Szabad Földműves, 1977. január-június (28. évfolyam, 1-25. szám)

1977-02-19 / 7. szám

JL 1Í77. február 19. SZAR AD FÖLDMŰVÉ«'. Öregember a kertben CSALÁDI A csecsemére és a fiatal emberré a 20—24 éves korig a fejlődés, a nö­vekedés a jellemző. Ebben az életsza­kaszban mindig több sejt születik, mint amennyi időközben elhal. Fel­nőtt korban, körülbelül 20-től 50 éves korig, a szervezetünket építő sejtek­nek száma nagyjából állandó, tebát ahány sejtünk elhal menetközben, ugyanannyi áj képződik. Sejtjeink többsége tehát az élet során egyálta­lán nem maradandó. Az agy- és a szivizomsejtek „egyszeriek'1, vékony­beleink nyálkahártyájának sejtjei vi­szont például hat óránként osztód­nak. tehát naponta négyszer elhalnak és újjáképződnek a bélsejtek. A vö rösvértestek élettartama körülbelül száz nap. öregkorban az állandóság egyensúlya megbomlik, és a szerveze­tet építő sejtek mennyisége csökken. Valamivel több sejt hal el tebát az állandó újjászületés és elhalás folya­matában. mint amennyi újjáképződik. A sejtek számának csökkenésével pár­huzamosan kerül sor az idős emberek legjellegzetesebb tulajdonságára, a csökkent alkelmazkodóképességre. Az az Idős ember a legszerencsésebb és egyben a legbölcsabb. aki tudatosan képes gazdálkodni ezzel a beszűkült alkalmazkodóképességgel. A fiatal, a felnőtt és az idős ember szervezetében egyaránt bőven vannak erőtartalékok. A legfárasztóbb munka után is képesek vagyunk tehát szük­ség esetén még valami többletmunká­ra. A megrövidült tartalékú idős em­ber állandó, nem megerőltető fizikai munkát tud végezni, de közben több pihenésre van szüksége, és a tempót égy kicsit lassítani kell. Akinek módja van kertjében szor­goskodni. nyugodtan tegye tehát idős korban is, mert a testi és szellemi frlsseség, rugalmasság megőrzése ér­­dekében ennél aligha csinálhatna jobbat. S az -olyan ember is, aki alka­ti, idegrendszeri adottságai folytán ügéss életében hajlamos volt arra, hogy hajtsa önmagát (sőt, talán má­sokat is.. ), próbálja mérsékelni a tempót. Tekintse a kerti műnkét in­kább szórakozásnak, mint kötelező teljesitmónynek. Ha elfárad, ne res­telljen kicsit leülni, ősszel szélvődett. napos padra, nyáron egy-egy hős fa árnyékába. S idős korban nemcsak az Izomsej­tek állománya és ezzel a teljesítőké pessége is csökken, hanem támasztó­szöveteink, csontjaink állománya is ritkul. Ezért tartózkodjék az idős üm­­ber attól, hogy túl nehéz terhet emel­jen vagy cipeljen. Különösen a ge­rincoszlop túlterhelése lehet hátrá­nyos és okozhat deréktáji fájdalma­kat. Aki az ilyen hősködésekről eleve lemond, sok fölösleges szenvedést ta­karíthat meg magának. Talán szükségtelen említeni, hogy a fára mászás (téli metszés, nyári gyü­­mölcsszédés idején) nem a legve­­szélytelenehb öregkori ténykedés. Ha mégis erre kényszerülünk, mindig na­gyon körültekintően, óvatosan tegyük, és tartsuk be a biztonsági rendszabá­lyokat. Szélben egyáltalán ne vállal­kozzunk fára mászásra. Egy-egy köny­­nyü szédülés ugyanis, amely szilárd talajon legföljebb egy kis bizonyta­lanságot okoz, fönn a fán bizony ko­moly következményekkel járhat. Az idős embernek jelentősen be­szűkült a hideg és a meleg iránti al­kalmazkodóképessége, mert rendsze­rint a vérellátása is rosszabbodott. Fokozott gonddal kell tehát nyáron a túlmolegedéstől, télen a tálhűléstől óvakodnia. Ennek legbiztonságosabb módja a tudatos, réteges öltözködés, amely lehetővé teszt, hogy munka közben kimelegedvé egy vagy több réteg ruhát levessünk, nyugalmi hely­zetben, fázva pedig két-három réte­get újra magunkra vegyünk. Óvakodjék az idős ember