Szabad Földműves, 1977. január-június (28. évfolyam, 1-25. szám)

1977-04-02 / 13. szám

1977. április 2. SZABAD FÖLDMŰVES A DOLGOZÓ TÖMEGEK ALAPOS FELKÉSZÍTÉSÉVEL ÉS KÖZREMOKÖCÉSÉVEL Előzzük meg a tűzeseteket KÖVETÉSRE MÉLTÓ TŰZMEGELŐZÉS ÉS VAGYONVÉDELEM A TRSTICEI (NÄDSZEGI) GYŐZELMES FEBRUÁR SZÖVETKEZETBEN A TŰZMEGELŐZÉS HETE, 1977 jegyében tartott nemrégi­ben sajtóértekezletet a Szlovák Szocialista Köztársaág Tűzvé­delmi Főfelügyelősége, a Mező­­gazdasági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium illetékes osztálya és a Szlovákiai Ojságírók Szövet­sége. Az összejövetelen — a-Igazán nem célom a sajtóértekez­letnek az értékelése. Ettől függetlenül dicséretet érdemlő a kezdeményező­készség, az illetékesek részéről. Mert­­hiszen látóközeibe kerültek, s köny­­nyebben érthetővé váltak, nagyonis összetett, bonyolult problémák. Hát nem azonnali cselekvésre késztet, ha teljes mértékben tudatosítjuk: csupán a múlt évi 1736 tüzeset — Szlovákiá­ban — több mint 133 millió korona anyagi kárt okozott, 58 személy esett a tűz áldozatául, s 182 fő szenvedett könnyebb-súlyosabb égési sebeket, ez­által hosszabb-rövidebb időre kiesett a termelésből, emellett táppénzre szorult. Tavaly közel öt tüzeset jutott egy napra, ami annyit jelent, hogy melyre Trsticén került sor — az említett minisztériumok, il­letőleg a járási szervek képvi­selői tájékoztatták az újságíró­kat. A résztvevőket jó házigaz­dához illően Nagy István el­nök köszöntötte az élenjáró kö­zös gazdaság és a saját nevé­ben. (vágfarkasdi) szövetkezetben tavaly előfordult tűzesetet, amely több mint egymillió korona anyagi kárt okozott. Ez csupán egyetlen eset a mezőgaz­daságban a múlt évben kirobbant 476 tűz közül. S ha a tűzmegelőzésre sok­kal nagyobb figyelmet fordítottak vol­na a vezetők, felelős tisztséget betöl­tők, a mezőgazdasági üzemek vala­mennyi dolgozóját bekapcsolják a pél­dás vagyonvédelmezésbe, következe­tesen megtartják az óvó-rendszabá­lyokat, bizonyára nem 16,5 millió ko­rona kár keletkezik, hat személy hal meg, s tizennyolc sebesül, hanem jó­val kevesebb. — Tömlőt guríts...! csaknem öt óránként lobbant lángra személyi-, közösségi-, vagy népva­­gyon. A dolgozó tömegek segttőkész­­sége közel másfél-milliárd korona ér­téket mentett meg, ami nem vált a tűz martalékává. Vádolnak ezek a számok. Kit, ki­ket? Mindannyiunkat. Arra intenek, legyünk sokkal éberebbek. A tűzmeg­előzésre felkészültebbbek: szervezeti­leg, műszakilag és szellemileg egy­aránt. S még valamit hozzátennék: ott, abban a mezőgazdasági üzemben, ahol rend és fegyelem tanyáz, elmé­lyült a dolgozók felelősségtudata, tűz kirobbanása is ritka eset. A „vörös kakas“ előszeretettel „repdes“ az olyan helyeken, gazdasági telepeken, ahol a hanyagság, felelőtlenség veti meg lábát, hosszabb-rövidebb időre. Fogas Ján alezredes, a Belügymi­nisztérium Tűzvédelmi Főfelügyelősé­ge parancsnokának helyettese, vala­mint a galántai járási tűzvédelmi szervek képviselője, Virčik Viliam, tűzvédelmi főtechnikus, ugyancsak többek között említették a Vlcany-1 A sajtóértekezlet, s az azt követő udvarszemle tapasztalatok egész so­rával gazdagította a részvevőket. A rögtönzött tűzvédelmi bemutató meg a szövetkezet 11 tagú tűzvédelmi osz­tagának jő felkészültségét, ügyessé­gét bizonyította. Valóban rend, s fegyelem tapasztal­ható ebben a szövetkezetben. A szö­vetkezet 84 millió korona értéket képviselő közös vagyonának védelme — az egész tagság szívügye. Csőz