Szabad Földműves, 1977. január-június (28. évfolyam, 1-25. szám)

1977-04-02 / 13. szám

1977. április 2, SZABAD FÖLDMŰVES. LAKÄSKULTÜRA Otthonos otthon A világon minden valamilyen kör­nyezetben helyezkedik el. Legyen az kő, (a, cipő vagy autó — függ környe­zetétől, hat rá környezete is. Viszont minden elemre, egyedre és kis rész­letre vissza is hat környezete. így alakni a mesterséges környezet is, ember és természet között például. Az ember igyekszik hatni természeti környezetére, hogy életfeltételeinek az jobban szolgáljon. Nyersanyagokat aknáz ki, hasznára fordítja a növé­nyeket, állatokat, házat épít.' Miköz­ben az ember formálja környezetét — környezete is alakítja őt. Mit is jelent számunkra- a lakás, az otthon? Lényegileg különbözik a lakás, az otthon minden más környezeti egy­ségtől. A lakás intim környezet, önma. gunknak, személyiségünknek, családi együttesünknek szolgáló keret — bel­ső és bensőséges életünk színtere. A lakás őszinte képet ad a benne élők személyiségéről. Nyilvánvaló, hogy lakásunk elsősorban fiziológiai funk­ciókat kell, hogy kielégítsen. Védjen a külső tér kellemetlen hatásaitól, te­ret adjon, téregyüttesekbe foglalja életfunkcióinkat: a tevékenységet, a pihenést, az étkezést, a tisztálkodást, a szórakozást stb. Mindezek mellett azonban érzelmi és pszichológiai funkciói is vannak. Keretet és eszközöket nyűjt életren­dünknek. Meghatározza hangulatun­kat, közérzetünket, szellemi és lelki­világunkat is. A kétfajta funkció egyensúlyából, a használati és a szellemi funkciók harmóniájából fakad az, hogy tud-e otthonná válni a lakás. Gyakran látunk olyan lakásokat, amelyek nem otthonok. Melyek a leggyakoribb tévedések? Sokan gondolják és mondják, hogy a lakberendezés anyagi kérdés. Ez természetesen így van, csakhogy nem kizárólagosan pénz függvénye ottho­nunk kulturált kialakítása. Vannak olyan pazarul, költségesen berende­zett lakások, amelyek nem jók, nem szépek, és végül egyáltalán nem ott­honosak. Vannak viszont olyan laká­sok is, amelyek szerények, egysze­rűek, de kellemesek, és nemcsak la­kói, hanem mások is azonnal otthon érzik magukat. Sok olyan ember van, aki törődik környezetével, és ez meg­látszik munkahelyén, lakásán, szemé­lyes tárgyain is. Ismerünk azonban olyanokat is, akik igénytelenek kör­nyezetükkel szemben — és mindez független attól, hogy kinek mennyi a pénze. Lakásunk kultúrájában tehát maga­tartásunk igényessége sokkal jelentő­sebb szerepet játszik, mint anyagi helyzetünk. Ugyancsak sokan hiszik, hogy a lakberendezés stílusok, diva­tok, „művészetek“ kérdése — speciá­lisan képzett szakemberek tudnak csak jó környezetet kialakíatni. Való­jában ez nem így van. Természetes, hogy a szakemberek: építészek, for­matervezők, iparművészek jelentős szerepet játszanak abban, hogy min­den ember megfelelő választékból vá­laszthasson. A szakemberek feladata továbbá az, hogy különböző lakás­megoldásokra különböző típuspéldák­kal, szakmai tanácsokkal szolgálja­nak. A megvalósítást, a megmunkálást és az alakítást végső soron azonban minden környezetben, tehát a lakás­ban is az ott élő ember végzi. Aki a stílusokat vizsgálja, és a di­vatot tanulmányozza mindenekelőtt, annak kevés az esélye, hogy helyes eredményre jut, hogy megfelelő ott­hont tud magának kialakítani. Az ott­hon megteremtéséhez gondolkodni, tervezni és szervezni kell elsősorban. At kell gondolni életfunkcióinkat, életrendünket. Személyiségünk jelleg­zetességeitől mindennapi szokásainkig számba kell venni azt, hogyan élünk. Mindent csoportosítani, rendszerezni, majd erre a rendszerezett anyagra megfelelő téregyüttest biztosítani kell (lakástípus variációk). Az esetek többségében kevésbé válogathatunk lakástípusok között. Ilyenkor életren­dünket kell közös nevezőre hozni a rendelkezésünkre álló térrendszerrel. Következő lépés, hogy az egyes, „elhelyezett“ életfunkciókat részlete­sen elemezzük és azokhoz a megfele­lő eszközöket kiválasszuk (szék vagy fotel, faliszőnyeg vagy falvédő stb.). Ne úgy gondolkodjunk például, hogy milyen legyen a „konyha“, milyen le­gyen a „szoba“ —, hanem arra ügyel­jünk, milyenek az étkezési szokásaink mi szükséges pihenésünkhöz, eladá­sunkhoz vagy ébredérsünkhöz. így ér­hetjük el, hogy nemcsak belépünk a lakásba, hanem hazajövünk! Nemcsak fekszünk vagy olvasunk, hanem pihe­nünk, illetve kikapcsolódunk. Ezek után biztos, hogy stílusa is lesz ottho­nunknak. Annak ellenére, hogy nem a formákkal, színekkel és divatokkal kezdtük lakókörnyezetünk kialakítá­sát — mégis jó „stílusa“ lesz. Nézzük meg barátaink, ismerőseink lakását. Elemezzük és hasonlítsuk az embereket, az életrendeket, a tereket, a formákat és a tárgyakat — önkén­telenül átfogalmazzuk a Tégi magyar közmondást, és „az embert barátjá­ról ...“ mellett helyetállónak érezzük azt is, hogy „az embert lakásáról". B. J. CSALÁDI ^HÖR Április Április 4 Héftő Április 5 Kedd Április 6 Szerda Április 7 Csütörtök Április 8 Péntek Április 9 Szombat Április 10 Vasárnap IZIDOR LEONARD VINCE MIROSLAVA VILMOS IRENA HERMAN ZOLTÁN DÉNES ALBERT ERHARD MILENA Húsvétvasárnap ZSOLT — IGOR kelte nyugta kelte nyugta ó. p. 6. p. ó. p. 6. p. 5.18 18.18 18.57 5.17 5.16 18.19 20.15 5.52 5,14 18.21 21.19 6.32 5.12 18.22 22.38 7.17 5.10 18.23 23.42 8.09 5.08 18.25 — 9.08 5.06 18.26 0.?j 10.12 Szégyenszemre szemüveg? A szemüveg viselése' nem lehet szé­gyen soha. Ostoba ember, aki azt mondja, hogy az. Ostoba és kímélet­len. De zavart agyú az is, aki szem­üvegre szorulna, de Inkább vakosko­­dik, mert „megszólják“ a szemüvege miatt. Talán egyetlen érzékszervünkkel kapcsolatban sincs annyi tévhitünk, mint a látással és a szemüvegviselés­­sel. Már a mondáinkban elkezdődtek. Mátyás király egyszer egy szánto­­gató öreg paraszttól megkérdezte: — No bátya, messzi van-e még a messzi? — amire az öreg: — Bizony, nagyságos királyom, már csak az ökröm' szarváig. Tehát állítólag így történt. Állító­lag. Node hiába állítják, ez nem tör­ténhetett meg soha. Nem. Mert az öreg embernek nem a távolban, ha­nem a közelben látása romlik. Ha azt kérdezte volna, hogy „közel van-e a közel? ... és azt a feleletet kapta vol­na, hogy „bizony a közel már ittha­­gyotV a kinyűjtot karommal sem bí­rom elérni“... így elhinném! El, mert a szemlencse fiatalkorban igen'jól al­kalmazkodik. Lapos lesz, vagy poca­kos aszerint, hogy messzire vagy kö­zeire néz az ember. Ha ez az alkal­mazkodó képessége csökken, fiatal­korában rövidlátó, vénségére távollátó lesz az ember. Csökkent látású vagy egyéb szem­rendellenességgel bajlódó ember ha­lálos bűnt követ el, ha nem viseli a látásjavító szemüveget, amit számára a szemorvos előírt. Kötelessége már az arasznyi óvodás apróságnak, hogy tűrje az orrán fityegő szemtengelyt egyensúlyozó szemüveget. Kötelessége a rövidlátónak, hogy neki ne menjen a falnak. Kötelessége az öregnek, hogy elolvashassa az apróbb betűt. És kötelessége mindenkinek, hogy védje a szemét, akár tetszik ez neki, akár nem. ■ A szem alkalmazkodása nem végte­len. Nemcsak a szemgolyó mozog, nemcsak azt fordítja, görbíti, .emeli a szemmozgató izom, úgy hogy mindig oda nézzen, ahová akar, hanem a szi­várványhártya is mozog, hol keve­sebb, hol több fényt enged a szembe. No és a szemlencse. Lapul és dombo­rodik. Sőt a sötétben a félhomályba való látás is alkalmazkodás, amit az úgynevezett látóbíbor biztosít. Ennek egyik fontos alkotórésze az A-vitamin, ami ha csökken a szervezetben, rom­lik a szem alkalmazkodóképessége, és — félhomályban még a látás-éles­ség is csökken. A hibátlan, jó látás olyan összetett élettani folyamat, amelynek egyes részleteit a tudomány is csak a közel­múltban ismerte meg. De amióta tisz­tázta, pontos és megfellebezhetetlen utasításokkal irányítja ennek a fontos érzékszervnek a védelmét, a gondozá­sát és pótolja hiányosságait. Ezek kö­zött szerepel a különféle hurutok gyó­gyítása, a maradéktalan vitaminellá­tás, a káros szemkörnyéki kozmetiku­mok elkerülése, a védőszemüveg hasz­nálata és — természetesen — a látás­javító szemüveg előírásos viselése is. Ezért bosszankodik minden szemor­vos, amikor valaki az eléggé nehezen megszokható és elsősorban a színé­szek, versenysportolők és egyéb kü­lönleges körülmények között élők számára készülő kontakt lencsék felé kacsingat csak azért, mert azt mond­ja — szörnyű, hogy még ma 1976-ban is azt mondja! — a szemüveg_viselése szégyen. Pontosan akkor, amikor a másik tábor tagjai éjjel-nappal kér­kednek a szemük elé szerkesztett cso­dálatos ablaküvegű szemüvegnek csú­folt cifrábbnál cifrább építményekkeL Ismerjük meg — legalább nagy ál­talánosságban — a legkülönlegesebtí szervünk működését, a hibák javítá­sának lehetőségeit és’— ha rászorul — soha senki semmikor, semmikép­pen ne szégyelje a szemüveget. Dr. BUGA LÄSZLÖ Április 4. tavasz. Foto: St. Barőák — RN Ikerodú A ház körül kertészkedőknek ked­ves és hasznos segítőtársaik az éne­kesmadarak. Főként az odúlakó kis szárnyasok, mint például a cinkefélék, a nyaktekercsek. Minden védelmet és segítséget megérdemelnek ezek a pa­rányi, rovarirtó élőlények. Hogy meg telepedjenek a kertünkben, készítsünk számukra odút. Bizonyára örömmel fogadják, hiszen a tél igencsak pró bára tette ellenállóképességüket. És itt a fészekrakás ideje is. A kis házikót 12—18 milliméter vas, tag deszkából állíthatjuk össze. A két oldallapot egyszerre