a tartós ázástól, s a túl heves széltől is. A széltől is védő viharkabátok haszná­lata sok-sok fölösleges, lehűlés okoz-Szerkesztőségünk háziorvosa válaszol olvasóinak ta izomfájdalomtól mentheti meg az idős embert. Lényegében ugyanezt a célt szolgálja, ha télen-nyáron pamut­ból készült nedvszívó, tehát a verej­téket fölszívó alsóneműt (jégért) hord. Ez a pamut az esetleg keletke­ző verejtéket a bőrről felszívja, és így az nem a bőrről párolog pl. El­lenkező esetben ugyanis a bőr a pá­rolgási hőtől lehűl, és az alatta levő kötőszövet a hidegtől összehúzódik, s ez heves izomfájdalomhoz vezethet. A szellemi teljesítőképesség is — legalábbis az emlékezet rövidülése erejéig — rendszerint csökken. Az idős ember képes tehát a legbonyo­lultabb szellemi feladatok megoldásá­ra is, ugyanakkor délben esetleg el­felejti, amit reggel elhatározott. Az ilyen rövid távú feledékenyság ellen az egyetlen hatásos orvosság a no­tesz, amelybe esténként vagy regge­lenként mindent fölirunk, amit az­nap el akarunk végezni. A fölsorolt tanácsok semmi esetrl sem jelentik azt, hogy a képességei határát ismerő idős embernek a kis­kertben túlzott óvatosságra lenne szüksége. Dolgozzon, élvezze a mun­kát és munkája gyümölcseit, ás köz­ben gyakorolja be az arany közép­­útón való járást, tehát lényegében azt, hogy el ne tunyuljon, de ne is eről­tesse túl magát. Ezen a kdzépúton a saját lábán és saját eszével a leg. messzebbre juthat el az életben. Dr. SZENDE! AdAM P. jáno* bácsi Stkenlcáröl azt kér­dezi: „Ha valakit megoperálnak és ki­vágják a rosszindulatú daganatot, mi­vel lehet a beteget tovább gyógyí­tani?“ Először azt tisztázzuk, hogy milyen szövetszaporulatot nevezünk rosszin­dulatúnak? Azt amelynek a sejtjei nem az élettan megfigyelt szabályai szerint szaporodnak, hanem megzava­­mdva valósággal burjánzanak. Ennek a következménye, hogy nincs körül­írt határa, mert belefészkelódik, bele­kapaszkodik az ép szövetekbe, lesza­kadt sejtje a vér és a nyirok útján újabb daganatokat, áttételeket képez, végül legyengíti, senyvesztí a beteget. A rosszindulatúságot csak a gondos szövettani vizsgálattal lehet megálla­pítani. Gyógyításában a legfontosabb a korai diagnózis, mert ha Időben el­távolítják a kezdődő, az elsődleges gócot és a beteg megkapja az utóke­zelést, akkor bizonyíthatóan meggyó­gyul. A rosszindulatú daganat meg­­operálása komoly feladat, mert nem lehet úgy kihámozni környezetéből, mint a jóindulatú daganatképzód­­ményt. És éppen ez a tulajdonsága teszi szükségessé a gondos utókeze­lést, ami két részből áll: az egyik a beteg szervezetének a megerősítése, a másik a műtéti terület besugárzása. Az erősítésnek az a célja, hogy a beteg szervezetének egészsége?ven sú­lya helyreálljon, az életfontosságú szervek működésűket megtartsák és a gyógyult életereje megmaradjon. A besugárzás a műtét után olyan nagv­­takarítás-féle. A bizonytalan határú daganat kihámozásánál lehetetlen annyira biztonságosan eljárni, hogy egyetlen kórosan elformátlanodott daganatsejt se maradjon vissza a be­teg szervezetében. Ezeket a lemaradt, de igen rosszindulatú sejteket kell sugárkezeléssel elsorvasztani, hogy életre ne kapjanak, magukhoz ne tér­jenek, nehogy újabb daganatot ter­meljenek. Azelőtt a besugárzást Rádium-mai, később Röntgen sugárzással végezték. Ojabban erre valamilyen Izotópot — sugárzó elemet — használnak, mert az ilyen sugárzás a kóros szövetet elégeti, de a környezetében levő ép sejftket nem károsítja. Legelterjed­tebb a Cobalt izotóp besugárzás, amit igen különleges gSppel, úgynevezett Cobalt-ágyúvat végzik. Sajnos, több­szörös