Szabad Földműves, 1977. január-június (28. évfolyam, 1-25. szám)

1977-04-09 / 14. szám

1977. ÁPRILIS 9. XXVIII. évfolyam 14. szám. Ara: 1.— KCs Szabad földműves Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának hetilapja A tavalyinál gazdagabb termésért * Lám, a viszontagságos időjárás nemcsak örömet, já adag bosszúságot is osztogat. Először, hirteienében ízelítőt ad az idei nyárból. Előlegezi mele­gét. lenge nyári ruhába öltözteti a nőket, ingujjra, félmeztelenre vetkez­teti a férfiakat. Határozottan nagyot lendít a tavaszi dologtevésen: felszá­­ritja a vízfutotta talajt, földbe téteti a tavaszi árpát, a mákot, a hüvelyese­ket, a vöröshagymát, a fokhagymát, sürgeti a rét- és legelőápolást, a kér tészeti és szántóföldi palántázást, a korai burgonya ültetését, a cukorrépa vetését, a kukorica talajának előkészítését. Fejlődésben jócskán „megug rasztja“ a növényzetet, virágköntösbe bújtatja a gyümölcsfákat, zöldbe bo­rít erdőt-mezőt... Aztán meg iszonyatosan ránk ijeszt: jön a márciusi tél, hőförgetegével, hófúvásával, s az idei termést időnapelott „leszüretelni“ készülő, kímélet­len fagyaival... Hogy milyen károkat okozott a fagy, erről áttekintésünk még nincs. Persze, a fagyveszélyt sikeresen hárították el azokban a mező gazdasági nagyüzemekben — és a háztáji gazdaságokban —, ahol idejében megtették a kellő óvintézkedéseket, mozgósították a személyi, műszaki és szellemi erőt. Idejekorán elegendő füstölőanyagot, permetező-, vagy öntö­zőgépet készítettek elő, hogy üzemeltetésükkel elejét vegyék a fagykárok­nak. Hevitette az illetékes dolgozókat, szakembereket az ország lakossága zavartalan élelmiszerellátása iránti mély felelősségérzet, a szerződéses kö­telezettségek és igényes tervfeladataik teljesítésének a sorsa. Ilyen hozzá­állásra lesz szükség a fagyosszentek táján, évről évre megismétlődő fagy­veszély elhárítása esetében is. Szívünk, lelkünk együttérez mindazokkal, akik az időjárás mielőbbi jobb­­rafordulását várják. Nem ölhetett kézzel. A munkatempó lelassulását most a minél jobb dologszervezésre, a tartalékok feltárására és hasznosítására gyümöícsöztetik. Több figyelmet fordítanak a talajjavításra, a jó öntözési feltételek megteremtésére. No meg az is tudott dolog, hogy az idén döntő fordulatot kell elérni a tömegtakarmány-termesztésben, a lucernamag „fogásában“. Az idén el kell érnünk, hogy a jövőben már ne kelljen „kilin­cselni“ lucernamagért a nyugati országokban, ahol — még aranyért sem kapunk! A takarékos gazdálkodás követelményeit tadrtsuk be a gyoklatban, nap mint nap. Ezúttal nem csupán a célszerűbb és ésszerűbb üzemanyagfo­gyasztásban, a takarmányozásban, az üresjáratok mellőzésében kell meg­nyilvánulnia, hanem a műtrágya, a növényvédőszerek előrelátóbb, körülte­kintőbb — és szakszerűbb — felhasználásában is. Mind többször szóba kerül — még a felsőbb párt- és gazdasági szervek képviselői részéről is — az, hogy a tavalyitól bőségesebb hektárhozamokat kell az idén elérnünk, éppen a múlt évi lemaradás behozása végett. E ne­mes célnak az elérése érdekében azonban, sokat lehet és kell is tenni. Nos, mivel tehetünk a legtöbbet? Elsősorban azzal, ha minden szakaszon minőségi munkát végzünk. Ha az ország valamennyi mezőgazdasági nagy­üzemében a termelési folyamatokat korszerűbben szervezzük és a minőségi munka rendszeresebb számonkérésére törekszünk. Többhelyütt, épp ennek a számonkérésnek az elmulasztása, a felelős tisztségviselők szemhúnyása okozza az indokolatlan terméskülönbségeket, egyugyanazon termelési feltételek közepette. S ne csak a vezető, bármelyik dolgozó tegye szóvá, ha rendellenességet, felületes, hányaveti munkát vé­gez, akár egyik, akár másik társa. A kollektív felelősségvállalás jusson elő­térbe! Ez a terményalapozás követelménye is. Ahogyan most, a tavaszi munkák dandárjában cselekszünk, úgy lássuk majd hasznát — vagy kárál — a termés betakarítását követően. Nagyon fontos, hogy a munkaközösségek ügyeljenek a gépek és gépi be­rendezések, a napi több műszak nyújtotta lehetőségek maximális kihaszná­lására. A rugalmas szervezésmód, a „Többet ésszel, mint erővel!“ álláspont, az, amely célravezetőbb. Ezernyi lehetőség adódik ilyenkor az ésszerűbb munkavégzésre. Ehhez azonban nemcsak ész, hanem szív is kell —, amely a cselekvés hatványozója, az eredményes munka alapvető kelléke. Enélkül nincs becsületes, minőségi dologvégzés. Hazánk dolgozó népe — így a mezőgazdasági üzemek több — tízezer dolgozója is — méltóképpen köszönti a fasizmus alóli felszabadulás 32. és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulóját, egyéni, illetőleg kollektív kötelezettségek vállalásával. Am ezek a vállalások csak úgy ér­nek valamit, ha megvalósulnak. A növénytermesztésben dolgozók rendsze­rint a terméstöbblet elérésében juttatják kifejezésre szocialista hazafisá­­gukat, derekas helytállásukat. Ne feledjék: a terméstöbblet — terven felüli hozam — elérése, mostani cselekvésük függvénye. Nagyonis összetett do­log ez. Ha most nem tesszük meg a megtehetőt, akkor bizony vessünk ma­gunkra. Mert, nemcsak a betakarításkor következhet be hozamveszteség, hanem a tavaszi munkák felületes végzésekor is. Igen fontos például nem­csak a jó minőségű vetőmag, vagy vetőgumó, hanem a gondos, nagy, fele­lősséggel végzett palántázás, a növényápolás, a tápanyagutánpótlás, a szak­szerű vegyszerezés, permetezés, stb. Hányszor látjuk például, hogy az egyes mezőgazdasági üzemekben, szö­vetkezetekben — elegendő műtrágyaszóró híján — lapáttal szórják a mű­­trágyá a vetérse. így azután egyik helyre sok, a másikra meg ke­vés. vagy semmi sem jut. Milyen következményekkel jár az ilyen, szaksze­rűtlen műtrágyázás? ... Ezt minden valamirevaló, jó szövetkezeti gazda tudja. Az egyenlőtlen fejlődés rendszerint hozamcsökkenést is eredményez Márpedig nem ez a cél, hanem éppen az ellenkezője. Ilyen és ehhez ha­sonló visszásság márpedig többször is előfordul, pemcsak a gabonatermesz­tésben, hanem a növénytermesztés más szakaszán, azonszerint. Ennek az agronómusok, a gépi csoportok vezetői a legfőbb tudói, megmondhatói. Tehát, ha egyebek között a hektárhozam túlteljesítésére vállalunk kötele­zettséget, akkor annak teljesítését ne a végtermék betakarításakor ellen­őrizzük, hanem már a tavaszi munkák időszakában is. Ha ezt tesszük, ke­vésbé érhet kellemetlen meglepetés, majd az aratáskor, vagy a termény­­begyűjtéskor. Hiszen a negatív tényezők egy részét kizártuk ilymódon, már a növényzet fejlődésének időszakában. Ha munkánkért felelősséget érzünk, s mások tevékenységét is