmát, megjavította ízét, s egyúttal tartósította is Tapasztalataik szerint a szalma és a szilázs legkedvezőbb aránya 1:3 (szárazanyag-tartalomra vetítve 1, a legkedvezőbb pH- érték pedig 7,3 körüli. Az így kezelt szalma tápértéka mintegy ötven százaléknyit nő, különösen ha a NaOH- oldathoz 2 százalék karbamidot is kevernek. Az ároksilő egész tömegében nagyjából azonos viszonyok alakultak ki a takarmányban, amelyet a növendékmarhák szívesen fogyasztottak és megfelelően értékesítettek. Még Jobb eredményeket értek el árpa- és zabszalma feltárásával. Ezekben az esetekben jóval kevesebb nátronlúgot használtak fel hasonló hatással. —Feldw—
