Szabad Földműves, 1977. január-június (28. évfolyam, 1-25. szám)

1977-03-26 / 12. szám

1977. március 28. SZABAD FÖLDMŰVES гг amerikai földrész Ľli ■ // *;**********■►*»♦****••*•• ****************** ĹJk 1 Mm Ilíiíí-II-*****-********* ****•***»**•**•*•• ж M i*i**i;***í***"*""******» ****•■•£*•****»•** 1 ************«a^*»»«e*e*.* szoc dialista Ж.országa Egy nép gazdaságszervezést tanul Az éljnúlt években Kuba dolgozó népe jelentős sikereket ért el a szo­cializmus építésében. Ez nem ment könnyen, hiszen a tőkésrendszer el­maradott mezőgazdaságot, kezdetle­ges ipart, nagy fizikai és szellemi nyomort hagyott a népi hatalomnak örökségül. Az imperialisták által táp­lált ellenforradalmi mesterkedés, a népgazdaságot bénítani akaró blokád, lődő szocialista ország szempontjából nagyon előnyös! Egy bizonyos, hogy az imperialis­ták nem mondtak le a szocilista Ku­bával szembeni ellenforradalmi mes­terkedésről, a sorozatos sikertelen kísérlet után azonban — tetszik vagy nem — kényszeredetten bár, de tudo­másul kellett venniük, hogy létezik, s a felforgató tevékenységnek nincs A Csehszlovák Kubai Barátság alapiskola. nagy forradalmi erőket kötött le. Ezen nyomós ok végett tehát a felszabadu­lást követő első tíz esztendőben a közgazdasági fejlesztés nem kerülhe­tett kívánt módon a társadalom hom­lokterébe. A dolgozó népnek el kellett sajátítania a gazdálkodás tudományát. Abban az időszakban a forradalmi Kuba népének az imperialisták nagy nyomásának az ellensúlyozására, a nehezen megszerzett hatalomnak a megtartására kellett törekednie. Nagy eredménynek számít egyebek közt az, hogy a felszabadulást követő években teljesen felszámolták a tőkések által hátrahagyott munkanélküliséget, s a raszizmust. A forradalom mindenki részére emberhez méltó életet, mun­kalehetőséget biztosított, hiszen a blokád alatt is a népgazdaság alapve­tő ágazatának, a mezőgazdaságnak a fejlesztésére törekedtek. A szüntelenül javuló életfeltételek következtében a szigetország népes­ségében is nagy fellendülés történt. Amíg ugyanis 1965-ben hétmillíóhét­­száztizenötezer, addig jelenleg több mint tízmillió lakosa van ennek a fiatal szocialista országnak. Ebből a mennyiségből a népgazdaság külön­féle ágazataiban az embereknek húsz­huszonöt százaléka dolgozik, ami azt bizonyítja, hogy a szigetország lakos­sága csupa fiatalból áll, ami egy fej-Okuljunk belőle! Lezártunk egy gonddal teli évet é* értékeltük az eredményeket, megvi­tattuk mik voltak a hiányosságok, amelyek csökkentették a bevételün­ket. Persze az év időjárása is mostoha volt a mezőgazdasághoz. Többek között figyelmet igényel a jövőben a lucernamag termesztése, a­­mi ritkán sikerül, de itt is sok eset­ben hiányzik a szakszerű növényvéde­lem. mert a magra hagyott lucerná­nak több ellenséges kártevőié van. Veszélyezteti a mag hiánya a terve­zett területek bevetését, emi negyon káros az állattenyésztés szempontjá­ból. Tudjuk, hogy mennyi tápanyagot kápes teremni a lucerna egy hektá­ron, ha törődünk vele. Nem kerülheti el figyelmünket a cukorrépa termelése sem, arai nép­gazdaságunk fő terményei közé tar­tozik. Az 1978-os évi termés a száraz év miatt nem sikerült, de azok a me­zőgazdasági üzemek, ahol öntöző be­rendezés van, s mégis gyenge volt a hozam, nem írhatják az időjárás ro­vására, csak maguknak róhatják fel a terv nemteljesftésát. Az eredménye­ken ás a hiányosságokon okulva úgy álljunk az 1977-es évi tervteljesítás­­hez, hogy azt valóra váltsuk. Nem mindig lehet a sikertelenséget a rossz időjárás rovására (ml! id. Kara Márton értelme, hiszen mint mondani szokás „a botnak két vége van“. Ezt persze nem önszántukból, hanem azért is tu­domásul veszik, mert a szigetország néphadserege az elmúlt tizenhét év alatt jelentős erővé fejlődött, s a vi­lág békeszerető népei, élen a Szovjet­unióval és a szocialista országokkal, mindent megtesznek a háborús hiszté­ria elkerülése érdekében. A párt fs