Elemér, a szövetkezet tűzvé­delmi technikusa többek között arról tájékoztatta az érdeklődő újságíró­kat, hogy a tűzvédelmi osztag havon­ta végez a tűmegelőzéssel összefüggő ellenőrzést, illetve tűzvédelmi gyakor­latot. Az 1972-ben létesített tűzvédel­mi osztagnak, fennállása óta — egy kazal szalma leégése kivételével, amit gyerekek gyújtottak meg —, nem esett dolga. Az osztag tűzoltói több­nyire állatgondozók és gépjavítók, akik nem csupán a tűzmegelőzéssel, hanem a különféle balesetek megelő­zésével is törődnek. Mindannyian tud­ják, mi a dolguk. A tömlők összeszerelése erőt és kézügyességet kíván. Együttműködnek a községi tűzoltó­­testülettel. Kisegítik egymást. Közös akciókban is résztvesznek. A szövet­kezet tűzvédelmi osztaga — amely műszakilag egyébként jól felszerelt —, arra törekszik majd a közeli he­tekben, hónapokban, hogy szoros kap­csolatot létesítsen a helyi kilencéves alapiskola úttörőivel, diákjaival — az utánpótlást illetően. Remélhető, ennek nem lesz semmi akadálya. Az úttörő­­csapat nagyon is jóljár, mert az osz­tag — amely tavaly a járási verseny­ben az I. helyet vívta ki Mostován (HidaskürtönJ — sokmindenben se­gítheti. A kezükre játszhat például a hulladékpapír- és vasgyűjtésben, stb. A tanítók megértésével ugyancsak ta­lálkozik az osztag, illetve a szövetke­zet. S ez így jó, így helyénvalói Hi­szen a személyi-, a közösségi-, vala­mint a népvagyon védelmezésére már kisiskolás korban kell nevelni az ifjú nemzedéket. Elismerés és köszönet a vendéglátó szövetkezetnek, derék vezetőinek, s feleős tisztségviselőinek, hogy a saj­tóértekezlet, udvarszemlével, s tűzvé­delmi bemutatóval egybekapcsolva, elméleti és gyakorlati ismeretekkel, hasznos tapasztalatokkal gazdagította a résztvevőket. Ilymódon járult hozzá az egyetemes cél: a tűzmegelőzés tö­kéletesítéséhez, mezőgazdasági üze­meinkben. Hiszen a jó példa rendsze­rint követőkre talál. N. KOVÁCS ISTVÁN „Tűz" lokalizálása. (A szerző felvételei! Mi okozza a földrengést? A katasztrofális romániai földrengés újabb figyelmeztető jel volt: a Föld belső erői soha nincsenek nyugalomban, és még a XX. századi technikai fejlettség sem képes akadályt állítani e félelmetes belső energiák útjába. Ez a romániai földrengés csupán egyike volt annak a földrengéses ka­tasztrófasorozatnak, amely 1976. február 4-én a közép-amerikai Guatemalá­ban kezdődött el ás amely huszonkétezer emberéletet kívánt. A földrengé­sek legtöbbje tavaly májusban pusztított Dél-Amerikában, a Szovjetunió üzbégiai területén, Észak-Olaszországban, sőt a hónap végén Kínában, amely utóbbi földrengés nyitánya volt a példátlan méretű júliusi és augusz­tusi kínai földrengéseknek. Augusztusban Alaszka és a Fülöp-szigetek tér­ségében pusztított a földrengés. KÉT ÖVEZET Ha törvényszerűséget keresünk a földrengések kipattanás! helye között, akkor kiderül, hogy mind a közelmúlt, mind az elmúlt évszázadok jelentős földrengései két övezetben koncentrálódtak. Az egyik övezet a Csendes­­óceán partvidékét kíséri, míg a másik az Eurázsiái- lánchegység környe­zetéhez tartozik. A pusztító földrengések többsége a Csendes-őceán peremvidékére esik, mig az Eurázsiai-hegységrendszer gyakoriságban csak ez után következik. Vannak viszont a Földnek hatalmas térségei, ahol a földrengésekről szinte csak hírből hallanak az emberek. Mi ennek az egyenlőtlen eloszlásnak az oka? Amióta az ember egyre jobban megismeri a Föld belső szerkezetét, sőt alászáll az óceánok