Szabad Földműves, 1977. január-június (28. évfolyam, 1-25. szám)
1977-04-02 / 13. szám
Г"" 1977. Április 2. HUSf Г- i_i ■■ SZAKMELLÉKLET:. • XXVIII. évfolyam a IflIlllflllVPQ KERTESZET ÉS ШПАТ-13. szám. • l|llr ä ÜM : 1 Ara: 1.— Kčs Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának hetilapja Ц TÉRVESZTÉS L Dinamikusan fejlődik az SZSZK fővárosa A Duna egyik gyöngyszeme — a történelmi nevezetességeiben nagymúltú Bratislava — 32. szabad tavaszát ünnepli. 1945. április 4-én, a II. Ukrán Front vöröscsillagos katonái űzték ki a városból a gyűlölt ellenséget, és a fasiszta elnyomás sötét évei után felragyogott a szabadság napja. Az elmúlt évtizedekben — a szocializmus építésének eredményeként — hihetetlenül sokat fejlődött Bratislava, vagyis a felszabadulás történelmi fordulópontot jelentett a Szlovák Szocialista Köztársaság fővárosa életében. Bratislava fejlődését a lakosság szaporodása, az életszínvonal emelkedése, nagy méretű iparosodás, a tudomány, kultúra, a művelődési lehetőségek, a sporttevékenység kiszélesedése jellemzi. Már a lakosság számának növekedése is sokat elárul. 1945-ben Bratislava lakosainak a száma alig haladta meg a 140 ezret, s napjainkban pedig már megközelíti a 350 ezret. A lakosság növekedésével egyidőben gyors ütemben fejlődött az ipar. A felszabadulás óta harminc jelentős üzem épült fel — illetve korszerűsödött — köztük olyan gigászi is, mint a Slovnaft, amely a hazánkat felszabadító Szovjetunióból — a Barátság-olajvezetéken — kapja az alapnyersanyagot. Az ipar fejlettségének az is bizonyítéka, hogy a lakosságnak mintegy negyven százaléka munkás. Bratislavában a vegyipar fejlődött leggyorsabban. Szlovákia vegyiparának 44 százaléka a főváros területén helyezkedik el. A város napjainkban európai jelentőségű vegyipari központ. Ennek az is jellemzője, hogy évenként itt tartják a vegyipar hatalmas seregszemléjét, az Incheba nemzetközi árumintavásárt. A lakosság gyors növekedésével egyidőben a legfontosabb feladatok közé a lakáskérdés megoldása tartozott. A felszabadulástól napjainkig több mint hetvenezer lakásegység épült fel és több tízezres lakosú, korszerű negyedeket hoztak létre. Jelenleg a Duna jcbbpartján, Petržalkán .folyik nagyarányú építkezés. Csehszlovákia Kommunista Pártja XI у kongresszusának a határozata értelmében Bratislavát az ország három legfontosabb központja közé sorolták, vagyis feladatul adták a szlovákiai szerveknek, hogy kiemelt feladatként építsék a várost és oldják meg azokat a problémákat, amelyek összefüggenek az SZSZK fővárosának rendeltetésével. A párt határozata értelmében nemcsak a lakásépítés terén tapasztalható óriási fejlődés. Szlovákia fővárosa nagyot lépett előre egészségügyi létesítmények építése terén is. Kevés város dicsekedhet annyi új kórházzal, egészségügyi intézménnyel, mint Bratislava, s természetesen az orvosi ellátás is kimagasló. A szolgáltatási hálózat még napjainkban sem kielégítő, de ha hozzá hasonlítjuk a tíz év előttihez, akkor bátran állíthatjuk, hogy a város ellátának fejlesztése ezen a téren is jó úton halad, és fokozatosan megoldódik a lakosság jobb ellátása és a különböző szolgáltatások. A CSKP és az SZLKP KB legutóbbi ülésén foglalkozott az építőipar fel adataival és továbbfejlesztésével. Az SZLKP KB Elnökségének jelentése a következőképpen foglalkozott Szlovákia fővárosa építkezésének további fejlesztésével: „A CSKP XV. kongresszusa és az SZLKP kongresszusa Bratislavát az összpontosított építkezés kiemelt városaként jelölte meg. A 6. ötéves tervidőszakban Bratislava területén csaknem 23 milliárd korona érté kü építőipari munkát végeznek el, ami 60 százalékkal több, mint az 5. ötéves tervidőszakban. 