rendsze­rint számontartjuk; ha nem csupán a pénzt látjuk, hanem azt is, mit vár el tőlünk, a szövetkezettől, a mezőgazdasági üzemtől a társadalom, s azt mi­lyen módon teljesítjük, ezzel kollektiven törődünk, úgy elérjük a célt, a tavalyitól gazdagabb termést takarítunk be. De csak úgy, ha ennek a cél­nak az eléréséhez mindannyian hozzájárulunk, munkabírásunkkal, ügyes­ségünkkel, a legjobb tudásunkkal. N. KOVÁCS ISTVÁN m ÉHÉ Az idén az árvíz- és belvízkárok, valamint a fagykárok számottevően sújtották a mezőgazdaságot. Ezeknek az elemi csapásoknak a mérséklésére mezőgazdasági üzemeink dolgozói hatványozzák meg közös erőfeszítései­ket, végezzenek jó minőségű munkát, céltudatosan hasznosítsák a felfedett tartalékokat. Foto: Görföl Jenő, Bratislava SZAKMELLÉKLET: «ÍTÉSZÉT ÉS KISAUAT TENYÉSZTÉS Lapunk tartalmából: Májusban folytatódik a párbeszéd • Beszélgetés a főagronómussal Segített a téli kampány Verseny a jólétért Hol találkoznak és hol ütköznek Állati fehérje a tejiparból Húsvéti szokások A pályaválasztásról • Palántázzuk a káposztaféléket • Áprilisi teendők Korparancs: előbbre lépni! Rugalmasan, józan optimizmussal, pártos hozzáállással A korán beköszöntött idei tavasz április küszöbén hirtelen csúnya tré­fát űzött a mezőgazdasági dolgozók­kal. Persze másokkal is, de nem mindegy, ha a mezőgazdaságban bizo­nyosra veszik, hogy valóban itt a ta­vasz és ezek szerint végzik a teendő­ket. A mezőgazdasági üzemek zöme ugyanis a tavalyi nehézségekből ta r.ulva idejekorán látott hozzá az ide termés megalapozásához, szervezési leg és technikailag felkészülten várta a „jeladást“ a munkakezdésre. Der? kásán nekiláttak a tavaszi teendők nek. A nyugatszlovákiai kerületben £ tavasziak már szinte mind a földber vannak, a cukorrépa vetésével is jó előrehaladtak ... Csak beleszólt a; időjárás. A hőmérséklet fagypont álé süllyedt, tekintélyes, szerencsére laz£ hótakaró fedte be a növényzetet. Re­méljük, a gabonában nem tesz nagj kárt, de a gyümölcsösök minden bi zonnyal megsínylik hatását. Pedig így is nem lebecsülendő erőpróbát jelen tett a belvizek elleni küzdelem, a mi nél több őszi vetés megmentéséért. Ellátogattunk két járás néhány sző vetkezetébe, hogy helyszínen lássul mezőgazdasági dolgozóink küzdelmé az idei nagyobb termés megalapozd sáért. A Nitrai Járási Mezőgazdasági Igaz gatóságon ismertették, hogy előzetes politikai-szervezési előkészítés utár láttak hozzá a-tavaszi munkák végzé séhez, s a víz alatt álló nevericei és pohranicel (pogrányi) határ kivételé vei mindenütt elvetették az árpát. Je lenleg a pótlólagos fejtrágyázásra és az évelő takarmányok gondozására fordítanak nagy gondot s az északibt részeken is megkezdték a cukorrépa vetését. A növényvédő szerek hiánya a rendelkezésre álló készletek ésszerű felhasználására készteti a dolgozókat 9 A már hét régi szövetkezet föld­jén gazdálkodó Výčapy Opatovce-i (Vicsapapáti) Zobor Efsz a tavalyi be­takarításkor bebizonyította a nagyobt termelő egységekben való gazdálko­ponta figyeli a munkák előrehaladá­sát, a gépek állapotát, a vetés minő­ségét, hogy észrevételei alapján ide­jében orvosló intézkedéseket fogana­tosítson. 