Szabad Földműves, 1977. január-június (28. évfolyam, 1-25. szám)

1977-04-09 / 14. szám

Palántázzuk a káposztaféléket A karalábéval, a kelkáposz­tával és tejeskáposztával keve­sebb a probléma, a karfiol, ter­mesztése nehezebb, de kis fi­gyelemmel azé is biztonságos. Káposztából, kelkáposztából négyzetméterenként 8—7, kar­fiolból 5—8, karalábéból 25 palántát ültetünk. TúlfejlődStt, elfásodott szárú palántákat ne ültessünk, mert ezek bizonyta­lanul erednek. Még a megeredt növények is lassabban fejlőd­nek, és későbben hoznak ter­mést, mint a zsenge palántából ültetettek. Ha a palánták 3—4 lombleve­lesek, kiültethetők. A korai ká­posztafélék jó minőségű, edzett palántáit április 10. körül már kiültethetjük. Az esetleges ki­sebb talajmenti fagyokat átvé­szelik és jó minőségű termést hoznak. A megfagyott növénye­ket öntözzük meg mielőtt a Nap rájuk sütne, igy a fagy ha­tását mérsékelni tudjuk. Ha gyorsan melegedő, kőny­­nyü talajunk van, s az apró nö­vényeket a gyomoktól meg tud­juk védeni, akkor a káposzta­féléket végleges helyükre is vethetjük. Ilyen esetben a mag­vetést kis pálcikával jelöljük meg, hogy kelés előtt már gyomlálhassunk. A végleges helyre ne csak egy magot ves­sünk, hanem egymáshuz közel 2—3 szemet. így a legfejletteb­bet tudjuk meghagyni, a gyen­gébbet eltávolítjuk. Ha elég te­rületünk van, a felesleges nö­vényt gyökérrel szedhetjük fel és más helyen elültethetjük. Ha nem magunk neveljük, hanem vásároljuk a palántát, ügyeljünk, hogy megbízható helyről, a megfelelő fajtát ve­gyük. A zsengébb palántát vá­lasszuk, ne a túlfejiettet, fő­ként a karalábéból és karfiol­ból. Ezek a többi káposztafélé­nél érzékenyebbek a palánta minőségére. Az elfásodott pa­lánta nem hoz termést. Arra is ügyeljünk, hogy a talajunk ne száradjon ki. Ha a karalábé egyenetlenül kap vizet, gumó­ja felreped, ha talaja kiszárad, megnyúlik és gumóképzés nél­kül magszárat hoz. Ugyancsak magszárat hoz az elöregedett vagy a nagyon sok hideget ka­pott növény is. A karalábék kö­zül a fehéreket szokták előbb termeszteni és csak később a kék színűeket. A kékek általá­ban nem fásodnak olyan köny­­nyen, mint a fehérek. Az egyen­letes vízellátás csökkenti a fá­­sodás mértékét. A karfiol még a karalábénál is igényesebb. Érzékeny a víz­ellátásra, ha a talaja nagyon kiszárad, nem fejleszt jó minő­ségű rózsát. A túlöntözése is káros lehet. A karfiol rózsái könnyen bámulnák. A rózsák fejlődése folyamán a leveleket befőttes vagy konzerves gumi­val fogjuk össze, így a levelek nem nyílnak széjjel és a rózsa bámulás nélkül kifejlődhet. (Kesző) Kérdezték -válaszolunk S<VWWWV4A^/V4>WWS<VWVWV>V>^VWV V. K., Rožňava: Kiskertemben a többi között Fundazol és Ka­­rathane készítménnyel perme­tezem a szőlőt. Érdekelne, a gombabetegségek elleni védeke­zés során keverhetők-e ezek a szerek a bordóilével? Válaszunk: Annak ellenére, hogy a peszticideknek a szőlé­szetben hasznosítható permet­­levekhez való keverése igen előnyös, a kérdéssel kapcsola­tos szakvélemények még elté­rőek. A szakemberek többsége azt vallja, a Fundazol és a Ben­­late nem keverhető a rézkészít­­ményekkeí, illetve a szerves­­réztartalmú szerekkel. A hasonló Topsin M szisztemikus fungicid viszont keverhető a réztartal­mú fungicidekkel, de a bordói­lével nem. A Karathane semi­­lyen rézkészítménnyel nem ke­verhető, tehát a bordóilével sem, mert a permetlé megper­zselné az érzékeny fajták levél­­zetét, sőt az egyéb zöld növé­nyi részeket is. A bordóilé a szőlészetben legelterjedtebben hasznosított készítmények kö­zül csak az