a kormány heíyes politikája folytán Kuba tekintélye Latin-Amerikában hagy, az ország elszigetelése tehát nem járt olyan sikerrel, mint ahogyan az imperialisták eredetileg gondolták. A szocialista Kuba ma már nem ki­szolgálója, hanem egyenrangú partne­re a vele kereskedelmet folytató tő­kés államoknak is. Értékes ásványai lránt a legfejlettebb kapitalista orszá­gok is nagy érdeklődést mutatnak. ISKOLA A TERMÉSZETBEN Városoktól és falvaktól távol mint­egy kétmillió peso költséggel 1972- ben építették fel — Havannától mint­egy hatvan kilométerre — a Csehszlo­vák Kubai Barátság alapiskolát, aho­vá magam is ellátogattam. Szilvia Oliveresz igazgató végigve­zetett a tantermekén, a tansegédesz­közökkel gondosan felszerelt műhe­lyeken, laboratóriumokon, kabinete­ken és a diákok szálláshelyén. A fia­talokat az Ötödik osztály befejezése után hozzák ide a környékről, hogy a hatodik évfolyamtól a tizedikig itt mindent elsajátítsanak, amire az élet­ben nekik és a fiatal szocialista or­szágnak szüksége van. A hatszáz lét­számú diáksereg két műszakban ta­nul. A tíz tantárgy tökéletes ismere­tében hetvenhárom tanerő segíti őket. Ennek többsége gyakorló pedagógus, vagyis egyetemi hallgató. A kétműszakos tanítás lehetővé te­szi, hogy azon tanulók csoportját, a­­mely nem tartózkodik az osztályok­ban, mezei munkán használják fel. A napi három órás mezei munka ugyan­is részét képezi az iskolai munkára való nevelésnek. A mezőgazdasági termékeket a diákok élelmezésében hasznosítják, a fölösleget pedig a tár­sadalmi alapba adják. A Csehszlovák Kubai Barátság alap­iskolának mindössze négy hektár föld­területe van. Banánt, zöldségfélét, burgonyát, narancsot és egyebeket termelnek rajta. Mivel részükre ez a földterület kevés, a diákok egyik cso­portja rendszerint a közeli államf vagy szövetkezeti nagy üzemek vala­melyikében dolgozza le a napi három órát. Az ország területén jelenleg mint­egy kétszáz hasonló alapiskolát tar­tanak fenn, amelyeknek más-más kül­detésük van. Némelyek részére négy­száz-ötszáz hektár földterületet, na­rancs, citrusz ültetvényt adtak, s a diákok szakfelügyelet mellett ápolják a növényzetet. Akad olyan Iskola Is, amely törzskönyvezett Holstein-frlz marha vagy baromfi tenyésztéssel foglalkozik. A távlati tervek alapján az ország­ban mintegy ötszáz hasonló alapisko­lát létesítenek távol a lakott terüle­tektől. Nagyon előnyös, hogy a diákok tel­jes ellátásáről„díjtalan elszállásolásá­ról és ruházásáról a szocialista állam gondoskodik. Szombat reggel autó­buszokkal szállítják családjaikhoz a fiatalokat, vasárnap este pedig vissza az iskola kollégiumába. A tanítás és a munkára nevelés mellett nagy gon­dot fordítanak az iskolán kívüli t°st-Ai iskola diákjai a kertészetben. , Fényképezte; -hal-* nevelésre is. Ezt a tevékenységet a Kommunista Ifjúsági Szövetség iskolai szervezete irányítja, amelynek minden egyes diák tagja, tehát a tömeges ak­cióknak jól szervezett jellege van. A szabadidő racionális eltöltésére töre­kednek. Mivel Kubában a legnépszerűbb tö* megsport a kézilabda — országos mé­retben mintegy kétszázezren hódolnak a sportágnak — ebben az iskolában is a legnépszerűbb. A környéken szín­vonalas iskolai bajnokságokat szer­veznek. A fiatalokat nem hagyják magukra, hanem naponta reggel hat órától este huszonkét óráig foglalkoznak velük. A következő napi leckét is közösen készítik el. Így gyakorlatilag nincs bukásra álló diák. A tanulási ered­ményben gyengébbeknek segítenek a tehetségesebbek, tehát a kollektívá­nak szintén nagy szerepe van a neve­lésben. A tizedik évfolyam sikeres befeje­zése után a legtehetségesebb diáko­kat hároméves egyetemi előkészítőre irányítják, s ennek elvégzése után olyan tanulmányi szakra jelentkez­hetnek, amilyenre kedvük van. Nagy népszerűségnek örvend pél­dául a mezőgazdasági vagy a cukor­ipari felsőfokú képzés. Erről a Szanta Clarai Lasz Viliasz egyetemen győződ­tem meg. Az