9 A Veľký Cetín-i (nagycétényi) Alsónyitra Efsz-ben, mint Kolárik An­ton főagronómus tájékoztatott, hét nap alatt végeztek a vetéssel, ötfajta, 95 százalékos csírázóképességű árpát 680 hektáron vetettek el, a fejtrágyá­zást egész tavasszal végezni fogják. Búzát 1500 hektáron termesztenek, re­mélik az idén elkerüli a földeket a tavalyi katasztrofális szárazság. A vegyszeres gyomirtást eddig 120 hek­táron végezték el. A szövetkezet még 1190 hektáron évelő takarmányféléket, 130 hektáron őszi repcét, 60 hektáron borsót ter­meszt, 250 hektáron alávetést alkal­maznak. A szövetkezetnek csak 150 hektáron van öntözőrendszere. A tavalyi ta­pasztalatokból okulva ezt úgy akarja bővíteni, hogy tíz darab tömlős öntö­zőberendezés beszerzésével bővíti az öntözés hatósugarát. A tavalyi tapasz­talatokból levont másik fontos tanul­ság a gépek csoportos bevetésének alkalmazása. Végül a termelés haté­konyságának fokozását várják bizo­nyos növényfajták termesztésének összpontosításától. • Horné Saliby (Felsőszeli) szö­vetkezetének irodájában véletlenül ta­lálkoztunk Zálusky Michal elnökkel, aki idejének nagyobb részét a földe­ken tölti. Derűlátó: 420 hektárnyi ár­pájuk már a földben van. Búzát 1322 hektáron termesztenek; 210 hektáron alávetést terveznek, ezt 145 hektáron már el is végezték. Elismerve a piaci ellátás jelentőségét 45 hektárnyi zöld­ségföldjük van, hogy zöldségfélékkel idejében ellássák a városi dolgozókat. Bizakodva tekintenek a jövő elé; a nyári hőségtől nem félnek, mert 4700 hektáron tudnak öntözni. (Folytatás a 2. oldalon.) aas előnyeit es az egyesuies után is az elsők közé küzdötte fel magát a gabonatermelésben. Most a tavaszi munkák végzésében is vezet. Március elején kezdte meg a tavasziak vetését. Tavaszi árpát 929 hektáron vetettek el. A kormányfeladatként szigorúan ellenőrzött bab, mák, sárgarépa veté­sével is végeztek. Mákot 50, babot 60, sárgarépát pedig hat hektáron vetet­tek. Időközben a cukorrépa vetését is elkezdték, előtte alapos próbának ve­tették alá a vetőgépeket, hogy helyes eljárással megfelelően alakuljon az egyedek száma. Jól felkészültek, külö­nösebb nehézségeik nincsenek, csak lucernavetőmag-hiánnyal küszködnek, ezt pedig valahogy pótolniuk kell. Si­kereiket nagy mértékben elősegíti a jó politikai munka. A múlt év, az egyesült szövetkezetben a pártpolitikai munka összehangolása terén is hala­dást hozott, hozzászoktak a „nagy közöshöz“. 9 A komjaticei szövetkezetben árpa 410, lucerna 103, füves keverék 25 hektáron került a földbe. A cukorré­pát március utolsó hetéig 87 hektá­ron vetették el, a tervezett 310 hek­tárból a többi részen változékony idő­járási viszonyok között kell végez­niük a vetéssel, amely érthető okok­ból nyilván késni. fog. A szövetkezet nagy problémája: mintegy ezer hektárnyi földet elárasz­tottak a belvizek. Gondoskodni kell a megfelelő pótvetésről ott, ahol feltét­lenül ki kell szántani a vetést a víz­kár miatt. Búzát 1660 hektáron ter­mesztenek, de ebből 150 hektár víz alá került. Március utolsó hetében kezdték a cukorrépa vetését kombinátorok segít­ségével. Itt is kötelezően előírták a gépesítőknek pontos és helyes beállí­tást, amivel a vetőmag gazdaságos leihasználását és a növények megfe­lelő sűrűségét kívánják elérni. Egyébként a szövetkezet vezetőiből alakult állandó bizottság szinte na-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents