Szabad Földműves, 1977. január-június (28. évfolyam, 1-25. szám)
1977-03-19 / 11. szám
1977. március 19. SZABAD FÖLDMŰVES. 15 • • ч UT A JOVEDELMEZOSEG FELE A voronyezsi körzet (kalacsejovi terület) ..Bolsevik“ kolhozában 1970-ig három méhész gondozott száz méhrsaláot. Mindegyik méhesben két méhész és egy 6r végezte a teendőket. Az igényesebb munkák elvégzésére I a méhek téli szálláshelyükről való költöztetése, szállítása, föl és lerakása, mézpergetés stb.) a kolhoz vezetősége kisegítő munkaerőt is beosztott. A méhészek az alapmunkálatokat gépi eszközök hiányában kezdetleges módszerekkel végezték. A nagy költségek ellenére a méztermelés alacsony szintű volt. A mézhozam családonként megközelítőleg húszhuszonhárom kilogrammot tett ki évente. A méhészek javadalmazása sem volt kielégítő. Ebből kifolyólag nehézségbe ütközött ellegendő és megfelelő számú szakképzett káder alkalmazása. G. V. Gajdin, a kolhoz méhészeiének dolgozója, — kitűnő méhész és párttag, — aki kiváló szervezői tehetségével tűnt fel, (az utóbbi években mint képviselő komoly munkát végzett a helybeli szovjetben is). Nyugtalanította őt az, hogy miképpen lehetne nagyobb hasznot elérni a méhészetben. Helyesen értelmezte és megértette a szovjet társadalom mély politikai gondolatait, azokat a határozatokat, amelyek útmutatást adtak a termelés összpontosítására és szakosítására. A méhészet fenntartása elavult technológiával ugyanis nem gazdaságos. Egyedüli helyes út a nagy méhészeti farmok létrehozása. 0), korszerű technológiai módszerek alkalmazásával lehet hatékonyabbá tenni és szilárdabb alapokra helyezni a méhészkedést. 1970 januárjának egyik értekezletén Grigori) Vasziljevics Gajdin Javaslatot nyújtott be a szakosításra, mely szerint mind a három méhest összevonhatják s egy méhészeti farmot hozhatnak létre, ahol megosztott szolgálatot vezethetnek be. A javaslatot jóváhagyták és létrejött a nagy méhészfarm. Irányítását, vezetését G. V. Gajdin és J. T. Goncsarov vette át. Kezdetben különféle nézetek terjedtek a kolhoztagok között. Arra hivatkoztak, ha kilenc ember nem tudott belterjes méhészetet létrehozni, akkor két ember aligha lesz erre képes. Egyszóval az átszervezés nyugtalanságot váltott ki a méhészek körében, de ők „ketten“ erősen hittek az újjászervezett méhészet • gazdaságosságában. Szívósan, kitartóan dolgoztak és tanultak; igyekeztek elsajátítani a méhészkedés új, korszerű technológiai módszereit. A kolhoz ültetvényein téli szállást, raktárhelyiséget és más építményt készítettek ötszáz méhcsalád részére. A téli szállást úgy építették meg, hogy ahhoz járművel könnyen hozzáférhessenek s ezzel megkönnyítették a méhcsaládok le és felrakását, illetve a méhek szállítását. A kolhozban nem nagy az a „legelő“ terület, amely a méhek rendelkezésére áll. Hatszáz hektár a napraforgó, harminc-ötven hektár a pohánka és kisebb erdő. Az ültetvényekre a farm méhcsaládjain kívül egyének is kiszállítják méheiket. Egy hektár napraforgóra több mint két, s egy hektár pohánkára több mint tizenöt méhcsalád jut. Ezzel lényegében a beporzás teljes mértékben megoldott. Tavasz kezdetén a méhcsaládokat téli szálláshelyükről kiköltöztetik a szamofalovoi, a pornyai, a dolzsiki és a krasznojei erdőkbe. Itt a méhecskék május végéig az erdei virágokról, a fiatal fákról, bokrokról, növényekről stb. gyűjtik a nektárt és a virágport. Kedvezőtlen Időjárás esetén lerövidítik a hordás időszakát. Gyenge hordású időszakban serkentéssel jó feltételeket biztosítanak a méhek szaporodására, anyák nevelésére, a lépek építésére stb. Nyáron a jobb bepor. zás érdekében a farm méhcsaládjait hat-hét helyre helyezik öt-hét kilométeres körzetben. A farm méhcsaládjairól való gondoskodás érdekében a kolhoz vezetői a méhészetnek traktorokat, lovakat Is adtak. A vándoroltatásra, a méz pergetésére, mérésre autók állanak rendelkezésükre. A vándoroltatás ideje alatt a méhészek az összes munkát közösen végzik. Előfordul, hogy egy nap alatt három-négy helyen elvégzik az összes tervezett teendőket. G. V. Gajdin évekkel ezelőtt sok-sok órát töltött el 'fölöslegesen, amikor a méhcsaládokat ellenőrizte. Keretenként kikeresni a? anyát, eltávolítani a heréket és elvégezni más teendőket, igazán sok időt vett igénybe. A „Bolsevik“ kolhoz méhészei jelenleg azokat a módszereket alkalmazzák, amelyek lehetővé teszik a méhészetben a termelés-növekedését. Ma már nem vesztegetik az időt indokolatlan ellenőrzésre, nyilvántartásra, illetve arra, hogy megállapítsák a méhek hasznosságát. A farmon minden egyes méhcsalád állapotát az ellenőrző adatok szerint értékelik. A gyenge és kevés mézhozamú családokat két-három családba osztják. Ne gondoljuk, hogy ezek a méhészek az egyszerűsített technológia útján haladnak tovább a termelés hatékonyságának a rovására.. Ellenkezőleg az aktív, ésszerű termelő alap megteremtéséért fáradoznak. Ismeretes, milyen összetett és igényes az a munka, amit rajzáskor kell végezni. G. V. Gajdinnak és J. T. Goncsarovnak valamikor naponta kellett cserélnie a rajanyákat, eltávolítani a heréket, őrizni és elhelyezni a rajokat stb. Harcolnak nemcsak minden egyes rajért, hanem a minőségi állapotért is. Hogy elérjék céljukat, ezért évente felszámolják mindazon méhcsaládokat, amelyek rajzottak, és a nem rajzókat szaporítják. Fokozatosan eltávolítják a megrongálódott régi lépeket, időközönként bővítik a petéző helyet stb. Nagy figyelmet fordítanak a következő év előkészületeire. Grigori) Vasziljevics megjegyezte: „Ha a méhész télen elmulasztotta feladatát, nyáron azt nem pótolhatja ki.“ Ezért az idény befejezte után azonnal hozzáfognak a lépek tisztításához és osztályozásához. A mézes és virágporos lépet védik. Ezeket a kereteket jól fölhasználják a következő év tavaszán a Hasítás bővítésre. A fészekbe akkor helyezik, amikor megkezdődik az enyhe hordás időszaka. A régi hizlalt lépet a főhordás idején a méztérbe helyezik. Különböző számokkal jelölik a kereteket. Például 5X5 azt jelenti, hogy a keretek megfelelnek a Hasítás bővítésére (öt lép és öt keret válaszfallal). A gyenge hordás időszakában 7X3 (hét lép és három keret) közfallal ellátva. Pléhlemezzel befedik a kaptárak alját, tetejét, hogy megakadályozzák a penészedést, ezáltal meghosszabbítják az élettartamot, s több ezer rubelt takarítanak meg. (Folytatjuk!) ' •' ■ Szovjet forrásanyagok nyomán' írta: Juraj Ferenčik mérnök Mielőtt beköszöntene a tavasz Az igazi méhész télen sem pihen, mert — bár bőséges eleséggel látta el méhcsaládait, gondoskodnia kell azok nyugalmáról is. A bőséges eleségnek nagy jelentősége van a családok további fejlődésében. Tudott dolog, hogy az erős családok élelemkészlete január második felétői kezdve rohamosan csökken, mert ekkor veszi kezdetét a fiasitás. A tapasztalatok azt bizonyitják, begy a szabadban telelő méhcsaládok korábban kezdik el a Hasítást, mint a zárt helyen tartottak. Ugyanakkor népesség szempontjából is felülmúlják a zártan telelőket. Mindez azonban csak akkor törvényszerű, ha a családok nyugalmát semmi külső körülmény nem zavarja. Az első tisztuló repülést követően rendszerint cukorlepénnyel kezdjük az etetést. Az adag általában egy kiló családonként. A cukorlepány adagolása még akkor is ajánlatos, ha a kaptárakban bőséges mennyiségű eleség áll a méhek rendelkezésére. A* időjárás elég szeszélyes, ezért a méhésznek nem szabad tétlenkednie, nehogy tavasszal meglepetés érje. Mindig akad a méhesben néhány üres kaptár, amelyet ki kell javítani, tisztára kell vakarni, majd szódaoldattal jól kidörzsölni. A tisztára mosott kaplárakat napos helyen száradni hagyjuk, majd benzinlámpával kiégetjük. Hasonló módon cselekszünk a munkaeszközökkel is (anyarács, kerelfogó, etető, keretek stb.). A minőségi méztermelés szempontjából igen fontos a jó lépépítmény. A tálsötét és megrongált, deformálódott sejtü lépépitményeket eltávolitjuk és mfilépekkel cseréljük föl. Erre azért van szükség, mert a deformálódott sejtekben bábingfoszlányok halmozódtak föl. Tehát időben kell gondoskodni a szükséges mennyiségű mölépről, amelyet a felhasználásra szánt kere tek elkészítésénél használunk fel. Nem árt azonban néhány keretre való tar talékot tárolni, mert előfordulhat hogy a pergetés alkalmával egyes ke retek megroneálódnak. Amint az Idő kedvezőre fordul, kéz delét veszi a méhek tisztuló repülése Ekkor kell megvizsgálni a kaptárak belsejét, eltávolítani a felesleges hulladékot és megvizsgálni hogyan halad a fiasitás. A méhek fejlődésére igen kedvező az olyan hely, ahol közelben sok füzes, gyümölcsös vagy repce van. Ezzel szemben a méztermelésre a bíborhere. akác, baltacím, szöszösbükköny, somkóró, fehérlucerna, hárs, tejfű (kutyatej), pohánka, napraforgó, málna és facélia virágai kedvezőek. Az utóbbi években a méhészek túlnyomó többsége áttért a vándoroltatásra. Ennek előnye abban rejlik, hogy a vándorkocsiban elhelyezett méhcsaládokat az igényeknek megfelelően átviszik az éppen virágzásnak induló méhlegeldré. Tehát a vándoroltatást már jó előre be kell tervezni, akár akácról vagy egyéb kultúrnövényről van szó. Napjainkban már tudott dolog, hogy az akácvirágzás nem egyszerre történik, mivel van korán és későbben virágzó akác is. A méhek vándoroltatását ezért úgy kall beütemezni, hogy azok minél több akácmézet gyűjthessenek. De hasonlóan kell eljárni a többi kultúrnövények esetében is. Különös gondot kell fordítani a vegyszeres gyomirtószerek alkalmazásakor, vagy a növények beporzásakor, amely a kártevők elleni védekezést jelenti. Ennek jelentősége főleg a magtermesztő gazdaságokban mutatkozik meg. Ügyelni kell arra iá, hogy a gyümölcsösök és a kultúrnövények beporzását, illetve permetezését addig kell elvégezni, mig azok virágzásnak nem indulnak, mert különben végzetes és jóvátehetetlen hibát követünk el a méhekkel szemben. Az eddigi tapasztalatok igazolják, hogy egy és ugyanazon kultúrnövény maghoza ma harminc százalékkal nagyobb volt olyan területen, ahol huszonöt család méhet helyeztek el. A kezdő méhész azt hiszi, hogy kertjének néhány szál virága elegendő a méhészkedésre. Pedig a legkitűnőbb mézelőkhöz tartozó akácvirág (a fürt egy virágocskája) is csak egy milligramm körüli nektárt termel na ponta. Ebből is láthatjuk, hogy sok virágra, sok mézalőnövényre van szűk ség. Legértékesebbek azok a virágok, amelyekből egyszerre sok nyílik egymás közelében, pl. gyümölsvirág, akác, tarlóvirág, nagyobb területen termelt gazdasági növények, nagykiterjedésü erdei kaszáló vagy legelő virágai. Ilyenkor a méhész „tömegvirágzásról“ beszél. A gyéren található mézelő növények akkor fontosak, ha virágzásukkor nincs náluknál jelentősebb. Arra jók, hogy a családok napi táplálékszükségletét fedezzék, a bővebb gyűjtések közötti hézagot kitöltsék, hogy a petézés ne csökkenjen, a család fejlődjék. A méhesben igen nagy szerepe van az Hatóknak, mert a helyesen elhelyezett Hatóval, vagy Hatókkal megelőzhetjük a méhek különféle betegségét. Ha nem áll elegendő ivóvfz a méhek részére, akkor azokat a tócsákat, pocsolyákat keresik föl, melyek rendszerint a betegség előidézői. A- mennyiben mégis bekövetkezne a baj, a méhek között betegség ütné fül a fejét, azonnal jelentsük a méhészegyesület egészségügyi felügyelőjénél vagy bizalmijánál, mert ezzel elejét vehetjük a betegség terjedésének. ANDRISKIN JÓZSEF Vérbeli méhész Már hajnalhasadtával apró bogárkáit lassan csobogó vízzel kínálja, széltől óuja. Úgyszólván szülői szeretettel kíván jő munkát méhecskéinek a gyűjtéshez. Illés József gondolatai kora tavasztól a hordás végéig, késő télen is édességgel telítettek. Tizenhét éve annak, hogy mézet perget á zemnéi (szímői) Haladás főldmüvesszövetkezet megbízásából. A rajt jéltő gonddal fogja be, nehogy idegen helyre települjön az új család. Noha rajzásgátlást is alkalmaz, mégis adódik erre alkalma. Minden méhecskére szüksége van a szövetkeietnek, mert e kis állatkák is gyarapítják a közös vagyont. A méhész természetbarát. Rengeteg szín, fantázia és életkedv, megannyi energia van benne. A természetszeretet Illés elvtárssal már gyermekkorában egybefonódott. Létezik ennél szebb élet? A zavartalan, nyugodt élettel párhuzamosan az emberi lelkiismeret szólal meg jónéhány méhészben, mert környezete is hozzásimul a védtelen méhecskékhez, a természet szépségéhez, az ezerszínű tarka virágokhoz. Száz méhcsaládot gondoz, tele tervvel és gonddal. Ilyen emberrel lenyűgöző a beszélgetés. A virágzást úgy várja, mint jó gazda a májusi esőt. Méhek zümmögésében látja a gazdag méztermést. Bármennyire is kedvező volt az elmúlt év tavasza, a nyár, kedvetlenül' beszél a mézbegyűjtés sikertelenségéről. Mérges permetlével oltották kt a méhek életét. Ügy mondják: a méhecskéket nem lehet a kaptárhoz láncolni, de meg lehet gátolni néhány felelőtlen ember lelkiismeretlen cselekményét. A szövetkezet vezetősége igényes feladatnak tartja a méhészkedést. Nemcsak a méz eladásban látják a méhek hasznosságát, hanem a növények beporzásában is. Ügy vélik, hogy a méh húszszoros árhasznot ts hoz a megporzás révén. Figyelemmel kísérik a méz társadalmi hasznát. Azt, hogy a méz táplálék, mely az élelmiszerek sokasága közé tartozik, de nélkülözhetetlen a gyógyászatban is. A szövetkezetben — ha módjukban áll — a vezetőség a vetésforgót úgy készíti el, hogy az a méheknek is kedvezzen. A repcét, a napraforgót és a lucernát a távolabbi parcellákon termesztik, hogy permetezéskor alkalom nyíljon az egyik helyről a másikra telepíteni a méhcsaládokat. Ne röpüljenek olyan területre, amelyet permetlével kezeltek. A szövetkezet mezőgazdasági földterületén nincsenek akácerdők, de biztató az a jelenség, hogy a hatvan hektáros szóló tíz kilométerre van a gyümölcsöstől, így a méhcsaládokat többfelé lehet vándoroltatni. A zootechnikus, az agronómus, a méhésszel közösen tervezik a méhek „elhelyezését“. Illés József elvtárs a téli hónapokban ts mindig foglalt. Legyen az esős, havas vagy szeles idő, mégis a határt járja. Figyelemmel kíséri a méhek viselkedését, a kaptárak levegőzését. Ügyel arra, hogy az egerek és a harkályok ne hatoljanak be a kaptárokba. Gondoskodik a kaptárak javításáról is. Az ötven éven túli méhész élete delén így nyilatkozik: „Ha most kezdeném, ismét a méhek gondozását vállalnám. Szívemhez nőttek e parányi állatkák, életemet a legszebb élményekkel aranyozzák be". Búkor József A kaptár fedólemezének javítása Néhány képtáram fedelének bőrlemezfs borítása megsérült vándorláskor. A családokat más kaptárba raktam át. Most télen ráérnék a hibás borítás javítására. Mit tanácsolnak? Válasz: Ha a borító lemezen nagyobb hibák vannak, leghelyesebb az egészet leszedni és újjal pótolni. A kisebb hibákat foltozni érdemes. Evégett a hibát jól takaró darabokat szabjon új fedőlemezből. Ragassza ezeket a hibás részekre. Ragasztóul alkalmas a petróleumban oldott bitumen. Az oldás Időt kíván, 8—10 nap is kell hozzá. Siettetni lehet óvatos melegítéssel. (Tűzveszélyes!) A jól elkevert anyag a petróleum párolgása miatt később hígításra szorulhat. Ragasztás hlőtt a sérült részt a cafatoktól meg kell tisztítani késsel, erős ollóval. A sérült helyet kenje be a bitumenes ragasztóval az esetleg szabadon levő tetődeszkával együtt. A foltot tegye helyére, nyomkodja, simitgassa le a széleit, aztán nyomtassa le pl. téglával. Ha a bőrlemez már nagyon régi, az Ilyen egyszerű foltozás nem szokott glég lenni, hiszen jóformán csak papír maradt belőle. Ilyenkor egykét napos szünetekkel kétszerháromszor is ajánlatos bekenni a bőrlemez hibás széleit, s csak akkor tenni rá a foltot mindjárt az utolsó bekenéskor. Nemcsak kiürített, tartalékkaptárait Javíthatja így, hanem azokat is, amelyekben méhek vannak. Ez a munka nem zavarja a családot. Ha nagyobb hibák vannak a borításon, akkor ne csak a régi fedőlemez szélét kenje be bitumennel, hanem magát a tetődeszkát Is. (M) Amint enyhül az idő, a kaptárakat festeni lehet a szabadban. Ez a kép nem a budapesti vidámparkban készült, hanem a Králové prí Sinci-i (szenckirályfai) méhészeti múzeumban. Ezt a különös kaptárt a skanzen őrzőié, Viktor Willinger — Varfn községének lakúja — ajándékozta e múzeumnak. Érdekes: a méhek mér megtalálták az „ördög“ nyitott szájét, ás a fogai között berepülnek. Kép és szöveg: Krajcsovlcs F.