mélyébe is, egyre pontosabb feleletet tud adni erre a kérdésre. Földünk szilárd kőzetburka az új kutatások alapján leginkább valami teknősbéka páncéljához hasonlítható. Ez azt jelenti, hogy a kőzet­burok nem egységes, hanem több önálló darabkából, „kőzetlemezből“ áll. Ezeknek a kőzetlemezeknek a vastagsága általában 80—120 kilométer kö­zötti. E fantasztikus vastagságú lemezek nincsenek nyugalomban, hanem az alattuk állandóan áramló izzó magma hatására egyes övezetekben távo­lodnak egymástól, más övezetekben egymás felé közelednek. A távolodás térségei az óceánok közepén húzódó víz alatti hátságok, míg a közeledés elsősorban a mélytegeri árkok, a hosszan elnyúlt szigetívek, illetve a* ezekkel szomszédos fiatal lánchegységek területén következik be. Ez utób­bi térségekben az egymásnak ütköző kőzetlemezek iszonyatos erők hatá­sára összetöredeznek, egymás alá buknak. Ha egy vékonyabb kőzetlemez kisebb sűrűségű, nagyobb vastagságú másik kőzetlemeznek ütközik — ez következik be a Csendes-óceánt körülvevő térségekben —, akkor a véko­nyabb lemez igen nagy mélységbe is alábukik és ezért a földrengések több száz kilométer mélységből is kipattanhatnak. 100 KILOMÉTERNYI MÉLYSÉGBEN A legmélyebb földrengések a 700 kilométert is elérik. A felszíni pusztítás szempontjából azonban sokkal károsabbak a kisebb mélységű rezgések. Az Eurázsiai-hegységrendszer térségében a földrengések általában kisebb mélységben pattannak ki, mint a- Csendes-éceán környékén. A romániai földrengés fészke például 100 kilométer mélységben volt. Ez utóbbi öve­zetben pattant ki az említett észak-olaszországi földrengéssorozat tavaly május 6-án, e térségbe tartozik az tlzbég SZSZK területén május 17-én le­zajlott földrengés, és a közelmúlt törökországi katasztrófája is. Ez a térség azokből a tengeri üledékekből épült fel, amelyek évszázmilliókon át a mai Földközi-tenger ősében, az úgynevezett Tethys-tengerben egymásra hal­mozódtak és amelyeket az egymáshoz közeledő — Eurázsiát, illetve Afrikát hátán hordozó — kőzetlemezek a magasba préseltek. A lemezek ütközése, közeledése, az üledékrétegek felgyűrődése, illetve függőleges kiemelke­dése ma sem fejeződött be, erről tanúskodnak a romániai földmozgások is. Kétségtelen, hogy az elmúlt több mint egy év alatt a katasztrofális föld­rengések száma megnőtt a korábbi évekhez viszonyítva. Ebből azonban semmiféle távolabbi következtetést levonni nem lehet, hiszen a Föld múlt­jában is sűrűn váltakoztak aktívabb és nyugodtabb időszakok, másrészt a földrengések gyakorisága emberi léptekkel mérve szinte semmitmondó, hiszen olyan ez, mint hogyha ezredmásodperc alatt akarnánk megítélni egy emberi életet a születéstől a haléiig. LEHETSÉGES AZ ELŐREJELZÉS Mégis fölvetődik a kérdés, hogy a tudomány képes-e előre jelezni a ka­tasztrofális rengéseket, vagy esetleg — legalábbis a távolabbi jövőben — megakadályozhatja-e ezek kipattanását? Azt mondhatjuk, hogy az elvi lehetőségek megvannak a földrengések előrejelzésére. így például a Föld nagy töréses övezetei mentén lézersugár­ral mutathatják ki a legkisebb elmozdulásokat is. A nagy erejű rengéseket megelőző kisebb előrengéseket az érzékeny földrengésmérő műszerekkel biztosan kimutatják. A kőzetlemezekben felhalmozódó feszültség elváltozá­sokhoz vezet a Föld nehézségei erőterében és mágneses terében, és ezek a változások érzékeny műszerekkel kimutathatók. A rádioaktív anyagok bomlása során keletkező gázok felszaporodása