Szabad Földműves, 1977. január-június (28. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-08 / 1. szám
14 SZABAD FÖLDMŰVES 1977. Január 8. Az épületberuházási fejlesztés olcsóbbá tételének útjai ч (Folytatás a 13. oldalról.) gazdasági állatfajok szerinti átépítésnek 50—75 %-ban teszünk eleget. Az új és korszerűsített állattenyésztési kapacitások beruházási építésének Ilyen koncepciója esetén korlátozó tényezőként hatnak majd a limitált gépek beszerzési feltételei és a mezőgazdaság további hatékony fejlesztésével kapcsolatos nagy igények. Magas színvonalú műszaki és technológiai paraméterekkel rendelkező objektumokat és állattenyésztő telepeket kell építenünk gyorsan, olcsón és jó minőségben. Ezt irányozták elő a CSKP XV. kongresszusán elfogadott határozatok is. Az előirányzatok szerint a tehéntertásra szakosított termelési egységeket úgy kell méretezni, hogy legalább 500 állat, vagy e létszám szorzatának befogadására legyenek alkalmasak. Ezek alapját a 15 fejőállással rendelkező rotációs fejőház lógja képezni, amelyből a 6. ötéves tervidőszak folyamán 438 darabot kell legyártani. Szélsőséges viszonyok kö zött, nagy méretű tagozottság esetén a .100 állatra korlátozott minimális összpontosítás is engedélyezhető. A borjúnevelésben 800—2500 darab * hónapon aluli állat összpontosító sával számolunk. A növendékmarha nevelésében első sorban a telepek kiépítése és korsze riísítése útján akarjuk biztosítani az 500—2000 állat összpontosításának lehatóságéit. A szarvasmarhahizlalás szakaszán a már létező objektumok kibővítése és korszerűsítése útján 800—2000 állal összpontosításával számolunk. A sertéstenyésztésben 700—3500 auyasertést, a hizlalásban podig 500U — 10 000 sertést tervezünk összponto sitani, a kapacitások további bővítésé nek lehetőségével. A 10 000 állatot meghaladó összpontosítás esetében biztosítanunk kell az ürülék ipari fel dolgozását és hasznosítását. A baromfiak elszállásolását a már lélező objektumok kiépítésével és korszerűsítésével kell megoldanunk. Az új nagykapacitású objektumokat minimálisan 120 000, a városkörül) te-« rületeken pedig kb. 500 000 baromfi befogadására kell méretezni. A brojlerek hizlalására szolgáló szállásokat elsősorban korszerűsítéssel és kiegészítő építéssel kell megoldani. Ezenkívül legalább 250 000, a nagy fogyasztói körzetekben pedig több mini 500 00 férőhelyes új nagyhizlaldákat kell építeni. , A juhtenyészetekben 500—3000 anyajuhot. 1000—3000 bárányt és 1000—5000 hízóbárányt befogadó hodálvokat kell építeni. A mezőgazdasági épületberuházások hatékonyságának növelése szakaszán a legfontosabb irányelv a költségek csökkentése. A gazdasági állatok tstáilózására szolgáló épületek további építésével kapcsolatos költségek csökkentésének legfőbb útjai: Ш az új épületek, objektumok és állattenyésztő telepek építésének koncepcióját, valamint a már létező üzemi, tárolási, úthálózati és más alapok új objektumokkal való kiegészítését konkrét viszonyok között úgy kell megvalósítani, bogy až állatokat a termelés szakosításénak megfelelő mértékben lehessen összpontosftani, növelni a munkatermelékenységet és kialakítani a dolgozók iobb munka- és életkörnyezetét. A múltban leiépített megfelelő állóeszközöket ilyen módon kell teljes mértékben bevonni a termelés hosszútávé szervezésének a szolgálatába. A mezőgazdaságban például jelenleg kb. 2000 darab négysoros. К—174 típusú, egyen ként 180 tehén befogadására alkal más istállónk van. Ezek az objektumok már kb. 10 éve üzemelnek Ott, ahoi ez előnyösnek és szükségesnek mutatkozik, ezen