Szabad Földműves, 1977. január-június (28. évfolyam, 1-25. szám)
1977-03-26 / 12. szám
4 SZABAD FÖLDMŰVES 1977. március 28. Jelentős jogszabályok Egységes alapon számadó taggyűlések során hagyják jóvá. Ezt figyelembe vévé a Szövetségi Mezőgazdasági- és Élelmezésügyi Minisztérium rendelkezése alapján a szövetkezetek, amfg saját szervezési-, ügyviteli- és munkarendjüket el nem fogadják, az előbbiekben említett minták alapján tevékenykednek. E dokumentumokat a legközelebbi taggyűlésen kellene megtárgyalni és elfogadni, illetve a Szövetségi Mezőgazdasági- és Élelmezésügyi Minisztérium által kitűzött időpontig. A Szövetségi Mezőgazdasági- és Élelmezésügyi Minisztérium eredeti rendelkezése értelmében az 1976. november 1-e előtt alakult szövetkezetek saját szervezési-, ügyviteli- és munkarendjükét 1977. április 30-ig dolgozzák ki, míg az 1976. október 31 után létrejött szövetkezetek e dokumentumokat a megalakulásuktól számított hat hónapon belül dolgozzák ki. A munkarendet minden esetben a taggyűlés tárgyalja meg és hagyja jóvá. A szervezési- és ügyviteli rendet a taggyűlés, esetleg a küldöttek testületé tárgyalja meg. A téli kampány után szövetkezH- teinknek a termelési feladatokon kívül tehát el kell végezniük a szervezési-, ügyviteli- és munkarend előkészítésével, kidolgozásával és jóváhagyásával kapcsolatos munkákat is. Az elmúlt év folyamán, illetve a közelmúltban igen sok szövetkezet egyesült, társult, új gazdasági egységek alakultak, s emellett a szövetkezeteknek igen sok helyi adottságot és különlegességet kellett leküzdeni, számos szervezési és munkaproblémával kellett megküzdeni. Az említett dokumentumok, egységes minták kiadásával egyszerűbb lesz, és egységes jogalapot nyer a szövetkezeten belüli irányítás és szervezés rend szere. Egységesén alakíthatók ki és szabhatók meg az egyes tisztségek szervezési alakulatok, melyeknek feladatkörét pontosan körülhatárolhat ják és egységes alap létesül a munkakapcsolatok rendezésére. A szervezési-, ügyviteli és munka rend kidolgozása, elfogadása azoknak az intézkedéseknek komplex megva lósításóba tartozik, amelyek a mező gazdasági termelés hatékonyságánál fokozását hivatottak elősegíteni. Ezér e dokumentumok kidolgozására, meg tárgyalására és jóváhagyására köllí figyelmet kell fordítani. Előkészíté sében részt kellene venniük a szövet kezet mindazon dolgozóinak, akik t legjobban ismerik a helyi adottsága kát, amelyek a szervezést, illetve a: egyes munkakapcsolatokat befolyá solhatják. JUDr. LADISLAV ŠKOTTA, CSc A Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium még tavaly olyan rendelkezést tett közzé, amely az efsz-ek szervezési-, ügyviteli- és munkarendjének kidolgozási mintáját tartalmazza. E minta felhasználásával dolgozhatják ki a szövetkezetek saját szervezési-, ügyviteli- és munkarendjüket. Fö helyen------a továbbképzés A múlt évben kiadott törvényerejű kormányrendelet értelmében a dolgozók egységes nyilvántartásának kidolgozása mezőgazdasági üzemeinkben, Is, tehát minden efsz-ünk számára kötelező. Az egységes nyilvántartás a dolgozók (jelen esetben a szövetkezeti tagok) egész káderanyagát felölelt, az Iskolai végzettségtől, a szakmai képesítéstől kezdve a ledolgozott évek alatt szerzett gyakorlat feltüntetéséig, valamint a munkaszerződésig számtalan további fontos adatot Is tartalmaz. Jól tudjuk azonban, minden kezdet nehéz. S hatványozottan nehéz az ilyen számos, lényegtelennek látszó adat összegyűjjtésével járó aprólékos munka elvégzése szövetkezeteinkben. Különösen ott, ahol nincs káder- és személyzeti osztály. Néhol ugyan már régebben kialakították a személyzeti részleget és az itt dolgozók már eddig is bizonyos gyakorlatra tettek szert. Dei jócskán akad olyan efsz-ünk, ahol erre a kérdésre a múltban nem fordítottak kellő figyelmet. S mivel nem akadt e munkakör betöltésére rátermett, képzett, alkalmas dolgozó, így az elnök vagy az alelnök, illetve a vezetőség valamelyik tagjára hárult ez a feladat Is. Az említett kormányrendelét viszont határidőhöz kötötte a -dolgozók egységes nyilvántartását szövetkezeteinkben, s ez egyes helyeken komoly probléma elé állította az efsz felelős vezetőit. Éppen ezért találunk még ma Is olyan szövetkezetei, ahol e feladat megoldásában még csak a kezdet kezdetén járnak. Nem túlzunk, ha azt állítjuk, hogy még az olyan jól működő és feladatainak magaslatán álló szövetkezetben, mint amilyen a Šárovcei (sáról) Béke Efsz — Is komoly erőfeszítést igényel, hogy ezzel a munkával úgy ahogy megbirkózzanak. Hogyan Is csinálták, miképp kezdtek dolgozók egységes nyilvántartásának „felfektetéséhez“, erről Hlinőfk František, az illető szövetkezet káder- és személyzeti osztályának vezetője tájékoztatott: — Újdonságnak számít — mondotta Hltnčlk elvtárs — mind a munkaszerződések megkötése, mind a dolgozók egységes nyilvántartásának kidolgozása. Bár erre elég alaposan felkészültünk, ё feladatot még mindig nem tudtuk maradéktalanul megoldani. Né feledjük azonban, hogy szövetkezetünk állandó dolgozóinak száma tavaly közel 850 volt és még hetven nyugdíjasunkat Is nyilvántartottuk. így tavaly csupán a műszaki-gazdasági dolgozók nyilvántartását készítettük el, akikkel a munkaszerződéseket ts megkötötttük. Dolgozóink többsége számára azonban a nyilvántartásba vétel térén még sok hiányt kell pótolnunk. S mindjárt megmagyarázta, miért. Társult szövetkezetükben az egyes munkahelyek, gazdasági udvarok, farmok Igen távol esnek egymástól. Mivel minden taggal e kérdésben személyesen kell beszélni, az adatok összegyűjtése idő- és munkaigényes feladat. Sokak számára gondot jelent a szükséges iratok, bizonylatok, iskolai- és egyéb bizonyítványok utólagos beszerzése, amelyek nélkül az adatok rögzítése, a munkaosztályba besorolás lehetetlen. Főként az idősebbeknél vagy az olyanoknál, akik más községekből, távolabbi vidékekről származnak. Lényegében ez okozta azt, hogy az egységes nyilvántartás még nem készült el. Pedig ez a munkaszerződések megkötésének egyik igen szükséges, alapfontosságú dokumentuma. Annak érdekében, hogy a tagokat tapasztalataik és gyakorlati tudásuk szerint igazságosan lehessen az őket megillető munkaosztályba besorolni, már az elmúlt évben komoly lépéseket tettek. Elősegítették, hogy az Idősebbek, — akik ezzel nem rendelkeznek, — megszerezzék a szükséges képesítést. A šahyi (ipolysági) mezőgazdasági szaktanintézettel szorosan együttműködve tavaly 43 tagjuk szerezte meg a hiányzó szakmai képesítést. Az idén is szerveznek ilyen különleges tanfolyamot szövetkezetük központjában, hogy a tagok számára megkönnyítsék az oktatáson való részvételt. Az előadókat a szaktanintézet adja, viszont a szövetkezet gondoskodik arról, hogy az előadókat az oktatási napokon a tanulóközpontba szállítsák. A téli hónapok folyamán két csoportban végezték a traktorosok át- illetve továbbképzését és e tanfolyam keretében 112 gépkezelő vette át a közúti forgalom új szabályait, ugyanakkor átismételték a munkabiztonsági előírásokat és rendelkezéseket, hogy a jövőben e téren sem legyen hiány. A šárovcei Béke szövetkezetben a felnőttoktatás rendszerének szerves részét alkotja a szövetkezeti munkaiskola, valamint a haladó tapasztalatok tévéiskolája. Az egyes előadásokon átlagban legalább 150 tagjuk vesz részt és különösen az új módszerek ismertetése nyomán alakul ki a résztvevők