bizonyos törések mentén a fokozódó aktivizálódásra figyelmeztet. A kéregmozgások magasságát, hév­források apadhatnak ki, megváltoztatják a kutakban a víz szintjét vagy kezdhetnek intenzív működésbe. Egyes állatfajok nyugtalan viselkedése U iigyelmeztethet egy katasztrófa közeledtére. Mindezek azonban csak a felkészülést tehetik lehetővé. A károk csök­kentését csak a megfelelő, meglehetőségen költséges földrengésbiztos épít­kezés biztosíthatja. Arról azonban, hogy a földrengések kipattanását az emberiség megakadályozza, a tudomány jelenlegi állása szerint még le kell mondanunk. BÄLINT GYULA Előtérben a minőségi munka A műit évben a Malý Horeš-i (kisgéresi) szövet­kezetben a legnagyobb terméskiesés kukoricából és gabonából volt: például a 840 hektárnyi kuko­ricából mindössze 169 hektárról tudtak termést betakarítani, mégpedig a tervezett 48 mázsás hek­tárhozam helyett csak 33 mázsás hozamátlagot. S ugyanakkor a gabonából is négyszáz vagonnyl volt a tervezettel szembeni lemaradás. Nemrég felkerestük ezt a szövetkezetei, s elbe­szélgettünk Csontos Gábor elnökkel. Főleg arra voltunk kíváncsiak, milyen konkrét intézkedése­ket tettek, hogy a múlt évi lemaradást valamilyen úton-módon behozzák. Az elnök a következőket mondotta el határ­szemle közben: — Már ahogy az Idő engedte, hozzáláttunk az őszi vetések nltratálásához,ápolásához. Gabonáink olyan sokatígérőek, amilyenre még nem emlék­szem. Ez a lelkiismeretes, szakszerű, jó munkán­kat tükrözi. Említést érdemlő: amikor a dolgo­zóink megtudták, hogy minden dűlőben tábla jelzi majd, kivégezte a talajelőkészítést, a vetést, nem­csak egymást, hanem saját munkájukat is szigo­rúbban ellenőrizték, s ezt azóta is teszik. Jól be­vált formája ez az igényességre, a jó minőségű munkára törekvésnek, az önellenőrzésnek. Kézen­fekvő, hogy a dolgozók felelősségérzetének elmé­lyítéséhez jelentősen hozzájárul ez az intézkedés. Igazán dicséretes dolog, hogy a jó minőségű munkát ilymódon sikerült az előtérbe helyezniük. Más mezőgazdasági üzemek, szövetkezetek veze­tői, szakemberei is tanulhatnak belőle. — Ami a hektárhozam növelését illeti — foly­tatta tájékoztatását a közös főkormányosa —, a sűrűbb növényállományra törekszünk. Szeretnénk a tervezett hektárhozamátlagot 5—8 mázsával túl­teljesíteni, gabonából. A kukoricából hatvan má­zsás hozamot tartunk elérhetőnek. Ehhez termé­szetesen sokminden szükséges: nem csupán a gon­dos növényápolás, a gyomirtás, hanem a betakarí­tási és tárolási veszteségek legkisebbre csökken­tése, hogy csak néhány fontosabb dolgot említsek. Határszemlénk alkalmából egy dűlőn nyolc traktoros szorgoskodott: Does Géza, Lipán István, Nagy Zoltán és a többiek. A cukorrépa vetőágyát készítették elő. Az idén a tavalyitól nagyobb te­rületen termesztenek cukorrépát. Ugyancsak igye­­keznfek majd a nyolcszáz hektárnyi kukorica ta­lajának jő előkészítésével. — Megteremtettük a bő termés előfeltételeit. Javult a műtrágya- és a vegyszerellátás. Persze, az időjárástól is függ, hogy a tavaszi munkákat agrotechnikai határidőn belül végezhessük el — fejezte be tájékoztatását Csontos Gábor, efsz­­elnök. Reméljük, hogy a dolgozók munkához való szo­cialista viszonya, a színvonalas szervező-, irányí­tó- és ellenőrző munka számottevően hozzájárul fő célkitűzéseik eléréséhez, a tavalyi lemaradás egy részének behozásához. (illés) Újságírók népes csoportja az anyag-raktár .előtt.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents