Szabad Földműves, 1977. január-június (28. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-15 / 2. szám
I 1977. JANUÄR 15. Г.. I I .. SZAKMELLÉKLET: • XXVIII. évfolyam в fnlflm iii/ßs KERTESZET 6S KISÁLLAT 2. szám. • 1Цг я U IU IIIIIiuu Ara. 1,— Kis TENYÉSZTÉS A ho) enyhébb, hol zimankésabb Fordítsunk a helyzeten: először kötelet nemegyszer nyugalmi időszak- dereket neveljünk. Idejében! S aztán, nak véljük. Az-e valójában? Igen! De amikor már van megfelelően felké csak a természet számára. Vatő igaz. szített ember, jöhet az átszervezés most ugyan nincs tömve mindkét ke- De ha sajnáljuk az ösztöndíjat, a fej ziink sürgős munkával, mint másfél-, lödőképes emberek iskoláztatására két hónappal ezelőtt, de azért tenni- fordítandó pénzt, ógy vessünk ma való akad. Mégpedig nem is lebecsü- gunkra. lendől A fizikai-szellemi felkészülés. Persze, ezzel nem amellett kardos azoknak a tavalyinál is igényesebb ködöm, hogy közel három évtized feladatoknak a teljesítésére, sőt túl- alatt keveset tettünk. Hiszen többezei teljesítésére, amelyek a 8. ötéves gyakorlati szakember hagyta el а г tervidőszak második évében a szocia- említett idő alatt a mezőgazdasági fő lista mezőgazdaság vezetőire, szak- iskolákat, s vált jó vezetővé; több embereire, műszaki- és egyéb dolgo- tízezer a mezőgazdasági középiskolá zóira várnak. kát. Ezek jelentős része ma kiváló S afelett sem hányhatunk szemet, mezőgazdasági üzemvezető, technikus hogy a múlt évben a nagyon szeszé- — sőt mezőgazdasági iskolai tanár, lyes időjárás következtében nem ér- szakpedagógus —,. telepvezető. De. tűk el egyes növényfélékből az elő- vegyük a másik oldalát: többezerre irányzott hektárhozamot. Az így elő- tehető azok száma is, akik elvégez állott lemaradást az idén kell behoz- ték ugyan a mezőgazdasági iskolát nunk. Az volna a hiba, ha erről meg- de nem a mezőgazdaságban helyezfeledkeznénk. No még számolnánk kledtek el, hanem az iparban, a köz kell az országunkat érő külső hatá- szolgáltatásban, a kereskedelemben, sokkal is, amelyek a válságoktól a vendéglátóiparban, ahol a szerzett terhes tőkésországokból erednek. E ismereteiket képtelenek hasznosítani, bekövetkező hatásokat csakis céltu- A mezőgazdaságnak hátatfordítás datos, előrelátó gazdaságpolitikával okai? Különbözőek. Nemegyszer épellensúlyozhatjuk. Olyan gazdaságpo- pen az egzisztenciaféltés, a mostoha litikával, amelyet Csehszlovákia Kom- bánásmód, az élet- és munkakörnyémunista Pártja a XV. kongresszuson zet jó előfeltételei megteremtésének tűzött ki. , • ' hiánya, a kellő segítségnyújtás elmu-E történelmi jelentőségű, kongresz- lasztása, a bátorítás, a baráti-elvtársi szus határozata, s a párt központi viszony istápolása helyetti perlekebizottságának plénumülései helyes dés, viszálykodás játszott közre. A tairányt szpbtak, megmutatva azt is, nárok, nevelők mennyi vesződsége, miként érhetek el a tervcélok, küzd- drága ideje veszett kárba ily módon, hetők le nehézségeink. Emlékezzünk az államköltségről nem is beszélve, csak, mily behatóan, részletesen ele ... Nos, ez az, ami fölött nem lehet mezték a fogyatékosságok okait? Itl niprendre térni. Ügy kell cselekedni, csupán egyetlen dologra hadd utal- hogy lehetőleg minél kevesebb főisjak: az eszmei-politikai és szakmai kólái, vagy középiskolai végzettségű nevelés tökéletesitésére. Hát lehet-e fiatalember kallódjék el a meg nem enélkűl előbbre jutni?... Semmiképp értés útvesztőjében. Tegyünk jóvai sem! S az elmélyültebb, célravezetőbb többet, mint eddig tettünk. A kedvfelnőttoktatás szakaszán mégsem te- szegetté vált fiatal szakembert bátoszűnk annyit, amennyit ez a létfan- rítsuk, segítsük, késztessük jobbnál tosságú kérdés valójában megérde- jobb kezdeményezésre (s ez a kezdemelne. ményezés kellő megértésre is talál-Tény, a Szövetkezeti Földművesek jón!). Az idősebb gyakorlati vezetők, Szövetségének Szlovákiai Központi szakemberek vállaljanak védnökséget Bizottsága igyekszik a szövetkezeti fölöttük, egyengessék életútjukat, hogy felnőttoktatást szervezni, a Mezőgaz- minél előbb otthonosan érezzék madasági és Élelmezésügyi Minisztérium- gukat, képességeiket kibontakoztatmal vállvetve irányítani. Am ezek az hassák, a mezőgazdasági nagyüzem erőfeszítések mintha eltörpülnének javára gyümölcsöztethessék tudásuaz évről évre fokozódó követeimé- hat. Természetesen, adják át sokéves, nyékhez, a társadalmi elvárásokhoz gazdag gyakorlati tapasztalataikat a viszonyítva. Mi hiányzik főleg? A ru fiataloknak, akiknek erre nagy szükgalmasabb, s következetesebb ellen- ségük van. Mert az elméleti tudás őrzés. Hozzátehetjük: a helyszíni el- csakis úgy ér valamit, ha gyakorlalenőrzés. Mert ha továbbra is meg- tival párosul. Ha ilyen baráti-elvtársi elégszenek, a hiányos, felületes, nem- viszony alakul ki, úgy a fiatalok haegyszer a valóságnak ellentmondó je- marosan „gyökeret eresztnek a kölentésekkel, — ha ez lesz a fontosabb zösség talajába“ s nem kívánkoznak —, akkor bizony tévútra jut a mező- ßI onnan. Otthonosan érzik magukat, gazdasági felnőttoktatás „szekere“. megnő önbizalmuk. Csakis így van ez A szövetkezeti felnőttoktatást ve- rendjén...! gyük komolyabban! Nézzünk rá úgy, Mert, a szakágazati irányítás, a mint elodázhatatlan pártfeladatra. A termelés összpontosítása technikusok hogy minden évszaknak megvan a sa egész regimentjét igényli. Hovatovább játos tennivalója — ebből három alapkövetelménnyé válik a szövetke munkajellegű —, legyen a tél minden zetekben is a mezőgazdasági középeddiginél alaposabb felkészülésé, a iskolai végzettség. A Szovjetunióban szellemi gazdagodásé. Hiszen tudás, szerzett személyes tapasztalataim amégpedig jól megalapozott tudás nél mellett szólnak, hogy a mezőgazda kül nincs előrehaladás. Ami tegnap sági felnőttoktatás területén nálunk még elegendőnek bizonyult, ma már még számottevő a kihasználatlan lekevés — s méginkább kevés lesz hol hetőség. Még bátrabban kellene nyálnap. ni olyan megoldásokhoz, intézkedések Tények egész sora bizonyítja: azok véghezviteléhez, amelyek hozzásegítéban a mezőgazdasági üzemekben, fő- nének minket — a szellemi gazdagleg szövetkezetekben érnek el jő ság újratérképezésén keresztül — az eredményeket, amelyekben a vezetők új korszaknak megfelelő folyamat elteijes mértékben tudatosították, hogy indításához, a mezőgazdasági termeegy-kát előadás megtartása vajmi ke lés további forradalmasításához, a veset nyújt a dolgozóknak. Ez csupán mezőgazdasági kádernevelés tökélete. önáltatás! A felnőttoktatás célrave- sebbé tételéhez. zetőbb, a gyakorlat számára többel A 6. ötéves terv céljainak eredményújtó ismeretgazdagítás módozatait, nyes valóra váltásához, a szocialista módszereit kell meghonosítani. Még építés törésmentes fejlődéséhez, dolpedig a szakágazati irányításnak gozó népünk még örömteljesebb jövőmegfelelő formákra gondolok. A nagy jenek formálásához oly módon is jeszövetkezeti termelőegységek szerke lentősen hozzájárulhatunk, ha még zeti felépítése más igényeket támaszt fegyelmezettebben dolgozunk, ha mega felnőttoktatással szemben. Ez holt fogadjuk Lenin örök érvényű, rendkíbiztos! Hát akkor miért nem lépünk vül időszerű szavait, amelyek tanuelőbbre? A „jó ez az oktatási forma“ lásra serkentenek valamennyiünket, szajkózása helyetti vagyis többet törődünk szellemi gaz-Oj korszakról beszélünk. Vajon egy- dagodásunkkal. magában elég ez? Nem! Bizony nem! N. KOVÁCS ISTVÁN Télen sem szünetel az építés a kamauiónái (kesz.gíaiusi) STEINER GABOR Efsz-ben. Az építőcsoport tagjai tágas raktározó helyiséget építenek. foto: nkl Becsületes munka mérlege Az efsz-ek országszerte zárszámadásukra készülnek, arra az alkalomra, amikor nyilvánosan mérlegelik egész évi gazdálkodásuk eredményeit, amikor rámutathatnak a kiugró pozitívumokra vagy a lemaradás okaira bizonyos terrületeken. Az évvégi zárszámadások iskolául szolgálnak a gazdálkodás javításéra, a jobb felkészülésre, átütőbbb erejű sikerek elérésére a mezőgazdasági termelés minden területén. A CSICSER1 PÉLDA Ezt példázza a Číčórovceí fcsicseri) Efsz zárszámadási előkészülete is. Földjei négy falu határában terülnek el. A szövetkezet 3712 hektáron gazdálkodik és négy gazdasági udvarban 1912 szarvasmarhát, (535 fejőstehén), 3492 sertést (312 anyakoca) tart, juhállománya azonban Jelentéktelen, mindössze 744 darab. A szövetkezetben folyvást panaszkodnak a tavalyi kedvezőtlen időjárásra, amelyet a takarmánytermés is megsínylétt. Ennék pedig súlyos következményei vannak az állattenyésztésben. Ugyanis ha a szövetkezet a gyenge takarmányozás következtében nem teljesíti tej- és húseladási tervét, leszűkül a hitelkeret, nem jut elég pénz műtrágyára, gépre, felszerelésre, .ez pedig visszahat a takarmánytermesztésre. A takarmányalap tehát itt is kulcskérdés. A tapasztalatok azt mutatják, hogy . csakis bőséges takarmányalap mellett érhetnek el jó jövedelmet. A cukorrépa és a szőja egymagában még nem teszi virágzóvá a növénytermesztést, különösen nem akkor, ha tekintetbe vesszük, hogy kukoricából a 30 mázsás átlag hektárhozamot sem érték el, s 200 hektárnyi vetésterületen a szója hektáronkint 8,10 mázsát fizetett. Am a csekély hektárhozam éllenére szójából, 2465 korona tiszta jövedelme volt a szövetkezetnek. A Í05 hektáron termesztett cukorrépa átlagos hektárhozama 535 mázsa volt. A búza 45, az árpa 40,5. mázsás átlagos hektárhozamot eredményezett A szövetkezel elégedetlen az eredményekkel,’ mert tervezett eladási feladatait nem tudta teljesíteni De térjünk vissza a takarmánykérdéshez. A szövetkezet szántóföldjének mindössze 13 százalékán termeszt takarmánynövényeket — 422 hektár rétje és 940 hektár legelője van az efsz-nek, de Kaszonyi Árpád főzootechnikus szerint ez „csalóka látszat“. Szerinte csak 200 hektárnyi terület tekinthető kaszálónak. A traktorosok még ezt is előszeretettel kerülik a kaszáláskor, mert a rbssz terepviszonyok elriasztják őket. A legelők meg rossz minőségűek, zömmel bokros és mocsaras részek, az üszőborjak és tehenek egész éven át csak ten gődnek rajtuk. ' ' i ! ' . A TAKARMANYELLATAS KULCSKÉRDÉS Micsoda ellentmondás —a rSiőárovceieknek mégis van elegendő takarmányuk téjirplMl a titka? Egyszerű a magyarázat: belterjes . földműveléssel minden lehetőséget felhasználnak, a takarmányalap megteremtésére. Alkalmazzák a köztes művelést és a másodvetést. A szövetkezetnek saját gabonatisztítója és szárítója, valamint takarmánykeverője van, sőt három gazdasággal közösen takarmányszáritót is építtetett, amely már az idén elegendő takarmányliszttel látta el a gazdaságokat. A lucernát szárították és komponensekkel dúsítva granulálták — eddig 12 600 mázsa szemcsézett takarmányt készítettek és még 2600 mázsa jő minőségű takarmányliszttel rendelkeznek. Felhasználják a szalmát, a kukorícaszárat és a cukorrépafejeket is, amelyeket melasszal és répaszeletekkel ízesítve takarmányként alkalmaznak. A szövetkezetnek még 15 ezer mázsa szenázsa és 54 600 mázsa silója van. A trebišovi (tőketerebesi) járás kevés szövetkezete dicsekedhet vele, hogy marhahizlaldájában a napi súlygyarapodás meghaladja az egy kilogrammot, a sertéshizlaldában pedig az 52 dekagrammot, emellett minden kllogrammnyi marhahús elérésére 2 kg, minden kilogrammnyi sertéshús elérésére 3,96 kg abraktakarmányt használnak fel. — A hústermelés nem okoz problémát a szövetkezetnek. A legnagyobb probléma a tejtermelés. Tavaly több mint kétszázezer liter tejjel maradtak adósai társadalmunknak. A szövetkezet vezetői, dolgozói már tervezgetnek. Keresik a szövetkezet megerősödéséhez vezető utat. így például változtatni kívánnak a vetésszerkezeten. Továbbra Is a szántóföld 73 százalékán tervezik gabonafélék termesztését. Szemes kukoricával 600 hektárt vetnek be. Sürgős megoldásra vár a. rétek és legelők javítása. Már végzik a rekultivációs munkálatokat 400 hektárnyi legelőn, a réteken pedig megkezdik a bokorirtást. KÖVETKEZETESEBBEN A JÖVŐBEN A kiegészítő üzemágak tervezett bevételük túlteljesítésével hozzájárultak ahhoz, hogy a szövetkezet elérte tervezett tiszta nyereségét. Ezért a jövőben is felkarolják ezeket az üzemágakat. A szövetkezetnek 45 kerekes és 4 lánctalpas traktora van. A mezőgazdasági munkákat azonban jobban kell gépesíteni a jövőben és a géppark 70 dolgozójának még jobban kell törődnie a gépek karbantartásával. A szövetkezet 490 tagja közül kétszáz aktív dolgozó. A probléma az, hogy az állattenyésztés terén „meg kell nyomni a gombot“, hogy javulás történjen a tejtermelésben. Természetesen, az állatállomány minőségének a javítása sem másodrendű feladat. Ez a helyzet zárszámadás előtt a őiőárovcei szövetkezetben. Remélik, hogy a közgyűlés után a felére csökkennek gondjaik. Biztosítéka ennek a gazdasági vezetők, a kommunisták tettvágya és az az elhatározása, hogy maradéktalanul teljesítik a XV. pártkongresszus határozataiból következő feladataikat. —íb—