27 300 lakás építését fejezik be — főleg Petržalkában — a megfelelő járulékos építkezésekkel együtt. Fokozatosan kiegészítik a többi már lakott lakótelepet is. A szlovákiai építőipar történetében egye dülálló a petržalkai városrész építése a területi és időkoncentráció szem pontjából. Az építkezés előkészítése és megvalósítása lehetővé teszi a mű építészeknek és maguknak az építőknek, hogy olyan életfeltételeket biztu sítsanak, amelyek tükrözik majd a szocialista társadalmi rendszer s élet mód előnyeit.“ A lakosság gyors szaporulata megköveteli a közlekedés fejlesztését is. Az utóbbi években ezen a téren nagy változásnak lehettünk szemtanúi. Sok új nagy befogadóképességű autóbuszt kapcsoltak be a forgalom lebonyolításába és az új városrészek között a Karlová Ves-i villamosjárat megindításával jelentősen megjavult a közlekedés. A közlekedés biztonságosabbá tétele érdekében villamosjelző berendezéseket szereltek fel az utcakeresz tezödéseken s megkezdődött aluljárók építése. A vásártéri aluljárót már két éve: átadták rendeltetésének s ezzel nemcsak biztonságosabbá tették, hanem jelentősen meg is gyorsították a személy- és gépkocsiforgalmat. Bratislava a Szlovák Szocialista Köztársaság szellemi központja is. Emellett igazi diákváros. A különféle irányzatú egyetemeken, főiskolákon több mint húszezer diák tanul. A fővárosba sereglett tanulnivágyók is jelentősen hozzájárulnak ahhoz, hogy Bratislava — a lakosság átlagkora révén — szocialista köztársaságunk legfiatalabb városai közé tartozik. S ami nagyon lényeges, lassanként megoldódik a főiskolások internátusi elhelyezése is. A kulturális és művelődési lehetőségek pozitívan befolyásolják a lakosság szellemi fejlődését. Bratislavában közel ötven kulturális társadalmi intézmény, hat színház és sok művelődési központ, ifjúsági klub található. A nagyarányú építkezés mellett egyre nagyobb gondot fordítanak a város történelmi nevezetességű épületeinek felújítására. Sportlétesítményekben szintén gazdag az SZSZK fővárosa. Labdarúgópálya, uszodák és más sportlétesítmények egész sora szolgálja a sportolni vágyó fiatalok, idősebbek igényeit. A távlati tervek szerint Bratislava lakossága még ebben az évszázadban eléri a félmilliót. Ez a szám kötelez. Elsősorban munkalehetőséget kell teremteni a gyorsan növekvő lakosság részére. Az elképzelések szerint jelentősen bővítik majd a gép- és vegyipart. Persze ez nem jelentheti, hogy a város levegője tovább szennyeződjék, rosszabbodjék az életkörnyezet. Ezen a téren ezernyi a tennivaló, és alaposan meg kell gondolni a vegyipar fejlesztését, illetve mindenféleképpen gátat kell vetni a levegő további szenynyeződésének. A felszabadulás óta eltelt 32 év eredményeit Bratislavában is nehéz pontosan lemérni. Egy azonban bizonyos: Bratislava igényes fejlesztése csakis békés feltételek között valósulhatott meg. Mindez felszabadítónk, a Szovjetunió és a többi szocialista ország békepolitikájának, valamint a pártunk által vezetett nép becsületes helytállásának, szorgalmának köszönhető. Bratislava fejlődése a napnál is fényesebben bizonyítja a szocialista társadalmi rendszer előnyeit, amelyben csodákat lehetett művelni az eltelt néhány évtized alatt. TÖTH DEZSŐ Légi felvétel a vén Duna partján elterülő szlovákiai fővárosról. FRAŇO KRÄL: Bratislava fölszabadítása Tavasz volt, olyan, mint annyi kikelet, Tavaszi nap, de különös nagyon. A gyermekek s az öreg emberek nem sütkérezhettek a napon. Mint a halak, csöndesen meghúzódtak, szívükben vágy fakadt, mint almavirág, hogy legyen vége vésznek, sóhajtásnak, hogy lerázza a jármot a világ. Űj nap kelt és kibimbózott vágyuk, kitárult minden szív, minden emberi szív a tavasz mosolya a Dunára ráhullt s arany hullámoktól csillogott a víz. Harckocsik zúgtak, rajtuk férfiak, idegenek és mégis ismerősek! A népé lett, mit áhított a gondolat, s vöröskatonákat szívből üdvözöltek. S emberre, virágra hullt a tavasz csókja, hálásan virultak már az ibolyák, kisfiúk, kislányok szálazták csokorba, virágot kaptak mind a katonák. Mint soha még, soha még más tavaszban, r,a harkály torkán kibuggyant az ének, gyermekek s öregek sütkéreztek vidáman a melengető, kedves napsütésben. (Ford.: Dénes György) A szlovákiai építőipar fellendítéséért Az SZLKP Központi Bizottságának ülése Az SZLKP Központi Bizottsága 1977. március 22-én ülést tartott és a CSKP Központi Bizottsága 6. ülésének határozata szellemében megvitatta a szlovákiai építőipar továbbfejlesztését és feladatait. Az ülésre meghívták az SZLKP Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottsága vezetőségének tagjait, a KB osztályvezetőit, a kerületi pártbizottságok ipari titkárait és a bratislavai városi pártbizottság ipari titkárát, néhány járási pártbizottság vezető titkárát, az SZSZK kormányának tagjait, az Építőipari és Építőanyag-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége Központi és Szlovákiai Központi Bizottságának elnökét, valamint más vendégeket. Az említett napirendi pontról Miloslav Hruškovič elvtárs, i CSKP Központi Bizottsága Elnökségének póttagja, az SZLKP Központi Bizottságának titkára terjesztett elő jelentést. A vitában 15 elvtárs szólalt fel, majd Jozef Lenárt elvtárs, az SZLKP Központi Bizottságának első titkára tájékoztatta a jelenlevőket a testvérpártok központi bizottságai titkárainak márciusi, szófiai értekezletéről, annak eredményeiről. Hangoztatta, hogy a világ osztálymegosztottságának jelenlegi feltételei között fokozni kell a párt ideológiai munkájának hatékonyságát. Az ülés egyhangúlag határozatot hozott, amely kiemeli, hogy az építőiparban fokozott igyekezetét kell kifejteni a CSKP XV. kongresszusán kijelölt feladatok teljesítéséért, különös tekintettél a munka minőségi színvonalának emelésére és hatékonyságának fokozására. Az iparszerkezet változása szempontjából döntően fontos 214 építkezést kell befejeznie és 221 építkezést megkezdenie a szlovákiai építőiparnak. A jelentés áttekinti a főbb ipari beruházásokat, majd a mezőgazdasági építkezésekkel kapcsolatban megállapítja: A mezőgazdaság ágazatában az építőipari vállalatok tanúsítsanak nagyobb kezdeményezést teljesítményük növelésére, mindenekelőtt a mezőgazdasági termelésnek megfelelő feldolgozó kapacitások építésében. Ennek az a feltétele, hogy emeljük e vállalatok irányításának színvonalát, oldjuk meg műszaki ellátottságukat és az Építésügyi Minisztérium részéről teremtsük meg a feltételeket tevékenységük nagyipari alapra helyezésének meggyorsításához. A jelentés a továbbiakban fontos követelményként taglalja a tervezés javítását és a tervfegyelem szilárdítását. Foglalkozik a szabványosítás szerepével, a termelésszerkezet és a szükségletek összhangjával, a szervező munka színvonalának emelésével. (Folytatás a 2. oldalon.).