ott szerzett tapasztala­tokról azonban más alkalommal írok. HULLADÉKBÓL DESZKA KÉSZÜL Szanta Clara környékén számtalan, középkádereket nevelő iskola van.' Ezek közé tartozik például a négy­ezerötszáz diákot magába foglaló Che Guevara cukoripari középiskola is, ahol a hallgatók elsajátítják a cukor-Egy másik alapiskola nagyüzemi baromfitelepe. A fogyasztót piac s a húsipar választékban! egyenletes ellátása megköveteli, hogy a me­zőgazdasági üzemek jől szervez­zék a hústermelést. Napjainkban a szerződések Időterv szerinti telje­sítése egyike a legfontosabb fel­adatoknak. Akkor is, ha az elmúlt esztendő terlmés takarmányok te­kintetében nem bővelkedett. A ter­melésben tehát módot kellett talál­ni a kedvezőtlen hatást ellensúlyo­zó hatékony intézkedések megtéte­lére. A szerződéses feladatok tel­jesítése a legjobb bizonyíték arra, hol milyen lelkiismeretesen látták el az állatokat. — A Dunajská Streda-t (duna­­szerdahelyi) járás mezőgazdasági üzemei ebben az évben kilencszáz­­hetven vagon szarvasmarha, két­­ezerháromszáznegyvenhat vagon sertés, és huszonkét vagon egyéb húst adnak a társadalmi alapba —■ tájékoztatott Tóth József elvtárs, a Terményfelvásárlő és Ellátó Üzem járási igazgatója. — Hogyan teljesítették az első két hónapra méretezett húsfelvá­sárlási időtervet? — Mezőgazdasági üzemeink mindegyike ismeri társadalmunk­kal szembeni feladatát. Az elmúlt évben — tudatosítva azt, hogy a hatodik ötéves tervidőszak máso­dik esztendeje a középtávú tervek sikeres teljesítésében döntő, — min­dent elkövettek azért, hogy idén jól rajtoljanak. Az állatállományt sikeresen gyarapították, s így eb­ben az évben lehetőség nyílik a szerződésben vállalt feladatok tel­jesítésére. Az év első két hónapjá­ban összesen 512 vagon húsmeny­­nyiséget, vagyis 153 vagon marha, 358 vagon sertés és 3 vagon egyéb húst vásároltunk fel tőlük. Emii-Sikeres rajt a hús­felvásárlásban I tést érdemel, hogy járásunkban a sertések 114, a vágómarha pedig 564 kg élősúlyban került felvásár­lásra, ami nagyon kedvező. Meg kell azt is jegyeznem, hogy Időterv szerint, szerződésre járásunkban 3350 választott malacot kellett fel­vásárolnunk a nagyhizlaldák ré­szére. A mezőgazdasági üzemek, az állategészségügyi szervek, valamint üzemünk szoros együttműködésé­vel lehetőség nyílt 8850 választott malac átvételére. — Ebben az évben milyen fel­tételt hoztak létre a sertések ga­ranciális hizlalására? — Az elmúlt év Jő tapasztalatai nyomán ebben az évben százezer sertés előhlzlalására és hizlalására kötöttünk szerződést a termelők­kel. Az elmúlt év valóságához ké­pest — a sertések darabjaként na­ponta — egy dekagrammal na­­gyobb súlygyarapodás elérését ga­rantáljuk. Ez is bizonyítja, hogy tudjuk, milyen minőségű tápot szállítunk partnereinknek. — Milyenek a kilátások az első féléves feladatok teljesítésére? — Amint említettem, a mezőgaz­dasági üzemek állatállománya na­­gyón jő. Lehetőség van arra, hogy a húsfelvásárlás 'éz évi szerződéses feladatának ötven százalékát az első félév végére teljesítsük. Ezzel összefüggésben azonban probléma Is akad, mégpedig az, hogy a fél­éves terv, tőlünk ennél keveseb­bet kíván, ezért bizonyos takar­mánygonddal küszködünk. A fel­sőbb szervektől azt várjuk, hogy a rendelkezésre álló készletből sza­badítsa fel részünkre a szükséges takarmánytöbbletet. Persze nem mások rovására, hanem járásunk takarmányalapjának terhére. — Sok húst vesznek át egy de­kádban? — A hetedik dekádban pé’dítil húsokból száz vagon ötven • vagyis hetvenhárom vagon huszonhét vagon marha és ..ni mázsa borjúhúst vásároltunk fel, ami tekintélyes mennyiség. Ehhez nagyon sok takarmány kell. — Hogyan teljesítik egyesek az időterv-feladatot? — A gazdaságok mindent meg tesznek az Időtervben meghatáro zott feladatok egyenletes, válasz ték szerinti teljesítése érdekében járásunkban az elmúlt év valősá gához mérten ebben a tekintetben Is szembetűnő a fejlődés. Például