istállók körül további istállóépületeket kell építeni, s ugyanakkor teljes mértékben ki kell használni a már létező közlekedési vonalakat, tárolótérségeket, víz- és villanyvezetékeket stb. Ezzel az épületberuházási költségelőirányzatot az új parcellán felépített állattenyésztő telep épüleiberuházási költségeihez viszonyítva I érőhelyenként 5000— 10 000 koronával csökkenthetjük: ■ a felépült mezőgazdasági objektu mókát a legtöbb esetben a hosszú élettartam jellemzi, ami lehetőséget nyújt arra, hogy áz elavult, kis termelékenységű és leírt technológiai berendezéseket aránvlag alacsony épületberuházási költségek kel új, nagy teljesítményű géprendszerekkel cseréllűk fel. A beruházások hatékony érvényesitésésének izt a módját mezőgazdaságunkban még eddig nem sikerüli széleskörűen meghonosítani. Ezen az úton aránylag alacsony költségráfordítással oldhatjuk meg az új tehénistállók, új, korszerű takarmányozó gépsorok biztosítását, valamint az ürülék elszállítását ás a fejés gépesítését. A növendékmarhák, a sertések és a baromfiak esetében fokoznunk kell az istálló alapterületének a hasznosítási mértékét, amit a sertések, és főként a baromfi esetében többszintes istállózási technológiával érhetünk el. A többszintes istálló lehetővé teszi a beépített földterületek nagyságának a csarnokos építkezéssel szembeni 80 °/n-os, az épületberuházási költségek legalább 10—15 %-os, és a mélyépítési munkálatok költségeinek 40—50 százalékos csökkentését; a mezőgazdasági épületberuházások további alakulását a jövőben a használatos építőanyagok struktúrájának a fa irányában történő változása fogja jellemezni. Az acél részarányát távlatilag a jelenlegi 55 %-ról 40 %-ra kell csökkentenünk, ugyanakkor a fa részaránya — a vasbeton részarányának állandósulása mellett — 10 %-ról 25 °/o-ra növekedik. A 6. ötéves tervidőszak folyamán ebben az arányban kell a tervezett 9 millió m2-nyi terület beépítésére felhasználni. Ez a változás a mezőgazdasági épületberuházási költségek csökkenésében fog visszatükröződni. Az 1 m2-nyi beépített területre átszámított költségek faszerkezetek alkalmazása esetén 240 koronával lesznek alacsonyabbak az acélszerkezet esetében, és 130 koronával a vasbeton szerkezetek alkalmazása esetén. A faépítmények szélesebb körű bevezetése lehetővé teszi az objektumok építési idejének a lerövidítését és a kapacitások gyorsabb üzembe helyezését is, mivel több lehetőség nyílik ezeknek az épületeknek a helyszínen való szerelésére. A laszerkezetnek a mezőgazdasági épületberuházások szakaszán való érvényesítési lehetőségeit az Agroprojekt Praha által kiadott 20 sorozattervet tartalmazó katalógus is dokumentálja, amely 1800 férőhelyes borjúszállás, 500—1000 férőhelyes hízómarha istálló, 5000— 8000 léröhelyes sertéshizlalda és más építmények terveit tartalmazza. Ugyanakkor a mintaüzemek részére 12 típustervet készítenek az üszők, a hízómarhák istállózására és típuselemeket a faépítmények szélesebb körű alkalmazására. Az épületberuházási költségek csökkentését elősegíti az épületszerkezetek nagyobb fesztávolságára irányuló igyekezet is. A 12 méteres fesztávolságról, amelynél az 1 m2 beépített területre eső költségek 725 koronát tesznek ki, az acélszerkezetek esetében áttérnek a 21 méteres tesztávolságra, amellyel a költségek msenként 680 koronára csökkennek; ■ a mezőgazdasági épületberuházások költségelőirányzatának további csökkentését a gazdasági állatok istállőzására vonatkozó jelenleg érvénves szabványok és normatívák átértékelésével lehet elérni. Például az állatok összpontosítása