elemi ként tartal­mazó szerekkel (Sulikol K, Thiovit, Pol-Sulkol extra) kever­hető. A. L., Štúrovo: Valahol olvas­tam, hogy Szlovákiában szerve­zett nyúlfelvásáriás folyik. Kér­désem: ki vásárolja fel a vágó­­nyulakat és mennyiért? Válaszunk: A vágőnyulak fel­vásárlásával a nitrai Branko közös mezőgazdasági vállalat foglalkozik. A fölvásárlást a Szlovákiai Kisállattenyésztők Szövetségének járási bizottsá­gaival és helyi szervezeteivel együttműködve szervezi és terv­szerűen, havonta száll ki az el­adásra bejelentett állatok át­vételére. A föivásárlási ár mi­nőségi osztályok szerint válto­zik. Az első minőségi osztályba tartozó nyulakért (új-zélandi fehér, kaliforniai fehér, bécsi fehér, dán fehér,' francia ezüst nyúl) élősúly-kilogrammonként 17 koronát fizet. A II. minőségi osztályba tartozó egyéb fajták kilogrammjáért 15 koronát fi­zetnek a tenyésztőknek. Az elsó és a második osztályban átvett nyulaknak 2,60—3,60 kilogramm élősúlyban kell lenniük. Az utolsó etetésre átvételkor 0,10 kg-ot vonnak le a tényleges súlyból. A III. minőségi osztály­ba az idősebb, nehezebb {3,60 —5,0 kg) nyulakat sorolják, s kilónként 12 koronával érté­kelik. A nyulak egészségi álla­potáról szóló állatorvosi bi­zonylat nélkül a fölvásárlók nem veszik át a nyulakat. A vállalat címe: BRANKO, Nitra, spoločný poľnohospodárský podnik, 949 01 Nitra, ul. Červenej armády 27. ká— A sötét színű fólia jobb talajtakarásra A fóliás talajtakarásnak több előnye van. Segítségével job­ban megőrizhető a talajnedvesség, javítható a talaj hőgazdál­kodása, a korábban felmelegedő talajban siettethető a csírázás, a gyökérképzés és a növényzet fejlődése, s mintegy hét­­tízennégy nappal előbbre hozható a termésérés. Arról már nem is beszélve, hogy jelentősen csökken a talajmüvelés­­növényápolás munkaigényessége. A dinnyeternielésben például beigazolódott, hogy a fóliával takart területről átlagosan egy héttel korábban és mintegy háromszor nagyobb átlaghozam nyerhető, mint a hagyományo­san művelt területről. Az is bizonyítást nyert, hogy a sötét színű fóliák használata előnyösebb. A fehér vagy átlátszó fóliák alatt ugyan jobban fölmelegszik a talaj, de a hőn kívül a fény is áthatol a fólián, tehát az ideális környezetben gyorsan elburjánzanak, erőtel­jesen növekednek a gyomok. A sötét fóliák viszont elnyelik a hő egy részét, későbben melegszik föl alattuk a talaj, de egész tenyészidőben gyommentesen tartják a talajt, s jobb föltéte­leket biztosítanak a gyökérképzéshez is. Az egész termőterület letakarása költséges, a sávos takarás pedig nem oldja meg teljes mértékben a munkaerő-gondokat, mert a sorküzökben gyomirtást kell végezni. Sávos takarás esetén szélesebb sorokat kell létesíteni, sűrűbbre kell ültetni vagy vetni a dinnyét, így keskenyebbek lesznek a sorközök. A külföldi és a hazai kísérleti és gyakorlati tapasztalatok egy­aránt azt mutatják, a 0,05 mm vastag fólia még a gépi fólia­fektetés követelményeinek is megfelel. Tehát inkább ezt hasz­náljuk, mint a 0,15 mm-eset, amely csak erősebb, meg drágább, de a növényzetnek jobb feltételeket, a termelőnek pedig na­gyobb bevételt nem biztosít, (kr) Évzárókról jelentik jjc A Szlovákiai Gyümölcsé­­szek és Kiskertészek Szövetsé­gének trsticei helyi szervezete tavaly 1 millió 200 ezer korona értékű zöldséggel és gyümölcs­csel gazdagította a piacot és a konzervgyárak választékát. A galantal járás legtevékenyebb kiskertészei között nyilvántar­tott kertbarátok szoros baráti kapcsolatot tartanak fenn a magyarországi Somogy megyei kertbarátokkal, a kölcsönző lá­togatások alkalmával kicserélik tapasztalataikat, s nagy gondot fordítanak a rendszeres téli szakoktatásra is. Az idén hu­szonegy vagon zöldség és gyü­mölcs értékesítésére kötöttek szerződést a Gyümölcs- és Zöldségfelvásárló Vállalat ga­lantal kirendeltségével. A 200 tagot számláló szervezet az év­fordulók tiszteletére 1900 óra társadalmi munka ledolgozására ér, további félszáz kiskertész­kedő megnyerésére vállalkozott. (Győri Irén) * Az SZGYKSZ-nek a trebi Sovi járásban Kráľovský Chlme­­cen van legtöbb aktív tagja. A helyi szervezet 150 fős, tag­jai főleg szőlőt, gyümölcsöt és saját szükségletre zöldséget termelnek. A társadalmi igé­nyeknek megfelelően az idén főleg fokhagymát, borsót, babot, metélőhagymát, paradicsomot és kelkáposztát, illetve málnát, szamócát, köszmétét, piros- és fekete ribiszkét terveznek na­gyobb mennyiségben termelni. Tovább ápolják és fejlesztik a magyarországi dunakeszi kert­barátokhoz fűződő baráti kap­csolataikat, mert a kölcsönös tapasztalatcsere már eddig is sokat segített munkájuk ered­ményesebbé tételében. (Miko I.) jjc Évzáró — borversennyel. Jól működik az SZGYKSZ salkai .alapszervezete. Az évzáró tag­gyűlésen Vígh János titkár em­lítette, hogy a község kisker­­tészkedői tavaly 31 q fokhagy­mát, 53 q szőlőt és 11 q kajszit értékesítettek. Az idén a zöld­ségtermesztést kívánják fejlesz­teni. A borverseny eredménye szerint Tóth László és Magyar László ismeri legjobban a bor­készítés és kezelés titkait. A szervezet tagjai kötelezettséget vállaltak, hogy a községszépí­­tési akció keretén belül 100 ró­­zsabobrot ültetnek ki és szemé­lyenként nyolc óra társadalmi munkát végeznek. A gyümölcs­­termelés növelése érdekében személyenként két gyümölcsfa telepítésére tettek ígéretet. (Majerszky M.) Csirkék gondozása Jó szakember hírében áll Ge­­cző János, a kísállattenyésztők Ipeľský Sokolec-i (ipolyszakál­­lasi) helyi szervezetének elnö.­­ke. Sokan felkeresik őt szemé­lyesen, nemcsak helybeliek, ha­nem a szomszédos falvakból is, hogy szaktanácsot.kér jenek tő­ié, a baromfitenyésztést ille­tően. Mi is megkértük, hogy a kezdő baromfitenyésztőkkel ossza meg hasznos tapasztala­tait. — A naposcsibéket 28—300 Celsius hőmérsékletű, száraz, szellős helyen tartsuk. Ügyel­jünk a meleg padozatra, mert ilyenkor a csibék lábról nagyon könnyen megfázhatnak. A hő­mérsékletet a növekedésükkel párhuzamosan csökkentsük. Na­gyobb gondot okoz a takarmá­nyozás. Könnyebb a dolgunk speciális baromfitáp esetében; ha ez nincs, úgy a hagyomá­nyos takarmányozás marad hát­ra. MIVEL ETESSÜNK? Gecző János a kezdő baromfi­­tenyésztők lelkére kötötte: — Már az első naptól kezdve legyen száraz homok a takar­mányozáshoz. Az első négy-öt napban kukoricadarával etes­sünk, s langyos vizet tegyünk az itatóba {de tapasztalataim szerint jó az egyik napon vizet, a másikon tejet itatni!). Az el­ső hét múltával már keverhe­tünk az abraktakarmányba — egytizednyi mennyiségben — árpát, búzát, vagy törött rizst. A csirkéknek hathetes korukig csak darált állapotban adjuk az eledelt. Lehetőleg száraz álla­potban. Ha nedves a táp, a csir­kék legyúrják-tapossák. NAPONTA HÁROMSZOR? — Tapasztalataim amellett szólnak, hogy az első két hét­ben ötször adjunk takarmányt eléjük, a további két hétben négyszer, öthetes korban meg már áttérhetünk a napi három­szori etetésre. MIT ÉS MÉNNYIT? — A takarmányba adjunk öt százaléknyi sárgarépát. Az első napokban egy csirkére 5 gramm takarmányt számítsunk napon­ta. A csibéket fehérjedús ele­dellel ne tápláljuk túl, mert