a Velká Paka-i (nagypakai) szö­vetkezetben százötvenkllenc, a ho­­ltceiben, (gelleibenj százharmlnc­­egy, a GabCíkovoi (Bősi) Állami Gazdaságban száztlzenkllenc, a hu­­blceiben pedig száztizenkét száza­lékkal több húst adtak el, mint ta­valy Ilyenkor. Ez azt bizonyítja, hogy a társadalom igényeivel össz­hangban fejlesztették állatállomá­nyukat. így minden előfeltétel megvan ahhoz, hogy húsokból az idei tervét sikeresen teljesítsük. —bal— gyártás legfontosabb ismereteit. A< iskola cukorgyárral is rendelkezik« ahol a cukornád hulladékanyagából deszkára emlékeztető, a nálunk bü­­kasz néven ismert lemezt gyártják, hogy részben kielégítsék a lakás és üzemi építkezések nyersanyagszükség­letét. Az országnak tehát nagyon sok« szellemileg jól képzett dolgozóra van szüksége, hiszen a termelés belterje­­sítése alaposan felkészített emberek sokaságát követeli. Mivel az ország éghajlata természe­tes csapadékban szegényes, a földte­rületnek jelentős részét öntözni kelL Az öntöző berendezéseket eddig kül­földről szerezték be, újabban azonban arra törekednek, hogy ebben a tekin­tetben is saját erőforrásokra támasz­kodjanak. Ezért építik fel Holguinban és Cienfuegoszban az öntözőberen­dezések új gyárát, ahova szintén na­gyon jól képzett káderek szüksége­sek. A berendezések elkészítéséhez elegendő nyersanyaggal rendelkeznek,­­hiszen Kuba földjének méhe nagyon értékes ásványokat rejteget, s ezeket mindenekelőtt odahaza célszerű kész­termékké feldolgozni, hiszen a külföl­di behozatal eléggé költséges. A kül­földi partnerek ugyanis olyan termé­keket kívánnak tőlük cserébe, ame­lyekre rendszerint Kuba népének is nagy szüksége van. A fejlődő mező­­gazdaság, a kulcsfontosságú ipar ki. építése, a tudományos-műszaki isme’­­reteknek a termelésben való térhódí. tása rövidesen megváltoztatja a hely. zetet. Kuba népgazdasága a komu­nista párt vezetésével a közgazdaság­ban meghonosított racionális módsze­reknek a térhódításával Latin-Amerl­­ka más országai részére nagy példa­kép, hiszen nemcsak a fiatalok neve­lésére, hanem az egész nép felkészí­tésére is nagy gondot fordítanak. Azt a célt követik, hogy ki-ki saját mun­kahelyének jő gazdájává váljon. (Folytatjuk.) Hoksza István Kitűnő eredmények a tejtermelésben A Nové Zámkyi-bánovi „Haladás" szövetkezet növénytermesztése — ai időjárás kedvezőtlen hatása következ­tében — nem teljesítette múlt évi tervfeladatát. Legnagyobb lemaradás a gabonafélék, a cukorrépa, a napra­forgó és a tömegtakarmányok ter­mesztésében volt. Ezzel szemben sző­lőből száznégy százalékra teljesítettek a tervfeladatot, ugyanakkor a gyümöl­csösben mintegy tíz százalékos vesz­­teségük volt. A társult gazdaságban az állatte­nyésztésre háruló feladatokat minden tekintetben teljesítették, mert a ren­delkezésre álló takarmnáymennyiség­­nek teljes kihasználására törekedtek. A Nové Zámkyi gazdaság már évek éta jő hírnévnek örvend a tejtermelés fellendítésében. Az elmúlt évben 4080 liter tejmennyiséget értek él tehenen­ként. A bánovi gazdaságban pedig 3280 litert. Az üzemi átlag tehát 3702 liter volt. A társult szövetkezetben gondoskodnak a tehénállomány lét­számának a növeléséről, továbbá a jő hasznú egyedek elszaporításárúl. űr­­vendetes, hogy a tápok hasznosítása terén is sikereket értek el. A tej li­terjének termelésére 0,29 kg tápot használtak. Tejből 189 ezer literrel; sertéshúsból 27, baromfihúsból pedig több mint száz mázsával adtak többet a társadalomnak, mint a terv előírta. Említést érdemel az is, hogy száz te­héntől több mint 97 borját, agy-egy kocától pedig 18,4 malacot választot­tak el. Ez évi feladataik azonban még igé­­nyesebbek. Sertéshúsból például száz mázsával adnak el többet, mint a múlt évben. A tejtermelésben is jól rajtoltak, ami abból is látható, hogy januárban harmincezer literrel adtak el több tejet, mint terv szerint kellett volna. PhDr. Hoffer Lajos, Nové Zámky

Next

/
Thumbnails
Contents