között élénk vita. Elmondhatjuk, hogy ebben a szövetkezetben nagyon helyesen értelmezik a továbbképzés fontosságát, a felnőttoktatás kérdését és minden tőlük telhetőt megtesznek a siker érdekében. Szilárd feltett szándékuk, hogy az idei év első felébén minden tagjuk számára elkészítik az egységes nyilvántartási lapot és ennek alapján besorolják a megfelelő munkaosztályba. A nyilvántartási adatok alapján kötik meg a munkaszerződéseket is — legkésőbb az első félév végéig, hogy eleget tehessenek a törvényszabta rendelkezéseknek. Obenau Károly JÖL IRÁNYÍTOTT ÉS HELYESEN ÉRTÉKELT MUNKAVERSENY AZ ALSÖ-NYITRA SZÖVETKEZETBEN Versenyezni érdemes E dokumentum a mezőgazdasági szövetkezeti törvénynek a szervezésre, valamint a munkakapcsolatokra vonatkozó meghatározásaiban segíti 'elő a törvénybe foglalt irányelvek gyakorlati megvalósítását. A kidolgozott minták módszertani támogatóst nyújtanak az efsz életének és tevékenységének egységes irányításában és rendezésében. Az egyes szövetkezetek egyéni és sajátos szervezési-, ügyvitelei- és munkarendjük szabványainak kidolgozásakor a minta meghatározásai szolgálnak alapul. Ezek az irányelvek azonban az efszek mintaalapszabályaival összehasonlítva a szövetkezetek számára nem kötelezőek és így a helyi adottságok alapján a minta egyes meghatározásait átvehetik, vagy szükség szerint konkretizálhatják, aprólékosabban kidolgozhatják, esetleg kiegészíthetik, vagy az adott helyzethez idomíthatják. * Előadódnak majd olyan esetek is, hogy a mintában feltüntetett egyes meghatározások a szövetkezelek egyedi feltételei között nem alkalmazhatók, ezért az ilyen rendelkezéseket az illető szövetkezet saját szervezési-, ügyviteli- és munkarendjébe nem veszi fel. Azok a szövetkezetek, amelyek munkakapcsolataikban még nem érvényesítik a Munka-Törvénykönyv rendelkezéseit a 138/1975 Zb. számú kormányrendelet 41 paragrafusának 1, 2 bekezdésében és 43. §-ának 2 bekezdésében foglaltak alapján, esetleg amely szövetkezetek a munkakapcsolatok terén nem alkalmazzák még a Munka Törvénykönyvbe foglalt meghatározásokat, a jutalmazás egységes rendszerét és a járási mezőgazdasági igazgatóság (kerületi mezőgazdasági igazgatóság) beleegyezésével e munka jutalmazási rendszer ellenőrzését, munkarendjükbe nem veszik fel a mintának azon meghatározásait, amelyek a Munka- Törvénykönyv erre vonatkozó és a 138/75 Zb. számú kormányrendelet 41 paragrafusának 1 bekezdésében foglaltak. Ilyen esetekben a szövetkezetek a munkakapcsolatok rendezését munkarendjükben szükségleteik és gazdasági lehetőségeik szerint iktatják be. ÜLÉSEZETT Az illetékes járási mezőgazdasági igazgatóság, valamint a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének járási bizottsága az efsz-aknek a szövetkezeti élet rendezésé szempontjából oly fontos dokumentumok kidolgozásában hatékony támogatást nyújtanak. A járási mezőgazdasági igazgatóság ügyel arra, hogy e szövetkezeten belüli rendelkezéseket idejében kidolgozzák. s ezek megfeleljenek a jogi szabványoknak, valamint a társadalom érdekeinek, a szövetkezet politikai és gazdasági szükségleteinek és lehetőségeinek. A járási mezőgazdasági igazgatóság, valamint az SZFSZ járási bizottsága véleményezik az egyes szövetkezetek által kidolgozott szervezési-, ügyviteli- és munkarend javaslatát még mielőtt ezt megtárgyalás végett a taggyűlés (a küldöttek testületének gyűlése) elé terjesztenék. Ugyanez érvényes az esetben is, ha a szervezési-, ügyviteli- és munkarendben bizonyos változást, illetve kiegészítést akarnak eszközölni. A téli kampány tervével összhangban számoltak azzal, hogy az idei szövetkezeti zárszámadó taggyűlések megtárgyalják és jóváhagyják az efsz saját szervezési-, ügyviteli- és munkarendjét. Viszont a legnagyobb erő és egyekezet kifejtése ellenére sem sikerült 8 fontos dokumentumok mintáit idejében kinyomtatni. Eddig ugyanis csupán az efsz ügyviteli rend mintáját tudták a szövetkezeteknek kézbesíteni. A szervezési- és munkarend mintáját előreláthatóan az idei év első negyedében kézhez veszik. Ilyen körülmények között természetesen el kellett tekinteni attól, hogy e fontos dokumentumokét máa az idei záraz SZFSZ KB társadalmi albizottsága A Szövetkezeti Földművesek Szövetsége Központi Bizottsága mellett működő társadalmi albizottság az ÍBlmúlt napokban megtartott ülésén megtárgyalta a szövetkezeti munkaiskola és a haladó tapasztalatok tévéiskolájának az 1978/1977-es oktatási évben 'eddig felmérhető eredményeit és az e téren még fellelhető hibákat. Megvitatta a Szövetségnek a múlt év második felében kifejtett tevékenységéről szóló beszámolót, különös tekintettel a szövetség egyes szerveinek és szervezeteinek a pártpolitika megvalósítása érdekében kifejtette tevékenységére. Megállapítást nyert, hogy az SZFSZ szerveinek az efsz-ekkel fenntartott kapcsolata lavuló irányzatot mutat, amit azonban a jövőben még eredményésebben kell továbbfejleszteni. Sző esett a szövetség szervezeteiben kifejtett közgazdasági propaganda és agitáció terén eddig elért eredményekről, a zárszámadó tárgyalások lefolyásáról, a „Mit tudsz a Szovjetunióról“ verseny szervezést kérdéseiről, valamint a falvak kulturális létesítményei átszervezésének szükségességéről. (ben) Még mielőtt bárki a Velký Cetín-i (nagycétényí) Alsó-Nyitra Efsz székházéba lépne, két dolog tűnik a szemébe: a korszerű irodaháznak szinté útját állja egy ormótlan, omlatag, rég lebontásra érett épület, s a másik a faliújság, az új székház bejáratánál. A szélesre tárható üvegajtókon át az emeletes épületbe jutva, ugyancsak szemléltető módon adják tudtára a nézelődőnek, hányadán is állnak a mezőgazdasági termeléssel, a tervteljesítéssel. Vagyis, olyasmit müveinek, ami kevés szövetkezetnek erőssége: a munkaverseny eredményeit léptennyomon népszerűsítik. Ezt a célt szolgálják a különféle grafikonok, leleményes illusztrációk. Persze, a jelentősebb évfordulók, jubileumok sem kerülik el a figyelmüket. Ügyelnek arra, hogy a fényképek, s szövegek szoros összhangban legyenek egymással, politikai tartalmat adjanak, meggyőzzenek. A tanácskozó terem Is szépén dekorált. Emellett különféle szemléltető táblák sorjáznak, nem a falon — saját lábon. Gyakoriak itt a más-más küldetésü kiállítások is, köztük a könyvkiállitás, amely iránt nagy érdeklődés nyilvánul meg. A kiállított könyvek, könyvújdonságok a legtöbbször gazdára lelnek. Ugyanitt íróolvasó találkozókra is sor kerül... Szövegezhetnénk úgy Is: tudják, mi a dolguk ebben a mezőgazdasági nagyüzemben. Ennek a tevékenységnek a szervezője, s nemegyszer kivitelezője — segítőtársak bevonásával — a szövetkezet kultúrfelelőse, Kosa János, aki nagyon lelkesen, s hozzáértően végzi ebbéli tennivalóit. Közmegelégedésre. S ez így jó, így helyes. Bár másutt is ennyire' törődnének a szemléltető agitációval, a munkaverseny helyes irányításával, az eredmények tárgyilagos, igazságos megítélésével, értékelésével, mint ebben a négyezernyolcszáz hektáros szövetkezetben. Két évvel ezelőtt terebélyesedett ki Bz a közös gazdaság ekkorára. S érdekes, az egyesítést követően egyenletesen fejlődik, a termelés volumene felfelé ívelő. Ezek kézenfekvő bizonyítéka: például 18 vagonnal termeltek több húst, mint két évvel ezelőtt: tejből meg 770 ezer literrel — az egyesítés óta 480 literrel emelték az az évi, tehenenként! tejhozamátlagot. Ügy-e, beszédes számok ezek? Meg is kérdeztük Homola Ján mérnöktől, a szövetkezet főzootechnikusátöl, minek köszönhetik ezeket a kétségkívül Jó állattenyésztési eredményeket. No meg azt is, miért nem esett vissza a termelés az egyesítést követő időszakban? A főzootechnikus gyors észjárású fiatalember. A következőkben látja jó eredményeik titkát: — Előszöris, nem elégedtünk meg az egyesítéssel. Ezt csupán kezdetnek tartottuk. Mindenekelőtt, a munka- és üzemszervezés tökéletesebb, haladóbb formáit érvényesítettük. S az ellenőrzés nálunk az irányítás szerves része. Amellett jó az összhang a növénytermesztés és az állattenyésztés között: mindannyian tudjuk, csakis a jö minőségű és elegendő mennyiségű takarmánytól, a szakszerű tartási és etetési technológiától, a helyes üzemállategészségügytöl, a lelkiismeretes tenyészmunkától várhatunk feredményeket. — Az állattenyésztés minden ágazatában — folytatta Homola mérnök — meghonosítottuk és kibontakoztattuk a szocialista munkaversenyt. Ennek igen sokat köszönhetünk. Hiszen az állatgondozókat a tervfegyelem betartására, szakszerű és pontos, lelkiismeretes munkára szoktatta a verseny. A versenyt negyedévenként értékeljük. S jutalmazásra az év végén kerül sor, a végtermékek mennyiségének és minőségének figyelembe vételével. Hogy, s mint történik a versenyeredmények összegezése és értékelése? Az ágazatvezetők és zootechnikusok névreszőlóan nyilvántartják, kinek, mi a feladata, s hogyan teljesíti azt. Természetesen a vállalt kötelezettségek teljesítését is számonkérik. A részlegzootechnikusok a versenyeredményeket összegezik, s írásban eljuttatják a főzootechnikushoz. A negyedévi értékelést már közösen végzik, s bevonják ebbe a munkába a főmérnököt is. Természetes, hogy az eredmények értékelésekor felszínre kerülnek a fov gyatékosságok, melyek fölött bizony nem húnynak szemet. A hibák, fogyatékosságok kiküszöbölése határidős; névreszóló. Így a felelősségérzet méginkább kialakul az emberekben. A verseny élenjárói — brigádok; csapatok, egyének — mindenkor kiemeltetnek, s népszerűsítik azokat. Faliújságokon, részlegeken, taggyűléseken részesítik őket nyilvános elismerésben. A verseny negyedéves értékelését élénk érdeklődés kiséri. A versenyben résztvevők valamennyien kíváncsiak arra, meliyik részleg, brigád, csapat, milyen helyezést ért el; melyik lett a győztes. Az aki esetleg nem jut hozzá a versenyeredménykimutatáshoz idejében, az utánajár; kiköveteli. Tehát, közömbösségről szó sincs. Vagyis, a munkaverseny láza átterjed a más termelési ágazatok dolgozóira, versenyzőire is. Ez az a tömegmozgósító erő, amire már többször utaltunk cikkeinkben. A nagy nyilvánosság előtt folyó versenynek kétségkívül ez előnye. Azon túl, hogy a nevelőhatás is érvényesül. Kifejezésre jut ez a munkához való szocialista viszony formálásában, a gyöngébb eredményeket elérők serkentésében aZ iľ1 ľíárSl seSítökészség megnyilvánulásában, a felelősségérzet elmélyülésében, stb. No meg aztán az sem éppen mindegy, hogy a versenyben élenjáró, példás dolgozó az év végén anyagi elismerésben, tárgyi jutalomban is részesül, vagy mondjuk jutalomüdülésen, társasutazáson vehet részt. Míg a kevésbé igyekvő elesik ezektől az anyagi-erkölcsi juttatásoktól. A múlt évben például 30 ezer koronát fordítottak csupán versenydijakra, tárgyi jutalmakra. Mindent egybevetve, jé a versenyszellem az Alsé-Nyltra szövetkezetben, főleg az állattenyésztés különböző ágazataiban. Már a dolgozók nagy többsége meggyőződéssel vallja: érdemes versenyeznil Valóban érdemes, hiszen a kiváló termelési eredmények elérése, az éves termelési-pénzügyi terv túlteljesítése végtére az egész tagság javát szolgálja. (kovács)