megfájdul a lábuk, s felborzo­­lódik a tollazatuk. Zöld lucer­nát adhatunk, csalán nem aján­latos. Ezen kívül javasoljuk In­­fedimidin gyógyszer adagolását, takarmányba, vagy Ivóvízbe (gyógyszertárban beszerezhető). A vásárláskor kérjünk haszná­lati utasítást, mennyit adagol­hatunk vízbe, takarmányba. Kis mértékben hagymaszárt, vagy vöröshagymát felaprózhatunk a csirkéknek. EGYÉB HASZNOS TANÄGS — A már felnevelt csirkéket né engedjük a tyúkok közé, A szömörce cserje, vagy dísz­fa. Főleg Észak-Amerikában és Délkelet-Azsiában honos. Isme­rünk többféle fajtáját. Ezek kö­zé tartozik a kopasz, japán, cserző, kopál, fűszeres, ecet és mérges szömörce. Ez utóbbinak a levelei ősszel élénkpirosak. Júniusban és júliusban bontja virágát. Nálunk parkokban, ér­dekes alakja miatt közkedvelt. Ez a cserje sárgás-fehér, csí­pős tejnedvet tartalmaz. Ahol megsérül, ott könnyezik és a levegőn megfeketedő masszát képez. Mivel már a 10. század­tól ismert a cserje mérgező ha­tása, különféle babonák terjed­tek el róla. Többek között az is. hogy már messziről mérgez. Valóban mérgez, ha az em­beri testfelületre jut. Érintését követően bőrpírt, sőt hólya­­gocskák megjelenését észleljük. Allergiát okoz. A mérgezés — bizonyos lappangási idő eltelté­vel, vagy anélkül — erős bőr­gyulladást okoz. Nem halálos, de nagyon viszket. Ha ez a viszketéses gyulladás elmúlik, a seb beheged, de bizonyos idő múlva a sebhely újfent gyulla­dásba jöhet. Az elsősegély, vagy önsegély abban rejlik, ha véletlenül a mérgező szömörce nedve csöp­pen a testünkre, azonnal me­legvízzel és szappannal távolít­suk el. Utána ólomecetes boro­gatást (PJumbinpor) helyezünk rá. De az ólomecetes port nem vízzel, hanem 70 százalékos szesszel oldjuk fel. Ezzel a mérget semlegesítjük, s távolít­­juk el a bőrről. Ha a mérgezett helyen mégis fekély képződne, ichtiolós kenőccsel ne kezeljük, gyógyítását bízzuk az orvosra. Az e cserjéket gondozó ker­tészeknek nagyon elővigyázato­saknak kell lenniük. A botani­kuskertben például figyelmez­tető táblák jelzik a mérgezés­veszélyt, hogy a látogatókat mentesítsék a kellemetlen meg­lepetésektől. Dr. NAGY GÉZA A Szlovákiai 'Kisállattenyész­­tők Szövetsége Veiké Kosihy-1 (nagykesziij helyi szervezeté­nek tíz éves múltja van. Az el­telt időszak alatt a taglétszám jelentősen növekedett, így alka­lom nyílott a közösségi munká­ra Is. A nagymérvű kibontako­zást a szervezet vezetőinek — Szűcs Zsigmondnak (elnök), Vida Sándornak (pénztáros), Töltésy Jenőnek (titkár) kö­szönhető elsősorban, akik rend­szeresen tartottak gyűléseket, iskolázásokat, amelyen tájékoz­tatták az embereket a legújabb eseményekről. így történt ez a közelmúltban megtartott évzá­ró gyűléskor is. Az elnök be­számolójában felvázolta a múlt év sikereit és azokat a konkrét feladatokat, amelyeket a közel­jövőben teljesíteniük kell. A szervezetnek közel száz tagja van. A tagok ezerhárom­száz különböző fajtájú állatot tartanak. Az állatok után járó eleség beszerzéséről a szerve­zet vezetői gondoskodnak. A múlt évben az említett állatok­ra összesen hetvenhat mázsa hetven kilogramm eleséget vá­sároltak, amit időben és igazsá­gosan szétosztottak a tagok kö­zött az állatok részére. A szervezet tagjai kaparóba­romfi, nyúl és kisebb mennyi­ségben pekingi kacsa tenyész­tésével foglalkoznak. , Kiváló eredményeket értek el a nyúltenyésztésben. A tagság zöme gyorsan növő, jő haszon­tulajdonságokkal rendelkező egyedeket tart, mint az zélandi, a csincsilla, a kalifor­niai fehér stb. fajták. A múlt év folyamán a kitenyésztett