fűrészeljük mé­­retré, hogy egyformák legyenek. A te­tőlap elől körülbelül 12 centiméterré álljon ki, hogy fedje, védje a röpnyí­­lást. Egyébként ne legyen az odú túl nagy, elegendő, ha az egyik előlap 12X12 centiméteres. A mélység körül­belül húsz centi. A röpnyílások átmé­rője 3—5 centiméter. Az előrenyúló, középső válaszlapot fúrjuk át, és dugjunk bele farudacskát. A hátol­dalra csavarozzunk vagy szegeljünk lemezfülecset, amelynél fogva az odú felfüggeszthető. A vadon élő madarak nem szeretik az agyonfestett, felcicomázott házi­kót, mert az természetellenes. Tehát az odút ne díszítsük, legfeljebb a fa­anyag védelméért vékonyan kenjük be színtelen lakkal, de csak kívülről. Az odút függesszük fára, a kert egyik csendes, kevésbé látogatott zu­gában. A faágakra akasszunk faggyú­darabkákat, azokkal csalogathatjuk leendő lakóhelyükhöz a kis szárnya­sokat. й—В Nagyfülü ibolyák domb alján, szedi már szaporán két kislány. Csalogány dala zeng szellő száll. Csuromkék legelőn felhőnyáj. Remegő bokorág, zöld-szoknyás, ha a hold idelát gyöngyöt rázz. FECSKE CSABA VÍZSZINTES: 1. A rejtvény első ré­sze (zárt betűk: V, A, U; T, E, T, V). 10. Sorsjegy szlo­vákul. 11. Juttat-e? 12. Tól-től angolul. 14. Kutya szlová­kul. 15. Verskellék. 16. Kettős mással­hangzó. 18. Káposz­taféleség. 20. Vá­gány. 21. Alumí­nium kémiai jele 22. Mindenféle ócs-’ kaság. 24. Példa 26. Azonosak. 27. Régebbi szájvíz­márka. 29. Kínai név._30. Angol sör. 31. Vonat eleje. 32. Földet túr. 34. Csecsemőhang. 35. Lakoma kezdete. 36. Gárdonyi Géza színdarabja. 37. O- da. 38. Kicsinyítő képző. 42. Ha ugyan szlovákul. 42. Fölé­je. 43. Mely sze­mély. 44. Becézett női név. 46. Leve­gő. 48. Kompanista 50. Nem ezt. 51. Nem vall. 53. Szovjet ex-sakkvilág­­bajnok. 54. Nagy növény. 55. A Len­gyel Légiforgalmi Társaság neve. 56. Szovjet autó-márka. 58. Francia néve­lő. 59. Nem fél. 60. Dallam franciául. 81. Leányom férje. 63. Fohász. 64. Szlovák személyes névmás. 65. Nem holnap. 66. Becézett Ilona. 67. Sport­eszköz. FÜGGŐLEGES: 2. Személyem. 3. Fér­finév. 4. Semmikor. 5. Kettős mással­hangzó. 6. A bratislavai autók jelzésé. 7. Európai tenger. 8. Tied németül. 9. Háziállat. 13. A rejtvény második ré­sze (zárt betűk: S, A, ö, A, O). 17. Édes és melegen tálalt mártás. 19. Fo­lyó Jugoszláviában. 20. Száz szlová­kul. 21. Kain testvére. 23. Molibdén vegyjele. 25. Égitest. 26. Nem ki. 28 Főzőedény. 30. Több mint jő ismerős. 33. Temérdek. 34. Érzékszerv. 39. N61 név. 41. Magas rangú török katona, tiszték megszólítása. 43. Janko.... szlovák író, költő. 45. Járunk rajta. 46. Régi súlymérték. 47. Gyom. 49; Keresztül. 51. Csípős gyökér. 52. A va­dászat istennője. 55. Fel is út........út 57. Becézett női név. 62. Strázsa. 64. .Sertéslak. 65. Személyes névmás. Beküldendő a vízszintes 1. és füg­gőleges 13. számú sorok megfejtése. MEGFEJTÉS — NYERTESEK Lapunk 10. száma keresztrejtvényé­nek helyes megfejtése: Hasznosítsuk a jó tapasztalatokat! Könyvnyertesek: Kardos Vincéné, Kamenín (Kéménd), Csekes Ferenc, Paiía, (Pány), Jakab Mária, Veceklov (Vecseklőj.

Next

/
Thumbnails
Contents