áttételű rosszindulatú dagana­tok esetében biztos gyógyító módszer­rel még nem rendelkezik az orvostu­domány, de az határozottan állítható, hogy az elsődleges rákban szenvedő beteged gyógyíthatók. Dr. Buga László N. GRIBACSOV: Az oktondi T apsi Egyszer az erdőben sokáig nem esett az eső, s emiatt nagy volt a szárazság. A nyúl veteményeskertiében fonnyadoznt kezdtek a ká­poszták. — Fogj egy vedret és öntözd meg az ágyásokat — szólt nyúlmama a fiának. — Különben nem lesz káposztánkI Tapsi nagyon szerette a káposztát, és azt szerette volna, ha azok hatalmasakra nőnek és ízletesek lesznek. Fogta hát a vedret, a bal mancsába vette, a jobbal pedig hadonászott. Meglátta a borz és azt kérdezte tőle: — Mit csinálsz, Tapsi? — Dolgozom! Hervadoznak a káposztáink, meglocsolom őket. A tó­hoz megyek vízért. A borz Unta magát. A hőség miatt minden állat otthon ücsörgött, az erdőben semmi érdekeset nem lehetett hallant. Elhatározta, hogy megtréfálja a kis nyulat. — Es miért vederrel mégy? — Miért! Mert ebben hozom a vtzet! Milyen butaságokat tudsz kér­dezniI A borz elnevette magát. — Hát idefigyelt! Tudod te, hogy mostanában, ha káposztát ön­töznek, nem vederrel, hanem szítával hordják a vizetl? Mert a veder nehéz, a szita meg könnyű! Tapsi soha életében nem öntözött még káposztát, ezért mindjárt elhitte. — Odaadom a szitámat — mondta a borz. — Te meg add ide в vedredet .,. Tapsi belemerítette a tóba a szítát, s felemelte... Ahány lyuk volt rajta, annyi felé folyt belőle a víz. A borz ott kuporgott, figyelte a nyulacskát, és a nevetéstől a hasát fogta. Tapsi így hordta a vizet estig. Vacsora közben nyúlmama megkér­dezte: — Na Tapst, megöntözted az ágyásokat? — Meg! MegI — monda Tapsi. Amikor reggel nyúlmama megnéze, a föld száraz volt. A káposzták egészen elfonnyadtak. Hívta Tapsit, s mindjárt kérdőre vonta. — Mtért hazudtál nekem? — Nem hazudtam, mama — mondta Tapst. — Egész nap hordtam a vizet. — Mivel hordtad? — Szitával A borz mondta... — Alaposan rászedett téged a borz, biztosan jót nevetett rajtad. A vtzet vederben hordják, a szitával lisztet szitálnak. Tapsi mérges lett, szaladt azonnal a borzhoz. — Tessék a szitád, ide a vedremet! Becsaptál, nem barátkozom veled’ — Cfak megtréfáltalak — mondta a borz. — JŐ lecke volt ez ne­ked! Jegyezd meg: ha munkához látsz, ne csak másokra hallgass, de a saját lejeddel Is gondolkozzI Üttörő­híradó TEVÉKENYEK. A salkal (ipolyszal­­kai) Kilencéves Alapiskola „Július Fučík“ úttörócsapatának tagjai példás tevákenységet fejtenek ki. Részt vesz­nek körzeti és járási versenyeken, ve­télkedőkön. Természetesen, ez nem megy a tanulás rovására, sőt elősegíti azt. Ezt a tanulmányi előmenetel is bizonyltja. Kiváló eredményt ért el járási mé­retben az úttörőcsapat, ami a múlt évi győgynövénygyüjtést illeti, meg­előzte a lipovai és a Nové Zámky-i (órsekújvári) pionírcsapatokat. Az át­törőcsapaton belül egyénileg főként a VII. osztályos Vfgh Csaba jeleske­dett, aki több, mint tlx kilő nyers ka­millát gyűjtött. (Majerszky) ♦ FIATAL SÍELŐK. A téli hónapok kedvenc sportja a síelés. Ezt a lehe­tőséget jöl hasznosították a Stúrovoi (párkányi) Kilencéves Alapiskola he­tedikes és nyolcadikos tanulói, akik nyolcnapos kirándulás keretében is­merkedtek meg a síelés alapszabá­lyaival. Ennek a téli üdülésnek — amely már hagyományos —, a vidám szórakozásnak nagyon örülnek a ta­nulók. Szívesen emlékeznek vissza ezekre a gondtalanul eltöltött na­pokra. (Норка Imre, 8Ш. В. oszt. tanuló) Jégcsap A jégcsap könnyezve fogy el, halkan, kesereg. Cslpp, csepp, csepereg, — úgy siratja • telet. A