nyulakat két üzem — a nitrai Branko levágásra, a prágai Ve­­laz kísérleti célokra felvásárol­ta. A nyulak után az említett üzemektől kapták meg az ele­séget. Ez ösztönzőleg hatott, olyannyira, hogy a felvásárlók még terven felül is kénytelenek voltak a tapsifüleseket felvásá­rolni; ezáltal jelentős mennyi­ségű nyúlhúst szolgáltattak a közellátás részére még annak ellenére Is, hogy a terven felül eladott nyulakra a tagok nem kapták meg az eleséget. Az ellenőrző bizottság figye­lemmel kíséri a szervezet éle­tét, tevékenységét, gazdálkodá­sát, a határozatok teljesítését, a szabályok betartását. A feni említetteket elemezve a bizott­ság a szervezet munkáját konk­rétnak, tárgyilagosnak, jónak minősítette. Az állatok össze­írásakor azonban megállapítot­ták, hogy a szervezet tagjai kö­zül kevesen foglalkoznak fajta­tiszta állatok tenyésztésével. Van egy két példás kisállattc­nyésztő, de a taglétszámhoz vi­szonyítva ez kevés. A hiányosságokat, az előfor­duló hibákat a vezetőség meg­tárgyalta s elhatározta, hogy eltávolításukra a jövőben külö­nös figyelmet fordít. Ugyanis a szervezet élére új, tevékeny el­nök került Szűcs Zsigmond sze­mélyében. Megválasztása után azonnal munkához látott s az évzáró taggyűlést is „A minő­ség mindenek előtti“ jelszó je­gyében tartották meg. Szűcs Zsigmond tájékoztatta a tagokat a fajtatiszta állatok hasznosságáról, jelentőségükről. Hangsúlyozta: „Nem elég csak tagnak lenni a szervezetben, minőségi követelmények is van­nak. Ezen az úton nekünk Is tovább kell lépnünk. Ezért eb­ben az évben az apróállatte­nyésztők fő' feladata a fajta­tiszta, minél nagyobb hasznot hozó állatok tartása legyen. Tu­lajdonképpen saját tenyésztői munkánkról, sikereinkről van sző, amit a minőség és jó fajta kiválasztásával érhetünk el. Eb­ben van a szervezetben végzett munkánk értelme, szépsége“! Ehhez mindenekelőtt alap­anyagra, törzsállományra van szükség, amivel a tenyésztő in­dul és végzi munkáját. A tagok, különösen a nyúltenyésztők csoportja, rendelkeznek is bi­zonyos mennyiségű alapanyag­gal, csak tovább kell azt fej­leszteni. Tehát térjenek át a törzskönyvezett fajtatiszta álla­tok tenyésztésére. A szervezet vezetősége a ta­gok részére egynapos csibéket' rendelt a komáromi III. számú' szervezet keltetőjéből. De ebi ben az évben háromezret a Je­­zernicei Efsz-ből is: főleg szö­­szeksz fajtát, amely törzskőny-i vezett és oltva van a Marek­­féle betegség ellen. A komáro­mi keltetőből továbbra is ren­delnek plimutot, rodejlendet, vörös izlandot, de csak a te­nyésztők igényel szerinti meny­­nyiségben. Ugyanis állandó kapcsolatot szeretnének kiala­kítani a komáromi III. számú szervezettel abból a célból, hogy szervezetük tagjai a fölős keltetést tojásmennyiséget Itt értékesíteni tudnák; a nyulakat továbbra Is a nitrai Branko fogja fölvásárolni. Tehát a vezetőség mindig Idő­ben gondoskodik tagjairól és időben igyekeznek megoldani problémáikat. így nem csökken a szervezet taglétszáma, hanem évről évre növekszik, tevékeny­ségük egyre inkább kibontako­zik és a jobb minőség felé ha­lad. —■«— Munkánk szépsége új-Szömőrce csak azután, ha fertőtlenítettük a kifutókat, s az elszállásolásra szolgáló baromfiólat. A felne­velt egyedekból válasszuk ki a tenyészállományt. A szóbanlevő kisállattenyész­tő melegen ajánlja, hogy két évnél Idősebb tyúkokat ne tart­sanak, mert ezek tojáshozama fokozatosan csökken (tapaszta­latai szerint mintegy 40 száza­lékkal), s az ilyen korú tyúk hajlamos a májbetegségekre. Pál Elemér (Hronovce)

Next

/
Thumbnails
Contents