és az istállózás új technológiáinak érvényesítése következtében az elmúlt időszakban az istállózási haszonterület a baromfi és a sertések esetében átlagosan 50 0/o-ka 1 csökkent, a szarvasmarhák esetében viszont csak 2 %-kal. Ugyanakkor az istállók hőszigetelésével kapcsolatos — 1 állatra átszámított — költségek éppen a szarvasmarhák esetében 440— 1070 koronával fokozódnak, és a tehenek istállózására vonatkozó állatonként 36011—6000. az üszóne veléshen pedig 2000—3000 korona va) növeli a költségeket; ■ általános érvényű iráhyzat, hogy a tervfeladatok teljesítéséhez szükséges állattenyésztő telepek területét az egyes építmények közötti távolságok csökkentésével, összpontosításával vagy több épülettömbös építkezéssel kell korlátozni A közműhálózat építését takarékosan kell megoldani. Az állattenyésztő telep felszerelésének mértékét a hatékony üzemeltetés és a kedvező munkakörnyezet biztositásánák megfelelő arányban kel) korlátozni. A szociális célokra épült létesítményeket korszerűsíteni kell. A beruházások olcsóbbá tételének szakaszán a mezőgazdasági gyakorlat már több kiváló eredményt mutathat tel. A Gottwaldov—Prstné-i közös mezőgazdasági vállalat például 2 millió korona költséggel valósította meg a sertésszállások és a kétszintes borjúistálló újjáépítését. A borjúistállő földszintjén 220 borjút szállásoltak el, amelyet növényi eredetű táplálékkal etetnek, az emeleten pedig 280 borjút helyeztek el tejtáplálással. A borjúistálló technológiai felszerelése eleget tesz a korszerű borjúnevelés követelményeinek és az ésszerű táplálás elveinek. A Mladá Boleslav-i járásban egy pajtát építettek át 650 btkaborjú mélyalmos hizlalására. Az egy állatra átszámított beruházási kötlségek kb. 2000 koronát tettek ki. A SkoFenice u Chovné-i Efsz 500 férőhelyes, rácspadlós hizlaldát építettek a bikaborjak számára. Az istállóban természetes szellőztető rendszert érvényesítenek, amely alacsony és magas hőmérséklet esetén egyaránt hatékonyan működik. Ez a szellőzőrendszer hozzájárult mind az üzemelési, mind a beruházási költségek csökkentéséhez. A mezőgazdasági épületek kiegészí lésének és korszerűsítésének jó pél dája a vysukái efsz (Bratislava-Vidé ke járás) 984 férőhelyes szakosított tehenészete, a Hlohuveci Állami Gaz da.ság 1022 férőhelyes szakosított te henészete. a Dunajská Streda i járás ban levő Orechová Pútoh-i szövetkezet 626 férőhelyes tehenészete, stb. A mezőgazdasági épületberuházási költségek csökkentését az egész beruházási folyamat vonalán, a tervezéstől kezdve az épülettervek készítésén át egészen a kivitelezésig érvényesíteni kell. A beruházónak, a mezőgazdasági vállalatnak és felettes szerveknek lehetősége van arra, hogy az épületberuházási terv kidolgozásakor a már létező objektumok hasznosítása érdekében befolyásolja az építkezés helyének a meghatározását, az épület tervezője dönt a szerkezeti és technológiai rendszerek, gépsorok típusáról és azok változatairól, valamint az objektum és az állattenyésztő telep üzemeltetésének területi megoldásáról. A kivitelező az építészeti és technológiai megoldások, és főként az építmény gyors üzembe helyezése révén befolyásolja az építkezés kiadási költségeinek alakulását. A tipizálás hosszútávú programja a mezőgazdasági gyakorlatnak 1977-ben a következő típusterveket szolgáltatja: Ф a 4000—6000 hektár' mezőgazdasági földterület Összpontosításának megfelelő teljesítményű, fából vagy acélból készített, gabonafélék betakarítása utáni kezelésére és tárolására szolgáló gépsorok; # fából készült 3000 tonna gabona