gombás bőrbetegségek ellen Az élet mikroszkopikus ellenségei közé tartoznak a különféle mikro­bák, vírusok mellett az élősdi gombák. Az utóbbiak által okozott bőrmeg­betegedések nemcsak tartósak, nehezen gyógyíthatók, de ezenkívül a bak­tériumfertőzések melegágyai lehetnek. Hogy ez a kellemetlen bőrbetegség milyen gyakori, arra a legjellemzőbb a következő adat: a Földön élő négy­­milliárd emberből egymilliárd 333 millió szenved gombás bőrbántelomban. Sokféle orvossággal, különféle antibiotikumokkal próbálják gyógyítani, a ló­­tező 70 antibiotikum közül azonban mindössze négy olyan van, amely a gombás bőrmegbetegedések gyógyítására többé-kevésbé eredményesen al­kalmazható. Csehszlovák kutatóknak — évekig tartó kísérletezések után — sikerült egy új antibiotikumot: a Mucidermint felfedezni. A gyógyszer alapanyagát dr. Vladimír Musllek, a Csehszlovák Tudományos Akadémia mikrobiológiai intézetének kutatója fedezte fel: az Oudemansiella mucida, a fiatal bükkfák élősdi gombájának a testéből választotta ki a Mucidint. mégpedig olyan gombákból, amelyeket laboratóriumban termesztettek. A vegyi és biológiai eljárások hosszú sora blzonyftotta. hogy ez az anyag az Ismert bőrbetegségek kezelésére — káros mellékhatások nélkül — igen al­kalmas. Az alapanyagbői fejlesztette kl dr. M. Vondracek a Mucldermin nevú gyógyszert, amelyet két alakban hoznak forgalomba: spray és kenőcs formájában. VÍZSZINTES: 1. Európai nép. 5. Tánc. 10. Tudod szlovákul. 11. Dél- Európat nép. 12. Hangtalan mese. 13. Eladási értéke. 14. Hátgerincsorva­dás. 15. Testrész. 16. Francia névelő. 17. Lakásrész.- 18. Berta Sándor név­jele. 19. Ékezettel: idegen férfinév. 20. Híres francia fes­tőművész. 21. Bal­ga, ostoba. 22. Eu­rópa legtömege­sebb »és legnagyobb hegysége. 25. Csur­gó. 27. ... Janáček, cseh zeneszerző személyneve. 28. Trombitahangok. 29. A mélybe. 30. Nem mozog. 31. Tapintatosan véd, óv valakit, valamit. 32. Zsíroz. 33. Fél satú. 34. Kiűrit. 35 Angol grófság. 36. Lel. 37. Erődít­mény. 38. Afrikai város. 40. FigyBlmes. 42. Fent párat­lan betűi. 43. IzomkötőjS. 44. Törté­net. 45. Szélméntes oldal a hajózás­ban (ang.). 48. Nemzetközi műnyelv. 47. Göngyölegsúly. 48.........shlre, an­gol hússertés-fajta 49. Igen oroszul. 50. Keresménye. 51. Dromedár. 52. -,.i Vilmos, avájcl szabadsághős. 53. A gyermekek szívesen hallgatjók. FÜGGŐLEGES: 1. As ldént alsó ré­szű. 2. Régi hangszer. 3. A Brit Légi­forgalmi Társaság neve. 4. Földet túr. S. Az Idézet második rézzé. 8. A há­ború istene az ókort görög mitológiá­ban. 7. Van felesége. 8. Azonosak. 8. Az idézgt harmadik része. 11. A ga­­lántal autók jelzése. 12. Erdei ember­ke. 14. Harckocsi. 15. Vicc németül (fon.). 17. Állam Távol-Keleten. 19. Harmat szlovákul. 21. Berlin része. 23. Francia névelők. 24. Pollamid ré- Ö.VARY PÉTER sze. 26. Vaq elég ideje. 28. ,ti. r, Jókai regényhős. 29. Növény. 31. Száz deka. 32. Városrész rövidítés. 34. Ha­zai termelőszövetkezet (prém). 35. Veszteség. 38. Növendék állat. 37. Ma­got hint. 39. Verdi opera. 41. Azonos a függ. 3-al. 42. Tere___ikerszava. 44. Angol főnemesi cim. 45. Pénz al­világi nySlven. 48. ... regénye, Gár­donyi ismert műve. 47. Évszak. 48. Angol helyeslés. 50. Betegség kezdete. 51. Megszólítás. Beküldendő a függőleges 1., 5. és 9. számú sorok megfejtése. MEGFEJTÉS — NYERTESEK Lapunk 4. száma keresztrejtvényé­nek helyes megfejtése: Nagyobb teret az újítómozgalom kibontakozásának. Könyvnyertesek: Méry Andrásné, Zlaté Klasy (Aranykalász), Majer Er­zsébet, Košihy nad Iplom (Ifulyke­­s«U BJgrnás Eva, Polina.

Next

/
Thumbnails
Contents