befogadására alkalmas manipulációs magtár; # vasbetonból készült, 3000—7000 tonna ipari trágyát befogadó tárorolótérségekkel rendelkező agrokémiai központok; # hibamegállapító állomással felszerelt gépjavító központ, amelynek felszerelése egy 4000—6000 hektár mezőgazdasági földterületen gazdálkodó termelési társulás számára alkalmas, síkvidéki és hegyvidéki változatban. Az épületberuházási folyamat hatékonyságának növelése érdekében kidolgozzuk a szarvasmarha- és sertéstenyésztésre szakosított mezőgazdasági vállalatok modelljének tanulmánytípusait, ezeket a 6. ötéves tervidőszak folyamán a tipizálásra és az épülettervezésre, valamint a 7. ötéves tervidőszakban felépítésre kerülő építmények további nemzédékének tipizálására és szabványosítására fogjuk felhasználni. Ezeknek az épületmodelleknek az a feladata, hogy minden nagyüzemi technológiát a lehető legkisebb számú, épületszerkezeti megoldás szempontjából 'eltérő modellbe foglaljon. Meg kell valósítani a nagyságrendi unifikációt, amely lehetővé teszi, hogy egy épületszerkezeti megoldás keretében a technológiai gépsorokat változtatni lehessen. Az egyes gazdasági állatfajok számára meg kell határozni az optimális kapacitás-sorozatokat, az ístállóztatásukkal kapcsolatos, és a gépi-technológiai berendezés hatékony kihasználását elősegítő termelési feltételeket. Az épületberuházás szakaszán a következő időszakban érvényesítendő egész tipizáló folyamat a tudományos és műszaki haladásnak a mezőgazdasági termelésben való érvényesítését célozza. A típustervekben öltenek testet a tudomány, a kutatás, a szabványosítás és az élenjáró gyakorlat vívmányai. A tipiaÄió a műszaki haladás végső fázisa, amelybe bekapcsolódnak a műszaki tervezőintézetek, mezőgazdasági kutató intézetek, az épületszerkezeti rendszerek, elemek és alkatrészek .gyártói, a gépi-technológiai berendezések kivitelezői, a progresszív építési technológiák érvényesítésével megbízott építkezési szervezetek, stb. Az így kidolgozót típustervek a beruházók számára az épületberuházási terv megvalósításának leghatékonyab rendszerét képezik. A típustervnek respektálnia kell a mezőgazdasági termelés belterjességének, a gazdasági állatok termelőképességének, a termékegységre átszámított minimális takarmányszükséglet, a megfelelő munkakörnyezet stb. döntő fontosságú kritériumait. Ezért a szakosított mezőgazdasági vállalatok építésekor olyan technológiai rendszereket fogunk érvényesíteni, amelyek a gazdasági állatok termelőképességét a lehető legnagyobb mértékben fejleszteni,.fogják. A környezeti feltételeknek teljes összhangban kell állniuk az állatok geneitkai alapjával. Ennek az összhangnak a megoldása a szarvasmarhák esetében közvetlen kapcsolatban áll az épületberuházási költségek csökkentésének és a gazdasági hatékonyság kérdéseivel. A beruházási folyamat keretében az 1976—1980 as időszak folyamán különösen fontos szerepet fog játsza ni a lecsapoló és öntözőművek épl lése. A beruházások összegéből a talaj termőerejének fokozására több mint 8 milliárd koronát irányoztunk elő. Ez az építkezés elsődlegesen azokra a területekre összpontosul, ahol a leghatékonyabban járulhat hozzá a gabonafélék, a szálas takarmányok, a speciális növények, pl. a zöldség, a gyümölcs, a szőlő és a komló termelésének fokozásához. Ebben az Időszakban összesen 300 ezer hektár lecsapolását és 65 ezer hektáron öntözőművek kiépítését tervezzük. A talaj termőerejének .tokozásába fektetett eszközök általános hatékonyságának növelése megköveteli, hogy velük párhuzamosan elvégezzük a beruházásokat nem igénylő talajerőjavítás tervszerű növelését is. Az utóbbi ötéves tervidőszak folyamán több mint 1 millió hektár mezőgazda sági földterület beruházásokat nem igénylő talajjavítási munkálatait végeztük el. Ennek keretében a talajjavító meszezés részaránya volt a legnagyobb, amely közel 500 ezer hektárnyi területre terjedt ki, valamint a rétek újraművelése, amelyet több mint 250 ezer hektáron végeztünk el. A beruházásokat nem igénylő talajjavítást munkálatokra összesen kb._5,6 milliárd koronát fordítottunk.. A rétek újraművelésének terjedelme a keletszlovákiai krületben volt a legnagyobb (84 000 ha), majd az északmorvaországi (61000 ha) és a délmorvaországl (60 000) kerületben. A felmérések szerint az 5. ötéves tervidőszak folyamán megvalósított talajjavítási intézkedések a növénytermesztés bruttó termelési értékét évente 750 milliótól 1 milliárd koronáig terjedő értékkel, a tiszta jövedelmet pedig 300—400 millió koronával növelték. Ezek az eredmények a felhasznált eszközök nagy hatékonyságát és gyors megtérülését bizonyítják. A B. ötéves tervidőszakra több mini 1 millió hektáron további beruházáso kát nem igénylő, talajerőfokozó intéz kedéseket tervezünk kb. 6,8 milliárd korona költséggel. Ezeket az intézke Hőseket a csökkentett termőképességu talajok feljavítására irányítjuk. Min deneketőtt a rétek- és legelőkről, az átmenetileg parlagon heverő terüle tekrnl és az erózió által veszélyeztetett területekről van szó, amelyek megkövetelik a talaj kémhatásának és tápanyag-tartalmának a randezé sét. Továbbá a szélsőséges fizikai tulajdonságokkal rendelkező talajokat íogjuk feljavítani és elvégezzük a talaj gazdasági-műszaki rendezését. A mezőgazdasági termelés hatékonyságának és jövedelmezőségének fokozására irányuló intézkedések szerves részét fogja képezni a következő Időszakban a mezei és a gazdasági utak rossz állapotának a feljavítása is. A gazdasági utak és útvonalak hossza kb. 145 000 km, ebből kb. 4500 km, azaz 3 % nagyon jó állapotban van, 22 000 km jó minőségűnek mondható és 120 000 km rossz, vagy nagyon rossz állapotú. Ezért a mezőgazdasági útak állapotát a mezőgazdasági termelés újratermelésének távlati szükséglelei szempontjából egészében elégtelennek minősíthetjük. A mezőgbzdasági termelés összpontosítása és szakosítása megkívánja, hogy a mezőgazdasági termékek és anyagok tehergépkocsival való szállításának mértékét lényegesen növeljük. Mezőgazdaságunkat ezért távlatilag és fokozatosan nagy teljesítőképességű szállítóeszközökkel akarjuk felszerelni, amelyek a Tatra tehergépkocsi paramétereiből kiindulva a mezőgazdasági teherszállítás viszonyaihoz lesznek idomítva olyképpen, hogy a mezőgazdaságban szállításra váró anyagok és termékek 75 %-át, vagyis kb. 300 millió tonnát tehergépkocsikkal szállítsanak. A mezőgazdasági épületberuházásj politika maximális hatásfokának elérése megkívánja, hogy a mezőgazdasági építőipari vállalatok és szervezetek kapacitása a szükségletnek megfelelően fejlődjék. Az építkezési mun kálatok volumenének több mint 9П százalékát a mezőgazdasági építőipari vállalatok fogják elvégezni, és csak a maradék 10 % vár a helyi építő vállalatokra és az Építőipari Minisz tórium vállalataira. A mezőgazdasági termelés összpontosításának és szakosításának fejlődése 100 millió korona értékű mezőgazdasági objektumok és állattenyésztő telepek nagy mértékű építését követeli meg. Ez a jövőben szükségessé teszi a mezőgazdasági építőipari vállalatok kapacitásának megfelelő összpontosítását. A mezőgazdasági építőipari dolgozók számát 62 000-re kell növelnünk. A mezőgazdasági épületberuházást tevékenység szakaszán bekövetkező változások szükségessé teszik a tervezés, pénzügyi ellátás és épületberuházási tevékenység fokozott központi irányítását. Az igényes épületberuházási feladatok teljesítése érdekében a 6. ötéves tervidőszakban hasznosítanunk kell az eddigi kutatási eredményeket, s a kutatómunkát az ésszerű épületberuházás, a mezőgazdaság anyagi és műszaki bázisa hatékony kihasználásának, tőként a tüzelőanyag- és energiamegtakarítás kérdéseire kell irányítani. A mezögazdasAg anyagi ÉS MŰSZAKI BÁZISÁNAK AZ 1976—1980 AS IDŐSZAKBAN VALÓ HATÉKONY K1HASZNÄLÄSÄNAK NÉHÄNY SAJÁTSÁGOS KÉRDÉSE A 2. nemzedékű gépeknek a növénytermelés és az állattenyésztés újratermelési folyamatába való bevezetésé. valamint a komplex gépesítés és automatizálás elemeivel rendelkező, a gazdasági állatokat magas szinten összpontosító mezőgazdasági épületkomplexumok építésének koncepciója egyike a mezőgazdaságban lejátszódó tudományos-műszaki forradalom folyamatában tapasztalt legnagyobb változásoknak. A mezőgazdasági termelés viszonyai között az anyagköltségek, főként a tüzelőanyag- és energiaköltségek csökkentésére irányuló követelmény a géppark és az építkezés' alap hasznosításnak folyamatában fokozottan indokolt. A forrólevegös gyorsszárítás céljaira kiutalt nemes tüzelőanyagok értékhatárát az 1976— 1980-as időszakra kb. 30 %-kal növelték, ám a szárított termékek tervezett mennyiségének előállítása feltétlenül megköveteli az összegezett tüzelőanyagfogyasztás legalább 10 %-kal, azaz egy tonna szárított termékre átszámított, az 5. ötéves tervidőszakhoz viszonyított 40 kg-mal való csökkentését. Az épületberuházás hatékonyságának a mezőgazdaság viszonyai közötti növelése a hegyaljai és a hegyi körzetekre vonatkozó műszaki és beruházási- politika kérdéseinek megoldását is érinti. A növénytermelési és az állattenyésztési újratermelést folyamatba eszközölt beruházások hatékonyságának növelése és az eddig felépített állóalapok teljes mértékű kihasználása a betakarítást végző második nemzedékű gépek kapacitásának a betakarítás utáni kezelést, feldolgozást 'és a növényi termékek tárolásával kapcsolatos munkát végző gépsorok kapacitásával való összehangolásától függ. Az anyagi és műszaki bázis jelenlegi színvonala mellett az anyagmozgatás a földeken és azokon kívül nagyon „rapszodikusan“ bonyolódik le. Amíg a tulajdonképpeni betakarítás lényegében teljesen gépesített, a szállítás, a betakarítás utáni kezelés és a tárolás szakaszán akadályok halmozódnak fel. Ez jelentős betakarítási veszteségeket okoz és akadályozza a földeken dolgozó gépek folyamatos kihasználását. Ezért a műszaki és az épüietberuházási politika cé!|a a létező egyenlőtlenségek fokozatos kiegyenlítése, amit a növényi termékek betakarítás utáni kezelésére és tárolására szolgáló hiányzó épületek gyorsabb ütemű építésével* lehet elérni. A mezőgazdaság anyagi és műszaki bázisának a CSKP XV. kongresszusa utáni fejlődése általános elemzéséből kitűnik, hogy az efsz-eket, állami gazdaságokat és egyéb mezőgazdasági szervezeteket a növekvő feladatokkal összhangban egyetemesebben fogjuk ellátni a szükséges új, nagyobb teljesítőképességű gépekkel és építményekkel. Az említett alapok minőségileg magasabb színvonala és a többi beruházások készleteinek határérté-, ke, ezek hatékonysága és hatásfoka szükségessé teszi, hogy fokozzuk a hasznosításuk fokával szemben támasztott követelményeket és ügyeljünk az előirányzott költségek, a tüzelőanyag- és energiafogyasztás csökkentésére.
